Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-07 / 27. szám (28. szám)

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK !

ÚJ OTTHONA ÉPÜL A TUDÁSNAK

Márkusz László képesriportja

AZ MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

ÉVFOLYAM, 27. SZÁM

ARA 60 FILLÉR

1957. ÁPRILIS 7. VASÁRNAP*

„I mi ügyünk, a szocialista! forradalM ügye, legyőzhetetlen“

— Úszta Gyula vezérőrnagy mondott ünnepi beszédet a felszabadulási emlékünnepélyen

Eger város dolgozói hazánk felszabadulásának 12-ik évfordulójáról a Gárdonyi Géza Színházban tartott díszünnepségen emlékeztek meg. A díszünnepségen résztvevő egrieket

Putnoki László elvtárs. az MSZMP Heves megyei Intéző- bizottságának tagja üdvözölte, méltatta április 4 jelentőségét, majd felkérte Úszta Gyula vezérőrnagy elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, tartsa meg ünnepi beszédét.

Így vált 1945. április 4.-e a magyar szabadság születésének napjává

Úszta Gyula elvtárs az ünneplő közönség üdvözlése után április 4-e és a szabadságharcos mozgalmak kapcsolatáról beszélt. „Az oly sok szenvedést látott, de most már visszavonhatatlanul szabad magyar földben egymás mellett pihennek a kuruc- és az 1848-as szabadságharc hősei, a dicsőséges 1919-es Tanácsköztársaság hősi harcokban elesett védelmezői. a magyar szabadságért, a Hitler és a Horthy fasizmus ellen harcoló Magyar Kommunista Párt mártírjai, hogy végre valóra váljanak dicső, de eddig elbukott szabadság- harcos mozalmaink nagyszerű eszméi.

1945. április 4-e jelképe annak, hogy sokat szenvedett népünk ezeréves történelme során elsőízben olyan hűséges, megbízható és erős szövetségesre talált, aki nemcsak kész, hanem képes is népünk szabadságát és hazánk függetlenségét fenyegető bármely ellenséggel szemben hathatós segítséget és védelmet nyújtani.

1945. április 4-e hazánk felszabadítása azt is jelentette, hogy Magyarország véglegesen elszakadt a kapitalizmus táborától, egyenrangú és jogú tagja a szocialista tábornak. E naptól kezdve acsarkodik a magyar népi demokráciára a nemzetközi imperialista reakció és mindent elkövet azért, hogy visszaállítsa a múltat. E sötét erők nem tudják megbocsátani, hogy szabad, független hazában szocializmust építünk — mondotta Úszta elvtárs, majd az október 23-át megelőző eseményekről szólt.

A mai napon mélységes

hálánkat és szeretetünket

fejezzük ki kétszeres felszabadítónk, a Szovjetunió iránt

és testvéri köszönetünket küldjük a szocialista tábor valamennyi népének, és a még kapitalista elnyomás alatt élő, velünk szolidáris minden dolgozónak. Felemelő érzés az a tudat, mely bennünket eltölt ezen a napon: a mi ügyünk a szocialista forradalom ügye, legyőzhetetlen.

Úszta elvtárs ezután a fel- szabadulást követő 12 év gazdasági és kulturális eredményeivel foglalkozott.

1945. óta hazánkban megvetettük egy korszerű, ipari ország alapját. Ennek megfelelően főképpen a nehézipar, a gépipar és a vegyipar fejlődött. Első ötéves tervünk idején országunkban — melynek területe kevesebb, mint 100 ezer négyzetkilométer és lakóinak száma nem egészen 10 millió, — 65 új, európai méretekben is jelentős ipari nagyüzem létesült és 84 meglévő gyárunkat bővítettük ki. Az ipari termelés méreteire jellemző, hogy ugyanebben az időszakban közel 900 ezer kerékpárt, 66 ezer motorkerékpárt, 840 ezer rádiót, kétezer kombájnt, négyezer autóbuszt és 14 ezer traktort gyártottak. Széntermelésünk, amelynek korszerűsítését 1949-ben kezdtük meg. az 1949. évi 11.8 millió tonnáról az első ötéves tervünk befejezésekor 22.6 millió tonnára emelkedett.

Az ipari fejlődés mellett, ha lassúbb ütemben is, fejlődött az ország mezőgazdasági termelése, javult a dolgozó parasztság anyagi helyzete.

Ennek az óriási munkának az elvégzéséhez azonban nem volt elég a munkásság és dolgozó parasztság erőfeszítése, szükség volt olyan értelmiségre is, amely ezt a munkát a maga szaktudásával irányítani és fejleszteni tudja és valóban a népért dolgozik, hasznosítja azt az óriási tehetségtartalékot, amely a dolgozó népben szunnyad.

Az ország gazdasági helyzetének ismertetése után Úszta elvtárs az október végi és november elejei napokról szólva ezeket mondotta: „Amíg népünk a párt vezetésével 12 éven keresztül áldozatos munkát végzett, a belső reakció erői sem pihentek. Visszaszerezni az elveszett paradicsomot, bosszút állni a munkásokon parasztokon ez a vágy fűtötte a volt uralkodóosztály tagjait és azok kiszolgálóit. Hátuk mögött érezték nyugatra szökött cinkosaikat, az — amerikai imperialisták pénzeszsákjait, az amerikai zsoldban álló Nyugat-Németországban elhelyezett csendőrezredeket. Imperialista gazdáik tervei és parancsai alapján októberben kirobbantották az ellenforradalmat.

Az október végi, a november elejei napokban

nyében a Magyar Népköztár-$ saságot, mert számítottak ar-| ra, hogy a párt nem egységes,* hogy a párton belül helyet^ foglalnak az ellenforradalom 5 szövetségesei, a fal törő kosi szerepét betöltő Nagy Imre,* Losonczy csoport. A Magyar* Dolgozók Pártja súlyos hibát? követett el akkor, amikor} nem számolta fel a pártonbe- * lüli revizicnizmust, és azok} képviselőit, a Nagy Imre , Lo-J sonczy csoport tagjait megtűr-} te a pártban.

Bmfkor legnagyobb szükség lett volna a párt egy:j ségére, az árulás akkor bomlasztotta fel a pártot

Nem véletlen, hogy novem-j bér 4-e után a párt ismét azért j tudta betölteni hivatását, mert} elhatárolja magát mindenfaj-} ta antimarxista, antileninistaí nézettől, azok képviselőitől ésí kíméletlen harcot folytat} azok ellen. }

Kétemeletes, gázfűtéses, tornatermes új iskola épül Hatvanban. A Szolnok megyei Építő- Vállalat gyors ütemben végzi a nyolc tantermes iskola építését, hogy mielőbb elkészüljön új otthona a tudásnak. A nagy munkában bizony jól esik a hűsítő víz, mert már

nagy a meleg, különösen, ha valaki serényen dolgozik. (A képesriport folyt, a 3. o.)

a magyar nép további sorsa forgott kockán

Ha győz az ellenforradalom, visszazuhanunk a fasizmus bűzös mocsarába. Ha magunk alá gyűrjük és felszámoljuk az ellenforradalmat, továbbhaladhatunk a szocializmus útján. A sorsdöntő kérdésekre a magyar nép egyedül hivatott vezetője, a kommunisták pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt adta meg a határozott, világos, és nemzetmentő választ. A Szovjetunió seÚszta elvtárs az ellenforradalmi események ismertetése után a szocialista országok segítőkészségéről beszélt.

Volt élelem, mert barátainktól, elsősorban a Szovjetuniótól február végéig 5.500 vagon búzát és lisztet, 80 vagon húst és zsírt, közel 200 vagon vajat és tejkonzervet és más egyéb éleimet kaptunk. Még javában folyt a nép javait pusztító sztrájk, de volt villany és gáz azért is, mert a baráti országok mintegy 8.500 vagon szenet, fát, olajat adtak.

Rövid hetek alatt üveg csillogott a pesti lakóházak ablakán, mert több mint 700 ezer négyzetméter üveget kaptunk. Gyors ütemben épültek újjá a megrongált lakások, abból a 4300 vagonnyi épületanyagból, amij a szocialista országok adtak segélyként a kárt szenvedett magyar népnek, — mondotta Úszta elvtárs, majd így folytatta: Az októberi napokban beharangozott nyugati segítőkészség nem volt más, — mint politikai fegyver. Olvastuk a november 2-i lapokban, hogy az USA csupán kezdetkén 20 millió dollár segélyt ajánlott fel, amiből, szerintük tejjel, mézzel folyó Kánaánt varázsolnak Magyarországból. Ma már látjuk, hogy ez a beígért segítség csak az ellenforradalomnak szóló bátorítás volt, Magyarország egy dollárt sem kapott a meghirdetett 20 millióból.

A Nyugat és a hazugság szócsöve, a Szabad Európa rádió kedvenc meséje, hogy októberben a munkásság, a bányászok fegyverrel harcoltak a népi hatalom ellen. A gyorsan fejlődő termelés, a március 28-i 70 ezer tonnás szén- termelés csattanós válasz erre a rágalomra és bizonyíték, hogy nem a munkások, hanem a huligán elemek, a börtönből kiengedett rabok, az eddig megbújt, vagy külföldről beszivárgott ellenforradalmárok és az általuk megtévesztett fiatalok csoportjai fogtak fegyvert a népi hatalom ellen. Március 15-ig több, mint ezer erőszakkal szétvert, vagy meggondolatlanságból felosztott tsz alakult újjá, így az ország ban már 2.500 termelőszövetkezet működik. Mit bizonyít ez? Azt, hogy pártunk jó utat

mutatott és a termelőszövetkezeti mozgalom már az eltelt jónéhány év alatt is még kiírthatatlan gyökeret eresztett a falu és valóban a jövőt, a paraszti felemelkedés útját jelenti.

Úszta elvtárs befejezésül ezeket mondotta:

Ilyen a helyzet, ilyenek az eredmények, a magyar szabadság születésének 12-ik évfordulóján. Nem mondjuk azt, — mert népünket és önmagunkat csapnánk be, — hogy már minden jól megy, hogy a további út teljesen síma, akadálymentes lesz. Nem! Sok

ellenséges, lázító, a népi hatalom elleni szervezkedő elem még szabadon folytatja aknamunkáját. Ezért a megszorításokra, az óvintézkedésekre továbbra is szükség van.

Van és lesz még akadály, de

a nehezén már túl vagyunk.

A Szovjetunió és a szocializmust építő népek segítségével dolgozó népünk áldozatos m unkájával, a párt határozott vezetésével sikerült lé- küzdenünk, de leküzdjük a további nehézségeket is, mert él és erősödik a párt, a szocialista tábor egysége és összefogása, mert a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek gyűlölik a múltat, készek és képesek felépíteni a szocialista Magyarországot.

Április 4. hazánk felszabadításának, a magyar szabadság születésének nagy ünnepe, erőt, bátorítást és hitet nyújt ehhez a nagy munkához.

Éljen április 4-e, a magyar szabadság születésének nagy napja!

Éljen felszabadítónk és nagy barátunk, a hatalmas Szovjetunió és dicsőséges hadserege. Éljen és erősödjön a szocialista tábor népeinek egysége, testvéri szövetsége, éljen a szocialista Magyarországot építő dologozó nép és vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt!

Az ünnepi beszédet követe műsorban a Gárdonyi Géza Színház művészei a város; Kultúrház kiszenekara, az egri I. számú Általános iskola énekkara és a Közgazdaság Technikum tanulói léptek fel Nagy tetszést aratott aj egyenruhás úttörő énekkar é: a Közgazdasági Technikurr tanulóinak tánca.

A Gárdonyi Géza Színházban megrendezett ünnepi esten kívül az üzemek, tanácsol dolgozói is tartottak megemlékezést hazánk felszabadulásé- sa 12-ik évfordulóién.

Az ellenforradalom ledöntötte, a város felépítette a Népkertben a szovjet hősök emlékművét.

Kocsmár János elvtárs, az egri Városi Tanács elnöke ünnepi beszédét mondja a koszorúzást ünnepségen.

Csütörtök délelőtt zászlókkal, koszorúkkal az elesett szovjet hősök iránti kegyelet érzésével gyülekeztek Eger város dolgozói a városi Tanács előtt. A koszorúzási ünnepségen több, mint ötezer ember vett részt, s nézte végig a munkásőrség századainak felvonulását. Az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozóinak végeláthatatlan menete a szovjet hősök emlékműve felé vonult, megkoszorúzták a helyreállított népkerti szovjet katona szobrát, a törvényház előtti emlékművet.

A nagyarányú koszorúzási ünnepségen Kocsmár János elvtárs, a Városi Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet és itt került sor igen kedves

és megható eseményre* is. A karhatalom a koszorúzási ünnepség során adta át a felsorakozott egyenruhás úttörőknek az ellenforradalmárok által élrabolt zászlójukat. Az úttörők ígéretet tettek zászlójuk tisztaságának megőrzésére.

Az üzemek, hivatalok és Vállalatok képviselői ezután elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál és ezzel a felszabadulási ünnepségek befejeződtek.

A megye falvaiban, üzemeiben gyűléseken is megemlékeztek felszabadulásunk 12-ik évfordulóján a szabadságunkért elesett, szovjet hősökről, kétszeres felszabadítónkról — a Szovjetunióról. •

gítségével letörni az ellenforradalmat, felszámolni az ellenforradalmárok által okozott károkat, leleplezni az egész nép előtt a külső és belső reakció erőit, megszervezni a magyar nép erejét a szocializmus további építéséhez. — ez volt a válasz.

Nem felejthetjük el, egy pillanatra sem, hogy az ellenforradalmi erők csak azért támadhatták meg a siker reméOtezer 'ember a'koszorúzás: ünnepségeken