Népújság, 1956. június (43-51. szám)

1956-06-06 / 44. szám

1956. június 6. szerda NÉPÚJSÁG 5 Faiőiiíiánya helytállása — több szén az országnak . Második ötéves terv irány­tervezete a lignit-termelés százalékos emelkedését ír- elő. Mondanunk sem kell, *y ebből következőleg mi- n nagy feladatok várnak ■gyénk nagy lignittelepére, Mátravidéki Szénbányászati őszt üzemére. Kell a szén, írt várják hőerőműveink, íszéngyáraink és várja ezt yre fejlődő vegyi iparunk is. A. tröszt távlati fejlesztési -ve éppen ezért írja elő a ácsi és a gyöngyösi akna- emek kapacitásának további jlesztését, új aknák létesíté- t. Petőüaltárón — amely je­lleg a Tröszt legnagyobb bá- aüzeme, — már sajnos igen s lehetőség van a további emfejlesztésre. A terv mind- sze két százalékos termelés ivekedést ír elő, ami a gya- írlatban nem több két-há- m vagonnál Jóllehet, a tervek még nem ;sz tények, ezek még csak a vő ígéretei. De addig is, amíg ek megvalósulnak, kitartó unkával kell dolgozni a má fsa jövőért Nem kisebbek hát ma sem Petőfi altáró ladatai, mint ezek előtt vol- k. Napi termelésével most is ztosítani kell az Erőmű szén­látásának zömét, továbbra is jlgoznia kell a több és a több énért. Indokolt ez a feladat sért is, mert már ebben az /ben közel kilencezer tonna énnel tartozik az üzem nép- azdaságunknak. Az elmúlt hónap tervmuta­íja örvendetesen már 1001 'ázalékos bizonyítvánnyal ta- uskodott arról, hogy a sok kadály és nehézség közepet- ; azért mégis csak igyekez- ek az altáró dolgozói s ha las- an is, de azért napról-napra, onnáról-tonnára csökkentik dósságukat. Erre kötelezi őket z. a verseny is, melyet a töb- ii üzemekkel folytatnak, s ha i többi üzem becsülettel hely t­ől, miért maradna hát adós ’etőfi altáró? Az utóbbi idő javuló mun­kájának eredménye a tröszt­iéi a jelenlegi tervtúlteljesítés is az, hogy már nem sok úányzik a terven felüli éves /állalás teljesítéséből. E nagy larcnak minden aknaüzemnél, gy Petőfi altárón is vannak nősei, kiváló katonái. Ilyen a iO-as. a 26-os, és a 19-es front kollektívája. Ezek a brigádok a szénfal mellett munkájukkal, az úgynevezett szürke hétköz­napi tetteikkel lettek hősök, így érdemelték ki a legjobbak­nak járó elismerést Nézzünk egy-két ilyen tettet. A 40-es fronton mostanában naponként három-négy vagon szénnel többet tudnak termel­ni, mint ezek előtt. Nem ör- döngőség ennek a titka, csu­pán az, hogy a dolgozóknak sikerült a gép átszerelésének idejét hat-hét óráról négy-öt •órára csökkenteni. Míg ezek •előtt a szereléseknél szerve­zetlenül dolgoztak, csellengtek, mindenki a másikra várt, most a front minden dolgozója kö­zös összefogással azon igyek­szik. hogy mielőbb újra ter­melhessen. A múlt hónapi fizetés után belátták, hogy ér­demes így dolgozni, hisz ha többet termelnek, jobban is keresnek. Nehéz dicsérő szó nélkül hagyni Rozgonyi Dezső elővá- jár csapatát is, mely csupa fiatal honvédből áll — mondja Dinka Jenő aknász. Ezek a fiúk az 50-es front elő­készítésén dolgoznak igen szép eredménnyel. Májusban pél­dául 91.3 métert haladtak elő­re, s a kilenctagú brigád min­den embere jó munkássá, de­rék bányásszá nevelődött. El­ismerést érdemel Botos György, Bartha Menyhért, Cze- gény András, de még tovább is sorolhatnánk a neveket. A 26-os front dolgozói most a többtermelés mellett a mi­nőség javítását tűzték ki célul Zimmermann István vájár és Búj tár Ferenc szakszervezeti bizalmi sokszor elmondották a többieknek, mit jelent érték­ben, tonnában és nekik forint­ban az, ha tiszta szenet ter­melnek. Azóta sokat javult a minőség. Lippai Ferenc és több kiváló bányász példáját kö­vetve, ma már minden dolgo­zó becsületesen a kaparó mel­lé dobálja a meddőt. De nehéz is lenne eldönteni, melyik front dolgozói érdemel­nek több babért, mert helyt­állások, szép erőfeszítések tö­megével találkozhatunk csak­nem minden munkahelyen. A 45-ös fronton — amely jelen­leg a rossz terepviszonyok kö­zött nem tud tervet teljesíte­ni — a három brigád, Dentai József, Varga József és Hege düs István frontmesterek sza­vára hallgatva, dekádról-de. kádra fokozza eredményeit. Május első dekádjában még csak 10.9, a másodikban 13.5. a harmadikban pedig már 16.25 métert haladtak előre. A szorgalmas hétköznapok termelőmunkája után vasárna- ponkint sem kihalt a bánya számtalan vágata, frontfejtése. Vájárok, csillések, karbantar­tók és műszakiak egész serege áldozza fel vasárnapi pihenő­napját a nagy karbantartási munkák elvégzésére, hogy hétközben azután zavartalanul tudjanak dolgozni. Ezek között Görőcs István például még Holló-kőből is készséggel jár be vasárnaponként karbantar­tásra, ha a helyzet úgy kíván­ja. Nem hiányzik hát a munka- szeretet, a helytállás és áldo­zatvállalás az altáró bányá­szaiból. Ilyen és ehhez hasonló tettek sokasága húzódik meg a májusi 100.1 százalék mögött és ez az erő képes lesz arra, hogy a több szénért folytatott harcban Petőfi altáró is meg­állja a helyét és erejéhez mér­ten segítse második ötéves tervünk valóraváltását. Császár István 'l/OCSÍi ^A&BONGSe, 6Ô00 M, TEMERÇtPkOCH TöEEJECT^ETE2£ .Angol" sört- ittam . Barátom, aki rendkívüli kedve­lője a különböző fajtájú italoknak, lelkendezve állított meg az utcán. Ittál már az an­gol sörből? — kér­dezte szenvedélye­sen, miközben félre nem érthető módon csücsörített egyet és barátságosan oldal­ba vágott. — Miféle angol sörből — érdeklőd­tem, mire ő előbb óvatosan szétnézett, aztán közelebb ha­jolva hozzám, ünne­pélyesen suttogta: — A Park-ba ér­kezett...., csak egy ládával. Lent tart­ják eldugva a pin­cében... nem min­denki kap... csak a jobb vendégek. Hű, micsoda sör az, ba­rátom! A színe arany, az íze... az íze isteni! Hiába, ilyent csak a jó öreg angolok tud­nak csinálni — re- begte ájtatosan, majd így folytatta: — Hol vagyunk mi tőlük.... á, a mi vacak söreinkről kár még beszélni is — s állítását halk sóhajjal és egy frappáns, de csüg- geteg kézlegyintés­sel tetézte be. Közbe akartam vágni, hogy azért a „Délibáb”, meg a „Kinizsi” sem ku­tya, de barátom hir­telen felfedezett a túloldalon egy nagyhasú ivóbaj­nokot és köszönés nélkül elrohant. Nyilván az angol sör propagálása cél­jából. Előrebocsátom, Öt hónap alatt 7300 tonna mészkő az adósságból A Mátrai Ásványbánya fel­németi üzemegysége a kohá­szatot és cukorgyártást segíti, igen fontos alapanyaggal! — mészkővel. Az üzem február­ban, a rendkívüli hideg miatt, és a vasúti korlátozások követ­keztében 8000 tonna mészkő­vel maradt adósa népgazdasá­gunknak. Versenyvállalásában még akkor feladatul tűzte ki, hogy a tartozást december 31-ig megadja. A dolgozók kezdeményezése, jó munkakedve az elmúlt hó­napban már szép eredményt hozott. Májusi tervüket 26-án teljesítették és március, április és május hónapban tervtelje­sítésükkel az adósságot 700 tonnára csökkentették Az év első öt hónapjában mintegy 21 ezer tonna mészkővel adtak többet, mint az előző év ha­sonló időszakában. hogy nem tartozom a „jobb vendégek” közé de azért, ami­kor szombat este helyet foglaltam a Park Szálló tera­szán, — vakmerő bizakodással néz­tem az események elébe. Én ma angol sört fogok inni, ha törik, ha szakad! Derült optimizmu­somat arra alapítot­tam, hogy utcabe­liek vagyunk, sőt közös kútról cipel­jük a vizet Pltóival, a Park fizető pin­cérével Ö biztosan segít majd! Mondom, helyet fog­laltam egy asztalnál és vártam Pucát. Nem ő jött, hanem egy ismeretlen pin­cér. — Köszönöm, már kapom — mondtam határozottan és a szemem majd kiug­rott a helyéből Puci keresése közben. Végre feltűnt. Az ajtóban szétnézett először, aztán hatá­rozott léptekkel hoz­zám közeledett. — Egy üveg an­gol sört — szótagol­tam és cinkostársi szemhunyorítással adtam tudtára, hogy ismerem az egész figurát, a pincét, a ládát és számot tar­tok a szigetország legalább egy üveg „isteni” sörére. Puci hang nélkül felvette a rendelést, de nekem határo­zottan gyanús volt, hogy könnyedén elmosolyogta ma­gát. De hát mit bán­tam én, akár mo­solyog, akár mogor­va — csak hozza azt a sört, mert a szomjúság dél óta kínozott. Nem telt bele egy perc, az asztalomon állt az óhajtott ital Az üvegen hatal­mas feliratú címke ékeskedett, amit rögtön magam felé fordítottam. Nehogy meglássák... Aztán elkövetke­zett az ünnepélyes pillanat: szépen, vi­gyázva betöltöttem egy keveset a po­hárba a valóban aranysárgán csillo­gó italból. Nem, barátom nem hazudott! Va­lóban nagyszerű volt az íze, igazi cseme­ge sörivó ember számára. Gyorsan felhajtottam két egész pohárral, majd rágyújtottam egy cigarettára. — Elégedetten dől­tem hátra a széken és fenemód kelle­mesen éreztem ma­gam. Szinte sajnál­kozva szemléltem a szomszédos aszta­lok vendégeit akik „csak” Délibáb-ot fogyasztottak. Ám a következő percben váratlan fordulat történt. Véletlenül a felém fordított címkére tévedt a tekintetem s az alján apró be­tűkkel írva, ez állt: Made in Hungary..., készült Magyaror­szágon..., még hoz­zá pilseni módra... Azt hiszem, ebben a rövid kis történet­ben senki sem ké­telkedik. Legfeljebb a barátom, aki még mindig azt hiheti hogy angol sori ivott. SOMODY JÓZSEF Kenyérgyár épül Gyöngyösön a II. öléves tervben Zsúfolásig megtelt a gyön­gyösi városi tanács nagyterme május 24-én. Ezen a napon adta át Michalus Ernő elvtars, a Begyűjtési Minisztérium kiküldötte a begyűjtési ver­seny győztesének járó vándor­zászlót és pénzjutalmat. A vándorzászló átadásakor el­mondotta, hogy 16 megye tel­jesítette túl első négyhónapi begyűjtési tervét. Köszönetét mondott a város dolgozóinak, vezetőinek a szép eredményért, s továbbra is jó munkára, az elsőség megtartására kérte őket. Hogy a további begyűjtési munka még jobb legyen, az eddigiek hibájaként megemlí­tette, hogy a hátralékosok el­szaporodtak, s egyes cikkíéle­segek ben bizony van lemara­dás. Ezután is meggyőző munkára, jó agitációra kérte Gyöngyös lakóit. A tanácsülés második napirendi pontjaként az ötéves terv irányelveit is­mertették. Molnár Nándor elv- társ részletesen beszélt a vá­rosra vonatkozó beruházások­ról. Ezek közül a nagyobbak: négy és félmillió forint beru­házással új kenyérgyár épül, még ez évben befejeződik a vágóhíd korszerűsítése és bő­vítése, új tejüzem létesül, a Katona József utcában 100 sze­mélyes napközi otthon lesz — ennek építési munkáiba bele­kapcsolódnak a szülők ma­guk is —, utakat építenek, a bölcsődék, az iskolák berende­zéseit felújítják, építenek új autóbusz megállót, s mintegy 500 család építhet kislakást. A mezőgazdaságban: a fagy ve­szélyes területeken lévő szőlők helyén fokozatosan át kell tér­ni a kalászosokra, az oltványt fagymentes területre kell tele­píteni, főként csemegeszőlőket — mondja ki az irányelvter­vezet. Az irányelvek felett többen vitába szálltak. Voltak, akik hozzászólásukban a szociális otthon átalakítását, a közét­keztetés megjavítását, több műtrágyát és növényvédőszert kértek. Bognár Pál, Gyöngyös ŐKET ÜNNEPELJÜK Tíz éves az úttörő mozgalom. Ezek a kislányok akkor még nem is éltek, mikor a párt felhívására megalakult az út­törő mozgalom, amelybe ma már sokszázezer gyerek kapcsolódott be Az úttörők minden sportág iránt érdeklődnek. Képünkön az egri úttörők egy vitorlázó repülőgépet tanulmányoznak ló lenne tudni, gyártmányainkhoz mikor, kitói szerezhetjük be az alkatrészeket Az egri lakatosárugyár MDP ; amely a dolgozni akaró és Novák, alapszervezete taggyűlésen tár­gyalta meg a második ötéves terv irányelveit és az elhang­zott hozzászólásokat a felsőbb szervekhez továbbítottuk. Gonda Márton elvtárs, üze­münk esztergályosa elmondot­ta, hogy az öntödénkben megmunkálásra kerülő önt­vénydarabok túlságosan nagy ráhagyással készülnek és rendkívül nagy forgácsolási időt vesznek igénybe. Az öt­éves terv irányelveibe vett hatékonyabb intézkedéssel, az ilyen és ehhez hasonló esetek­ben tett megoldásokkal az ön­költségi előirányzatot tovább lehetne fejleszteni. Megemlí­tette, milyen nagy még min­dig a bürokrácia és mennyi káros hatása érezhető. Danca János igazgató elv­társ azt látná helyesnek, ha megjelentetnének egy olyan prospektust, amely az ország valamennyi gyártó vállalatát és értékesítő szervét feltün­tetné. Ugyanis a vállalatnak sok gondot okoz felkutatni, hogy a gyártmányaikhoz szükséges alkatrészeket me­lyik gyártól, kereskedelmi szervtől, vagy vállalattól ren­delje meg. Az is gyakori, hogy ’gy alkatrész megrendelésé­nél a címzett visszaír: a meg- •endelt alkatrészeket nem ők, hanem más vállalat hozza orgalomba. Aztán írunk oda vét-három, négy megadott 1 ■ímhez is, és ez az időtöltés > vállalat tervteljesítését na­gyon zavarja Sokszor hetek- I e telik, amíg a kérdéses al- j katrészt gyártó vállalatot negleljük Bogos Sándor elv- j árs szóvátette, hogy a válla- ' latnál nagyon sok nő jelent-1 ezik munkára akik szeret­nének dolgozni, ezt azonban i vállalat profüja lehetetlen­né teszi. Jelenleg a Dohány­gyárnál nincs munkásnőfelvé- 'el Jó volna — mondta —, ha nz ötéves terv irányelveiben egy olyan üzem létesítése sze­repelne Egerrel kapcsolatban, még jelenleg csak háztartás­ban lévő nőknek is tudna munkát biztosítani. A hozzászólók szinte vala­mennyien foglalkoztak az eg­ri lakáskérdésekkel. Elmon­dották, hogy évek óta milyen nehéz körülmények között él­nek több gyermekükkel és mennyire jónak látnák, ha ezen új lakástömbök építésé­vel, vagy irodák lakássá való alakításával a legrövidebb időn belül segítenének. A taggyűlésen résztvevő kommunisták egyöntetű dön­tésére öt tagú brigád alakult, amely a javaslatok alapján kidolgozza a Lakatosárugyár javaslati tervét és azt továb­bítja. Karkusz József párttitkár NAGYOBB SZERETETTEL Egyik hétfői napon a ta­nácshoz kellett mennem. Ná­lunk, Besenyőtelken ilyenkor van a hetipiac és a tanács­házára is sokan betérnek ügy í’,-bajos dAgaikat elin­tézni. L assan két éve hogy utoljára jártam a tanácsnál. Érdeklődve, tele kíváncsi­sággal nyitottam be az I-es számú ajtón. A szobában so­kan voltak. A fal melletti lócákon nénikék üldögéltek, idősebb dolgozó parasztok beszélgettek Az íróasztal mellett álló fiatal lány pedig időközönként megkérdezte, ki következik. Valaki az asz­talhoz sietett, átadta a papí­rokat, aztán, miután meg­kapta a felvilágosítást, to­vább ment. Az egyik asztal előtt állt egy igen öreg asszony, kezé­ben rossz kosár. Félénken nézegette a hivatali kislányt, aki az unokája is lehetne. Az öreg munkakönyvét hoz­ta elő, hogy már talán járna az öregségi pótlék, azt sze­retné elintézni. Nézte a lány fürge új j ait, amint lapozga­tott a megsárgul t papírok kö­zött. Ök bizony már nem tudnak dolgozni. A ház kö­rül még el tesznek-vesznek, megkapálják a kis kertbe ül­tetett krumplit, vagy csirkét keltetnek itt-ott az öregek­nél még egy tehenet is lehet találni. De nehezebb munká­ra már nem vállalkozhatnak. A megélhetéshez pedig pénz kell A lapozgatás után megszó­lalt a lány. — Erre nem jár még öregségi pótlék, néhány év hiányzik belőle. — De kislányom, hát az én emberem 10 évig cseléd volt. — Az nincs bevezetve, azt én nem tudom igazolni. — De most mit tegyek? — kérdezte. — Már «harmad­szor vagyok itt — mondja, s indult kifelé. — Menjen el oda, ahol cse­lédek voltak, ott majd iga­zolják, — hangzik ostomsa- pásként a válasz. Az öreg­asszony már az ajtónál volt. Egy halk . isten áldja” után kiment, vissza sem mert néz­ni. Az ajtó előtt egy kicsit csoszogott, aztán letörölte könnyeit és elballagott. A lány pedig bent durcásan felrántotta a vállát és barát­nőjével hangosan összeneve­tett. Mit csináljon? Mit mászkál ide addig, amíg nincs rendben a papírja. Valóban.,., miért is jött ide Ez az öregasszony miért bosszantotta fel a lánvt. mi­kor neki jókedve vo11, mit akart tőle? Emberek va­gyunk. Ha már a kopott ken­dő és a szomorú, meleg szem nem ébresztett tiszteletet a munkáját szívtelenül, 1 él ékte­lenül végző lányban leg­alább nézte volna évei szá­mát. Nagyobb szeretettel, gon­doskodással bánjunk az em­berekkel, mert bizalmukat egy meggondolatlan szóval el lehet veszíteni, s nagyon nehéz újra visszaszerezni. Ragó Elemér, Besenyőtelek

Next

/
Oldalképek
Tartalom