Népújság, 1956. szeptember (68-76. szám)

1956-09-15 / 72. szám

1956. szeptember 15. szombat NÉPÚJSÁG 3 Eger város új üzeme: az Autóipari Forgácsológyái KÖZEL EGY éve, új üzem kezdte meg munkáját Eger ha­tárában, a Kistályai út men­tén. Maga az épület már isme­rős az egriek előtt. Mindenki tudja, hogy évekkel ezelőtt a Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat működött itt, több, keve­sebb eredménnyel. Tavaly októberben pedig a Kohó- és Gépipari Minisztérium egyik új vállalata, új emberekkel és vezetőséggel lépett a gépja­vító örökébe, s azóta egyre fej­lődik, gazdagodik és egyre si­keresebben szolgálja fejlődő autógyártásunkat, az Autóipari Forgácsológyár. Az üzem rövid múltjának történetéhez tartozik még az is, hogy korszerű, modern esz­terga és egyéb gépekkel töltöt­ték meg a nagy csarnokot és az új gépek mellett dolgozó szakmunkások már 106 száza­lékra teljesítették a második negyedéves tervet. A III. ne­gyedév első két hónapjában pedig már 107.2 százalék lett az eredmény. Ma már több ki­váló dolgozóval büszkélkedhet az új üzem, ilyenek Vajda Pál marós, Fodor Dezső he­gesztő, Tóth József lakatos, s lassan kezd kialakulni az ál­landó törzsgárda. Röviden csak ennyit a múlt­ról, amely még nem több né­hány hónapnál. Az üzem igazi története még csak most kez­dődik. Szép távlat, nagyszerű jövő áll a forgácsoló előtt, s ugyancsak serény mozdulatok­kal kell papírra vetni a soro­kat, hogy feljegyezzük mind­azt, amit Nagy János elvtárs, az üzem igazgatója mond, az üzem második ötéves tervéne ­tődére is, s nem. rossz az az elképzelés, hogy a Hejőcsabal Cementipari Gépjavító Válla­lat átadná a közelben lévő szürkevasöntődéjét a forgá­csológyárnak. AZ ŰJ ÜZEMBEN igen sok emberre, sok szakmunkásra lesz szükség, hisz a jelenlegi létszám ötszrösére növekedik majd. Érdemes erről beszélni, már csak azért is, mert ez több embernek nyújt majd munka- és kereseti lehetősé­get. Jelenleg is nagy szükség van az emberre, mert a nap- ról-napra növekvő termelés egyre több munkaerőt köve­tel. Szükség van esztergályos, lakatos, marós, fúró szak­munkásokra Az üzem veze­tői átképzős tanfolyamok szervezésével igyekeznek a megfelelő utánpótlásról gon­doskodni. A kilenchónapos tanfolyamon képzett szakmun­kást nevelnek mindenkiből, aki igyekszik és a termelés­ben és a tanulásban is egy­aránt jól megállja a helyét A múlt hónap elején kéz- I dődött el egy átképzés tan­folyam. Ezen 30 most érettsé­gizett fiatal tanul nagy szor­galommal Az érettségi, a kö­zépiskolai képzettség * csakis előnyükre válik a tanulásban. őszi Sándor és Csáki Mihály előmeneteléből máris látni lehet, hogy mindketten jó szakmunkások lesznek. Az új üzem falai között az új em­berekből így kovácsolódik ki a jövő művelt, jól képzett munkásosztálya. De nemcsak az érettségizettek, hanem a most leszerelő katonák is he­lyet kapnak az üzemben, s a polgári életben is jól megta­lálhatják itt számításukat. A korszerű üzem építkezé­sével egyidőben nagy gondot fordítanak a dolgozók munka- és életkörülményeinek állan­dó javításására is. Az idén összesen félmillió forintot for­dítanak munkavédelemre. A fűtést úgy igyekeznek javíta­ni, hogy két nagy kazánt sze­relnek be Az egyik kazán például óránkint 70 tonna zt képes termelni. Elkészült? a mosdó- és az öltözőhelyiség.? most kerül sor az ebédlő be-< rendezésére is. Modem villa-! mostűzhellyel és hűtőberende-! zéssel látják el a konyhát, sí nemsokára a saját üzemi ét.-? kezdéjükben főznek a dolgo-! zók részére, TÁLÁN NEHÉZ is lenne a< végére érni, hisz annyi itt! a terv, a javaslat, mely az új! üzem fejlesztésére vonatkozik. Vaskos iratcsomók, műszaki! rajzok, tervezések, szakvéle­mények zöme ma még csak! papíron mutatja, hogyan épít; második ötéves tervünk új • nagyüzemet a város határá-; ban. Néhány év csupán és; megelevenednek a száraz terv-; számok, s nemcsak papíron hanem a gyakorlatban is !át-< hatjuk majd népünk alkotó; munkájának újabb bizonvsá-; gát, az uj üzemet. Megvaló­sulnak a tervek, hisz úgy akarja ezt a nép, mindany- nyian így akarjuk. CSÁSZÁR ISTVÁN an « ISI távlatairól. Először talán beszéljünk ar­ról, milyen céloka szolgál az üzem, mit gyártanak itt? TUDVALÉVŐ, hogy a ma­gyar gépjármű-gyártás fellen­dülő szakaszában van, a kül­földön is elismerik készítmé­nyeit. Az új egri üzem ezek­hez készít alkatrészeket, de ezen felül szerelésekkel is fog­lalkozik. Az idén például a kí­nai exportra gyártott Ikaru- sokhoz készítenek szerelő szer­számokat, csavarhúzókat, kul­csokat, fogókat, emelőket stb. Nemcsak az autóbuszokat, ha­nem a traktorokat és a lánc­talpasokat is ellátják ilyen esz­közökkel. A szerelőműhely dolgozói különleges, úgynevezett célren­deltetésű kocsikat állítanak össze. Itt készülnek az egész­ségügyi kocsik, a locsoló teher­autók stb. Ismeretes az is, hogy a Csepel Autógyárban most újtípusú hegyi teherko­csik gyártását tervezik. Ezeket is a forgácsológyár látja majd el mechanikus feltöltővel. Ha­marosan elkészül a prototípus, jövőre az O széria, utána pedig megkezdődik a sorozatgyártás. Egy másik érdekesség az autó- fűtőtest gyártás lesz. Ez a szer­kezet külön kismotorral ren­delkezik és egy kilogramm gázolajtól is-több órán át ma­gas hőmérsékletet ad. Egy perc alatt körülbelül 25 köb­méter levegőt képes kicserél­ni, s ha kell, 80 fokos meleget is ad ez a fűtőtest. A mezőgaz­daság gépesítését pedig azzal segítik az üzem dolgozói, hogy tartalék- és pótalkatrészeket készítenek a traktorokhoz, lánctalpasokhoz. A jövő évi termelés érték­ben és mennyiségben már há­romszorosa lesz az ideinek. A fokozatos üzemfejlesztés pedig azt hozza maga után, hogy az ötéves terv végére a jelenlegi kapacitás hétszeresére növeke­dik majd. A termelés ilyen nagyarányú növekedése termé­szetesen nem megy magától. Üj üzemek, szerelőcsarnokok épülnek. Államunk az ötéves terv során 20 millió forintos beruházással fejleszt korsze­rű nagyüzemet a forgácsoló- gyárból. A napokban adták at rendeltetésének a három olajtüzelésű kályhás edzőüze­met. A későbbiek során mer két új elektromos kályhával bővül ez a részleg. Jelenleg a fogazóműhelyt építik, rövide­sen fel is szerelik. Ez az üzemrész is még az Ider megkezdi a termelést A ter vek szerint 1962-ben végleges befejezést nyer az üzembów tés. Akkorra az új létesít mény méreteire nézve körűi belül a Gyöngyösi Váltógyar- ral lesz azonos Nagy szüksé­gé van az új üzemnek az on­Naptár Szép ember 15. 1946 A Bolgár Népköztársaság kikiáltása 1961. Megkezdődött az Invergor- don kikötőben az angol hadiflotta matrózainak felkelése. 1803-ban született Prosper Mérimé francia Író. Szeptember 16. 1944. A szovjet csapatok felsza- i badítják Szófiát. 1745-ben született M. I. Kutuzov, 1 a nagy orosz hadvezér. Szeptember 17. Iü9l-ben halt meg Petzval József fizikus és matematikus, az első jó fényképezőobjektlv megalko- í tója. 1841-ben született F. M. Reset- ! nyikov, orosz demokrata író. Szeptember 18. 1945-ben megalakultak a szovjet hadsereg első gárdaegységei. 1919-ben Latinka Sándor kor­mányzótanács biztost az ellenfor­radalmi tisztek meggyilkolják. — KIVÁLÓ Dolgozó kitün­tetést adományozta a film ' forgalmazása terén elért ió munkájáért Somogyi István feidebrői és Neufeld József kömlői mozigépészeknek Dar­vas József népművelésügyi miniszter. — A GYÖNGYÖSSOLY- MOSI kultúrcsoport Sásdy Sándor: Cseresznyevirág cí­mű darabjával készül a me­gyei bemutatóra. Eddig öt faluban tartott nagysikerű előadást az együttes. Őrködjünk városunk szépségén Egy rövidke újsághír és milyen büszke örömmel dob­bant meg szívünk, amikor el­olvastuk. Pedig tulajdonkép­pen nem nagy dologról van szó, csupán tudósítja az or­szág lakosságát, hogy az idén eddig 102 külföldi csoport lá­togatta meg Egert. Ez a sze­rény számadat sokat mond az olvasónak, különösen nekünk, egrieknek. Városunk az ország egyik fontos idegenforgalmi góca Még azok is. akik tavasszal szkeptikus megjegyzésekkel, esetleg ironikus mosollyal szemlélték a város fejleszté­séért, szépítéséért tett erőfe­szítéseket, ma már láthatják, hogy még az eddiginél is na­gyobb munkára, több gondos­ságra és a városunk iránti szeretetből fakadó felelősségér­zetre van szükség. Különösen ez az utóbbi az, amire sokszor apelláltunk már és még min­dig újra és újra beszélni kell. Még mindig akadnak felelőt­len személyek, akik mások munkájának eredményét gon- datlatságból vagy éppen dur­va ártani akarásból megsem­misítik. Parkjaink őrzésére még mindig kevésnek bizo­nyul a parkőr. Még mindig több a szemét az úttesten, mint a hulladékgyűjtőben. Ez látszólag apróság, de olyan apróság, amire az ide­genek érzékenyen reagálnak. Hogy ez így van, igazolja a múltkori élményem is. Az amsíerdamiak csoportja a megyeházát tekintette meg, Az Egészségház utcában talál­koztam velük, amikor az autó­buszhoz mentek vissza. Egy idősebb, tanárnak látszó férfi megjegyzését hallottam, amint a mellette lévő nőnek néme­tül ezt mondta: — Mennyi szépség és meny­nyi szemét összezsúfolva! S karjával széles mozdulat­tal mutatott mindjárt a bizo­nyítékra: a megyeházra és az egészségház utcai új épületek környékére, ahol — úgy lát­szik— még évek múlva is ott fog éktelenkedni a sok kő, törmelék és műemléknek nem igen nevezhető hátsó épület, amelyet jelenleg lisztraktár­nak használnak. Vajon mit szólhattak ak­kor, amikor a Szépasszony- völgy felé haladva, megpil­lantották a Bartók Béla teret. Különösen ha a tér nevét is megtudták. . . Halasy László — ŰJ KULTŰ ROTTHONTÍ avatnak még ebben az évberi Nagyrédén. A helyi népií együttes szorgalmasan készül] az avató ünnepségre. — A HATVANI járás dől-! gozó parasztjai közül egyre! többen ismerik fel a társuló-! sok előnyeit, s újabb földmű-í vesszövetkezeti szakcsoportok! alakulnak. Heréden most ala-í kult meg egy kertészeti szak­csoport, s emeuett még egy< méhész szakcsoport is alakú- < lóban van. Ezenkvül Hatvan-! ban egy kertészeti, Rózsa-! szentmártonban pedig egy méhészeti szakcsoport jelents! be megalakulását a közeli na-< pókban. — MEGKEZDTE A RIZS« aratását a kiskörei állami< gazdaság. 1000 holdnyi rizs-\ területről már napokkal ez-\ előtt leeresztették a vizet ésj 500 munkás részére biztosi-í tották a szállást aratás idejé­re. (Molnár József) — SZOVJET ÖSZTÖNDÍJ jas egyetemisták küldöttsége; látogatott el szerdán a Recski; és a Gyöngyösoroszi ércbá­nyákba. A fiatal bányamér­nökhallgatók meglátogatták bányákat, s a helyi ismere-; lekkel gazdagították szakmai; tapasztalataikat. Ezt megelő-; zőleg Petőfibányát is nieglá-; togatták a hallgatók. — OKTOBER első napjai­ban nyelvtanfolyam indult pedagógus szakszervezet klub-: rendezvényeinek keretén be-: lül. Már eddig közel 200 je­lentkező van. A tanfolyamon: öt nyelvet (orosz, német, fran-: cia, angol és olasz) kezdő és: haladó fokon oktatnak. — JÓVAL NAGYOBB sző­lőtermés várható az idén. mint a múlt évben és nincs; elegendő hely a tárolásra. A gyöngyösi járás tsz-ei ígye-'. keznek pótolni a hiányt. Ai atkári Micsurin Tsz kétszáz a nagyrédei Győzelem Tsz 300, a karácsondi Dózsa és a gyöngyössolymosi Uj élet 200 hektoliteres hordókkal bővíti, tárolóhelyét. Tolijegyzetek Az IBUSZ-hoz és a műemlékbizottsághoz Állok a Dobó szobornál, élvezem a szep- ■r*’ temberi napsugár simogatását. Egy­szer csak 20—30 főből álló turistacsoport kö­zeledik a szoborhoz. Megnézik, körüljárják, majd megszólal az egyik:. «Menjünk tovább, itt sincs ismertető tábla." Hány helyen és hányszor hallhatunk ilyen és ehhez hasonló szavakat, mert egyetlen műemlékünkön sincs ismertető felirat, tájékoztató tábla, mely az épület, szobor, kerítés, vagy kapu alkotását, történetét, nevezetességét néhány mondatban megmagyarázná. Súlyos mulasz­tás ez. Városunkban sok száz és sokezer tú­rista, kiránduló látogat el. A vendéglátóknak — az IBUSZ-nak és a Műemlékbizottság­nak — ezt a súlyos mulasztást már régen or­vosolni kellett volna Jobb későn, mint soha, — rajta hát, he­lyezzék el azokat az igénytelen kis táblákat, úgyjék el, sokat érnek el vele (B. J.) ■ Â VERSENY, ESELYES NÉLKÜL IVem vagyunk soviniszták mi, egriek és' Heves megyeiek, sőt ebben az esetben még a reális lokálpatriotizmus sem hajt ben­nünket. Csak az igazság, helyesebben az igaz-~ ságtalanság Verseny, esélyes nélkül, — bor­verseny, egri bor nélkül. Közelebbről: a lubl- janai nemzetközi borversenyen az illetékes magyar szervek felületessége miatt, nem sze­repelt a világhírű egri bikavér, medoc, s a nem kevésbé híres egri leányka sem. Az egri borász-szakemberek is csak az újságból tud­ták meg, hogy van ilyen borverseny, egyet­len szóval sem tájékoztatták őket az illeté­kesek. Az egri borok világhírnevéről beszélni már szinte közhelyszámba megy. De az nem közhely, hogy az egri borok lubljanai sze­replése — az ott megszerezhető kitüntetése­ken túl — export és valutáris szempontból milyen sokat jelentett volna a devizában nem nagyon dúská'kodó országnak. Nem volna érdektelen, ha az Élelmi- szeripari Minisztérium megvizsgálná ki a fe’elős azért, és azt sem, ha a mulasztót ; kellő eréllyel felelősségre is vonná., ((ni - ó) i EGRI FI0TALOK ­VÉDJÜK MEG VAROSUNK MŰEMLÉKEIT Most, hogy az iskolák ismét megnyitották kapuikat a tanulni vágyó ifjúság előtt, friss élettel teltek meg Eger utcái és terei, de az új alkotások mellett évszázados faiak, öreg házak, régi vasrácsok, szobrok, műemlékek tekintenek reánk. Ezekről az értékeinkről, a műemlékek­ről szeretnénk beszélni. Eger egyike hazánk legjelentősebb és legérdekesebb műemléki területeinek. Ne csak azt jegyezzük meg, hogy Magyarországon Budapest és Sopron után nálunk van számszerűen a legtöbb műemlék (ezidőszerint 175 műem­léket és műemlekjeUegű építményt tartunk nyilván), de nem egy Oiyan épület található itt, amely országos szem­pontból is egyedülálló. Ilyenek például az egri vár, vagy a megyei tanácsháza európahírű vasrácsaival, a Liceum épülete és masok. Középkori építészetünk legkiválóbb emléke a már említett vár. A tatárjárás óta sokat építkeztek rajta: kü­lönösen a XVI századi olasz módszer szerint létesített bástyák, földalatti termek és folysók érdemesek megte­kintésre. A volt székesegyház rom-terüietén megtalál­hatjuk a XI .századtól a XVI. századig terjedő román és gót stílus minden jellegzetes alakulatát. A mostani lak­tanya rész gótikus folyosója Mátyás király idejéből való. Ezeket különösen meg kell becsülnünk azért, mert a kö­zépkori polgári építészet egyébként bizonyára meglévő számos emléke, sajnos, főleg az 1552-es, 1556 és 1687-es ostrom alkalmával teljesen elpusztult. Egert 1596-ban a török árulással bevette. A törökkori város legszebb em.éke a XII. századi minaret. Az épü.et jóformán ép és hazánk legszebb törökkori műalkotásai közé sorolható. A magyarországi XVIII századi művészet sehol sem hozott olyan bő és gazdag termést, mint Egerben Palo­ták, templomok, polgárházak egymásután épülnek és a század végére kialakul Eger egységes barokk és copf stí­lusú városképe. Palotáink, nagy középületeink közül leg­szebbek a Líceum — (Pedagógiai Főisko a) —, a megyei tanács háza, a Dobó gimnázium és mások, — temploma­ink közül a volt minorita templom egyike hazánk leg­szebb barokképítményeinek, kisebb épülete nk, polgárhá­zaink sokasága pedig a Vöröshadsereg, a Dobó, a Széche­nyi úton, Kossuth téren. stb. található. A XIX. századi klasszicista építészetnek egyik leg­jellegzetesebb és legnagyobb alkotása a főszékesegyház így, ezen a helyen megközelítőleg sem tudjuk fel­sorolni műemlékeinket, ezért bocsátottuk az iskolák ren­delkezésére a város hivatalos műemlékjegyzékét, ahol (a hirdetőtáblákon) azokat mindenki megtekintheti. Felmerülhet a kérdés: miért kell foglalkozni a mű­emlékekkel, miért kell azokat fenntartani, védeni? A műemlékek a magyar múlt művészeti és történeti emlékei ,ezek népünk művészi alkotóképességének ma is élő tanúi. De nemcsak régi művészetünkről, de régi ko­rok társadalmi, termelési, technikai viszonyairól is be­szélnek ezek az alkotások, sokszor többet és hiteleseb­ben, mint az írottt okmányaink. A mély hazafiságnak is bő forrásai a műemlékek, mert hazáját csak az sze­retheti igazán, aki szűkebb hazájának emlékeit, hagyo­mányait is tiszteli és megbecsüli. Ezért kell emlékeinket megvédeni és fentartani, — és különösen most, amikor műeml,keink tulajdonosa ma­ga a magyar állam, amely azokat legjobban felhasznál­hatja népünk kulturális és gazdasági felemelkedése ér­dekében. Igen, a műemlék kérdésnek gazdasági vonatkozásai is vannak, különösen Egerben. Városunk nem számíthat arra, hogy az iparosítás terén Sztálinvárossal, vagy Mis- kolccal, Kazincbarcikával versenyezhessen, az előttünk álló területrendezés is változásokat hozhat, maradnak te­hát a helyi adottságok: az egri bor, az egri fürdők, az egri műemlékek. És valóban, az itt idén is megfordult több mint százezer idegent nagyrészt Eger történelmi múltja csábítja falaink közé, ezek az idegenek pedig (akik sok százezer forintot hagynak városunkban), művé­szeti kultúrát, tiszta, szép várost akarnak látni! Mi az a konkrét segítség, amit Eger város műemlék­bizottsága, de maga Eger is a fiatalságtól vár? Várjuk az utcák, terek, új és régi épületek szerete- tét, megbecsülését, gondozását. Szeretnénk, ha épületein­ket nem firkálnák, karmolnák össze, ha magukat az épü­leteket, de azok környezetét is rendben, tisztán tarta­nák. Szomorú, hogy például a Dobó szobor feliratát már többször kellett megújítani, mert ostoba módon a betű­ket onnan lefeszegetik, máshol (mint pélldául Eger egyik legrégebbi, a Rákóczi korból való emlékénél: a Rókus kápolnánál) az épület alkatrészeit: tetőt, csatorná­kat, berendezéseket ellopkodják, a városban nagy költ­séggel létesített fákat kitördelik, megcsonkítják, az utcá­kat és tereket, udvarokat szeméttel hordják tele. Bizony ez nem dicsőség, nem »hőstett«, és ezt ked fiatalságunk­nak megérteni és ebben kell a tanácsot támogatniuk az iskoláknak, a nevelőknek és az ifjúság megértőbb, oko­sabb, öntudatosabb tagjainak! A múltban hihetetlen mértékben pusztultak emlé- ! keink. Tatárdúlás, török megszállás, Habsburg gyarma- -.tosítás, kapitalista telekspekuláció, mind a magyar nép művészi alkotásait pusztították. És éppen ezért, mert oly ; sok pusztult el, mert oly sokat bontottak, rontottak az elmúlt idők folyamán, ezért kell fokozott mértékben őr- ) jködni a megmaradottak felett. : ji Ezt a megbecsülést, ezt a szeretetet, megértést. — 5] az ezekben való együttműködést kéri a város fiatalsá­Eger város Műemlékbizottsága Egercsehi bányászai a hato­dik magyar bányásznapig másfélezer tonna jóminőségű szenet adtak tervükön felül az országnak. A bányásznap ünnepségei alkalmával azt Ígérték, hogy az év végéig újabb ezer tonnával tetőzik meg tervüket. Vállalásukhoz nagy szorgalommal fogtak hozzá. Szeptember első tíz napjában már 344 tonna sze­net termeltek tervükön felül. Emellett nagy erővel folytat­ják az alsótelepi vastag szén­réteg feltárását is. Kedd reg­gelre az aknákkal négy mé­terre közelítették még az új telepet. Számításuk szerint a jövő hónap közepén már eb­ből az új szénmezőből is fel­színre küldik az első csille magaskalóriájú szenet. — A GYÖNGYÖSI járási tanács szeptember 13-án tart megbeszélést. A megbeszélé­sen a szüret előkészítésével foglalkoznak és meghallgat­ják a Borforgalmi Vállalat beszámolóját arról, hogyan készült fel az átvételre. Egercsehi bányászai 344 tonna szénnel szárnyalták túl tíz napi tervüket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom