Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)
1957-04-10 / 28. szám
1937. április 10. szerda. Ü J ÜTŐN O EGYETÉRTÉS. JÓ MUNKAKEDV — ez van ma a kiskörei Dózsa TSz-ben Sokan ismerik a kiskörei Dózsa termelőszövetkezetet. Ha másként nem, hírből, újságcikkekből, hiszen sokat írtak a lapok erről a több mint 2000 holdon gazdálkodó szövetkezetről. Közel 200 család mondta magáénak ezt a területet, s ha voltak is kisebb hibák, érdemeiket egy sem kis- sebbítette. Hegy csak egyet említsünk: a termelőszövetkezetiek változtatták át elsőnek Voltak kilépők, de kéts Az ellenforradalom ebben a faluban is megpróbálta szétzilálni a csoportokat, széthurcolni a szövetkezeti vagyont, kimérni a hatalmas szövetkezeti táblákat. A próbálkozásuk azonban megtört a szövetkezetiek ellenállásán. Mert ha volt is egyenetlenkedés, meg- nerr értés a csoportban, ezekben a nr nők ban mindenki félretette sérelmét, s egyek lettek abban, hogy a szövetkezetét meg kell védeni. Nem léa puszta, szikes kiskörei határt gazdagon termő rizsfölddé. Azóta sck a követőjük. Gyümölcsösükbe is eljárhatnak tanulni a kertészek. De mindezek mellett mást is tanulhat az ember tőlük: bátorságot, helytállást, hitet abban, hogy ha voltak a szövetkezeti mozgalomnak hibái, a lényeget, azt hogy könnyebb és jobb közösen dolgozni, azt nem lehet eltagadni. zer annyi jött helyükbe pett ki csak három család, de nem is érzik hiányukat, mert kétszer annyian léptek be. Visszajött három olyan család, amelyik még 53-ban lépett ki, s a példa két eddig kívül állót is a szövetkezeti gazdálkodás pártjára állított. Akad olyan belépő is, akinek felesége, — vagy szülei már eddig is bent voltak, s most otthagyva a munkahelyet ő is hazajött a szövetkezetbe. Soha ilyen egyetértés, munkakedv Nincs is hiány a munkáskézben, pedig az idei tavaszon nem mentek el senkihez sem, hogy munkára. , agitálják”, — egyszerűen kijelentették, hogy aki rendesen jön dolgozni, annak lesz, aki meg jobbnak látja. hogy otthon maradjon, az nézze majd meg ősszel, hogy miből fog megélni. S mégis, nemcsak a tagok, a családtagok is kijárogatnak sokkal jobban, mint bármikor. Meg is látszik a munkáskéz nyoma a határon. A tavasziak nagy része elvetve, a búza, árpa már sorol, a kertészetben meg van a metszés, tisztogatás, permetezés. Tízen vannak csak a kertészetben, egy kertész ag- ronómus vezetésével, de ez a tiz ember kitesz húszat is. Vállalták hogy rendben tartják a gyümölcsöst és vállalásukat állják is. Még azt is megszervezték. hegy ha a meteorológiai jelentés éjszakai fagyot jósol, kint alszanak a gyümölcsösnél, hogy füsttel védekezhessenek a fagv ellen. A munkakedvet sok minden fokoza, de elsősorban az, hogy az idei tervkészítésnél érezték először gazdának magukat. — Nem szólt bele senki, hogy miből mennyit vessenek. Közösen készítették el a tervet, s például elhatározták hogy az eddigi 450 hold helyett csak 350 holdat vetnek be őszibúzával, de azt úgy gondozzák, hogy annyi teremjen rajta, mint korábban a 450 holdon, így felszabadul 100 hold, ebbe takarmányt vetnek, mert ahhoz, hogy az állatállományt valóban fejleszteni tudják, takarmány kell, jóval több mint eddig. Traktor, Zefor, permetezőgépek, talajjavítás Az idén a beruházástól sem I a Zetert. Mind a kettőből vet- húzódezott senki, nem találták ' tek. most már saját gépük- -drágának sem a traktort, sem kel végzik a növényápolás egy részét, meg a permetezést is. Permetező gépet vettek, mert tavaly is az volt a hiba, hogy egy géppel nem győzték időben elvégezni. Most már három gép van, nem lesz késedelem, jobb lesz a termés. Az idei beruházásokhoz tartozik az is, hogy pálinkafőzőt vásárolnak, saját erőből, úgy mint a gépeket, s így a hulladék gyümölcsöt is értékesítik, sőt az egyéni gazdák gyümölcse sem megy kárba, kifőzik nekik a szövetkezetiek. Még egy nagy beruházásuk van, de erre már állami hitelt is kértek, hiszen csak a következő esztendőkben térül majd meg. 250 holdon talajjavítást végeztetnek a debreceni talajjavító vállalattal. S míg régebben elég sok vitát hozott az, hogy mi legyen a beruházás, most nem volt ilyen. Mindenki szó nélkül és helyeslőén vette tudomásul, hogy több- százezer forintot költenek el. A vezetők, meg a tagok is azzal magyarázzák ezt, hogy most érzik igazán magukénak a szövetkezetei, amikor nem dönt helyettük senki, hanem rájuk bízzák, hogy mit vegyenek. így lesz majd meg az önálló géppark, s így lesz nagyobb az állatállomány is — csak előbb megteremtik hozzá a takarmányt, hogy ne szalmán húzza ki az állat a tél végét. Jó-e a munkaegység? De sokszor vitatott kérdés volt ez az elmúlt években a termelőszövetkezeteknél. Jó is volt, meg nem, de akik nem találták egészen megfelelőnek, azok sem ajánlottak helyette mást. A Dózsánál most újfajta részesedéssel kísérleteznek. Kísérleteznek, mert azt mondják, meglátjuk ősszel, hogyan válik be. Ha jó lesz, akkor nem is térünk el tőle. A munkák nagy részét továbbra is munkaegység elszámolás szerint végzik, , ú jítás” a kapásoknál van, illetve azoknál a növényféleségeknél, ahol a legtöbb probléma volt az elmúlt években. Például a kukoricánál. Próbálkoztak már mindenképpen, még úgy is, hogy felosztották a területet, de még ez sem hozta meg az eredményt, mert az egyik földjén szép volt a kukorica, másikén megette a gaz, mégis a terület arányában, egyformán kapott a munkaegységre mindenki, illetve egyformán nem mindig kapott. Így aztán sokan inkább a háztájiba jártak el kapálni, hogy legyen miből hizlalni a háztájit. A szénaherdásnak sem akadt mindig munkása, a kaszálás is elég gyatrán ment Most úgy határoztak, hogy mindenki tetszése szerint vállal földet. Az igények szerint aztán arányosan felosztják a kapás területet, s mindenki hazaviheti a törésnél a termés negyven százalékát. A 60 százalék ott marad a közösben. Aki tehát az egy holdon 20 mázsát termel, az nyolc mázsát vihet haza, aki 40 mázsát termel, az tizenhatot. Biztos, így jobban igyekszik majd mindenki, hogy több jusson. így lesz a szénánál is, 40 százalékát viheti haza a termésnek az, aki kaszálta de csak akkor, ha a közösbe már behordták, így biztosítva van, hogy jó minőségben, időben hordják be a közös állomány szénáját is. Lesz olyan család, bár nagyon kevés, amelyik nem tudott területet vállalni, mert vagy az állattenyésztésben, vagy a kertészetben dolgoznak, s a család még kicsi, de kiszámították, hogy ők sem jutnak hátrányos helyzetbe, mert több munkaegységet szereznek, s mivel a növényápolásra nem használnak fel külön munkaegységet. osztásnál több pénz és búza jut egyre. így próbálkoznak a Dózsa Termelőszövetkezetben. S mind azt, amit csinálnak, tömören így foglalhatnánk össze: megpróbálnak a magyar sajátosságoknak megfelelő módon, közösen gazdálkodni. Az eredményről majd ősszel lehet számot adni. A jelek szerint sikeres lesz. DEÁK RÓZSI XVI. századi lengyel katona költő Eger várában A ki egy kicsit is jártas a magyar irodalom berkeiben, az hallott már Balassi Bálintról, de ugyanakkor hallott a végvárak szerepéről, a végvári vitézekről, ezek életéről. Tudja, hogy hazájukat, népüket szerető emberek, kiváló harcosok voltak, akik nem pénzért, nem zsoldért álltak be katonának, hanem azért, hogy hazájukat megvédjék az idegen betolakodóktól. A 16. századi Magyarország egyharmadrésze nyögi a déleurópai államokkal (Szerbia. Bulgária, stb.) együtt a török jármot. A magyar végvárak (Esztergom, Tata, Eger, stb.) a Nyugat, a nyugati kultúra utolsó bástyái, amelyek visszatartják a törököt, az ozmán birodalom előrenyomulását Európában. Bár a nyugit édes-keveset támogatja a végeket a török elleni harcokban, mégis megállják helyüket, mert bátor, odaadó, hazaszerető emberek védik, akik sokszor különböző nemzetiségű, különböző nyelvű, de egy szívű, egy akaratú emberek voltak. Mint végvári vitéz került Magyarországra a 16. század lengyel irodalmának egyik jelentős alakja: Czah- rowski Adárr. Költészete ugyan nem éri el kora nagyjainak — Kochanowski és Rey — művészetét, ennek ellenére jelentős szerepe van a lengyel irodalom történetében. 1588—1596-ig tartózkodott Magyarországon. Megfordult kora minden végvárában így huzamosabb időt töltött Egerben is. Magyar- és Horvátországi élményeit megörökítő verseinek gyűjteményét 1599- ben adta ki: Rzeczy Rozmaite Adama Czahrowskiego z Czah- rowa Schlachciea Folskiego Uczynione w Taborzech y w Ziemi Wegerskej y Horwacki- ej tam z rozmaitym szczesciem mieszkájac Poczawszky od Roku 1588 do Roku 1596. Rrzy- tym sa y Threny. (Czahrovai Czahrowski Ádám lengyel nemes különféle dolgai, melyeket a táborokban vitt véghez, Magyarországon is, Horvátországban is, mikor változó szerencsével ott lakozott 1588-tól 1596-ig. Továbbá vannak itt siralmas versek is.) 1588. első felében jön Magyarországra és már ez év szeptemberében Egerben van és október 8-án résztvesz a szikszói csatában Rákóczi Zsigmond főkapitány oldalán. Erről több versében is beszámol. Eger után megy a délvidékre majd Horvátországba. t’rdekes megjegyezni, — hegy felismeri Eger jelentőségét a török elleni harcban. 1596. októberében (13-án) két költeményt írt Eger elesté- ről. amelyekben mintegy felszólítja a lengyel rendeket, — őrizzék most már jól Krakkót, készüljenek fel erősen Lengyelország: védelmére, mert az utolsó bástya is ledőlt, Eger elesett. Ezután a török előtt, nincs komoly akadály Lengyelország előtt. De nem csupán Lengyelország „kapuját” sajnálta. „Égetés a híres egri vitézség sira- tásr” c. költeményében az elesett hősökről emlékezik. — Mindenki tisztelte vitézségüket, hősiességüket. Ha Eger egyszer visszakerül a törököktől, akkor sem lesznek olyan hős katonái egyhamar, mint ezek voltak. Leírja, hogyan győződött meg bátorságukról, hazaszeretetükről. Most családostul elpusztultak vérükkel necsételték meg hősiességüket. Czól a környező végvárak- ról is, amelyeket — ar mint verseiből kitűnik, — nagyon jól ismert. Szól Fülekről is „... melyről — amint Waldapfel József írja — a török—magyar köztudat azt tartja, hogy azé a környező várak egész sora is.” Megjegyzi, hogv Ecsed kivételével minden kisebb várban megfordult. Egy lengyel irodalomtörténész: Ta- deusz Mikulszki, Czahrowski munkásságának kiváló ismerője, feltételezi, hogy Eger eleste döntő szerepet játszott Czahrowski Lengyelországba való hazatérésében. Érdemes volna irodalomtörténeti szempontból feldolgozni Czahrowski szerepét, . .hiszen — Sz. Csorba Tibor szerint — alig van költemény, a- melyben a magyar földet, a magyar vitézséget, a magyar végvárakat és az ett töltött katonaéletet meg ne említené.” C zahrowski költészete értékes adata a lengyel—magyar irodalmi kapcsolatok történetének, amelyből mélységes szeretet árad a magyar föld. a magyar nép iránt — amely jellemző minden idők lengyelére. Megérdemli, hogy megemlékezzünk róla. Lőkös István HAgrádi Szénbányászati Tröszt külszin építkezésekhez kőművesekéi felvesz Bérezés: teljesítmény-bér szerint, amelyhez a bányászokat megillető egyéb kedvezmények (ingyenes szénjárandóság, hűségjutalom stb.) járnak Munkásszállókban elhelyezést a Tröszt biztosít, valtimint kedveményes étkezést. Havonként ingyenes hazautazás, illetve útiköltség megtérítés van biztosítva. Jelentkezés: Nógrádi Szénbányászati Tröszt irodájában, Salgótarján. Filmhírek — Gorkijban elkészült a kinemaszkóp filmszínház. Még ebben az évben két ilyen filmszínházat építenek ugyanott. — A Hunnia filmstúdióban új film forgatására készülnek. Ra- nody László rendez filmet Nádassi László Haláltáne című forgató- könyvéből. A film alapötletét az elmúlt év egyik tragikus eseménye adta, amikor az egyik budai ház kertjében a II. világháborúból visszamaradt akna felrobbanva az ott játszó gyermekek halálát okozta. Hallotta-e már ? :-------------------------------------—------— ■ . .ho gy a szanszkrit biblia a Tipitaka csupán egyetlen példányban létezik, s ez Japán tulajdonában van. A budhista bibliáróíl, mely 150 kötetből és több, mint 300.000 oldalból áll. most fotókópiákat akarnak készíteni, hogy azokat az ázsiai országoknak ajándékozzák. . .hogy Amerikában sokkal korábban házasodnak, mint Európában. Az Egyesült Államokban a 20 éves nők és a 22 éves férfiak 50 százaléka házas. —hogy a technika legújabb „csodájával”, az egyik svájci sportszer árugyár ajándékozta meg a világot. Mesterséges kukacokat gyártanak, hogy a szen/vedélyes sporthorgászok mentesüljenek szenvedélyük egyik kellemetlen mellékfeladatától, a kukackereséstől. Betonáru készítésben jártas szakmunkásokat felveszünk. Egri Tüzép Vállalat, Eger, Deák Fe- ,renc u. 67. Hétfőn az egri piacon Csak hetipiac van, mégis alig lehet lépni a sok vásárlótól. Ki főzelékfélét keres, ki az ünnepekre gondol már jóelőre, ki meg a kert, a szántó, vagy éppen a baromfiudvarhoz szükséges kellékekre ad ki pénzt. Rövid körséta, és megtudjuk, mi minden kapható á kofáknál és a „maga asszonyánál”, milyen a piac tavaszi képe. Kezdjük talán a — magsorban. A téliről felmaradt lencse, búza mellett egy öreganyó földre terített köténye csücskén néhány liternyi apróra tört kukorica — kis csibéknek, literje öt forint. Kosarában a kiszitált apraja, három forintért bárkinek adna belőle. — Tessék venni a borsóból — kínálja a szomszédja. — Különös fajta. Sose látott diónagyságú szemeket terem. így hívja fel a figyelmet a valóban szép portékára. Nemcsak kínálgat- ja. de sok vevője is van a 4 forintos kukoricának, zabnak, mert hiába hogy sarjad a fű, szem nélkül csak nem tojik úgy a jószágféle. Fentebb valamivel a húsvéti süteménybe való mákot és diót áruigatják, mindkettőt literenként, illetve kilónként 25 forintért. Bársonyka, árvácska, jácint nagy kosarakban, de milyen szépek. — Melyikből adjak? — kérdi a néni az ácsorgóktól. Az árvácska, bársonyka, és szegfű töves, csomója forint, de ez olyan szekfű, hogy még télen is virágzik. Nem is csoda, hogy kapós. A jácint is csak négy forint, és enélkül má már nem szoba a szoba. Csak egy csomót a vázába és már emelik is az illatos szép, jácintot. Árulnak még különféle virágtöveket, virághagymákat is. Hosszú sorokban a zöldfőzelékféléket kínálják a gazda- asszonyok, spenótot, sóskát, az asztalokon hagymát, retket, odébb nagy kosarakban fölpakolva piros, sárga alma. Nem is lehet megállni, hogy ne vegyünk belőle, olyan szépek Megjelent a karalábé és a saláta palánta is és most kell venni belőle, mert néhány nap múlva már a kész salátáknak kell az asztalon a hely. Egy rövid pillantás a tejfölös asszonyokhoz: 1.10 a tojás darabonként, fél liter tejfel kilenc, fél liter túró öt forint Majdnem ellenőrizte a tejföl minőségéi Azért mondjuk, hogy majdnem, mert még idejében nya- koncsípték az illetőt. Vasárnap a már megszokott „ünnepi tömeg” tolongott az egri piac tejfelárusai között. Igyekezett ki-ki valamilyen indokkal közelebb dugni a kannát és a pénzt, hogy túl legyen a vásárláson, még mi-’ előtt palacsintává lapítanák. Nagyon sokan voltak. És még egyesek élőiről is odamerészr- kedtek. Például az az ember itt, pedig még csak azt sem mondhatja, hogy „vár otthon a kisbaba”, vagy, hogy „ilyen állapotban” már nem tud órákat ácsorogni, mert hisz férfi. Csak beszél, beszél és megakasztja a forgalmat. Három söröskorsót rak az asztalra, önkiszolgálással majd félig szedi az egyiket tejfellel, aztán elkéri az árusító személy- ígazclványát. feljegyez vsila^ mit és tovább megy. Csak a másik asztalig, ott ugyanezeket elismétli, mindaddig, amíg megtelik a három söröskorsó. „Ellenőrzik a teltei minőségét — terjed el a hír! — Na végre, csak hogy erre is kiterjed a figyelmük... Éppen, idője már... Hányszor vettünk lisztes, savanyú tejfelt” — mondogatják a sorban és már el is felejtik haragjukat, „az ellenőr” iránt, aki oly szemtelenül előretolakodott. Észreveszem, hogy valamivel távolabb figyeli az „ellenőrt” egy rendőr. Úgy látszik, föltűnt neki: miért kell az ellenőrzéshez fél-fél liter tejföl egy-egy- asszonytól, s miért igyekszik el az illető, mikor az ellenőrzést helyben szokták végezni. És az utolsó percben, még mielőtt az ember meglépne a másféf liter tejföllel, odalép mellé: kérem, igazolja magát! Ez egy kicsit váratlanul jött az „ellenőrnek”. Motyog valamit, próbálja félrevonni a rendőrt, hogy odébb egy kicsit, majd mindjárt megmondja, milyen jogon nézi a tejfölt. — de a rendőr hajlíthatatlan marad. Tesék követni! Sajnáltam a nehezen kiharcolt helyemet, pedig szívesen feljegyeztem volna mindkettő nevét. Való igaz, nem ártana időnként megvizsgálni, ná mindent vásárolunk mi tejföl néven, de a csalásokat még ilyen kis dologban sem szabad eltűrnünk. _ d — Ül rgeöntés i Az ürgék nagy kárt okoznak a szántóföldeken. Ezért a gondos gazda már tavasszal igyek- J szik irtani a szántóföldje kör♦ nyékéről az ürgéket. Néha bi♦ zeny öt-hat liter vizet is be »kell önteni az ürgelyukba... f... majd egv kicsit haUgatózüi {kell hogy vajon prüszköl-e már — Mint a Reuter iroda jelenti, csütörtökön 9 órahosz- szat tartó havaseső után centiméteres hótakaró borította New-Yorkot. A havaseső zavarokat idézett elő a légi- forgaflomban. IRDESSEY az ÜJ ÜTŐN -ban( 6 késben a zsákmány: az ázott fir- kárte vével iámé keit termést a
