Népújság, 1956. július (52-59. szám)

1956-07-28 / 59. szám

4 NÉPÚJSÁG 1956, július 28. szombat. A Béke-Világtanács 1951. november 1—6-i ülésén hatá­rozták el, hogy minden évben megünneplik a kultúra szem­pontjából fontos évfordulókat, így kerül sor az idén George Bemard Shaw angol író szü­letése százéves évfordulójáról való megemlékezésre. Shaw 1856 július 26-án szü­letett az írországi Dublinban. Zilált családi körülményei miatt 15 éves korában szülővá­rosában tisztviselői állást kell vállalnia. Húsz éves, amikor Londonba költözik és kemé­nyen munkához lát. írói pá­lyáját mint zene- és színházi kritikus kezdte. Első irodal­mi alkotásai regények vol­tak: Cashel Byron mestersége, Conolly úr házassága. Trefu- sis úr, stb. Bár irodalmilag kevébé sikerültek, mégis meg­található bennük a későbbi nagy író eredeti mondanivaló­ja, merész, határozott gondol­kodása és művészi ereje. Leg­főbb eszköze már ezekben a regényekben is a szatíra, vá­ratlan, meglepő, de igen való­színű helyzetben nevetségessé tenni polgári típusokat, s e nevetséges helyzeten keresz­tül rámutatni egy csomó pol­gári előítélet ostobaságára. Shaw számára döntő fordu­latot jelentett a szocializmus eszméivel való megismerkedé­se. A British Múzeumban el­olvassa Marx Tőkéjét francia fordításban; angol nyelvű ki­adás akkor még nem volt A nagy élménynek, a szocialista gondolatok megismerésének hatása alatt belépett a szocia­lista elveket hirdető, de lé­nyegében a burzsoáziával op­portunista módon megalkuvó Fábiánus Társaságba. Míg azonban a fábiánus vezetők tudatosan elárulták a mun­kásosztályt, Shaw mindig meg volt győződve arról, hogy az igazságot hirdeti. Semmiféle hatalom nem bírhatta volna arra, hogy habozás nélkül ki ne mondja az általa igaznak vélt szót. Ezért mondotta róla Lenin: «Jó ember, aki a fá­biánusok közé keveredett.» Tiszta jelleme, gondolkodásá­nak szilárd, erkölcsi alapja képessé tette arra, hogy az emberiség legnagyobb kérdé­seiben mindig é . következete­sen a haladó mellett foglal­jon állást. Lelkesen üdvözölte 1917-ben az Októberi Forra­dalmat, mindenütt hirdette e Bolsevik Párt erőfeszítéseinek világtörténeti jelentőségét. 1931-ben meglátogatta a Szov­jetuniót és onnan mint a szovjet nép őszinte híve tért vissza és az maradt halá­láig. Shawt elsősorban mint drá­maírót értékeljük, aki roppant finom érzékenységgel fogta fel kora legégetőbb- kérdéseit és ezekhez a kérdésekhez mindig a haladás eszméi felől közeledett. Hogy Shaw darab­jait megérthessük, ismernünk kell a drámával kapcsolatos nézeteit. Véleménye .szerint a színpad éppen úgy kereske­delmi portéka lett, mjjjj'' min­den más az áru term cégvilág­ban, s a színigazgatKi ak. altalaban mindenkin*^ szii e szórakoztató üzemekln tartod" séges tőkét a kezéuvolt a 0él-" ta, vagy kezelte, Símegárut ad­ja, hagy shány. -ágasabb prc- }?“? -ehető ’ jdapoton Shaw fitért. Ezen >sy lehet vál. Szerint csak megteremtjük toztatm, ha , tanító célzatú «az őszintén ïk viszont eló. színpadot» Enn színház ne feltétele hogy a,ózkamiaiban kereskedelem kai tekintsék maradjon, hanemk állami intézményne ' A , il m öncél­A művészétét nei^j nak, hanem társadalrkbznej" velő, megváltoztató es2,_á - tekintette. Ebben a feli-? L.” ban felülmúlta nyugati kél társait. Shaw harca ennek kö­vetkeztében kritikai harc volt, s minthogy drámai konfliktu­sainak középpontjában min­dig a polgári problémák áll­nak, drámái a burzsoázia kri­tikáját nyújtják. így első da­rabja, a «.Szerelmi házasság» az angol burzsoázia nyomor­háztulajdonosainak aljasságát mutatja be; «Warrenné mes­tersége» című művének témá­ja a nők helyzete a kapitalis­ta társadalomban, tanulsága pedig az, hogy a kapitalista társadalomban a prostitúció és az érdekházasságok szám­talan formái között nincs lé­nyeges különbség. És lehetne sorolni így tovább . . . Min­den munkájában megtalál­nánk azt a tudatos erkölcsi alapot, hogy a polgári társa­dalom erkölcsei áierkölcsök, hazugságot, képmutatást, ál­szent megalkuvást takarnak. Shaw egyéniségével és mun­kásságával kapcsolatban je­lentős az a tény, hogy csak­nem száz évig élt, abban a száz évben, amikor az embe­riség megtette az utat a fény­képezés gyerekkorától a tele­vízióig, a kapitalizmus még felfelé ívelő korszakától a kommunizmus építésének ko­ráig S ami még vonzóbb, Shawt slohasem az elmúló von­zotta, hanem mindig az új, s minél öregebb lett, életta­pasztalatai annál inkább el­mélyítették benne az emberi­ség jobb jövőjébe, a haladás­ba vetett hitét. Ez a hit feje­ződik ki az ■■'Oly szép, hogy ■Cm is lehet igaz» című szati- rikLjg vígjátékában. Egészen terrrn.äszeteSi bogy manj gúny­nyal, kritikával fordul a ellen s a «Genf, xysü» G, íma politikai szatírája a lasizmi ,JS aljasságát és a há- F0*? szta diktátort, Hit- ert, Mu ssoiinit és Francot leplezi le, »U. ufó kritika egyhangú értékelés Æ S2tTint shaw a kri_ svobh V őalizmL us egyik legna- •I képviselője s mint 1 vf"1, a világirodalom haladó hagyományainak egyik nagy alakja. Tanítása é l, mert írá­sainak leghívebb őrzői azok a dolgozók, akik a szocialista tábor országaiban már meg­valósították Shaw álmát, a tőkés társadalom meg* dönté­sét Tóka János tanítóképzőint. igazgat; 5 Csehszlovák vendégek látogatása Selypen Az elmúlt hét csütörtökén kedves vendégek érkeztek a Selypi Cukorgyárba. Már he­tekkel megelőzőleg a Selypi Cukorgyár dolgozói felvették a kapcsolatot a Szlovákiai Nyitrai Cukorgyár dolgozóival. S így tapasztalatcsere és ba­ráti megbeszélésre tízen ér­keztek a Selypi Cukorgyárba. A találkozó négy napig tar­tott. Ezután a vendégek egy napot töltöttek a Balatonnál és a további jóbarátság szel­lemében búcsúztak. A Selypi Cukorgyár dolgozói augusztus elején visszaadják a látoga­tást. HÍR — MEZŐGAZDASÁGI KI­ÁLLÍTÁSRA készülnek a gyöngyösi járás termelőszö­vetkezetei és dolgozó paraszt­jai. A járási kiállítás lebonyo­lítására az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás után szep­temberben kerül sor. Naptár Július 29. 1856-ban e napon halt meg Ro­bert Schmann német zeneszerző. Július 30. 1866-ban, kilencven évvel ezelőtt halt meg Egressy Gábor színmű­vész, a magyar színjátszás úttö­rője. Augusztus l. 1946. a stabilizáció esztendeje, a forint születésének 10 éve. — 12 UJ FLQTÁLÚ CEL­LÁVAL és több gépi berende­zéssel bővítették a Gyöngyös- oroszi Ércelőkészítőt. Az üzem­bővítés és a nagy javítások si­keres befejezése után növeke­dik a termelés. E havi esedé­kes tervüket négy tonna ólom és egy tonna cink színporral szárnyalták túl az üzem dol­gozói, s fogadalmukhoz híven, napról-napra törlesztik az el­ső negyedév adósságait. — CUKRÁSZDÁT nyi­tót a helyi földművesszövet- kezet Hort községben. A cuk­rászda nagy népszerűségnek örvend. Napi forgalma mun­kanapokon 800 forint, vasár­napokon meghaladja a 2000 forintot. — TÍZEZER FORINT érté­kű értékes jutalomtárgyakat osztanak ki a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Ü.%3mi Vállalat legjobb dolgozói között a kö­zelgő hatodik vasutasnap al­kalmából. — TEGNAP KEZDTE meg a Hatvani Konzervgyár a pa­radicsom feldolgozását. Eddig napi 25—30 vagon paradicso­mot exportáltak- A konzerv­gyár a borsószezon idején ösz- szesen 123,6 vagon készárut adott a népaazdasignak. Ki­váló eredményükkel ismét el­nyerik az élüzem cím,el. — A NAPOKBAN a gyön­gyösi járás területén 10 reha­bilitált középparaszt lépett be a termelőszövetkezetbe. Ezek között Nagy fügéd en öt. Kará- csondon és Adácson két-két középparaszt választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. — MEZÖTÄRKÄNY négy szövetkezete munkaversenyben végzi a növényápolás, betaka­rítás, másodvetés munkáját. Patai Zsigmond az Ezüstkalász Tsz elnöke, aki nemrég jött hAaza a zsámbéki elnökképző iskoláról, indítványozta ezt a versenjyt. Ennek tudható be, hogy a Ősz 120 hold tavaszi ár­páját és J90 hold búzáját már learatta. Fölösleges terményü­ket szabadfei’.vásárlásra átad­ják a csélőgép «MÓL Gondosan végzik a tarlóhániás' munkáját is. (Kiss Ibolya) ógrp jJÚM-kjájiL ctztmÁli h. A díszletekről és jelmezek­ről elmondhatjuk, hogy noha tervezőiket és készítőiket a szűkös anyagi viszonyok erő­sen korlátozták, szerencsésen elkerültek minden provincia­lizmust, s egyáltalán nem ha­tottak szegényesnek. Tehetség és buzgalom — ez az alapja minden művészi tel­jesítménynek. A Gárdonyi Géza Színház együttese meg­mutatta, hogy egyiknek sincs híján. Művészi elmélyültség- ben, színpadi mozgásban, be­szédtechnikában fejlődhetnek még, de sikereiket, jóhírüket már megalapozták. Osztatlan bizalommal várhatjuk ezután következő előadásaikat. Külön kell szólnunk a szín­ház műszaki gárdájáról. A műszakiak azok, akiket nem látunk a színpadon, akiket nem tapsolunk meg, de akik azért hozzátartoznak a szín­házhoz s munkájuk kivonha- tatlan a közös sikerből. A rengeteg táj előadás fá­rasztó, nehéz munkát követelt tőlük. Ezt még tetézte az, hogy egymástól és a színháztól tá­vol van a festőműhely és a díszletraktár, hogy a kismé­retű falusi színpadok nagy ne­hézségeket támasztottak, hogy az utazás és szállítás körül­ményei sem voltak rózsásak, stb. De ha elismerjük, köszö­nettel illetjük is verejtékes fáradozásaikat, szóvá kell ten­nünk, hogy néhányuk fegyel­me, viselkedése nem volt a legjobb, s hogy nem vigyáz­tak eléggé a színház felszere­lésére. Egyetlen évadban két zongora ment tönkre, — az ilyesmi még súlyosbítja a színház gazdasági helyzetét. Többször utaltunk már a • gazdasági nehézségekre. Mi­ről is van itt szó? A színház az elmúlt évadban még a Népművelési Miniszté­riumhoz tartozott. A minisz­térium szabta meg előadás­tervét is: kereken négyszáz előadást. Még ha számbavesz- szük, hogy időnként három együttes tartott egyszerre elő­adást, akkor is rendkívül nagy ez a szám. Ugyanekkor a tá­jolás költségeire nem rendel­kezett elegendő kerettel a színház. A gazdasági nehézsé­gek másik oka az volt, hogy a minisztérium nem adott meg­felelő embert a gazdasági hi­vatal élére, s egyetlen évad­ban hárman váltották egy­mást ezen a poszton. A ren­dezetlenség akadályozta a meglévő összegek ésszerű fel- használását és visszaélésekre is alkalmat adott. Mennyiben érdekli mindez a közönséget? Annyiban, hogy a gazdasági bajok így, vagy úgy, visszahatnak az előadá­sok színvonalára, s a műsor­tervre is. A színészeket kime­rítette az állandó tájolás. A fáradtság és a pénzügyi zava­rok okozták, hogy egy-két táj­előadáson megfeledkeztek a színpadi fegyelemről, s akadt olyan vidéki előadás, amely egyáltalán nem volt méltó a Gárdonyi Színházhoz. Ha nem függ a színház fölött a túlzott minisztérium terv és éssze­rűen állapítják meg a tájelő­adások számát, erre aligha került volna sor. A következő évadban már a megyei tanács hatáskörébe tartozik a színház. Reméljük, tekintetbe veszik az eddigi ta­pasztalatokat. A gazdasági helyzet okozta, hogy egy-egy színdarab a kel­leténél hamarább lekerült az egri színpadról, s a közönség­nek ezután már nem nyílt alkalma arra, hogy megnézze. Jó lett volna, ha bizonyos idő után egy-két alkalomra fel­újítják a korábban bemuta­tott darabokat. Ennek az volt az akadálya, hogy a takaré­kosság kedvéért új előadások­hoz feldolgozták a régebbiek díszleteit. A következő évad­ban módot kellene találni ar­ra, hogy a sikeres előadáso­kat egy idő múltával felújít­sák. Elegendő, ha a «Vízke- reszt»-re utalunk, amelyet még nagyon sokan megnéztek volna, ha nem kerül le a szín­padról, illetve ha később is­mét bemutatják. A színház életében számot­tevő változás, högy a megyei tanács hatáskörébe kerül. A tanács a helyi igények, körül­mények ismeretében bizonyá­ra jobban irányíthatja majd a színházat, mint a miniszté­rium. Ennek azonban vannak bizonyos feltételei. Mindenek­előtt az, hogy egészséges szel­lem alakuljon ki a két intéz­mény között. Általában nem ártana, ha a színház vezetősége jobb kap­csolatokat teremtene a me­gyei szervekkel, intézmények­kel. A színház különleges je­lentőségét, kiválóságát min­denki ismeri, sőt elismeri, de senkinek sem esik jól, ha túl­ságosan éreztetik vele. Gon­dolok itt arra, amit a járási kultúrház igazgatója írt, hogy napokig nem bírt bejutni a színház igazgatójához — s ez az apróság nem egyedül álló. Hadd szóljunk néhány szót még a színház és újságunk vi­szonyáról. Kezdettől fogva szívesen és szeretettel foglal­koztunk a színházzal. Egy-egy bemutatója alkalmából külön oldalt kapott a lapban, az évad nagyrészében alig volt olyan lapszám, amelyben a színházról ne esett volna szó; s ami írásainknak hangját, tartalmát illeti, nem egyszer joggal illethettek volna jóin­dulatú elfogultsággal. Úgy gondoltuk, hogy az új szín­háznak a szokottnál több bá­torításra, elismerésre van szük­sége — ez magyarázza a rész­rehajlást. Annál fájóbban érintett ben­nünket, hogy a színház túlsá­gosan érzékeny, indulatosan fogadta a legenyhébb bíráló megjegyzést is, vagy akár azokat a megállapításokat, amelyeket nem is nevezhe­tünk bírálatnak. És ez, saj­nos, nemcsak a társulat egy- egy tagjára áll, hanem a ve­zetőségre is, amely vagy ke­reken visszautasította a bírá­latot, mondván, hogy nem ér­tünk a színházhoz, vagy pe­dig elismerte, hogy igazunk van, de — úgymond — miért kell azt megírni . . . Még ha Ünnepélyesen osztjuk ki az olimpiai rejtvény- pályázat jutalmait A Népújság natfordulós I olimpiai rejtvénypályázata vé-I get ért. Az utolsó forduló he­lyes megfejtése a következő: 1. Golubichnaja, 2. M. Ulpies Dempstikus, 3. Theokoleon, 4. Spendophoroi. 5. A. Mimoun, 6. Uhlyárik, 7. Towns, 8. Har­din, 9. Stadiondromos. Össze­olvasva: Guts—Muths. A íi­lantropizmus legjelentősebb képviselője (1759—1839). Elő­ször veti fel az újkori olim­piák m°grendezésének gondo­latát, majd Curtius és Cou- bertoin viszik a gondolatot megvalósításra. I. díjat: egy férfi kerékpárt nyert; Hundt István, Eger, Al­kotmány utca 9. 83 ponttal. II. díjat, egy néprádiót nyert: F. T. 6 — jelige, Eger . 79.5 ponttal. _ , III. díjat, egy férfi tréningru: hát nyert: György Lászlóné, Eger, Hibay utca 3/a. 77.5 p. IV díjat, egy töltőtollat nyert: Tóth Béláné, Poroszló. 76.5 p. V. díjat, egy hőpalackot nyert Kristóf Ilona Gyöngyös, Mátyás király út 9, 75.5 p, 1 doboz csokoládét nyert Pet­rán Katalin, Eger, Rózsa Ká­roly utca 5, 75.5 p. Rozgonyi Ivánné, Gyöngyös. Madarász Gyula, Eger, Dózsa Kálmán Gyöngyös, Hajrá Magyarok, Gyöngyös, Máté József, Eger, Helmberger Lajos, Eger, For­gács Béla, Abasár. Mór Mária, Eger, Szmolényi László, Eger. Galovics Lászlóné, Eger, és Hajrá Olimpia, Eger, egy-egy értékes könyvjutalmat nyer­tek. A jutalmakat egri nye­rőinknek szerdán délután öt órakor ünnepélyesen adjuk át szerkesztőségünkben. Kérjük a megfejtőket, pontosan jelenje­nek meg. A vidéki megfejtőinknek a jutalmat postán küldjük el. FILM A VÁDLOTTAK PADJÁN Az egri Vörös Csillag Filmszínház augusztus 2—8-ig új német filmdrámát mutat be a Vádlottak padján címmel. Három emberről szól ez a kitűnő film. Egy orvosról, aki hamis név alatt, diploma nélkül gyógyít szerelméről, aki­től a háború elszakítja és egy gyógyíthatatlannak hitt be­tegről. Mindhárman más-más módon találkoznak egymás­sal, de a háború elszakítja őket. A film hasonlít a nyugat­német Nagy kísértéshez, de sokkal mélyebb és emberibb megoldása van. Fiimhírek — Eobespierreről készül film Franciaországban, melynek egyik szerepét Gerard Philipe játsz- sza. — Angol filmek fesztiválja lesz szeptemberben Moszkvában. Ok­tóberben pedig Londonban tart­ják a filmfesztivált. tekintetbe vesszük is, akkor sem térhetünk szó nélkül na­pirendre az ilyen jelenségek fö lött. Amennyire méltányol­juk a társulat művészi sike­reit, annyira rossznak, káros­nak tai"tjuk az ilyen emberi magatartást. Emberibb bt — ne féljünk a szótól — szocialistább ma­gatartást várunk úL, társulat­tól. A más szervekht&s való viszonyában éppúgy, műit a színház belső életében. Több megértést, jóindulatot egy-; más iránt, több segítséget a fiatal színészeknek. Nagy fel­adat vár ebben a társulat párt- és DISZ-szervezetére — az elmúlt évadban jóformán egyik sem működött. Szeretjük a mi társulatun­kat, látjuk nagy művészi adottságait, látjuk azt az iga­zi elhivatottságot, igyekeze­tei, önfeláldozást, amely az eddigi sikerek forrása volt. Szeretnénk minél különbnek, minél tökéletesebbnek látni a Gárdonyi Géza Színházat. Eb­ben, úgy hiszem, osztozunk minden színházkedvelő em­berrel. Ezért történt, hogy amikor elismerésünket és köszönetün- ket tolmácsoltuk, egyúttal szóvá tettük azt, amit hibá­nak látunk. Még akkor is. ha ezek kisebb fontosságúak a művészi sikereknél. Köszönjük a társulat tag-s jainak azt a sok művészi szép­séget, amellyel egy évad so­rán megajándékoztak ben­nünket, Eger és a megye la­kóit, s kívánunk nekik sok, si­kerekben gazdag évadot. GÁCS ANDRÁS Egri Vörös Csillag, július 88-tól augusztus 1-ig: Az ördög szépségé (francia). Július 29-en, vasárnap de. ma­tiné: Császár pékje (csehszlovák). Egri Broay. Július 28-tól augusztus 1-ig: A mexikói (szovjet), Egri Szabadtéri. Július 28-tól augusztus 1-ig: A mexikói (szovjet). Egri Béke. Július 29-től 30-ig: A 45-ös kör­zet nem válaszol (szovjet). Gyöngyösi Szabadság. Július 28-tól augusztus 1-ig: Vö­rös és fekete II. (francia). Július 29-én vasárnap de. matiné: 2X2 néha 5 (magyar). Gyöngyösi Puskin. Július 28-tól augusztus 1-ig: Scuderi kisasszony (német-svéd). Július 29-én, vasárnap de. mati­né: Kis és nagy boldogság. Hál tvan. Június 28-tól augusztus l-ig: Ali balba (francia). Július 2Ü'"én, vasárnap de. mati­né: 15 éves krapitány (szovjet), Pétervására. Július 28-tól 30-ig: Mühlenbergi ördög (német). Július 31-től augusztu's 2-ig: Éj­szaka a Mont Blancon /osztrák): HÉTVÉGI Sakk: Az Egri Bástya országos mester és I.-fokú versenye, Eger. SZOT-székház. Teke: Szombat délután 3-kor az AVESZ-pályán Bp. Spartacus— Egri Spartacus, barátságos mérkő­zés. Vasárnap. Atlétika: Az Egri Bástya—Ózdi területi válogatott—Nagybátonyi Bányász hármas viadala, Eger .sta­dion. de. 10 óra. Ökölvívás: Debreceni Honvéd­Egri Vasas területi CSB mérkő­zés. Eger SZOT-székház de. 11 óra. Teke: A mérkőzés másnapi küz­delmei reggel 9-kor az AVESZ- pályán. Bp. Spartacus—E. Sparta­cus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom