Népújság, 1956. június (43-51. szám)

1956-06-23 / 49. szám

nípOjsag 1956. június 23. szombat A Népújság öt fordulós olimpiai rejtvény pályázata Első díj: egy kerékpár. Második díj: néprádió. Harmadik díj: sportfelszerelés. Ezenkívül több értékes díj: töl­tőtoll, állólámpa, hőpalack, vil­lanyvasaló stb... Lapunk 16-i számában közölt rejtvények megfejtése a követke ző: Bárány István; Lyssipos, Alfréd (Hajós), Néró, Korobos, Elis, Richards, Somfay Elemér, Kronos, Onomastos, Eve, :Nur- mi: összeolvasva: Blankers — Koen (holland atlótanő). Nyolc­vanméteres gátfutásban 11,2, százinéteres női síkfutásban 11,9, kétszázméteres női síkfutásban 24,4 ért el, ezenkívül tagja volt a bajnokságot nyert 4X100 vál­tónak, így összesen négy arany­érmes bajnokságot nyert. A megfejtők neve a következő: Holmberger Lajos Eger, Györgyé­in u. 9., Hundt István Eger, Alkotmány u. 9., Petrán Katalin Rózsa K. u. 5., Tóth Béláné Po­roszló, kilenc ponttal, Konez Béla Gyöngyös, Ferenczi Ferenc Füzesabony, 8,5 ponttal, Máté József 8 ponttal, Ferenc József Eger, 5,5 ponttal, Fodor Ferenc Pély, Forgács Béla Abasár, Sere­gélyes Kálmán Petőfibánya, Ma­rosi Rudolf Pély, Kristóf Ilona, Dózsa Kálmán, Radnai András, Rozgonvi Ivánné, Hajrá magya­rok Gyöngyös, Ferenci Tibor, Pély, Rímek Géza Füzesabony, Bendik József Apc, Mátra Imre Apc, Sípos Erzsébet Apc, Tóth Tibor Füzesabony, Madarász Gyula Eger, Mólír Mária Eger, Szmolényi László Eger, György" László Eger, Fejér György" Eger, Cseh Kálmán Eger, Tóth Zoltán Eger és Olimpia 1956. Eger há­rom ponttal. Böjthe Éva, Gás­pár László és Kis Imre nulla ponttal. Azok fejtették meg jól, akik minden egyes kérdésre pontos választ adtait. Eszerint kapták a pontszámokat is. II. forduló 1. Ki volt az a százméteres futó, aki az USA színeiben ötöd­magával bejutott a döntőbe, mi­vel néger volt, honfitársai nem engedték elindulni, nehogy a fehérek előtt egy néger megnyer­je a bajnokságot? 2. Hogy hívták azt a görög marathoni futót, ki az első új­kori olimpián csalással futott be harmadiknak, s ezért helyére a magyar Keiner Gyula került. 3. Nurmi elődje két olimpián is nyert hosszútávfutó neve. 4. Egyik olimpia színhelye, ahová nem hívták meg Magyar- országot, 5. Istennő neve, az ő tisztele téré rendezték az ókorban a női versenyeket. 6. Hogy hívták azt a görög hazafit, ki anyagilag lehetőve tette az első újkori olimpia meg­rendezésétP 7. A párizsi olimpián a 400 méteres női úszást 6.02. mp-nyert. úszónő neve. 8. Az egyik olimpián helyből magasugrásban 163 centiméterrel nyert atléta neve. 9. Az egyik olimpia alkalmá­ból szellemi olimpiai bajnokságot nyert honfitársunk neve. (Melyik olimpián, milyen tárgyú művé­vel?) 10. Csodafutó, ki még mindig három világcsúcsot tart, az egyik olimpián négy olimpiai érmet nyert. 11. Magyar kardvívó olimpiai bajnok neve. 12. A londoni olimpián gyors­tüzelő pisztolylövésben Takács Károly ellenfele volt. (Negyedik helyezett.) Ha összeolvassuk egy színesbő­rű százméteres gyorsúszó nevét kapjuk meg, aki két olimpián egy­másután megnyerte a bajnoksá­got. Megfejtésül beküldendő minden egyes pont válasza, az összeolvasott neve, ideje, olimpiá­jánál! színhelye. Megfejtési határidő: június 28. csütörtök délelőtt tíz óra. Rejt­vényszelvényt ragasszuk fel. SZÍNHÁZ = Az egri Gárdonyi Géza Színház pénteken mutatta be a „Vannak még kísértetek” című darabot. — Jelenet az előadásból. Egri Vörös Csillag Filmszínház: Június 23—27: Bel Ami (francia). Június 24-én, vasárnap, délelőtt matiné: Bodzaliget (szovjet). Egri Bródy: Június 22., 23., 26., 27: Bel Ami. Egri Szabadtéri: Június 22—23: Vörös és fekete I. Június 24. Páncélos dandár. Egri Béke: Június 23—25: Merénylet a kikö­tőben (szovjet). Egri Szabadság: Június 23—24: Eltűnnek a kísér­tetek (szovjet), Gyöngyösi Szabadság: Június 23—27: Holnap már késd (olasz). Június 24-én, vasárnap délelőtt matiné: Ed Martin, a pincéríiú. Gyöngyösi Puskin: Június 23—25: Kék kereszt (len­gyel). Június 24-én, vasárnap délelőtt matiné: Rózsa és Csavargó (finn). Hatvaui: Június 23—24: ördögi kör. (német). Június 25—27: Taxi úr (francia). Június 24-én matiné: Luxus- tutajon (szovjet). Füzesabony: Június 23—25: Menekülés Fran­ciaországba (olasz). Június 25—2«: Légből kapott ze­nekar (csehszlovák). Pétérvárára: Június 23—24: Légből kapott zene­kar (csehszlovák). Június 26—27: KJ a legjobb em­ber? (szovjet). Beszerzéseinél segítséget nyújt a MŰSZAKI BIZO­MÁNYI VÄLLALAT ki- rendeltsége, Miskolc, József Attila utca 15. Tel. 15-425. Értékelés kérése levélben. — RÖVIDESEN befejezést nyer Petőfibánya szénosztá­lyozójának bővítése, korszerű­sítése. Az ötmillió forintos be­ruházásból már beszerelték az osztályozó harmadik gépegy­ségét. — A TIZENÖTÖDIK helyről a 7-re került Bélapátfalva a be­gyűjtési versenyben. A község legjobb begyűjtői: Mikó h. Szi­lárd, Barta n. Miklós, Bársony g. István, Ferenc n. Lajos. — MÁTRAHÁZÁN 15 ezer forintos költséggel fagylalt- pavillont építenek az autó­busz megálló közelében. Ez­zel az építkezéssel az üdülők régi kívánságának tesznek eleget. — AZ ORVOS Egészségügyi Minisztérium az „Orvosegész­ségügy kiváló dolgozója" cím­mel tűntette ki Vajda Jenő fő­könyvelőt, a parádi gyógyfürdő dolgozóját. (Schücz Jánosné.) — A JÁRÁSI kultúrotthon balett szakköre vizsgaelőadást rendez június 24-én délelőtt 11 órakor a Gárdonyi Géza Színházban, június 30-án es­te nyolc órakor pedig az eg­ri Pedagógiai Főiskola sza­badtéri színpadán. Bemuta­tásra kerül Mozart: Kis éji zene és Weber: Felhívás a keringőre c. tánckompozíció. — VASÁRNAP is dolgoztak a hevesvezekényi Béke Termelő- szövetkezet dolgozói, hogy az eső ne tehessen kárt a friss szé­nában. A tagok elhatározták, hogy a csépiést majd saját mun­kacsapatukkal végzik. (Tóth L.) — TÖBB MINT HATEZER tonna szenet adott már fél­éves tervén felül a Szűcsi X-es aknaüzem. A félév végéig ter­ven felül még közel három­ezer tonnát küldenek felszín­re a bányászok. — BEFEJEZTÉK az első ka­szálást a kiskörei állami gazda­ságban. Behordtak 226 vagon pillangós és 7 vagon réti szé­nát. A jelek szerint a második kaszálás is jónak ígérkezik. A takarmányrépát kétszer megka­pálták. A jó munka eredménye, hogy az idén megfelelő lesz majd az állatok takarmányának mennyisége és minősége. (Molnár József) — JÓL SIKERÜLT kirándu­lást rendezett a hatvani járás TT1T szervezete. Az 52 főből álló csoport meglátogatta Lillafüre­det, Aggteleket és Miskolcot. — PÁRTHIRADÓ segítségé­vel tájékoztatja népnevelőit a Bélapátfalvai Cementgyár, az üzem legfontosabb eseményeiről és feladatairól. Naptár Június 23: 1866-ban halt meg Clark Adam, a Lánchíd készítője. Június 24: 1906-ban. 50 évvel ezelőtt tört ki a nagy salgótarjáni sztrájk, ahol 400 munkás sztrájkolt. 1931-ben, huszonöt évvel ezelőtt halt meg Kuncz Aladár, híres erdélyi író, a Fekete kolostor szerzője. Június: 25: 1906-ban, 50 évvel ezelőtt általá­nos sztrájk tört ki Debrecenben. Június 26: 1869-ben. 87 évvel ezelőtt született M. A, Nexő, a híres dán író. 1336-ban, 120 évvel ezelőtt halt meg Rouget de L'Isle, a „Mar­seillaise" írója. testeitől üzenetek: Miklós Gyuláné, Eger: Panaszát kivizsgáltuk, bejelentése igaznak bizonyult. Illetékes szervek a meg­felelő Intézkedéseket megtették. FILM KÉK KERESZT A gyöngyösi Puskin Filmszínházban június 23—25-ig mulatják be a velencei filmfesztiválon bronzéremmel kitüntetett új lengyel filmet a Kék keresztel. A film Lengyelország sportparadi­csomában, Zakopánéban játszódik le. Itt teljesít szolgálatot, a Kék kereszt mentőoszlaga. A film végiglapozza a mentőszolgálat naplóját. A száraz napló tényadataiból néhány bátor ember hősies, önfeláldozó munkája bontakozik ki. Lengyelor- szág felszabaduláséinak első napjaiban kezdődik a történet, amely sok kalandot mulat be a né­zőnek. Emellett csodálatos szép tájakban gyö­nyörködtet. JEGYZETEK A FESZTIVÁLRÓL 2. Színházak és színészek mutatta be Sophokles Antigonéiét a miskolci Déryné Színház. Ezt az előadást kü­lönleges érdeklődés fogadta, nem csak azért, mert a mis­kolci színház országszerte el­ismert együttessé nőtt, hanem azért is, mert görög drámát a felszabadulás óta nem mu­tatott be nálunk hívatásos színtársulat Az Antigonét (akárcsak az Ember tragédiá­ját a tavalyi bemutató előtt) a budapesti Madách Gimná­zium növendékei „fedezték fel”. Most végre igazi színpa­don gyönyörködhettünk ebben a többezer éves remekműben. Az előadást a Nemzeti Szín­házban tartották, s azt is zsú­folásig töltötték a nézők. Túl­nyomórészt színészek — a töb­bi vidéki együttes tagjai — meg újságírók, a Színház és Filmművészeti Szövetség mun­katársai és nem utolsó sorban — hozzátartozók. Máriássy Ju­dit az Irodalmi Újságban szak­mai és hivatalos érdektelen­ségről panaszkodik. Nos, an­nál nagyobb volt a nagykö­zönség érdeklődése. A jegyek elosztásával foglalkozó, vagy fölös jegyekkel rendelkező emberek elmondhatják, micso­da rohamot álltak ki az egész fesztivál alatt Évek óta nem látott rokonok, hajdani isko­latársak, rég elfelejtett Isme­rősök serege támadt napok alatt és száguldozott kiapad­hatatlan energiával belépője­gyek után. Némi része lehe­tett ebben a potyázás külön­leges ösztönének is, de for­rása mégis csak az volt, hogy a budapestieket, azokat a kö­zönséges halandókat, akik nem juthattak le vidéki be­mutatókra, nagyon is érdekel­ték a vidéki színházak. Úgy érzem, ez az érdeklő­dés nem kisebb jelentőségű, mint a szakmai és hivatalos köröké. Az érdeklődőknek nem kel­lett csalódniok. Már az első előadás,, az An­tigone igazolta a várakozáso­kat. Érdekes, vitatható elő­adás volt, de plyan teljesít­mény, amely fölött a legmér­gesebb kritikus sem térhet napirendre egy kézlegyintés­sel. Meglehetősen elszoktunk az antik drámáktól. Fura érzés volt, amikor felgördült a füg­göny és a színpad deszkáin legyezőalakban felállott a kar, az ókori dráma hagyományos kórusa, amely sohasem avat­kozik tettekkel a cselekmény­be, csak kíséri buzdító, fi­gyelmeztető, sajnálkozó, ör­vendező szavaival. A szokatlanság bizsergető érzése még akkor is kísértett, amikor színre lépett a dráma két önálló szereplője, Antigo­ne és húga. Fokozta ezt az ér­zést a külső aránytalanság: az Antigonét játszó Zsolnay Zsuzsa egész fejjel magasabb volt Hacser Józsánál De ahogy tovább folytató­dott a darab, a nézőkből fo­kozatosan eltűnt az első per­Ügy is írhatnánk: új színfolttal gazdagodott a város, de inkább azt írjuk, ez áll közelebb az igazsághoz, hogy új szégyenfolttal gazdagodott a város. A Kossuth tér 4. sz. alatt ugyanis újabb zugkocsma nyílt. Mint értesültünk, eredetileg terményeladás céljára igényelte a városi tanács­tól az egri FJK ezt a kis szobát. Mivel azonban terménye nincs, kiírták öles betűkkel, hogy BOR, s egy négylábú kis irodaasztalkán, két-három decis tételekben mérnek. Sajrtos, az utóbbi időben eléggé elharapózott az ilyen zugitalméré- sek száma s ideje, hogy a város erélyes kézzel szün­tesse be ezeket, s csakis a követelményeknek megfelelő ízléses italméréseket nyisson.------- — ---­MŰS ORA: Június 23, szombat: Egerben este fél 8-kor: _Vannak még kísértetek. Június 24, vasárnap: Egerben, este fél 8-kor: Vannak még kísérteteké Június 25-én, hétfő: Nincs előadás. Külföldi nödelegácíó Egerben Folyó hó 19-én, kedden a nők Budapesten ülésező Vi­lágkonferenciájának egy cso­portja Egerbe látogatott el. Az argentinokból, koreaiak­ból, mongolokból, albánokból álló női delegáció meleg foga­dása a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának székházában zajlott le. A vendégek megte­kintették a várost, majd részt vettek a délután megtartott megyei szakszervezeti aktíva gyűlésén, ahol a megye asz- szonyaival együtt a proletár I nemzetköziség, a béke meg- » védése mellett szálltak síkra. o N T E I. r Ö B ÖN, lí Ö L T Ő kézír átolvasás előtt... es után Himnuszom száll a Naphoz, a Nagyhoz... Ali, kis fruskák, csak nem képzelitek... Lábam alatt a világ, fejem a fellegek felett. O, ezek a kis ajtók! vacnk ha úgy tetszik gondolni, majd megpróbálom a MÉH propaganda osztá­lyán. cek idegenkedése. Emberi tra­gédiák es emberi szenvedélyek sütöttek ki az antik tormák mogul, szorongva figyeltük a szeretetében óriássá nőtt An­tigonét, az engesztelhetetlen zsarnok Kreont, aki királyi hatalmától megittasodva ítél és öl és nem veszi észre, hogy tornyosul fölötte a Dosz- szualló vegzet. A görög sors­tragédiát nem az emberi aka­rat és szenvedély korlátlansá­ga teszi monumentálissá és félelmessé, mint Shakes- peare-t, hanem éppen az, hogy az ember tehetetlenül vergődik az istenek — a sors, a vegzet — ölelésében. Egyet­len tudatos, vagy öntudatlan bűn sem marad megtorlatla- nul. A végzetnek ez az ellen­állhatatlan hatalma végig vo­nult az egész előadáson, ki­mondva, vagy kimondatlanul ott lebegett a hősök feje fö­lött — vagyis hát azt adta a közönségnek, amit adnia kel­lett: Sophoklest. Azzal együtt, hogy Kazimir Károlynak, a fiatal miskolci rendezőnek volt néhány igen eredeti, de nem éppen elfo­gadható újítása. Azazhogy mo­dernizálása. Mert már azzal is eltért az antik dráma hagyo­mányaitól, hogy a kart sze­mélyekre osztotta, s többnyire nem az egész kar mondotta a szövegét, hanem egyik részt az egyik, a másik részt egy másik tagja. Az pedig külö­nösképpen meghökkentő volt, hogy a darab végén, Kreon összeomlásakor a reflektorok sugárzásában megjelent a meghalt Antigone alakja. Ez az ötlet a maga hatáskeltésé­vel egyáltalán nem illett az an­tik drámába. Kimondottan gyönge alakí­tás nem volt az előadásban, de a jók közül is kiemelkedik Győrffy György Kreon ja és Zolnay Zsuzsa Antigonéja. Győrffy kérlelhetetlen, dühödt, majd a sors csapásai alatt térdre roskadó Kreon ja (egy antik Borisz Godunov!) példát ad arra, hogyan lehet sophok- lesi hőst szenvedélyesen, de mégis a görög dráma puritán­ságában ábrázolni. Ezzel a puritánsággal került szembe viszont Szirtes Ádám az Űr szerepében, önmagában nézve kitűnő színészi teljesít­ményt nyújtott — élénk arc­játék és gesztikuláció, az ijedt­ség és a lelkendezés hiteles emberi érzékeltetése jellemez­te alakítását, de ez a játék­modor kirítt a darab egészé­ből. A második együttes, ame­lyet láttam, a békéscsabai (Bródy Sándor: A tanítónő) sem műsorválasztásban, sem rendezésében nem keresett új utakat, viszont egy egészen jó előadással kedveskedett a bu­dapestieknek. És ez sem meg­vetendő. Kovács Máriának, a címsze­rep alakítójának voltak gyen­gébb pillanatai, de egészében kitűnően, magával ragadóan játszott. És a darab rendezé­sétől eltérően újat is adott, egy más Tóth Flórát, mint akit a budapesti Jókai Szín­ház előadásán láttunk. Nekem rajta kívül nagyon tetszett Székely Tamás tanítója — fél- £ szegsége, életidegensége mér- > sékeltségében nagyon emberi ? volt. Igen jó volt Iványi Jó- £ zsef káplánja is. Akik részt vettek a tavalyi fesztiválon, azt mondják, a békéscsabai színház fejlődött legtöbbet tavaly óta. GACS ANDIlAS (Fol.vt-at.juk) Június 26, kedd: Egerben este fél 8-kor: Vannak | még kísértetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom