Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-10 / 28. szám

1057. április 10. szerda.

Ü 3 ÜTŐN

7

Felhívás Heves megye lakosságához

A Magyar Népköztársaság Belügyminisztere 2 1957. (III. 24.) sz. rendeletével elrendelte a lakosság birtokában lévő állandó és ideiglenes személyi igazolványok érvényesítését. Az érvényesítés 1957. április hó 8-ával kezdődik. A megyei rendőrfőkapitányság felhívja a lakosság figyelmét, hogy a megye területén az alábbi beüte- mezések szerint, városokban, járásokban, a rendőrkapitányság épületében, községekben a rendőrőrsön, vagy a tanácsházán fog működni a személyi igazolvány felülellenőrzését, illetve érvényesítését végző kirendeltség. A hatóság felhívja a lakosság figyelmét, hogy a személyi igazolvány érvényesítését végző szervnél a személyi igazolványt személyesen kef 1 mindenkinek bemutatni. A fenti rendelet a személyi igazolvány érvényesítése alkalmával rendelkezik arról is, hogy a személyi igazolvány érvényesítésével egyidejűleg a katona könyveket a Hadkiegészítő Parancsnokságok ellenőrzik. Ezért a 18— 80 év közötti tartalékos hadköteleseknek a személyi igazolvánnyal egyidejűleg a katona könyvüket is be kell mutatni.

A személyi igazolványok érvényesítése érvényesítő bélyeg beragasztásával történik, mely díjtalan.

A fenti rendelettel egyide- EGRI JÄRÄS:

jüleg a Heves megyei Rendor- iőkapitányság vezetője elrendelte a kerékpár és kerékpár igazolványok felülellenőrzését, illetve az igazolványok felülbélyegzését. A kerékpár igazolványok felülbélyegzését a személyi igazolvány érvényesítését végző kirendeltség fogja végezni.

A hatóság felhívja a lakosság figyelmét, hogy a személyi igazolvány érvényesítését végző szervnél a megadott időpontban személyesen kell megjelenni, mert csak így tudjuk biztosítani a munka zavartalanságát. Egyben felhívja a lakosság figyelmét arra is, hogy amennyiben a megadott időpontban valaki önhibáján kívül nem tud megjelenni a személyi igazolványának érvényesítése végett, úgy ez esetben a járási székhelyre kell bemenni a személyi igazolványának az érvényesítése végett. Azon személyek ellen, akik a személyi igazolvány érvényesítését akadályozzák, vagy az érvényesítés alól tudatosan kivonják magukat,

azok ellen a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának 1/1954 MT. sz. rendelete, valamint a Belügyminiszter

1/1954 sz. rendelete alapján fogok eljárni.

Beütemezés a megye területén városok, járások, valamint községekben az alábbiak szerint történik:

1. Andornaktálya április 8, 9. 10.

2. Maklártálya április 11, 12, 13, 15, 16.

3. Kerecsend ápriílis 17, 18. 19. 20.

4. Felnémet április 23, 24, 25, 26. 27.

5. Egerbakta április 29, 30.

6. Felsőtárkány május 2. 3, 4.

7. Nagyvisnyó május 6. 7. 8.

8. Szilvásvárad május 9, 10. 11.

9. Bélapátfalva május 13, 14. 15, 16.

10. Mikófalva május 17, 18.

11. Balaton május 20, 21, 22.

12. Bekölce május 23, 24.

13. Bükk,szentmárton május 25.

14. Egercsehi május 27, 28, 29.

15. Szűcs május 30, 31.

16. Mónosbél június 3.

17. Szarvaskő június 3.

18. Demjén június 4.

19. Egerszalók június 5, 6, 7.

20. Egerszólát június 8, 10. ■

21. Noszvaj június 11. 12. 13.

22. ' Novaj június 14, 15. 17.

23. Ostoros június 18, 19, 20.

24. Verpelét 21, 22, 24. 25. 26, 27, 28.

25. Tamaszentmária június 29.

26. Eger város területén, április hó 8-tól folyamatosan fog történni június hó 29-ig.

GYÖNGYÖSI JÄRÄS:

1. Gyöngyös város április hó 8, 9. 10, 11, 13, 17, 18 19,

20, 24, 25, 26, 29, 30.

május hó 2, 6, 7, 8, 9, 11, 14. 15, 16, 17, 21, 22 23, 24, 27, 28, 29, 30, 31.

június hó 3, 4, 5, 6, 7, 10, 11, 12, 13, 14, 15.

2. Abasár április hó 8, 9, 10, 11, 12, 13, 15.

3. Márkáz április hó 16, 17, 18, 19.

4. Domoszló április hó 23, 24, 25, 26, 27.

5. Kisnána április hó 29, 30.

6. Vécs május hó 2, 3, 4.

7. Halmajugra május hó 6, 7.

8. Detk május hó 8, 9, 10.

9. Ludas május hó 13, 14.

10. Nagyfüged május hó 15, 16, 17, 18.

11. Karácsond május hó 20, 21, 22, 23, 24, 25.

12. Visznek május hó 27, 28, 29.

13. Adács május hó 30, 31, június hó 1, 3, 4, 5.

14. Vámosgyörk június hó 6, 7, 8, 10.

15. Atkár június hó 11, 12, 13, 14.

16. Gyöngyöshalász június hó 17, 18, 19, 20.

17. Nagyréde június hó 17, 18, 19, 20, 21, 22.

18. Gyöngyöstarján június hó 21, 22, 24, 25, 26.

19. Gyöngyössolymos június hó 27, 28. 29, július hó 1, 2.

20. Gyöngyösoroszi június hó 24. 25.

21. Mátraszentimre. Mátraszentlászló, Málraszentistván június hó 28, 29.

22. Gyöngyöspata július hó 3, 4, 5, 6.

23. Szűcsi július hó 2, 3, 4, 5.

24. Visonta július hó 8. 9, 10.

HATVANI JÄRÄS:

1. Hatvan város április 11, 14, 18, 21, 25, 28. 29.

9, 12, 16, 19, 23, 30, május hó

3, 7, 10, 14, 17, 21, 24. 28, 31, június hó 3, 4, 7, 8, 11,

14, 15, 18. 20, 21, 22. 24, 25, 28, 29.

2. Apc április hó 8, 9. 10, 11. 12.

3. Zagyvaszántó április hó 13. 15, 16.

4. Rózsaszentmárton április hó 17, 18, 19, 20, 23.

5. Lőrinci április hó 24, 25, 26, 27, 29, 30, május hó 2, 3,

4, 6, 7, 8, 9, 10, 11.

6. Nagykökényes május hó 13.

7. Heréd május hó 14, 15, 16, 17.

8. Ecséd május hó 18, 20, 21, 22, 23, 24, 25.

9. Boldog május hó 27, 28, 29, 30.

10. Kerekharaszt május hó 31.

11. Hort június hó 3, 4. 5, 6, 7, 8. 10, 11.

12. Csány június hó 12, 13, 14, 15, 17, 18, 19.

PÉTERVASARAI JÄRÄS:

1. Pétervására április hó 8, 9, 10. 13, 20, május hó 3, 4.

13, 14, 18, június hó 1, 15, 19.

2. Istenmezeje április hó 11, 12.

3. Váraszó április hó 15, 16.

4. Erdőkövesd április hó 17, 18.

5. Ivád április hó 19.

6. Tarnaleílesz április hó 23, 24, 25, 26, 27, 29, 30.

7. Fedémes május hó 2.

8. Egerbocs május hó 6, 7.

9. Bátor május hó 8, 9.

10. Hevesaranyos május hó 10. 11.

11. Kisfüzes május hó 15.

12. Terpes, Szajla május hó 16, 17.

13. Bükkszék május hó 20. 21.

14. Sírok május hó 22, 23, 24, 25.

15. Reesk május hó 27, 28. 29. 30, 31.

16. Mátraderecske június hó 3, 4. 5, 6.

17. Mátraballa június hó 7, 8.

18. Párád június hó 10, 11, 12, 13.

19. Parádsasvár június hó 14.

20. Bodony június hó 17, 18.

HEVESI JÄRÄS:

1. Heves április hó 8, 9, 10, 11, 12, 13, 15, 16 17, 18, 19,

20, 27, május hó 9, 10, 11, 24, 25, 31, június hó 1, 8, 9, július hó 6, 13, 20, 27.

2. Hevesvezekény április hó 23, 24.

3. Tenk április hó 25, 26.

4. Erdőtelek április hó 29, 30, május hó 2, 3, 4, 6, 7, 8.

5. Atány május hó 13, 14, 15, 16.

6. Tarnabod május hó 17, 18.

7. Tamazsadány május hó 20, 21, 22, 23.

8. Tamaméra május hó 27. 28, 29, 30. .

9. Zaránk június hó 3, 4.

10. Erk június hó 5, 6, 7.

11. Tamaörs június hó 10, 11, 12, 13.

12. Boconád június hó 14, 15. 17, 18.

13. Tamaszentmiklós június hó 19, 20, 21, 22.

14. Pély június hó 24, 25, 26, 27, 28.

15. Kisköre július hó 1, 2, 3, 4, 5, 8, 9.

16. Kömlő július hó 10, 11, 12, 15, 16.

17. Tiszanána július hó 17, 18, 19, 22, 23, 24, 25, 26. FÜZESABONYI JÄRÄS:

1. Füzesabony április hó 10, 17, 24, május 3, 8, 15, 22, 29, június hó 5, 12, 19.

2. Dormánd április 8, 9.

3. Besenyőtelek április 11, 12, 13, 15, 16.

4. Szihalom április hó 18, 19, 20, 23, 25.

5. Mezőtárkány április 26, 27, 29.

6. Egerfarmos április hó 30, május hó 2.

7. Mezőszemere május hó 4, 6, 7, 9.

8. Poroszló május hó 10, 11, 13, 14, 16, 17, 18. 20.

9. Ujlőrincfalva május 21.

10. Sarud május hó 23, 24, 25, 27, 28.

11. Tódebrő május hó 30, 31, június hó 1, 3.

12. Feldebrő június hó 4, 6, 7.

13. Kái június hó 8, 10, 11, 13, 14, 15, 17.

14. Kápolna június hó 18, 20, 21.

15. Kompolt június hó 22, 24, 25.

16. Nagyút június hó 26, 27.

LIBERTINY SÄNDOR r. őrgy. megyei r. főkaps. vez.

Ankét a „Két vallomás“ című fllmril

Az Egri Gárdonyi Géza Tanítóképző Ifjúsági Szövetség kezdeményezésére jólsikerült ankétot tartottak március 28- án a „Kát vallomás” című filmből. Ezen a helybeli középiskolák ifjúságának képviselői is resztvettek. Az ankét célja volt eldönteni, mi a film mondanivalója az ifjúság, a szülők, a nevelők és az egész magyar társadalom számára. A beszélgetés központjában Marci és Erzsi ellentéte állott. Arról beszélgettek, hogy milyen tényezők hatására változott és alakult a darab két főszereplőjének sorsa és ebben milyen szerepe volt magának az egyéninek, a családi környezetnek, baráti körnek és a társadalomnak. Legtöbbjüknek az volt a véleményük, hogy bár Erzsinek, az alapjában véve romlatlan, tiszta erkölcsű lánynak sorsáért és züllésnek indulásáért felelős a családja, barátjai, nyomorúságos helyzete, de felelős maga is, aki könnyen hívő volt, meg nem szolgált és meg nem érdemeilt előnyöket fogadott el és ezzel elvesztette függetlenségét, cselekvési szabadságát, kiszolgáltatta magát aljas embereknek. Az is mélyreható tanulsága volt a filmnek, hogy hiába a fény, a jól felszerelt (lakás, ha hiányzik a szülőkből, nevelőkből a gyermek iránti őszinte szeretet, a gyermekekről való gondoskodás és áldozatvállalás készsége. Ha a gyermek magára marad és elárvúl.

Az ankét azzal a gondolattal zárúlt, hogy a hallgatók bármikor az életben ha válaszút elé kerülnek, ne köny- íyelműsködjék el döntésüket.

Jancsi pedig még az A betűt sem tudta szépen leírni, pedig nem is volt nehéz. A feladatát is gyakran én csináltam meg. Ilyenkor nekem adta a tízóraiját. Ö sohasem ette meg. Olyan finnyás volt. Pedig nagy pogácsákat kapott otthon.

DE AZÉRT csak nyugodtan legeltettem én a teheneket minden nap. Egyszer a fiatalúr is kijött hozzám a legelőre. A húgával, Mancival. Manci kisasszonnyal. Szedtem nekik virágot. Egy nagy csokrot. Manci kisasszony el is fogadta. Nagyon boldog voltam Még a tehenek is vidámabban legeltek.

Akkor este nagyon siettem haza. Egész nap csengett a fülemben a kisasszony hangja, kacaja. Gondoltam, hogy este is hallhatom. Nem hallottam. Nem is láttam sokáig. Csak nyáron találkoztam vele. Egyszer szólt is hozzám:

— Marci, tisztítsd meg a cipőmet!

Én örültem ennek a megtiszteltetésnek. Mikor elutazott, köszöntöttem. Nem fogadta. Nem is mosolygott, rám se nézett. Én örültem, mert láttam.

Egyik este édesanyám jött be Nagyistókék udvarába. Örömömben ugrándozva futottam felé. A borjút is otthagytam a tehén alatt, nem törődtem most vele.

— Édesanyám, hozott-e nekem paprikás kenyeret?

Anyám szomorúan nézett, mintha nem is hallotta volna amit mondok.

— Apád beteg, fiam. orvos

kéne... Marcsó néni azt mondta, hogy... — Itt elcsuklott

anyám hangja, megfogta a kezemet és mintha megbánta volna, amit mondani akart, újra kezdte: — Orvost kéne hozni kocsival... Ne félj kisfiam, akkor meggyógyul... — Lesz még neked apukád...

— Lesz még nekem apukám? Hát van nekem apukám. —■ Mért beszélt így édesanyám. Nagy baj lehet ctthon. És amint így töprengek anyám szavain, feltört belőleg a zokogás. Csali percek múlva figyeltem fel rá. hogy anyám már nincs mellettem, a nagy udvarban beszélget Nagyistők gazdával.

— Kedves gazduram. ha Istent ismer... könyörüljön meg szegény uramon — hallottam anyám hangját. —- János be-, fogná a lovakat... A doktor úr is megígérte, hogy bármikor eljön... ha lesz kocsi. ..

— Nem adok kocsit — mondta hidegen Nagyistők. — Nem várhatjátok tőlem, hogy kínozzam azokat a szegény lovakat éjszaka. Tudod-e, hogy mennyit segítek én rajtatok — mondta kenetteljes hangon. — Ezt a kölyköt is befogadtam, hogy ne haljon éhen. .. Én mindig segítettem rajtatok — folytatta most már szentenciá- lis hangon, — ti meg már az éjszakáimat sem hagyjátok nyugton.

— De gazduram, megdolgozok érte — könyörgött anyám.

— Már így is annyi munkával tartozol, hogy hónapokig nem tudod ledolgozni... No, Isten áldjon! Majd meggyógyul Mihály, mit félted azt a koszos életét. Csak a nyomort csinálja a házadnál — és már sarkon is fordult.

Anyám megtört léptekkel indult ki az udvarból. Én zokogva rogytam le a szalmakazal tövébe és a fáradságtól megtörve, elnyomott az álom.

Hatalmas kiabálásra ébredtem.

— Gazduram, gazduram — fut ki az istállóból kiabálva Ilus néni — a Bimbó megtapodta a borjút. Marci nem kötötte a jászolhoz.

Kétségbeesve szaladtam az istállóba. Az ajtónál gazduram öklével találkoztam, miközben rekedt torka majd kiszáradta kiabálástól: — Te csirkefogó, nyomort hozol a házamra. — Apád inkább a rendre tanított volna meg, mint hogy ellenem lázit. — Közben állandóan ütlegelt.

— János azonnal fogj be és menj az állatorvosért — kiáltott oda a kocsishoz. — Reggelre itt legyetek. Mondd meg, hogy eltörött a borjú lába. — És az orvosi költséget le kell fogni ennek a kölyöknek a fizetéséből — kiáltotta felém rikácsolva.

A veréstől nagyon fájt a hátam. János bácsi bevezetett az istállóba, fekvőhelyemre. Leült mellém.

— János bácsi, mért mondta a gazda, hogy az apám lázit ellene? — kérdeztem suttogó hangon.

— Tudod gyerek, nehéz a mi sorsunk. .. Lesz még ránk is jó világ... Sok olyan ember kellene, mint a te aDád. Haj, csak ne volna olyan beteges.. .

— De János bácsi...

— Megyek öcsém — vágott közbe János bácsi — mert már a gazda kiabál az udvaron. — Kivezette a lovakat, én pedig boldog álomba merültem, mint tán soha.

**

NÉGY ÉVET töltöttem Nagyistókéknál. Győzött bennem a lehetetlenség hite. Ez így mégsem mehet. Igaza van apámnak... Tizenöt éves voltam már akkor. Elhagytam Nagyistők házát. Búcsúzóul belevéstem az istálló oldalába a dátumot: 1941. február 23. és alája két nagybetűvel nevemet: T. M. Utravalóul apám jótanácsait vittem.

Csak hosszú évek múlva kerültem vissza a falumba. A közben lezajlott második világháború következtében alig tudtam valami hírt családunkról. Mikor hazaértem, a háborúnak már a nyoma is alig látszott. A felszabadulás biztató öröme töltötte el a dolgozó embereket. Csodálatos változás egy falu életében! Mintha mindenki újjászületett volna. Szegényes kis házunk régi falai szinte mosolyogtak felém. Apám reményteli arccal fogadott, teljesen friss erőben.

— Egészséges vagyok fiam,

— kiáltja felém tele lelkesedéssel — nincs semmi bajom. És tudod-e, hogy ingyen kezeltek a kórházban? — Ö, hiszen ha régen mehettem volna kórházba — halkul el kissé apám hangja.

— Már orvos is van a faluban — újságolja Pipás ragy.- mama. — És te, gyerekem, — kérdi sokatváróan — hol jártál, hogy vagy?

— Leveleimet biztosan megkapták, abban megírtam mindent. ..

— Hogyne, hogyne — vág közbe nagymama — meg a fényképet is. Te gyerek, azt is írtad., hegy kitüntettek... hát kitüntettek? Mit kaptál? Ej, ej! Hé, te gyerek, gyerek!

Hirtelen nekem ugrott nagymama, korát meghazudtolva és összevissza ölelgetett. Közben meglátta nyakamon a sebesülést. — Hát ez mi itt?

— kérdezi ijedten. — Egyszer elfogtak a németek... és Á, de már túl vagyunk rajta...

— Most pedig — vittem át a szót nagymama kérdésére — tanulok nagymama. Az üzem iskolába küldött. Tanító leszek.

— De megfordult ez a világ

— sóhajtott fel édesanyám és sírvafakadt.

— Nem fordult az meg, édesanyám, hanem helyére zökkent.

— Akkor most igazán erős lesz, mert talpon áll — jegyezte meg Pipás nagyapó.

Kutyi Pesta bácsi csoszogott be a szobába, — Isten hozott, gyerek, héé, derék ember lettél... Nem vagyok ám már gulyás... öreg vagyok már... De tuded-e, nem érzem magam öregnek... Megélek, oszt mi kell más. — Pesta bácsi alig tudta abbahagyni a mondanivalóját, majd hirtelen felkapta a fejét.

— Hanem hallod-e gyerek, Nagyistők Bálintot lecsukták ám. Azt a jó gazdát, aki többre becsült egy borjút, mint az apád életét... No de megsegített a .... — és mintha helyesbíteni akarna, hirtelen felállva, meghajtja görnyedt hátát — győzött a nép, fiam! Mi győztünk... — Szavaitól önmaga is meghatódott, csak később emelte újra szólásra száját. — Tudod-e, hogy Nagy- istóknak á földjét is felosztották. Fel, mert a csavargó nem akarta művelni. Az én fiaim is kaptak belőle.

— Ez az élet rendje, Pesta bácsi, a föld végre és örökre azé, aki megműveli — mondtam, helyeselve szavait és láttam, hogy öröm csillog ráncoktól alig látható szemeiben.

ANYÄM IS csatlakozott a beszélgetéshez:

— De most már nagy szövetkezetei akarnak a faluban. Sokan belépnek ám. János lesz a vezetője, tuded, aki kocsis volt — magyarázza édesanyám — az ám a fajin ember. Úgy hallottuk, hogy már van máshol is az országban ilyen szövetkezet.

Apámra néztem. Merően vizsgálgattam csillogó szemeit. Arcában a ráncok között is

sugárzott az életerő, a hősies bizakodás.

Erőteljes kopogtatás törte meg a beszélgetésünket.

— Szabadság! — lépett be határozott köszönéssel egy férfi.

— Farkas Gazsi bátyád, — mutatja be apám — talán emlékszel rá. Most tagja a pártvezetőségnek,

— Azért jöttem Tóth elvtárs

— fordult apámhoz az érkezett —, azért jöttem, hogy holnap a fiad is ott legyen ám az ünnepélyen. Tudod, Marci fiam, — ez már nem az a falu,

— fordul felém Gazsi bácsi — amelyik téged is elüldözött. Uj élet van itt három év óta. Majd meglátod holnap, milyen nagy ünnep itt a faluban április negyediké.

— Ott leszek, Farkas bácsi, de én azért jöttem haza, beszélni is szeretnék az ünnepségen. Engedjék meg, Gazsi bácsi, hogy felszólaljak.

— Beszéli fiam, beszélhetsz ám — biztat Farkas elvtárs — jó lesz az, csak beszélj... Te a mi fiunk vagy.

Reggelre a falu csodálatosan ünnepi díszt öltött. Az utca minden ház előtt tisztára volt söpörve. Az ablakokban vörös zászlók jelezték az ünnepi hangulatot. A falu közepén hatalmas díszkapu várta a felvonulókat.

SOHA ANNYI embert nem láttam együtt a falu főterén, mint ezen a délelőttön. Ünnepi ruhás lányok és fiúk, férfiak és öregasszonyok sokasága lepte el a teret, hogy részt- vegyén az ünnepségen.

.. .És amikor az ünnepség végén felharsant az Internaci- cnale, ezernyi kéz szorult ökölbe, ezernyi torok zengte boldog áhítattal:

„A múltat végképp eltöröljük. ..”