Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-10 / 54. szám

1957. Július 10. szerda.

NÉPÜJSÁG

3

— Nézzétek, a termelőszövetkezetnek az is feladata, hogy letörje a magas piaci árakat — magyarázta a napokban az egyik öreg tsz elnök. Szeme körül huncut ráncokba szalad a bőr, míg elmeséli, hogyan koppintottak a gyöngyösi piacon a kofák orrára.

— Bent jártam Gyöngyösön. Látom, krumplit mérnek a horti, meg a csányi emberek, 5-6 forintért adják kilóját. Az asszonyok meg csak járkálnak a kocsik körül, nagyon drágál- lották, de hát csak muszáj volt venni. Körülnéztem, aztán gyorsan hazamentem. Elő a kocsit, gyerünk ki a krumpliföldre. Felszedtünk egy autóra valót, aztán vissza Gyöngyösre. Még jókor érkeztünk. Árulni kezdtünk, két forintért kilóját, s megmondtuk mindenkinek, hogy a termelőszövetkezetből hoztuk. Odajöttek hozzánk, nem kellett már senkinek a kofák hat forintos krumplija. Azok meg csak kerülgettek bennünket, szidták a rokonságot, s piac után tele zsákokkal mentek haza. A legközelebbi piacon megint megcsináltuk. A csoport igazán meg sem érezte azt a kis krumplit, de a piacon olcsóbb lett. Megtanulhatták a városiak: „jó a tsz a háznál.“

O O

Idős ember a viszneki Béke tsz agronómusa, de ha azt mondanám, öreg. biztos megsértődne. Mert hiába múlt el hatvan esztendő a feje felett, — abból 34-et a mezőgazdaságban töltött — a kedve, a tervei fiatalos lélekre vallanak. Egy fél esztendeje lehet, hogy korára való tekintettel nyugdíjazták. De hát mit csináljon ő otthon, hiszen nem

öreg még. Kiment a tsz-be ag- ronómusnak. Talán fél napig is el tudná sorolni a szövetkezet eredményeit. Aztán a kérdésre, hogy mikor akar pihenni is egy kicsit, megjegyzi, még két- három évet dolgozik ebben a tsz-ben, aztán mikor már minden jól megy, akkor, — elmegy egy másikba, egy rosszba, amit rendbe kell hozni. Hát igen, ő így képzeli el a pihenést egy munkában eltöltött élet után.

• •

— Nem tárgyalok veled! Nem fogom itt tölteni az időmet a sarkon! — figyeltünk fel egy a kicsit éles fiú hangra, ahogy a gyógyszertár előtt elhaladtunk. Először azt hittük, lánnyal veszett össze a felhe- vülten elrohanó kis suhanc fiú. Egy kis kíváncsisággal visszanéztük, mit szól mindehhez a kislány. Egy idős asszony állt a sarkon, arcán ezer ráncot húzott már az élet ekéje. A szája köré talán éppen akkor vésődött az a keserű vonás, mikor fiacskája betegágyánál ült, s ki tudja milyen nehéz küzdelmes munka, mennyi nyomorúság miatt elsírt könny tette fátyolossá valamikor ragyogó kiék szemét. Ott állt a sarkion, s ahogy a fia után' nézett keserű csodálkozással, titokban egy könnycseppet törölt ki. Nem, nem kislánnyal zördült össze, az édesanyjának szólt ilyen gorombán.

Mikor ilyet látok, két érzés van bennem. Az egyik keserű düh, amit egy jókora pofon kiosztásával szeretnék levezetni. A másik fájó kérdés: hová tartanak az ilyen fiatalok?

— békési

Egy VIT küldött arcképe helyett

Mi már — nagyon helytelenül — egy kissé rászoktunk arra, hogy egy embert, aki a társadalomtól valami kitüntetést kap, szinte emberfeletti tulajdonságokkal ruházzunk fel, aki az élet minden területén kiváló, utólérhetetlen, egyedülálló eredményeket ért el, akinek nincsenek hibái.

Ez akkor jutott eszembe, mikor azt a feladatlot kaptam, hogy egy rövid kis írásban mutassam be a Népújság olvasóinak, Szendrődi Imrét, az egri Lakatosárugyár fiatal munkását, aki abban a szerencsében részesült, hogy az idei VIT-en hazánk fiataljait képviselheti.

Most, amikor megpróbálom őt megismertetni, mindjárt avval kell kezdenem, hogy Szendrődi Imre nem különleges ember. Ilyen és hozzá hasonló lelkes fiatal ifjúmunkás még nagyon sok van az országban. Természetesen mind nem mehet ki Moszkvába. őket képviseli majd Szendrődi Imre. Mert az idén a VIT-re való jelölések nem úgy történtek, mint a múltban, most meghallgatták az üzem fiataljainak a véleményét is és az ő választásuk során jelölték Szendrődi Imrét VIT küldöttnek.

Szendrődi Imre 24 éves, magas homlokú, mosolygós szemű szőke fiatalember. Brigádvezető a Lakatosárugyárban, ahol két éve dolgozik. Nem hajtott végre semmiféle különleges hőstettet, sem a munkában, sem az ellenforradalom leverésében. Egyetlen nagy és elvitathatatlan érdeme, hogy töretlen volt az idők folyamán. Az egykori DISZ vezető, nem tagadta meg pártját és önmagát, mindvégig következetesen kitartott helyes elvei mellett. És amikor a levert ellenforradalom, még terror alatt tartotta a lelkeket, ők a megyében elsőnek alakították meg újra ifjúsági szervezetüket, amely világosan kimondta, hogy a párt irányítása mellett akar dolgozni, mert úgy látják, hogy ez az ifjúság számára az egyetlen helyes út. Az új szervezet titkárává Szendfl tanicsi szervik ItgftnUsetb feladata;

a nyári betakarítási munkák megszervezése

Egri Lakatosárugyárban

ülést tartottla megyei tanács

rődi Imrét választották, aki azóta is dicséretre méltó ügybuzgalommal vezeti a számra nem nagy, de erős, szilárd szervezetet. A szervezet jól dolgozik, kultúrcsoportjuk az Irány Caracas című 3 felvonás«; vígjátékot tanulja be, jól működik a sportcsapat is, többször rendeztek már a fiatalok részére táncmulatságot, rendszeresen megtartják a KISZ gyűléseket, ahol tisztázzák mai életünk problémáit.

Ebben a munkában vállalt Szendrődi Imre oroszlánrészt és ezért került szóba a neve amikor a VIT küldötteket válogatták. •

így most a 24 éves fiatalember olyan útra készülődik, melyért méltán irigyelheti őt min- denki. Kétnapos gyönyörű utazás után megérkezik Mloszkvá- ba, ahol találkozik a világ minden tájáról összesereglett fiatalokkal, végigélvezi az ígéretes szép programokat. Még egy balatoni utazás előtt is milyen izgalom fogja el az embert, elképzelhető, hogy Szendrődi Imre is alig várja a napot, hogy ízléses VIT egyenruhába öltözve kigördüljön vele a vonat a búcsúztatók ken- dőlobogtatása közepette a Keleti pályaudvar üvegcsamoká- ból.

Már csak néhány nap választja el ettől a várt pillanattól és két hét múlva már Moszkvában kezdi meg, egy felej tehetetlen két hét élvezetét, melynek emléke végigkíséri majd egész életén.

A magyar küldötteket az idén nagy lelkesedéssel és szeretettel várják, sokat kér- deznek majd tőlük, így hát készüljön jól fel Szendrődi Imre, hogy jól felejlen a világ fiataljainak kérdésére. De a VIT végével nem ér véget a kérdezések sora, mert hazatérve a magyar fiatalok ostromolják majd, hogy meséljen VIT élményeiről, azoknak, akik küldték, akiket képviselt Moszkvában.

Nem egy különleges ember’ utazik tehát Moszkvába. Egy ! egyszerű magyar ifjúmunkás, többszázezer hozzá hasonló 1 fiatal képviseletében.

H. F.

Július 5-én ismét megteltek a megyei tanács dísztermének padjai. Ülést tartott a megyei tanács. Az eredetileg két napra tervezett értekezést az aratási munkákra való tekintettel egy nap alatt fejezték be. Részt- vett az ülésen Kerek Gábor elvtárs, a megye országgyűlési képvisleője is.

A tanácstagok Hudák Imre elvtársat választották meg az ülés elnökévé. A napirendi pontok megtárgyalása előtt meghallgatták a mandátum vizsgáló bizottság elnökének a jeletését a június 23-i, hét megyei választókerületben megtartott választás eredményeiről. Az újonnan megválasztott megyei tanácstagok: Libertényi Sándor, Tóth István, Bíró József, Vajda László, Sályi János, Fridrich Sándor és Dr. Böőr Péter letették az esküt.

Ezek után rátértek a napirendi pontok megtárgyalására Az első napirend lejárt tanácshatározatokról szóló jelentés volt, melyet a tanácstagok vita nélkül tudomásul vettek.

Második napirend megbeszélésénél már komoly vita kerekedett. Nem kisebb problémáról volt szó, mint a megye mezőgazdaságának helyzetéről. A napirendet Vajda László, a mezőgazdasági osztály vezetője terjesztette élő. A részletesen kidolgozott — s elég hosszú — beszámolóhoz tizenegyen szóltak hozzá. Hoz- szólt többek között Bíró Béla, a hevesi ÁMG igazgatója, Ka- lyinka János elvtárs, a verpeléti mezőgazdasági felügyelő, Cseh Sándor hevesi dolgozó paraszt, Szitás Elek elvtárs, vb elnökhelyettes, Bíró József elvtárs, az MSZMP megyei intéző bizottságának másodtitkára.

A hozzászólók feltárták a megye mezőgazdaságának hiányosságait. Vitába szálltak a beszámoló egyes pontjaival és javaslatot tettek a határozatok két-három pontjának megváltoztatására.

A megyei tanácsülés határozatban kimondta, hogy a tanácsi szervek legfontosabb feladata ezekben a napokban a nyári betakarítási munkák megszervezése, s a legjobb minőségben való végrehajtása. Határozat született egy megyei talajvédelmi bizottság létrehozására is. A bizottság feladata lesz a megye talajerő visszapótlásának felmérése, a talaj megjavítása, s a pusztulásnak kitett területek termővé tétele.

Határozatokat hoztak még a növénytermesztés, a növény- védelem, az állattenyésztés fejlesztésére, a termelőszövetkezetek erősítésére, s a föld- tulajdonjogának rendezésére.

Harmadik napirendi pontként megtárgyalta a tanács az 1956 évi költségvetés végrehajtásáról, s az 1957 évi elő- ifányzatok összeállításáról készült beszámolót. A napirendi pontot a tanácsülés öt hozzászólás után elfogadta.

Ezek után került sor az indítványokra, bejelentésekre, interpellációkra.

Dr. Böőr Péter, a megyei bíróság elnöke javaslatott tett 35 népi ülnök visszahívására, s új ülnökök megválasztására. A népi ülnökök megválasztása után megkezdődtek az interpellációk. Hat tanácstag élt interpellációs jogával.

Kovács elvtárs a mikófalvai- ak nevében a rossz utakról, a kéményseprő problémákról és a cukorrépa alacsony áráról tett fel kérdéseket. Medveczki Imre, a detkiek kérését tolmácsolta, amikor az áramhiányt tette szóvá és az AVESZ segítségét kérte. Zalár Zoltánná a gyermekparalizissel kapcsolatos felvilágosító munkát sürgette, Árvái Dezsőné elvtársnő pedig a hűsítő italok hiányát, elosztását és a falusi üzletek nyitvatartási idejét kifogásolta. A kereskedelmi és az egészségügyi osztály vezetője azionnal válaszolt a kérdésekre, a többi osztályok 15 napon belül írásban küldik el válaszukat. Az idő rövidségére való tekintettel a tanácsülés ehhez hozzájárult.

Az ülés befejezése előtt megtárgyalták a következő tanácsülés előkészítését, s megválasztották az előkészítő bizottságot. A legközelebbi ülés szeptember végén, vagy október elején lesz.

; Varga Sándorné [ollóval dolgozik.

a vibrációs

Mondják meg őszintén, szemtől - szembe

Van-e szükség káder lapokra? — vitatták ezeregyszer az elmúlt évben. Most, hogy higgadtan gondolkoznak az emberek, tisztábban látnak sokmindent, egyre többen mondják, szükség van rá, — de arra nincs, ami az elmúlt esztendőkben ezzel a munkával járt, hogy emberek felett ítéletet mondjanak, elmarasztalják őket anélkül, hogy tudnák, mi a bűnük. Nincs szükség vég-nélküli titkolódzásra, aminek szinte természetes következménye, hogy helyet kap az intrika. Ha valaki nem jól dolgozik, bűn terheli a lelkét, ne mentegessék, de ne is hagyják pon- ciustól-pilátusig járkálni, míg végre valaki megszánja és megmondja, mi a bűne. Őszintén és keményen mondják meg a hibákat, ezt kívánják, kérik az emberek a párttól, a tanácstól, a vezetőktől. Ez a kívánság adta kezébe a tollat Bakos Lajosnak is, a tarnaőrsi tanács egyik volt dolgozójának.

Bakos elvtárs 10 éve kommunista és sérelmére most már a pártbizottságtól kért orvoslást, mert a tanácshoz eddig hiába fordult. 1956 őszéig ott dolgozott a tama- őrsi tanácson, mint gazdálkodási előadó. Az ellenforradalom alatt megalakult forradalmi tanács, mint kommunistát feleslegesnek találta a tanács dolgozói között, s december elején több társával együtt menesztette. Azóta Tamaőrsön is lejárt az ellenforradalmi kiskirályok ideje, s a járási tanács visz- szahelyezte a dolgozókat, Bakos Lajos kivételével. Először azt mondták neki, semmi lehetőség nincs a tanácson felvételre, végül mást ajánlottak a helyére. Később rebesgetni kezdték, hogy talán sikkasztott és azért nem kell, de bizonyítani senki sem tudja. Keresi igazát a községben, a járáson, de nincs egyetlen ember sem, aki megmondaná neki őszintén, hol hibázott, miért nem veszik vissza.

„Ha nem tudok dolgozni,

— írja levelében — mondják meg a járásiak nyíltan, nem kell egy kis bátorságért a szomszédba menni. Mondják meg szemtől szembe, mi nem jó. Eleget beszéltünk az emberek háta mögött... Úgy látszik, hogy 12 év után, mely alatt hűségesen kitartottam a párt, a munkásosztály mellett, eltaszított magától az emberi meg nem értés, a közöny, a közömbösség mások sorsa iránt.”

Nem tudjuk, miben volt hibás Bakos elvtárs, nem is lép fel olyan igénnyel e kis írás, hogy értékelje munkáját. Csupán egy célja van. Felhívni a járásiak figyelmét, bármilyen hibát követett el, embertelen eljárás hosszú hónapokon keresztül kétségek között magára hagyni valakit. Ha hibázott, mondják meg neki nyíltan,

— s ha nem. adjanak elégtételt. Ezt kívánja meg a kommunista emberség a hevesi járási tanács vezetőitől is.

— deák —

>Vincze Mariann a pénztárca- szárakat készíti. Naponta 2800

[Jánoska Mária a galvánüzem- ben dolgozik.

— 100 SZÁZALÉKRA teljesítette adófizetési tervét az első félévben Kál község.

— HETEDIK helyre kerültek az országos takarékossági versenyben a Heves megyei postahivatalok.

KIS ÜGYEK

Terenyei Józsefné az egri ;Csokonay úti lakosok nevében :két panaszt írt meg a Kis : ügyek rovatának. Az első az, :hogy utcájukban hetek óta kó- t bőről egy veszett kutya, s altinak ellenére, hogy már többször jelentették a városi takácsnak, intézkedés a mai na- • pig sem történt. S íme a bürokrácia teteje: Terenyeiné elment a sintérhez, aki azonban kijelentette, hogy utasítás nél- •kül nem tehet semmit. Másik ; panaszában elmondja, hogy széles, gyepes utcájukban többen kis fákat ültettek, azonban hiába, mert az állattartó gazdák az utcát használják legelőnek. Az állatok összetörik és ; lelegelik a kis fákat, bepiszkítják az utcát. Kéri, hogy az : illetékesek hassanak oda, hogy az utcában szűnjön meg az állatok legeltetése és a kis gyermekeket ne kelljen ebben a szép meleg nyárban a lakásban tartani.

OxO

Cseri Gyuláné egri lakos, leveliében érdekes problémára hívta fel figyelmünket, megírja, hogy egyik reggel kiment

az egri piacra, hogy egy pár csirkét vásároljon. Éppen akkor futott be az egyik termelőszövetkezet kocsija egy ketrec csirkével. A csirkék párját 50 forintért akarták adni és már több vevő ott állt, hogy vásároljon a csirkéből, amikor az autót több piaci árus vette körül és öt forintot ráígérve megvásárolták a csirkéket és egy negyedóra múlva már 75 forintért kínálták. Hasonló esetek fordulnak elő a zöldborsóval és a gyümölccsel is. Igaza van Cseri Gyulánénak, amikor azt írja: „nem lehet eltűrni, hogy egyesek munka nélküli percek alatt harácsoljanak össze ennyit, amennyit a becsületesen dolgozók napokig tartó megfeszített munkával tudnak csak megkeresni. Mi sokszor szidjuk a parasztokat a magas árak miatt és nem tudjuk, hogy egyes lelki- ismeretlen kofák szítják az ellentétet a városi és falusi dolgozók között.”

O O

Szokatlan meileg szakadt a napokban a városra. A meleg- iek egyetlen ellenszere volna,

ha a tikkadt emberek valamilyen hideg italhoz juthatnának. Azonban Egerben sehol nem lehet hideg italt kapni, sőt az sem ritka eset, hogy az egész városban nincs egy csepp szódavíz sem. így történt ez az elmúlt vasárnap is, amikor az emberek hiába jártak végig minden vendéglátóipari üzemet, legjobb esetben csak ihatatlan meleg sört kaptak, azt sem mindenhol. Ha ez olyan városban fordul elő, mint Gyöngyös, vagy Hatvan, akkor is nagy hiba, de még nagyobb Egerben, ahol nincs hideg víz és a csapból folyó 26-28 fokos langyos víz egyáltalán nem oltja a szomjat. Jó volna, ha az illetékesek mindent megtennének azért, hogy ilyen eset többször ne fordulhasson elő.

O O

Bozsik Lajos Eger, Bartako- vics utca 22 szám alatti lakos arról panaszkodik, hogy a délutáni órákban a Kisasszony temető környékén nem folyik a víz, kéri a vízműveket, hogy tegyenek valamit annak érdekében, hogy a munkából hazajövő dolgozók este vízhez juthassanak.

5 Deák Emma a gyermekkocsikat kárpitozza.

>A dolgozók nem szívesen használják a munkavédelmi berendezéseket. Erre buzdít minden [falon a figyelmeztető tábla. Jó lesz megszívlelni!