Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-05 / 35. szám

4

0 J 0 X O N

1957. május 5. vasárnap

AZT HISZEM, kevés bemutató volt még, amely ennyi vitát váltott volna ki, mint Jean Anouilh: öt perc boldogság című drámája. Az emberek egy része azt mondja, hegy rossz, mások viszont határozottan állítják, hogy jó. Mindkét táborban egyaránt vannak olyanok, akik megfelelő színházi műveltséggel rendelkeznek, akiknek kritikáját általában elfogadhatónak tartják. Vajon mi az oka ezeknek az ellentétes véleményeknek?

Minden hasonlat sántít egy kissé, így a következő hasonlattal én sem fogom telibe találni az igazságot, de valahogy úgy vagyunk evvel a darabbal, mint az az agglegény, aki hosszú éveken át egyhangú éttermi koszton élt és egyszer meghívják egy bensőséges családi ebédre, finom házikosztra. A mi agglegényünknek sem biztos, hogy tetszeni fog a meleg családi hangulat, az otthon főtt ebéd. Kimondva: sokan rém értették meg a darab hangulatát, nem értették a mondanivalóját, hisz el voltunk szokva attól, hogy az igazságot ilyen indirekt módon mondják ki és ezt annál is nehezebb megérteni, mert a szocializmust építő társadalomban élő embertől egyre távolabb kerül az a környezet, amelyben e darab játszódik.

Az öt perc boldogság cselekményének színhelye Franciaország, a darab a kapitalista társadalomról fest kíméletlen, de igaz képet. A mindenható pénz a hatalom, az erkölcs, az igazság, mely rabságban tart mindenkit, gúzsba köti az emberi érzéseket, a szeretet, a szerelmet és a becsületet. Az ember azonban vágyik a szép a jó és a tiszta után, melyet nem fertőzött meg ennek a könyörtelen kornak a szelleme, mert az ember alapvetően nem rossz, csak a körülmények teszik azzá és nem mindegyiknek van dlég ereje ahhoz, hogy ki tudjon szakadni környezetéből, hogy szegényen, de t'sztán újra kezdje életét. Ezt — de nemcsak ennyit — mond Anouilh darabja.

A MŰ — mi már megszoktuk, hogy mindent kategorizálunk — kritikai realista. Megmutatja a meztelen igazságot, kiutat azonban csak egyetlen ember, Georges talál, de ő is csak a saját életének megváltoztatására törekszik. Egy ember eldobja magától a pénzt, az eddigi könnyű életet, evvel azonban nem történt semmi, mert Georges sem jut dl addig a felismerésig, hogy a társadalmi körülmények ellentmondásaira rájöjjön.

A darab műfaját pontosan meghatározni nehéz, mert a bohózattól a tragédiáig szinte jelenetenként változik. Az első felvonásban megismerkedünk Georges-al, aki bérbevesz egy páriskörnyéki villát. Nemsokára ideérkezik a Cho- vin étterem főpincére, majd Philemon és Madame de Mon- talembreuse, egy érdekes színészpár. A pincérnek, a család öreg komornyikjának szerepét kell eljátszania, míg a színészek ezen az estén, mint Georges szülei szerepelnek. Szép villa, tisztes szülők, az öreg lakáj... ime megvan a tiszta, becsületes otthon, egy k's oázis ebben a könyörtelen) világban, melyet Georges festett a maga és szerelme számára, akit ma este ide vár.

A SZÉPEN INDULÓ idilfli estét azonban váratlan és rejtélyesnek tetsző telefonhívás zavarja meg. Georgesnek el kell mennie, a villában, csak az álszülők és az állakáj maradnak, akik félnek ettől a számukra érthetetlen titokzatos kalandtól. Ebben a hangulatban toppan be a várt vendég, Isabelle, Georges szerelme. Az első felvonás mély humora, franciás könnyedsége vígjátékot ígér. De a második felvonás már korántsem ilyen vidám hangulatú. Kiderül, hogy ki is ez a Georges, megismerjük igazi szüleit és Róbertét az „igaz barátot”, akiről Georges annyi szépet meséit a lánynak és ennek a cinikus szélhámosnak a feleségét. Barbarát, aki szeretője

OT PERC BOLDOGSÁG

ŐSBEMUTATÓ A GÁRDONYI SZÍNHÁZBAN

[Értelmiségi ankétok az egri járásban

részségéért, amely megnyilvánult a darabválasztásban és a szereposztásban egyaránt. És ha a darab nem is talált teljes megértésre az egri közönségnél, őt igazolja a darab nem harsány tapsokban, de mélyen elismerő nyilatkozatokban megnyilvánuló sikere, és az a tény, hogy a társulat kiválóan megállta ezt az erőpróbát és ez sokat Ígérő reményt nyújt arra, hogy a jövőben a hasonló, úgynevezett nehéz darabok is meghozzák a megérdemelt sikert.

A rendező — valószínű a közönség megnemértésétől félve — tett azonban néhány művészi engedményt. Sok helyen a kelleténél harsogóbb színeket használt, mert nem hitt abban, hogy a hosszúnak tűnő párbeszédek le tudják kötni a nézőt. Különösen vonatkozik ez az általa megformált Philemon- ra, valamint a színésznőre és Róbertra. Ez a megalkuvás, bármennyire furcsán hangzik is, talán sikeressé tette a darabot, de nem adta vissza ennek a milliőnek francia hangulatát és a csevegő modorú szellemes jelenetek helyett sokszor teátrális beállításokat nyújtott.

A legnehezebb színészi feladat feltétlenül Forgács Kálmánra hárult, melyet Forgács a tőle már megszokott és elvárt tehetséggel kitűnően oldott meg. Néha még látszik rajta, hogy neki is szokatlan ez a szerepkör, egyes helyzetekben bizonytalan, de minden remény megvan arra, hogy ez a kezdeti zavartság az előadások folyamán teljesen megszűnik — vagy talán már meg is szűnt. Külön dicséret illeti az „öt perc boldogság” jelenetének lírai megoldásáért.

Nem volt könnyű feladat Robert alakjának életrekeltése sem, melyet Solti merészen egy fiatal színészre, Horváth Sándorra bízott. Horváth Sándor dicséretes tehetséggel oldotta meg feladatát, de szerepfelfogása teljesen elhibázott. Robert cinikus, romlott figurájából, deklamáló drámaiságba hajló hőst csinál. Mozgása, hangja színpadias, az ő Robertje izzó- an gyűlöl, pedig ez a figura már nem tud hevülni. Robert végtelenül cinikus, még önmagával szemben is, érzései már nincsenek, teljesen közömbösen belenyugodott mindenbe, megvet mindent, talán legjobban saját magát. Egyszer, egy villanásra csillan csak elő, hogy a becsület szikrája megmaradt benne, mikor a szegénnyé vált Georgesnek bevallja. hogy a szabószámla nem 3000, csak 1500 frank. íme megszűnt a pénz rontó varázslata, ha csak egy pillanatra is, de megszűnt a mérhetetlen gyűlölet, a szegénységben barátok lettek. De Robert már anyira romlott, hogy még ezt a rövid elérzékenyülését is szé- gyenli és rögtön visszavált régi cinikus modorára. (Nagy kár, hogy az a jelenet kevésbé sikerült) Robert züllöttsé- ge, a színpadias beállítás miatt azonban nem vált hitelessé.

RENDKÍVÜL megkapó Szende Bessy igen bonyolult sokoldalú szerepében. Barbarát, Robert feleségét és Georges szeretőjét játssza.. Tökéletes játékával a darab legsikerültebb alakítását nyújtja. Barbara is züllött, de ő is vágyik a

Az MSZMP ideiglenes járási intézőbizottságának kezdeményezésére ankéton vitatják meg az értelmiség problémáit az egri járásban. Eddig nyolc községben hívták össze a pedagógusokat, orvosokat, gyógyszerészeket. műszaki értelmiségieket, akik a párt és a tanács vezetőivel beszélgettek munkájukról, feladataikról. A baráti beszélgetések, ankétok, több hasznos gyakorlati eredményre vezettek. Elsősorban sikerült eloszlatni a bizalmatlanságot az értelmiségiek körében és nagymértékben csökkent az értelmiségellenes hangulat is a falvakban. Az ankétok hatására a falusi lakosság nagyobb támogatást ígért, elsősorban a pedagógusoknak, akik a legnagyobb

számmal vannak falun. Kere- csenden például az ankét után társadalmi munkát szerveztek új tanítói lakás felépítésére. A munkálatokat máris megkezdték és még ebben az évben helyrehozzák az új lakást. Bélapátfalván, a cementgyár értelmiségi dolgozói több gazdasági és politikai kérdésre kaptak kielégítő választ a megbeszélésen. Ennek eredményeként jelentősen javult a műszaki munka az üzemben. A pedagógusok javarésze arra tett ígéretet, hogy még aktívabban bekapcsolódik az ifjúság nevelésébe és az iskolán kívül is foglalkoznak a fiatalokkal. Az iskolaév befejezése előtt a járás valamennyi községében megtartják az értelmiség ankétját.

Úttörő hadijáték a Klikkben

Megyénk újjászületett úttörőszervezetei érdekes, tartalmas tervekkel készülnek a nyárra. A sok ötlet közül különösen jelentős az egri úttörők kezder ményezése. A Bükk vadregényes részén, a Várhegy és Sik- főkút környékén június elején elsőízben rendezik meg az úttörők II. Rákóczi Ferenc hadijátékát. A nagyszabású, izgalmas élményekben bővelkedő versenyben több, mint 700 úttörőpajtás és pedagógus vesz majd részt Egerből és környékéről. A játéknak külön érdekessége, hogy igazi csatáknak megfelelő hadirendben csapnak majd össze a támadók és védők. A csata eseményeiről ifjú haditudósítónk tájékoztatják az érdeklődőket. A hadijátékokra már megkezdődött a lelkes készülődés. A résztvevők kiképzésben részesülnek és a pajtások maguk készítik a csatározáshoz szükséges jelzéseket és felszereléseket is. A győztes csapatokat az egri úttörőház szép selyemzászlóval ajándékozza meg, amelyet az úttörőházban helyeznek majd el. A nagyszabású hadijátékot a jövőben minden évben megrendezik és a megye más részének úttörő csapatait is bevonják.

Palóckiállítás a recski bánvászotthonban

A pétervásárai járás ősi palóc falvaiban nagy hagyományai vannak az ősi palóc népviseleteknek, az ősrégi foglalkozásoknak, szövéseknek, népi hímzéseknek, fafaragásoknak. A járási művelődési osztály és a Hazafias Népfront kezdeményezésére most kiállításon mutatják be a járás értékes népi hagyományait, szokásait. A nagyszabású rendkívüli érdekesnek ígérkező kiállítás jövő csütörtökön a recski bányászművelődési otthonban nyitja meg kapuit. A seregszemlén többek között bemutatják a bodonyi, a bükkszéki, a recski palócnépviselet legszebb ruháit, a mátrabal- lai, pétervásárai asszonyok szőtteseit, csipketerítőit.

Résztvesz a kiállításon Osto- róczki József országos hírű népi fafaragó is, aki értékes remekműveit, a nagyapjától tanulta, fából faragott ivópoharait, dohány szelencéit, furulyáit és más alkotásait mutatja be. A kiállítást kultúrműsorral is egybekötik. A seregszemlén a közönség elé lép többek között Puporka Géza tizenkéttagu híres népi zenekara is, amely a Moszkvai VIT-re készülő gazdag műsorát mutatja be.

90°l „

ennyi munkát végez a gép a poroszlói állami gazdaságban

tiszta élet után és a maga módján ő is keresi a szépet. Élete, sorsa férjéhez kapcsolja, szerelme Georgeshoz,de nem ura magának, hisz a két férfitől függ, miután ahhoz már nincsen ereje, hogy gyűlölt helyzetéből megszabaduljon. Szende Bessy e sokrétű érzést e bonyolult hangulatokat magas művészettel, érthetően és meggyőzően tolmácsolja.

Georges szüleit Soltész Mária és Herédi Gyula alakítják. Soltész Mária kissé karikatúrába hajló játéka, ha néha indokolatlanul eltúlozva is, de remek portréját adja a nagy- ratörő, valójában üres és önző kispolgárnak, ahol a hangos felszín nem takar semmit, csak görcsös vágyát a könnyű élet után. Herédi Gyula az apa szerepében a zátonyra futott exisz- tencia jól megrajzolt figurája. A nagyigényű, de voltaképpen tehetségtelen művész álbölcsessége is végtelen ürességet és feneketlen önzést takar és ezt a Herédi által életre keltett figura tökéletesen érzékelteti. Bár módja lenne rá, nem törekszik öncélú túlzásokra, és ezzel azt hiszem, legközelebb maradt a szerző elgondolásához.

Georges szüleit megszemélyesíteni hívatott színész-párt Cseresnyés Rózsa és Solti Bertalan játszák. Már említettük, hogy mindkettőjük játéka egy kissé eltúlzott és hatásvadász. Különösen kirívó ez az első felvonásban a megérkezés jeleneténél. Később ez a túlhaj- tás kissé feloldódik, és Cseresnyés Rózsánál olykor teljesen el is tűnik. Ilyenkor kitűnő, hiteles alakítást nyújt.

KÜLÖN FEJEZETET érdemel Forgács Tibor főpincér a- lakítása. Ez a szereposztás is Solti merészségét dicséri. Forgács Tibort, ezt a most már nyilvánvalóan tehetséges színészt, csupán azért, mert jó mej^elenésével erre figurálisán megfelelő volt, egy számára idegen szerepkörbe skatulyázták be. Most végre kapott egy olyan szerepet, melybe be tudta bizonyítani tehetségét. Az általa megformált ravasz főpincér a darab kiemelkedő, — mindvégig, finoman szellemes, soha nem túlzó alakítása. Szeretnénk Forgács Tibort, akit az egri közönség újra felfedezett, sokszor látni hasonló szerepekben.

Isabelle-t Déri Mária személyesítette meg. ö az egyetlen romlatlan és becsületes ember az egész darabban, és ezt Déri Mária remekül érzékelteti. — Kedves félszegsége és bája hihetővé teszi, hogy a romlott Georges bele tudott szeretni, benne keresi és találja meg a tiszta becsületes szerelmet. Látszik azonban rajta, hogy még kicsit bizonytalan, néha túlzottan merev és még azokban a jelenetekben sem tud teljesen feloldódni, amikor kettesben marad Georges-aL

Mihályi Vilcsi rövid és a darab szempontjából szinte lényegtelen szerepében is kitűnő alakítást nyújt.

Edmée szobalány szerepében Szirmai Ottil'a sajnos nem tudja kihozni e kis epizód-szerep remek lehetőségeit.

Wegenast Róbert a darab hangulatához pompásan illő díszletei nagyban hozzájárultak a megérdemelt sikerhez.

HERBST FERENC

Megyénk egyik legeredményesebb mezőgazdasági nagyüzemében, a poroszlói állami gazdaságban az idén tervet dolgoztak ki a termelés költségének csökkentésére. A tervezet szerint ebben az évben áttérnek az olcsóbb és eredményesebb gépi művelésre. Mivel a gépi munkával már az elmúlt esztendőben is jelentős összegeket takarítottak meg a szükségletnek megfelelően a tavaszra több új értékes géppel bővítették gépparkjukat. Többek között három nagyteljesítményű függesztett kultivátort, több takarmánybetakarító gépet, egy SZ. 80-as traktort kaptak. Az eddig végzett számítások szerint az összes szántóföldi munkák kilencven százalékát már gépekkel tudják végezni. A gabonát például teljes egészében kombájnnal és aratógéppel vágják le. A négyzetesen ültetett kukoricát, napraforgót, cukorrépát ugyancsak a géppel művelik. A poroszlói áillami gazdaság a költséges és fáradságos munkát kézi mun- Jkát felváltó gépek alkalmazásával több, mint háromszáz- ♦ ezer forintot takarít meg ebiben az évben.

BARBARA: Hiszen te megsebesültél Georges... (Jelenet a III. felvonásból. Szende Bessy, Forgács Kálmán és Horváth Sándor.)

FÖPINCÉR: Valaki szaladgál a felső emeleten. (Jelenet az első felvonásból. Cseresnyés Rózsa, Solti Bertalan és Forgács Tibor.

í Uj förpetraklorok

* A harkovi traktorgyár ter- Jvezői elkészítették a „DT 18 JG” lánctalpas törpetraktort. I Súlya 1300 kilogramm, magas- Jsága csupán 1 méter 30 centi- »méter, s így alkalmas, hogy | gyümölcsfák alatt végezzen

• kerti munkát. A törpetraktor Jmotcrja 16 ‘lóerős, léghűtéses, | kéthengeres. A motor súlya jl85 kilogramm Az újtipusu »törpetraktor a próbánál kiválóan bevált, alkalmas gyümöl- Jcsösök, szőlők erdőgazdaságok ♦részére munkaigényes műveletiek elvégzéséhez, s ugyanak- ♦kor sorközi talajművelést és Jfejtrágyázást is végez.

Georgesnak. Az egész díszes társaságot Georges tartja el, milliomos feleségének a pénzéből, akit gyűlöl, de nem tud ott hagyni, mert akkor szakítania kellene eddigi fényűző életmódjával, önző környezete pedig éberen őrködik afelett, hogy ez a boldogtalan házasság fel ne bomoljon, mert akkor ők is kiesnének a gondtalan élet örömeiből. A harmadik felvonásban minden kiderül. Újra a kis bérelt villájában vagyunk. Isabelle a ma estére rendezett komédia szereplőitől már mindent megtudott, mikor megérkezik Robert, a barát, aki pillanatok alatt sátáni cinizmussal szétrombolni igyekszik a lány utolsó illúzióit is. Elmondja, hogy Georgessal végtelenül gyűlölik egymást és őt csak azért tartja, mert a felesége a szeretője, míg ő azért tűri ezt a megalázó helyzetet, mert szüksége van Georges pénzére. A lányt azonban nem sikerül teljesen kiábrándítani, hisz ó egy másik Georgesbe szerelmes, abba az álmodozó kedves fiatalemberbe, akivel a Louv- re-ban ismerkedett meg. A negyedik felvonásban Georges, igen izgalmas körülmények között, szemben önző környezetének minden igyekezetével bejelenti, hogy elválik feleségétől és szegényen új életet kezd, munkát vállal, Isabelle- ért, a szerelemért, a tisztább életért.

EZ A NAGYON rövid tartalma az öt perc boldogságnak, de ennél sokkal több történik. A szerző fordulatos helyzeteivel, kitűnő mély jellemábrázolásokat ad. Anouilh drámája nem a szokványos színdarab, ábrázolásmódja szokatlanul újszerű és modem. A néző nem kap mindent készen, maga is kénytelen gondolkozni, hogy egy-egy helyzetet megértsen, de ami fő, a darab utána is elgondolkoztat és habár közvetett módon is, sokkal többet mond el a kapitalista társadalomról, mint mi sokszor nagyon is direkt módon. Figurái nem semitaku- sak. jellemük a darab folyamán olyan tökéletesen tisztázódik, hogy minden szereplőt jól ismerünk, tudjuk a múltjukat és jellemük pontos ismeretéből következtethetünk jövőjükre is. Még Georges feleségét is, aki a darabban nem jelenik meg a színpadon, olyan élethűen mutatja be a szerző, hegy mindenki köny- nyen el tudja képzelni ezt a felfuvalkodctt milliomoslányt, aki a szerelmét is pénzen vásárolta meg.

E megdöbbentően újszerű, bonyolult dráma előadásához nagy bátorság kellett, amikor a művészeknek előlegezni kellett a közönségnek a b'zalmat, hogy megértik és értékelik ezt a darabot. És bármilyen szomorú ezt kijelenteni, az egri közönség nem szolgált rá erre a bizalomra.

ÉPPEN EZÉRT nehéz feladatot jelentett a rendezés is. A szereplő színészek nagyrésze nem játszott még ilyen darabban, színházlátogató közönségünk többségének is ismeretlen ez a műfaj. Solti Bertalant dicséret illeti nagyvonalú me-