Népújság, 1956. július (52-59. szám)

1956-07-14 / 55. szám

4 NÜPÖJSAG 1956. július 14. Szombat Lovcsányi Jenő: Bulgáriai útinapló (Hétköznapok) EGY IDEGEN országban,, ahol először járunk. minden nap ! hoz valami érdekességei, tanul­ságot. élményt, látnivalót. Ka egy nép kultúráját meg altarjuk ismerni, el kell menni azokra a helyekre, ahol ez leginkább megnyilvánul. Nos, jöjjetek ve­lem, kedves egri olvasók, ismét egy kis sétára, a szófiai hétköz­napokba. Első utunk vezessen a volt cá­ri kastélyban elhelyezett képtár­ba, ahol a bolgár festők szebb- nél-szebb alkotásaiban gyönyör­ködhetünk órákhosszat. Bolgár festészet, festészet a Balkánon? De még milyen mély, milyen nagy, kedves olvasónk! A színek, a fényhatások, a formák tökéletes ismerete, témabeli gazdagság, a bolgár múlt és jelen megelevení- tése jellemzi ezt a képtárat. A fes­tői bulgáriai tájak, a bolgár élet keleties színessége bő anyagot szolgáltatott a bolgár festőművé­szeknek, s ez sok száz értékes al­kotásban megnyilvánul. Gyönyö­rűek a Fekete tenger vidékéről, a hegyi tájakról készült képek, témában rendkívül gazdagok. Egészen kiválóak a portrék. Né­hány drámai kép a bolgár-török háborút eleveníti meg, amelyek közül kiemelkedik egy 2X3 mé­ter nagyságú olajfestmény, „A csata után“ témájával. Felper­zselt házak, halottak vérözön.... Megdöbbentő, egyben csodálatos művészi alkotás!) Sok kép a bol­gár nép mai évtizedéből mutat be jeleneteket, (Aratás, Cséplés, Kézművesek, Gyári munkások stb.) a bolgár festőművészek új alkotásaik ént. A cári kastély egy­kori termei ma a művészetnek adnak hajlékot és tízezrek gyö­nyörködnek a bolgár festőművé­szek alkotásaiban, amint a fé­nyes parketten, vagy süppedő, nagy perzsa szőnyegeken halad­nak teremről-teremre. RÖVID SÉTA és eljutunk nemzeti könyvtár' kétemeletes, dóroszlopos bejáratú gyönyörű, új palotájához, amely előtt ró zsaágyak. virágok mindenfelé. Á márvány előcsarnokon áthaladva, eljutunk a könyvtárba, ahol sok ezer kötetben válogathatnak az olvasók. Innen belépünk az olva só terembe, ahol lenyűgöző kép, környezet fogad bennünket: sok száz emberfej hajol éppen könyvek, jegyzetek fölé, túlnyo­mórészt fiatal egyetemisták, akik ebben a felemelő környezetben szívják magukba a tudományt, a kultúrát. A teremben olyan csend van. hogy még a légy zümmögését is meg lehet hallani, pedig, mint fentebb írtam, több száz ember van jelen ebben hatalmas teremben... Itt ebben a nagy csendben, a könyvek fö­lé hajoló emberfejek között ért hetjük meg igazán ennek a nép nek a kultúráját, a kultúra, művelődés terén elért óriási erén- ményeit! Csodálkozással, tiszte lettel a szívemben állok egy ide­ig a teremben, majd lábujjhe­gyen, halkan, nagyon csendben osonok ki az előcsarnok már­ványoszlopos környezetébe. A bolgár kultúra templomában jár­tam... Kint, a virágoktól övezett té­ren. sok-sok egyetemista tart ép­pen a könyvtál' felé. Most ért ve­get a tanítás a két szemközti pa­lotában: a műegyetemen és a központi egyetem fakultásain. Hadd mondjam el egy másik kultúrélményemet, ezúttal zenei téren. A Szabadság parkban es­ténként a városi szimfónikus ze­nekar hangversenyez, az erre a célra épített szabadtéri színpa­don. Sok száz ember hallgatja áhítattal a könnyű és klasszikus zenét, a nagyszerűen összehan­golt együttes tolmácsolásában. Minden napra ki van függesztve műsorterv, s a műsor kezdetére zsúfoltak a padsorok. Strauss, Lehár-keringőlc, Liszt, Chopin, Schubert stb. örök szép művei­nek akkordjai hangzanak fel a park fenyőfáinak, gyeppázsitjai­nak tündéri környezetében. Az előadás ingyenes, nincs belépő­jegy! Ha már a zenénél tartunk, mutassuk be a szófiai opera mű­sorát is. Két hétig a moszkvai állami színház együttese szere pelt, hatalmas sikert aratva. Je­lenleg a Traviata, Sevillai bor­bély van a műsoron. A nemzeti színházban most kezdte meg já tékát az „Atelier“ francia szín ház együttese. Jegyet éppen olyan nehéz kapni az operába és a színházba, mint például Pes­ten... Az operaház gyöngyörű, új építészeti remekmű. Az előcsar­nok tiszta márvány, a főbejára­tot tíz hatalmas dóroszlop díszíti. Süppedő piros bársonyszónveg vezet az emeletekre, több méter magas és széles tükrök vannak elhelyezve az előcsarnokban, amelyekben bőven van alkalmuk a szófiai szépnem képviselőinek megnézni magukat... A ruhatárak tágasak, nagyok. az emeletek folyosói szintén. (Megvallom őszintén, kedves olvasók, hoj tüüsti FILM A CSÍNYTEVŐ az opera nézőterén még nem vol­tam, mert este edzéseim vannak, így csali a fentiekben tudtam ké­pet adni erről a kultúralkotás- ról.) SZÛRAKOZÛ helyekben nincs hiány. Az opera szuterénje, a Hotel Bulgária nagy étterme és bárja, a magyar étterem, a Ho­tel Szevasztopol tetőteraszának étterme és láncparkettje a leg­kényesebb igényeket is messze fe­lülmúlja. Eleganciában, berende­zésben a budapesti szigeti nagy szálló, étterem is alatta ma­rad az itteni eleganciának! A zenekarok is kitűnőek minde­nütt, így esténként megtelnek a táncparkettek a szórakozást kere­sők tömegével. Igen népszerű és hangulatos hely a Szabadság parkban lévő csónakház tavi szi­geten létesített zenés étterme is. A kis szigeten lugasok vannak, közvetlenül a víz szélénél, fűz­fáktól övezve. A forró nyári me­leg után itt a víz, a fűzfák hűs, felfrissítő légköre fogadja a szó­rakozni, pihenni vágyót. A nagy táncparkelt itt is tele van es­ténként. Ezeken kívül természe­tesen sok-sok vendéglő, zenés hely áll rendelkezésére a szófiai dolgozóknak. A belvárosban 800 —1000 személyes, elegáns, nagy mozik vannak. Márvány előcsar­nokkal, társalgókkal, s belül piros bársonyszékekkel. (Ezek a mozik éppen úgy kicsinek bizonyulnak, mint a pestiek és bizony itt is nehéz jegyet szerezni az előadá­sokra. Hasonló a helyzet a kert- mozikkal is.) Érdekes, hogy a bol­gár emberek mennyire szeretik szabadidejüket az utcán, a par­kokban tölteni. Esténként a bel város szép utcái, útjai zsúfoltak a sétálók, korzózók tízezreitől, parkokban pedig minden pad foglalt, pedig van vagy tíz park a belváros területén! A fiatalsá; inkább sétál, mozog, az idősebbje viszont kedélyesen ellrécsel, el beszélget a parkok balzsamos le­vegőt adó fái alatt. A parkokban a hegyekből vezetett üde forrás vizét ihatják az emberek, művé­szi kivitelű márvány, kő kutacs- kák csobogóiból.) (Folytatjuk.) iNaptár Jelentkezni lehet Ezüstkalászos-tanfolyam vezetőnek A Földművelésügyi Minisz­térium rendezésében Ezüst- kalászos tanfolyamok kezdőd­nek megyénkben. A tanfolya­mok vezetésére jelentkezhet­nek felsőfokú szakképzettség­gel rendelkező szaktanárok, okleveles agronómusok, állat­tenyésztők, kertészek — szep­tember 15-ig. A jelentkezéssel egyidőben csatolni kell egy ön­életrajzot és a munkáltató gazdaság (intézmény) javasla­tát. A kérelmet írásban kell beadni a Megyei Tanács VB, Mezőgazdasági Igazgatóság Személyzeti Csoportjához, ahol bővebb felvilágosítást kapnak a jelentkezők. A tanfolyamvezetők az ok­tatás időtartama alatt végzett munkájukért 4§0 forintot kap­nak. Sebes Jenő, szem. csop. vez Július 15. 350 évvel ezelőtt született Remb­randt holland íestőművész, min­den idők egyik legnagyobb al­kotó művésze. 1916-ban, 40 éve halt meg Ilja Mecsnyikov világhírű orosz bio­lógus. Július 17. 1796-ban ezen a napon született Corot francia festőművész. — A HARMADIK országos silózási versenyt hirdette meg a DISZ Központi Vezetősége. Me­gyénkből elsőnek a Csányi Ál­lami Gazdaság ifjúsági brigádja csatlakozott, eddig 25 m3 zöld­siló készítettek. —- A PARÁDI Építők Üdülő­jében gyermeküdülő nyílt. A be­utalt asszonyok most már ma­gukkal vihetik gyermekeiket is, gondos ellátás és orvosi felügye­let gondoskodik majd a kicsikről, A gyermeküdülőt százezer forint költséggel létesítették. — STENDHAL: Vörös és fe­kete című híres regényéből ké­szült színes francia filmet az egri Vörös Csillag és a Bródy moziban tízezer ember nézte meg A két mozi állandóan zsúfolt nézőtér előtt vetítette a filmet — FELDEBRÖN az elmúlt két hónapban több mint negyvenen léptek be a helyi MSZT szerve­zetbe. Sok közöttük a tsz tag és a pedagógus. — HELYISÉGET kapott az új állomásépületben a Hatvani Mdv MÖHOSZ alapszervezete. A he­lyiséget két hét rlatt szépen rendbehozták és berendezték. —A GYÖNGYÖSI Zenepeda­gógusok Munkacsoportja június JÜ-án a járási kultúrházban meg­ismételte a május 27-i nővén dékhangversenyt. A hangverse­nyen Székely Gyula hegedűtanít- ványai szerepeltek, azok, akik az előző rendezvényen nem léptek fel; ezenkívül megismételték az előző műsoron; legnagyobb sikert araló műsorszámokat. A NÉPÚJSÁG æssssss ELINTÉZTE — HÁLÁSÁN KÖSZÖNÖM SZÍ- vés intézkedésüket. Az elmaradt családi segélyt megkaptam. Ifj. Gyetvai József, Tenk. — Kormos b. József né, balatoni lakos panasszal fordult szerkesz­tőségünkhöz, mely szerint földje tévesen van nyilvántartva. Szer kesztőségünk a helyszínen kivizs gálta Kormosné panaszát és a tévesen felvett földterület leírá­sáról intézkedett. — Brikhald József, kömlői la­kos, tsz tag, panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy adóját annak ellenére, hogy tsz-be lé­pett, nem írták le. Közbenjáró' sunkra a megyei tanács pénzügyi osztálya 1583 forint összegű hát­ralék behajtásának felfüggeszté­sét rendelte el. A gyöngyösi Szabadság Filmszínház július 12-től 18-ig, az egri Vörös Csillag július 19-től 25-ig játssza „A csínyte­vő” című szovjet filmet A film egy vidám, hetyke ukrán fiúról szól, aki sok bor­sot tör földiéi orra alá, s ami­kor bevonul katonának, ott sem tagadja meg magát. Csí­nyei sok bajt kavarnak, egy­szer fogdába juttatják a fiút, jószerencse, hogy ötletessége, életkedve a gyakorlatok során jobbik oldaláról is tanúskod­nak. Szórakoztató történet, re­mek vígjátékalakítások teszik élvezetessé a filmet. OZIK ÜSORit: Egri Vörös Csillag. Július 12—16-ig: Es megfordul a szél (ausztráliai). Július 15-en de. matiné: Civil a pályán (magyar). Egri Bródy. Július 14-én: Rembrandt (angol). Július 15—18-ig: Argentínától Mexikóig (csehszlovák). Egri Béke. Július 14—16-ig: Vízkereszt (szovjet). Egri Szabadság. Július 14—15-ig: Pármai ko­lostor I. (francia). Egri Szabadtéri, Július 14—15-ig: Rembrandt (angol). Július 16—18-ig: Argentínától Mexikóig (csehszlovák). Gyöngyösi Szabadság. Július 14—18-ig Csinytevő (szovjet). Július 15-én vasárnap de. ma­tiné: Iskolakénnek (szovjet). Gyöngyösi Puskin. Július 14—18-ig: Páncélos dan­dár (csehszlovák). Július 15-én, vasárnap de. ma­tiné: Kis karmester (francia). Hatvan: Július 14—16-ig: Kati és a vadmacska (magyar). Július 17—18-ig: Titokzatos Afrika (csehszlovák). Július 15-én vasárnap de. ma­tiné: Szitakötő (szovjet). Füzesabony. Július 14—17-ig Dollárpapa (magyar). MŰSORA: Július 14-én szombaton. Mátravidéki Erőmű, este 8 óra­kor: Zsuzsi kisasszony Szihalom, este 8 órakor: A kalóz Július 15-én, vasárnap. Domoszló, este 7 órakor: Zsuzsi kisasszony Pély, este 8 órakor: A kalóz Filmhír — A szovjet filmszínházakban, oroszra szinkronizálva bemutat­ták az Egy pikoló világos című magyar Ilimet. Csehszlovákiában bemutatták a „Körhintát“. Nagy sikere volt, a Rude Pravo kriti­kusa igen elismerően írt a film­ről. Szerkesztői üzenetek: = Gyöngyösi éjjeliőrök: Az éjjeli­őrök munkaidejét a Munka Tör­vénykönyve heti 60 órában álla­pítja meg. A vállalat vezetősége dönti el, hogy ezt a dolgozo mi­kor köteles ledolgozni. Kakukk Mária, Felsőtárkány : Az OTP válaszát tévesen értel­mezte. Édesapja azért nem ka­pott házépítési kölcsönt, mert a keret kimerült. Kérjük levelezőinket, hogy le­veleiken pontos címet tüntesse­nek fel. Névnél, esetleges ragad- vány nevet Is, utcánál pedig a házszámot, mert több levél elég­telen címzés miatt visszaérkezett szerkesztőségünkhöz, s emiatt levelezőink nem kapnak idejében választ. ’ceee——»»»»«leaeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeseeBeeeeeeeeeeeeMeeeow»»»—1*»»•»>•*»«*■»«» LONDONI NOTESZLAPOK Kedves Deres megyei olvasók! NEGYEDIK HETE szerepe­lünk Londonban, négy hete is­merkedünk az óriási várossal. Bejártuk utcáit, tereit, múzeu­mait, mohó kíváncsisággal ve­tettük bele magunkat szabad időnkben a hétköznapok Lon­donjába, s mégsem merné kö­zülünk egy is azt áUítani: is­meri a várost Mindnyájan úgy érezzük, mennél többet isme­rünk belőle, annál jobban el­hatalmasodik rajtunk az ér­zés: mily keveset tudunk róla, mily sok titka marad rejtély továbbra is. Való igaz, hogy napjaink minden órája élő tan­könyv számunkra, s aki talán soha nem hallott Scott kapi­tányról, most meg kell ismer­nie, hiszen legendás hajója itt horgonyoz a Themze partján; aki talán nem tudta, hogy a dél-körök számozása Grenwich- nél kezdődik, most meg kell hogy tudja, hiszen tucatnyi kép készült róla, amint barát­ságos arccal mosolyog a Gren- wich-i Csillagvizsgáló 0-ás dél­körén; s aki csak filmeken lát­ta a londoni utcák hömpölygő forgalmát, most maga tapasz­talhatja, hogy gyalog hama­rább célhoz ér, mint autóval. A sok újság, a milliónyi lát­nivaló mellett igazán csak apró bosszúságnak számít, hogy a város sok mozi és színházi előadásából nekünk mindig csak a délelőtti előadás, vagy főpróba jut, hiszen esténként mi magunk is színpadra lé­pünk. Lapozgatunk noteszunkban, néha csak egy odavetett szó emlékeztet egy-egy kis jelleg­zetességre, némelyik bejegyzés talán olvashatatlan is, gazdája a száguldó metrón próbálta ír­ni, MIK IS AZOK a feljegyzé­sek, amelyek mellett eddig fi­gyelmetlenül mentünk el? Ap­róságok. Talán nem is látsza­nak olyan hangzatos cikktémá­nak, mint az eddigiek, mégis jellemző apróságai a városnak. Valamelyik este rendőrségi ri­adókocsi süvített végig az ut­cákon. Természetesen a tette­seket keresték. A szomszéd ut­cában történt a cikk-téma, ké­zi golyószóróval, — sa lon­doni lapok nem is fukarkod­tak az izgalmas részletek köz­lésével. Én mégsem ezzel kez­dem. Noteszom olyan lapja nyílt fel előttem, melyen iga­zán lényegtelen apróságok so­rakoznak. ötletszerűen össze­válogatott pillanatképek ezek, egy-két meglátott és feljegy­zett mozzanata a mindenna­pok Londonjának. Kirakatok! Ezer és ezer ki­rakat egymás mellett összhang- oan, — és ádáz versenyben, ötletesen, gazdagon és csil­logva sorakoznak bennük az áruk „Mit lehet kapni, s mennyiért?” — Gondolkozva nézegetik a kirakatokat a lon­doniak, s még inkább mi, akik az első hetek rohanásaiban a londoni ember életszínvonalá­ra csak a kirakatok áruiból és áraiból tudunk következ­tetni. ízlésesen, ötletesen és finoman varrott, számtalan fa­zonú női ruha — Estélyi, nap­pali, őszi .melegebb és köny- nyű nyári, hiszen itt soha sem tudja az ember: a naptárnak higgyéfc-e, vagy a hőmérsék­letnek. Sok a nylon áru, s megjelentek a terylén fehér­neműk. Kiváló minőségű kész női kabátokat látunk, ezernyi színárnyalatban, számtalan szabásban. Készítésük nyilván nagyüzemi módszerekkel, típus alapon történik, még sincs tí­pus megjelenésük. Áruk olcsó, s hogy a nyárral beköszöntött a nyári vásár is, az üzletekben nagy a forgalom. Mintás nylon anyagok női nyári ruháknak, újtípusú terylénharisnyák, víz­szintesen körbefutó sorokkal (hogy a szemfelszedők elve­szítsék kenyerüket) műanyag esőkabátok és sok finom, de drága férfiszövet. Az őrlőn pu­lóverek számtalan színárnya­latban és formában lelkesítik hölgyeinket is, de bizony áruk elég magas. A FOTÓÜZLETEKBEN szin­te minden létező fényképező­géptípust megtalálunk, de az árakon szömyűlködni lehet. Drága a film. drága a gép, de az előhívás is ritka luxus az átlagembernek. A cipőkereslet ellátásáért nagy cégek verse­nyeznek. A Saxone, a Dolcis, a Bata, a C&A társaság; s ki tudja, hány cég s vállalat ont­ja a fazonok és minőségek ára­datát. Papucscipőt keveset lát­ni, annál több magas sarkú estélyi cipőt s a férfi cipők is csecsebecsékkel, lánccal, jel­vénnyel díszítettek. Az élelmiszerüzletek ragyo­gó tiszták, ízlésesek és prakti­kusak. Megszámlálhatatlan ké­szítmény, áru sorakozik a pol­cokon s a jégszekrényekben. Minden legapróbb használati cikk gondos, díszes csomago­lásban. Az ezernyi konzerv- készítmény között megdobbanó szívvel olvassuk a zöldborsó- konzervek ,T erim-pex Buda­pest” feliratát és büszkén hall­gatjuk az árudavezető dicsére­tét, amikor a magyar áru mi­nőségét kérdezzük. Körülné­zünk a sok díszes, gondosan csomagolt és kiállított készít­mény között és elhisszük a boltvezető megjegyzését, aki azt mondja, még kedveltebb lenne a magyar konzerv és lekvár, ha díszesebb csomago­lás hívná rá fel a figyelmet. Az üzletek egyébként önki- szolgáló rendszerrel dolgoznak, s hogy ez mennyire gyors, praktikus és közkedvelt, azt itt értjük meg igazán. A jég­szekrények üvegablaka mögött húsáruk sorakoznak. Szegedi szalámi, soproni szalonna és bécsi virsli, amit naponként szállít Londonba a leggyor­sabb repülőjárat A MAGAS, pirosszínű eme­letes autóbuszok zökkenőmen­tesen bonyolítják le a földfe­letti forgalmat. Az autóbuszok­ban csak ülni lehet. Ezt nem­csak azért írja elő a közleke­dési törvény, mert az utazókö­zönségnek kellemes, hanem mert az emeletes autóbuszok súlypontja ülő utasokra van kis-ámítva. Nincs hangosko­dás. A buszra várakozók a megállónál felszólítás nélkül sorbaállnak, s nyugodtan áll­hatnak, az autók minden meg­állónál megállnak és percen­ként érkeznek. Csővázra sze­relt bádogtető védi a sorban- állókat az esőtől A hatalmas várost sűrűn há­lózza be a mosodák, tisztító­üzemek serege. Egy-egy mosó­üzemben hatalmas mosógépek állnak a lakosok rendelkezésé­re, A háziasszony elhozza ko­sarában a mosnivalót, ő maga helyezi el a kiválasztott mo­sógépben, bekapcsolja a szer­kezetet, leül s ezalatt a tíz­perc alatt, míg egész mosni- valója tiszta lesz, újságot vagy könyvet olvas. Kiveszi a tiszta ruhát, kifizeti a minimális használati díjat és nagymosá­sát félóra alatt elintézve, ha­zamegy. Sok mosóüzemben lát­tunk apró gyerekeket, amint éppen a családi nagymosást „végezték”, illetve hancúroz- ták végig. Az utcákon bukósisakos mo­torosok száguldoznak. Eleinte versenyzőknek néztük őket, de aztán megtudtuk, hogy tör­vény írja elő a bukósisak vi­selését a motorosoknak. A hatalmas üzletházak a legkülönbözőbb jelszavakkal, feliratokkal hívják a vásárló- közönséget. Szinte megszokott dolog, hogy ilyen feliratokkal találkozunk: Vásároljon ná­lunk! Olcsón és jól vásárol: Annál szokatlanabb a Harrods üzletház jelszava: „Mi vapí/unk London legdrágább áruháza!” — sa kirakatok árcédulái nem hazudtolják meg a szokatlan reklámfogást. Az áruháznak különösen a kalaposztálya hí­res. Allitólagos pszichológusok veszik szemügyre a belépő ka­lapvásárlókat Minden archoz a legmegfelelőbb kalapot! — mondják, s a jelszó szavahi­hetősége kedvéért nem ritkán azzal fogadják a belépőt: „Saj­náljuk, uram, nem tudjuk ki­szolgálni, az ön arcához nincs megfelelő kalapunk!” AZ AUTÓKÖLCSÖNZŐ vál­lalatnál autót lehet kölcsönöz­ni. Itt is tanácsadó szolgálat működik, amely a ruha színé­hez választja ki az autó szí­nét s ezután már csak a köl­csönzőnek kell nyilatkozni: so­főrrel vagy sofőr nélkül kí­vánja-e a kocsit. Előjegyzést is elfogadnak, s a szabadságra utazó hivatalnok, vagy mun­kás „autójával utazhat le a tengerpartra, gondtalanul ve­zetve (hisz az összeütközés esetén a biztosító társaság fi­zet) ” Benzint és esetleg sofőrt a kölcsönző vállalat biztosít. HEGYI IMRE az Állami Népi Együttes tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom