Népújság, 1956. június (43-51. szám)
1956-06-06 / 44. szám
4 1936. június 6. szerda NÉPÚJSÁG Vendégek a füzesabonyi „Micsurinu-állomáson KINEK a szíve ne dobogna hevesebben, kinek a szeme ne csillogna büszkébben, na pibos- nyakkendős pajtásainkat látja nyílegyenes sorokban felvonulni, vagy kirándulni, Az úttörőházak, „Ifjú Technikus”, „Ifjú Természetkutató” állomások évről-évre táguló lehetőséget nyújtanak a jövő nemzedék sokoldalú képzésére, a komoly feladatokra való felkészülésre. Megyénkben az „Egri Üttö- rőház”-on kívül Füzesabonyban a „Micsurin állomás” képviseli az ilyen természetű úttörőintézményeket. Egyik sem régi, de munkájuk máris komoly sikerekkel járt. Az egri biológiai szakkör most meglátogatta a füzesabonyiakat, hogy baráti beszélgetések során kicseréljék tapasztalataikat. A VENDÉGEK éppen izgalmas pillanatban érkeztek. Az udvaron asztal, mellette ülnek Hoblyák János, a Micsurin állomás igazgatója, Juhász Lajos és Vajon Imre, az Egri Ped. Főiskola tanársegédei, akik mint szakkörvezetők dolgoznak itt. E komoly bizottság előtt teszi le Sziklai Marika a „Ter- mészetkutatás ifjú mestere” a próbát. Körülötte szurkolnak pajtásai., Marika szép, nyugodt és értelmes válaszait hallják. Nemcsak a2 előírt elméleti és gyakorlati feladatokat oldotta meg szépen, de látogatást tett az állami gazdaságban, hogy ott személyesen láthassa a nagyüzemi mezőgazdaság munkamódszereit. Ezenkívül szép mag- és termésgyűjteményt állított össze, ami — több más anyaggal együtt — Egerbe kerül az úttörő-mozgalom fennállásának 10. évfordulója tiszteletére rendezett kiállításra. EZUTÁN a vendégek megtekintették a kertet. A különböző szakkörök sokoldalú munkát végeznek itt. A „Gyümölcstermesztési” szakkör tagjai magról nevelik fel a vadala- nyiokat és maguk nemesítik őket. A virágkertészek parcelláin kis táblák jelzik, milyen sokféle virággal foglalkoznak. Munkájuk eredménye az utakat mindenütt szegélyező virágsáv. A mezőgazdászok szántóföldi növényeket termesztenek, műtrágyázási és egyéb kísérleteket végeznek. Szoros kapcsolatban állnak a Kompolti Kísérleti Gazdasággal, ahonnan vetőmagot és tudományos megbízatásokat kapnak. A konyhakertészek ágyasaiban már magasra nőtt a borsó. Az állattenyésztés is tág teret kap. Juh- és nyúlállíamá- nyukon ismerkednek meg az állatok életmódjával, tartásával. Gondosan ügyelnek baromfiállományukra is. A méhészek már négy családdal rendelkeznek, s az a tervük, hogy akácvirágzáskor vándoroltat- ják őket. A barkácsoló szakkör készíti, vagy javítja a különböző felszerelési tárgyakat. Madárodukat, rovargyűjtő dobozokat, ketreceket stb. állítanak elő., A meteorológusok naponta figyelik és jelzik a légköri jelenségeket, s adataikat a községi tanács hangos híradóján keresztül a dolgozó parasztokkal is tudatják. A háztartási szakkör dolgozza fel a terményeket. A lekváros, be- főttes üvegek sorai bizonyítják, hogy tagjaiból gondos, ügyes háziasszonyok válnak. NEM CSAK akkor jönnek ide a pajtások, amikor szakköri foglalkozás van. A nagy teremben asztalitenisz, sakk és egyéb társasjátékok mellett a gazdag könyvtár nyújt hasznos szórakozásra, kellemes időtöltésre alkalmat. Felkeresik a pajtások a „Micsurin Állomást” a környékről is. Szihalomról és Besenyőtelekről is járnak szakköri foglalkozásokra. Vajon álmodhattunk-e mi ilyesmiről gyermekkorunkban? MIRE BÜCSÜZUNK, kedves baráti kapcsolat alakul ki, igazi úttörő barátság. Az egri pajtások nehezen válnak el vendéglátóiktól,, szeretnék ők is viszonozni a sok kedvességet s így búcsúznak: viszontlátásra! Halassy László AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT KÖNYVEIBŐL Barta Lajos: Szerelem és más színművek. Barta Lajos öt színpadi művét tartalmazza: a „Sötét ház”, a „Tavaszi mámor”, a „Szerelem”, az „Örvény” és a „Zsuzsi” címűeket. Ezek a drámák hű tükörképei a századeleji magyar világnak. Bemutatják az első világháború előtti és alatti idők jellegzetes típusait : polgárokat, dzsentriket, értelmiségieket, munkás embereket, parasztokat (Szépirodalmi K«,dó.) I Fehér Klára: A tenger. I Az 1944-es évek borzalmai I között indul el útjára a regény hősnője, Csapiár Ágnes. Könyvelő lesz egy „árjásított” vállalatnál. Mikor a lány rádöbben, hogy becstelen üzelmek eszközéül akarják felhasználni, bátran színt vall és majdnem a Gestapo kezére kerül. Elrejtőzik egy sötét raktárban, ahol szinte étlen-szlomjanv irtózatos szenvedések árán éri meg a felszabadulás boldog pillanatát. A regény első része a nyilas őrjöngés szörnyű tényeit örökíti meg a maguk embertelen valóságában, a befejező rész a felszabadult emberek boldog csatáját a jobb emberi életért, az új országért és Budapestért. (Szépirodalmi Kiadó.! Gorkij: Mezítlábosok. Az író halálának huszadik évfordulója alkalmából megjelenő kötetben Gorkij írói működésének első szakaszában írt, magyarra eddig még le nem fordított elbeszélései kaptak helyet. Számios remekművel ismerkedhet meg az olvasó: a „Sómunkások” tömör, plasztikus kép az elkínzott, agyongyötört munkásokról, a „Mezítlábosok” drámai sodrása, „A vendég” egyszerű szomorúsága, „Az olvasó” ma is izgalmas párbeszéde író és olvasó között, ,Az ember” magasröptű szárnyalása és „Makar életéből” megható életrajzi önvallomása mind, mind színesítik, gazdagítják a magyar olvasó Gorkijról alkotott képét. (Uj Magyar Kiadó.) SZÍNHÁZI ESTÉK — AZ EGRI ÁLLAMI Áruház múltheti totó pályázatát Csépány Judit Eger, Juhász Ferenc, Eger, Hajdrichy Jó- zsefné Egercsehi, Csató Kálmán Eger és Bornemissza László Eger nyerték. — PÁRÁDON ÜNNEPÉLYES keretek között tartották meg az építők napját. Az ünepéíy kultúrműsorán részt vett a recski bányászzenekar is. A sportpályán késő estig tréfás sportversenyek zajlottak le. (Schütz Jánosné.) — IRODALMI ELŐADÁST tartanak az ünnepi könyvhét alkalmából június 6-án, szerdán este 7 órakor a szakszervezeti székház földszinti olvasótermében, ahol Dienes Tibor ismerteti Fehér Klára: Tenger című regényét. A 32-ES SZÁMÚ Autó- közlekedési vállalat munkaszüneti napokon Mezőkövesd— Zscri gyógyfürdőhöz új fürdőjáratot indít Boconád, Heves, Füzesabony útirányon át. Június 17-től pedig Eger—Mezőkövesd—Zsóri gyógyfürdő közt is közlekedik majd fürdőjárat. — A MEGYEI TANÁCS egészségügyi állandó bizottsága Petőfibányán ülést tartott. Az ülésen megvitatták az üzem munkavédelmi és balesetelhárítási intézkedésének fontosságát. — 120 UJ LAKÁSBÓL áUó új lakótömb építését kezdték meg Gyöngyösön. A 6 millió forintos befektetéssel épülő lakótömb lakásaiba már az év végén beköltözhetnek a lakók. Ezzel egy esztendő alatt 200 új állami lakáshoz jutottak a gyöngyösiek. — A NOVAJI kultúrotthon DISZ színjátszói nagy sikerrel mutatták be a Fehér Anna című színművet. (Stépán László.) — AZ EGRI DOHÁNYGYÁR patronáló brigádja az egerszóláti Haladás Termelő- szövetkezetnek segít. Legutóbb a dohánypalánták nevelésénél és ültetésénél segítettek. (Preisendorf Richárdné) ZSUZSI KISASSZONY Előre bocsájtom, a Zsuzsi sodik felvorásban már rutinos kisasszony nem lartozik Kálmán Imre legjobb operettjei közé. Muzsikája nem olyan vérbő, mint a Csárdáskirály- nőjé, és librettója unalmasabb a Marica grófnőjénél. Hogy a mi színházunkban esténként mégis nyíltszíni taps, s jóízű nevetés harsan a nézőtéren, azt a kitűnő rendezés és a jó szereplőgárda frissessége, szellemessége okozza. Tartalma a szokványos 1920- 30-as évek operettje. Ettől talán annyiban tér el, hogy nem gügye arisztokratákról, léha katonatisztekről szól, hanem egy kedves postáskisasszony, egy újságíró és egy csavargó áltenorista történetét mondja el, természetesen az operettnek megfelelően, teljes happy-end- del végződik. A zenéről sem tudnék többet mondani, ta\án csak azt, hogy a Gárdonyi Színház zenekara egyre jobb, őszinte megbecsülést érdemel Sebestyén András, aki zongoristája, s egyben karnagya is a már rövid idő alatt jó összeforrt zenekarnak. Gál István rendezése csillogó, talán csak a második felvonás párbaj jeleneténél enged többet a színészeknek, mint kellene. A párbajozás itt már bohóckodássá fajul, túl megy az operett bohóságán, s a néző ahelyett, hogy nevetne, már türelmetlenül várja a történet folytatását. Annál szellemesebb viszont Nádori, Juhász, Jámbor opera és balettparódiája. Nádori itt minden humorát, temperamentumát megcsillogtathatja. A rendezés egyébként mértéktartó, A szereplőkről: miért titkolta el eddig a Gárdonyi Színház, hogy ilyen bájos, kedves szubrettje van, mint Fontos Magda, akit eddig eléggé szürke és jelentéktelen, tegyük hozzá, nem neki való szerepekben láttunk. Az első felvonásban ugyan elfogódott, nem meri hangját kiereszteni, de a májaiékor mutat. Igen jól táncol, játéka finom, egész lénye, bájossága elhiteti, hogy naív, kedveske, bürgözdi postáskis* asszony. A jövő évadban szeretnénk többször is operettben látni. Nádori Margit játékáról már az előbb is szó esett, csak azt sajnáljuk, hogy kitűnő hangját ebben a szerepben nem hallhattuk. Nagyon jól játszott Juhász János, aki drámában, vígjátékban, operettben egyaránt megmutatta már tudását. Szili Jánosnak ez a szerep „testhez állt”. A jószívű, kedves szélhámost, a megtért csavargót alakította nagyszerűen. Többet és jobban mozgott a szokottnál, ami előnyére válik, mert így feloldódik merevsége. Ezt nem mondhatjuk el azonban Tarján Tamásról, ő mindig csak a nagyon jó énekes, akinek játékán sokat kell még csiszolni. Jámbor Zoltán játéka a megszokott jó, neki vigyáznia kell azonban, hogy humora ne váljon túlzottá, a bohóckodás nem igazi színjátszás. Bozó Gyula díszletei: az első felvonás nagyon kedves, hangulatos, a másodikat azonban szegényesnek találtuk. Talán azért hagytak ki olyan nagy teret, hogy a szereplők jobban mozoghassanak? Külön meg kell dicsérni a korhű ruhákat, amelyek az 1910-es éveket varázsolták a színpadra. A közönség jól szórakozott, nagyon sokat tapsolt, sokat nevetett és itt kell megírnunk, hogy talán nem is tudják, hogy a színészek egyszerre négy új darabot tanultak be, fáradságot, áldozatot nem kímélve, hogy a nyár folyamán is szórakoztathassák a város és a megye színházlátogató közönségét. Az eddigi két bemutató közönségsikere őszinte köszönet a színészeknek, a színház összes dolgozóinak — a közönség részéről T. K-né. Évad végén Tizenkét előadást mutatott be Egerben eddig a Gárdonyi Géza Színház és még két bemutatója lesz. Pénteken került sor a „Zsuzsi kisasszony” bemutatójára. De a legnagyobb izgalmat a színháziaknak most a fesztiválra való készülődés okozza. Érthető is — egy évi munka után Budapestre mennek és a túlnyomórészt szín-, házi szakemberekből álló nézőközönség előtt bemutatják az „Aranyhintó”-t. Erről a készülődésről beszélgetünk Ruttkai Ottó igazgatóval. — Miért éppen az Arany- hintóval mennek a fesztiválra? — Elsősorban azért, mert az „Aranyhintó” nehéz és szép feladat rendezőnek, színészeknek egyaránt. Választhattunk volna könnyebb darabot is, de azt akartuk, hogy a színháznak igazán komoly erőpróbáját láthassák a fesztiválon Egyébként a tíz vidéki színház közül csak a pécsiek és mi mutatkozunk be ősbemutatóval, bár félig-meddig annak számít a Miskolci Déryné Színház „Antigonéja” is, amelyet felszabadulás óta még nem játszottak. A pécsiek új magyar darabbal, Gosztonyi: ,,Colombus”-ával mennek a fesztiválra. Nagyon örültünk annak, hogy Pestről már sokan írtak, telefonáltak, a társulat tagjainak rokonai, ismerősei: kérték, hogy biztosítsunk nekik jegyet az „Aranyhintó” előadására, mert Pesten már nem lehet kapni. — Hányán mennek fel Budapestre? sokat tanulhatnak a fesztiválon. — Lesz-e valamilyen változás az egri előadásokhoz képest? ' , — Szereplő változás nem lesz. Súlyos nehézségünk támadt ugyan: Balázs Andor, a darab egyik főszereplője eltörte a karját. De törött karral is vállalta a játékot és a színház vezetősége úgy döntött, hogy elfogadja ezt az áldozatkész vállalást. Egyéb változás azért akad, A bemutató után részt vettünk néhány vitán és az ott elhangzAtak sok mindent megmutattak nekünk. Én például úgy érzem, hogy alakításom Berjozkin ezredes szerepében sok csiszolásra szorul. Túlságosan hangsúlyoztam az ezredes elesettségét, nem fejeztem ki elég híven rendkívüli akaraterejét. A fesztiválon igazabb, tökéletesebb alakítást akarok nyújtani. Hasonlóképpen vannak a darab többi szereplői is. Nagyon nagy izgalommal és várakozással tekintünk a fesztivál elé, reméljük, hogy a szakemberek szigorú ítélete nem lesz elmarasztaló a Gárdonyi Színház egyéves fejlődésére — mondta végezetül Ruttkai Ottó igazgató. MŰSORA: Június 3. szerda: Egerben, este fél 8-kor: Zsuzsi kisasszony. Mátravidéki Erőmű, este fél 8- kor: Vannak még kísértetek. — Körülbelül 40-en utazunk. A színészeken kívül viszünk technikai személyzetet is Velünk jönnek a színháznak azok a vezető színészei is, akik az „Aranyhintóban” nem játszanak, de szakmailag ők is Június 7. csütörtök: Egerben, este fél 8-kor: Zsuzsi kisasszony. Táj előadás nincs. Június 8. péntek: Egerben, este fél 8-kor: Zsuzsi kisasszony. Táj előadás nincs. FILM: A MATRÓZ Az Egri Bró- ly Filmszínház és a gyöngyösi Puskin Filmszínház június 8—13-ig színes szovjet filmet ,A matróz”-t mutatja be. Mindnyájan jól emlékszünk még Mákszim- kára, a kedves szovjet filmre. A film Sztan- jukovics orosz novellaíró elbeszélése alapján íródott. Most egy újabb novelláját, a Matrózt -dolgozták fel filmre. A film egy derék orosz tengerészről szól, aki legényke korától kezdve szolgálja a tengert. Egy veszélyes szolgálat alkalmával megsérül és ettől kezdve a kapitány dajkának használja fel otthonában. A film drámai konfliktusa a kapitány szép felesége és a matróz becsületessége közt forr ki. Egri Vörös Csillag Filmszínház: Június 6: AU baba (francia). Június 7—13: Holnap már késő (olasz). Június 10-én, vasárnap délelőtt matiné: A mi utcánk csapata (szovjet). Egri Bródy: Június 6—8: Három jóbarát (csehszlovák). Június 8—13: Matróz (szovjet). Egri Béke: Június 6—7: Janika (magyar). Gyöngyösi Puskin: Június 6: Egy pikoló világos (magyar). Június 8—13: Matróz (szovjet). Június 10-én, vasárnap délelőtt matiné: Világbajnok (szovjet). Gyöngyösi Szabadság: Június 6: DoUárpapa (magyar). . Június 7—13: Idegen utas (szovjet). Június 10-én, vasárnap délelőtt matiné: Civil a pályán (magyar). Hatvan: Június 6: Úri muri (magyar). Június 7—13: Dollárpapa (magyar). Június 10-én, vasárnap délelőtt matiné: Hongkongból érkezik (szovjet). Az I. Megyei Gyermekrajz-kióllításról Az Úttörő Jubileumi év tiszteletére május 27-én, vasárnap nyitotta meg kapuit az I. Megyei Gyermekrajz kiállítás. Az Ízlésesen kiállított, bekeretezett mintegy 400 rajz, festmény a megye ált. iskolás tanulóinak legjobb alkotása. A szóban elmondott vélemények és a látogatókönyv bejegyzései egyaránt arról tanúskodnak, hogy a kiállítás színes, témában változatos, megoldásban pedig valameny- nyi a valóság megfigyelését híven tükrözi és azt rajzban visszaadni igyekszik. Az iskolai anyagot osztályonként külön falakra, paravánokra csoportosította a rendezőség. A II. osztályosok, mint akik először tanulnak rajzolni, általános iskolai tanulmányaik során, még egyszerű, lapos tagolatlan tárgyakat festettek. A látogatók szívesen időznek a kicsik rajzainál is. Amint a terembe belépünk, feltűnik a tömegben egy •magas, mosolygós, 7 év körüli kislány, amint elmélyedten néz egy virágzó fát ábrázoló kis festményt. Megtudjuk tőle, hogy Angyalosi Erzsébetnek hívják, II. osztályos tanulója az egri I. sz. ált. iskolának, s az említett képet ő festette. Szépen dolgozott Angyalosi Erzsiké és a többi II. osztályos is. (Néhányuk nevét közöljük is: Sipos Béla Kisköre, Szabó Ilonka Noszvaj, Pálinkás Éva Eger I, Szatmári J. Eger IV. sz, isk.) Megdicsérjük őket! — Tovább megyünk a paravánok között. A terem túlsó sarkában elég népes csoportot pillantunk meg, melynek tagjai férfiak és nők, felnőttek és gyermekek érdeklődéssel kísérik a tanulórajzo- kat, de talán még jobban figyelik a rajzok magyarázóját, az eleven szemű és értelmes beszédű Ringelhan Klára pajtást (Eger, V. sz. isk. VII. o.) ö jutalomból tárlatvezetői tisztséget tölt be a kiállításon. Sok pajtás munkáját méltathatnánk még a IV. o. közül, de csak a nevük felsorolására korlátozódunk. Besze Éva, Tuza Katalin, Nagyfüged, Szilágyi Mária Eger, VI. sa isk, Forgács Péter Gyöngyös, I. sz. isk.) Az V. osztályosok között érdekes Zsiros Erzsébet boldogi pajtás tematikus rajza, mellyel egy boldogi népviseletbe öltöztetett piros és nemzetiszínű zászlókkal felvonuló csoportot ábrázol. Dicséretes Petrinyec Szeréna V. o. domoszlói pajtás színes gombát ábrázoló lapja. A VI. osztályosok munkái között feltűnik Hágel László kömlői pajtás színes mozdulattanulmánya. Az erdőtelki pajtások legtöbbje pedig a csillogóan meg- I festett edényekért érdemel dicséretet A VII. osztályos tanulók munkái közül figyelmet érdemel Nagy Anna erdőtelki tanuló plasztikusan megfestett madara és Török Irén székre helyezett mosóteknője, amelyből mosnivalók csüngnek alá, valamint Fazekas Katalin Heves II. és Szabó K. Egercsehi pajtás tanteremsarkot ábrázoló képe. A VIII. o. közül Rabéi Mária Gyöngyös, II. sz. isk. vasalós csendéletét, valamint Pajor Erzsébet pálosvö- rösmarti tanuló népművészeti munkáját emeljük ki. A kiállítás újabb szakaszához érkeztünk. Az előttünk lévő táblán az alábbiakat olvassuk: „A Megyei Tanács Oktatási Osztálya, a Megyei DISZ Bizottság Úttörő Osztálya és a Megyei Pedagógus Szakszervezet által meghirdetett úttörő rajzverseny pályadíjat nyert munkái.” Itt sok kép alatt kisebb cédulákat látunk. Pillantsunk meg néhányat! „Boldog úttörő élet versenyág VII., VIII. o. csoportja. I. díj. Aba Péter Eger, V. sz. isk. és Molnár László Gyöngyöspatai Aba Péter munkája egy földrajz szakkört elevenít meg, Molnár László pedig a falusi életből veszi témáját: az úttörők segítenek anyjuknak a szövőszék mellett. Szinte legnagyobb sikert ért el a kiállításon — a vendégkönyv bejegyzései szerint is — Rapcsók Mária VI. o. pajtás, az egri VI. sz. isk. tanulója. Első díjat nyertmun- kájában vasgyűjtést, másik érdekes kópén pedig a napközi otthonok vidám, játékos életét mutatja be. „Megyénk szép tájai” versenyágban szép, levegős egri tájképével Csutor Mária Eger, X. sz. isk. nyerte az első dijat. A II. díj nyertese Magda Ágoston káli VIII. o. pajtás, aki grafikában is és akvarell- ben is feldolgozta az egyik káli utcát. „Megyénk népművészeti kincsei” versenyágban a pétervásárai kézimunka szakkör és a hatvani I. sz isk. II. osztálya nyert jutalmat. A természet utáni rajzversenynél első díjat nyert Barta Sár- dor Eger, III. sz. isk. VIII. o. és Rapcsók István VI. sz. isk. V. o. csendéleteivel és játékállatokról festett képeivel. Megtudtuk a rendezőségtől azt is, hogy éppen Barta Sándornak két szép képe a megye területéről összesen 100 képpel együtt indult Budapestre a pedagógus napon megnyíló országos gyermekrajz kiállításra. Megtudjuk azt is„ hogy a Tokióban megtartott nemzetközi gyermekrajz kiállításon is szerepeltek e kiállítás kis rajzolói, festői, Berencz Jánosné szakfelügyelő
