Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)
1957-07-10 / 54. szám
4 NÉPÚJSÁG 1957. Július 10. szerda. EGY EV A MERLEGEN — az egri Gárdonyi Géza Színház munkájáról AMIKOR a Hétfői Hírlap egy kissé elhamarkodott híre elterjedt Egerben, a színház- kedvelők megrökönyödve vették tudomásul, hogy Heves megyét meg akarják fosztani színházától. Több levél is érkezett szerkesztőségünkhöz, melyben olvasóink tiltakoztak e rendelet ellen. Annak idején lapunk is latba vetette szerény szavát színházunk érdekében. Egy pillanatig sem hittük azt, hogy csak e cikk döntötte el a színház sorsát, és most is csak azért hivatkozunk rá, mert szeretjük a színházat valahá- nyan, még akkor is, ha nemcsak dicsérő szavakat írunk róla. Ilyenkor is az az akarat vezérel, hogy ha lehet, még jobb legyen színházunk. Ezt szükségesnek tartottuk elmondani, most, amikor arra vállalkozunk, hogy képet adjunk az Egri Gárdonyi Géza színház egy éves munkájáról. Ha a színház munkáját értékeljük, feltétlenül azzal kell kezdenünk, hogy ez az évad csonka év volt, az októberben lezajlott ellenforradalom miatt. Nemcsak az a baj, hogy az októberi események megzavarták a színház évi műsortervét és a kiesett idő mély nyomot hagyott a színház bevételi tervében is. Az ellenforradalom sok személyi változást hozott, igazságtalanul elmozdították helyéről a régi igazgatót, a társulat több tagja résztvett az egri ellenforradalomban, s emiatt öt ügyében a bíróságnak kell kimondani az ítéletet. A társulaton belül kiéleződtek a személyi ellentétek, mely végső fokon a jó művészeti munka rovására ment. A munkástanács által kinevezett igazgató gyenge kezű ember volt, aki nem volt képes elsimítani ezeket az ellentéteket, sőt még inkább elmélyítette azokat. AZ ÉVADBAN háromszor történt igazgató csere miatt nem volt egységes művészeti vezetés, az eredeti elgondolások nem érvényesülhettek, az indokolatlan személyi változások belső villongások következtében legyengült társulat érthető módon nem tudott minden igényt kielégítő teljesítményt nyújtani. Ha a műsortervet vizsgálgat- juk, rögtön szembetűnik, hogy az országos méretekben uralkodó polgári kultúrdöpping Eger felett sem vonult el nyomtalanul. Nem hisszük, hogy bárki is a sematizmus feltámasztásának vádjával illethet, amikor a színháztól számonkérjük, hogy ebben az évben egyetlen új magyar dráma nem került bemutatásra, annak ellenére, hogy sokan javasolták Karinthy: „Ezer év‘’-ének és több más magyar darabnak bemutatását, de feltétlenül hiba az is, hogy egyetlen szovjet, vagy népi népi demokratikus szerző darabja sem szerepelt a műsoron. Az erőszakolt beleszólások kora lejárt, senki sem akarja ezt újra életre kelteni. De amennyire sematikus volt az 1951-52-es évek színházpolitikája, épp oly sematikus ez a músorpolitika is, csak ellenkező előjellel. Ebben az évadban bemutattak két klasszikus magyar drámát, a Csongor és Tündét és a Bánk Bán-t, egy romantikus drámát a Kaméliás hölgyet, két modem darabot, az Öt perc boldogságot és a Lam- berthier urat, egy prózai vígjátékot, a Néma leventét, valamint a Nebántsvirág, Csárdáskirálynő, Mosoly országa és a Diadalmas asszlony című operettet. Vegyük ehhez a hétfőnként bemutatott filharmónia műsorokat, — melyhez ugyan a színháznak semmi köze nincsen, — és ime bizonyítható,' hogy Eger közönsége igazán egyoldalú műsort kapott. Az igazgató-válságok következtében a társulat összeállítása is kedvezőtlen mértékben megváltozott, volt olyan művészeti dolgozója a színháznak, aki az évad folyamán jóformán nem lépett színpadra, s voltak viszont mások, akik teherbíró képességüknél lényegesen nagyobb munkára voltak kényszerítve. Sok szerepkörben nincs színész, s emiatt vendég- művészeket kell szerződtetni, mint a Néma levente esetében is. Sokszor, ha egy főszereplő megbetegszik, el kell maradni az előadásnak, mert nincs mód annak pótlására. (Ha Illyés Ilona például bereked, elmarad az előadás, annak ellenére, hogy státusz szerint három magasfizetésű primadonnája van a színháznak.) Egyéb szervezési hibák is vannak a színháznál, de biztosan hisszük, hogy a következő évad társulatának szerződtetésénél az új igazgató mindezeket megszünteti és egy minden szempontból megfelelő társulatot állít össze. Még nem ismeretesek Solti Bertalan jövő évi tervei, hisz most folynak a tárgyalások az új társulat összeállításáról, de reméljük, hogy a színház vezetősége a fennálló hibákat felismerve, mindent elkövet, hogy a jövő évadban az eddiginél eredményesebb munkát végezzen a társulat. Feltétlenül újra meg kell szervezni a már csak papíron élő művészeti tanácsot, amely nem zárja ki az igazgató egyszemélyi vezetését, de nagy segítségére lehet az igazgatónak a jövő évi műsor megszervezésében. HA A SZÍNHÁZ gazdasági életét vizsgáljuk, több szabálytalan intézkedést találunk. Sok terület van, ahol takarékoskodni kellett és lehetett is volna. Ennek ellenére egészében nézve, a megengedett kereteket nem lépték túl, a bevételi tervet ezidáig is 100 százalékban teljesítették, a színház ez évadban a megye székhelyén 165 előadást tartott, míg a megyében 59 színházi előadás volt. Ez a szám kevesebb, mint tervben, szereplő, de itt is számításba kell vennünk, hogy az ellen- forradalom alatt közel három hónapra leállt a színház. E számban nem szerepelnek a színészek által rendezett műsorok, valamint a bemutatott esztrád produkciók A színház műsorait a megyében közel 100 ezer ember tekintette meg. S ez is bizonyítja megyénk szín- házszeretetét, dolgozóink igényét a színházra. Komoly érdeklődés előzi meg a színház jövő évi munkáját, mindannyian várjuk, hogy a következő most már nyugalmasabb, konszolidáltabb évben a felsorolt és nem említett hibákat kijavítva, színházunk valóra váltja megyénk dolgozóinak jogos reményeit. H. F. PATKÓ ZOLTÁN: ANTALFY ISTVÁN: IGAZSÁGOD ÉL . . . A szíved, az eszed velünk egyetért, Ügy nézel a múltra, mint kiátkozott, Száműzött, s keresed — sohsem feledve Bánatod — rohanva azt, mi változott. Lidércnyomásként ül kebleden a Lét, Ködös rengetegben jársz, mint idegen, S nem szólaltathatod meg szíved szerint Dübörgve ajkadat — vársz reménytelen. Mit ér az érzelem? Lezárt pohárban A forrás vize sem üdít tégedet, önüldözésednek retteget réme Beképzelt halált hoz, s végül eltemet. Hallasd a hangodat, igazságod él! Tűzpiros kokárda lesz minden szavad, Zászlót bont a sereg, amely viseli, S acélos nyomában győzelem fakad. FAZEKAS ISTVÁN: Lépcsőfokon A kisírt, könnyes, elhagyott udvaron Az emlék porladó kövéből építve Egy kastély, egy ódon bástya áll. A csönd alvó neszét senki nem járja Nem nyitja senki a bús, bezárt zárat őrzi a kapukat egy szörny: A magány! Halkan sír a kút, felbomlik két gyöngye S könnyét táncra lejti a néma holdsugár, és beszürkíti a kőlányok testét. Vén árny hegyén nagy árny fekszik el holtan Gallyak csiszolják a csendet feketére s ők susogják: könnyesek itt az esték! Mint vihar, csap be a forgó, síri szél ledönti az idő kivájt, súlyos szobrát Tépdesi az üres, kongó tornyokat. S mint villámcsapás — a téren egy dáma surrog aléltan kacér, illő ruhája, és megy föl a lépcsőfokon: Egy szép gondolat! m NEM MENTÜNK KI . . . Eső esett, hát nem mentünk ki már ma reggel dolgozni a nyíri határba. Kavargó felhőket dobált a szél. A napszámosok közt ültem. Néha-néha szóltunk csak egy-két szót. A pitvar alján ültünk, és onnan néztük fenn a halvány kis kék csíkot az ég szélén keletre. Senkinek nem volt beszélgetni kedve. A házigazda köztünk ült, pipázva, kis sámlin, mintha onnan magyarázna. De nem... mindannyian hallgatva néztünk az esőbe, s tökmagot csemegéztünk... TEHENEK . . . Szép nyári este volt. A fák ^ alatt, kapunkon — ültem én, s fentről néztem, mint ballag el kapunk alatt a bús tehéncsorda. Szemükben semmi fény. Csak néztem őket, s a szívem összeszorult. Mert nem tudom... Utánuk szállt a szürke por. Belepte őket. Nem hiszem, hogy őket sajnáltam talán... Bár az idő már rég letűnt, de azt hiszem, az fájt nekem, hogy nekünk nincsen tehenünk... MOLNÁR BÉLA: BETEG* PIROS RÓZSÁIK Három napja, hogy nem esett, harmat se hullt... összeesett a kis kert, s a piros rózsák haldokolnak, szirmuk szórják. Mint összetört vérző fejek fenn a bitón, úgy lengenek, úgy kókadnak a kis ágon: „élni, élni” — virág-áron, ...És meghallom sóhajotok fonnyadva is égre nézni, esőt várni és remélni, hervadozó szép asszonyok... — 16 TAGÚ tánccsoportot alakítottak a kápolnai EPOSZ szervezet tagjai. A csoport elsőízben a Nemzetközi Szövetkezeti napon mutatkozott be. — KÉT VAGON búzát és egy vagon rozsot ad el az államnak szabadon az atkári Micsurin tsz. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Tajti Ferenc, Heves, Adorján Arisztidné, Gyöngyös, Jenei Jó- zsefné, Eger, Erdélyi Vilmos, Hatvan: Levelükkel a „Kis ügyek“ rovatban foglalkozunk. Magyar Benedek, Heves. Az SZTK alközpont kérésünkre újra felülvizsgálta ügyét és ismét elutasították. Az elutasító határozat ellen a járásbírósághoz fellebbezhet. E rki József né, Ludas. Panaszát kivizsgálta az ÉMÁSZ és tudomásunk szerint a jegyzőkönyv egyik példányát leküldték magukhoz is. Takács Lajos, Eger: Lakótársuknak, mivel saját költségén vezette be a vizet az udvarba, valóban joga van elzárni. Helyes lenne, ha barátságosan megegyeznének vele, esetleg pótolnának a költségekhez. A víz elzárása valóban emberség kérdése. Kis’eleki István, Gyöngyös. Észrevételét köszönjük, most már tudjuk, hegy nemcsak a Mátravidéki Erőműnél, és Gyöngyösön, hanem Hatvanban is van televíziós készülék. Alkalomadtán meglátogatjuk Juhászékat is, — ahol annyian nézhetik a televíziós adást. Levele egyik megjegyzésével, hogy Gyöngyösről is közölhetnénk már valami jó hírt — nem értünk egyet, hiszen ha rendszeres olvasója lapunknak, — tapasztalhatta, hogy nem jelenik meg újság gyöngyösi cikk nélkül. Ifj. Kustyán József, Hatvan, — id, Nagy Bálint, Komló: Panaszukat az illetékese1 hoz továbbítottuk, az eredményről levélben értesítjük. Többeknek: Névtelen leveleket nem vehetünk figyelembe. Panaszaikat és bejelentéseiket kérjük névvel ellátott levélben elküldeni. Egri Vörös Csillag: Július 11—17: Pipó hét éjszakája. Egri Bródy: Július 12—13: Látogatás a felhőkből. Gyöngyösi Szabadság: Július 11—17: Külvárosi szálloda. Gyöngyösi Petőfi: Július 11—17: Pillanat embere Hatvani Vörös Csillag: Július 11—15: Két színésznő, egy szerep. Hatvani Kossuth: Július 11—14: Utak és sorsok. Pétervására: Július 13—14: Szegény szerelmesek krónikája. Heves: Július 13—15: Megosztott szív. Füzesabony: Július 13—15: Két vallomás. II Hatvani Földmüvesszövetkezet pályázatot hirdet AGRONÚMUSI állásra Jeletkezni lehet a Hatvani Földművesszövetkezetnél bármely munkanap reggel 8 órától délután fél 5 óráig. A pályázóknak legalább mező- gazdasági szakiskolai végzettséggel kell rendelkezniük. HATVANI FÖLDMŰVES SZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA FI L M: Külvárosi szálloda A harmincas évek egyik nagysikerű francia filmje kerül ismét bemutatásra. Fülledt levegőjű szerelmi jeleneteit Louis Jouvet, Annabella és Arletti játszák. Természetes színű haj a divat Az idén nemcsak a ruha, — hanem a hajviselet is rendkívül változatos. Az egyéni hajviselet legfőbb titka: csak fő vonalaiban igazodjunk az új divathoz és arra ügyeljünk, hogy a frizura harmonizáljon arcunk, ruhánk stílusával. Félrövid haj a divat: érjen a haj kicsit a fül alá, — de nem szabad egészen eltakarnia a nyakat: jól „üljön” a kalap alatt is, de ahhoz is elég legyen, — hogy egyéni frizurát lehessen belőle csinálni A hajszínek terén is megszűntek a természetellenes színek: a természetes színű haj a divat. Az élénk sárgarépa szín, a lilásvörös, a kiszőkített csík már elavultak. Az új divatszínek az aranyfényű barna, a hamuszürke, meg a bronz. Aki új hajszínt akar választani, mindenesetre olyat válasszon, amely előnyösen harmonizál az arcbőre tónusával. A hajat hetenként egyszer mosni és naponta rendszeresen, legalább egy negyedórát kefélni kell, hogy puha és fényes legyen. A fürdőruháról... Második képünk már formájában simább hajat mutat. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell többé daueroltatni — ellenkezőleg. A sima hajnak engedelmesnek és elevennek kell lennie. Harmadik képünk a legaktuálisabb nyári viselet, különösen hosszú hajú nőknél. Hátrasimuló, — kontybán végződő haj. A kontyot vendéghajjal is lehet helyettesíteni. Nagyon sok nőnek okoz ma problémát, hogy melyik a fürdőruha divat: az egyré- szes, avagy a kétrészes? Mindenkinek az alakjától, egyéniségétől függ ez, erre szabványt, vagy ha úgy tetszik: „divatot” nem lehet alkotni. Képünkön vállpánt nélküli, — hátul cipzárral csukódó vászon emprimé fürdőruha látható, amelynek felső részét halcsont szorítja az alakhoz. A fürdőruha a derékból lefelé, az oldalvarrásból kiindulva kissé redőzött. „Törvényes64 és mégsem igaz ST megyei tanács legutóbbi ülésén, a tanácskozás el- nöke „bejelentéssel élt.” Az egyik megyei tanácstag, elfoglaltságára hivatkozva lemondott tanácstagi tisztségéről, — levélben. A tanácskozás elnöke megszavaztatta: elfogadják-e, vagy sem a lemondást? A tanácsülés elfogadta, ezzel tehát a tanácstörvény, a tanácsdemokrácia paragrafusai értelmében a lemondás: elfogadtatott. Nem akarunk vitába szállni a megyei tanács döntésével, mert ez a döntés megfelel a „törvény” betűinek. De csak a betűinek, s nem a szellemnek; s ez az amiért szót kell emelnünk. Mindenki emlékszik, milyen áldozatos munkát végeztek a párt és állami szervek a legutóbbi tanácsválasztás alkalmával, mennyi energiát kellett a választóknak is arra fordítani, hogy valóban a legjobb, a legmegfelelőbb emberek kerüljenek a tanácsba. Harc volt ez és küzdelem, s végül győzelem; a tanácsválasztás győzelme. Most pedig — amikor pedig nemrég győztünk, újra a tanácsokért vívott harcban, az ellenforradalommal szemben — mechanikusan, a ,,törvény értelmében”, minden különösebb magyarázat nélkül tudomásul veszi a megyei tanács, hogy egyik tagja lemond. Miért? Mi az a sok elfoglaltsága? Mit szólnak ehhez a választói? Vagy politikai háttere van a dolognak? Akkor, miért nem mondják meg, illetőleg, akkor miért mond le. ahelyett, hogy leváltanák? Kérdések, kérdések és újra kérdések! Nem lesz ez így jó tanácstag elvtársak! Még ilyen formában sem szabad megtűrni, hogy visszatérjenek azok a hibák, amelyek sajnos, megfertőzték a tanácsok igazi rendszerét. A törvény nemcsak egyszerűen paragrafus, a törvénynek lelke is van, vagy ha úgy tetszik, szelleme. S ez diktálja, hogy ebben az ügyben, nem így kellett volna eljárni!
