Új Úton, 1957. január (1-9. szám)

1957-01-23 / 7. szám

1951. január 23. szerda OJ ÜTŐN 3 llülilllllllllllllllll! HATVANI JEGYZETEK llülllllllHiililllllll Az utcán fázós emberek si­etnek, mintha mindenkinek valami sürgős dolga volna, pe­dig csak hideg van. De az é'et lüktetése nem szorulhat fűtött szobába. Ugyanúgy rohannak az autók, ugyanúgy közleked­nek a vonatok, — ugyanúgy emberek az emberek . A hatalmas állomá% épület körül kissé csendesebb az élet, mint máskor. Az apró hókupa­cok között vezető utakon jófor­mán csak vasutasok járkálnak. Az újságárust csak néha kere­si fel valaki, s akkor van na­gyobb forgalma, ha egy sze­mélyvonat érkezik. A váróter­mek teltek: van aki alszik, van aki újságot olvas. Egy-egy kis csoDort beszélget, kártyázik; bőröndök, batyuk, dohányfüst és állott meleg levegő. Az ál­lomás dolgozói mindezt szinte észre sem veszik, ugyanolyan szorgalmasan végzik megszo­kott munkájukat, mint eddig, j Van kocsi,miscslsocsi? Az áruiránvítóknát Széche­nyi Ernővel beszélgetünk. Ma­gas, kissé vöröshajú, határozott beszédű ember, nagy hévvel magvaráz. Nem érti, miért mondhatta a rádió, hogy a va­sút n^m biztosít elég kocsit a bányáknak. Szerinte ez rossz információból fakad. Adódhat eset, hogy a hófúvás, az időjá­rás. vagv a mozdonyok gyen­gébb fűtőanyaga miatt késik a vonat, de ebből nincs termelé­si kiesés. — A bányák kocsihiány mi­att mégis panaszkodnak, mit kell hát tenni Széchenyi elv- társ szerint? — Azt. hogy a bányák is se­gíthetnek és segítsenek is sa­ját helyzetükön. Ha látják, hogy a MÁV üzemi okoknál fogva nem tudja kocsiigénvü- ket kielégíteni, lássanak mun­kához. Műidig akad saját vál­lalatuknál rakott kocsi, ezeket ürítsék ki időre és rakják meg szénnel. így megszüntethetjük az ideiglenes kocs!hiányokat, nem lesz fennakadás a rako­dásnál, s ami fő — esetenként nemes valutát takarítunk meg. 'Tudna erre szemléltető példát mondani? — Itt van a nagybátonyi Szénbánya esete. Pontos leszek Náluk november 29-től január 4-ig tartott 36 kocsi bányafa kirakása, külföldi vagonokból. Ez egyáltalán nem megnyugta­tó jelenség. De ettől függetle­nül, van még mód arra, hogy segítsenek a bányák. Indítsa­nak irányvonatokat, mint ok­tóber 23. előtt, így meggyorsul a kocsiforduló, hamarább jut­nak üres vagonokhoz. S végül még megjegyzem, hogy amikor rendesen termeltek a bányák, napi kocsiigényük 550 volt és ezt mind kielégítettük, ma csak 360 üres vagon kell ne­kik — és mi megteszünk min­den tőlünk telhetőt. A fütőház: Az irodában meleg van, hár­man ülnek az asztalnál. Az ablakból jól lehet látni a leál­lított gépeket, a hideg gépóri­ások katlanszívében kialudt az élet. A beszéd nehezen indul, s minduntalan megakad. Titok... titok... — itt minden hivatali titok. Van-e vontató-erő hi­ány? Nincs — felelik. Az em- j bér úgy érzi magát, mint ami- ; kor forró edényhez nyúl: min­denütt éget. Csak ennyit mond valaki: ! — Külföldi szenünk van, — i lengyel és szovjet. Jó szén, so- ! ha ne legyen jobb szenünk. ! Csak hiányzik a hazai szén, I mert ha kevernénk, sokkal j jobb volna a hatásfoka. A kö- ■ feljövőben talán ezt is kapunk. ’ fvsnácslsázán Sűrűn nyílik az ajtó, jönnek az emberek, érdeklődnek, kér­deznek, ügyeiket intézik. Hat­vány György tanácselnök arról beszél, ami érdekli, és foglal­koztatja az embereket. Egy­másután jönnek a parasztem­berek és kérdik, mi lesz a földdel? Mert ha valahol, úgy Hatvanban égetően fontos a földrendezés. Ez nagy gondot okoz a gazdáknak is, a tanács­nak is, a minisztériumnak is. A parasztokat itt nagyon ér­dekli a belterjes gazdá’kodás. Többen jöttek a tanácshoz az­zal a kéréssel, utaltasson ki nekik deszkát melegágy készí­téséhez. A tanács vásárolt 15 köbmétert, hétfőn ki is osz­tották a megrendelő dolgozó parasztok között. A hatvani városi tanácson sok terv születik és sok a mun­ka. A kastélyt kórházzá akar­ják átalakítani, tervüket első- í ízben jóváhagyta a miniszter- j tanács és remélik, hogy nem I lesz semmi különösebb akadá- I lya annak, hogy az építkezést j már tavasszal megkezdjék. — , Márciusban hozzálátnak az u- tak, járdák, a mozi és a kul- túrház építéséhez is, mely az októberi események következ­tében félbemaradt. Igyekeznek az e'bocsátottaknak munkale­hetőséget biztosítani. Ez a leg­nehezebb dolog, de ha ideigle­nesen nem is lehet megszün­tetni, segíteni lehet. Létesíteni akarnak egy várostisztító vál­lalatot, ahol ha nem is sok embert, de alkalmazni tudnak. A hatvaniak elégedetlenek, mert kevés a petróleum, a do­hányért szinte verekedni kell, s alig jutnak szappanhoz. Há­rom hónap alatt csupán öt má­zsa szappant kapott a város és ez jóformán semmi. A tanács­elnök igazat ad nekik és mi is. cukrászdában Nemrég múlt dél, ezt anél­kül is észrevenné az ember, ha nem nézné meg az óráját. Kevesen vannak a cukrászdá­ban. Az egyik aszta'nál fiatal­ember ül, s csinos lány szolgál­ja fel a feketét. Három idő­sebb ember likőrt iszik, újsá­got olvasnak és közbe-közbe beszélgetnek, de nagyon hal­kan. Szokatlan csend van, — szinte érzik az emberek, hogy itt most, ha látszatra nem is — de pihenő van. Délután úgy három óra felé mindennek már nyoma sincs, sűrűbben nyílik az ajtó, nő a zaj, nő a forgalom. Fogy a fekete, fogy­nak a sütemények, a likőrök és a fiatal kiszolgáló lány sem gondol már a déli csendre, hisz ez természetesebb — ez a cuk­rászda igazi élete. A hatvaniak szeretnek ide járni, a fö'dművesszövetkezet cukrászdájába, mert jók a ké­szítmények. Csak a fekete íze hasonlít csodálatosan a pesti, budai cukrászdák feketéinek ízéhez. HANKÖCZI SÁNDOR Q lencse előtt A kislány még szendén és za­vartan néz a fényképezőgép lencséjébe... ... de mire felnő, magabiztos mosollyal várja, hogy megörö­kítsék az utókor számára Rendesen nyitva tartanak az egri múzeumok Az egri múzeumok igazga­tósága közölte, hogy a város mindhárom múzeuma rende­sen nyitva tart, a látogatási időt csupán egy órával rövidí­tették meg. A Dobó István Múzeumot hétfő kivételével . mindennap 10—17, vasárnap ! 10—14 óráig. A várásatásokat j mindennap IQ—16 óráig lehet ! megnézni. A Gárdonyi Géza I Múzeumot (október 1-től már- J cius 15-ig) vasárnap és szer- ! dán 10—14-ig, szombaton pe- i dig 13—17~ig lehet látogatni A múlt évi látogatók száma * közel 300.000-re tehető. A gondolai szabadságáért Több üzemben hallottuk, hogy volt párttitkárokat, párt­vezetőségi tagokat a munkás- tanács megtűr ugyan az üzem­ben, de „jóindulatához” felté­teleket szab. És ezek a felté­telek mindenütt politikaiak. Ráduly Lajos, az egri Dohány­gyár MDP szérvezete volt tit­kárával pé’dául az alábbi „ke­gyet” gyakorolta a munkásta­nács az alábbi feltétellel: Rá­duly Lajos volt párttitkárt meghagyjuk gazdasági mun­kájában azzal, hogy semmiféle politikai munkát, tevékenysé­get nem folytathat. Talán nem szószerinti az idézet, de nagyon érthető. Ezek szerint Ráduly Lajos dol­gozhat az üzemben, de nem gondolkozhat; Ráduly Lajos hallgathat másokat, de neki véleménye, szava nem lehet; az üzemben mindenkinek lehet elve, nézete az ország, a világ dolgáról, Ráduly Lajosnak nem — mert ő párttitkár volt. Biztos érzi a munkástanács is, hogy mennyire visszás az elképzelése. Hiszen a gondola­tot, az érzést nem lehet pa­Kilencszáznyolcvan tagja Tan Egerben az MSZMP-nek kibővítenék az MSZMP városi ideiglenes intéző bizottságát pírral, vagy akár szóval is börtönben tartani. Az elveket nem lehet esetleg erőszakkal, de így is csak látszólag — fal­hoz láncolni. És mégegy: Október 23. egyik jogos kö­vetelése a gondolat, a véle­ménynyilvánítás szabadságá­nak követelése volt. Ezek sze­rint is minden embernek joga van olyan elveket vallani, és olyan politikai célokért folytat­ni tevékenységet, amilyen ép­pen az ő elképzelésének meg­felel (Természetesen nem el­lenséges nézetekről, evekről van szó) S ha valaki nem ért egyet a másik politikai elkép­zelésével, az eszmecserében, vitában, meggyőzésben kinyil­váníthatja. De kenyérhez kötéssel, atro­citással semmiesetre sem. Az elmúlt hét szombatján 'kibővítették az MSZMP Eger város' ideiglenes intéző bi­zottságát és megválasztották az ideiglenes elnökséget. I Az ideiglenes intéző bizott­ság tagjai: j Balázs Sándor a munkás- mozgalom régi harcosa Baj­zát h Lászlóné fanácsi dolgozó, Bittner Jánosné a Kereskedel­mi Fe'ügyelőség vezetője, Csenik József a Közgazdasá­gi _ Technikum igazgatója, Csirmaz Dezső a munkásmoz­galom régi harcosa. Csóka Já­rás főisko’ai tanár, Dancza János a munkásmozgalom ré­gi harcosa Horváth Nándor Nemcsak mi fázunk .. . A meteorológusok nemrég arról számoltak be, hogy évti­zedek óta nem volt ilyen eny­he a január. Az enyhe idő Nem oszlik fs! szavgíkazstii nk Feloszlott a termelőszövetkezet? — hangzik a látogatók kérdése, mikor a tsz udvarára lépnek. A Terményforga’mi Vállalat levélben keresett fel bennünket: tudomásuk szerint feloszlott a tsz, kérjük a kölcsönadott iucernamagot azonnal kifizetni, vagy visszaszállítani. Meglepetésünket tetézi az, hogy még a rendőrjárőr is azzal lépett be a minap hozzánk, hogy úgy tudják ez a tsz feloszlott. Hetek óta tart ez. Akár mennyi a látogató, mind ezzel lép be, csak azt nem tudjuk kitől eredt. Szükségesnek tartjuk tehát megmondani minden­kinek, akit illet: hogy az egri Balázs Ignác TSz nom ősz1 ott fel s nem is fog felosziani. Az igaz, hogy a rendkívül költséges teleltetés miatt a régebben reánk erőszakolt á'iatállománvt eladtuk, s visszafizettük az államnak az e célra felvett 100 ezer forintos hite't. Az is igaz. hogv elhasznált fogatos felszereléseket, kocsalkatrészeket is adtunk el, hogy 184.000 forintos állami tartozásunkat mielőbb kifizessük, de arról szó sem esett, hogy fe'osriassuk a szövetkezetei. Vannak kilé­pők, bizonyára lesznek is még. de már vannak belépők is. A termelőszövetkezet vezetősége most a munka meg­szervezésén dolgozik, készíti a tsz új alaoszahá'yát és bí­zunk abban hogy új módon, nagyobb ambícióval megyünk a boldogulás felé. Szabó József azonban nem tartott sokáig, — szokatlan hideg vá1 tóttá fel hirte’en. Ausztriában például 36 órán keresztül szakadatlan esett a hó, Bajorországban minusz 20 fokot mértek. A Zugspitz legmagasabb csúcsát 3.80 m hó takarja. New York állam középső részében fel­mondták a szolgálatot a hi­ganyszálas hőmérők. Beonvil- leben alkoholos hőmérőkkel mmusz 48 fokot mértek. Ilyen alacsony hőmérsékletet Szibé­ria egyes részeinek kivételével, csupán az Északi Sarkon ész­leltek edd'g. Ottawában a hő­mérséklet minusz 37 fok a'á süllyedt. Jugoszláviában a két napig tartó erős havazás mi­att egyes területeken teljesen megszűnt a közlekedés. Bosz­nia és Szlovénia egyes vidéke­in több mint egy méteres hó esett. Mvgralnltwilt a Magvar Diákok Nemzeti Szövetsége neves megyei Ide- I ig'enes Szervező Bizottsága. A mest'fakulásra kedden délután Eger Ráckapu-tér 2. * került sor. fl tionr.áriivi’aíkozat nyernél Kétezer hóid szerződéses növénv a megyében Megyénkben a kormány nyilatkozata értelmében a szerződéskötésekkel kapcsola­tos visszásságokat is rendezték. A termelő vállalatok a koráb­bi évek gyakorlatától eltérően mindenütt elsősorban olyan növények termelésére szerződ­nek, amelyek a helyi viszo­nyoknak legjobban megfelel­nek. Hatvan város és Heves környékén elsősorban paprika, paradicsom és a dinnye terme­lését szorgalmazzák. Füzes­abony, Eger és Gyöngyös kör­nyékén egyéb zöldségfélékre és aprómagvakra szerződnek. A vidék termelési adottságá­nak fokozottabb figyelembe­vétele növeli a parasztság ter­melési kedvét és a szerződés- kötés ütemét. Alig két hónap alatt csaknem kétezer kataszt- rális hold paprikára, paradi­csomra, dinnyére, és egyéb zöldségfélék termelésére vál­lalkoztak. Az idén a többi kö­zött jelentősen fejleszteni akar­ják az országszerte ismert, de múlt években elhanyagolt dinnyetermelést. A kedvező termelési feltételek biztosítá­sának eredményeként előrelát­hatólag három-négyszáz hold­dal növekedik majd a dinnye­termelő terület. A Szövetkeze­tek Heves megyei Központjá­nak véleménye szerint a szer­ződéskötés üteme még na­gyobb arányú lenne, ha a ter­melők ismernék a szerződéskö­tés minden feltételét, elsősor­ban az árakat. Kérik az ille­tékeseket, hogy mielőbb hoz­zák nyilvánosságra a termelé­si szerződéskötésekkel kapcso­latos tudnivalókat. * S pártmunkás, Karaszek Mihály pártmunkás, Kárpáti Vilmos Mészöv alkalmazott, Karkusz József munkás, Kiss Lajos a munkásmozgalom régi har­cosa Kocsmár János a városi tanács elnöke, Kozák József gépéskovács, László Bénát munkás, Lintallér László hon­védtiszt, Magvasi Flórián pártmunkás Papp János új­ságíró. Ráduly Lajos műveze­tő, Sain Gyuláné háztartásbeli Simon Flórián rendőrkapi­tány, Strbák István MOKÉP igazgató, Szolnoki János ta­nár. Szölősi Sándor rendőrtiszt, Sztán Ferenc a Gyermekko­csigyár igazgatója, Tamás László agrárközgazdász, Tóth Pál AKÖV igazgató, Túrán Györgyné pártmunkás, Vince- Pap Fere-c tsz tag. kibővített intéző b;zottság vá­lasztotta meg az ideiglenes el­nökséget. Tagjai: Balázs Sándor, Horváth Nándor, Kocsmár János, Lin­tallér László Mn.grári F órián Papp János, Simon Flórián, Szolnoki János, Szőlősi Sán­dor. Az intéző bizottság ü’ésén Horváth Nándor az MSZMP városi intéző bizottságának el­nöke tájékoztatta az intéző bi­zottságot a nárts7ervezés hely­zetéről. Elmondotta. hogv szombat reggelig Fnerben 9S0 tagm van az MSZMP-n"k, és ezk 28 alapszervezetben tömörülnek. Az elnökség ter­ve az, — többek köpött — hogy létszámban is nagvohb nártszervezeteket hozzanak létre, hovv ezek munkaképe­sek, határozo+tnk legvenek. Éppen ezárt több alapszerveze- tet összevonnak, eddig tíz pl nőszervezetet csatoltak a má­sikhoz. Az ülésen tartalmas vita folyt a pártszervezet helyzeté­ről, módszeréről, majd meg- tárgvalták és elfogadták az in- tézőbizotság munkatervét. DÖNTSÜK EL KÖZÖSEN: Yan-e j°ga a szerelemhez házasságon hívül egy ónálló lánynak? Ülünk egymással szemben. Régen találkoztunk, sok hát a kérdezrsivaló. Egyforma idősen vagyunk, én két gyerekes asszony, ő még lány. Tréfásan faggatom: na, még mindig nem szántad rá magad? Ke­sernyésen mosolyog. Nehezen illeszkedik bele a szokott tré­fás beszélgetésbe, látom bánt­ja valami. Hosszas faggatás után beszélni kezd, s kibom­lik kis élete nagy tragédiája. Csöndes lány volt. Kicsit félt a fiúktól, ezt a faluból hozta még magával, ahol édes anyja meg a nagynéni lelké­re kötötték, hogy vigyázzon magára, mert jaj annak a lánynak, aki nem mirtusszal megy az oltár elé. Teltek az évek, s míg barátnői, társnői egymásután kötöttek ki a há­zasságnál, — ki jól, ki rosszu' — ő egyedül maradt. S ha né­ha fáit egy kics't az egyedül lét, azzal vigasztalta magát, mégis csak sikerült megőrizni a tisztaságát. De úgylátszik mégsem. Ta­lálkozott egy szép barna fiú­val. Megismerkedtek, udvarol­ni kezdett neki. Mivel sokat hallott már a lány megköze­líthetetlenségéről, csínyján bánt vele. Élőször csak kísei- gette, aztán egyre többet lát­ták őket színházban, moziban, s az ismerősök a végén, kezd­ték már elkönyvelni, hogy lám ő is csak megtalálta a párját A fiú egyre merészebb lett, és ő egyre közelebb érezte ma­gához. Szerelmes lett. Aztán egy este sehogysem tudtak el­válni egymástól... Azóta, noha eltelt már né­hány hónap, nem találja a helyét. Bántja, hogy elvesztet­te a fejét nem mer az embe­rek szemébe nézni, mert úgy érzi mindenki látja rajta, hogy volt egy pillanat, amikor nem tudott erős maradni. Hosszú idő óta haza sem láto­gatott. Mi lesz ennék a vége — kérdi kicsit sírós hangon. Mert nemcsak az a baj, ami történt, hanem, — s ezt néha maga előtt is szégyellj, fáj, hogy az­óta sem látja a fiút. Pedig úgy érzi, nem tud nélküle él­ni. Asszony akar lenni. De van-e joga asszonyként élni annak, akinek nem kötötték be a fejét hivatalosan. Van-e joga lerázni magáról az ott­honi intelmeket, s úgy élni, ahogy az élet hozza magával. Vagy annak, akinek nem akadt egy életre párja, az so­hasem ismerheti meg az élet minden oldalát? Egymásután teszi fel a kér­déseket, én nem tudok rá vá­laszt adni Mert, ha mint as­szony és anya meg is értem minden vágyódását, nem me­rem azt mondani neki, éljen bátran úgy, ahogy akar, mért ismerem az embereket, s tu­dom, ha magukban egyet is értenének megváltozott élet­módjával, elítélnék érte. Nagyon nehéz feleletet ad­ni. S éppen ezért határoztam el. hogy megírom, ezt a na­gyon is mindennapi történetet. Hiszen annyi lány él, aki nem ment fiatalon férjhez, s akiben a 20. év után természetesen támadt fel a vágy, hogy asz- szony, (legyen. Van-e joguk hozzá házasságon kívül? Egy embernek nehéz, — próbáljuk meg közösen eldönteni. Segít­sen az olvasó feleletet adni: van-e joga szerelemre házas­ságon kívül egy felnőtt, ön­álló lánynak. — békési — Ssavak és tettek Stróbl Alajosnak, a Mátra- vidéki Erőmű munkástanácsa elnökének nem volt az utóbbi három hónapban olyan beszé­de, hozzászólása, amelyben jó néhányszor el nem hangzott a demokrácia, az emberi, a munkásjeg, az emberi, a munkásszabadság. A jó akusz­tikájú teremben szépen hang­zottak ezek a szavak. De hogy menyire más el­képzelése van Stróbl Alajos­nak ezekről a fogalmakról, azt nem a szavai, hanem a tettei bizonyítják. Stróbl Alajos mint az Erőmű tejhatalmú ura és parancsolója kinyilatkoztatta: az MSZMP csak az én enge­délyemmel adhat ki röplapot, plakátot és utasítom a dolgo­Az ízléses és olcsó férfi ci­pők után múlt hét közepén nagy forgalmat bonyolítottak le ci pőüzl ettünk a 180—200 fo­rintos áron árusított cseh gyártmányú női cipőkkel. A gumitalpú szürke, barna, fehér színben kanható lábbelikbö’ mintegy 3000 párat adtak el megyénk üzleteiben. zókat, ha ilyent meglátnak, — azonnal tépjék le, semmisítsék meg. S hogy kinyilatkoztatásának nagyobb súlya legyen, elnöki kezével, személyesen le is tép­te az MSZMP felhívásait Micsoda demokrácia!? Milyen tiszteletbentartása a szabadság jogainak?! Ugylátszik — és nemcsak látszik, úgv is van —, Stróbl Alajos a demokráciát, az em­beri és munkásjogot, szabad­ságol csak magának tartotta fönn és semmibe vette a dol­gozók. a kommunisták jogait. (De úgy gondolta, hogy a kor­mány jogait is ő hívatott fe­lülbírálni, mert 400 ezer forin­tot fizetett ki „saját felelőssé­gére” az üzemben, szemben a kormány errevonatkozó hatá­rozatával.) A demokrácia, a szabadság eszméinek hangoztatása sza­vakban. önkényeskedés, dikta­túra, tettekben a dolgozókkal szemben — nem jó ez így együtt. ügy gondoljuk, erről már Stróbl Alajos is meggyőződött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom