Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-10 / 28. szám

6

Ü J ÜTŐN

1957. április 10. szerda.

KERESZTREJTVÉNY

l

2

3

4

5

6

7 _

8

m

9

Y

m

10

n

m

12

13

H

14

rasa

m

15

16

17

■

m

18

19

m

20

21

m

22

m

23

24

1

'Mm

25

26

R

2?

m

VÍZSZINTES:

1. Híres angol film főszereplője és egyben a film címe is. 8 Púpos ökör. 9. Angol utca. 10. Jézus Élete c. történetkritikai mű világhírű írója. 12. Vissza: sporteszköz, egyben egykori fegyver 14. Helyhatározó rag. 15. Vissza személyes névmás. 16. Az élő beszéd egyik eleme. 18. Vissza: öreg angolul. 19. A Pénz írója. 20. Téli sportot űz. 21. Becézett férfinév. 23. AUV. 24. Mássalhangzó kiejtve. 25. A hét vezé„TC'OÍ <2 tűfüL,

Közeleg a húsvéti ünnep. Alkalom lesz arra, hogy a régi népi szokást, a húsvéti lo- esolkodást felelevenítsük. Még néhány hét, aztán bekopognak ajtónkon a legények és már halljuk is a verset: „Nesze friss rózsavíz, — gyöngyöm, gyöngyvirágom, hol a tojás, — piros tojás, tarisznyámba várom”.

Lesz-e húsvétra elegendő locsoló kölni? És mivel kínálhatjuk meg a locsolkodó- kat? —• Nézzünk körül Eger város üzleteiben.

Az illatszerüzletekben már most sokféle üveges és kimért kölni érkezett. A legfinomabbak közül való a 65 forintos, kisebb üvegekben 38 és 20 forintért kapható Puch kölni. A szintén üvegnagyság szerint megállapított áru 12 és 9.20 forintba kerülő 4711-es kölni. Az 58 forintos Dorsay. illetve kisebb üvegben 16 forintér. Az ifjú legényeknek megérkezett a Gyerekek kedvence, ára 4.80 forint. Ezenkívül a húsvéti locsolók választhatnak az 5.60-as Szénaillatból, a 9 és 5.60-ba kerülő Fekete macskából, kimérve

rek egyike. 27. Hírhedi fasiszta biztonsági szervezet volt.

FÜGGŐLEGES:

1. Nagysikerű francia film címe. 2. Igekötő. 3. Búr betűi kévéivé. 4. A gázlámpa izzójának feltalálója. 5. Délázsiai állóvíz. 6. Vissza a betűvel végén láb oroszul. 7. Vissza: juttat. 13. Elszigetel idegen szóval. 15. Bélcsavarodás orvosi neve. 17. Becézett női név.. 18. At, keresztül idegen szóval. 22. Fog ágy. 25. Helyhatározó rag. 26. Orosz helyeslés.

fiififrS, t&ÍCÍL . . “

pedig különféle virágillatokból, például ibolyakölnit. Locsolóvíz tehát bőségesen van.

És hogy mivel kínáljuk meg a locsolkodókat? Nos, erről is gondoskodtak kereskedelmi szervednk. Csak egy üzletbe nyissunk be, a 182-es főutcai Csemege üzletbe, itt mindenből bőségben találhatunk. Már árulják a kötözött sonkát, kilója 23 forint. Ezenkívül választékos hentesáru kapható, hozzájuk fél literes üvegben, vagy kimérve mustár, kilója 7.80 forint, vagy pedig franciasaláta, sőt pácolthalsaláta is; retek, hagyma, vagy savanyúság — így uborka, literes üvegben 11.60 forint, kimérve kilója 6 forint. És természetesen tojás bőségben van. 1.10 forintos árban. Italfélékből a likőrök még nem érkeztek meg, de bor és pálinka már nagy választékban áll a vevők rendelkezésére. ízletes befőttek kínálják magukat, mint a körte 9.60 forintért, rumos szilva 10 forintért, ügy hírlik, még az ünnepek előtt füge és narancs is érkez'k, valószínű, — mazsola is lesz.

ÉRDEKES HÍREK VILÁG MINDEN TÁJÁRÓl

yvwwvwvwwy yvvwvww v v

Életmentés

helikopterrel

A newyorki tűzoltóság különleges helikoptereket szerzett be, amelyek alkalmasak arra, hogy embereket mentsenek ki velük az égő felhőkarcolókból és más, nehezen megközelíthető helyekről.

Emléktárgyakat gyűjtő királyi személyek

A washingtoni Blair House, az Amerikába látogató királyi személyek és államfők otthona, SOS jelzéseket adott le. Olyan sok ezüsttárgyat vittek pl emlékbe az ott járó királyi személyek, hogy az otthon vezetősége kénytelen volt sürgő» sen újabb „Enflish King” mintájú kanalakat, késeket, vllákat rendelni.

Figyelmes

banktulajdonosok

A newyorki bankok a napokban érdekes ajándékkal kedveskedtek női ügyfeleiknek. Egy tasakot nyújtottak át nekik, melyben olyan különleges anyagokba mártott gyufaszálak vannak, melyek megnedvesített állapotban megállítják a harisnyán lefutó szemeket. A tasakban ezenkívül különböző színű cérnák és szemfelszedőtű is volt. Természetesen az ajándék csak a pénzes ügyfeleknek szólt.

Furcsa rekordok

Beverly Avery eddig már 14 férjet „fogyasztott” el. A jelenlegi a 46 éves Gabriel Avery. A rekordnő a múltkor beperelte 13. férjét, mert az nem fizette pontosan a tartásdíjat. A férj arra hivatkozott, hogy nagy megterhelést jelent számára hét elvált feleségének tartása, s ezzel az indokolással haladékot is kért a fizetésre.

Vágás - ultrahanggal

Az ukrajnai , Krasznij Me- talliszt” gyár kutatólaboratóriumának mérnökei ultrahanggal működő fúróberendezést készítettek, mellyel üveget és porcellán t tudnak vágni. A berendezést elektromos generátor áramával táplálják. Az

áram hatására erős mágneses tér keletkezik, mely térerősségét 24 ezerszer változtatja másodpercenként. A mágneses tér* változását nikkel lapra veze-T tik át, melyhez egy fúrófejet* erősítenek. Itt nagyfrekven-* ciájú hanghullámok keletkez-j nek. Az új készülékkel alig* érintik a megmunkálandó J

anyagot, minden nyomás nél-j kül elkészíthető a szükséges« alakú vágás.

llázastársak

<T

olvassák el!

%

Az Ontario állambeli Milton* városkában nemrég hunyt el í életének 103. évében George* Kamstreet. Jelenleg 101 éves* feleségével 75 évig éltek bol-J dog házaséletet. Háromne- ♦ gyed százados házaséletük so-» rán soha nem tűnt fel há-* ze.sságuk egén a legeseké-* lyebb felhőcska sem, s a bol-* dogság titkának azt tartotta,* hogy: reggel soha sem szabad* veszekedni, minden n.ézetelté-» rést hangos beszéd nélkül kell* elsimítani, erős akarattal kell* rendelkezni, kimondani min-» den gondolatot, de úgy, hogy* nyomban a feledés fátylát bo-j rítsuk rá. ♦

Óriási exkavátor*?!

Az LNG és AEG nyugatnémet cég elkészítette a világ legnagyobb sokkanalas exkavátorát. Az exkavátor 18 lánctalpon halad, hossza 200 méter. magassága 66 méter. Szállító szalagjainak hossza ösz- szesen 1 5 kilométer. Óránként 8 ezer köbméter földet képes kiemelni. A gép szerkezete olyan, hogy a munkaterület szintjétől 50 méterrel mélyebben és 20 méterrel magasabban is tud dolgozni. Az órás-exkavátornak 126 villany- motorja van, haladási sebessége óránként 600 méter.

Érdekes vill»n>fű<és

A London központjában épülő új házakat villanyfűté- ses rendszerrel látják el. Az ólomburokban lévő fűtőkábelt fémcsövekben a lakószobák, konyhák, termek padlóburkolatába helyezik el. A hálószobák alatt nem húzódnak ilyen kábelek, de a többi helyiségekből ide is átáramlk a meleg. Minden lakást ellátnak elektromos vízmelegítő berendezéssel is.

A Gyöngyösi MÄV Kitérőgyár Vállalat színjátszó csoportja Molnár Ferenc: Doktor úr c. művét próbálja. Jankovich Jenő, a csoport rendezője a darab egyik jelenetét magyarázza a színjátszóknak

KÜLFÖLDI HÍREK

— Április 4-éí, felszabadulásunk évfordulóját a szovjet dolgozók is megünnepelték. Kievben a fílmharmónia oszlopcsarnokában rendeztek ünnepséget, amelyen I. K. Belo- gyegy miniszter mondott beszédet, Leningrádban ünnepi gyűlések, Gorkijban és Szverd- lovszkban népgyűléseket tartottak.

— Halálra ítéltek öt ciprusi görög fiatalt, közöttük két diákot. A vádirat szerint az elítéltek februárban tüzet nyitottak angol csapatokra. A legfiatalabb halálraítélt 17, a legidősebb 21 éves.

— Hamarosan kiássák a La Confiane francia kétárbócos hajót, amely 1821-ben vihar áldozata lett és a vendéei partok mciUett süllyedt el. A hajó 32 tonna aranyat szállított fedélzetén. A hely, ahol a hajó elsűlyedt feltöltődött, pontos helyét rádiószcndával állapítják meg.

— A jugoszláv külügyi édlamftkárságon most készül a- jugoszláv leszerelési javaslat részletes megindoklása. A javaslatot a londoni jugoszláv nagykövet a Londonban ülésező leszerelési albizottság elé terjeszti.

— Nagy sikerrel szerepeit

a Szovjetunióban a március közepe óta cttlévő magyar Állami Népiegyüttes énekkara. A magyar művészek néhány hét alatt 13 hangversenyen léptek fel, többek között Moszkvában. Leningrádban és Ivancvoban.

— Hivatalos becslések szerint 2. 114. 500 dollár anyagi kárt okozott Dallasban az orkán, amely kedden sönört végig a városon. A szélviharban 10 személy életét vesztette. 200 pedig megsebesült.

KOVÁCS AND RAS:

ÚJJÁSZÜLETÉS'»

A FALUBAN mindenki tudott nagy szegénységünkről.

'-Apám hosszú éveken át tehetetlenül szenvedett visszatérő betegségében.

Kisgyermek korában gulyásbojtár volt és egy hideg éjszaka nagyon megfázott. Földön aludt a gulyalegelőn. Pedig a nagyapám rongyos kabátját is maga alá terítette. De a kabáttal takarózni is kellett. Kicsi is volt, rongyos is — alig védte a gyermek testét. Akkoriban nem is vette túlságosan komolyan a dolgot. Gyerek volt. Ha panaszkodott Is, P:pás bácsi, az öreg gulyás konokul elhárította szavait.

— Büdös a munka, kölyök. Csavarogni, otthon ülni a padkán. .. Hejszen! Jó is volna. Urnák lenni... Majd én dolgozok helyetted. Nem kéne-e? Hát én! Én már tízéves koromban első bojtárja voltam Kutyi Pesta bátyádnak. Te ■reg most kezded, máris nyavalyogsz. .. Mars a fenébe! Majd elmúlik az a kis fejfájás.

így biztatgatta az öreg gu- ívás de bizony a betegség nem múlt el. Csak fokozódott. Mar- cső néni, az öreg cigányasszony dörzsöl gette néha a fájós részeket valami különös keverékkel. Még füstölte is.

Mikor kezdett serdülni apám, mintha örökre elhagyta volna betegsége, egészen vidám fiú lett. — Erről az időről később legszívesebben beszélgetett nekem. — Korán

•Részletek Tóth Márton c készülő

regényéből.

meg is házasodott. Az öreg Pi- pás legszebb lányát vette el.

Egyszer aztán újra megfázott. Engem vitt Verpelétre az orvoshoz. A hátán, mert vonatra nem volt pénze. Orvos se volt közelebb. Útközben megeredt az eső. Apám rám adta a kabátját, a kalapját is. Nagyon megfázott. De csak otthon érte el a baj, este, mikor a 20 kilométeres útról hazaértünk. Másnap már nagyon beteg lett Még orvost is hívott édesanyám. A körorvost, aki épp aznap a faluban járt. Nem akart eljönni, azt mondta, — menjen el a beteg a községházhoz, mert ő ott vizsgál, de aztán mégis eljött.

— Régi baj — mondta az orvos aggodalmasnak tűnő hangon. Rendelt is valami orvosságot. Édesanyám ment érte a szomszéd falu patikájába.

Három hónapig nyomta az ágyat apám. Az orvosságot már másodszorra nem is kaphatta meg, mert nem volt pénze. Jobban lett, de azután is minden évben újra és újra visszatért betegsége két-három hónapra. Ilyenkor édesanyám fűhöz-fához kapkodott, egy kis pénzért. Az orvosság nagyon drága volt. Az a kevés pénz, amit apám keresett, mikor nem volt beteg, lisztre és krumplira is kevés volt. Édesanyám is éjjel-nappal dolgozott. Munkával fizette vissza az adósságot. A kölcsönért nagyon sok munkát kértek.

Apám. amikor nem volt beteg. napszámba dolgozott a

faluban, leginkább az egyik nagygazdánál, Nagyistók Bálintnál. De nagyon keveset fizettek, azt mondták gyakran: Beteges vagy, Miháj! örülj neki, hogy ennyit is kapsz. De apám nem örült. Nem, mert tudta, hogy mindenkinek olyan keveset fizetnek.

AZ ISKOLA a templom

mellett épült. Egy volt csak a faluban. Elég volt az is, mert ha melegedett az idő, sok gyerek szívesen kívülmaradt a falain. Télen pedig összebújtunk a teremben százan is, — úgy volt meleg. Én még májusban is bejártam az iskolába. néha. Akkor már nagyon nagyon kevesen voltunk. Szüleim büszkék voltak arra, — hogy én voltam a legjobb tanuló. Sok gyerek haragudott is rám ezért, sokan meg azért haragudtak, mert foltos volt a ruhám. Én nem tehettem róla, hogy foltos. — mondtam, hogy mi szegények vagyunk. Azt is mondtam, hogy a foltokkal édesapám egészségét védem. Ezt édesanyám mondta nekem egyszer és én azután úgy vigyáztam minden foltra, örültem ha néha eggyel több lett a kabátomon. Azt hittem, hogy akkor jobban védem apámat.

Egyik napon nagyon boldogan mentem haza az iskolábóL Megdicsért a tanító úr. Édesapám nagyon beteg volt. Örömet vittem számára. Édesanyám egy darab kenyeret tett elém.

— Ebédeljél, Marcikám!

Én jóízűen falatoztam. Nem

törődtem azzal, hegy Nagyistók Jancsit biztosan jobb ebéddel várták otthon.

Apám fájón nézett rám. Betegségében is látszott rajta, hogy valami nincs rendjén lelkében. Egyszer mondta is: Nem jól van ez így. De én nem tudtam, hogy miért nem jól van ez így, csak nyeltem a sózott, száraz kenyeret.

— Egy kis savóért gyüjjön át a gyerek — lépett be ájta- toskodó arccal Nagyistókné. — Jaj ez a szegény gyerek csak puszta kenyeret eszik! Nagyon szegények vagytok, ugye, Rózsi? — szólt anyámhoz a lenéző sajnálat hangján. — Hát az urad most is beteg? — Nem gyönné el holnap kaszálni nekünk? — fordult apámhoz, halmozva egymásra bántó szavait.

Apám lázálmában beszélt.

— Jaj. dehogy tud ő elmenni — szólt anyám sírva — hát nem látja kend, milyen beteg?

— Azt gondoltam — szólt kifelé menve gazdag hidegséggel Nagyistókné — szükségetek van egy kis pénzre.

Ez az asszony többször járt nálunk. Néha küldött egy Kis savót. Én mindig jóízűen megettem. Valahányszor apám beteg volt, pénzt is adott. Én tisztelettel néztem rá. — Milyen jó asszony ez a néni — mondogattam anyámnak. — Anyám nem felelt ilyenkor. Csak egy-egy könnycsepp gördült végig az arcán. Nem tudtam miért sír, nem is kérdeztem.

**

Egyik napon nagyon kedvesen állított be hozzánk Nagyistókné. Még a savót is nagyobb bögrében küldte aznap. Apám akkor napszámba járt útépítéshez.

— Nem adnátok hozzánk a Marci gyereket cselédnek? — szólt derengő mosollyal anyámhoz. — Valamit fizetnénk is neki, meg kosztot is kapna.

Én megilletődve figyeltem anyám arcát, de nem jött szó a torkán.

— Csak a tehenekre kéne vigyázni. Meg a béresek mellett dolpore-'t«"» — folytatta tovább Nagyistókné.

Nem tudom miért, de úgy szerettem volna leharapni most ennek az aszonynak az orrát, vagy inkább a fülét — mert az orra nagvon kicsiny volt Már gondoltam, hogy az anyám könnyei miért folynak olyan sokszor.

— Majd megbeszélem az urammal — szólalt meg végül anyám — biztosan odaadjuk. Tudja, tejsasszony, — s eközben anyám hangja meg- csuklih — tudja, az iskola... tudja. Marcika most tíz éves.

— Mit törődsz ezzel — kiált vissza az ajtóból Nagyistókné — a tehenek közt erősödik az ember, az iskolának meg ott úgysem veszi hasznát. Különben — nem kívánhatjátok, — hogy a saját fiunk őrizze a tehenet, ez Isten ellen való vétek...

*♦

EGY HÉT múlva már vidáman fütyörésztem Nagyistók gazduram tehenei után a legelőn. Hat tehenet legeltettem. Néha azon gondolkodtam, hová teszik ezek azt a sok tejet, melyet ennyi tehén ad. Ilyenkor eszembe jutott a savó, a könnyek anyám szemében. — apámnak távolbanéző tekintete. Nem siettettem a teheneket. Az új gazdám már nem volt olyan kedves hozzám, — mint az első napon. Egyszer már meg is rúgott. Rikácsolón

kiáltotta felém: Te lcoldúsfaj- zat! Én elszaladtam, hogy többet ne kapjak.

Sötétre értem haza a tehenekkel. Kalapom körülratrtam vadliliommal az úton.

Nagy tányér káposztát kaptam. Öreg cselédasszony hozta ki az istállóba. — Én nem ehettem a többi cseléddel sem. A konyhába is csak néha engedtek be. Ha fát kellett bevinni a tűzre Egyszer már a nagyszobába is bekukkantottam. Az asztal nem volt díszes. Azoknak akik körül ülték, a nagy fa’at volt a fontos. Az meg volt bőven. Ej, ha én egyszer ilyen vacsorához ülhetnék — gondoltam — de jól is laknék. De még a sekrestyést sem ültették az asztalhoz, aki a plébános úr kíséretében szokott bejárni esténként. Ott ült a kandalló mellett egy kis asztalnál. Egyszer mondta is — hogy az az ő asztala és büszke volt rá. A plébános úr ott ült a nagy asztalnál a családdal. Mellette ült Nagyistók gazduram fia is, aki velem volt: egyidős. Ö már a városban járt iskolába, és mikor itthon volt. a plébános úr nevelte. Fiatalúrnak kellett szólítani. Szabadságon volt a fiatalúr.

Én is szerettem volna iskolába járni a városba. Mondtam is egyszer apámnak. De ő azt mondta: Gyerek, neked á Nagyistókék teheneit kell őrizni, kell a pénz. Káromkodott is egy nagyot, de azt nem nekem mondta. Engem nagvon szeretett apám. Néha azért csak gondolkoztam én azon, hogy is tanulhatnék. Nem akartam én fiatalúr lenni, de nem értettem, hogyan lehet az, hogy én mindig kitűnő tanuló voltam elemiben, mégsem tanulhatok. Nagyistók