Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)

1957-06-08 / 45. szám

1957. június 8. szombat 0 J C X O N 7 Ahol a jövő zenéssel tanulnak KERESZTREJTVÉNY Állami Zeneiskola — ezzel a felirattal hirdeti egy kis tábla az egyik hatvani közép­iskola homlokzatán, hogy itt nyert ideiglenes elhelyezést a hatvani állami zeneiskola. Az iskola 1955 decemberé­ben alakult■ Jelenleg 203 diák tanul falai között. Vannak itt négyéves kis gyerekek, de ta­lálunk 20 éveseket is. Nemcsak hatvaniak tanulnak itt, járnak be Pásztóról, Jobbágyiból és Selypről is. Hat tanszakban is­merkednek a fiatalok a zenei tudományokkal és a hangsze­rekkel. Négytől hét éves korig a zeneóvodába járnak, ez egy évig tart. Tíz éves korig zenei előképzésre járnak, amely ugyancsak egy éves. A zenei előképzés után válogathatnak a jövő zenészei, hogy a zon­goratanszakra, hegedütanszak- ra. a rézfúvósokhoz, vagy a fafúvósokhoz iratkozzanak-e be. A következő évben bővül­ni fog az iskola, tanítanak majd gordonkát, bőgőt és éne­ket is. Jelenleg hetenként két alka­lommal van foglalkozás. Egy­szer csoportos szolfézs foglalko­zás. A szolfézs foglalkozáson sajátítják el a zenei elméletet, s ez a foglalkozás alkalmas a ritmus és a hallás képzésre is. A tanulók tandíjat is fizet­nek. A maximális tandíj havi 25 forint, de a jó tanulók ked­vezményben részesülnek. A tandíjak természetesen csak egy kis részét fedezik a költ­ségvetésnek, a nagyobb részét az állam fizeti­Az iskolának van már fúvós­zenekara és énekkara is, amely résztvesz a különböző ünnep­ségeken, de adnak önálló mű­sort is. Rendeztek már egy nö­vendékhangversenyt is és a napokban rendezik második hangversenyüket. A tantestület már megkezd­te a következő tanév szervezé­sét is. Tehetségkutatást végez­nek az iskolákban, mert lehe­tőség van arra, hogy az 1957- 58-as tanévben 260-as létszám­mal működjenek. Szépen, szerényen dolgozik ez a kis iskolai. Már egészen hozzánőtt a város kultúrális életéhez és a hatvaniak büsz­kék is iskolájukra, ahol gyer­mekeik, a jövő zenészei tanul­nak. (márkusz)--------------------------O--------------------------­S? hél humora KÜLÖNÖS LEVÉLNEHEZEK — Érdekes ez a levélnehe­zék. Valami különleges kőzet? — Á, dehogy. Az első zsem­lyegombóc, amit a feleségem főzött... A NIAGARÄNÄL Idegenvezető: Hölgyeim és uraim, ez hazánk legnagyobb vízesése. Ha a hölgyek egy pillanatra elhallgatnának, hal­lani lehetne az óriási víztöme­gek fülsiketítő moraját. BÍRÓSÁGON — Remélem, vádlott, ma lá­tom itt magát utoljára! Miért? Racionalizálják ta­lán a bíró urat? CSALHATATLAN JEL — Erről meri állítani, hogy igazi dakszli? Nevetséges! — Pedig az.' Nem látja, mi­lyen görbe a lába? — Hát ha csak ezen múlna, maga is dakszli lehetne... ÓH, BOLDOG HÄZASELET! — Mondd Péter, tulajdon­képpen miért mégy mindig a balkonra, ha énekelni ke*dek? — Nehogy a szomszédok azt higyjék, hogy veszekszünk... CSAK PRECÍZEN Padluzsák Tóbiásnak fia született. A gyermek a Zakari­ás nevet kapta. Alig ér haza az apa a kórházból, csengetnek az ajtón. A levélhordó ajánlott levelet hoz. — Kinek szól a levél? — kérdi Padluzsák. — Padluzsák úrnak. Mire a büszke apa: — Igenám, de melyiknek? Tóbiásnak, vagy Zakariásnak? ÉRDEMES VOLT? Texasban haldoklik egy cow­boy: — Darling — suttogja élete párjának, — azt hiszem ütött a végórám. Könnyíteni szeret­nék lelki ismeretemen. Tegnap­előtt, amikor azt mondtam, a vásárra megyek lovat venni, a szere... — Tudom, tudom — vég közbe az asszony. — Különben nem mérgeztelek volna meg... IGV NEHÉZ VÁLNI — Ez a gazember, ez az utol­só fráter már megint részegen jött haza, összetörte a bútoro­kat és félholtra vert, — pana­szolja Mary zokogva a barát­nőjének. — De Mary, miért nem válsz el tőle? — Sajnos, nem llehet. — Már hogyne lehetne, ma ez már egészen könnyen megy... — De nem nálunk. Hiszen meg se esküdtünk... EZ IS MEGTÖRTÉNIK NÉHA — Miért érdekel téged any- nyira az életkor meghosszabbí­tásának problémája? — Mert szeretném megérni, hogy felhasználják az újításo­mat. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. és 66. alatti Madách idézet és a füg­gőleges 1. illetve 81. alatti Kosztolányi idézet. Keresztrejtvény versenyünk minden hó 10-én kezdődik s a következő hó 10-ig tart. VÍZSZINTES 1. Az Ember tragédiájának utolsó színéből idézzük e sorokat, mely az utána következőkkel együtt a madáchi gondolkodás végső tanulságait szűri le. 20. Vissza: amerikai tánc egyik ne­ve. 21. Közkedvelt tömegjáték. 22. Az atomreakció alapanyaga. 23. Kétszer veti a betűt. 24. Ke­gyetlenkedéseiről híres római császár. 25. Hegedűművészünk. 26. Radioaktív izotóp. 27. Indu- latszó, vágj7 vissza: színesfém. 28. Iszapfürdőt igénylő bántabnai vannak. 30. Ilj7en föld is van. 31. Személj7es névmás többes­száma. 32. Lakott — régiesen. 33. Női név. 35. Hajnalodik. 37. Görög fosztóképző. 38. HelyTia- tározó rag. 39. Járom. 40. Szent Ferenc mellékneve volt. 41. Ten­geri vagy aldunai balfajta. 42. É-betű latinosán. 44. Hát ez a kutya kié? 48. Iktelenül vonato­zik. 50. „...et sanqvinem.“ 52. Az ő jussa, neki jár. 53. M be­tűvel az elején, néger népfaj. 55. Cselekvés rugója. 56. Áraszt. 58. Régi magyar „szélnév“. 59. Más, azaz, jogásznyelvel). 60. Német tengeri kikötő. 62. Haj tószerszám. 64. Gyakorta ismétlődő cselekedet (első kockában kettős mással­hangzó.) 65. Német erőszakszer­vezet volt. 66. A Madách idézet folytatása. 68. A Boszorkány7 női főszereplőjének keresztneve. 70. Barnásbőrű félvér. 71. Nem jól­lakott. 72. Corneill drámájának címe. 73. Erdélyi származású szí­nészünk volt. 74. Lat betűi ke­verve. 75. Régi pénznemü 77. Olaj idegen írásmóddal. 78. Be­tűhiánnyal a végén: nagy I. vi­lágháborúbeli csatájáról híre • olasz város. 79. Zuhan az i betű! 80. Tápcsatorna része. 83. Női név. 85. Vájjon juttat? 88. A bir­tokosra vonatkozó kérdés. 89. Ví zitündérek. 92. Jó szaglóérzék. 93. H-val: cimborák zsargonban. 95. Kém Elek. 97. Ezt kívánjuk jan. 1-én. 99. Szalonnát főz. 100. Kisfecskendő népiesen. 101. Fel- kiálta. 102. ...za tápszer. 104. Vissza: importált magyarul. 105. AK. 106. Ismeret görög szóval. 107 Betűvető. 108. Kedvelt cukorka- márka. 110. Cukrozott ízű. 111. Gárdonyi színmű címe. 113. Vissza: sütő, falusiasun. 114. Illat. 115. Kettős mássalhangzó. FÜGGŐLEGES: 1. Kosztolányi idézet az „Egy szegény kisgyermek panaszai­ból“. 2. Tenger. 3. Maupassant keresztneve. 4. YB. 5. Angol egyetemi városból való. 6. Zász­ló jelzője. 7. Sok a „la“! 8. üz­let — kicsit pongyolán. 9. Vissza, nálunk divatjamúlt cím. 10. Don Pasqule egyik főszereplője. 11. Exótikus szigetlakok. 12. Arany Nándor. 13. Partraszállásáról is­mert francia városka. 14. Porté­káit. 15. Mondabeli magyar ős. 16. Gála öltöny. 17. Jóób Nándor. 18. Az ABC utolsó betűje. 19. Dalbetét. 26. A Szűcs Mara há­zassága c. Zsigray regény női fő­szereplője'. 29. Német Erőszak­szervezet volt. 32 ......... corpus“ ang ol bulla a középkorból. 33. VSU. 34. Zenei hang. 36. Idege- nes írásmóddal: rossz szellem, egyébként lámpamárka is. 38. Valósi. 43. Ennivaló. 45. Elpá­rolgás. 46. Vissza: első németül. 47. Nem hamisítvány. 49. Elő­vigyázatos, hasznos jótanács. 50. Vásárol — régiesen. 51. Afrika északkeleti vidékéről való. 53. Híres irodalmi folyóiratunk volt, melynek „köre“ számos magyar tehetséget karolt fel (első kocká­ban két betű). 54. Itt van: régi­esen. 56. A kártyajátékok egyik részvevője. 57. Nem ide húz. 60. BNK. 61. Vissza: törvény franciául, fon. 62. OÖE. 63. RGN. 69. Bessenyei drámájának cím- hőse. 72. Cakk ellenszava. 75. Fernandei legutóbbi filmjeinek egyike. 76. Tépelődik, fondorko- dik, szláv eredetű falusi kifeje­zéssel. 80. Vér németül. 81. Ezt ad az anj7a a csecsemőnek. 82. E helyre taszít. 83. Női név. 84. Só latinul. 85. Névelővel: közlekedé­si eszköz. 86. Eltávolítod — visz- szafelé. 87. A szerelem nemtője. 90. Háziállat. 91. Nem sok. 93. Szigetcsoport neve. 94: Vissza: A Pillangókisasszony egyik neve .kezdő kockában két betű. 96. Vajon hozzádörgölődzik? 98. Te­réz becézve. 100. Szán betűi ké­véivé. 101. Gabonát vág. 103. Szovjet motormárka. 107. Zamat. 109. Imi'édy Ernő. 111. Ámde la­tinul. 112. Helyhatározó rag. 11/. Vissza: Előd. Sokan kérik felvételüket Egyre jobban erősödik és gyarapodik a verpeléti EPOSZ szervezet. Még nincs annyi tagja, mint a KISZ-nek, de egyre többen jelentkeznek, ké­rik felvételüket és ma a dol­gozó paraszt ifjúsági szövet­ségnek több, mint száz tagja van. Készülnek a megyeszerte megrendezendő majálisokra, ahol a népi tánccsoport és az énekkar szerepel. Örvendetes, hogy megalakult az ifjúsági labdarúgó csapat. Megbeszé­léseket folytatnak a verpeléti hondvédséggel az egyesülésről. A labdarúgáson kívül még hét szakosztályt akarnak felállíta­ni: ökölvívás, birkózás, asztali- tenisz, kézilabda, röplabda at­létika és sakk. SIMON BÉLA verpeléti EPOSZ ifjúsági tit. fig €@1,1 Ff)e@yef?to A XVIII. SZAZAD barokk építészet egyik legszebb és legjelentősebb alkotása Eger­ben a régi megyeháza hatalmas épülete. Különösen indokolt, hogy most foglalkozzunk vele, mert nem régen volt 200 éves évfordulója annak, hogy az építkezés jórészt befejezést nyert, — és a vármegye új székházát használatba vették. Mielőtt magát az épületet és építésének történetét ismertet­nénk, nem lesz érdektelen, hogy visszatekintsünk az előz­ményekre: hogyan lett Eger •megyei központ, miként került sor éppen itt a megyeháza megépítésére. A magyarországi vármegyék — és így Heves megye is — a régi várispánságokból kelet­keztek a XIII. század végén és a XIV. század elejém. Ebben az időben az újonnan kialakult vármegye hivatalos központja még nem volt meghatározott, mert míg például az I. István király óta fennálló, — akkor óriási kiterjedésű — itteni püspökség székhelye Eger volt, — addig a vármegye egyik legfontosabb funkcióját jelen­tő közgyűléseket eleinte a me­gye területén különböző he­lyeken, — többnyire szabad ég alatt, egyik, vagy másik vá­ros, vagy község közelében tartották. — így — többek kö­zött — 1343-ban Kompolton, 1349-ben „az Eger folyó mel­lett” intézték a megye sorsát, később pedig (egészem 1526-ig) szinte állandóan a központi fekvésű Verpelét volt a me­gyegyűlések székhelye. 1526 után megváltozik a helyzet. A török előnyomulás következtében megyénk vidé­ke is fokozatosan harci-terü­letté válik, így hát természe­tes, hogy a megye ügyeit ettől kezdve a legnagyobb bizton­ságot nyújtó Eger falai közül irányítják. így lesz a XVI. században városunk nemcsak Heves megye, — de a hódolt­sági területté vált külső-Szol- nok, Pest, Jászkun vidékek közigazgatásának székhelye is. — Az 1550-es évekből — Bor­nemissza számadásaiból — tudjuk, hogy a megyének ek­kor már Egerben rendes szék­háza: „domus nobilitatis” is vollt. 1596-ban az idegen vár­őrség árulása folytán elesik Eger vára, hogy 91 éven ke­resztül egy török tartomány — „pasalik” — központjává vál­jon. A megye természetesen elköltözik: eleinte Rimaszom­batban, majd nagyobb részt Fülek várában találjuk ideig­lenes székhelyét. A HOSSZÚ TÖRÖK hódolt­ság 1687-ben ért véget. 1687. szeptember 15-én (tehát Eger várának visszavétele előtt né­hány hónappal) már Gyön­gyösön tartja ülését a várme­gye, hogy azután 1688. június 2-án végleg saját területére költözzön vissza. Később, a XVIII. század közepéig fel­váltva Egerben és Gyöngyösön vannak a közgyűlések, — bár a törvénykezés maga Egerben folyik és itt a régi Börtön ut­cában (a mai Tárkány Béla ut­ca 3 szám alatt) volt ebben az időben a megyei börtön is. Hlyen előzmények után kerül sor az 1747 decemberi megye­gyűlésre, ahol Dévay András alispán tesz jelentést a vár­megye állapotairól. Elmondja, hogy a hivatalos működés szét­szórtan, a tisztviselők magán­lakására történik, — szanaszét vannak az iratok elhelyezve és a pénztár is minden biztonsá­got nélkülöz. Az előterjesztés folytán a közgyűlés elhatároz­za az új székház építését és erre a célra 2000 forintért megvásárolják az „Urak utcá­ién” (legújabban Kossuth La­jos utca) lévő, a Fekete Sas­hoz címzett püspüki fogadót. Az építkezés 1749-ben veszi kezdetét, május 5-én tartják nagy ünnepséggel az alapkő el­helyezését. A terveket Gerl Mátyás bécsi építész készí­tette. A KÉTEMELETES, U-alap- rajzu épület a XVIII. századi barokk építészet kiváló példá­ja. Utcai főhomlokzatának kö­zépső szakasza kevéssé áll a homlokzat alapsíkja elé, ket­tős falpillérek tagolják. A kö­zépső szakaszt nyugodt for­májú, háromszögletű oromfal zárja le, — mint ahogy az egész homlokzaton kiegyen­súlyozott nyugalom uralkodik, ezzel is megadva annak bizo­nyos magyaros ízét. — A hom­lokzat díszét alkotják a máso­dik emeleti ablakok feletti szép barokk kiképzésű címe­rek: középen a régi országcí­mer, kétoldalt a vármegye, il­letve az akkori püspök — főis­pán: Barkóczy címere. Az építkezést 1756-ra nagy­jából befejezték, ebben az év­ben április 26-án tartották meg itt az első közgyűlést. Utána már csak az épület dí­szítése folyik: így elsősorban azoknak a vasrácsoknak a be­építése, amelyek nemcsak Eger, de talán Magyarország legnagyobb művészeti értékei közé számíthatók. A vasrácsokat a Würzburg- ból Egerbe származott Fazola Henrik lakatos mester készí­tette, kiváló művészi érzékkel és óriási mesterségbeli tudás­sal. A rácsokat 1758—1761 kö­zött szerelik fel. Fazola akkor óriási összeget: 3381 forintot kap értük. Itt említhetjük meg, hogy a most látható két folyosórácson, főkapu betétrá­cson kívül, Fazola mester még egy főhomlokzati erkélyrácsot is készíthetett, — amelynek létezését Barkóczy egyik egy7- koru portréján látható egy megyeház ábrázolás bizonyítja. (Hogy a kérdéses erkélyt mi­kor bontották le, ma még nem tudjuk, de az akkor ké­szülhetett klasszicista főbejá­rati fa-kapuszárnyak a XIX. század közepére mutatnak.) A MEGYEHÁZ UDVARÄN lévő börtön 1764—1769 között épült, ennek rácsait már Fazo­la Lénárd készítette 1773— 1774-ben. Mint érdekességet említhet­jük meg a megyeház, illetve a megye történetéből, hogy 1807-ben csatolják a megyéhez Eger város vizentúli részét, a Tihamér, Almagyar, Czegléd, Szőlőske nevű területekkel együtt: ezek ugyanis addig Borsod megyéhez tartoztak! (Például a „minoriták” és a „barátok” hídjánál vámot is szedtek és Borsod megye ren­déi — bizonyára területi fenn­hatóságuk mellett tüntetve —• 1774 augusztus 9-én a régi Buttler házban, a mai múzeum épületében törvényhatósági közgyűlést is tartottak.) — Később, 1835-ben a megye köz­pontját majdnem Gyöngyösre helyezték át, — míg 1876-ban ismét változik a megye terüle­te: ekkor választják le a XVI. században idekapcsolt külső­szolnoki vidéket. 1893-ban a megyeház épületén végeznek nagyobb átalakításokat: le kel­lett bontani a régi boltozatok egy részét, amelyeken vesze­delmes repedések keletkeztek. ENNYI MINDENT MESÉL nekünk a mi öreg „megyehá­zánk.” Mi, egriek, azt hiszem érdeklődéssel hallgatjuk eze­ket a régi történeteket, ame­lyek városunk történetének is részét képezik és mindig büszkeséggel gondolunk a szép épületre, mint Eger múltjának egyik művészi, kiváló alkotá­sára. HEVESI SÁNDOR építészmérnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom