Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-17 / 56. szám

2 népújság 1957. július 17, szerda A párt nem öncél, a kommunisták az egész nép érdekében dolgoznak — járási pártaktíva ülés volt Egerben Július 13-án, szombaton az egri járás kommunistái — mintegy 200-an — aktívaérte­kezleten beszélték meg az or­szágos pártértekezlet határo­zataival kapcsolatos feladatai­kat. Résztvett és felszólalt az értekezleten Putnoki László elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára is. A beszámolót Gubán Dezső elvtárs, az MSZMP járási bi­zottságának titkára tartotta. Méltatta az országos pár­értekezlet jelentőségét, majd részletesen foglalkozott azok­kal a kérdésekkel, amelyeke* az országos pártértekezlet ár- gyalt. Elmondta a többek között, a pártnak az országban 342 ezer tagja von. ebből az egri járásban ezerhétszáz él és dol­gozik. Ez olyan erő. amely ki­állta a próbát és képes lesz megoldani a további feladato­kat is. ha kiküszöböljük párt­munkánknak azokat a fogya­tékosságait, amelyek még két­ségtelenül meg vannak. Ilyen például, hogy egyes pártszervezeteink nem szá­molnak el időben a tagdíjak­kal. nem jelentik át időben a pártszervezettől eltávozott ta­gokat. vagy az. hogy több helyen nem alakították meg inég máig sem a tanácsokban és tömegszervezetekben az MSZMP csoportokat, holott erre a járási bizottságnak ha­tározata van: Baj van egyes helyeken kommunista szerénység­gel,több olyan elvtárs akad, aki kérkedik az ér­demeivel. A Bélapátfalvai Cement­üzem pártszervezeténél vi­szont egyesek csak azt tart­ják komunistának, aki már januárban belépett a pártba. S aki ezt a helytelen felfogás: elítéli, még véleményünk sze­rint opportunista is. Az országos pártértekezlet Ezt csinálja például Medve elvtárs, a Fínomszerelvény- gyár pártszervelzetében. vagy Sulyok elvtára Balatonban, amikor nyomozgatnak a párt vezetősége után és illetéktelen helyen valótlanságot terjeszte­nek azokról Az ilyen magatartású em­berek nehezítik a párt mun­káját. mert a személyeskedé­sekkel elterelik a legfonto­sabb feladatokról a figyelmet és lehetőséget adnak a párt egységének megbontására. Fel kell lépni a párt egy­ség megbontóival szem­ben akár balról, akár jobbról támadjanak — mondotta ezzel kapcsolato­san Gubán elvtárs. A tömegek megnyeréséről szólva elmondta, hogy párt- szervezeteink többet foglal­kozzanak a termelés kérdései­vel. A párt politikájáról a legtöbb dolgozó a gazdasági és kulturális eredmények alapján alakítja ki a véleményét. Gon­doskodni kell tehát arról, hogy a gazdasági célkitűzése­ink is megvalósulást nyerje­nek. > Üzmeinkre az a jellemző, hogy a most megadott terve­ket a legtöbb helyen teljesí­tik. De lemaradás van a múlt év második negyedévéhez vi­szonyítva. az önköltségcsök­kentés. az anyagtakarékosság és a munkafegyelem megte­remtésében. Pártszervezeteink segítse­nek a gazdasági vezetők­nek, hogy megszilárdít­hassák a munkafegyelmet, hogy megszüntethessék a csalásokat, a sorozatos lo­pásokat, hogy minden üzemben jobban meg- szervezhesék a munkát. Ezután Gubán elvtárs arról Feszélt. hogy a mezőgazdaság­ban többet kell foglalkozni az állattenyésztés kérdéseivel, a termelőszövetkezeteknek ne- dig meg kell érteniük végre, hogy az a gazdaság, amin dol­goznak. az övék. És nem rossz bérlő módjára kell azokat megművelni. hanem úgy. ahogy azt a legöntudatosabb parasztoktól joggal várja el az ország. Befejezésül hangoztatta: — állandóan tudatosítani kell, hogy a párt a munkásosztály, a nép életfontosságú fegyvere. A párt nem öncél és a nép­nek éreznie kell, hogy a kom­munisták nem önmagukért, hanem az egész nép érdeké­ben dolgoznak. Ezt csak úgy tudjuk éreztetni a dolgozók­kal, ha állandóan köztük élünk, megbeszéljük velük a problémákat és a lehetőségek­nek megfelelően elintézzük a mindennapi ügyes-bajos dol­gaikat. Ha őszinték vagyunk velük, ha állandóan kérjük jük segítségüket egy-egy fel­adat megoldásához. A beszámoló után felszólalá­sok következtek. Ezek közül néhányra röviden kitérünk. Ferencz Béla elvtárs felszó- lasában arról beszélt, hogy a Bélapátfalvai Cementgyár ter­melését az év első felében a szénhiány akadályozta. Majd elmondta, milyen intézkedé­seket tettek a termelés to­vábbi fokozása érdekében. Fodor József elvtárs arról beszélt, hogy miközben egyes fiatalokat helyesen felelősség­re vonunk a „hőbörgéseikért”, megfeledkezünk a felbújtóik- ról, akik több helyen még mindig szabadon járnak és uszítanak a rendszer ellen. Garamszegi József elvtárs, az egercsehi üzem párttitkára elmondotta, hogy milyen kö­rülmények között alakult újjá Egercsehiben a pártszervezet. — Sokat dolgoztunk, de nem volt hiábavaló, mert erőseb­bek. egységesebbek vágunk, mint régen, az ellenforardal- mi elemeket megbüntettük, de mindent megteszünk, hogy azokat, akik csak megtéved­tek, felvilágosító szóval a jó útra tereljük, — mondotta. Putnoki László elvtárs, a megyei párt végrehajtó bizott­ság titkára, felszólalása elején néhány bíráló megjegyzést tett | a beszámolóra, mert több' olyan fontos kérdést mellő­zött, amelyre az országos pártértekezlet határozata alap­ján feltétlenül ki kellett volna térni. Majd arról beszélt, hogy a demokratikus centralizmus elvét szigorúan érvényesíteni kell mindenütt a pártmunká­ban. A pártban lehet és kell vitatkozni, de végre kell haj­tani a felsőbb pártszervezetek határozatait is. Enélkül nincs pártegység és nincs előrehala­dás. Hangoztatta, hogy a tömegek megnyerésére még sok a ten­nivaló. A főbb kérdésekben már megnyertük őket, de a részletkérdésekben is meg kell, — nem a helytelen ud­varlás, hanem elvi meg­győzés alapján. Ennél a kérdésnél Putnoki elv­társ arról is beszélt, hogy a pártnak a tagságon kívül a legszilárdabb tömegét, a volt MDP tagok adják, akik bár nem jelentkeztek a pártunkba, de feltétlenül egyetértenek a szocializmus építésével. Ezért foglalkozni kell velük, nem szabad megtűrni az olyan fel­fogást. amely szerint ők ellen­ségeink lennének!. Majd felhív­ta a járási pártaktíva értekezlet figyelmét a termeléssel kap­csolatos kérdésekre. A töme­geket csak úgv leszünk képe­sek megnyerni, ha tudunk is adni nekik, ehhez pedig ter­melni kell. A felszólalások után Nagy Béla elvtárs határozati javas­latot terjesztett elő, amelyet a jelenlévők egyhangúan elfo­gadtak. E szeriht az egri járás komunmista aktíva értekezle­te egyetért az országos párt- értekezlet határozataival és azt magára nézve kötelezőnek tartja. A pártaktíva értekezleten ezután megválasztották a já­rási revíziós bizottságot, melynek tagjai lettek Feibin- ger István, Őszi Vencel. Búzás József. Horváth László és Szabó Sándor elvtársak. Most már tudják H ivatalos közlés szerint július elején 28 318 magyar diszidált tartózkodott Ausztriában. Ezek nagyobbik fele, 14 605 személy még mindig lágerben él... Ez a hiva­talos jelentés már magábanvéve is sokatmondó. Dollár­álmok, paradicsomi vágyak, „toronyóra lánccal“ ígéretek Nyugatról, s helyébe kereken 15 ezer ember, lassan már háromnegyedéve éli kilátástalan és nagyon is megkopott álmú életét az osztrák — üdülőknek aligha nevezhető —< lágerekben. Amikor a magyar diszidensek kiérkeztek Ausztriába, az „ideiglenes" lágerek homlokzatán eféle fel­iratok köszöntötték a „szabadságharcosokat“: „Isten ho­zott a szabad világba!“ ...Hogy írja Dante? „Lassate oni speranza, que voi antrate...“ Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! Ez akkor nem volt kiírva, most meg már minek?... Úgy is tudják, „kik beléptek.” A „személyi szabadság védelme* • sanfranciskói fellebbviteli bíróság megerősítette a ‘sr^ los angelesi kerületi bíróságnak azt a döntését, hogy elutasítja a jugoszláv kormány követelését Andrij Artukovics háborús gonosztevőnek, a horvátországi pav- levics-féle fasiszta kormány belügyminiszterének kiada­tására. Az indoklás: „Artukovicsnak joga van személyi szabadságának védelmére“. Joga bizony... Mint ahogy jo­ga volt ezreket és ezreket a halálba kergetni a saját „személyi szabadsága” védelmében, amely abban az idő­ben — érdekes! — egybeesett a nácizmus védelmével. Most vájjon mivel esik egybe ez a „személyi szabadság védelme?“ Talán csak nem azzal a tervvel, amelynek alapján a ,,keleti elnyomott rab országokat” akarják meg­segíteni egyesek? Szabad Európával, léggömbökkel és artukovicsokkal! A jugoszláv népnek nincs joga ,,személyi szabadsága“ védelmében felelősségre vonni ezt az Artukovicsot, ehhez csak Artukovicsnak van joga a jugoszláv néppel szem­ben! Furcsa jogszemlélet ez, az emberiség már nagyjából a kőkorszakban túljutott ezen... Az igaz, hogy a kökor- szakban és nem a kapitalizmusban! Játék, az unalom ellen j, belga nemzetvédelmi miniszter unatkozik. Mint XIV. Lajos szokta volt ezt tenni oly gyakran. A Napkirály ilyenkor félrevonta valamelyik udvaroncát egy ablakmélyedésbe: Izé... uram... jöjjön... unatkozzunk együtt — mondta bizalmasan, hogy mégis szórakoztatóbb legyen az unalma. De a belga nemzetvédelmi miniszter nem Napkirály, neki meg kell elégednie unaloműzőnek azzal is, hogy a hadsereg egyes alakulatai között titokban röpcédulákat terjeszt, amely „próbára teszi” a katonákat: zendülnek-e vagy sem. Jó játék, csak elég későn terjedt el. mint unaloműző a belga honvédelmi minisztériumban. Az efajta játékos beugratást sokkal szélesebb körben, sok­kal régebben és alaposabban csinálták náluk: lett belőle szép kis akasztás, agyonverés, tízesztendős börtön, meg miegymás. Nem ártana egy kis tapasztalatcsere a belga nemzetvédelmi miniszter számára, hisz van kivel, van kikkel: ott csavarog néhány ,,szakember“ a nyugati sza­bad világban... Tessék, rajta! (látó) foglalkozott azzal a kérdéssel is, mondotta Gubán elvtárs, A szektáns hibák visszatérése kisértett hogy az eredmények alapján újból az elbizakodottság jelei mutatkoznak egyes pártszerve­zeteinkben. Miben mutatkozik ez meg? Több helyen egyetér­tenek olyan kijelentésekkel, hogy nincs értelme a felvilá­gosító munkának, nevelget- tünk tizenkét évig eleget. Vagy. ha a megtévesztett em­berek felvilágosításáról esik szó, ezt mondják: már me­gint békítgetik az ellenséget. Az ilyen felfogás helytelen és káros. Az országos pártérte­kezlet figyelmeztet bennünket arra, hogy különbséget kell tenni minden esetben a megté­vesztett emberek és az el- __ lenség között. ______ Óv akodni kell a helytelen általánosításoktól. Keményen fel kell lépni pártszervezete­inknek az olyan emberekkel szemben, akik meggondolatla­nul mindenkire rá akarják húzni az ellenforradalmi kön­töst és felelőtlenül rágalmaz­nak másokat. Ugyanakkor nem szabad elnézőnek lenni azokkal sem, akik hibát követ­tek el. Ezután arról beszélt, hogy a párton belül még nem tudtuk leküzdeni sem a revizionista, sem pedig a baloldali szek- táns nézeteket. Sokszor ta­pasztaljuk, hogy egyes elv­társak mereven kitartanak rossz álláspontjuk mellett, szembefordulnak a többség helyes véleményével, bizal- matlankodnak másokkal szem­ben, csak saját elgondolásai­kat tartják megbízhatónak. S ha nem bírják keresztül vinni helytelen nézeteiket, ak­kor intrikálni kezdenek. Vége felé járt a gyűlés. Kó­kadtan hajoltak a fejek a szék támlájára, s néha-néha vádlón néztek a végtelenségig nyúló felszólalások szerzői fe­lé. Pedig itt, a pétervásái já­rás kommunistáinak színe- java gyűlt össze, hogy javas­lataival, szilárd hitével, mun­kájával segítse a pártértekez­let határozatának végrehajtá­sát. A hozzászólásokkal mégis, mintha a múlt hibái lopakod­tak volna be hivatlanul és orozva. Lehet, hogy a pártér­tekezlet résztvevői nem fi­gyeltek fel erre a jelenségre, vagy természetesnek tartották. Tehát az ott összegyűlt száz- nyi kommunista nevében nem szólhatok. ítéljék meg a jelek­ből, bogozzák ki az igazságot A beszámoló kis hibájától eltekintve, hűen tükrözte az országos pártértekezleten el­hangzottakat, megtűzdelve (kevés!) járási jellegzetesség­gel. Iglódi elvtárs a járási bizottság első titkára megelége­déssel közölte a résztvevő kommunistákkal, hogy a já­rásban egyöntetűen elítélték Kaganovics, Molotov, Materü­kön elvtársak pártellenes te­vékenységét, hogy a fegyveres testületek, elsősorban a rend­őrség már jól ellátja felada­tát. Elmondotta Iglódi elv- társ a pártértekezlet határoza­tának végrehajtását nehezítő akadályokat. „A szektáns szemlélet bizo­nyos mértékig megmaradt sok ember gondolkodásában. Elvtársainkban olyan szemlé­let él. mintha hőstett volna a szektáns gondolkodás és csaic így lehetne igazán a pártért harcolni." ..Vannak jelek a centraliz­mus megsértésére is. Például Recsken a járási pártbizottság határozatát szavazásra bocsá­tották, vagy Erdőkövesden semmibe veszik a járási párt- bizottság néhány párttaggal kapcsoltos határozatát Ennyit a beszámolóról — mely. mégegyszer hangsúlyoz­hatjuk — a pártértekezlet szellemében ismertette a járás helyzetét és a tennivalókat. Ismét azzal kell kezdenem, hogy nem minden hozzászólás tükrözte a régi szektáns hibák visszatérését. Elsősorban tehát azokról kell szólni, akik előbb­re vitték a párt ügyét. Csepregi Károly elvtárs, a pártértekezlet küldötte élmé­nyeiről beszélve elmondta, ho­gyan utasította vissza a párt­értekezlet Révai elvtárs téves nézeteit — majd a párt- és pártvezetők tekintélye meg­őrzésének fontosságáról be­szélt. Budai György elvtáns őszintén1 kikelt az intrikáló, pletykás vénasszonyokat is megszégyenítő párttagok el­len, akik az ellenség helyett saját embereikre emelik ke­züket. illetve szájukat. Bartus elvtáns arról beszélt, hogy ..tegyük félre a sértő­döttséget, szüntessük meg a párton belüli torzsalkodást és teljes erővel a párthatározat végrehajtásán fáradozzunk.’1 Mindez igen helyes volt, ezt várták az emberek, a kom­munisták ettől az értekezlettől de nem várták azokat a jelen­ségeket. melyek később jelent­keztek. Jónéhány felszólaló mély­ségesen „felháborodva” szólt arról, hogy az általuk felje­lentett edlenforradalmárcjkat nem ítéli el a bíróság, sőt azt is megtudják, ki juttatta ilyen sorsra őket. Már most az volt a ki nem mondott kérés, hogy törvényesítsék a felsőbb szer­vek az intrikát, az alapnélküli vádaskodást. A felszólaló fel­háborodottan szólt arról, hogy még bíróság elé is idézték, hogy az általa feljelentett állí­tólagos „va<’v igazi ellenforra­dalmár” szemébe mondja a vádakat, ígv megtudta a falu, hogy ki jelentette fel az ille­tőt. Egyszóval; igazuk mellett nem mernek kiállni az embe­rek elé, hogy már pedig x, y azért került az igazságszolgál­tatás kezébe, mert ezt és ezt az ellenforradalmi cselek­ményt vitte végbe. Pedig ezt elvárná a falu a kommunis­táitól, mert másképpen csak rejtélyes sugdolódás követi a „rejtélyes” letartóztatásokat és a párt ellen hangolja a tö­megeket. Valahogy úgy kelle­ne ezt megoldani, mint a he­vesaranyosi pártvezetőség csi­nálta, hogy bátran kiállt a falu elé és szemébe mondta az ellenforradalmároknak elkö­vetett cselekedeteiket. A falu­ban így nem terjedhetett el a sugdolódás, bosszúhangulat a pártszervezet ellen. így ment a panaszkodás, a karhatalom és a rendőrség el­len is, amely (a törvények ezt kötelezően előírják) megmutat­ja az iratokat és így nyilvá­nosságra kerül a feljelentő ne­ve. Aki azt hiszi, hogy ezután olyan vélemény alakult ki az értekezleten, hogy csak alapos okok miatt adjunk embereket a bíróság kezére — az téved. Nem. Az volt a kikristályoso­dott vélemény, hogy el kell hallgattatni ezeket az embere­ket, vagy ahogy kifejezte az egyik vezetőállású pártfunk­cionárius, még a rendőrségen „el kell igazítani” s ha még ezután is beszél, „még jobban el kell igazítani". Annál fur­csább volt ez a vélemény, mert ugyanez a pártfunkcio- nárius nemsokára a törvé­nyesség betartásáról beszélt. Aztán megint arról, hogy az egyeztető bizottság tagjaira is ráférne egy kis „eligazítás”, mert állítólag nem szentesítik az igazgatók és a vállalatve­zetők döntéseit. így, karakán módon kijelentve, papír és kéz lobogtatva, sajnos nagy tetszéstől kísérve. Utána pedig mintha a rártértekezlet szelle­mében történt volna, azzal zá­ródott az ülés,' hogy „vigyázni kell a túlkapásokra, a tör­vénytelen letartóztatásokra, mert az alapnélküli meghur­coltatás szembeállíthatja ve­lünk a tömegeket.“ ítélje meg hát, akire tarto­zik, mennyire a párthatározat szellemében zajlott le a be­számolót követő vita, amely­nek során ezek a vélemények elhangzottak. (K. E) — AZ ÉGI MADÁR című ma­gyar film forgatócsoportja Fehér Imre rendező vezetésével e héten leutazott a film forgatásának színhelyére. Az első felvételeket vasárnap kezdik meg Fehérgyar­maton. A film főszerepeit Kiss Ferenc, Somogyi Erzsi, Szirtes Adám, Szabó Ildikó, Kiss Manyi és Bánhidi László játszák. A NAGY NYÍRI VÁSÁR GYÖNGYÖSÖN A Kiskereskedelmi Vállalat ruházati boltjaiban és az Áruházban JÚLIUS 20-tól AUGUSZTUS 3-ig Méteráruk, kész nyári ru­hák, divatcikkek, szandálok és cipők, strand-kellékek NAGY VÁLASZTÉKBAN! A vásár tartama alatt az Aru­ház reggel 8-tól délután 2-ig és délután 4-től este 7-ig tart nyitva. r > > keres azonnali belépésre a Csányi Állami Gazdaság, írásbeli ajánlkozást kérünk.-*■--------­forg atás érdekessége, hogy a ma­gyar filmgyártás történetében elő­ször, hétfőn helikopterről készítik a felvételeket. — GAY ELMS angol filmren­dező Jugoszláviában járt, ahol tárgyalásokat folytatott a Na­gyok és kicsik című jugoszláv film angol változatának elkészí­tésével kapcsolatban. Tudósítás s pétervásárai járási aktíva ülésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom