Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-05 / 35. szám

4 0 J 0 X O N 1957. május 5. vasárnap AZT HISZEM, kevés bemu­tató volt még, amely ennyi vitát váltott volna ki, mint Jean Anouilh: öt perc bol­dogság című drámája. Az em­berek egy része azt mondja, hegy rossz, mások viszont ha­tározottan állítják, hogy jó. Mindkét táborban egyaránt vannak olyanok, akik megfe­lelő színházi műveltséggel rendelkeznek, akiknek kritiká­ját általában elfogadhatónak tartják. Vajon mi az oka ezek­nek az ellentétes vélemé­nyeknek? Minden hasonlat sántít egy kissé, így a következő hason­lattal én sem fogom telibe ta­lálni az igazságot, de vala­hogy úgy vagyunk evvel a darabbal, mint az az aggle­gény, aki hosszú éveken át egyhangú éttermi koszton élt és egyszer meghívják egy ben­sőséges családi ebédre, finom házikosztra. A mi agglegé­nyünknek sem biztos, hogy tetszeni fog a meleg családi hangulat, az otthon főtt ebéd. Kimondva: sokan rém értet­ték meg a darab hangulatát, nem értették a mondanivaló­ját, hisz el voltunk szokva at­tól, hogy az igazságot ilyen indirekt módon mondják ki és ezt annál is nehezebb meg­érteni, mert a szocializmust építő társadalomban élő em­bertől egyre távolabb kerül az a környezet, amelyben e da­rab játszódik. Az öt perc boldogság cse­lekményének színhelye Fran­ciaország, a darab a kapitalis­ta társadalomról fest kímé­letlen, de igaz képet. A min­denható pénz a hatalom, az erkölcs, az igazság, mely rab­ságban tart mindenkit, gúzsba köti az emberi érzéseket, a szeretet, a szerelmet és a be­csületet. Az ember azonban vágyik a szép a jó és a tiszta után, melyet nem fertőzött meg ennek a könyörtelen kor­nak a szelleme, mert az em­ber alapvetően nem rossz, csak a körülmények teszik az­zá és nem mindegyiknek van dlég ereje ahhoz, hogy ki tud­jon szakadni környezetéből, hogy szegényen, de t'sztán új­ra kezdje életét. Ezt — de nemcsak ennyit — mond Anouilh darabja. A MŰ — mi már megszok­tuk, hogy mindent kategorizá­lunk — kritikai realista. Meg­mutatja a meztelen igazságot, kiutat azonban csak egyetlen ember, Georges talál, de ő is csak a saját életének megvál­toztatására törekszik. Egy em­ber eldobja magától a pénzt, az eddigi könnyű életet, evvel azonban nem történt semmi, mert Georges sem jut dl ad­dig a felismerésig, hogy a tár­sadalmi körülmények ellent­mondásaira rájöjjön. A darab műfaját pontosan meghatározni nehéz, mert a bohózattól a tragédiáig szinte jelenetenként változik. Az el­ső felvonásban megismerke­dünk Georges-al, aki bérbe­vesz egy páriskörnyéki villát. Nemsokára ideérkezik a Cho- vin étterem főpincére, majd Philemon és Madame de Mon- talembreuse, egy érdekes szí­nészpár. A pincérnek, a család öreg komornyikjának szerepét kell eljátszania, míg a színé­szek ezen az estén, mint Geor­ges szülei szerepelnek. Szép villa, tisztes szülők, az öreg lakáj... ime megvan a tiszta, becsületes otthon, egy k's oázis ebben a könyörtelen) vi­lágban, melyet Georges festett a maga és szerelme számára, akit ma este ide vár. A SZÉPEN INDULÓ idilfli estét azonban váratlan és rej­télyesnek tetsző telefonhívás zavarja meg. Georgesnek el kell mennie, a villában, csak az álszülők és az állakáj ma­radnak, akik félnek ettől a számukra érthetetlen titokza­tos kalandtól. Ebben a hangu­latban toppan be a várt ven­dég, Isabelle, Georges szerel­me. Az első felvonás mély hu­mora, franciás könnyedsége vígjátékot ígér. De a második felvonás már korántsem ilyen vidám hangulatú. Kiderül, hogy ki is ez a Georges, meg­ismerjük igazi szüleit és Ró­bertét az „igaz barátot”, aki­ről Georges annyi szépet me­séit a lánynak és ennek a ci­nikus szélhámosnak a felesé­gét. Barbarát, aki szeretője OT PERC BOLDOGSÁG ŐSBEMUTATÓ A GÁRDONYI SZÍNHÁZBAN [Értelmiségi ankétok az egri járásban részségéért, amely megnyilvá­nult a darabválasztásban és a szereposztásban egyaránt. És ha a darab nem is talált teljes megértésre az egri közönség­nél, őt igazolja a darab nem harsány tapsokban, de mélyen elismerő nyilatkozatokban megnyilvánuló sikere, és az a tény, hogy a társulat kiválóan megállta ezt az erőpróbát és ez sokat Ígérő reményt nyújt ar­ra, hogy a jövőben a hasonló, úgynevezett nehéz darabok is meghozzák a megérdemelt si­kert. A rendező — valószínű a kö­zönség megnemértésétől félve — tett azonban néhány művé­szi engedményt. Sok helyen a kelleténél harsogóbb színeket használt, mert nem hitt abban, hogy a hosszúnak tűnő párbe­szédek le tudják kötni a nézőt. Különösen vonatkozik ez az általa megformált Philemon- ra, valamint a színésznőre és Róbertra. Ez a megalkuvás, bármennyire furcsán hangzik is, talán sikeressé tette a dara­bot, de nem adta vissza en­nek a milliőnek francia hangu­latát és a csevegő modorú szel­lemes jelenetek helyett sokszor teátrális beállításokat nyújtott. A legnehezebb színészi fel­adat feltétlenül Forgács Kál­mánra hárult, melyet Forgács a tőle már megszokott és el­várt tehetséggel kitűnően ol­dott meg. Néha még látszik rajta, hogy neki is szokatlan ez a szerepkör, egyes helyzetek­ben bizonytalan, de minden re­mény megvan arra, hogy ez a kezdeti zavartság az előadá­sok folyamán teljesen megszű­nik — vagy talán már meg is szűnt. Külön dicséret illeti az „öt perc boldogság” jeleneté­nek lírai megoldásáért. Nem volt könnyű feladat Ro­bert alakjának életrekeltése sem, melyet Solti merészen egy fiatal színészre, Horváth Sán­dorra bízott. Horváth Sándor dicséretes tehetséggel oldotta meg feladatát, de szerepfelfo­gása teljesen elhibázott. Robert cinikus, romlott figurájából, deklamáló drámaiságba hajló hőst csinál. Mozgása, hangja színpadias, az ő Robertje izzó- an gyűlöl, pedig ez a figura már nem tud hevülni. Robert végtelenül cinikus, még önma­gával szemben is, érzései már nincsenek, teljesen közömbö­sen belenyugodott mindenbe, megvet mindent, talán legjob­ban saját magát. Egyszer, egy villanásra csillan csak elő, hogy a becsület szikrája meg­maradt benne, mikor a sze­génnyé vált Georgesnek be­vallja. hogy a szabószámla nem 3000, csak 1500 frank. íme megszűnt a pénz rontó varázs­lata, ha csak egy pillanatra is, de megszűnt a mérhetetlen gyűlölet, a szegénységben ba­rátok lettek. De Robert már anyira romlott, hogy még ezt a rövid elérzékenyülését is szé- gyenli és rögtön visszavált ré­gi cinikus modorára. (Nagy kár, hogy az a jelenet kevés­bé sikerült) Robert züllöttsé- ge, a színpadias beállítás miatt azonban nem vált hitelessé. RENDKÍVÜL megkapó Szen­de Bessy igen bonyolult sok­oldalú szerepében. Barbarát, Robert feleségét és Georges szeretőjét játssza.. Tökéletes játékával a darab legsikerül­tebb alakítását nyújtja. Barba­ra is züllött, de ő is vágyik a Az MSZMP ideiglenes járá­si intézőbizottságának kezde­ményezésére ankéton vitatják meg az értelmiség problémáit az egri járásban. Eddig nyolc községben hívták össze a pe­dagógusokat, orvosokat, gyógy­szerészeket. műszaki értelmi­ségieket, akik a párt és a ta­nács vezetőivel beszélgettek munkájukról, feladataikról. A baráti beszélgetések, ankétok, több hasznos gyakorlati ered­ményre vezettek. Elsősorban sikerült eloszlatni a bizalmat­lanságot az értelmiségiek kö­rében és nagymértékben csök­kent az értelmiségellenes hangulat is a falvakban. Az ankétok hatására a falusi la­kosság nagyobb támogatást ígért, elsősorban a pedagógu­soknak, akik a legnagyobb számmal vannak falun. Kere- csenden például az ankét után társadalmi munkát szerveztek új tanítói lakás felépítésére. A munkálatokat máris meg­kezdték és még ebben az év­ben helyrehozzák az új la­kást. Bélapátfalván, a ce­mentgyár értelmiségi dolgozói több gazdasági és politikai kérdésre kaptak kielégítő vá­laszt a megbeszélésen. Ennek eredményeként jelentősen ja­vult a műszaki munka az üzemben. A pedagógusok ja­varésze arra tett ígéretet, hogy még aktívabban bekap­csolódik az ifjúság nevelésé­be és az iskolán kívül is fog­lalkoznak a fiatalokkal. Az is­kolaév befejezése előtt a járás valamennyi községében meg­tartják az értelmiség ankétját. Úttörő hadijáték a Klikkben Megyénk újjászületett úttörő­szervezetei érdekes, tartalmas tervekkel készülnek a nyárra. A sok ötlet közül különösen jelentős az egri úttörők kezder ményezése. A Bükk vadregé­nyes részén, a Várhegy és Sik- főkút környékén június elején elsőízben rendezik meg az út­törők II. Rákóczi Ferenc hadi­játékát. A nagyszabású, iz­galmas élményekben bővelke­dő versenyben több, mint 700 úttörőpajtás és pedagógus vesz majd részt Egerből és környékéről. A játéknak külön érdekessége, hogy igazi csa­táknak megfelelő hadirendben csapnak majd össze a táma­dók és védők. A csata esemé­nyeiről ifjú haditudósítónk tá­jékoztatják az érdeklődőket. A hadijátékokra már megkez­dődött a lelkes készülődés. A résztvevők kiképzésben része­sülnek és a pajtások maguk készítik a csatározáshoz szük­séges jelzéseket és felszerelé­seket is. A győztes csapatokat az egri úttörőház szép selyem­zászlóval ajándékozza meg, amelyet az úttörőházban he­lyeznek majd el. A nagysza­bású hadijátékot a jövőben minden évben megrendezik és a megye más részének úttörő csapatait is bevonják. Palóckiállítás a recski bánvászotthonban A pétervásárai járás ősi palóc falvaiban nagy hagyo­mányai vannak az ősi palóc népviseleteknek, az ősrégi foglalkozásoknak, szövések­nek, népi hímzéseknek, fa­faragásoknak. A járási mű­velődési osztály és a Hazafias Népfront kezdeményezésére most kiállításon mutatják be a járás értékes népi hagyo­mányait, szokásait. A nagy­szabású rendkívüli érdekes­nek ígérkező kiállítás jövő csütörtökön a recski bá­nyászművelődési otthonban nyitja meg kapuit. A sereg­szemlén többek között bemu­tatják a bodonyi, a bükkszé­ki, a recski palócnépviselet legszebb ruháit, a mátrabal- lai, pétervásárai asszonyok szőtteseit, csipketerítőit. Résztvesz a kiállításon Osto- róczki József országos hírű népi fafaragó is, aki értékes remekműveit, a nagyapjától tanulta, fából faragott ivó­poharait, dohány szelencéit, furulyáit és más alkotásait mutatja be. A kiállítást kul­túrműsorral is egybekötik. A seregszemlén a közönség elé lép többek között Puporka Géza tizenkéttagu híres népi zenekara is, amely a Moszk­vai VIT-re készülő gazdag műsorát mutatja be. 90°l „ ennyi munkát végez a gép a poroszlói állami gazdaságban tiszta élet után és a maga módján ő is keresi a szépet. Élete, sorsa férjéhez kapcsol­ja, szerelme Georgeshoz,de nem ura magának, hisz a két férfi­től függ, miután ahhoz már nincsen ereje, hogy gyűlölt helyzetéből megszabaduljon. Szende Bessy e sokrétű érzést e bonyolult hangulatokat ma­gas művészettel, érthetően és meggyőzően tolmácsolja. Georges szüleit Soltész Má­ria és Herédi Gyula alakítják. Soltész Mária kissé karikatú­rába hajló játéka, ha néha in­dokolatlanul eltúlozva is, de remek portréját adja a nagy- ratörő, valójában üres és ön­ző kispolgárnak, ahol a hangos felszín nem takar semmit, csak görcsös vágyát a könnyű élet után. Herédi Gyula az apa sze­repében a zátonyra futott exisz- tencia jól megrajzolt figurája. A nagyigényű, de voltaképpen tehetségtelen művész álböl­csessége is végtelen ürességet és feneketlen önzést takar és ezt a Herédi által életre keltett figura tökéletesen érzékelteti. Bár módja lenne rá, nem törek­szik öncélú túlzásokra, és ezzel azt hiszem, legközelebb maradt a szerző elgondolásához. Georges szüleit megszemé­lyesíteni hívatott színész-párt Cseresnyés Rózsa és Solti Ber­talan játszák. Már említettük, hogy mindkettőjük játéka egy kissé eltúlzott és hatásvadász. Különösen kirívó ez az első felvonásban a megérkezés je­leneténél. Később ez a túlhaj- tás kissé feloldódik, és Cseres­nyés Rózsánál olykor teljesen el is tűnik. Ilyenkor kitűnő, hi­teles alakítást nyújt. KÜLÖN FEJEZETET érde­mel Forgács Tibor főpincér a- lakítása. Ez a szereposztás is Solti merészségét dicséri. For­gács Tibort, ezt a most már nyilvánvalóan tehetséges szí­nészt, csupán azért, mert jó mej^elenésével erre figurálisán megfelelő volt, egy számára idegen szerepkörbe skatulyáz­ták be. Most végre kapott egy olyan szerepet, melybe be tud­ta bizonyítani tehetségét. Az általa megformált ravasz fő­pincér a darab kiemelkedő, — mindvégig, finoman szellemes, soha nem túlzó alakítása. Sze­retnénk Forgács Tibort, akit az egri közönség újra felfede­zett, sokszor látni hasonló sze­repekben. Isabelle-t Déri Mária szemé­lyesítette meg. ö az egyetlen romlatlan és becsületes ember az egész darabban, és ezt Déri Mária remekül érzékelteti. — Kedves félszegsége és bája hi­hetővé teszi, hogy a romlott Georges bele tudott szeretni, benne keresi és találja meg a tiszta becsületes szerelmet. Látszik azonban rajta, hogy még kicsit bizonytalan, néha túlzottan merev és még azok­ban a jelenetekben sem tud teljesen feloldódni, amikor ket­tesben marad Georges-aL Mihályi Vilcsi rövid és a da­rab szempontjából szinte lé­nyegtelen szerepében is kitűnő alakítást nyújt. Edmée szobalány szerepében Szirmai Ottil'a sajnos nem tudja kihozni e kis epizód-sze­rep remek lehetőségeit. Wegenast Róbert a darab hangulatához pompásan illő díszletei nagyban hozzájárul­tak a megérdemelt sikerhez. HERBST FERENC Megyénk egyik legeredmé­nyesebb mezőgazdasági nagy­üzemében, a poroszlói állami gazdaságban az idén tervet dolgoztak ki a termelés költ­ségének csökkentésére. A ter­vezet szerint ebben az évben áttérnek az olcsóbb és ered­ményesebb gépi művelésre. Mivel a gépi munkával már az elmúlt esztendőben is je­lentős összegeket takarítottak meg a szükségletnek megfe­lelően a tavaszra több új érté­kes géppel bővítették gép­parkjukat. Többek között há­rom nagyteljesítményű füg­gesztett kultivátort, több ta­karmánybetakarító gépet, egy SZ. 80-as traktort kaptak. Az eddig végzett számítások sze­rint az összes szántóföldi mun­kák kilencven százalékát már gépekkel tudják végezni. A gabonát például teljes egészé­ben kombájnnal és aratógép­pel vágják le. A négyzetesen ültetett kukoricát, naprafor­gót, cukorrépát ugyancsak a géppel művelik. A poroszlói áillami gazdaság a költséges és fáradságos munkát kézi mun- Jkát felváltó gépek alkalmazá­sával több, mint háromszáz- ♦ ezer forintot takarít meg eb­iben az évben. BARBARA: Hiszen te megsebesültél Georges... (Jelenet a III. felvonásból. Szende Bessy, Forgács Kálmán és Horváth Sándor.) FÖPINCÉR: Valaki szaladgál a felső emeleten. (Jelenet az első felvonásból. Cseresnyés Rózsa, Solti Bertalan és For­gács Tibor. í Uj förpetraklorok * A harkovi traktorgyár ter- Jvezői elkészítették a „DT 18 JG” lánctalpas törpetraktort. I Súlya 1300 kilogramm, magas- Jsága csupán 1 méter 30 centi- »méter, s így alkalmas, hogy | gyümölcsfák alatt végezzen • kerti munkát. A törpetraktor Jmotcrja 16 ‘lóerős, léghűtéses, | kéthengeres. A motor súlya jl85 kilogramm Az újtipusu »törpetraktor a próbánál kivá­lóan bevált, alkalmas gyümöl- Jcsösök, szőlők erdőgazdaságok ♦részére munkaigényes művele­tiek elvégzéséhez, s ugyanak- ♦kor sorközi talajművelést és Jfejtrágyázást is végez. Georgesnak. Az egész díszes társaságot Georges tartja el, milliomos feleségének a pén­zéből, akit gyűlöl, de nem tud ott hagyni, mert akkor szakí­tania kellene eddigi fényűző életmódjával, önző környezete pedig éberen őrködik afelett, hogy ez a boldogtalan házas­ság fel ne bomoljon, mert ak­kor ők is kiesnének a gondta­lan élet örömeiből. A harma­dik felvonásban minden kide­rül. Újra a kis bérelt villájá­ban vagyunk. Isabelle a ma es­tére rendezett komédia sze­replőitől már mindent megtu­dott, mikor megérkezik Ro­bert, a barát, aki pillanatok alatt sátáni cinizmussal szét­rombolni igyekszik a lány utolsó illúzióit is. Elmondja, hogy Georgessal végtelenül gyűlölik egymást és őt csak azért tartja, mert a felesége a szeretője, míg ő azért tűri ezt a megalázó helyzetet, mert szüksége van Georges pénzére. A lányt azonban nem sikerül teljesen kiábrándítani, hisz ó egy másik Georgesbe szerel­mes, abba az álmodozó kedves fiatalemberbe, akivel a Louv- re-ban ismerkedett meg. A ne­gyedik felvonásban Georges, igen izgalmas körülmények között, szemben önző környe­zetének minden igyekezetével bejelenti, hogy elválik felesé­gétől és szegényen új életet kezd, munkát vállal, Isabelle- ért, a szerelemért, a tisztább életért. EZ A NAGYON rövid tar­talma az öt perc boldogság­nak, de ennél sokkal több történik. A szerző fordulatos helyzeteivel, kitűnő mély jel­lemábrázolásokat ad. Anouilh drámája nem a szokványos színdarab, ábrázolásmódja szo­katlanul újszerű és modem. A néző nem kap mindent készen, maga is kénytelen gondolkoz­ni, hogy egy-egy helyzetet megértsen, de ami fő, a darab utána is elgondolkoztat és ha­bár közvetett módon is, sok­kal többet mond el a kapita­lista társadalomról, mint mi sokszor nagyon is direkt mó­don. Figurái nem semitaku- sak. jellemük a darab folya­mán olyan tökéletesen tisztá­zódik, hogy minden szereplőt jól ismerünk, tudjuk a múlt­jukat és jellemük pontos is­meretéből következtethetünk jövőjükre is. Még Georges fe­leségét is, aki a darabban nem jelenik meg a színpadon, olyan élethűen mutatja be a szerző, hegy mindenki köny- nyen el tudja képzelni ezt a felfuvalkodctt milliomoslányt, aki a szerelmét is pénzen vá­sárolta meg. E megdöbbentően újszerű, bonyolult dráma előadásához nagy bátorság kellett, amikor a művészeknek előlegezni kel­lett a közönségnek a b'zalmat, hogy megértik és értékelik ezt a darabot. És bármilyen szo­morú ezt kijelenteni, az egri közönség nem szolgált rá erre a bizalomra. ÉPPEN EZÉRT nehéz fela­datot jelentett a rendezés is. A szereplő színészek nagyrésze nem játszott még ilyen darab­ban, színházlátogató közönsé­günk többségének is ismeret­len ez a műfaj. Solti Bertalant dicséret illeti nagyvonalú me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom