Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)
1956-09-26 / 75. szám
1956. September *6. szerda NlPÖJSÄG 3 A szövetkezeti mozgalom néhány problémája községünkben A Központi Vezetőség a legutóbbi ülésén hozott határozatában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy pártunk továbbra is változatlanul nagy erővel segíti termelőszövetkezeteink gazdasági megszilárdulását. Továbbra is arra buzdítja az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy minél nagyobb számban, minél többen válasszák a szövetkezeti gazdálkodást, a parasztság felemelkedésének egyetlen járható útját. Községünkben a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése a nyáron lelassult, pedig a tavasszal jelentősen növekedett a szövetkezeti tagok létszáma. Az bizonyos, hogy a tsz-ek fejlesztését a népszerűsítő munka fokozása is elősegíti, agitá- ciós módszerünk néha rossz volt. Nem maguk a szövetkezeti tagok beszéltek életükről ismerőseiknek és a falu gazdáinak. Pedig nyilvánvaló, hogy azoknak a szavára, akik nem ismerik jól a mezőgazdasági munkákat, kevésbé hallgatnak a dolgozó parasztok. Éppen azért a népnevelőket a mező- gazdasághoz jól értő emberek közül kell kiválasztani. Népnevelőinknek van miről beszélni. Községünkben a Szabad Föld Tsz öt, a Béke útja négy, az Űj Győzelem Termelőszövetkezet hét kiló búzát osztott ki munkaegységenként. Az ilyen érvek győzik meg az egyénileg dolgozókat, s így lehet elősegíteni a szövetkezeti mozgalom fejlődését. A Központi Vezetőség határozatának másik lényeges része azt tartalmazza, hogy az ötéves terv során meg kell növelni a termelőszövetkezetek vonzóerejét, meg kell szilárdítani gazdaságilag és szervezetileg. Rendezik az idős tsz-ta- gok nyugdíját. A teherautók és az univerzális traktorok beszerzésének megkönnyítése, a hitelfeltételek, egészséges lökést adnak a szövetkezeti mozgalom fellendülésének. Egyre jobban kiszélesedik a szövetkezeti demokrácia, növekszik a tsz-ek önállósága, s még inkább érvényesül az az elv, hogy a termelőszövetkezet gazdája maga a tagság. A tsz-tagok és az egyéniek barátságának elmélyítésére az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk. Községünkben ezen a téren jelentős javulás van. Mindinkább szaporodik azoknak az egyéni gazdáknak a száma, akik szorosabbra fűzik a kapcsolatot termelőszövetkezeteinkkel. Községünkben a termelőszövetkezet fejlesztése terén vannak jó érvek, megmutatjuk eddigi eredményeinket. Termelőszövetkezeteink élen járnak a termelésben, s mi hibát követünk el akkor, amikor tsz-eink eredményeit nem propagáltuk kellőképpen, s ezzel égyidőben nem harcoltunk a tsz-t rágalmazók ellen. A község pedagógusai és a tanács végrehajtó bizottsága feldolgozta az eddigi eredményeket és a kultúrotthonban kiállítást rendezett. Ezt sokan nézték meg a dolgozó parasztok közül. A jó agitációhoz az is hozzá tartozik, hogy nem szabad eltakarni a hibákat, sőt meg kell magyaráznunk, mi a hibák gyökere, s hogyan akarjuk kijavítani, illetve megakadályozni. Népszerűsíteni kell a tsz-tagok munkaegységre járó részesedését is, és ezt összehasonlítani az egyéni dolgozók évi jövedelmével. Termelőszövetkezeteink további fejlesztése érdekében minden népnevelőre egy-egy házcsoportot bíztunk, hogy a népnevelő minél gyakrabban Az idei őszi forgalomnak jóformán még csak az elején vagyunk, a vasút dolgozói máris kiváló eredményekkel szárnyalják túl tavalyt teljesítményeiket. Az augusztus ! tudjon beszélgetni az ott lakó dolgozó parasztokkal. Ha mi a tsz eredményeit sokoldalúan propagáljuk, illetve magyarázzuk a kívülálló dolgozó parasztoknak, akkor nem marad el az eredmény. Természetesen emellett termelőszövetkezeteinknek tovább kell javítani munkájukat, mert sok esetben nem eléggé szervezetten fognak egyes feladatok végrehajtásához és ez akadályozza a jobb eredmény elérését. Nagyobb gondot kell fordítani az alapszabály betartására is. Vádnál László, VB-elnök Besenyőtelek. 22-i 16 053 kocsi berak ás után újabb kiemelkedő siker született. Szeptember 18-án 16 319- re javították a vasutas dolgozók a napi kocsiberakási rekordot. vVWWWVVVv^AA^A/^A^^^WAAA^őAVA^^W'/WWWVVSAA/WWVWVVVV VASUTASREKORD: Egy nap alatt 16319 kocsit raktak meg fà&fà GYERMEKMOSOLY ARANKA — ARANYOSKA Ügy jártam vele, ahogy a fogoly csirkével szokott járni a határban kószáló ember. Csak akkor vettem észre, mikor már a lábam előtt állt a vadvirágos tárkányi határban a nekem is csaknem derékig érő fűben. Aranysárga haja beleolvadt a pipitér sárga foltjába, amit játékosan borzolt a Várhegyről lesuhanó szellő— Hol jársz te erre, ahol a madár sem jár? — kérdeztem tőle csodálkozva. — Édesapámnál voltam az erdőben. — Ki tudná visszaadni ennek a vékonyan csilingelő hangnak édes zenéjét, amivel elmesélte nekem, hogy ő mindennap eljön erre, amikor apjának viszi az ebédet. Inkább kerülő úton megy haza, mert itt nyílnak a legszebb virágok. — Hát iskolába jársz-e? •— Bizony hogy járok —válaszolt büszkén. — Már kijártam az első osztályt! — Milyen volt a bizonyítványod? — Csupa ötös. Még könyvet is kaptam. Ezt úgy mondja szerény, természetes hangon, inkább csak a szeme csillogásából lehet érezni, hogy büszke rá. i Aztán elmeséli, hogy van ! neki bátyja is, az már »hatodosztályos«, de nem tanul olyan jól. A Nap már a Berva fölött jár, de mi még mindig beszélgetünk. Én nem győzök gyönyörködni a pöttömnyi lányka fesztelen csevegésében. Hangján egy csepp elfogultság sem érzik, olyan természetesen cseng, mint a bokorban trillázó csalogány dala. — De hirtelen felkapja a kis batyut: — Mennem kell, vár az Édes!... — Legalább azt mondd meg még, hogy hívnak? — Arankának. Zsebembe nyúlok forintosért: — Nézd csak, a kitűnő bizonyítványodért, fogadd el tőlem ezt a »kitüntetést.« — Hogyne, nem kell nekem pénz! — hangjából igaz sértődöttség csendül ki, s én úgy elszégyeltem magam, mint akit valami bűnön kaptak rajta. Csak akkor nyugodtam meg, amikor a hegy aljáról újra hallottam magát mulattató hangját: Szárnya, szárnya a madárnak, Nincsen párja a tárkányi lánynak... Halasy László Gera György: Pokoltánc. Polgárcsalád története a Pokoltánc. A háborút közvetlenül megelőző évek, a fasizmus előretörésének időpontját egy pesti kereskedő-család életében beálló változások tükrében mutatja meg az író. Annak a fővárosi polgári társaságnak a világát ismerjük meg, amely mint kapitalista, maga is aktív támogatója volt a felszabadulás előtti úri rendnek, de amely ezzel az őt magát is felfaló fasizmus tombolását segítette elő. A Hollander-cég belvárosi fogalmak szerint is előkelő úridivat üzlet. A cég főnöke kínos pedantériával, nem kis sznobizmussal ügyel árukirakatának minőségére, segédjeinek külsejére, a kiszolgálás modorbeli, sőt akusztikai tökéletességére is. A budai villában élő család — felesége és Márta leánya — felett is az öregúr féltő gondoskodása, a jómód látszatnyugalma honol. Igen ám, de a valóság nem tiszteli a meghitt családi fészkek harmóniáját és betolakszik a maga kérlelhetetlen törvényeivel. Hollander úr éppen a két legféltettebb ponton — üzletében és otthon — kapja az első csapást. Leányát, Mártát kitessékelik az egyetemről, s üzletébe, fellegvárába is betolakszik a kor levegője. A rohanó események tovább bonyolítják, sőt összekuszálják a család anyagi és érzelmi életét. A kereskedő leánya anarchista társaságba kerül, majd szerelembe esik s végül is Svájcba menekül a számára egyre nyomasztóbbá váló valóság elől. A regény végén bevonuló német katonák döngő léptei akasztják meg a megtébolyult világ pokoltáncát, céltalan erőfeszítéseit. Balzac: Cesar Bírotteau. Balzac közismert regénye azt mondja el, hogy küzdi fel magát szorgalmas munkával egy párizsi illatszerész, és a biztos jólétből hogyan kerül az akkor kialakulóban lévő finánckapitalizmus képviselőinek karmaiba. A könyv minden ízében jellegzetes alkotása a balzaci írásművészetnek. Azzá teszi már maga a tematika is: a hős pénzügyi viszonyainak állandó részletes elemzése, a fantasztikus spekulációk, és a kialakulóban lévő finánckapitalizmus mohó reakciós képviselőinek leleplezése, a balzaci filozófálgatás jellegzetes tévedései, félrekanyarodása egy népszerű biológiai, fiziológiai elmélkedés felé, stb. Azonban, mint egyéb írásaiban is, mindenekfölött meggyőző és hatásos a társadalom reális rajza. Itt egy hatalmas í írói egyéniség saját nézetein ! felülemelkedve, félig öntudatlanul, félig csodálatos éleslátással mutatja meg az anyagi körülmények és a jellemek szétválaszthatatlan összefüggéseit. Balzac műve tehát a lapjain kibontakozó események és tár-- sadalomrajz nyelvén, az élet nyelvén szól az olvasóhoz. ÜElitÜ^lS A vámosgyörki Haladás Termelőszövetkezetben tíz DISZ- fiatal dolgozik, két fiú és nyolc lány. Munkájuk és magatartásuk azt bizonyítja, hogy szeretik a termelőszövetkezetet. ök azok, akikre a tsz szilárdan támaszkodhat, ők veszik fel elsőnek a szerszámot és ők teszik le utoljára. Szeretik a munkát, a rendet, a fegyelmet, szeretnek énekelni, táncolni. A vezetőség is mindig jót mond róluk. Nincs semmi baj velük. Ezekután azt hinné az ember, hogy a dolgos fiatalokat meg is becsülik. Sajnos, ez nem így van. Az utóbbi hónapokban még a vak is látta, hogy romlik a fiatalok és az idősebbek közötti viszony. A 16 esztendős Baranyi Magdának azt mondják, hogy nem végez olyan nehéz munkát, mint a férfiak. Nagypál Bélánénak a brigádvezető kiadta az útját, mert beteges, pedig így is 94 munkaegységet teljesített. A lelkesítés, és a megbecsülés helyett kedvüket szegték a fiataloknak. Olyan híreket terjesztettek, hogy egyesek munkája semmit sem ér, lebecsülték, felesleges tehernek tartották őket. A szinte elviselhetetlen kömények között azonban a becsületes fiatalok állták a sarat. Nem volt eszükben sem, hogy otthagyják a szövetkezetét, melyet nagyon megszerettek. Panaszkodni nem akartak senkinek, mert megfélemlítették őket. Nem éreztek elég erőt a hónapokig tartó bajok leleplezéséhez és orvoslásához. Ügy gondolták, hogy ehhez még a szövetkezetnek sincs ereje. Pedig tudták, hol a hiba. De mit tehettek, amikor az igazgatóság is, a pártszervezet is hallgatott, mintha minden a legnagyobb rendben lett volna. A szövetkezet két „kiskirályával”, Barna Jánossal és Kóczián Pállal szemben ők is tehetetlenek voltak. De a közmondás azt tartja... „jegenyefák nem nőnek az égig”. A pohár betelt, közgyűlést kellett összehívni. A közgyűlésen a fiatalság rágalmazása mellett sok minden kiderült. Barna és Kóczián fekete fuvarokat csinált a vezetőség tudta nélkül. A közös tulajdonból több hold földet kiadtak az egyénieknek, saját hasznukra. A mezőgazdasági munkák dandárjában bontották a munka- fegyelmet. Igyekeztek lejáratni a pártszervezetet és mint igazgatósági tagok, kíméletlenül elfojtották a bírálatot. Felelősség terheli őket azért is, mert a szövetkezet kukoricája, napraforgója egyszer lett bekapálva, az általuk szított civódások miatt. A közgyűlésen a becsületes tsz-tagok magukra találtak. A felszólalók minden szavából kicsendült a felelősségérzet. Ezen a közgyűlésen tanulta meg a fiatalság, hogy nagy erőt képvisel. Barna és Kóczián csendben, lehajtott fejjel ültek és hallgattak, mintha a bíróságon ültek volna. Néha- néha szépítgetni akartak, de a fiatalok erélyesen felléptek ellenük. Amikor az elnök szavazásra bocsátotta az ügyet, egyhangúlag olyan határozatokat hoztak, hogy Barna Jánost és Kóczián Pált kizárják a szövetkezetből, Szabó Béla brigádvezetőt pedig figyelmeztetésben részesítik. A közgyűlés elmúlt. A Haladásban lassan-lassan megindult az egészséges fejlődés. A DISZ- fiatalság újra vidám, száll az ének a vámosgyörki földek fölött. Beszéltem a minap az egyik fiatallal, aki örömmel újságolta, hogy jól megy a munka. És nyomatékosan hozzátette: „Előbb kellett volna”. Az eseményből sokat tanultak. Megtanulták elsősorban azt, hogy elég erősek ahhoz, hogy bármikor megszüntessenek minden olyan kezdeményezést és kísérletet, amely a szövetkezeti érdek ellen irányul. ERKI JANOS Válasz az ötéves terv vitájában elhangzott javaslatra Sántha Andor elvtárs, hatvani vonatkezelő leveléről a Szabad Nép május 17-i számában írtunk. Sántha elvtárs javaslatát — mint alább kiderül — egyelőre nem lehetett elfogadni. Megköszönjük észrevételeit, s a következőket közöljük: Igen helyesen írt a hatvan— kisterenyei szakasz második vágányának építéséről. A második vágány építése indokolt, de a második ötéves terv során nem végezhejük el, mivel más fontos beruházásokat kell 'megvalósítanunk, amelyek sorrendben megelőzik azt Elvtársi üdvözlettel: Kossá István, az ipari szakbizottság titkára Az áj gyöngyösi Állatorvosi Rendelőintézetben Felszabadulásunk után állategészségügyi intézményeink is — éppen úgy, mint egészségügyi intézményeink — rohamos fejlődésnek indultak. A fejlődés eredményeként jelenleg az országban két állatkórház és 28 rendelőintézet működik. Az állatkórházak és rendelőintézetek célja, feladata az, hogy a hosszabb kezelést, vagy különleges felkészültséget és felszerelést igénylő műtétek végrehajtására alkalmas helyiségek, kezelő és műtő álljon rendelkezésre. Az állatkórházakban kis- és nagy állatok elhelyezésére alkalmas, több állatot befogadó istállók épültek, a kezelő, a műtő, a laboratórium és a felvételi iroda mellé. A másik egészségügyi intézmény az állatorvosi rendelő- intézet — ambulancia —, ahol bejáró, átmenő betegek vizsgálata és kezelése történik. Mindkét intézmény megyénkben eddig ismeretlen volt a lakosság előtt, amíg kormányzatunk Heves megyében, Gyöngyösön életre nem hívta a megye első állatorvosi rendelő-intézetét. Még most rendezetlen, kerítésnélküli telken vezet az út az állatorvosi rendelő-intézethez. Bent azonban már kellemes meglepetés éri a látogatót. Szépen berendezett, műszerrel és gyógyszerrel gazdagon felszerelt műtőben és laboratóriumban egy nagyobb műtét előkészületei folynak. Egy napi 16 liter tejet adó tehenet készül operálni az intézet fiatal vezetőállatorvosa. A tehén úgynevezett recésgyomrában idegen test van, melyet a takarmánnyal együtt nyelt le, s ha műtéttel idejében nem segítenek, az állat hashártya- vagy szívburok-gyulladás következtében elpusztul, illetve kényszervágásra kerül. Az idegen test eltávolítása a hasfal és a gyomor falának megnyitásával történik, teljes érzéstelenítés után. A műtét hosszadalmas, másfél—két órát vesz igénybe. Az idejében végzett műtét, mintegy 80 százalékban jár sikerrel, olyan értelemben, hogy a műtét után az állat tétemény képességét, tej hozamát 80 százalékban nyeri vissza. Hasonló műtéteket, lényegesen kisebb számban már régebben is végeztek, de a múltban ilyen jól felszerelt műtő, laboratórium nem állott az állategészségügy rendelkezésére. A műtétet végző Goóts László szakorvos mintegy 10 centiméter hosszú, hegyes szöget vesz ki a gyomorból, utána sebvarrás, majd a sebnek kötéssel való elzárása következik. A fent leírtak sok időt vesznek igénybe, s nagy fáradsággal is járnak. A vastag bőr varrása- nagy fizikai erőt igényel. Bár a rendelő-intézet ez év májusában kezdte meg működését, betegforgalma napról-napra emelkedik. A beteganyag eddig a gyöngyösi, hevesi, és a hatvani járás területéről adódott, de Szolnok megye területéről is kaptak már beteget. Mindez azt igazolja, hogy szükség van Gyöngyösön erre a rendelő-intézetre, s feladatát .mind egészségügyi, mind állattenyésztési vonalon megoldja. Dr. Tremkó Ferenc, állami állatorvos. A légoltalom harcosai új családi otthont építettek hősi halottjuk hozzátartozóinak Kedves, megható ünnepség volt szombaton délután Fel- sőtárkányban. Ebben a faluban ezen a napon egy új családi otthont avattak, melyet a légoltalom harcosai építettek egy hősi halottjuk hozzátartozóinak. Juhász Cs. Emil, a légoltalom tűzszerésze 1953-ban a német fasiszták által lerakott aknák felszedése közben hősi halált halt. Ez a tűzszerész szegény parasztcsalád gyermeke volt, akik heten voltak testvérek. A múlt rendszerben igen nyomorúságos sorsban éltek. Lakásuk egy egészségtelen rozoga viskó volt, amely helyett a felszabadulás után akartak újat építeni. A legnagyobb fiú, akinek keresetére a nagy család számított, kötelessége teljesítésében hősi halált halt. A sok- gyermekes szegény család azonban nem maradt egyedül. Új otthonuk felépítésében segítségükre siettek a BM VI/ 115. sz. légoltalmi alakulat harcosai. Ezek a katonák pártszervezetük felhívására önként jelentkeztek, hogy elesett bajtársuk, Juhász Cs. Emil Szüleinek és kiskorú testvéreinek felépítsék házukat. A gyászolók, a szülők és testvérek meglepetésére aug. hó közepén 20 légoltalmi műszaki katona jelent meg Fel- sőtárkányban, akik határtalan szorgalommal szeptember 15-re, 21 nap alatt egy két szoba, kony- hás új családi házat építettek elesett bajtársuk szüleinek. Az új otthont szombaton délután adták át Juhász Cs. Simonnak, az elesett katona édesapjának és családjának a Belügyminisztérium képviselői és az új ház építői. A megható ünnepség alkalmával a ház gazdáinak mindössze az volt a kívánsága, hogy adják át nekik a házat építő harcosok fényképét, hogy egész életükben láthassák, kiknek köszönhetik a gyönyörű szép, tágas családi otthonuk megvalósulását. Készéi István Zöldszöv-akció helyett idén állandó árukészlet Olvasóink közül bizonyára még sokan emlékeznek arra, hogy tavaly ősszel a ZÖLD- SZÖV különféle akcióval segítette dolgozóink nagyobb élelmiszer bevásárlását. így ha munkahelyükön jelentkeztek a ZÖLDSZÖV által megjelölt üzletben egyszerre meg lehetett venni burgonya, káposzta, gyümölcs, stb-ből a kívánt mennyiséget. De a jelentkezésnek határideje volt, s ennek — BEFEJEZÉSHEZ közeledik az atkári kultúrház építkezése. A békekölcsön részesedésből, jutalomból és községfejlesztési alapból, valamint a több százezer forintos társadalmi munkával épült modem kultúrházon jelenleg a vakolási munkák folynak. lejártával nehezebben sikerült a felsorolt terményeket nagy tételben megvásárolni. Idén ősszel a ZÖLDSZÖV a megye három városára számítva, burgonyából mintegy 90— 100, zöldségféléből 15—20, minőségi gyümölcsből pedig 25 vagont biztosít, tehát bőségesen, sőt azt mondhatjuk korlátlan mennyiséget. Akcióvásárlás most nem lesz, de erre nincs is szükség, mert bárki, bármikor kedve szerint vásárolhat. (Éppen előfordulhat, hogy egy-egy üzletből pár napig valami hiányzik, de másutt megtalálható lesz.) Az érdeklődésünkre kapott válasz alapján minőségben és az áraknál 1955 őszéhez viszonyítva, nem lesz figyelemre méltó változás.
