Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)

1956-08-11 / 63. szám

4 nípOjsag 1956. augusztus 11., szombat RÓDY SÁNDOR arminckét éve halt meg, ÓV a magyar írók hagyo­mányos sorsa szerint: szegé­nyen, elfeledve, elhagyatva. Pedig nem így indult az élete. Alig húszéves, s már be­érkezett író- Megbecsülésben, pénzben nincs hiánya, — a polgári társadalom kitárja kar­ját, hogy befogadja. Mindene megvan, amiről a kis egri fiú valaha álmodhatott. Ha ezzel beéri, talán min­den másképp alakul. De író volt, a szó igaz értelmében — nem érhette be. Használni akart az írásaival. Prófétai dühvei rontott neki annak a társadalomnak, amely a tőkét az ember fölé emelte és bál­ványként imádta. Tudatos marxista sem mondhatta volna egyenesebben, keményebben, amit ő írt a századforduló évé­ben: «. . . . ha a pénz nagy tömegben halmozódik össze, természetes, hogy nem lát többé semmit, csak magát. En- maga a látóhatára, a lelkiis­merete, az istene, a szeretője, > minden célja«­És micsoda ádáz haraggal szúrta tollhegyre a pénz-isten papjait! Társadalom kritikája nagy kortársáéval, Maupas­sant,éval vetekszik. Csak Bródy szertelenebb volt, romantiku­sabb, kevésbé képes a művé­szi fegyelemre elmélyültségre. Vissza-visszatérő alakja a ban­kár, a pénzember, aki mohó pénzvágyában elpusztít, meg­ront minden emberi értéket, g ő maga is üres és rothadt lesz, a legutálnivalóbb az egész vi­lágon. Pőrén és gyűlöletesen ábrázolja a város és a falu koronázatlan királyait, a tő­késeket és az urakat. Nem is­mer mentséget a számukra. Engesztelhetetlen gyűlöletéhez talán csak "á Nagy Lajosé fog ható a magyar írók közül. Amennyire gyűlölt, annyira tudott szeretni is. A szegény, egyszerű embereket. A magyar munkás is általa került elő- azör az irodalomba. Felejthe­tetlen Garibangyi utcaseprője, vagy a szegény auszterné, aki látva, hogy ura mást szeret, csendesen, harag nélkül el­megy. s búcsúzóul kezébe nyomja a spejzkulcsot vetély­társnőjének, de még tanác&o.- nünk benne, hanem a ragyogó kát is ád neki a malacok táp­lálására . . . Érdemes össze­hasonlítani ezt az alakot a jó­módú ügyvédnével (-«Erzsébet dajka»), — ez két szál alsó­szoknyában világgá kergeti a kis falusi lányt, akit férje megkörnyékezett. így látta a világot Bródy Sándor. Érthető, hogy örömmel, fel­buzogó munkakedwel fogadta a Tanácsköztársaságot. Érthe­tő, hogy a felülkerekedő el­lenforradalom hazájában vég­képp hazátlan lett. Abban a világban a megfáradt, öreg Bródy Sándornak már csak meghalnia lehetett. De nem érthető, hogy mi is, még ma is eléggé mostohán bánunk vele. Nemcsak a for­radalmi lelkű írót kell becsül­tollú írót is — a modem iro­dalmi nyelv úttörőjét, a lebi­lincselő elbeszélőt, a polgáro­sodó magyar élet krónikását, a feledhetetlenül kedves és fe­ledhetetlenül gyűlöletes alakok alkotóját. Kevés írása jelenik meg, (Rembrandtról írt gyö­nyörű könyve miért nem lát­hatott napvilágot ebben az év­ben, amikor hőséről is ország­szerte, világszerte megemlé­keznek?) — színdarabjai közül csak a Tanítónő-t játszották mostanában (igaz, két színház is), de már a Dadá-t alig isme­rik nálunk. És ha már adósságról be­szélünk, úgy hiszem, sokkal tartozik még Bródy Sándor­nak szülővárosa, Eger is. G. A. Naptár Egri tanítóképzősök a Balaton partján A Balatonnak egyik balatonörsi sze­líd öblében térik ei az egri tanítóképző­sök és gyakorlások DISZ- és Ottörötd- bora. Százhúsz vi­dám diák gondtalan kacaja és dala veri fel most nap mint nap a parti csendet. A szeszélyes nyár még borús hangu­latában sem tud ki­fogni ezen a fiatal­ságon: fiúk, lányok idejüknek legnagyobb részét vízben töl­tik, vagy nagy­szerű kirándulásokat tesznek vonaton, ha­jón, kerékpáron és gyalogosan a ma­gyar-tenger szebb- nél-szebb helyeire, természeti szépségek­ben gazdag, törté­nelmi és kulturális emlékekben kifogy­hatatlan pontjaira. A tábor élete kö­tött: reggeli ébresz­tő után a Himnusz hangjai mellett kúszik a magasba a három­színű lobogó, s a napiparancs ismer­tetése után megkez­dődik a tábor szép, változatos élete, amely az esti tá­bortűzzel fejeződik be. Ezek a tábor­tüzek nemcsak a iá- borozóknak jelente­nek felejthetetlen él ményt, egyre töb­ben keresik fel a közel falvak lakói és nyaralói is. A ta­nítóképzős énekkar­nak a híre itt is hamar szárnyra ka­pott s alkalmi kis zenekara is sokban hozzájárul a fiatal­ság barátkozásához s a nyári esték han- gulatossá-tételéhez. De az otthon ma­radt hozzátartozók­nak is sokféle meg­nyugvást jelent ez a jól megszervezett tá­bor: a helyi hatósá­gok s a pártszerve­zet az élelmiszerei: beszerzésében a leg­messzebbmenő segít­séget nyújtják a tá­borparancsnokság­nak, az intézet igaz­gatóján kívül 10 ne­velő látja el a fel­ügyeletet, amely a Balaton északi part­ján nem éppen lé­nyegtelen, a tábor­nak állandó tábori orvosa van. Az az ifjúság, amely most ott nya­ral, kétszeresen örül a vakációnak: jó munkájának jutal­mát láthatja ebben a nyaralásban, de örömét fokozza az a körülmény, hogy ennek anyagi előfe tételeit: a szükséges pénzt nagyrészt ma­ga teremtette elő kulturális szereplé seivel, s a termelő munkába való tévé kény bekapcsolódá­sával. A vége felé közeledő két boldog hét hozzájárul, hogy ezek a fiatalok meg­ismerkedvén a ma­gyar föld szépségei­vel, tovább erősödje­nek a magyar haza szeretetében is. Patkó Imre DISZ-titkár 'VN/VVV AA^VvVVVvWVVvVWWVvVVWSéA^■'AAzWVVVVv^/✓VW'A'V•VWV^^ Jő. a jól emlékszem, Macsin- kaí nyitotta meg a sort. Un­dorodva elfújta magától a szo­bában terjengő kékesszürke gomolyagokat, s imigyen szólt: — Mi a fenének az a vacak cigaretta? Ezt egyikünk sem tudta, így hát nem is válaszoltunk. Ma- csinkai folytatta: — Mintha nem elég füstöt, meg port szívnánk amúgy is. Marhaság. Arról nem is szól­va, mennyi pénzbe kerül. Szavaiból olyan mélységes meggyőződés áradt, hogy meg sem lepődtünk, amikor hozzá­tette: — Leszokom a dohányzás­ról, Néhány velős szóval Ismer­tette módszerét: minden reg­gel berak a tárcájába nyolc cigarettát és beosztja egész napra. Aztán leszállítja az adagot hétre, hatra, ötre és így tovább, míg csak azon nem veszi észre magát, hogy le­szokott. Egyszerű, mint egy pofoncsapás. Méla tisztelettel hallgattuk, hiszen titokban valamennyien kacérkodtunk már ezzel a gondolattal csak nem tudtuk rászánni magunkat. Macsinkai volt az úttörő* Méla tisztelettel hallgattuk, egy ízléses cigarettatárcát. Ez elengedhetetlen volt a mód­szerhez, ugyanis ha papírcso­magban tartja a cigarettát, nem tarthatja számon a napi fogyasztást. Egyébként már hosszabb ideje készülődött tár­cát venni, de sajnálta rá a pénzt. Éppen eleget költ ba­góra. Most viszont igazán ne­vetséges lett volna kicsinyes­kedni egy ilyen nagy elhatá­rozás után. IN aponta tisztelettudóan ér­deklődtünk, hogy halad a módszerrel. Közölte, hogy már csak hatot szív, holnap áttér az ötre. Irigykedve hallgattuk. Azt is közölte, hogy a mód­szer érdekében csak ebéd után gyújt rá először, úgy könnyebb beosztani. Estére vi­szont feltétlenül hagy egyet, lefekvés alőtt átkozottul Jól esik uí a vacak bagó. Közben olyan esemény tör­tént, amely elterelte a figyel­met Macsinkai úttörő érde­meiről. Filkóczi is bejelentet­te, hogy leszokik. Érdekes előadást rögtönzött a dohányzás fiziológiai ártal­mairól, előadását, latin, fran­cia és üzbég szakkifejezések­kel tarkította, amelyeket saj­nos már elfelejtettem, de is­mét meggyőztek Filkóczi egye­temes műveltségéről. Rövid statisztikai kimutatás után rá­tért a módszerére. Igen erede­ti módszere volt, szigorúan tu­dományos alapokon. Mint mon­dotta, az ember voltaképpen nem is a nikotint kívánja, ha­nem a rágyújtás tényét, pusz­ta idegességből és megszokás­ból. Ezért úgy fog leszokni, hogy amikor szükségét érzi, rágyújt, de tüstént el is oltja a cigarettát it\ endkívül tiszteltem Fil- kóczit és el is határoztam, hogy az ő módszerét követem majd, — ha rászánom magam, hogy leszokjak. De ismét közbejött valami. Tigrincs kartárs összehívta az egész kirendeltséget és amikor valamennyien együtt voltunk, magasba nyújtott egy cigaret tavéget. — Tudjátok, mi ez? — Csikk — zúgtuk kórus­ban. — Nem. Ez az a cigaretta, amelyet én életemben utóljá- ra vettem a számba. El sem tudom mondani, mennyire lenyűgözött ez a ne­mes egyszerűség. íme, így szo­kik le egy igazi férfi! Sutba vet minden agyafúrt módszert, elhatározza, hogy nem szív többet — és nem szív! így hát a kirendeltség a legjobb úton haladt a teljes anlínikotinizmus felé. Történt azonban, hogy egy értekezle­ten észrevettem: Macsinkai már a negyedik cigarettát szívja. Nagyon hosszúra nyúlt az értekezlet. — Hánynál tartasz most? — kérdeztem súgva. — Háromnál — felelt Ma­csinkai. — Holnapután áttérek a kettőre. Azzal elővette tárcáját és megmutatta. Valóban csak há­rom cigaretta lapult benne. —■ De hiszen van nálad egy csomag Terv és folyton azt szívod! Macsinkai zsebébe nyúlt és előhúzta a csomag cigarettát. Megdöbbenten nézte: — Az ördög vigyen el, mi­lyen szórakozott vagyok. Elfe­lejtettem szétporciózni. No, nem baj, majd este . . . Filkóczi szigorúan betartot­ta módszerét, egy-két szívás után mindjárt eldobta a ciga­rettát. A kellemetlen csak az volt, hogy az íróasztalán, a pa­pírkosarában, a padlón kupa­cokban hevertek az alig szí­vott csikkek, lassanként meg­töltötték az íróasztal fiókjait, s néha még a lámpabúrában is találtunk néhányat. Filkóczi panaszkodott is, hogy anyagi­lag nem fogja bírni a teljes leszokásig. Ugyanazt a ciga­rettát elvből nem vette két­szer a szájába: mint mondta, akkor kísértése támadna, hogy el se oltsa. lA nyagilag egyébként mi sem bírtuk már Filkóczi le­szokását. Ugyanis napjában tízszer, tizenötször jött ciga­rettát kérni a mértéktelen fo­gyasztás miatt. Később úgy segítettünk magunkon, hogy Filkóczi rágyújtott egy ciga­rettára, s utána ml elszívtuk. Egy idő múltán Filkóczi be­jelentette, hogy a leszokást bi­zonytalan időre elhalasztja, el­olvas még néhány ausztráliai szakkönyvet és tökéletesíti a módszerét. I ff A \ A sak Tigrincs tartotta ma­gái randülotlanUI. Múltait a Augusztus 11: 1456-ban halt meg Hunyadi Jé- íos (500 éve). 1871-ben született Heltai Jenő író. Augusztus 12: 1924-ben halt meg Bródy Sán­dor író. 1955-ben, egy évvel ezelőtt halt meg Thomas Mann, nagy német író és bélteharcos. Augusztus 13: 1871-ben született Karl Lieb­knecht, a Német Kommunista Párt egyik alapítója. 1846-ban halt meg H. G. Wells, angol író, — AZ EGRI Kiskereskedel­mi Vállalat is részt vesz a hatvani vidám vásáron. 131 folyóméteres sátrában ruha- és textilneműt, vas- és műszaki cikkeket árul majd, köztük legújabb típusú rádiókat, kü­lönböző nagyságú edényeket és az őszi, a téli idényre való ruhaneműt is. — EGER VÁROS Tanácsa augusztus 12-én délelőtt 9 óra kor nyilvános ülést tart. Az ülés előadója Kocsmár János FB. elnök és Rákóczi Lajos VB. elnökhelyettes. — KIBŐVÜLT a részletfi­zetéses áruellátás. A legmoder­nebb takaréktűzhelyeket, újtí pusú rádiókat, köztük az órá­val ellátott rádiót is lehet már naíhavi részletre vásárolni megyénk kiskereskedelmi bolt­jaiban, állami áruházaiban és földművesszövetkezeteiben. — HUNYADI JÁNOS halá­lának ötszázadik évfordulójára a Hazafias Népfront emlékes­tet rendez. Az emlékestet augusztus 11-én, szombaton délután 6 órai kezdettel az MSZT udvarán tartják meg. — MEGÉRKEZTEK már a | középiskolások és általános is­kolások részére a tankönyvek. 36 ezer általános iskolás és 8870 középiskolás könyv áll a tanulóit rendelkezésére. Az ál­talános I., II., III., f\j. osztá­lyok részére a könyveket az iskolában osztják ki. napok, a hetek, s ő helytállt, — egyetlenegyszer sem gyúj­tott rá. Igaz, ugyanebben az időben bizonyos aggasztó jelenségek mutatkoztak nála. Ha valakit cigarettázni látott, vadul hor- kantott egyet-kettőt, kikapta az illető kezéből az égő ci­garettát és úgy. ahogy volt — lenyelte. Férfias egyénisége egyebekben is kidomborodott. Különféle emléktárgyakat ha­ji gált a fejünkhöz, néha hör­gőit és a fogát vicsorgatta. Hamarosan megértettük, hogy ezek a jelenségek a le­szokással állnak kapcsolatban, s bármennyire tiszteltük Tig­rincs kartárs hajlíthatatlansá­gát, titkon azért imádkoztunk, hogy szokjon vissza. De nem szokott. — AZ EGRI PAPÍR- ÉS Irószerkereskedésben 850 000 Ft értékű füzet érkezett. A ta­valyinál sokkal nagyobb meny- nyiségben kaptak írószert, tás­kákat és rajztáblákat. — 20 ÚTTÖRŐ INDULT augusztus 9-én a megyéből a csillebérci jutalomüdülésre. Ugyanezen a napon 200 úttörő érkezett vissza a röjtökmuzsai nagyíáborból. — KIVÁLÓ minősítést ka­pott a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár színjátszó csoport ja a Vasutas Szakszervezet ulturális seregszemléjének országos döntőjében. A döntő be 26 csoport jutott be az or­szág minden részéből, s ezek közül is csak hetet minősítet­tek kiválónak. A gyöngyösiek »Az igazgató úr nevenapja«■ című mai tárgyú, szatirikus lengyel színdarabbal aratták ezt a műkedvelői csoportnak nem mindennapi sikert. — SZÁZEZER forintos költ­séggel átalakították a VI. sz fűszer- és csemegeboltoj. (Az egri Városi Tanács épületében.) Az újjáalakított áruda telje­sen korszerű. Ugyancsak szep­temberben alakítják át a Kos­suth téren levő háztartási boltot is. — 26 EZER látogatója volt júliusban az egri várnak. A Dobó Múzeumot pedig tízez­ren látogatták meg. OZIK ÜSORffi: Egri Vörös Csillag Filmszínház: Augusztus H—15: Utak és sor­sok (szovjet). Augusztus 12-én, vasárnap dél­előtt matiné: Rejtelmes sziget (szovj et). Egri Bródy: Augusztus 11: özönvíz előtt (francia). Augusztus 12—15: Eltűnnek a kísértetek (szovjet). Egri Szabadtéri mozi műsora egy­forma a Bródy mozi műsorá­val. Egri Béke: Augusztus 11—13: Holnap már késő (olasz). Egri Szabadság: Augusztus 11—13: Fekete ház (angol). Gyöngyösi Szabadság: Augusztus 11—12: Pármai ko­lostor II. (francia). Augusztus 13—15: Volt egyszer egy király (csehszlovák). Augusztus 12-én, vasárnap dél­előtt matiné: Komédiások (osztrák). Gyöngyösi Puskin: Augusztus 11—15: A vádlottak padján (német). Augusztus 12-én, vasárnap dél­előtt matiné: A 3 Lamberti (német). Hatvan: Augusztus 11—14: Csínytevő (szovjet). Augusztus 12-én, vasárnap dél­előtt matiné: Holt ösvény titka (szovjet). Füzesabony: Augusztus 11—14: Tavasz (jugo­szláv). Pétervására: i. Augusztus 11—12: És megfordul a szél (ausztrál). ; Augusztus 14—15: Kati és a I vadmacska (magyar). FILM EGY NAP A BÍRÓSÁGON Végül amikor többünket megharapott, egy kartársnőt egyenest a térde fölött, belát­tuk, hogy ez így nem mehet to­vább. Küldöttséget alakítot­tunk, besompolyogtunk hozzá és kérve kértük, halassza el a leszokást. Hallani sem akart róla. Ek­kor letérdeltünk és sírva kö­nyörögtünk neki. Végül is el­lágyult. — Rendben van — mondta tompán. — Értetek még az egészségemet is feláldozom. JÍ .bánatosan előhúzott egy ci­garettát, K miközben nyolcán egyszerre tűzzel kínáltuk, még hozzátette: — Pedig már majdnem la­szoktam . . . (Qács) Mulatságos olasz filmet mutat be az egri Bródy Film­színház és a Szabadtéri mozi augusztus 16-tól augusztus 20-ig: -»Egy nap a bíróságon» címmel. A film egy napot mutat be a bíróságon és így több apró kis esetet, amely a bíró elé kerül. Del Russó bíró a legkülönbözőbb ügyekben hoz ítéletet. Megismerjük a fizetett hamis tanút, a sovány éhenkórászt, aki a kocsmáros macskáját ellopta és megette, a jelentéktelen kispolgárt, aki hűtlenséggel vádolja ragyo­gó szépségű feleségét, a fiatal gyönyörű utcalányt, aki egy pap pénztárcáját lopta el, a hányaveti magatartása római vagányt, akit szép lányok tartanak el, a vidéki parasztem­bert és az öreg utcalányt. A bíró fáradtan a bírósági tár­gyalások után elmegy egy futballmérkőzésre, de a nagy szurkolásban hamarosan összetűzésre kerül a sor közte és egy másik szurkoló között, s így Del Russó bíró maga is bíróságra kerül. A film mindvégig izgalmas, humoros jele­neteivel leköti és nem. egyszer nevetésre készteti a nézőt. Köszönet egri MAVAUT-nak Most, amikor a marosvásár­helyi magyar középiskola ki­ránduló csoportja kétheti ta­nulmányi kirándulás után el­hagyja Magyarország terüle­tét, szükségét érezzük annak, hogy az újság hasábjain ke­resztül köszönetét mondjunk mindazoknak, akik ezt a fe- lejthetelilén, kedves kirándu­lást számunkra lehetővé tet­ték. A kirándulás egyik legked­vesebb élménye volt az a há­rom nap, amelyet az egri MÁVAUT udvarias segítő­készsége tett lehetővé küllőn, autóbusz biztosításával. így tudtuk bejárni Eger, Lillafü­red, Diósgyőr, Miskolc, Ka­zincbarcika, Aggtelek, Szil­vásvárad és a Bükk plató gyönyörű vidékét. Úgy érez­tük magunkat, mintha szű- kebb hazánkban, Erdélyben járnánk. Külön köszönetét kell mon­danunk a MÁV vezetőségé­nek, hogy a küllőn kocsi veze­tését egy igen ügyes, mind;g mosolygó, szolgálatkész, udva­rias és nagy tapasztalatokkal rendelkező remek gépkocsive­zetőre, Papp Sándorra, a mi kedves Sanyi bácsinkra bízta. Kívánjuk, hogy ő is olyan szeretettel őrizzen meg ben­nünket emlékében, mint ahogy mi fogunk rá visszagondolni. Dr. Jablonkay Pál, tanár, Marosvásárheilv. v>A kérők9* előadása Az Egri Gárdonyt Géza Színház művészegyüttese augusztus 10—11—12-én este 8 órai kezdettel a Magyar- Szovjet Társaság Vöröshadse- rag úti szabadtéri színpadán bemutatja Kisfaludy Kárc Kérők c. vigjátékát. A víg tékban Bőd Teréz. Forg Kálmán, Almást Albert, ÍV! «ár Iván, Forgács Tibor több egri művész játszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom