Új Úton, 1957. január (1-9. szám)

1957-01-20 / 6. szám

6 CJ ÜTŐN 1957. január 20, vasárnap MIT KÖSSÜNK MARADÉKBÓL? Ha jól körülnézünk minde’i háztartásban találunk maradék pamutot. Mit is csinálhatunk ez­zel a sokféle színű és vastagsági!, egyenként csak egy-két dekás hulladékkal? Első dolgunk a bontás. Sokszor nem könnyű megtalálni azt a pontot, ahol annak idején befejez­ték a munkát. A zokni csücske, a sapka csúcsa, a kesztyűk ujjhe­gye és a patentkötéssel ellenkező oldalon levő sor többnyire befe­jező pont volt, tehát ha elkapjuk a megfelelő szálat, akkor vissza­felé haladva óvatosan, de elég gyorsan haladhatunk. lia dupla­szálból volt a kötés, akkor helyes ezt szétszedni egyes szálakra, mert így újabb összegombolyításnál a csomók és az elvékonyodott szál­részek elkerülnek egymástól. Nemcsali kézzel, de a géppel kötött holmikat is felfejthetjük ugyanígy. Igaz, több lesz rajta a csomó, de ha ügyesen kötünk, ez végig a belső oldalra kerül és aiig látszik, hogy nem új fonálból dolgoztunk. A bontolt jónál hullámos, ne­héz vele dolgozni. Egy székkarfa, vagy nagy doboz segítségével fel- motringoljuk, több ponton össze­kötjük és egyenként jól megmért­jük langyos vízben. Ha piszkos, akkor langyos szappanos vízben nyomkodjuk át. A nedves motrin­got cérnán függesztjük fel, hogy saját súlya lehúzza. Mire megszá­rad a fonal kiegyenesedik. Ha fonalunk vegyes a szálvas­tagság különbözőségén úgy segít­hetünk, hogy a legvastagabb szálú színt alapulvéve a többit átgom­bolyítjuk 2-3 szálúra. Igen egy­szerű és mutatós mintát készíthe­tünk, akárhány szín alkalmazásá­val a következőképpen: 1. sor kék,végig sima, 2. sor kék, végig fordított, 3. sor drapp, 5 sima, majd n drapp fonalat a kötés hátán tart­va a kék sorból kötés nélkül fel­húzunk egy szemet, így ismétel­jük végig a soron, 4. sor drapp, előző sorban lekö­tött szemeket fordítottan lekötjük, a leemelteket ismét csak leemel­jük, de úgy, hogy a drapp szál most elől van, 5. sor piros, 2 sima, majd az előző drapp sorból húzunk fel egy szemet és folytatjuk a 3. sor­hoz hasonlóan 5 sima egy leeme­léssel, 6. sor piros, azonos a 4. sorral. A 3-4-5-G sor ismétlődik és fel­váltva vehetjük a rendelkezé­sünkre álló színeket. Ha közben egy-egy szín elfogyott az sem baj, hiszen a sokféle színt más-más kombináció szerint is felhasznál­hatjuk. Húsz-huszonkét deka gyapjúból jó meleg mellénykét köthetünk. A derékrészt, a nyak- és újjvégző- dő patentkötést egyszínből készít­jük, az elejét és hátát pedig tet­szés szerinti színösszeállítással. Jó tudni... hogy az élesztőt kétféleképpen le­het eltenni: i)A friss élesztőt pohárba tesz- szük és belenyomjuk, hogy ki ne peregjen. A poharat szájával le­felé fordítva tegyük tányérra és öntsünk alá annyi vizet, hogy az élesztőt ne érje cl. A vizet állan­dóan töltsük utána, így biztosit^ juk az élesztő légmentes elzárá­sát. 2) A friss élesztőt morzsoljuk el liszttel (1 dkg. élesztőhöz kb. 1 dkg. lisztet véve) szárítsuk meg és tartsuk hűvös, száraz helyen. Bármikor felhasználható a friss élesztővel azonos módon. * ...hogyha a fagyott zöldséget, burgonyát bő sós vízben áztat­juk fél napig, utána bátran fel­használhatjuk. A fonnyadt bur­gonyát 24 óráig áztassuk tiszta vízben. ... hogy az állott vaj újra ehe­tővé válik, ha cseppenként, lan­gyos, forralt tejet és kevés sót keverünk hozzá. ...hogy ha nedves, nyirkos idő­ben nehezen mozdul a zippzár, különösen a táska zippzárja, ak­kor olajozzuk meg időnként gyen­gén parafinolajjal {hajolajjal.) ...hogy a rizst mindig forró víz­ben mossuk tisztára. Hideg víz­ben mosva veszít tápértékéből. ...hogy a só nem csomósodik össze, ha egy-két rizsszemet te­szünk a sószóróba. A rizs ugyanis magábaszívja a nedvességet, ezért jó szolgálatot tesz a rukorszóró- ban is. ...hogy akkor a legízletesebb a főttkolbász, ha nem forraljuk, ha­nem — magában főzve — annyi forró vízbe tesszük, hogy éppen ellepje. Főzelékkel vagy levesben tálalva se forraljuk, hanem tegyük a kész forró ételbe és hagyjuk áll­ni öt percig, hogy' megfelelően át­melegedjék. ...hogy sokáig frissen tarthatjuk a zöldségfélét, ha kőedénybe he­lyezzük és nedves kendővel leta­karjuk. A karfiol friss marad, ha zöld leveleit a fején összehúzzuk és újságpapírba csavarjuk. MÉGEGYSZER A LÉPCSŐKRŐL Kacsapai't néven ismerős Egernek az a része, amelyről most szó lesz — másként Wer­ner apát-út. Hogy az emelkedő kényelmesebb legyen a járó­kelőknek, főként az idősebbek­nek, lépcsővel oldották meg a fárasztó útszakaszt. Most, hogy a fagyos éjjelektől jegessé, csú­szóssá vált útra ráesett a hó, még a vízszintes járdán is két­szer meggondolandó minden lé­pés, hát még itt a sok lépcsőn, amelynek lévén mellette végig kerítés, nincs gazdája ki lese­perje, vagy lehamuzza. Artistá­nak kell lennie annak, aki esés nélkül túljut valamennyi lép­csőfokon. Amikor szóvátetlük, hogy az igen forgalmas nagytemp­lom előtti lépcsőkön még mindig ott a hó, mely nappal olvad, este fagy, sokan úgy vé­lekedtek, hogy kis kerülővel bárki életveszély nélkül ugyan­oda juthat, ne menjenek a lép­csőkön. A Kacsapart esetében viszont még ezt sem mondhat­juk. Senki nem kívánhatja, bogy egy ötperces út helyett bárki negyedórákat csatangol­jon, mert a kerülő legalább ennyit igényelne. Viszont ezen lemenni 50-60 évvel, kisgyere kekkel, esetleg terhesen elkép­zelhetetlen. Még a lépcső mel­lett sem, mert ez most még si- káltabb ródlipálya. A városnak ezt a részét kü­lön figyelmébe ajánljuk a ta­nácsnak. Ugyancsak- a kere- csendi vámház melletti emel­kedőt, mely két szempontból is káros. A ródlizó gyerekek ép­pen a nagyforgalmú veszélyes Deák Ferenc-útra érnek le elég | nagy sebességgel (csoda, hogy naponta nem kerülnek autó alá) másrészt viszont az állat­vásártérre induló jószágok a ki­fényesített szekérúton estik gaz­dájuk nagy támogatásával tud­ják terheiket felvonszolni. Nincs szándékunkban a gye­rekek téli örömére törni. Ellen­kezőleg, örülünk ha a szünidőt vidáman, jókedvűen töltik. No de akár a helytelen ródlipálya választás, akár a lépcsőletaka- rítás esetében kell, hogy szól­junk és felhívjuk az illetékesek figyelmét. Végtére is nem va­gyunk műlesiklók. Színház műsora Január 21., hétfő: Egerben szünnap. Január 22., kedd: Egerben este fél 6-kor Nebánts- virág Schleswig-Holstein tarto­mányban febr. elsején fel­emelik a kenyér árát. Az áremelést a nyersanyagárak emelkedésével indokolják. HHLL0TTB HÍR? ......hogy a fehérfagyöngyöt m agas vérnyomás elleni teák alapanyagául használja fel a gyógyszeripar. ......hogy a világ leggyérebb n épességű világrésze Ausztrá­lia. Területe 7,703.838 négyzet- kilométer, s a lakossága nem éri el Magyarország lakosságá­nak számát, alig 8 és félmillió. ......hogy a világ legmaga­g asabb csúcsa a Csomolungma (Mount Everest), leghosszabb folyója a Nílus, legnagyobb ta­va a Káspi-tenger, legnépesebb állama Kína. ......hogy a tölgyfazuzmót il­latszer készítésénél hasznosít­ják. ......hogy a nyárfarügyet kü­lönböző sebgyógyító kenőcsök alapanyagaként hasznosítja a gyógyszeripar. ......hogy tojással nemcsak t áplálkoznak az emberek, ha­nem felhasználják az iparban is. A tojásfehérje nélkülözhe­tetlen a textiliparban, sárgáját az illatszergyártásnál használ ják fel. Nélkülözhetetlen a leg ­finomabb szappanok készíté sénél és a gyógyszeriparban is. ......Kari Linné svéd tudós k étszáz évvel ezelőtt 4236 fajta állatot említ meg. 1836-ban két másik tudós már 272.000 élő és 39.924 fajta kihalt állatról tesz említést. A mai tudósok véle­ménye szerint már 1 millió 14 ezer fajta állat él a földön. ......hogy az első aknát 1776­b an készítették és fel is hasz nálták ugyanebben az eszten­dőben az angol-amerikai hábo­rúban. Hajók ellen először az amerikai polgárháborúban használtak aknákat nagyobb mennyiségben. ......hogy a világ legöregebb e mbere minden valószínűség szerint a Bakuban élő Mah med. Saját bevallása szerint 148 éves. Jelenlegi felesége „jóval fiatalabb”, csupán 106 esztendős. ......hogy Budapesten a sz esztilalom feloldása óta na­ponta átlag 1300 hektoliter bor fogy el, 3—400 hektoliterrel több, mint rendes körülmények között. ......hogy hiteles adatok sze­rint a 16. században kezdtek először fűzőt használni a nők. Egy időben a fűző használatát fegyházzal büntették. A fűző eredetét egyenesen a közép­korban büntetési eszköznek használt vasfűzőhöz vezetik vissza. F ILM: NINCS IRGALOM Az Egri Uránia mozi mutatja be megérdemelt sikerrel a Nincs irgalom című izgalmas, művészi olasz filmet, amely Livomó kikötőváros életén keresztül keresztmetszetei ad a mai Olaszország életéről is Nyugatnémet túristák Egerben — tízezer kiüfőU’it vs'r 1957-ben a város ­Az elmúlt évben — 1945 óta — külföldi és hazai látogatók­ból egyaránt rekord forgalma volt Egernek. A város törté­nelmi nevezetességeit, szebb­nél szebb környékét, nagyki­terjedésű szőlőhegyeit 120 ezer belföldi és közel 8 ezer külföldi — köztük franciák, dánok hollandok, svédek, és meg számos más nemzetiségű kirándulócsopcrt kereste fel, és gyönyörködött bennük. Ebben az évben előrelátha­tólag emelkedni fog az egri idegenforgalom. Csépany Fe­renc, a Heves megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetőjének tájékoztatója szerint február­ban már meg is érkezik az első nyugatnémet kiránduló­csoport. Ezenkívül az év végé­ig mintegy tízezer külföldi és nem kevesebb, mint 150 ezer belföldi vendégre számítanak. 1957-ben a helyi vendéglátó­ipar sem a budafoki borpincé­ben palackozott borokkal vár­ja az Egert látogatókat, ha­nem a már híres egri bika­vérrel, módokkal, a leányká­val és több más kiváló minő­ségű borfajtával. A várható nagy idegenforgalom megkö­veteli azt is, hogy a város ut­cáinak, tereinek tisztántartá­sáról az erre illetéke.; szer­vek: a városi tanács és a vá­rosgondozási vállalat sokkal jobban gondoskodjanak, mint az elmúlt évben. Eger város anyakönyvéböl Születtek: Varga Mária, Czup- rik Erika, Srilyási Imre, Juhász József, Prokai í.ászló. Sütő Ferenc, Hajós László, Mirkóczki Gyula, Tajti László, Erdélyi Gyula, Gö- raöri Bernáth, Józsa Ilona. Házasságot kötöttek: Asszonyi László—Koller Irma, Balassa Zsig- mond— Lovasi Irén, Bakos László —Csőke Mária. Nemes Lajos— Szabó Borbála. Meghaltak: Várkonyi Józsefnél. I.ebó Barnabásné, Petras János, Ragány János , Kovács Sándor. Antal Aladárné, Pocok István. Joó Gyulúné, Kiss Sándor, Papp (cinci) Imre, Puporka Bélám'. Szecskó Imre. Kivirágzóit a kökörcsin, a hóvirág a szokatlanul enyhe januárban Európában a századforduló óta nem volt olyan szokatla­nul enyhe a január, mint az idén. Svédországban, Svájc­ban, Hollandiában, Dániában, Norvégiában, Angliában min­denütt szép napsütést hoztak az első januári napok. Stock­holmi lapok jelentése szerint az országban számos helyen ki virágzott a kökörcsin, a hó­virág, s több más tavaszi nö­vény. A meteorológusok sze­rint Svédországban 1898. óta nem volt ilyen enyhe január. Svájcban több mint száz éve nem emlékeznek arra, hogy az év első tíz napja ennyire enyhe lett volna. A svájci Alpokban emberemlékezet óta nem volt ilyen vékony hóta­karó, mint az idén. Hacsak további havazás nem jön, a síszezon két hónappal hama­rabb befejeződik, mint más években. EGY RENDELET MARGÓJÁRA béri vívmány, a baráti szórakozás vívmányai lesznek ezek a kiskocs­máié. ahol minden bi­zonnyal újból tanyát ver a mult. S ettől a múlttól mi nem félünk, sőt várjuk, kívánjuk; bár már itt lenne ma. vagy' inkább tegnap. Várunk ... Csak azt nem tudjuk meddig Még mindig piszkos, szutykos, elhanyagolt italboltokat látunk Egerben is. a megye többi városában is a régi hangulatos kiskocs­mák helyett. A törzsven­dégek nevében kérjük a Vendéglátóipari Vállalat vezetőit intézkedjenek, cselekedjenek, mert már úgy ennénk egy kis kol­bászé« bablevest vagy fúróscsuszát, úgy innánk egy szál cigány mellett jófajta egri, gyöngyösi bort, úgy szeretnénk már összehajolva, meg­elégedetten dúdolni: „Asszony lesz a lány­ból, a bimbóból rózsa ” (egri) Száraz dolgok a ma­guk hivatalos nyelvük­kel a rendeletek, törvé­nyek. Mégis ennek a rendeletnek hallatán, amelyről most itt szó lesz, összefutott a nyál a számban, baráti, ked­ves és meghitt esték köd- löttek fel emlékezetem­ben. csendes beszélgeté­sek, halk hegedűszó, s ínyem emlékezetén kol­bászé« bableves, tüzes bor íze, zamata vert egy futó pillanatra tanyát Igen... a kiskocs­mákról van szó, azok­ról a kedves kis kocs­mákról. amelyeknek le­terített virágos asztalai, egyszerű, de ízes ételei, jó borai úgy hozzátar­toztak az élethez, mint a mindennapi kenyér. Igen, azokról a kis­kocsmákról van szó, amelyet Krúdy Gyula annyira szeretett, ame­lyek szolídak voltak és otthonosak, olcsók a vendégek számára, jö­vedelmezők a tulajdo­nosaik számára, s ahol a férj volt a csapos, pincér, főúr egysze­WWW AAA/W ' mélyiben, a feleség meg a szakácsné. És ismerte őket egy város, szeret­te és becsülte is kiala­kult törzsközönsége. Mindenkinek megvolt a maga asztala éveken, évtizedeken keresztül, s a megszokottság biz­tonságot is adott az embereknek, bizton­ságot és nyugalmat. Nem voltak ezek ka­pitalista vállalkozások« jóformán a berendezés, a házaspár keze, szíve, esze volt az egyetlen tőke: meg a vendégek. Akikre nap, mint nap számítani lehetett, s akik nap, mint nap maguk is számítottak egy Szanthoffel-féle kis­kocsmára, vagy a Ka­csára, vágj' a vár alat­ti kolbászcsárdára. És nem a részeg em­berek garázda találko­zóhelyei voltak ezek a kocsmák. Nem is érez­ték volna jól magukat, mert a hangulat, a kör­: nyezet olyan levegőt 1 teremtett, ahol valóban szégyen volt a garázda­ság és erény a csendes, derűs vígénekes vi­dámság. Aztán megszűntek a kiskocsmák. Rendeleti­leg. Megszűntek, mert uram bocsá’ maszekok voltak, magukban hord­ták a kapitalizmus csí­ráit, mert... mert mit tudom én, miért, talán csak azért, mert a ren­delet hozói egyetlen egyszer sem ültek ilyen virágmintás terítős asz­tal mellett- Megszűn­tek, mert létük állító­lag összeegyeztethetet­len volt a szocializmus építésével. S akik a szocializmust építet­ték, az emberek, azok káromkodtak egy cif­rát, s eszükbe jutott sok minden, amit jog­talanul és oktalanul el­vettek már tőlük a szocializmusra hivat­kozva. Aztán, mint valami szénbányában, itt is megalakultak a trösz­tök. Kaptak fizetést, mint alkalmazottak a régi tulajdonosok. Ke­veset. Kaptak árut. Rosszat. S a törzsven­dégek lassan elmarad­tak, helyükbe a Ven­déglátóipari Vállalat, mit tudom én milyen számú italboltja meg­telt két napos fasírttal. rossz borral, duhaj ré­szegekkel. Oda volt a varázs, a hangulat, s a jövedelmező kiskocs­mákból csodák csodája ráfizetéses üzemegysé­gek lettek . Soha, soha többé nem lesz már kiskocsma . ..? S megjelent a rende­let, egy valóban szocia­lista állam rendelete, hogy szakemberek ve­zetésével. bérbeadás útján életre kell hívni a kiskocsmákat. Vív­mány? Kicsit furcsán hangzik, — de az Em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom