Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)
1956-08-11 / 63. szám
lugusztus 11., szombat NÉPÚJSÁG 5 Több közérdekű kérdésre lőtt választ a megyei tanács sajtóértekezlete gyei tanács végrehajtc ga ezen a héten ú arminc0^a szokásos sajtóér- a maét, melyen Lendvai lS sors elvtárs, a végrehajtó- elfeleCg einöke mondott tá- ■S , iíg^ót lapunk munkatársi tak, majd több kérdésre doit választ. T.endvai elvtárs tájékoztató- é m az aratás, cséplés és a fejlesztés helyzetéről bez t. 1 egyénkben elég gyorsan, nintegy két hét alatt fejező- lőtt be 150 ezer katasztrális ioldon az aratás. Ebből a Wpnyiségből 12 ezer katasz- holdat gépek arattak le termelőszövetkezetek részére, ‘-•gépi aratás legnagyobb eredrénl'ye aZ Volt- h°gy meS- . mnyítettük ezzel a dolgozó ‘^rásztok munkáját, s a kézi fv'áshóz viszonyítva így 32 ember munkanapját ta- , ottuk meg. A termelőszö- r ' ezetek gabona termésátla- jóval meghaladják az : 5; ániekét. te, külön ki kell emelnünk a enmbájnok munkáját, melyek ‘,60 kh-on arattak és csépel- a k, 119 százalékra teljesítetek tervüket, s egy gép átlag .11 kh-on végezte el az aratást és a cséplést. Az aratógé- ek, kombájnok kezelői köriül különösen a füzesabonyi, horti és a lőrinci gépállomás dolgozói végeztek jó thunkát. Ebben az évben sikerült túlteljesíteni a kombájn tervet és a gépkezelők eredménye mutatja, hogy milyen teljesítményekre képes a gép. A kombájnaratás egyetlen hibája a sok előnye mellett, hogy még mindig nem takarították be több helyen a kombájnszalmát. Másik fontos soron lévő munkánk a cséplés. Az eddigi tapasztalatok szerint a tavalyinál jóval kevesebb a gépjavítás, és a száraz idő is kedvező hatást gyakorol a cséplés- re. Körülbelül 392 cséplőgép gozik a megyében s a lépői jelentés szerint 266 430 a gabonát csépeltek el. egy cséplőgép átlag hét innal csépelt el és ez az ■eredmény cséplőgépeink összetételéhez képest elfogadható teljesítmény. Szükséges, hogy ezek után minél hamarább végezzék el a cséplést, hogy minden dolgozó paraszt idejében tudjon eleget tenni a beírásnak és gyorsabban végezhesse a többi mezőgazdasági munkákat A második negyedévben öt új tsz alakult megyénkben, 354 taggal. Jelenleg 56 ezer katasztrális holdjuk van termelőszövetkezeteinknek és taglétszámuk eléri a nyolcezrei. Az idén javult aV tsz-ek rpunkája és ez vonzó)hatást gyakorol az egyéniekre. Csaknem mindenki teljesített munkaegységet a megye termelő- szövetkezeteinél. Komoly eredmény az is, hogy 14.1 tsz közű l 131 tsz-ben osztottak ki munkaegységelőleget. Egy tagra megyei átlagban körülbelül 700 forint előleg jutott. Javította szövetkezeteink jövedelmezőségét az, hogy több helyen fellendült az állattenyésztés. A tamamérai Alkotmány tsz-ben például már megkezdték az állattenyésztés gépesítését is. Sajnos, a tsz-ek állattenyésztésének fejlődése még mindig nem tart lépést a növénytermesztés fejlesztésével. A jövőben fontos feladat, hogy növeljék a szövetkezetek közös állatállományát, főleg a tehénlétszámot, hisz ez a jövedelem egyik nagy forrása. A lassú fejlődés egyik oka, hogy a férőhely építése nem tud fejlődést tartani az igényekkel. Az idén közel 10 millió forintot fordítottunk ilyen építkezésekre, de ez még mindig kevés. összefoglalólag megállapíthatjuk, és nyugodt lelkiismerettel, kommunista becsülettel mondhatjuk dolgozó parasztjainknak, hogy akkor járnak a legjobban, s akkor találják meg igazán számításukat ha valameny- nyien a közös gazdálkodás útját választják Ez nemcsak a jövedelemtöbbletet biztosítja hanem a gépesítéssel dolgozó parasztságunk fizikai erejét is megkíméli. olt, íaz. g,e K m: r egű ié a A húsellátás teljesen a begyűjtés ütemétől függ. A jelenlegi állat és állati termékek begyűjtési üteme alapján nem lehet tartóssá tenni a megye húsellátását. Vannak olyan községek, amelyek még csak a húsbeadási tervük 10 százalékát teljesítették .így Kérdés : Mit kap a megye az ötéves tervtől és fürdőváros lesz-e Eger? Még nem bontották fel részleteire ezeket a terveket. Most folynak ezek a munkák, most állítják össze szakmánként a megye ötéves tervét. Jóváhagyására októberben kerül sor. Előrebocsájthatjuk azonban, hogy lényegesen fejlődik a mezőgazdaság gépesítése. A szőlőfejlesztési tervünk megegyezik azokkal az elgondolásokkal, melyeket az ötéves terv központi irányelvei tartalmaznak. Ezekben az Eger Kérdés : Megyénkben több kislakás építkezést hátráltat az anyaghiány. Mit tesz a helyi ipar a hiány megszüntetésére? és Gyöngyös vidéki borvidék kialakítására törekszünk és megoldjuk a szőlőmunkák gépesítését. Eger város lakosságát megnyugtatjuk, hogy Eger fürdőváros lesz. Anyagi feltétel még nincs hozzá, de a fürdőt saját bevételének fel- használásával fokozatosan bővítjük és szépítjük. Igaz hogy jelenleg sem lebecsülendő, vetekszik az ország legszebb fürdőivel. Helyileg és országosan is komoly gondot okoz mindez. A legnagyobb problémát az építőanyag okozza, mert rendkívül keresett és országosan sem vagyunk benne előrehaladott állapotban. Ebben az évben igyekeztünk, hogy az építőanyagok legfontosabb részét, a téglát biztosítsuk. A tanács helyiipari vállalatai 100.6 százalékra teljesítették második negyedéves tervüket. Ebben az időszakban a múlt év azonos időszakához képest 23.3 százalékkal emelkedett az ége- ett tégla és 23.6 százalékkal a nész termelése. Ebből is látszik, hogy történtek erőfeszítések az építőanyagipar termelőének növelésére. A megyében több kőbánya van, de ezek kapacitása nem okát változtat az ellátáson. Ezek ugyanis többségükben csak alapozáshoz szükséges követ termelnek. Megyénk tufatermelését lényegesen lehetne fokozni nagyüzemi módszerrel. Pályázatot kellene hirdetni gépkonstrukcióra, mely nagyüzemi módszerrel, gazdaságosan tudná kitermelni a tufakövet. A tsz-ek építkezéseinek meggyorsítására jelenleg most vándortéglagyárak tervezése folyik. Eszerint naponta 20—22 ezer téglát készítenek el. Ez igen gazdaságos és egy hét alatt a legnagyobb tsz gényeit is ki tudja elégíteni. \ salakbeton további kísérletezésre szorul. A megyénkben kitermelt faanyagnak kevés jelentősége van az építkezések szempontjából. Országszerte szeptember másodikén kerül sor a hatodik nagyar bányásznap ünnepségeire, s erre megyénk bányászai is méltóképpen készülnek. A. Mátravidéki Szénbányászati l'röszt bányászai a bányászkongresszus tiszteletére július 21—30-ig kongresszusi deká- dot rendeztek, julius 30-tól augusztus 11-20-ig Alkotmánydekád, 21-től szeptember 2-ig pedig bányászőrség lesz. A népgazdasági szükségletek kielégítésére államunk a második félévben háromszázezer tonna szenet kért terven felül bányászainktól, s a mátravi- dékiek is méltón részt akarnak venni ebben a nagy küzdelemben. Ebben a hónapban 2500 tonna szenet adnak terven felül a tröszt bányászai, ezzel túlteljesítik havi tervüket, pótolják a gyöngyösi bányatűz által adódott hiányt és valószínűleg eleget tudnak tenni 16 ezer tonnás éves vállalásuknak is. A Szénbányászati Minisztérium trösztön- kint magas jutalmakat tűzött ki a legjobb frontbrigádok, elővájási csapatok, szállító brigádjok, a legjobb főmérnökök, bányavezetők, felvigyázók, lőmesterek részére. Ezenkívül az idei bányásznapon országosan 150 millió forint hűségjutalom kerül ki osztásra, s ebből az összegből a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt bányászai körülbelül hat-hétmillió forintot kapnak. Mire van szükség egy kivénült tehén selejtezéséhez Eddig úgy gondoltuk, elég, ha az állatorvos a tizenhat életév súlya alatt roskadozó állat megvizsgálása után igazolja a gazda selejtezés iránti kérelmének jogosultságát s az ügy további része már a mészárosra tartozik. így gondolta Szepesi József makiári négyholdas dolgozó paraszt is s ez okozta csalódását. A járási tanács illetékese eddig — különböző ürügyek címén — még csak háromszor rendelte be most a legsürgősebb munkaidőben, de ha jól megy, még néhány napot elveszíthet ilyen utazgatással. Es miért nem kapta meg eddig az engedélyt? Az állatenyésztés fejlesztése érdekében az ide vonatkozó rendelkezések előírják, hogy selejtezési engedélyt csak ak-i kor lehet kiadni, ha a gazda már meg is vásárolta a jószág utódját és ez helyes is. Csak azt kérdezi Szepesi Lajos, hogy ő, akinek négyholdas gazadságához jelenleg a kiselejtezendő állaton kívül van még egy négyéves és egy egyéves szarvasmarhája, de szeretne még venni a kivénült helyett is, honnan vegye az arra való pénzt, amíg meg nem kapja a kiselejtezendő jószág árát? Különösen, ha ilyen felesleges utazgatások miatt még a munkáját sem tudja rendesen elvégezni. Nem lenne egyszerűbb, ha a helyi tanácsokra bíznánk az ilyen döntéseket? Hatvani vasutasok, akik teljesítették vasutasnapi felajánlásukat KISS JÁNOS 1. tolatás vonatvezető DISZ brigádja a tolató vonatok menetrendszerű- ségi tervét a vállalthoz mérten 15 százalékkal túlteljesítette. LENGYEL JÁNOS személyvonatvezető brigádja a személyvonatok menetrendsze- rűségi tervét a vállalt 98 százalék helyett 101 százalékra teljesítetteFELHÍVÁS A Pénzügyminisztérium Könyvviteli Tanulmányi Felügyelősége Egerben ' 1956. szeptember G-án írásbeli és szeptember 13-án szóbeli vizsgát tart, a mérlegképes tanfolyam hallgatói részére. írásbeli vizsga minden írásbeli tárgyból meglesz, szóbeli vizsga csak egy-egy tárgyból tíz fő jelentkezése esetén a megye székhelyén lesz, kevesebb jelentkező esetén a szóbeli vizsgát Budapesten tartjuk meg. A vizsgára 1956. augusztus 10-ig kell a Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztály VF csoportjánál jelentkezni, a vizsgadíj befizetését igazoló csekkszelvény beküldésével. A csekkszelvényen fel kell tüntetni a vizsgázó nevét. milyen szakon, milyen tárgyból kíván vizsgázni. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén csak Budapesten lehet vizsgát tenni. FÜLÖP JÁNOS intéző, ren* delkező, forgalmi szolgálat-> tevő a tehervonatok átlagos terhelését 104 százalékra vállalta. Teljesítménye 114 százalék. FEHÉR FERENC forgalmi szolgálattevő a kocsi kifutási tervet 36 százalékkal túlteljesítette. KÖKAI FERENC síktolatás vezető brigádja a fajlagos kocsigondozási tervet a vállaltnál öt százalékkal teljesítette túl. PECZE JÁNOS gurítás vezető és brigádja a gurítási tervet a vállalt 103 százalék helyett 110 százalékra teljesítette. Ez a brigád az elmúlt hónapban balesetmentesen végezte munkáját. (Folytatás az 1-ső oldalról.) próba és engedélyt kap a vonat útjának továbbfolytatására. A hangszóró újból figyelmeztet: az első vágány mellett kérjük vi győzni, az első vágányról tehervonat indul. ÍGY MEGY EZ egész nap. 130—140 vonat is áthalad Füzesabonyon egy délelőtt. Míg az említett vasúti munkások a vonatok zavartalan továbbítására ügyelnek, addig a raktámo- kok rendbe teszik a raktárt, eligazítják az újonnan' érkezett árukat. A rakodó munkások, Farkas István és Bernáth Vendel csoportja kipakolja a vagon fát, szenet, vagy amit éppen rájuk bíznak. Munkájuk egyike a legnehezebb vasúti munkáknak, nagy erőt, gyorsaságot kíván, azonkívül fegyelmet és a társadalmi tulajdon védelmét. Nagy igyekvéssel dolgoznak az irodákban is, elszámolják a béreket, felveszik és beírják a vagonrendeléseket, míg a vasúthoz szorosan nem tartozó, de jelentős munkát végző pályafenntartók pedig állandóan vizsgálják s pályát, s az anyag, valamint munkaerővel kapcsolatos nehézségeik mellett is helytállnak az AAANVNAAA/WVWVWWWVWVVNAAA/WWWVVVWWVV'Ai'VVWWWWVVVS a EGY MUNKÁSRÓL akartam írni, annak az üzemnek egy munkásáról, amely váltókat és kitérőket gyárt a MÁV- nak. Az ilyesmi hozzátartozik a vasutasnapi megemlékezésekhez. A kérdés csak az, ki legyen ez az ember? Akárki nem lehet, az bizonyos Olyan embernek kell lennie, aki mindenképpen megérdemli, hogy nevében, személyében a vasút legderekabb munkásait lássuk és látassuk. A gyár vezetőihez fordultam tanácsért, s ők — rövid tanakodás után — Vámos Bélát ajánlották. Az igazgató így jellemezte: -«Nincsenek káprázatos eredményei, de olyan ember, akire mindig számítani lehet. Az egyik legjobb szerelőnk. Ki nem marad, el nem késik Nem lézeng, és nem csinál selejtet. Egyszóval stabil ember. Négyöt ilyen szerelőnk van. : .>► Ezután a jellemzés után javakorabeli, barázdás arcú szakmunkásra számítottam. A valóság, ahogy ez többnyire lenni szokott, merőben más volt. A „stabil ember” középtermetű, barnahajú fiatal szerelő volt, huszonnyolcéves, mint később megtudtam. A műhely pokoli zakatolása1 elől az irodába menekültünk.! Ennek a körülménynek a to-' vábbiakban érdekes és fontos következményei lettek. AZ IRODA üres volt. Leüljünk és elkezdődött az a kérdés-felelet játék, amelyet újságírók és riportalanyok már iól ismernek. Megtudtam, hogy i adácsi születésű, ott házasodott, s onnan jár be minden ' Egy ember, akire számítani lehet reggel Gyöngyösre, hogy három éve dolgozik a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban, de annak idején Csepelen szabadult, 1400—1500 forintot keres havonta, hogy a legutóbbi választás óta vezetőségi tagja az üzemrész pártalapszervének, hogy ötödik kategóriájú munkás és többnyire 150—160 százalék a teljesítménye — egyszóval megtudtam egy csomó olyan tényt, amely tömören, summázva magában foglalja egy ember életét, munkáját, csak éppen ahhoz kevés, hogy emberi arcáról képet alkothassunk. Az üzemrész ügyeire térült a szó, s Vámos Béla hirtelen azt mondta: — Ha itt maradna az elvtárs délutánig, megbeszélhetnénk egy ügyet. Akiről szó van, az most nincs itt. Kértem, mesélje el a dolgot. Egy kicsit habozott, aztán rándított egyet a vállán és elkezdte: — Van nálunk egy Földházi nevű hegesztő. Az egyik nap egyszerűen letették anyag- mozgatónak. Délelőtt odament hozzá Imre bácsi s azt mondta, hogy másnap már az új beosztásban fog dolgozni. Csaknem sírt, amikor elpanaszolta. Becsületesen végezte a munkáját a gyerek, inni sem szokott, nem érdemelte meg, hogy szakmunkás létére anyagmozgatónak tegyék. Amikor odamentem Imre bácsihoz . . . Mintha csak végszóra jönne, az iroda ajtaja kinyílt és belépett Szabó Imre üzemvezető, — magas, szikár, negyven év körüli ember. KINOS CSÖND támadt. Az üzemvezető ránk nézett és így szólt derűsen: — Mondd csak, Béla, nyugodtan. Hadd halljam én is. — Mondom is — vágta ki mérgesen a szerelő és szögletes arcán megfeszült a bőr. — Amikor megkérdeztem Imre bácsit, miért tette anyagmozgatónak, azt felelte, azért, mert nem szakszervezeii tag... — No-no . . : — Igen, aztán azt is mondta, hogy Földházinak nincs vizsgája, az üzem képezte át hegesztőnek. De én azt mondom . . . — Várj csak, Béla. Jogom van ahhoz, vagy nincs jogom, hogy más beosztásba tegyek valakit, ha sok a hegesztő és nem tudok mindnek munkát adni? — Joga van Imre bácsinak, de miért olyannal teszi, aki rendesen dolgozik? Nem azért csinált belőle az üzem hegesztőt, hogy anyagmiozgató legyen. Ha részeges volna, se- lejtcsináló, nem állnék ki érte. Ittál? Megérdemled. Egy szót ; se szólj. De sose volt kifogás a munkája ellen! Azt sem bánom, ha megharagszik rám Imre bácsi . . . — Ejnye, Béla . . . Hát mikor voltunk mi rosszban? — Edd*g jóba voltunk, legfeljebb ezután nem leszünk. Én attól sem félek. Megvan e két kezem — ezzel felmutatta két erős, olajtól fekete markát — megkeresem a kenyerem akárhol. No, ez csakugyan stabil ember . . . Az üzemvezető nyájasan ingatta a fejét. — Hát ilyen embernek is- nersz engem, Béla? Ide nézz :sak — és előhúzott egy papírlapot — a jutalmazásra javasoltak névsora, te is benne /agy. Hát javasoltalak violna, lia haragudnék rád? A vita még tartott egy darabig, de egyelőre eredménytelenül. Amikor Imre bácsi kiment, tovább beszélgettünk. 3 az iménti vita hatására-e, vágj' attól, amit ezután elmondott, egyre tisztábban kirajzó’ódott a jó szakmunkás mögött az ember. A -«tab 1 err>- ber>\ Az adácsi parasztfiú, aki tízéves kora óta dolgozik, aki tizenhároméves korában katonáskodó apja helyett, eltartója volt édesanyjának és két kisebb testvérének. Aki ha anyaghiány miatt előkészítő lakatosnak teszik, vágj 7 fúrógéphez. ott is megkeresi azt, amit máskor, mert "ha az embernek már családja van, nem könnyelműsködhet”-. És aki — pártvezetőségi taggá választatván — makacsul és szenvedélyesen kiáll egy társáért, mert úgy érzi, azt igazságtalanság érte. AZT HISZEM, Vámos Bélát nemcsak a gyár igazgatója és nemcsak a MÄV tekintheti olyan embernek, akire számítani lehet, hanem a mi egész erjedő, alakuló új társadalmunk is. GÂCS ANDRÁS eléggé elavult állomásnál. Legjobbak: Zagyvái Sándor, Pápai János és Kórádi József. S hogy teljes legyen a közösség: napközben, reggel és este gyakran találkozunk utazásaink közben Gál Ernőnével, vagy Márkus Ferenc- nével, akik a várótermeket hozzák rendbe, tisztítják ki. TALÁN MOST sikerült mindenkiről szólni. De ha valamelyik munkakör mégis kimaradt, úgy annak is, és az egész füzesabonyi kollektívának kétszeresen gratulálunk. Részben a vasutasnap alkalmából, másrészt az él- iizem cím elnyeréséért, minden dolgozónak jó egészséget és további _ szép eredményeket kívánunk. D. M. A vasutasnop ünnepi műsora HATVANBAN A vasutasnapi ünnepségek Hatvanban már ma, szombaton este hét órakor megkezdődnek. A Liszt Ferenc Kultúrotthonban ünnepi megemlékezést tartanak« majd szolgálati áganként kiosztják a jutalmakat és az előléptetéseket. Azután kultúrműsor következik. Vasárnap este 6—8-ig szórakoztató zene az állomás és a fűtőház területén lévő hangszórókon. Köszöntik az utazó közönséget ét üdvözlik az élenjáró vasutasokat. 8—10-ig a szovjet hősök emlékművénél a MÁV MÖHOSZ szervezetének tagjai díszőrséget állnak. Közben fél 9-kor hattagú koszorúzás! bizot ság koszorút helyez el az emlékműnél. Fél 11-kor minden szabadnapos vasutas dolgozó résztvesz a Rákosi kertben tartandó nagygyűlésen. Délután a kultúrotthonban a népi zenekar szórakoztató műsort ad. öt órától a Törekvés sporttelepen sportműsor. Este t- kor a kultúrotthonban kultúrműsor az élenjáró dolgozóknak. Műsor után tánccal fejeződnek be a vasu'jasnapi ünnepségek. — GYÖNGYÖSÖN vasárnap reggel 9 órakor a szovjet hősi emlékmű koszorúzásával kezdődnek a vasutasnapi ünnepségek. 10 órakor a járási ku úrházban tartják az ünnepi beszédeket és a jutalmak kiosztását. Délután sportpályát avat a Törekvés, a gyöngyö- Este 8 órakor a Dimitrov ker ben a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár Üzemi Vál- Lalat színjátszó csoportja előadja a „Három a kis^ny“-t, s fellép még a Lenin Kohászati Művek szimfonikus zenekara. Ugyan ebben az időben a járási kultúrház- ban táncmulatság lesz. Külön kell még beszélni a hatvani járás zöldségtermelő vidékein lévő termelőszövetkezetek fejlesztéséről. Itt ugyanis sok dolgozó parasztot visz- szatart a közös gazdálkodástól az, hogy vajon a szövetkezetben lesz-e annyi jövedelme, mint egyénilég. Itt az a cél. hogy ezeknek a tsz-eknek a gazdálkodása is plyan legyen, mint abban a községben a dolgozó parasztok gazdálkodási módszere. Tehát belterjes gazdálkodással foglalkozó községekben ilyen szövetkezeteket kell alakítani. így sikerül eloszlatni a termelők aggályait, s nem kétséges, hogy közös alapon nagyobb jövedelemhez jutnak. Itt is fel kell használni minden gépi lehetőséget és arra kell törekedni, hogy ezekben a községekben minél több munkaerő jusson a földterületre. A tájékoztató után Lendvai elvtárs válaszolt az alábbi kérdésekre: Kérdés : Meddig látják biztosítottnak a megye húsellátását, mi lesz a falvak húsellátásával? nyilván nem lenne tartós alapja a húsellátásnak. A falu húsellátását pedig úgy tudjuk növelni, ha a földművesszövet- j kezetek sokkal több öntevé- I kenységgel foglalkoznak a helyi sertéshízlalással. és ezeket húsáruként szabadon értékesítik az illető községben. Akik utazásunkat sesísik... A bányásznapra készülnek megyénk bányászai
