Népújság, 1956. június (43-51. szám)

1956-06-06 / 44. szám

1956. június 6. szerda NÉPÚJSÁG 3 A következő lépés „Nemrégen, januárban ke­rültem ide elnökhelyettesnek. Nagyon elkelne a segítség, mert nem tanulhattam meg eddig, hogyan kell irányítani” — mondja Turcsányi László, a horti községi .tanács elnök- helyettese, amikor arról ér­deklődünk, hogyan segítik munkáját. A községben ő a mezőgazdasági munkák fele­lőse, így természetesen a já­rási mezőgazdasági osztály dolgozóitól várja elsősorban a segítséget. Kívánsága jogos, mert a járási mezőgazdasági osztályon dolgozó elvtársak ismerik a feladatokat, tapasz­talatokkal rendelkeznek, ké­pesek arra, hogy hathatósab­ban segítsék a községiek mun­káját Ha egy évre visszatekintve, értékelni próbálnánk a hatva­ni járási mezőgazdasági osz­tály munkáját, s a fejlődést grafikonnal ábrázolnánk, a vonal megtorpanás nélkül fel­felé ívelne. Az első komoly lépés munkájuk megjavításá­ban a papírmunka felszámo­lása volt. Ma már a községek­be igazán csak a legszüksége­sebb papírok mennek ki. Csök­kent a megyei tanácsnak kül­dendő jelentések száma is, bár még mindig sok nehézséget okoz, felborítja a terveket, hogy néha a mezőgazdasági igazgatóságtól és a földműve­lésügyi minisztériumtól egy­két napos határidőre kémek so- ronkivül jelentést. Ilyenkor azutáni az osztály dolgozói, félretéve minden más munkát, ezeket az adatokat próbálják megszerezni. Szerencsére az ilyen jelentések száma csök­ken, s remélhetőleg egyre ke­vesebb lesz. Megoldódtak az osztályon a súlyos káderproblémák is, nemcsak teljes létszámú lett az osztály, hanem még egy tsz könyvelőre is kaptak státuszt, önállóbban, bátrabban intéz­kednek, s ezt az teszi lehető­vé, hogy egy-egy munkakört lát el mindenki. Több segít­séget kapnak a járási tanács végrehajtó bizottságától, ez szintén érezteti jó hatását. Egy dologban azonban még mindig nincs alapvető válto­zás és ez a területen végzett munka. Az igaz. nem is vonja kétségbe senki, hogy javult az ellenőrzés, többet foglalkoz­nak az agronómusokkal, el­nökhelyettesekkel, de ez még nem annyi, amennyit a köz­ségben dolgozók kívánnak és nem olyan, amilyenre képesek lennének az osztály dolgozói. Még mindig sok a futó kiszál­lás, kevés az egy községben eltöltött idő. Igen ritkán for­dul elő, hogy több napot töl­tenek él egy községben, illet­ve erre csak akkor kerül sor, amikor már elmulasztották a határidőt egy-egy soronlévő munka elvégzésében. Ebben az évben nagyobb az agronómusok, a községek me­zőgazdasági irányításáért fele­lős elnökhelyettesek feladata és ezek a feladatok évről-évre nőnek, hiszen ötéves tervünk ideje alatt 27 százalékkal kell növelni a mezőgazdaság ter­méshozamát. A megnövekedett feladatok végrehajtása jobb irányítást, képzettebb embere­ket kíván. És azok az embe­rek, akik nemrég még csak saját gazdaságuk, vagy a tsz gondját viselték, úgy végezhe­tik el a megnövekedett fel­adatokat, ha megtanítják őket rá. Egyre jobban meghonoso­dik az a módszer az osztály munkájában, hogy kimennek, megkérdezik az agronómust, hogyan állnak a munkával, az­után rövid határszemlét tar­tanak, megmondják, milyen hibát láttak. Bevezették azt is, hogy most már nem Hatvan­ban tartanak minden értekez­letet, hanem váltakozva, egy- egy községben és ott határ­szemlével kötik össze, hogy a gyakorlatban is megismerjék egymás jó munkamódszereit Jó ez, fejlődés a múlthoz ké­pest, de még nem elég. Mert milyen segítséget vár például a horti elnökhelyettes? Azt, hogy megtanítsák irányítani. Megoldani önállóan a munka közben állandóan felmerülő problémákat. Az volna igazi segítség a számára, ha kimen­nének két-három napra, mel­lette maradnának az egész idő alatt, figyelemmel kísérnék, hogyan osztja be idejét, ho- gyon bánik az emberekkel, hogyan intézkedik ügyes-bajos dolgaikban és azután a ta­pasztalatok alapján megma­gyaráznák neki, mit tett jól, mit rosszul. Sokat tanulnának ebből a községiek és a járá­siak egyaránt. Mondhatja erre akárki, hogy jó, jó, de erre idő kell. Ez igaz. De az idő megtérül, mert az olyan elnökhelyettes és ag- ronómus mellé, akivel így foglalkoznak, nem kell majd az aratás, a vetési munkák idején kiköltöztetni egy-két hétre instruktorokat, hogy he­lyettük végezzék a munkát. Ilyen módszerrel sokat segít­hetnének a községekben, anél­kül, hogy megsértenék önálló­ságukat. Felmerülhet az a kérdés is, nem túlzott követelmény-e ez az osztály dolgozóival szem­ben, hiszen jó néhány hónap­pal ezelőtt még a legapróbb ügyekben sem intézkedtek ön­állóan, hanem a járási párt- bizottságra vártak. Nem, mert azóta sokkal önállóbbak let­tek, igénylik azt, hogy na­gyobb hatáskörrel intézked­hessenek. Nem egyszer beszél­nek arról, mennyire megköny- nyitené munkájukat, s ugyan­akkor növelné az osztály dol­gozói iránti bizalmat, csök­kentené a bürokráciát, ha na­gyobb hatáskörrel intézked­hetnének. Előfordult például, hogy a herédi Uj barázda Tsz egy kis villanymotor vásárlá­sát vette tervbe. A tervet jó­váhagyták, a hitel megvan rá, a kismotor is megvan a föld­művesszövetkezetnél és még­sem tudják megvásárolni, mert három hónapja nem jött meg az engedély a beruházást in­téző megyei szervtől. Ha en­nek elintézését a járási mező- gazdasági osztályra bízzák, már kora tavasszal meg lett volna a motor. Helyes javas­lataik vannak a termelőszövet­kezetek papírmunkájának a csökkentésére, a könyvelés egyszerűsítésére. Ennek kettős haszna volna, egyrészt a köny­veléshez nem értő tsz-tagok jobban ellenőrizhetnék a gaz­dálkodást, másrészt pontosan kimutatható lenne. melyik üzemág hogyan jövedelmez. Ez a tsz gazdasági fejlesztése szempontjából igen lényeges volna. Ez a két példa is mutatja, hogy sokat javult a munka, erősödött az önállóság, most már az lenne a következő fel­adat, hogy ugyanerre megta­nítsák a községieket is. DEÁK RÓZSI A GÉPÁLLOMÁS TERVE A GÉPÁLLOMÁSON KÉSZÜLJÖN A gépállomások munkáját sokszor megnehezíti, hogy az elromlott géphez nem kapnak időben megfelelő alkatrészt. A második ötéves terv nálunk megtartott vitájában ezért er­ről hangzott el legtöbb javas­lat. Gara István vezető agro- nómus elsők között szólalt fel. Jó lenne, ha a gépállomás tervét nem fent határoznák meg, hanem itt helyben a gép­állomás, figyelembe véve a gé­pek kapacitását és a helyi adottságokat. Mi most is 1200 hold kukorica kapálását ter­veztük, a megye viszont en­nek csak a felét, hatszáz hol­dat engedélyezett. Pedig a körzetben, a tsz-eknél sok he­lyen munkaerőhiány van, ami­ből komoly károk származnak. Elmondta, hogy kombájnara- tásnál a szalmabetakarítást több helyen elmulasztották, kint a földön rohadt el a szal­ma, vagy széthordták, és a tsz-ek most drága pénzért ve­szik meg. Javaslata, hogy minden kombájnhoz gyártsa­nak szalmapréseket, Matula József üb. elnök a munkaruhák ügyében emelt szót. Egy öltönyt 15 hónapra adnak, pedig az állandó mo­sás, a sok olaj tönkreteszi, el­koptatja a ruhát, s nem tart ennyi ideig. Javasolta, hogy mint eddig, régebben, úgy ez­után is egy évre adják a mun­karuhát. Szürszabó Gusztáv főgépész szinte egész hozzászólásában az alkatrészek^' beszélt. A Lanz, Bulldog, zetor és a töb­bi gépeknél nagyon rossz az alkatrészellátás, bonyodal­mat okoz a beszerzése és rak­tározása is. Ügy találta, hogy helyes lenne megyék szerint tipizálni az erőgépeket. Érté­kes javaslata volt, hogy az erőgépek üzemanyagtárolásán gyszerűsítsenek Hordók he- ett gyártsanak üzemanyag- •tályokat az erőgépekhez, a traktorosok ezekben kivihetik a géphez szükséges üzemanya- 1 got. Azt sem látja jónak, hiogy a gépállomásokon gyakran cserélődnek a vezetők. Szür­szabó elvtárs még arról be­szélt, hogy a beruházásoknál nem minden esetben hallgat­ták meg a gépállomás veze­tőit, s sokszor olyan gépeket küldenek le, amilyenre nincs szükség, viszont nem tudnak hozzájutni a nélkülözhetetlen gépekhez. Hiányosságnak te­kinti az alkatrészgyártó válla­latok cserélgetését is, mert így sokszor olyan alkatrészek jut­nak le gépállomásukra, ame­lyek újak, és — sajnos — se- lejtek. Ezek rontják a gépál­lomás önköltségi és termelési tervét. Mezei Gyula igazgató az ön­költséggel kapcsolatban szólt. A megtakarított összeg har­minc százalékát jó lenne a he­lyi beruházásra fordítani, ez elég lenne a legfontosabb, legsürgősebb dolgokra. Jó len­ne a gépállomásoknak na­gyobb önállóságot adni, na­gyobb jogkört biztosítani a vezetőknek. Ennek hiányát Heves megye -'"'“'■«amenti . részén szépen fejlődik a mint­egy kétezer katasztrális hold rizsvetés. A növény a legtöbb helyen már eléri a tíz-tizenkét centimétert Az utóbbi napok­ban azonban Kisköre és Ti- szanána környékén megjelent a rizs egyik veszedelmes el­lensége, a páncélbogár. A ta­nácsok és a termelőszövetke­zetek azokon a helyeken, ahol a bogár megjelenését észlel­ték, nyomban megkezdték a több alkalommal is tapasztal­ták. Elmondotta, milyen rossz a gépállomások raktározása. Komoly értékekről yan szó és nem mindig megfelelő a meg­őrzés. Ennek egyik okát abban látja, hogy a raktárosok fi­zetése rendkívül alacsony. Petre József traktorvezető hozzászólásában arról beszélt, hogy a gépállomásokat foko­zottabban kellene ellátni jó szerszámgépekkel, ami a he­lyes gépjavítást nagyban elő­segítené, viszont nem kellene a javítandó gépeket más hely­re küldeni. Idegenben nem mindig megfelelően végzik el a gépjavítást, így aztán ta­vasszal, nyáron sokszor kell állni géphiba miatt. Végül a gépállomás dolgozóinak szak­mai továbbképzésével foglal­kozott, társai nevében is meg­említette. hogy a továbbkép­zés szempontjából helyesek a rövid tanfolyamok, hiszen olyanok is vannak még közöt­tük. akik a vetőgépet sem tudják beállítani. Hangácsi Viktor a Lőrinci gépállomás párt­titkára szervezett védekezést Mivel a pánoélbogár különösen a vi­zet kedveli, azokon a helye­ken lecsapolják a rizsföldel, s a talaj fertőzött részeit klór- mésszel szórják meg. Ezzel a módszerrel mintegy ötven ka­tasztrális holdon pusztítottak el páncélbogarat. A1 tanácsok mindenütt felhívták a terme­lők figyelmét a kártevőre, hogy mihelyst valahol megje­lenik, nyomban kezdjék a vé­dekezést.------------— --------------­Sz crvcüetten védekeznek a rizst pusztító páneélhogarak ellen megyénkben V A családtagokat is bevonjuk a munkába Tsz nők munkában Megyénk termelőszövetkeze­teiben összesen 2715 nő dolgo­zik, ez a tagság 34 százalékát jelenti. Munkájuk a tsz-nek nélkülözhetetlen. Állattenyész­tésben, főként a baromfi és sertésgondozásnál, a kertésze­tekben és legnagyobbrészt a növényápolásban. A termelőszövetkezetek asz- szonyai tavasszal nagy segít­séget nyújtottak a répaegye- lésnél. Ebbe a munkába a ta­gok mellett bevonták a család­tagokat is. A viszneki Béke tsz 50 holdas répatábláját a környéken elsőnek tisztították meg a gyomoktól, igaz, hogy legalább 160 asszony és lány szorgoskodott benne. Jól ha­ladnak a kapálások is, legjot)- ban a kerekharaszti Alkot­mányban és a mezőszemerei tsz-ekben. Kerekharaszton még az ünnepnapokon is dolgoz­nak az asszonyok, amikor a munka úgy kívánja. A kertészetek sem nélkülö­zik a női munkáskezeket. A hatvani Petőfi tsz kertészeté­nek mintegy 80 százaléka női munkaerő. S a nőket megtalál­juk a vezetésben is. A mező- tárkányi Szabadság tsz hat munkacsapata közül ötnek! női vezetője van, a mezőszemerei Nincs akadály-ban. a hatvani Dózsá-ban ugyancsak női bri­gádvezetők irányítják a mun­kákat. Azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol a fő jövedelmet a szőlő jelenti, nagy szőlőterü­letek vannak, az asszonyok most a kötözéshez készülnek. A verpeléti Dózsa, a két egri tsz, a gyöngyösi Dózsa tsz női tagj ai ez évben sokkal nagyobb segítséget akarnak adni a sző­lőápolásoknál, mint az eddig eltelt időben. A mezőszemerei Nincs Aka­dály Tsz tagsága jól felkészült a tavaszi nagy növényápolási munkákra. Eddig elvégeztünk 35 hold cukorrépa sarabolást, s egyelést, s pár nap alatt a 27 holdas borsó földet kétszer kapáltuk meg. Gyom nélkül van a burgonya, a kukorica és a paprika is. Gabonatáblánkból vegyszeres gyomirtással napok alatt eltüntettük a vadrepcét. A földet külön részekre osz­tottuk, minden tagnak meg­Ahogy javul az idő, úgy lesz egyre szebb a bekölcei határ. Az esőtől és a meleg napoktól szemlátomást növekszik a vete- mény. A kultúrnövényekkel együtt természetesen a gyom­növény is. Jó termést csak ak­kor várhatunk, ha időben vé­gezzük el a növényápolást. A község tsz-e már befejezte a répa sorolókapálását, vonala­zott táblába ültetett kukoricá­jukat géppel művelhetik. Szé­pen fejlődött gabonájuk is, eb­ből az acatot kézzel és aca­A községben sok gazdának feltűnt már, miilyen trendben van az idén a sarudmKossuth tsz pártszervezetének kezde- egyelve, a kalászosok a vegy­szeres gyomirtás után tiszták, bekapálva a napraforgó, sőt az istállótrágya is szarvasba rak­va pihen a táblák szélén. A Tsz pártszervezetének kezde­ményezésére a brigádok ver­van a maga területe, és a te­rület után járó munkaegység. A munkákba bevonják a csa­ládtagokat is. Olyan női dol­gozóink vannak, akik az egye- lésben három munkaegységet érnek el naponta. A növénytermelő brigáddal versenyben vannak az állatte­nyésztők. Istálló átlaguk már 10.4 liter, ezt még tovább akar­ják emelni. Dobó Géza, Tsz agronómus tolóval irtják. Nagyobb terü­letnél használják a vegysze­res gyomirtást is. Az egyénileg dolgozók leg­többje a kukorica és burgonya kapálásával van elfoglalva, egyeseket a búza- és árpatáb­lákban látunk. A határban a legszebb földje Dorkó g. Im­re, Dorkó g. Gyula, Su­lyok János és Zsolomy gaz­dáknak van. Kvaszinger Jenő, községi agronómus senyben vannak egymással, s a szép eredmények nagyrészt ennek a versenynek tudhatok be. Ha a növényápolást a kis parcellákon nézzük, ott sem találhatunk kifogásolni valót. A földekén megmutatkozik, hogy a községben eddig 322 gazda áll párosversenyben. Ficsór Pál, párttitkár, Sarud. Bekőicén is jól halad a növényápolás Sarudon eredményes a gazdák versenymozgalma--------- in.,».«— l—niXM* * il'OBBMUJlMl'iwnii'n --------­Sz emlére készülnek az egri traktorosok Az egri gépállomás hatalmas udvarán katonás rendben so­rakoznak a kazalozók, elevá­torok, cséplőgépek. A követ­kező sorban a traktorok álla­nak, közöttük munkások javít­ják a hibákat. A műhelyirodában csak Hu­bai elvtársat találtam, aki író­asztalánál éppen a traktoros­iskolát végzők névsorát je­gyezte füzetébe. Megkértem, mondja el, hogyan készülnek az aratás, cséplés előtti gép­szemlére. Válaszul végigveze­tett a műhelyeken és a gépál­lomás udvarán. A nagy javítóműhelyben éppen az utolsó simításokat végzik a villanycséplőkön, odébb egy-egy hibás alkatrész kijavításán dolgoznak. Kint, a fölsorakozott traktorok közül hat hiányzik. Minden területen kinthagytak egy-egy gépet, számolva a fellépő, gyors ki­szántásra, ha szükség lesz rá­juk, ott legyenek kéznél. Hiányzanak az univerzál gé­pek, kultivátorok is, éppen a földeken kapálnak. A műhely előtt két új Ze- tor áll. Mpst kapta a gépállo­más, s most végzik a próba já­ratokat. Az egyik bevált, nem találtak benne semmi hibát. A másiknál csak a szétszere­lésnél vették észre a hibát: a meglazult fogaskereket. A hi­bát jelentették a minisztérium­nak. Még szerencse, hogy a gépállomáson idejében észre­vették a bajt, mert sokkal rosszabb lett volna, ha munka közben romlik el a motor: sok időkiesést okozott volna. A traktoroktól távolabb, a cséplőgépek már kijavítva áll­nak, várják a szemlét. Itt a szíjakat kellett elosztani és ki­válogatni egy-egy cséplőhöz, mert nagy volt az össze-visz- szaság. Még tavasszal kaptak egy szőlőművelő csörlőt, a csörlő nagyon hasznos a szőlőkben a legkülönbözőbb munkákat vég­zi el. Jelenleg a Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában van, ahol eddig 30 holdat ka­páltak meg vele. A gépállomás udvarszélén új gépszín magasodik, alatta sze­lektorok pihennek, s egy ma­gyar EMAG kombájn. A kom­bájn tetejére a napokban sze­relték fel a kistisztítót. Enél- kül a magot a szérűskertbe kellett vinni, hogy megszaba­duljon a különböző idegen anyagoktól. Ezt az elég hosz- szadalmas munkát egyetlen újítással, módosítással oldot­ták meg: a kis tisztítóval. A gépállomás nem kapott rajzot a tisztító elkészítésére, ezért Hubay elvtárs Hevesre ment az egyik tangazdaságba tapasztalatcserére. Az ott szer­zett tapasztalatokat felhasz­nálva, a gépállomás dolgozói­val elkészítették ezt a fontos gépalkatrészt. Hubai elvtárs itt-ott módosított a Hevesen látott tisztítón, többek között a tisztító meghajtásán és a magterelő elhelyezésén. Sze­retnének megvalósítani még egy tervet, ami még csaki gon­dolatban él. Ez pedig az,; hogy a szalmarakó elé egy tarló- hántolót kapcsolnak, így a gép egyszerre végzi az aratást, cséplést és a tarlóhántást Persze a megvalósításához még sok kísérletezés kell. A kombájn vezetéséért a gépállomás három dolgozója A Bélapátfalva és Vidéke Föüdművesszövetkezet Balaton községben többezer forint érté­kű 12 kalapácsos villanydará­lót állított üzembe. Azaz, nem is egészen így van, hisz az üzemeltetés még nem tudott megindulni, mivel az ÁVESZ hónapok óta tartozik a villany beszerelésével. Bár a szövetke­zettől jóelőre megkapta a be­vezetésért járó pénzösszeget, úgy látszik, rettentően sok munkából telne a négy-öt mé­teres vezeték kihúzása. Ideje volna már eleget tenni a vái- lalásnak az ÁVESZ-nál, mert a balatoniak és a környékiek szeretnének daráltatni. A novaj iák az elmúlt héten az egri vásárra készültek. Sok állatot akartak felhajtani, de tervük dugába dőlt. A községi tanácson nem bírtak járlatle- velet kiállítani. Nem gondos­kodtak időben nyomtatványról. Jogos Ferencz Jánosnak, So­mogyi Miklósnénak, Szerencsi Józsefnek, Gál Gáspárnénak és a többieknek kívánsága: más­kor gondoskodjanak lelkiisme­retesen a lakosság ügyeinek in­tézéséről. ♦ Az árleszállítást Hatvanban is nagy örömmel fogadták. Az üzletek forgalma azóta sem csökkent, mindenütt újabb áruféleségek rendeléséről szól­tak az üzletvezetők. Felnyitot­tam a panaszkönyveket is, me­lyek ezekben a napokban di­csérettel vannak tele. Csak az egyetlen háztartási boltban bukkantam hiányosságra. Buz- ma Sándor kerekharaszti tsz verseng. Hogy ki vezeti a kombájnt, majd elválik. Min­denesetre az, aki a legjobban sajátítja el ennek a komoly gépnek a technikáját. A kombájnszintől távolabb egy brigád tárcsákat javít. Előfordul, hogy a kováccsal és a hegesztővel vitába szállnak, mert nekik más a véleményük egy-egy javítás menetében. Miután kicserélik tapasztala­taikat, hozzáfogtak a munká­hoz s ésszerűbben végzik a javítást, mint a vita előtt. Szerszámok csengése veri fel a pihenő cséplőket és ka- zalozókat álmodozásukból. Az egri gépállomás dolgozói ké­szülnek a június elején meg­tartandó nyári szemlére. V. B. elnök a panaszkönyvbe jegy­zett sorok szerint nem kapott súrolókefét az állatok tisztítá­sához, amit pedig előzőleg vett, nem tudott használni, kihullt a szőre Az árudavezető és a dolgozók szerint a kefét több­ször is megrendelték, de a fel­sőbb elosztó szervek nem kül­dik, több fontos cikkel együtt hiányzik az üzletből. Helyes lenne, ha a felsőbb szervek körültekintőbbek lennének az áru szétadásakor. SZŰCS FERENC, Hatvan, ellenőr. * Kisipari Termelőszövetkeze­tünk 1951-ben alakult. Bizony abban az időben nem kádárok­ként dolgoztunk, hanem talics­kát készítettünk, mert hordó­dongának való anyag nem volt szövetkezetünkben. Egy év múlva kaptunk kevés tölgy­fát, abból készítettünk hordót, de csak harmadosztályú minő­ségben, mert nem volt jobb anyagunk. Többször szóvá tet­tük a vezetőség előtt, nem jól van az, hogy az egyik hónap­ban hordót, a másik hónapban vállfát, vagy ehhez hasonló dolgokat készítünk, hiszen ká­dár szakmunkások vagyunk. Meg is lett az eredménye, mert 1954-től megjavult az anyag- ellátásunk. Tavaly és az idén már sok szüretelőkádat és tölgyfából 1000 hektoliter bor tárolásához készítettünk hor­dót. KOVÁCS FERENC, Gyöngyösi Fatömegcikk Ktsz--------- »«C—... I OLVASÓINK MEGJEGYZÉSEI |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom