Népújság, 1956. június (43-51. szám)
1956-06-20 / 48. szám
4 NÉPÚJSÁG 19S6. június 20, szerda STRÓBL ALAJOS szobrászművész születési évfordulója A magyar képzőművészek és az ország 1956. június 21-én Unneplik Stróbl Alajos szoo- rászmuvész 100 esztendős születési évfordulóját. Mivel a szobrászat kifejezési eszközeivel bizonyos mértékben korlátozottabb, mint a festészet, a szobrászművészek is talán a nagyközönség számára kevésbé ismertek, mint a nagynevű festők. A század- forduló során élt nagynevű magyar festőművészek között, mint Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Lotz Károly, Benczúr Gyula, három szobrásznagyságot lehet emliteni, ezek Fadrusz János, Zala György és Stróbl Alajos. űz utóbbi szobrászművész, akit korunk haladó szellemű művészettörténete is elsősorban alkotásai révén hármuk közül kiemel. Stróbl Alajos ízig-vérig magyarnak vallotta magát, annak dacára, hogy a Felvidéken, Liptóújváron született és szülei, rokonai lengyel és morvaországi származásúak voltak. Stróbl Lőcsén járt gimnáziumba és Bécsben végezte a képzőművészeti akadémiát. Tehetségének és szorgalmának köszönhette ,hogy 18S5-ben fiatalon, 29 éves korában a budapesti Szobrászati Mesteriskola, a későbbi főiskola tanáraként kapott kinevezést Trefort Ágoston egykori kultuszminisztertől. Számos köztereken felállított emlékszobra közül vidéken és a fővárosban a budapesti halászbástya mellett felállított Szent István lovasszobor tekinthető élete egyik főmüvének. E szobor talapzatát díszítő domborművek elkészítésénél a művészi szabadság nevében Stróbl Alajos különböző kortársait és barátait, elsősorban művészeket mintázott meg arcképszerű hűséggel. Első pillanatáéra fellelhető az egyik reliefen Liszt Ferenc zongoraművész, akit Stróbl fiatal korában, még élet után is megmintázott az Operaház részére. De rajta vannak a domborműveken például Schu- lek Frigyes építész, akivel együtt tervezték a halászbástya kialakítását, a szobor elhelyezését és rajtuk vannak Lotz Károly, Benczúr Gyula festőművész barátai és még sokan mások. Az egyik domborművűn saját önarcképe is megtalálható, de rajta vannak i továbbmenően felesége, nővére és édesanyja arcmásai is. A néphez való hűségének tanulságtétele a „Halászlány" című szobra, melyet legutóbb mentettek meg az enyészettől azzal, hogy egy Sztálin úti bérház udvaráról helyezték át az Erzsébet szobor helyére, a csonka Erzsébet-híd szomszédságában. A kassai múzeumban elhelyezett kohómunkásról készített szobra az első lépés volt a dolgozó ember modem ábrázolására a magyar szobrászművészetben. Nehéz egy rövid cikk keretében egy ilyen munkásélet ismertetése, mint Stróbl Alajos életműve. A jubileum alkalmából népi demokráciánk személyéről megemlékezve, Ferenczi István és Izsó Miklós szobrászelődeivel együttesen emlékkiállításon adózik emlékének, mely legutóbb nyílt meg műveiből a szép- művészeti múzeumban. A Képzőművészeti Alap pedig Magyar Mesterek sorozatában egy érdekes könyvet jelentetett meg személyéről és művészetéről Stróbl Alajos 40 éven át volt a képzőművészeti mester- iskola, majd később főiskola igazgató-tanára. Tanítása során számos neves magyar szobrászművész nevelődött az országban. 1926-ban Budapesten halt meg és kívánságához mérten egyszerű gránitlappal lefedett sírja a kerepesi temetőben van Jókai Mór és Blaha Lujza szomszédságában. Heves megyének, közelebbről Egernek egyik jellegzetes szobra szintén Stróbl Alajos nevéhez fűződik. Az egri Kossuth téren felállított Dobó István egri hősök emlékszobor Stróbl 1907-ben leleplezett alkotása. A szobor készítése kapcsán Stróbl sokszor fordult meg Egernek történelmet hirdető levegőjében és pontos kortörténeti tanulmányokat végzett a sisak, vértezet stb. szobránál történő kivitelezését illetően. A 100 éves születési évforduló alkalmából helyénvalónak tartjuk, hogy a nagy mester emlékének elismeréssel adózzunk alkotásainak tisztelete és csodálata révén. S. M. Naptár Június 21. 100 esztendeje született Stróbl Alajos, £ neves magyar szoorász. 48 esztendeje halt meg Rimszkij Korzakov, a nagy orosz zeneszerző, a Szadkó és az Aranyka Kas szerzője. Június 22. la esztendeje támadta rneg a fasiszta Németország a Szovjet- uniót. — JUNIUS 20-án, szerdán este 0 órakor a TTiT Klubban a napozásról tartanak előadást. Előadó: dr. Czekkel Ferenc orvos, Gregor Endre tanár és Zsigmondi Jánosné kozmetikus. — Állandóan növekszik Eger város idegenforgalma. Vasárnap a külföldiek mellett több mint ketezer hazai látogató érkezett városunkba. Miskolcról, Debrecenből különvonatok is jöttek— CSILLAGÁSZATI bemutatót tartanak pénteken este 8 órakor a főiskola tornyában, előtte Kiss István tanársegéd előadást tart a holdról. — AZ ORSZÁGOS Levéltár 200 éves fennállásának tiszteletére a hazánkba érkezett külföldiek 50 tagú csoportja június 15-én meglátogatta városunkat is. Megyei levéltárunk országosan a legjobb levéltárak közé tartozik. A külföldiek megtekintették a múzeumokat és elismeréssel nyilatkoztak a levéltár és a múzeum munkájáról. A PETÖFIBANYA1 bányász kultúregyüttes színjátszó csoportja szombaton este bemutató előadást tartott. A bemutatón „Egy marék boldogság” c. zenés operett került színre. — 2500 GYERMEKET üdül- tet az idén a vasutas szakszervezet az ország legszebb tájain. Az üdülés ideje alatt nevelők és orvosok vigyáznak a gyermekekre. — AZ EGRI ALLAMI áruház kartonhetet tart. Ennek érdekessége az, hogy aki ebben az időben kartont vásárol, s blokkszelvényét megőrzi, egy női kartonruhát nyerhet. — SZOMBAT délután az egri Állami Aruház nagyszabású rollerversenyt rendez a Kossuth téren. A rollerversen győztese egy szép rollert kap. NYILATKOZIK A NÉZŐ HLM; PÁNCÉLOS DANDÁR Az egri Bródy mozi június 2l- től 27-ig játssza a „Páncélos dandár" című csehszlovák filmet. A páncélos dán dór a háború alatt a Szovjetunóban jött létre, tagjai cseh hazafiak voltak, akii: különböző úton- módon kijutottak a megszállt Cseh Szlovákiából, vagy külföldről csatlakoztak a hazájuk felszabadításáéit jolyó harchoz. A film ennek a dandárnak az éleiével, harcaival foglalkozik, nagyszabású csatajelenetek váltakoznak a katonák mindennapi életének képeivel. A film főszereplői Ottóinál- Krejc'a, Betrieb Prokos, Julius Pantik, rendezője Ivo Tornán. Füzesabony: Júnihs 20—21: Szerelem engedély nélkül (csehszlovák). Pátorvására: Június 20: Kék vércsék erdejében (magyar). Egri Vörös Csillag Filmszínház: Junius 20: Merénylet a kikötőben (szovjet). Június 21—27: Bel Ami (francia). Egri Bródy: Június 20: Irén, menj haza! (csehszlovák). Június 21—27: A páncélos dandár (csehszlovák). Gyöngyösi Puskin: Június 20: Rómeó és Júlia (szovjet). Június 22—27: A papa, a mama, a feleségem meg én (francia). Gyöngyösi Szabadság: Június 20: Bátrak csapata (szovjet) Június 21—27: Holnap már késő (francia). Hatvan: Június 20: Az eltűnt kapitány (szovjet). — Június 21—24: Ördögi kör (német). MŰS0RR: Június 20, szerda: Egerben, este fél 8-kor: A kalóz. Június 21, csütörtök: Egerben, este fél 8-kor: A kalóz. Kerecsend. este fél 8-kor: Vannak még kísértetek. Füzesabony, este 8-kor: Zsuzsi kisasszony. Június 22, pénteken: Egerben, este fél 8-kor: Vannak még kísértetek. Hatvanban, este 8-kor: A kalóz. Kál, este 8-kor: Zsuzsi kisasszony. Vannak még kísértetek A Mátravidéki Erőmű dolgozói mindig szeretettel fogadják az egri színház szín- társulatát, ahol eddig is mindig tudásuk szine-javát adták a dolgozók szórakozásához. így történt ez június 6-án is ,telt ház várta Eduardo De Filippo „Vannak még kísértetek” című darab kezdését. A színház valamennyi eddigi szereplését felülmúlva, remek játékkal lepte meg a közönséget, amely hálásan tapsolt e remek játékhoz. A darab szereplői kitűnően játszottak, sok jó alakítás közül nehéz lenne a legjobbat kiemelni. Pasquale Lajacon (a férj) szerepében ismerősként láttuk az egyre jobban fejlődő Forgács Kálmánt, aki remek alakítást nyújtott, jó partnere volt Mária (a feleség szerepében) Cseresznyés Rózsa, Alfredo Marigiona szerepében Ruttkay Ottót láthatta a közönség itt először. Játéka igazán megnyerte közönségünket. Rafael (portás szerepében) Almási Albert sokszor ragadtatta tapsra a közönséget. Nem, nem csak az itt felsoroltak, de az összes szereplő mindent elkövetett, hogy Erőművünk dolgozói jól érezzék magukat. Előadás után a sok mosolygós arc és pirosra vert tenyér mindennél többet beszélt. Ezúton mondunk köszönetét az Egri Gárdonyi Géza színtársulat szereplőinek, rendezőjének. További munkájukhoz sok sikert kívánunk, a mielőbbi viszontlátásra. Német Alajos. Mátravidéki Erőmű RAJZOLUNK. A lap tisztán fehér‘ lik a fiúk előtt. Néhány perc és megkezdődik a rajzolás. Mindenki szabadon, képzelet szerint dolgoz hat. A mű címe: „Kirándulás“. — Sorba megyek a padok között és figyelem a jövő művészeit... . . . Béla már megvonalazta a lapot. Tervezi, hogy hova teszi a hegyet, hova a völgyet. Szomszédja, amint oda pillantok, kezével igyekszik eltakarni a rajzot. A kis kéz alól is meglátszik, hogy az egész lapot hatalmas hegy foglalja el. — . . . Balázs teljes erővel viszi a papírra a ceruzát. Fogát össze- szorítja, szemöldökét felhúzza, egyik szeméi befogja, és úgy nézegeti, hogy vajon miért nem fér fel a rajzlapra az a gyermek, akinek már a fejét, kezét megrajzolta? — Ni, ni! Józsi már készen is van. Valóban korszakalkotó ra/z ez. Ha először ránéz az ember azt hinné, hogy a hold lakói látogatóiba érkeztek a földre... Másodszori tekintésre menekülő fákat látunk. — Végül, mivel a kíváncsiság erőt vesz rajtam, megkérdem: — Mi ez fiam?! — Lab- dázó gyerekek. — mondja ő, a világ legtermészetesebb hangján. — Valóban, hirtelen felfedezem, hogy háromlábúi gyerekek, malomkő nagyságúi labdával játszadoznak. — ...) Pityu, a rajzát egy kislány fejénél kezdi, a fej szép és készen is van. De hová rajzolja a többit?! Hisz az egész lapot . a fej rajzolására használta fel. . . Misi kunyhót tervez. Az egész „Kirándultunk" — rajza egy rácsos ablakií — ki- dült-bedült kunyhóból áll. Szöszkehajú fiú.... János gyorsan mozgatja ceruzáját. Egész erdőt látok a rajzán. — Igaz, a fák csak akkorák, hogy a mellettük — teljes téli öltözetben labdázó fiú — derekáig ér... . . . Andris, a nagy állatbarát rögtönzött is egy macskát egérrel a szájában a kirándulók közé. — Emitt egy háromkerekű autó gör dűl le a hegyről. Egyenesen a hegy alatt levő tónak tart, ahol hatalmas halak úszkálnak.. ... Ferkó barátja már fest is. Orra hegye, keze a könyökéig piros, lila, zöld színben tarkállik, amíg végre kikeveri a megfelelő színt, és befesti a rajzot. Telik, múlik az idő. Ecset, festék működik, megszépülnek a rajzok. A szép, élénk színek elrejtik a torzításokat, életet, visznek a lapra. Mire befejeződik a rajz, sok-sok ügyes munka kerül asztalra osztályzásra. .. . Érdekes dologra jöttem rá. Minden gyermek rajzán ott var. a nap hatalas sugarai val és ontja a fényét a rajz alakjaira, úgy hogy talán még a rajzolóra is jut egy kicsi belőle. Ruttkay Judit tanítónő Az évad utolsó bemutatója: Da Filippó olasz író: Vannak meg kísértetek — című vígjátéka biztos nagy tetszést arat majd a közönség körében. Képünkön Ruttkai Ottó, Cseresznyés Rózsa és Forgács Tibor a vígjáték egyik jelenetében. Ai5 ri tiaíosünnep Július 1-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartják az egri dalosünnepet a „Heves megyei napok’’ keretében. A dalosünnep egy időben három helyen kerül lebonyolításra: a SZOT kultúrház Rákosi termében, a járási kultúrház dísztermében és az állami zeneiskola Bartók termében. Mindhárom helyen 9—9 énekkar szerepel. A SZOT kultúr- házban többek között a Balassagyarmati Állami Tanítóképző. a Salgótarjáni Acélárugyár, a Szolnoki Járműjavító és a Szolnoki Népi Együttes énekkara; a járási kultúrház- 1 ban a Petőfibányai Erkel Fe- ' renc énekkar, a jászberényi járási kultúrház. a kistere- j nyei MÁV, a karácsondi kul- ! túrotthon és az egri járási kultúrház énekkara az Állami Zeneiskolában pedig a Tisza- ! nánai Petőfi énekkar, a Csé- ; pai Kamarakórus, az Egri Állami Zeneiskola kamarakóru- j sa a jászapáti járási kultúr- ' ház énekkara lép fel. Az emlí- ! tetteken kívül Szolnok. Borsod és Nógrád megye számos kitű- ' nő kórusát hallhatja az egri . közönség. A Vöröskereszt Kiváló Dolgozói Kedves és megható ünnepség keretében osztotta ki a Vöröskereszt Megyei Szervezete a „Vöröskereszt Kiváló Dolgozója”, „Kiváló Véradó” és „Többszörös Véradó” kitüntetéseket. Mintegy 70 vértkapó és VK aktíva gyűlt össze a hét elején a Megyei Kórház kultúrtermében, ahol virágokkal, feldíszített és terített asztal várta őket A VII. általános iskola ifjúsági VK. tagjai piros rózsacsokrokkal üdvözölték a megjelenteket. Csokros Stefánia megyei titkár beszédében kifejezte azt a hálát, szeretetet és megbecsülést, melyet véradóink iránt érez az egész társadalom, akik vérükkel sok-sok embertársuk életét megmentették, A kitüntetéseket Dr. Kovács András VK. elnök adta át. Az ünnepély filmvetítéssel ért véget, majd uzsonna mellett véradóink elbeszélgettek vértkapóikkal. A CSODÁLATOS LÉGGÖMB A színházi fesztivál negyedik napján, az előadás szünetében egy pesti ismerősöm megemlítette, hogy vetítés lesz éjfélkor az Urániában, nem akarok-e eljönni? — Mit vetítenek? — A piros léggömböt, meg egy tudományos dokument- iilmet. Mindkettő a cannesi filmfesztivál díjnyertese. A piros léggömbről tüstént eszembe jutott Sarkadi beszámolója, az az elragadtatás, ahogy erről a húszperces francia kisfilmről írt. Még a történetére is emlékeztem ha- loványan; egy párizsi kisfiú léggömböt talál, barátságot köt vele; s amikor vásott, irigy fiúk lecsúzlizzák, a város minden léggömbje elszabadul, odarepül a gyerekhez, és felemeli a magasba. Aféle kis mesefilm lehet, de vajon mi a csodálatos benne? Mondanom sem kell, nem sokat haboztam, hogy éjszakai nyugodalmam néhány óráját feláldozzam — már csak kíváncsiságból is. Megérte. Az Uránia mozi nézőterét úgynevezett „szakmai közönség”, túlnyomórészt színészek töltötték meg. Ennyi nevezetes embert még nem láttam együtt. Néhány lépésnyire Darvas Iván igyekszik a bejárat felé, amott Kuczka Péter öles termete magaslik ki a tömegbőL egy villanásnyira felbukkan Karinthy Ferenc széles arca. ott távolabb mintha Gábor Miklóst látnám... Hát igen, ünnepi dolog ilyen híres emberiekkel egy levegőt szívni, különösen ha az a levegő olyan kellemes, mint a jól szellőztetett Uránia moziéi... Félreértés ne essék azért, a „megérte” nem kiváló színészeink, íróink társaságára vonatkozik, hanem a filmre. Az első filmkockák valami fura, szokatlan érzést keltenek. Már javában pereg a film, amikor észreveszem: hiszen ez színes... Színesfilm,, de milyen színesfilm! Megszoktuk, hogy a színesfilmek erős, feltűnő színekkel kápráztatják el a szemet, szépek, vagy kevésbé szépek, de a valóság színeitől éppúgy különböznek, mint a feketefehér, szürkévé olvadó filmeké A „Piros léggömb” nem szinesfilm, a szónak ebben az értelmében. Olyan egyszerű, igénytelen és megejtő, mint a valóság. Esőtől csillogó kövezet, borús égbolt alatt szerény, ódon házak — egy ismeretlen Párizs. A város lelke van ezekben a színekben, — tompák, de egy csöppet sem nyomasz- tóak. Nem harsognak, nem kápráztatják el a szemet, mégis rabul ejtik. A film hangulata, szépsége az első pillanatoktól fogva uralkodik a nézőkön. Megjelenik a kisfiú, kocog az iskola felé, egyszerre megtorpan, mászik egy lámpaoszlopra — és leoldja az oszlop csúcsára kötött csillogó, piros léggömböt. Az egyetlen feltűnő szin ebben a harmóni- kus egyszerűségben. Foga közé szorítja a léggömb madzagját és csúszik lefelé. A léggömbnek, mihamar kiderül, bűvös tulajdonsága vara. Maga jószántából is követi a kisfiút, röpköd a feje fölött, de még játszani is tud: incselkedik, ki-kiugrik az utána kapó újjacskák közül. Mennyi ötlet, mennyi természetes humor. Ahogy a léggömb megvadítja a fiú szigorú tanárát, ahogy az esőben megbúvik a járókelők esernyője alatt, ahogy nyomába szegődik egy kislány kék léggömbjének, — a nézőtéren újra, meg újra felharsan a nevetés, zúg a taps. Amennyire mértéktartó színeiben a film, annyira tobzódik az ötletek gazdagságában. A játékos léggömb komikumának ezernyi lehetőségét aknázza ki Albert Lamorisse, a film alkotója Ennyire szellemes csak egy francia lehet. És milyen megdöbbentő a léggömb haláltusája! Köny- nyezik, verejtékezik, görcsösen vívódik a halállal — szinte boszorkányos, ahogy egy eleven lény haldoklását érzékelteti. Végül pedig, kárpótlásul az elmaradtakért, a színek káprázatos orgiája. Piros, zöld, sárga, kék, fehér léggömbök tódulnak csapatostul a vakító kék égbolt alatt, a kisuú lelkendezve fogja össze őket, s repül velük a végtelen levegőégbe, mint a gyermeki képzelet, a gyermeki boldogság szavakban kifejezhetetlen ragyogása... Olyan tapsorkánt nem mindennap hall az ember, mint amilyen ekkor az Uránia falait megrezegtette. GÁCS ANDRÁS
