Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)

1957-06-08 / 45. szám

/ 4 r j n t n n 1957. június 8. szombat Továbbra is önálló színháza lesz Egernek — Nyilatkoztak a Művelődésügyi Minisztériumban MI LESZ AZ EGRI SZÍN­HÁZZAL — ez a kérdés fog­lalkoztatta mostanában Eger színház-kedvelő közönségét, de hozzátehetjük: az egész me­gyét, hiszen a tájelőadásokon megismerték és szívükbe zárták az egri színészeket a községek dolgozói is. örültünk és a kulturális forradalom egyik nagy vívmányának tar­tottuk, hogy Egernek hosszú esztendők után végre van sa­ját színháza, s érthető meg­ütközést keltett mindenütt a hír, hogy megszűnik, csupán kamaraszínháza lesz a miskol­ci Nemzeti Színháznak. A Gárdonyi Géza színház, a ta­nács vezetői és lapunk is az egész megye közvéleményét képviselték, amikor tiltakoz­tak ez ellen a határozat ellen, így került a Művelődésügyi Minisztériumban ismét napi­rendre az egri színház kérdé­se, s megszületett a számunk­ra kedvező döntés, melyről dr. Nyíri László tájékoztatta szer­kesztőségünket. — Az ország nehéz gazda­sági helyzete — mondotta töb­bek között — indokolttá tette azt, hogy a művelődésügyi tár­ca költségvetését is felülvizs­gálják és megnézzék, hol le­hetne csökkenteni a kiadáso­kat. így került sor arra, hogy a Színművészeti Tanács javas­latára megszüntessék az egri Gárdonyi Géza színházat, mely véleményük szerint nem érte el a kívánt követelményeket — nem ért el például olyan mű­vészeti és gazdasági eredmé­nyeket, mint a vele egyidős ka­posvári színház. A terv az volt, hogy a miskolci Nemzeti Szín­házhoz csatolják, annak Ka­mara Színháza lesz, egy állan­dó szín jászó gárdával, s ugyan­akkor a miskolci színház mű­vészei látogatnak át időnként operettekkel, vagy egy-egy operával. Ennek természetesen gazdasági és művészeti téren egyaránt meg lett volna az eredménye, de ugyanakkor az árnyoldala is. Az egri Gárdonyi Géza szín­ház vezetői és a megyei tanács természetesen tiltakoztak a döntés ellen, s kérték, tűzzék újra napirendre ezt a kérdést. Tettek javaslatokat arra is, hogyan csökkentik az eddigi ki­adásokat, s mit tesznek a mű­vészeti színvonal növeléséért. A Művelődésügyi Minisztérium a Színművészeti Tanács elé vitte ismét az ügyet, s ott megszületett a döntés: megma- I rád az Egri Gárdonyi színház, I de ebben az évben be kell bi­zonyítania, hogy csakugyan életképes. Továbbra is kapja az állami támogatást, azonban ezt a megyei tanácsnak kell pótolnia, részben pedig a be­vételek fokozásával kell csök­kenteni a ráfizetést. A megyei tanács és a színház vállalta ezt, s így zavartalanul készülhetnek a következő évadra Ugyanakkor Ígéretet kaptak a minisztériumban ar­ra is, hogy a következő évad­ra hathatósabb segítséget ad­nak a színház műsorpolitikájá- hcz. Megmarad tehát a színhá­zunk, de néhány tanulságot nem árt levonni az eset­ből. Elsősorban azt, hogy a megyei tanács illetékes szer­veinél most a döntés után is megmaradjon az a lelkes segí- teni-akarás, ami azokban a na­pokban támadt, amikor „ve­szélyben” volt az önálló egri színház. Törődjenek többet ve­lük továbbra is. A színház dol­gozóitól pedig joggal várha­tunk ezután színvonalas elő­adásokat. És végezetül, a me- gve színházkedvelő közönségé­től nagyobb támogatást a szín­háznak, melynek értékét ak­kor kezdték igazán felismerni, amikor nagyon közel álltunk ahhoz, hogy megszüntessék. VI RÁDIÓ MŰSOR VASÁRNAP, JUNIUS 9. 8.10: Műteremlátogatás. 8.15: Magyar népdalok. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Uj Zenei Újság. 10.00: Vasárnapi vétsék. 10.10: Egy dunaparti csónak házban. Könnyű zene. 10.30: üzenetközvetítés a Budapesti Ipari Vásárról. 11.00: Ifjúsági Vi- lághíradó. 11.30: Honthy Hanna és Feleki Kamii műsorából. 12.15: Jó ebédhez szól a nö‘n. 12.50: Hétvégi jegyzetek. 13.00: Szív küldi szívnek szívesen. 13.30: Hangos naptár. 14.00: Ze­nekari hangverseny. 15.25: Hét nap a külpolitikában. 15.40: Riportműsor. 16.40: üzenetköz­vetítés a Budapesti Ipari Vásár­ról. 17.10: Kincses Kalendárium. 18.00: Tánczene. 19.00: II. fél­idő! Közvetítés bajnoki labdarú­gó-mérkőzésekről. 20.20: Jóéjsza­kát gyerekek.20.25: A bagdadi borbély. Az ezeregyéjszaka me­séje. 21.50: Hangszerszólók. 22.10: A vasárnap sportja. 22.30: Népi muzsika. 23.00: Könnyű zene. 23.40: Kamarazene. HÉTFŐ, JUNIUS 10. 8.10: Zenekari hangverseny. 9.00: A Gyermekrádió műsora. 9.20: Robert Stolz operettjeiből. 9.40: üzenetközvetítés a Buda­pesti Ipari Vásárról. 10.10: Óvo­dások műsora. 10.30: Vidám ze­nés műsor. , 11.35 :üzenetközvetí- tés a Budapesti Ipari Vásárról. 12.10: Népi zene. 13.00: Lányok, asszonyok. 14.00: üzenetközvetí­tés a Budapesti Ipari Vásárról. 14.20: Hétfőtől hétfőig. Mit h .1­lunk az ifjúsági rádióban. 14.30: Iskolások mikrofonja. 14.50: A Gyermekrádió műsora. 15.30: Válaszolunk hallgatóinknak. 15.40: üzenetközvetítés a Budapesti Ipari Vásárról. 16.10: Kamaraze­ne. 16.40: Boldogság. Elbeszélés. 16.50: Közös ének — jó mulat­ság. 17.15: Ifjúsági őrjárat. 17.30: Szív küldi szívnek szívesen. 18.10: A Gyermekrádió műsora. 18.20: Közkedvelt lemezeinkből. 18.45: Amiről lassan megfeled­kezünk. 19.00: Operett hangver­seny Huszka Jenő műveiből- 20.30: írjunk együtt. A Rádió folytatásos regénye. 20.50: Régi magyar dalok. 21.30: Prágai ta vasz 1957. 23.30 Tánczene. KEDD, JUNIUS 11. 8.10: Falusi együttesek műso­rából. 8.40: Indulók és dalok. 9.00: A Németvölgyi úti általános iskola énekkara énekel.9.20: Is­kolások mikrofonja. 9.40: A Fő­városi Zeneiskola tanulóinak mű­sora. 10.10: Lányok, asszonyok. 10.20: Szimfonikus táncok. 11.00: Harmatos rózsa. Mórocz Zsig- mond regénye folytatásokban. 11.20: Ajándékműsor. 12.10: Könnyűzene az üdülőknek. 13.00: Szergej Jeszenyin verseiből. 13.10: Olasz operarészletek. 14.00: Látogatás Chopin szülőhá­zában. 14.40: A Gyermekrádió műsora. 15.00: Fiatalok sakk­iskolája. 15.10: Magyar nóták. 16.10. Mikszáth, a kisdiák. 16.50: A Kairói Rádió ajándék lemezei­ből. 17.15: A kisipari termelő- szövetkezetek életéből. 17.30 Szív küldi szívnek szívesen. 18.10: Edit Piai énekel. 19.22: A Magyar Rádió tánczenekara játszik. 20.27: Közvetítés a Ma­gyar Néphadsereg Színházából, földindulás. 22.50: Tánczene. A mikrofon előtt: Eszenyi Irma. 23.40: Zenekari hangverseny. — A MEGYÉBEN 23 terme­lőszövetkezeti könyvelő képe­zi magát magánúton. Havonta egvszer jönnek be Egerbe kon­zultációra. A tanultakból vizs­gát tesznek, cs azok, akik si­keresen levizsgáznak, képesí­tett könyvelő oklevelet kap­nak. — A SZOT kultúrotthon nemrég az atomról szervezett ismeretterjesztő előadásokat. Eddig hármat tartottak már meg, az utolsó előadáson az atomenergia ipari és műszaki felhasználásáról beszél az elő­adó. Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Molnár Sándor, Ba- ranyi Mária, Berényi László, Va­jas Erzsébet, Maksa Ibolya, Su- ki Magdolna, Varga Veronika, Kővágó Margit, Magyar Péter, Nagy Zsuzsanna, Faragó Marian­na, Kristóf Mária, Baranyi Zol­tán, Illés Erzsébet, Inkret Judit. Házasságot kötöttek: Pernyész István és Gulyás Ilona, Bartus Aladár és Hinkó Katalin. Meghalt: Borosi István. Hallotta-e már ?-— - ■ .......hogy a vízi búvárpók eg yszerre előre és hátra is lát? Ugyanis két szeme előre néz, egy pedig hátra. ....... hogy a franciák isszák a legtöbb bort? A francia la­kos átlag 127 liter bort fo­gyaszt évente. — A franciák után a portugálok következ­nek, ahol az évi fogyasztás átlag 96 liter fejenként, majd az olaszok évi 77 literrel és az argentinok évi 53 literrel A whiskyt kedvelő amerikai­ak évente átlag 3.5 liter bort isznak. ....... hogy az autónak már ké t millió halálos áldozata van? Az egészségügyi Világ- szervezet becslése szerint a gépkocsik forgalomba állítá­sa óta világszerte körülbelül két millió ember vesztette életét gépkocsi okozta balese­tek következtében. A súlyos és könnyebb sérültek száma száma ennek többszöröse. ....... hogy a vegytiszta víz íz etlen? A víznek erről a tu­lajdonságáról Zottermann svéd tudós azt állítja, hogy az állatoknak olyan idegük is van, amellyel ugyanúgy érzé­kelik a vegytiszta víz ízét, mint a só ízét. ....... hogy Angliában sok­helyütt azbesztből készült víztartályokat használnak? Az azbesztbeton tartósabb a vas­nál. ....... hogy ha a Nap ki­hú nyna, a Földünket hó és jég és ezenfelül 12 méter vastag fagyott levegőréteg borítaná? j ....... hogy az első papírgyár­tó gépet a XIX. század ele- 1 jén találták fel Franciaország- I ban? ....... hogy az Egyesült Álla­mokban mozgó alkatrész nél­küli szivattyúkat gyártanak? Ezekkel a szivattyúkkal di- elektromos folyadékot szivaty- tyúznak. A folyadékot mozgó elektromos tér hajtja. ....... hogy a Nap 3 perc alatt an nyi energiát sugároz, — amennyit az egész világ egy egész év alatt fogyaszt el? Színház műsora Június 8. szombat Egerben*, este 19.30-kor: A néma levente (Madách bérlet) Június 9. vasárnap Egerben, este 19.30-kor: A néma levente (Bérletszünet) Június 10. hétfő, nincs előadás. Június 11. kedd Egerben, este 19.30-kor: A néma levente (Petőfi bérlet) FILM: OKÉ NÉRÓ Két Rómába került vidám, amerikai katona kalandos utazá­sa a Néró korabeli római birodalomban, erről szól az Oké Néró című olasz film. A SIKER ÚTJÁN Megható szov­jet film egy te­hetséges árva kisfiúról, aki egy karmester segítségével ke­rül be a Moszk­vai Zeneiskolá­ba. A filmben Csajkovszgij, Beethoven, Glinka és Mo­zart műveiből hallunk részle­teket. A filmet az Egri Bródy mozi mutatja be június 6-tól ll-ig. Egri Vörös Csillag: 6—12: Oké, Néró! Egri Bródy: 6—11: A siker útján. 12: Hűtlen asszonyok. Matiné: Egri Vörös Csillag: 9: üldözés. Gyöngyösi Szabadság: 6—12: Bakaruhában. Gyöngyösi Petőfi: 6—12: Nevetés a Paradicsom­ban. Matiné: Gyöngyösi Szabadság: 9: Császár pékje. Matiné: Gyöngyösi Petőfi: 9: Tilos a játék. Hatvani Vörös Csillag: 6—12: San Salvatore. 9: öten a Barska utsából. Pétervására: 8—9: Ha a világon mindenki ilyen volna. 11—12: Romeo és Júlia. Heves: 8—10: San Salvatore. 11—13: Riadó a cirkuszban. Könyvautomaták Bécsben automatákat helyeztek üzembe. amelyek megfelelő j)énzösszeg bedobása ellenében automatikusan kiadják a gép ,,ki­rakatában“ elhelyezett könyvek valamelyikét. A tárgyalóteremben der­medt csend volt, mikor meg­szólalt a bíró: Alperes! ön a múlt héten nyilvános helyen inzúltálta Po­gácsa Lajost. — Én nem inzultáltam ké­rem, csak két pofont adtam neki, — szólt a vádlott szeré­nyen, mert nagyon szerette az igazságot. — Mondja el becsületesen, hogy történt az eset — szólt a bíró. A vádlott, Mogyoró Jenő ebidomár tiszteletteljesen fel­állt, a rácshoz lépett és imi­gyen szála: — Szóval kérem, én férfia­sán bevallom, hogy akkor ép­pen pillanatnyi pénzzavarban szenvedtem. E pillanatnyi pénzzavar, akkor már két hete tartott. Nem tudom, hogy a bíróság tisztelt tagjai közül valakinek előfordult-e már ha­sonló kellemetlen eset. Ha esetleg akad olyan, aki járt már hasonló cipőben, az tud­ja, hogy igen kínos az ügy. az ember úgy érzi magát, mint a partra dobott hal. Bár hal még soha életemben nem voltam, de partra dobott csuka kollé­gám érezheti magát úgy víz nélkül, mint ahogyan én pénz nélkül. Rettenetes kisebbségi érzésben szenvedtem. És eg% speciális okból óvatosan kike­rültem minden kutyát, mert mint ez köztudomású, a pénz­telen embert még eme derék jószágok sem tisztelik. Azt még nem tudtam, hogy hogyan, de éreztem, hogy szo­rongatott helyzetemből minden képpen ki kell másznom. Sor­ba vettem a lehetőségeket. Egy, a feleségem biztos nem ad. Kettő, akkor már nagyobb esély a Lottó. Igen ám, de ar­ra 3.30 kell és különben is a pénzre nekem akkor sürgősen szükségem volt, nem tudtam volna arra a rongyos párezer forintra egy hetet várni. Aztán mint Zeus fejéből Pallas At­hene, kipattant fejemből a megváltó ötlet. Nem is tudom, hogy juthatott ilyen okos do­log az eszembe. Kölcsön ké­rek valakitől egy 50-est. Nem! Egy százast, legfeljebb 150-et. Végigjártam az összes bará­taimat, de mindegyik a sze­membe nevetett, hogy minek nézem én őket. Elvégre egyi­kük sem Rockefeller. Száz fo­rint. Annyi pénz nincs is a világon. Lementem sétálni az utcára, hátha összeakadok valakivel, akinek úgy véletlenül odaszó­lok: — Apropos, nincs nálad egy százas? Képzeld, micsoda pec­EGY POFON TÖRTÉNETE hem van, otthonhagytam a pénztárcámat. De az istennek sem jött egyetlen ismerősöm sem. Csu­pa vadidegen ember vigyorgott kárörvendően a képembe. Gyű­lölettel néztem be a cukrászda ablakán. Egy csomó tőkés, ki­zsákmányoló, dologkerülő huli­gán ült benn és ellenszenves, átszellemült kéjes arccal szür- csölték azt a vacak löttyöt, amiért súlyos két forintot kell kifizetni. Hát van még olyan, akinek ilyen felesleges luxusra telik? Disznóság! Az­tán észrevettem Pogácsa Je­nőt, ezt a végtelenül útálatos frátert, akit világéletemben ki nem állhattam. Ne tessenek haragudni, hogy elragadtatom magam, de ez a Pogácsa egy... egy... aljas alak, aki ezelőtt két évvel azt mondta nekem, hogy buta vagyok. Ez a hülye mert engem sértegetni. Egy darabig néztem, amint ült az asztaláná l és bárgyú képpel bámult a vi­lágba. Később bementem, a cukrászdába■ Ne tessenek megvetni, de elhatároztam, hogy ettől a piszok pofától ké­rek kölcsön. — Áh! Kedves jó Pogácsa úr, — örvendeztem neki, mint­ha véletlenül láttam volna meg. — Szeretettel üdvözlöm drá­ga jó barátom! — újjongott az aljas és úgy viselkedett, mint­ha mindig ilyen szívélyesen üdvözöltük volna egymást. — Tisztelje meg szerény asztalo­mat — hívott negédesen. Sokba kerül ez neked, hogy lekompromitálom magam az­zal, hogy ilyen álakkal üldö­gélek — gondoltam. Ezer örömmel, igazán meg­tisztel —válaszoltam, s letele­pedtem mellé. Feltűnt, hogy milyen sápadt és sovány. Na hála istennek, ezt már valami kór rágja, úgyhogy legfeljebb két, nem, maximum egy éve van hátra. — Milyen jól néz ki, — bó- koltam a piszoknak. — Ugyan... ugyan... de önnek milyen jól áll ez a gyönyörű zöld kabát — tapogatta ron­gyos típus ruhámat. Képzelheti a tisztelt bíróság, hogy már alig bírtam magam visszatartani, hogy bele ne másszak a képébe. Na de az embernek a pénzért meg kell szenvedni■ — Végem van! Hol vette ezt a szép ízléses cipőt — muto­gattam ormótlan, kitaposott, trampli bakkancsaira. — Ne gúnyolódjék! Persze magának többre telik.■■ Hajaj, a maguk szakmájában úgy ke­resnek, hogy ilyen 700 forintos kisipari cipőben járhat — si­mogatta 120 forintos NDK ci­pőmet. Tűrtem! Tűrtem és udvarias­kodtám, hogy előkészítsem a talajt. Vártam, mint a tigris, amely lesi áldozatát és csak azt várja, hogy olyan közeibe kerüljön, hogy egy ugrással el­érhesse. — Igen, nem tagadom, min­ket jól megfizetnek. Havi öt darab ezres, plusz a mellékes. — mondtam nemtörődöm hanggal, — most ugyan rosszul állok, azt hiszem, csak ezer forintom pan. Mesterien előkészítettem a dolgot. Benyúlok a zsebembe és keresem a tárcám, hogy meggyőződjem, hogy nem 1200 forintom van-e véletlenül és akkor észreveszem, hogy ott­hon felejtettem a pénzem. Iz­gatott leszek, elmondom, hogy épp most van randevúm egy csinos barna asszonnyal, s itt állok egy vas nélkül. Aztán természetes közvetlenséggel kérek tőle 150, azaz 200 forin­tot. Pogácsa azonban lefogta a keresésnek lendülő kezem: — Nagyon örülök, hogy meg­ismerhettem és rájöhettem, hogy maga nem is olyan un­dok ember, mint amilyennek hittem. Ezek után megmerem kérni egy csekélységre. Adjon nekem egy százast kölcsön, magának ez úgysem hiányzik... Egy csinos barna asszonykát várok. — Az anyád! Te piszok... or­dítottam. — Aztán jött az az inzumálás, azaz két darab po­fon. amiből kifolyólag most itt vagyok. — fejezte be vallomá­sát a vádlott. — Amig a bíróság ítéletet hoz. kérjük a feleket, hogy kint várakozzanak — szólt a bíró. Nemsokára ítélethirdetésre hívták vissza a feleket, de Mo­gyoró Jenő alperes nem volt sehol. Az történt ugyanis, hogy a bíróság folyosóján találkozott egy ismerősével, akitől köl­csön kért 100 forintot és a ka­pott tízessel lement meginni egy duplát­HERBST FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom