Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-09 / 36. szám

2 lífiti. mi ^ ^^ Merre tart ifjúságunk? Válasz egy hozzászólásra Az Egri Dobó István Gimná­zium III/D) vegyes osztályába járok. Olvastam Böjtbe Éva cikkét, melyben arról panasz­kodik. hogy a fiúk (mivel ő is, mint én, vegyes osztályba jár) nem megfelelő hangon beszél­nek a lányokkal. Én úgy lá­tom, hogy nem mindig és nem csupán a fiúk a rosszak. Ab­ban a „szerencsés” helyzetben vagyok, hogy két lány ül köz­vetlenül előttem és beszélgeté­seiket akarva, akaratlan meg­hallom. Gyakran olyan szava­kat használnak, hogy' elfog a kétely, vajon magyarul beszél­nek-e? Hátrafordulnak például és kérdeznek valamit a mel­lettem ülő fiútól (ő az osztály' legjobb tanulója) — „...ne bá­mészkodj ide, Benőke, stirold meg, jó-e a szerkesztésem? — Én az ablak mellett ülök és gyakran repülnek felém ilyen szavak: „....no, Bubukám, ugorj csak és nyisd ki az ablakot, mert állati itt a hőség!” „Gya- gyás vagy, kisapárru mind a kettőt nyisd ki....’ Délelőttük nagyrészét „szép- irodalmi" könyvek olvasására fordítják. Valamelyik nap ki­húztam egy könyvet az egyik lány fiókjából, nézem a címét — Max Brand: „Valaki ölt”. Amikor olvasnak, nem lehet őket zavarni, mert ezt kapjuk tömören: „olajra, öreg srác!” vagy pedig: „kopjál le, apu­kám!” No, de nem akarom az ösz- szes ilyenfajta kifejezést idéz­ni, nehéz is lenne. Csak azt akartam megmutatni, hogy a lányok néha előbb veszik észre a más szemében a szálkát, mint a magukéban a gerendát. Tisz­telet a kivételnek. Kiss Gyula, a Dobó GimnáziöíVi III/D) tanulója. Mikor lesz Mátrsderecskén az ifjúságnak helyisége A párt Központi Vezetősé­gének 1955 májusi „Az ifjú­sági munka megjavítására” hozott nagyjelentőségű hatá­rozata tartalmazza a többek között azt, hogy az egész tár­sadalom ügyévé tegyük az if­júság nevelését. Ezért szabta meg valamennyi állami és társadalmi szervezet számára is feladatukat az ifjúság ne­velésében. Ezt a fontos határozatot megértve, a mátraderecskei községi tanács vb. fontos kér­désnek látta, hogy helyiséget biztosítson az ifjúság számá­ra. Megtalálták erre a lehe­tőséget is a jelenlegi szövet­kezeti italboltban. Kérelem­mel fordultak a szövetkezet­hez, hogy az italbolt helyisé­get adják át az ifjúságnak s helyébe a tanács megfelelő helyet biztosít az italbolt szá­mára. A kérelembe a szövetkezet vezetősége belekötött és ek­kor a tanács vb a megyei párt vb-hez fordult kérelmé­vel. A megyei párt végrehaj­tóbizottság megállapodott a MÉSZÖV elnökével, híogy a kért italbolthelyiséget átad­ják az ifjúságnak 1956 január 26-án. De ez — sajnos — nem történt meg, mert a szö­vetkezet vezetősége különböző ürügyekkel húzta, halasztotta a helyiség átadását. Most a szövetkezet vezetőségének olyan kérése van. hogy vár­jon . az ifjúság addig, míg a harmadik italboltot is felépí­tik és majd akkor átadják ezt az ifjúság számára. Azt javasoljuk a szövetke­zet vezetőinek, hogy az ürü­gyek kutatása helyett alapo- ! san tanulmányozzák a párt határozatának reájuk vonat­kozó részét és azt maradék­talanul hajtsák végre, telje­sítsék a mátraderecskei 200- 250 fiatal jogos kérését. Sólyom Ernő Járási DISZ vb titkára NÉPÚJSÁG Jubileumi úttörő seregszemlére készülnek megyénk úttörői Az úttörő szervezet megala­kulásának 10. évfordulója tisz­teletére május 27-én egészna­pos úttörőseregszemlét rendez­nek Egerben. A seregszemle a fiatalok nagy ünnepe lesz. A szemlén közel 3000 úttörő vesz részt, köztük volt úttörők és 300 kispajtás is. Már szomba­ton este hálatüzet gyújtanak a Várban, ezzel köszöntve a ju­bileumi évfordulót. Vasárnap délelőtt fél 11 órától kezd­ve úttörő díszszemle lesz a Stadionban, délután pedig sport, kultúrbemutató, szóra­koztató játékok, repülő bemu­tató, sárkányeresztési verseny szórakoztatja a fiatalokat. A szakszervezeti székházban út­törő szakköri bemutatókat ren­deznek. Ezeken a kiállításokon mutatják be a megye közsé­geinek a 10 éves évforduló al­kalmából készített emlékalbu- ! mait is. Eger város pártsajtó lerjrxztéxi versenyének eredményei örömmel számolhatunk be, hogy a pártsajtó terjesztésében végzett munka, melyet Eger város sajtófelelősei vállaltak, május 1-re, a nemzetközi mun­kásosztály ünnepének tisztele­tére teljesítették. Ebben a ver­senyben Eger város alapszer­vezeteinek sajtófelelősei, a pártvezetőség támogatásával 114 Szabad Nép, 208 Népújság, 8 Szabad Föld, 92 Uj Idő elő­fizetőt szerveztek. Tehát ezek szerint 422 olvasóval bő­vült a versenyszakasz alatt az olvasók tábora. Elismerést érdemelnek a Finommechani­kából Bárdos Ferenc, az I. számú Téglagyárból Fetz Mik­lós, a Dohánygyárból Tompa Józsefné, a Sütőipari Vállalat­tól Csanádi Sándor, a Városi Tanácstól Nagy Sándor, a II. körzetből Novalkovits József, a Bútorgyárból Kovács Imre, a MESZÖV-től Szscskó János, az Erdőgazdaságtól Sztregova András, a Pénzügyőrségtől Gyenes Géza, a Gyermekkocsi­gyárból Fazekas László, a Tűz­rendészettől Koczka Antal, a Gyógyszertár Vállalattól Dorkó János. Jó munkájukért a vá­rosi pártbizottság könyvjuta­lomban részesíti majd őket. Az eredmények mellett van­nak még hiányosságok is, ahol a vállalások csak ígéretek ma­radtak. Ezek közé tartozik a Termény forgalmi, Lakatosáru­gyár, Tatarozó Építő Vállalat, Belsped, Kisker. Vállalat. Pe­dig itt is tudják: a tömegek meggyőzése a politikai nevelő­munka szakadatlan folytatása pártszervezeteink állandó fel­adata. Ha a fenti szervezetek ezt figyelembe vették volna, biztosan eredményeket értek volna el az olvasótábor további szélesítésében. Természetesen még nem késő az idő ahhoz, hogy Ígéretüket valóra is vált­sák. Tóth József, a Népújság kiadóhivatalának igazgatója A NÉPÚJSÁG ssssssæ ELINTÉZTE Tóth József gyöngyösi lakos panasszal fordult hozzánk, hogy a Budapesti Mélyépítő Vállalattól nem kapta meg csa­ládi pótlékát. A Népújság köz­benjárására az elmaradt csa­ládi pótlék folyósítást nyert. Várhegyi Antal egri lakos panasszal fordult hozzánk, hogy a füzesabonyi járásbíró­ságtól tanúnak járó útiköltsé­gét nem kapta meg. Közben­járásunkra a bíróság folyósí­totta az összeget. mmtd ovii a Menetkí~vüli kiadás ... 1945 május 8. Az egri „Igazság” rendkívüli kiadása. Egyetlen lap az egész. A fejrész alatt vaskos, fekete he­tük: Befejeződött a háború! A történelem nagy fordulatai gyakran észrevétlenül következnek be, s csak hosszabb-rövidebb idő múltával értjük meg egész jelentőségüket. 1945 május 8 fordulóita ; nem ezek közé tartozik. Befejeződött o háború! Befeje­ződött az emberiség legpusztítóbb, legfélelmesebb hábo- t rája, elhallgattak a fegyverek a szétdúlt, perzselt Euró- ! pában, csönd borult a füstölgő romokra, a megsebzett < életekre. Van-e ember, aki ne tudta volna, hogy ez az < esemény őt magát, sorsát, jövőjét a legközvetlenebbül érinti? Két világ ütközött meg. Egyfelől a fasizmus — az imperialista rend végső, borzalmas kinövése, lidércnyo- máSos embertelenség, félelmetes hadigépezet. Másfelől I mindazok az erők, amelyek szembeszálltak ezzel az iszo- \ nyaltai, hogy megvédjék szabadságukat, saját akaratuk • szerint éljenek és fejlődjenek. Egymás oldalán küzdött a szocializmus akkor még ! egyetlen országa, a Szovjetunió és olyan nagyhatalmak, ’ mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország. Szö­vetségük pártján volt mindenki, aki élni akart, és ember 1 módjára akart élnv 1945 május 8-án a fasiszta Németország tönkrevert | ! seregei letették a fegyvert. Elpusztult a rém, amely hosz- < szú évekig gyötörte az emberiséget. Mindnyájan ismer­jük az előzményeket Hallottunk a moszkvai csatáról, ! ahol a verhetetlennek hitt hitlerista hadsereg először hőkölt vissza, a sztálingrádi csatáról és az utána követ­kező évek sokasodó győzelmeiről. Tudjuk, hogy a. Szovjet- \ uniónak oroszlánrésze volt a fasizmus leverésében. Nem 1 titok előttünk a háború következménye sem: a szocializ­mus világméretű térhódítása. Önként adódik a tanulság — azoknak, akik azt hiszik, hogy vissza lehet tolni az idő Í kerekeit, hogy újból létre lehet hozni a kapitalizmus egy­kori csorbítatlan világrendszerét. < De van egy másik tanulság is: hogy különböző tár* j sadalmi rendszerű országok, különböző világnézetű em- ) berek találhatnak közös célt, harcolhatnak egy zászló i alatt. \ Akkor al fasizmus leverése volt a cél — a béke ki- ? vívása. Van ma is ilyen közös cél: — a béke megőrzése. ? A szovjet kormány az utóbbi években a legmesszebb- ) menőkig mindent megtett ezért a célért, amit állam, ] függetlensége feladása nélkül megtehet. Nem azért, mvr\t- ? ha gyöngének éremé magát: mennyivel erősebb ma, mint > amikor a világ legerősebb hadigépezetét szétzúzta! 1 Hanem azért, mert bízik a szocializmus erejében, igazságában és meg akarja kímélni a föld minden népét < a háború borzalmaitól. Hogy sose ismétlődjék meg többet az, amire 1945 S május 8 szívdobogtató örömhíre pontot tett. Az értelmiségiek közötti politikai munka Heves megyében Irta: KOMÓCSIN MIHÁLY, a Heves megyei pártbizottság első titkára. „Új, nagy erővé lett az ér­telmiség, amely zömében megszűnt a burzsoá értelmi­ség lenni... Az értelmiség most már túlnyomó többsé­gében őszintén szolgálja a népi demokráciát, a dolgozó népet, a nép államát. Az ér­telmiség súlya, jelentősége, a régié és az újé — nap mint nap növekszik a magyar né­pi demokráciában." A III. kongresszusnak ezek a megállapításai jellemzik a Heves megyei értelmiségieket is. Nagy utat, göröngyös és ka­nyargós utat tett meg a Heves megyei értelmiség, amíg ezt az elismerést kiérdemelte. Hogy helyesen foglalkozhassunk ve­le, ahhoz át kell tekintenünk ezt az utat, látnunk kell, hon­nan és hogyan jött az értelmi­ség. Alkotó erejét csak akkor gyümölcsöztethetjük maradék­talanul a nép javára, ha szá­mításba vesszük, mi akadá­lyozta régebben és mi fékezi ma is fejlődését. A múlt Heves megye a felszabadulás előtt elmaradott mezőgazdasági megye volt. Kisszámú értelmi­sége egyházi emlőkön nevel­kedett és ezer szállal függött az egyháztól. A mező- és er­dőgazdaságok zöme az egyházé volt, a kórházakat, az iskolá­kat szintén a rendek, vagy a plébániák vezették. Ahhoz, hogy valaki állami alkalmazás­ba kerüljön, a legkitűnőbb bizonyítvány egy kanonoki ajánlás volt. Az irodalmi ter­mékeket az egyházmegyei nyomdában kellett kinyomat­ni, képzőművészeti alkotás nagyobbára csak templomok, egyházi épületek, kanonoki lakok díszítésére kellett. Az értelmiség zöme nehéz anyagi körülmények között élt, bár ha állásban volt, fix fizetése a nyomorúságban élő néptömegek fölé emelte. Egy kisebbik része származásánál fogva, vagy összeköttetések, házasságkötés útján vagyonra (szőlőbirtokra, részvényekre, kisebb vállalatra, orvosi ren­delőre, ügyvédi irodára, stb.) is szert tett, s a vagyon gyarapí­tása iránti vágy kialakította benne a tulajdonosi tudatot. Az értelmiség politikailag is munkaadójához, illetve a mun­kaadó által támogatott állam­hoz igazodott. Nagy része a felszabadulás után nem értette meg, mi történik, s elvesztet­te a célt maga elől. Politikai iskolázottság híján passzívan, apolitikusan, lelkesedés nélkül dolgozott. Kisebb része azon­ban rögtön megtalálta helyét, s bekapcsolódott az országé­pítő munkába. A pártharcok idején a volt önálló egziszten- ciájú értelmiség és az alkal­mazotti értelmiség nagy része a polgári pártokba lépett. Ami­kor az erőviszonyok eltolód­tak, sekan átléptek az SZDP- be és néhányan a Kommunista Pártba. Ebben azonban még csak kis része volt a tudatos politikai orientációnak, sokkal több annak, hogy megszokták a kormánypártiságot. Az ér­telmiségnek egy kis bigott ré­sze elleniforradalmár kalando­rok játékszerévé vált: támoga­tott klerikális reakciós tünte­téseket, ellenforadalmi szer­vezkedéseket (mint Páter Kis Szaléz összeesküvése). Mindez gátolta az értelmiség tudatá­nak fejlődését. Nagy változások A zután eldőlt, hogy „ki kit győz le”. A rohamos ütem­ben folyó országépítő munka Heves megye képét is átfor­málta. A régi kisipari üzemek modern gyárakká nőttek, a Mátra és a Bükk tövében gyö­nyörű új üzemek létesültek. Az ipari munkásokkal együtt megsokszorozódott az értelmi­ségiek száma is. A megye székhelyén főiskola, városai­ban egész sor középiskola léte­sült. A nevelői pályán tevé­kenykedő értelmiségiek száma megkétszereződött. Az állami gazdaságokban, a gépállomáso­kon sok régi és új értelmiség kapott alkalmaztatást. A Mátra volt luxusszállóiban a népi hatalom a dolgozók egészségét szolgáló intézményeket hozott létre. Az üzemorvosi és kör­zetorvosi hálózat kiépítésével, az egészségügyi intézmények színvonalának emelésével meg­szaporodott az orvosok száma. 1955-ben Heves megye állandó állami színházat kapott. A me­gyei lapban sűrűn jelennek meg az írással próbálkozók versei, novellái, cikkei. Kép­zőművészeti alkotások kerül­tek a városok tereire, a köz­épületek és a kultúrházak fa­laira. Eger szebbnél-szebb mű­emlékeit serény és eredményes munkával újítják fel. A régi értelmiségiek mellett állandó­an növekszik a népi demok­rácia nevelte munkás- és pa­rasztszármazású új értelmiség. Vajon csak az értelmiségiek száma nőtt meg és alkotási le­hetőségei tágultak ki? Nem — megnőtt, átformálódott az ér­telmiségiek tudata is. Környe­zetük megváltozása, az építő­munka, melynek maguk is ré­szesei, már alakította, fejlesz­tette nézeteiket, de alakította ezt a párt nevelő munkája is. Az új értelmiség nem csak ma­gasabb, újszerű szakmai isme­reteket hoz magával az egye­temről, a főiskoláról, hanem új világfelfogást is. A párt­szemináriumokon a kommu­nista értelmiségiekkel együtt sok pártonkívüli is tanul. A TTIT szakosztályaiban, az MSZT munkabizottságaiban és a többi tömegszervezetben sok­rétűen érvényesül a párt ne­velőhatása. Segítik a világné­zeti nevelést az állami vonalon folyó szakmai továbbképző tan­folyamok, a rádió, a sajtó, az új irodalom, a színház és a filmek is. Az értelmiség tudatának megváltozását tükrözik mun­kája eredményei: a Jámbor Miklós főmérnök és bányamér­nök társai irányításával kiter­melt szén növekvő tonnái; dr. Leilei és kutatótársai eredmé­nyes gabonakisérletei; dr. Né- medi, dr. Szántó dr. Hortobá­gyi új tankönyvei és tudomá­nyos művei; dr. Póka szívmű­tétei és számos más orvos ki­váló gyógyító munkája; Rutt- kai Ottó, Gonda György, Mi­hályi Vilcsi, Lóránd Hanna és a többi színész gazdag élményt nyújtó alakításai. És még hosz- szasan sorolhatnók értelmisé­günk kiváló alkotó munkájá­nak példáit. Az értelmiség gon­dolkodásának fejlődését mu­tatja nolitikai és társadalmi aktivitása is. A pártpropagan­disták, pártnapi és gyűlés elő­adók, népnevelők, és egyéb pártaktivisták között pártbeli arányukat messze meghaladó mértékben vannak értelmisé­giek. A TTIT-nek, az MSZT- nek, az MNDSZ-nek a Dísz­nek. a tanács népművelési és mezőgazdasági osztályainak előadói is legnagyobbrészt ér­telmiségiek, s az értelmiség soraiból került ki a DISZ, az úttörő mozgalom, a békebi­zottságok és a népfront bizott­ságok tevékeny vezető tagjai­nak napv része is. Értelmisé­günk zöme a párt politikáját követi, s a párt szavára hatá­rozottan cselekszik. A régi ér­telmiségiek közül számosán még nem egészen értenek meg mindent, ami nálunk tör­ténik, de szívük és eszük a népé, szívvel-lélekkel tevé­kenykednek a nép államának szolgálatában. Ingadozások és káros befolyások Ezek után azt hihetne va­laki, hogy Heves megyében minden rendben van az ér­telmiségiek körül, s a párt- szervezeteknek e tekintetben már nincs is semmi dolguk. De ez koránt sincs így. A régi értelmiségiek új tu­data még nem eléggé szilár­dult meg, nem mindegyiküknél egyformán szorította ki a ré­git. A régieknek vannak még szilárd bázisai az agyakban. A régi értelmiség egy része inga­dozik, s ezzel az új értelmisé­giek egy részének gondolkozás­módját is zavarja, sőt néha az ellenség befolyását közvetíti hozzájuk. S a mi tevékeny­ségünk sem mindig csak ked­vező, tudatát fejlesztő benyo­mást tett az értelmiségre. Nagy Imre jobboldali poli­tikája a Heves megyei értelmi­ség körében sem maradt hatás nélkül. Az eddig megtett út mértéktelen, az eredményeket számításba nem vevő bírálga- tása divattá (lett főleg régi értelmiségeink körében. Egyes — volt önálló egzisztenciájú — értelmiségi csoportok rendsze­res hallgatóivá és magyarázó­ivá váltak az ellenséges rádió- állomások híradásainak. Ezt azzal indokolták, hogy a ma­gyar sajtó csak egyoldalú nem­zetközi tájékoztatást ad. S hogy az „egyoldalú“ magyar sajtó ne zavarja tájékozódá­sukat — hát el sem olvasták. Nem a maguk szemével néz­ték azt ami közvetlen környe­zetükben történik, hanem az ellenségtől kölcsönzött, torz képet mutató szemüvegen. így aztán gyakran kellett csodál­kozva dörzsölniük szemüket. Még az új értelmiségiek között is akadtak olyanok, akik az államot fejős tehénnek nézték, s minél kevesebbet akartak adni neki, de minél többet kapni tőle. Nem egy orvosnál felvirágzott az állami gyógyá­szati cikkekkel folytatott ma- gánprakszis, a társadalmi biz­tosításban részesülő betegek , megfejése”. Majd minden ér­telmiségi szakmában felléptek fizetésemelési követelések. Ar­ra hivatkoztak, hogy a Horthy- rendszerben milyen nagy volt a különbség az értelmiségi és a munkás keresete között Nem vették figyelembe, hogy ha a munkás és paraszti élet­színvonal nagyot emelkedett is a Horthy-rendszerhez ké­pest, az értelmiségi életszínvo­nal is megnőtt. A jobboldali hatásnak sok egyéb megnyilvánulása is volt. Politikamentességet és objek­tivitást hirdetve, számos terü­leten érvényesülni engedtek deklasszált és osztályidegen elemeket. Az ügyvédek a ku- lákok érdekében a perek egész tömegét indították a tsz-ek. állami gazdaságok gépállomá­sok ellen. Az iskolákban min­denféle nacionalista és sovinisz­ta nézetek kaptak lábra, nem­egyszer a szocializmus építésé­nek jelszavával leplezetten Még a megyei lapban és más kiadványokban is fellépte!: egyesek a klérus dicsérgetésé- vel — a műemlékek ismerteté­se címén. A véleménynyilvá­nítás szabadságáról anarchikus nézetek terjedtek el — nem utolsó sorban pesti írók egri látogatásának hatására: reak­ciós nézetek hirdetésének kö­veteltek dobogót. Ezek a jelen­ségek azt mutatták, hogy az értelmiség egy részének gon­dolkodásmódja körül még nincs minden rendben. Nevelőmunkánk fogyatékossága Nagyon helytelen volna azonban, ha ezeket a je­lenségeket úgy értelmez­nék, hogy az értelmiség egy része átállt az ellenséghez. Nem erről volt szó, hanem ar­ról, hogy politikai nevelőmun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom