Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-06 / 53. szám

1957. július 6. szombat 0 J ÜTŐN 7 Ilyen körülmények között nehéz igazságot tenni vélemény a TEB munkájáról Pereskedő felek között igaz­ságot tenni, még gyakorlott bírónak is nagy gondot okoz, hát még olyan embereknek, akik csak mellékfoglalkozás­ként törnek pálcát vitás ügyek felett. A Területi Egyeztető Bizottság tagjai pedig ebben a helyzetben vannak. Hetenként nyolc-tíz ügyben kellene ér­vényt szerezni az igazságnak, s azért írjuk, hogy kellene, mert a mostani viszonyokat nézve még igen sok akadálya van a teljes igazság érvénye­sülésének, a TEB által tár­gyalt bér- és munkaügyekben. FELLEBBEZÉSNEK NINCS... HELYE Először is arról kell szólni, mi a feladata, jogköre, ennek a kevésbé ismert bizottságnak. A megyében felső fokon ez a bizottság dönt a vitás bérkér­désekben, a besorolásoknál, s munkaidő, védőételek, áthe­lyezések, elbocsájtások ügyé­ben. Legfelsőfokon dönt, tehát fellebbezésnek helye nincs,’ a vállalatnak és a dolgozónak végre kell hajtani a TEB hatá­rozatát. Tehát, ha ilyen felelősség hárul az öt emberből álló bi­zottságra — gondolhatnánk — biztos megkapnak minden se­gítséget nehéz munkájukhoz. Pedig nem így van egészen. A bizottság ez évben, mikor az emberek ezrei várták döntését a sűrű elbocsájtások miatt, volt úgy, hogy három hétig ■egyetlen ügyet sem tárgyalt. A mostani ideiglenes elnöke, Tóth László a megyei tanács dolgo­zója, mikor pótfeladatként át­vette elnöki megbízatását, az elintézetlen levelek és ügyek tömkelegé fogadta. Mindez az utóbbi hónapokban történt, mikor sokan lettek a személyi bosszú áldozataként is munka- nélküliek és várták a bizottság igazságos döntését. Az elnök még mindig „fél­lábbal” van a TEB-en, másik beosztása gyakran elszólítja onnan. Az illetékes miniszté­rium és a megyei tanács az ígéreten túl semmit sem segí­tett az elnök függetlenítésé- ben. AMÍG megkezdődhet A TÁRGYALÁS Mielőtt megkezdődhetne a bizottság szokásos hétfő dél­előtti tárgyalása, az elnöknek az alábbi módon kell összeto­borozni a szükséges bizottsági tagokat. — Halló, Te vagy az Jóska... — tudod, hogy neked kell jön­ni a TEB ülésre?... Hogy más dolgod van?... Ejnye... no, majd keresek valaki mást. — Halló... X elvtárs? El­tudsz jönni... hogy sürgős je­lentést kell készítened? Kár! — Halló Y elvtárs?... Te sem?.., — ...No végre! Sóhajt fel, aztán a hosszú tárcsázás után az elnök, ha egy-egy tagot si­került beszervezni a tárgya­lásra. MILYEN ÜGYEKBEN KÉRNEK DÖNTÉST AZ EMBEREK? Legnagyobbrészt ellenforra- dailmi cselekmények miatti el- becsájtások ügyében, s ezek­ben az ügyekben végtelenül nehéz dönteni. Nehéz azért, mert az ellenforradalmi cse­lekménnyel vádolt emberek ■egyrésze sorra dönti az elbo- csájtás okául felhozott váda­kat. Sok esetben megtörténik ugyanis, hogy személyeskedés, intrika, az elbocsájtás indító rúgó ja. Mivei kevés esetben folytatnak kivizsgálást, győ­ződnek meg a helyszínen a feljelentés valódiságáról, né­hány vezető elérkezettnek látja az időt arra, hogy ellenlába­sait, vagy vélt ellenségeit, el­lenforradalmi cselekménnyel „gyanúsítva” eltávolítsa az üzemből, hivatalból. A legutóbbi tárgyalási na­pon is, sok ilyen és hasonló ügy került a bizottság elé. Az egyik falusi tanítóra minden kivizsgálás nélkül ráfogták, hogy az ellenforradalom ideje alatt vissza akarta venni a gép­állomástól apósa cséplőgépét. A koholt vád alapján azonnal elbocsájtották. Mikor fellebbe­zett, a járási tanács egyeztető bizottsága — szintén kivizsgá­lás nélkül — jóváhagyta az elbocsájtást. így került a TEB elé az ügy, ahol végre meg­hallgatták a panaszost is és igazságot szolgáltattak neki. Bebizonyosodott ugyanis, a helybeli párt- és tanácsvezető igazolása alapján, hogy nem a cséplőgépért volt a gépállo­máson, hanem azért, hogy munkába szólítsa a traktoro­sokat. Szomorú, hogy mostanában egy-egy bejelentés alapján, ki­vizsgálás nélkül is ráütik az emberekre az ellenforradal­már „címet”, hogy így bé­lyegeznek meg valóban súlyos váddal ártatlan embereket. ELLENFORUADALMÁRO- KAT MENTENEK? A bizottság elé kerülő ügyekben szinte mindenütt hi­ányzik a megfelelő alapos ki­vizsgálás. Mégis elítőleg nyi­latkoznak a bizottságról, ha igazságot szolgáltat az alapta­lanul vádolt embereknek. „Ellenforradalmárokat men­tenek” — mondják róluk. Pe­dig inkább érhetné őket az a „vád”, hogy kemény kézzel bánnak az ellenforradalmárok­kal szemben — vagy helyeseb­ben még a megtévedtekkel szemben is. Ha a bizottság visszahelyezi a koholt vádak alapján elbocsájtott dolgozót, a vállalat vezetői orrolnak ér­te. Ha szentesítik elbocsájtá- sukat, az igazság ellen véte­nek. Mit tegyen hát a bizott­ság? DÖNTSÖN AZ IGAZSÁG ÉS SAJÁT LELKIISMERETŰK — adnánk meg a választ, de... ...Bizonyos nyomás neheze­dik a bizottságra egyes szer­vek részéről, amit — sajnos figyelembe kell vennünk. Ha ez a nyomás megszűnne, ha mindezektől függetlenül dönthetnének a vitás ügyek­ben, csak akkor tudnák ellátni feladatukat igazán, s akkor, ha az illetékes szervek ellátogat­nának egy-egy bizottsági ülés­re, ahol fül- és szemtanúi le­hetnének, mikor olyan „vá­dak” alapján kell döntenie egy-egy ellenforradalmár sor­sáról, hogy „beszélgetett az emberekkel”, vagy éppen „passzív volt ugyan az ellen- forradalom ideje ’alatt, nem csinált semmit, de biztos, hát­térből irányította a cselekmé­nyeket.” Minderre persze nincs bizonyíték, nincs tanú és a bi­zottság nem is tudja tényként elfogadni. Ha ezt látnák és ta­pasztalnák az illetékes szervek és azok, akik a megulkuvás vádjával illetik őket, — biztos megváltozna a véleményük. A bizottságnak azért kell ÚJRA ÉS ÚJRA ELHALASZ­TANI A DÖNTÉST, mert nem mernek pálcát törni lelkiismeretük szerint. Kivizs­gálás lenne szükséges, ahhoz pedig ember kellene, de hon­nan? A bizottság tagjainak is felelős munkaköre van, nem igen tudnak időt szakítani a ügyek kivisgálására, maga az elnök sem jutott még odáig, hogy személyesen vizsgálja ki a vitás ügyeket, mert a jegyzőkönyv vezetéstől a pos­tázásig, a tárgyalás vezetésé­től az irattározásig mindent neki kell vezetnie. Mindezt persze a saját munkáján kí­vül. Mindezek a tények szinte se­gítségért kiáltanak. Segítsé­gért, hogy véglegesítsék az el­nököt, rendezzék a bizottság tagjainak ügyét, hogy biztosít­sanak időt a fontosabb ügyek kivizsgálására, de nem utolsó­sorban azt sürgetik, szűnjön meg végre az intrika, az alap nélküli mocskolódás, rágalma­zás, az oknélküli megbélyeg­zés, a törvénytelen elbocsájtás, hogy ne játszanak az emberi sorsokkal, családok, megtévedt, de nem ellenforradalmár dol­gozók jövőjével. A bizottság tagjai képesek az igazság érvényesítésére. De így, segítség nélkül nem ké­pesek ellátni feladatukat. En­nek pedig emberek százai lát­ják kárát... KOVÁCS ENDRE *L . , Minden óra késedelem, nagyobb szemveszteség Tájékoztató a termésiyfelvásárlásról r A/VVVVVVV\^/V\AAA/V\/\AAA/VVVVVVVV Egri építkezések Megkezdődött az aratás, né­hány nap múlva csépelik az új gabonát. A termény jelvásárló há­lózat is felkészült az új feladat­ra: felvásárlásra. A begyűjtés megszüntetésével már nem az ál­lami átvevő szervek, a TV tele­pei, hanem a kereskedelem igazi értelmében vett terményfelvásár­lók. Az idén 51 községben a he­lyi földművesszövetkezetek is be­kapcsolódnak a munkába, mint. a TV bizományosai. A cséplés be­fejezéséig mindazokban a közsé­gekben, ahol az elmúlt évben is termény átvétel volt — az idén is működni fognak a termény felvá­sárlók. A cséplés után nagyobb községekben állandó felvásárló fog működni egész éven át, ki­sebb községben pedig hetenként egy-két felvásárlási napot tar­tunk. A terményfelvásárlók a sza- badfelvásárlás mellett lebonyolít­ják a cséplőgéprész, a természet­beni földadó, a termény köles ön visszatérítést és a szerződéses ter­mények átvételét is. A cséplőgéprészt ebben az év­ben is természetben kell a gép­állomásoknak munkadíjként ki­adni, melynek átvételét és lebo­nyolítását a felvásárló hálózat végzi. A cséplőgéprészt a cséplés után 5 napon belül kell átadni, késedelmes teljesítés esetén azon­ban a géprészt 10 százalékkal fel fogják emelni. A természetben fizetendő föld­adót búzában, rozsban, takar­mányárpában, vagy sörárpában és borban is lehet teljesíteni. Az átszámítási arány a termények­nél a következő: 100 kg búza = 110 kg rozs, 100 kg takarmány- árpa és 80 kg sörárpa. A földadó átadásakor az adóívet be kell mu­tatni, mert ez az elszámoláshoz szükséges. A természetben fizi- tendő földadó átadásának határ­ideje szeptember 30. Határidőm nem teljesítőknek késedelmi ka­matot kell fizetni. A földadót 4 kh-on felüli termelők a fent em­lített terményekkel teljesíthetik, a 4 kh-on aluliak pedig szabad választásuk szerint pénzben vagy terményben. Pénzben való teljesítés esetén egy mázsa búza = 220 Ft-al. Azok a termelők, akiit vető- magkölcsönt, vagy ellátási gabo- nakölcsönt kaptak, szeptember 30-ig kölcsöntartozásukat ter­ményben rendezniük kell. A begyűjtési rendszer eltörlé sével jelentősen növekedett a tennelők árugabonája, nagyobb mennyiséget tudnak a p'acra hozni. A begyűjtési rendszerrel a termény forgalmi korlátozások is megszűntek, tehát a termelők egymás között eladhatnak, vásá­rolhatnak háztartási és gazdasági- szükségletükre terményeket, d e kereskedelmi tevékenységet, va­gyis továbbadást szándékra való felvásárlást csak a terményjelvá- sárló hálózat folytathat. Kor­mány zabunknak ez a határozata- kiküszöböli azt, hogy a sok mun kásltéz fáradságával megtermelt- gabona üzérkedők és spekulán-< sok kezeire jusson. A termelő-X szövetkezetekkel és egyénileg­gazdálkodó termelőkkel, búzára, rozsra és árpára, előzetes szál1- tási szerződést is kötünk, ha ezt- a termelők akarják, és a szállí­tási megállapodással egyidejűleg mázsánként 100 forint előleget is folyósítunk. A beadási rendszerrel együtt megszűnt bedási árak helyett termelési költségeket jól megté­rítő szabadfelvásárlási árakat f'-. zetünk a terményekért. A már közölt 200—240 forin­tos búza, 180—220 forintos rozs. 190—230 forintos árpa árakbólf lesz kialakítva a megyei szabad.-' felvásárlási ár, a terméstől és gabona minőségétől függően. Ha ezeket az árakat összeha ­sonlítjuk a múlt éx-i beadási és szabadárak átlagával, akkor lát­hatjuk, hogy az új árak jelentős ártöbbletet jelentenek. 1950. év­ben a beadási ár és a szabadó'' átlaga 145 Forint volt, búzából- az idén ez 75 forinttal többet je lent mázsánként. A sörárpa ára is igen kedvezően lett megálló pílva, mázsánként 280 farin', f takarntány- és a sörárpa között 70 forint mázsánkénti prkülön bözet pedig jelentős anyagi előnyt biztosít még akkor is, ha- eladás esetén azt más szemes ta­karmánnyal pótolja a termelő. Kenyérgabona ellátásunk biz tosítva van. Jelentős készletet tároltunk gabonából, kenyér- cs takarmánygabonából egyaránt ami több hónapra biztosítja a. szükségleteket. A begyűjtési rendszer megszűr-, tetősével a termelők által sokat hangoztatott kívánság valósult meg rründ a termelés, mind pe­dig az értékesítés vonalán jelen­tős előnyökhöz jutottak a terme-f lök. f Megyére vonatkoztatva, mint-, egy 122 millió forint összeget, tesz ki az, hogy a termelők á. beadási ár helyett szabadfelvá sárlási áron értékesíthetik termé­keiket. Ez pedig azt jelenti, hogy minden kh-ra 410 forinttal több jövedelem esik. Megyénkben az ősziárpa te­rület . jelentős része már ka­sza alá érett. Ennek aratását néhány napon belül be kell fejezni, mert ellenkező eset­ben lényeges szemveszteséggel kell számolnunk. Különösen a hatvani, hevesi, füzesabonyi és gyöngyösi járások területén igen sok a vágásra érett rozs, őszibúza és tavaszi árpa. Kál, Kisköre és Mezőtárkány köz­ségek határában már túlérett ősziárpákat is lehet találni. Az idei nyáron a rendkívüli változékony időjárás miatt kü­lönösen nagy jelentősége van a gondosan megválasztott ara­tási időnek. A kalászosok ara­tását általában sárgaérés idő­szakában kell megkezdeni, ilyenkor a főkalászok magja miár nem teljes, de annyira puha még, hogy körömmel át­vágható. A gabona levele, szalmája és polyvája már sár­ga, de a szalma még rugalmas­Csak a sörárpát kell a sárga­érés fejlettebb szakaszában aratni. A búzát akkor legjobb vágni, ha teljes érésből sárga­érésbe megy át, ilyenkor jobb sikér minőségű magot lehet nyerni. Esős, hűvös időjárás esetén az érés fokozatos és lassú, hirtelen melegnél gyors, ezért nem lehet mindig a leg­jobb fejlődési fokban aratni. Gyorsan érlelő meleg időben azért jobb, ha korábban ara­tunk, mert így kerülhetjük el a szemveszteséggel járó túl­élést. Ez különösen vonatko­zik az idei nyárra, mert a 25- 30 fokos meleg napokon szinte egyik óráról a másikra túlérett lesz a gabona. Ez különösen a termelőszövetkezetekben je­lentős, ahol a gépi segítséggel is négy-öt napig tart a tábla aratása. Az idejében végzett aratás­sal holdanként 25-30 kilo­gramm búzát lehet megtakarí­tani, sőt az idén még ennél is többet, mert a rendkívüli vál­tozékony időjárás ennél na­gyobb terméskiesést is okoz­hat. STRUMPF LÁSZLÓ főagronómus Keresse fel ismét a megszépült egri VADtSZKllRT éttermet «■i Kitűnő ételek és italok Udvarias kiszolgálás Hangulatos zene Minden régi és új vendéget szívesen látunk Szélesvásznú szabadtéri mozi épül Egerben, az Egészségház utcáben. A szabadtéri mozi­nak 6x12 méteres vetítővá- szonja lesz, — nézőterén pedig 660 ülőhely HÍREK- MÁSFÉLMILLIÓ forin- •tos beruházással 100 férőhelyes jtehénistállót épített a viszneki :Béke Tsz.- AZ EGERFARMOSI Uj Barázda Tsz befejezte a borsó- cséplést. Holdanként 10 és fél­mázsás átlagtermést értek el.- ÖTSZÁZ méter új járdát ■építettek Kálban. A munka egy részét társadalmi munká­lok végezték. EGY ORVOS, AKI „MEGFŐZI” BETEGEIT Egy Lyborn nevezetű angol orvos különös „főzési” eljárást dolgozott ki, melyet betegein állandóan sikerrel alkalmaz. Eddig 17.500 ember volt haj­landó magát alávetni a kúrá­nak, s az azt állítja, hogy leg­alább 20 esztendővel megfia­talította őket. A bátor pácien­sek „kifőzése” hatalmas üst­szerű edényben történik. Bogarat gyüjtsön-e a mezőgazdasági felügyelő Egyik járási értekezleten szó esett arról is, — mikor a tanácsok tömegkapcsolatáról beszéltek, hogy a községi mezőgazdasági felügyelők ahelyett, hogy a tanács tömeg­kapcsolatát kisgyűlések tartásával javítanák, burgonyabo­garat keresgélnek. Felmerül tehát a kérdés, mi a feladata a községi mezőgazdasági felügyelőnek? A bogár gyűjtés-e, vagy a kisgyűlések tartása? Mindkettő fontos, de inkább „bogarásszon” a mezőgazdasági felügyelő, s tartsanak kis- gyűléseket a helyi pártszervezet kommunistási, a tanács­tagok, de ha a ..bogarászás’1 után marad idő, tartsanak a mezőgazdasági felügyelők is. TÁk „Csárdáskirálynő44 Gyöngyösön Papp János és Fekete Sándor kőművesek a szabadtéri mozi építésén dolgoznak 18 lakásos új bérház épül az egri Egészségház utcában WWVV.W/WvV.WV^AWvWAV. . Több mint kétezer ember tapsolta végig Gyöngyösön a Csárdás királynő előadását. Az Egri Gárdonyi Géza Színház Vendégjáték sorozatának első élőadásai nagy sikert arattak. A Dimitrov-kert hűs fái kö­zött megrendezett szabadtéri előadások igazi nagy színházi élményt jelentettek a gyön­gyösieknek. A Csárdáskirálynő utolsó előadásán, kedden este a 800-as befogadóképességű nézőtér teljesen megtelt a Kál- mán-operett kedvelőivel. So­kan voltak, akik már négyszer- ötször látták ezt az operettet. De akadt a nézők között olyan is, aki már tizenötször tapsolta végig Kálmán Imre felejthe­tetlen muzsikáját. A színház dolgozói nagyon ügyesen megoldották az elő­adás technikai részét is. A díszleteket a szabadtéri szín­pad követelményeinek megfe­lelően állították össze, s na­gyon hatásos volt a világítás is. Az erősítő berendezés és a meredek nézőtér lehetővé tet­te, hogy az utolsó sorból is na­gyon jól lehetett élvezni az előadást. A színészek nagy lelkesedés­sel játszottak és megérdemelt sikert arattak. Jó és szép elő­adást látott, s ez előlegezi a bi­zalmat a további előadásokra is. Gyakorlott vállalati pii. efós&dóÉ azonnali belépésre keres a Vas- és Fémipari Vállalat, Gyöngyös

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom