Népújság, 1956. június (43-51. szám)

1956-06-16 / 47. szám

VUÄG PROIETADJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG ïINI ttsáffiMi mmusA ti -hmegyei tanäcs lapja X. ÉVFOLYAM. 47. SZÁM ARA 50 riíLta 1956. JÚNIUS 16. SZOMBAT Bányászaink új erőpróbája Csaknem két hét van még hátra az első félév, s egy- a második negyedév befejezéséig, s a Mátravidéki Szénbányászati tröszt bányaüzemei máris egyre másra jelentik: teljesítették a féléves tervüket. A szűcsi X-es aknaüzem dolgozói kezdték meg a győzelemsorozatot, s országszerte elismerést keltett eredményük A határidő előtt egy hónappal befejezték féléves tervüket A jó pél­dát nemsokára nyomén követték, vagy hamarosan követik a Xl-es, a XII-es akna bányászai, s talán a többiek is. Az előjelek szerint a tröszt dolgozói, mint már annyi­szor, most sem zárják adóssággal a félévet. A helytállás, a munkaszeretet és a bányászbecsület most is győzelmet arat. Igaz. van még néhány nap átmenet a második félév kezdetéig, de nem árt, ha már most idejében szólunk az újabb feladatokról, a további sikeres munka egy-két elő­feltételéről. Nagy erőpróba előtt áll a tröszt minden üze­me. hisz a következő időszakban a tervek teljesítése mel­lett gondoskodni kell a téli felkészülésről, arról, hogy az energia csúcsfogyasztás időszakában kellő frontfejtés, za­vartalan üzemeltetésével elegendő szenet kapjon az erő­mű. Továbbra is javítani kell a szén fűtőértékét, olcsóbbá kell tenni a termelést, s a műszaki fej'esztés eddigi szép eredményeivel sem szabad a félúton megállni. Dióhéjban így foglalhatjuk össze a legfontosabbakat. A téli felkészülés egyik fontos velejárója az elővájási tervek teljesítése. Ezzel nincs is különösebb baj. nem lesz hiány jól szenelő munkahelyekben. Petőfi a'táró jelenlegi 9000 tonnás adósságát a jó munkaszervezésen kívül csak is a nagy szénvastagságú, biztonságos fronfejtések létesí­tése törlesztheti le. A b'zfonságos üzemmenet a zavartalan termelés másik biztosítéka lesz, ha a gépműhely és a gé­pészeti osztály dolgozói mindvégig becsületesen végzik el a villanymotorok, vitlák, kaparó- és gumiszalagok fő javí­tását. A TMK-tervek pontos betartása a vasárnapi kar­bantartások, a folyamatos munka legfőbb biztosítékai le­hetnek. Dicsérettel kell itt beszélni egy edd'g teljesen új do­logról. mely itt született. A neve: indulásra kész mozga­lom. A tröszt frontjai egymással versenyeznek, s magas pénzjutalomban részesülnek azok a dolgozók, akik két hónapon át hétfő reggelenk;nt legtöbbször és leghamarább üzemképes állapotba hozzák munkahelyüket Beszélni, sőt elítélő hangon ke'l szólni arról a helyzet­ről mely jelenleg a mnszakfejlesztési osztályon van. mert gátolja a műszakfejlesztés további munkáját. Hallatlanul és indoko'atlanul megnövekedett a papírmunka Az osz­tály mérnökei, műszaki vezetői, ak:k eredményesen hasz- ná’nák fel tudásukat, országos jelentőségű újítások patro- náiására. most kénytelenek az íróasztal mellett jelenté­sek és kimutatások tömkelegével viaskodni. Természetes, hogy ez elvonja őket az élettől, a gyakorlati munkától. Ez az oka többek között annak, hogy Sípos Antal főmér­nök a lemezrakodás újítója nem képes szorgalmazni még saját újítását sem. Hasonló papírmunkák és levelezgeté- sek miatt húzódik el már hónapok óta szénbányászatunk kutató munkájának egyik égető kérdése a páncélpajzsos biztosítás kísérleti munkája. A műszakfejlesztés szép tervekkel kezdi a második félévét, új F4-es gépet állítanak munkába, igen )sofe farabló vitlát gyártanak, megkezdik a harántprofilos biz­tosítás kísérleteit. Szükséges hát. hogy hasznos gyakorlati tevékenységüket ne gátolja a min’sztérium, a kutató in­tézet. a sok tervező és gépgyártó vállalat papírmunkája. A második félév küszöbén újult erővel lobban fel a munkaverseny lángja, s ezért joggal illeti dicséret a tröszt szorgalmas versenyfelelősét. Érthető ez a verseny­zés. hsz bányászaink életében két jelentős esemény kö­vetkezik. Egyik az alkotmány ünnpe, másik pedig a bá­nyásznap. Az új versenyszakasz neve dekád-mozgalom. Dekádonként a tröszt 54 frontbrigádja verseng azért, hogy üzemi és tröszt szinten a legjobbak közé kerüljön, s mindig az adott 10 nap eredményei alapján részesül­hessen pénzjutalomban. Igen elevenné, széleskörűvé és érdekeltté válik ezzel a versenymozgalom, ha a rendsze­res értékelésről sem feledkeznek meg időközben. Beszélni kell végül arról a hatalmas erőről és tarta­lékról, melyet nem lehet ugyan tonnákkal és for’ntokkal lemérni, de mégis a siker legfőbb biztosítéka. Ez pcd’g a pártszervezet, a kommunisták munkája. A jövőben csak­is hasznára válik a termelőmunkának, ha a pártmunka egy-két jól bevált, újabb gyakorlati módszerét ezután is alkalmazzák a párt alapszervezetei. Feltétlenül helyes, ha Petőfi altáró pártbizottságának vezetői ezután is reg- gelenkint rövid megbeszélést tartanak az üzem műszaki vezetőivel, tájékozódnak a termelésről, utána pedig együtt indulnak meglátogatni a gyengébb frontfejtéseket. Láto­gatásuk, véleménycseréjük a legjobbak mozgósítása, biz­tató szavuk és az időben érkezett segítség soha sem ma­radt eredménytelenül. A közeljövőben műszaki értekezleten vitatják meg a következő évnegyed és félév tennivalóit. A pártfunk­cionáriusoknak ott a helyük a műszakiak körében, hisz az itt szóba kerülő termelési kérdések szorosan össze­függnek a pártmunkával. Bizonyos, hogy ezek után sike­resebb lesz majd minden üzemrész termelési értekezlete, s a bányászok száz, meg száz értékes javaslattal segítik a nagy munkát. Petőfi altáró pártszervezeteinek feladata az is, hogy lelkesedést, bizakodást és több akaraterőt öntsenek az üzem vezetőibe, akik az üzem jelenlegi válságos helyze­téből szinte nem is látnak kivezető utat. A céltalanság, a lelkesedés és akaraterő hiánya nem kommunista tulaj­donság — okos, meggyőző szóval értessék meg ezt a ve­zető emberekkel. Igen nagy és sok a feladat, még több azok megoldá­sának módja, s talán nehéz is lenne mindegyikhez kiilön- külön receptet, vagy tanácsot adni. Bizonyos, hogy a he­lyi viszonyok, körülmények rgyelembevételével, józan eszük, legjobb tudásuk és a nép érdekei szerint cselek­szenek majd bányászaink. Megyénk dolgozói ezután is számítanak helytállásukra. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Kommunisták harca az adott szó valóraváltásáért Egercsehi bányán; Látogatás a hatvani új konzervgyárban; Tolljegy- zetek; Levél Londonból; Jegy­zetek a fesztiválról; Az Arany- hintó Budapesten; így baj lesz az aratással; A Népújság ötfordulós rejtvénypályázata; Továbbra is a Selypi Kinizsi vezet a megyei II. osztályban. GAZDAG TERMÉST AKARNAK A BORFORGALMI VALL. EGRI CÉLGAZDASÁGÁBAN: EZÉRT VÉDEKEZNEK SZAKSZERŰEN, POROZÁSSAL A PERONOSZPÓRA ELLEN HÍREK — ESEMENYEK Készülődés a Heves megyei napokra Az egri utcák járókelői lát- hatjáK, hogy napról-napra szépül a város. Színes virág­szőttest varázsolnak a kerté­szek a parkok, és útszegélyek j pázsitjára, öreg barokk-épüle- j tek öltöznek új köntösbe s a kovácsolt vasrózsáik frissen lakkozva csillognak az abla­kokon. Mindenfelé sürgés-for-, gás, gyomlálnak, ültetnek, ön- j töznek. Ünnepre készül a vá­ros. Július 1-én az ország külön­böző részeiből 10 különvionat ontja majd az idegeneket a Heves megyei napok meg­nyitására. Eger nagyszabású kiállítások és művészeti ren­dezvények színhelye lesz. A Pedagógiai Főiskola és a Köz- gazdasági Technikum épüle­teiben mezőgazdasági, ipari, egészségügyi és idegenforgal­mi kiállítások mutatják be megyénk fejlődését. Az ér­deklődők képzőművészek al­kotásaiban is gyönyörködhet­nek, de nem lesz érdektelen a bélyegkiállítás sem. Legna­gyobb sikert bizonyosan a bor- kiállítás aratja majd, amely­nek külön érdekessége lesz a borkóstoló. A Heves megyei napok ki­emelkedő eseménye a június 30-i és július 1-i egri dalos­ünnep. Egy régi hagyományt keltett életre a megyei tanács népművelési osztálya, mikor megsárgult lapok adatai alap­ján megszervezte az utoljára 1907-ben megtartott egri da­losünnepet. Akkor 42 énekkar látogatott el Egerbe s négy napon keresztül 1500 dalos hangjától csengett a város. Az idén nem hirdettek még országos versenyt, csupán a szomszédos megyéket, Szolno­kot, Nógrádot és Borsodot hívták meg a dalosünnepre, ahonnan 26 énekkar jelentke­zett 1450 fővel. Az egri da­losünnep június 30-án este 8 órakor nagy szabadtéri hang­versennyel kezdődik, melynek színhelye a Pedagógiai Főis­kola udvara. Eger városa min­dent megtett #annak érdeké­ben, hogy az ideérkező idege­neket, énekkarokat jó házi­gazda módján fogadhassa. Geibinger Sándor, megyei tanács népműv. oszt. Újfajta csőbútorok A kárpitos KTSZ-ek nem­régiben újfajta csőbútor gyár­tását kezdték meg. Ez annyi­ban különbözik az előbbiek­től hogy a vázat is teljesen beburkolják. Egyelőre fotele­ket készítenek, de rövidesen megkezdik az egyéb lakberen­dezési tárgyak, heverők. re- kamiék gyártását is. Megkezdték a berendezések és építőanyagok szállítását az ország első magnéziumhohójához A két évvel ezelőtt létesí­tett apci fémtermia vállalat­nál, — ahol a nemesacélok előállításához szükséges ferro- ötvözeteket gyártják — építik fel az ország első magné­ziumkohóját. Az új kohó megépítéséhez szükséges be­rendezések és az építőanya­gok helyszínre szállítása máris megkezdődött. Meg­érkeztek a vacum szivattyúk, a dolomit égetéséhez szüksé­ges forgódoboz, és a kemence­test egyes részei Hétfőn dél­előtt az első építőanyag, két vagon samottégla is befutott a gyár udvarára. A kohó építéséhez a kö­vetkező negyedévben fognak hozzá és a jövő évben már kétféle technológiai eljárással kísérletezik ki hazai anya­gokból az első magyar mag­nézium előállítását. Kiváló sarudi traklorisíák Gépállomásunk 168 száza­lékra teljesítette a tavaszi idénytervét, Mintegy 5.430 holdon végeztünk talajmun- kátj tárcsázást, kultivátoro- zást, szántást stb.-t. Nagy se­gítséget adtunk a növény- ápolásban is, különösen a kukorica és a répa kapálásá­hoz. A tavaszi idénytervben számos traktorista végzett kiváló munkát. így például Pál László a tavaszi idény­terv 85 holdja helyett 219 normálholdat teljesített, ez­zel tervét 258 százalékra tel­jesítette. Tajcs Ferenc trak­toros 137 normálhold he­lyett 327, Guba István 95 hold helyett 209, Fazekas Vince pedig 127 hold helyett 259 normálholdat teljesített. Dobó József, a sarudi gépállomás igazg. TAJCS FERENC a sarudi gépállomás kiváló traktorosa Nyári áttörőtábor Egerben Nagy munka folyik a Gyöngyösi Váltógyárban. A kész vál­tókat autók szállítják a gyár udvaráról. Városunkból az idén sok út­törő megy majd el táborozni az ország különböző részeire, de sokan maradnak otthon is. Negyven év Negyven éve dolgozik a Heves megyei Nyomda Vál­lalatnál Molnár Anna könyv­kötőnő, akit ebből az alkalom­ból 13-án kis ünnepség kere­tében köszöntött a vállalat igazgatója s további jó mun­kát kívánva, átnyújtotta a ju­bilánsnak a nép állama aján­dékát, egy havi fizetését. Ezeknek részére a Városi Ta­nács, az Űttörőház, a DISZ, a Pedagógus Szakszervezet se­gítségével Egerben nyári úttö­rőtábort létesít. Az úttörőtá­borhoz néphadseregünk helyi alakulata sátrakat biztosít és segít a tábor felépítésében. Az Áramszolgáltató Vállalat utcai világítást szerel fel, a posta külön postafiókot nyit, a Vöröskereszt pedig állandó elsősegély ügyeletet tart. Az úttörőház szakköri foglalkozá­sait a táborban tartja meg, így sokfajta nevelő és szóra­koztató munka biztosítja az úttörők jó nyári táborozását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom