Népújság, 1956. május (35-42. szám)
1956-05-09 / 36. szám
2 lífiti. mi ^ ^^ Merre tart ifjúságunk? Válasz egy hozzászólásra Az Egri Dobó István Gimnázium III/D) vegyes osztályába járok. Olvastam Böjtbe Éva cikkét, melyben arról panaszkodik. hogy a fiúk (mivel ő is, mint én, vegyes osztályba jár) nem megfelelő hangon beszélnek a lányokkal. Én úgy látom, hogy nem mindig és nem csupán a fiúk a rosszak. Abban a „szerencsés” helyzetben vagyok, hogy két lány ül közvetlenül előttem és beszélgetéseiket akarva, akaratlan meghallom. Gyakran olyan szavakat használnak, hogy' elfog a kétely, vajon magyarul beszélnek-e? Hátrafordulnak például és kérdeznek valamit a mellettem ülő fiútól (ő az osztály' legjobb tanulója) — „...ne bámészkodj ide, Benőke, stirold meg, jó-e a szerkesztésem? — Én az ablak mellett ülök és gyakran repülnek felém ilyen szavak: „....no, Bubukám, ugorj csak és nyisd ki az ablakot, mert állati itt a hőség!” „Gya- gyás vagy, kisapárru mind a kettőt nyisd ki....’ Délelőttük nagyrészét „szép- irodalmi" könyvek olvasására fordítják. Valamelyik nap kihúztam egy könyvet az egyik lány fiókjából, nézem a címét — Max Brand: „Valaki ölt”. Amikor olvasnak, nem lehet őket zavarni, mert ezt kapjuk tömören: „olajra, öreg srác!” vagy pedig: „kopjál le, apukám!” No, de nem akarom az ösz- szes ilyenfajta kifejezést idézni, nehéz is lenne. Csak azt akartam megmutatni, hogy a lányok néha előbb veszik észre a más szemében a szálkát, mint a magukéban a gerendát. Tisztelet a kivételnek. Kiss Gyula, a Dobó GimnáziöíVi III/D) tanulója. Mikor lesz Mátrsderecskén az ifjúságnak helyisége A párt Központi Vezetőségének 1955 májusi „Az ifjúsági munka megjavítására” hozott nagyjelentőségű határozata tartalmazza a többek között azt, hogy az egész társadalom ügyévé tegyük az ifjúság nevelését. Ezért szabta meg valamennyi állami és társadalmi szervezet számára is feladatukat az ifjúság nevelésében. Ezt a fontos határozatot megértve, a mátraderecskei községi tanács vb. fontos kérdésnek látta, hogy helyiséget biztosítson az ifjúság számára. Megtalálták erre a lehetőséget is a jelenlegi szövetkezeti italboltban. Kérelemmel fordultak a szövetkezethez, hogy az italbolt helyiséget adják át az ifjúságnak s helyébe a tanács megfelelő helyet biztosít az italbolt számára. A kérelembe a szövetkezet vezetősége belekötött és ekkor a tanács vb a megyei párt vb-hez fordult kérelmével. A megyei párt végrehajtóbizottság megállapodott a MÉSZÖV elnökével, híogy a kért italbolthelyiséget átadják az ifjúságnak 1956 január 26-án. De ez — sajnos — nem történt meg, mert a szövetkezet vezetősége különböző ürügyekkel húzta, halasztotta a helyiség átadását. Most a szövetkezet vezetőségének olyan kérése van. hogy várjon . az ifjúság addig, míg a harmadik italboltot is felépítik és majd akkor átadják ezt az ifjúság számára. Azt javasoljuk a szövetkezet vezetőinek, hogy az ürügyek kutatása helyett alapo- ! san tanulmányozzák a párt határozatának reájuk vonatkozó részét és azt maradéktalanul hajtsák végre, teljesítsék a mátraderecskei 200- 250 fiatal jogos kérését. Sólyom Ernő Járási DISZ vb titkára NÉPÚJSÁG Jubileumi úttörő seregszemlére készülnek megyénk úttörői Az úttörő szervezet megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére május 27-én egésznapos úttörőseregszemlét rendeznek Egerben. A seregszemle a fiatalok nagy ünnepe lesz. A szemlén közel 3000 úttörő vesz részt, köztük volt úttörők és 300 kispajtás is. Már szombaton este hálatüzet gyújtanak a Várban, ezzel köszöntve a jubileumi évfordulót. Vasárnap délelőtt fél 11 órától kezdve úttörő díszszemle lesz a Stadionban, délután pedig sport, kultúrbemutató, szórakoztató játékok, repülő bemutató, sárkányeresztési verseny szórakoztatja a fiatalokat. A szakszervezeti székházban úttörő szakköri bemutatókat rendeznek. Ezeken a kiállításokon mutatják be a megye községeinek a 10 éves évforduló alkalmából készített emlékalbu- ! mait is. Eger város pártsajtó lerjrxztéxi versenyének eredményei örömmel számolhatunk be, hogy a pártsajtó terjesztésében végzett munka, melyet Eger város sajtófelelősei vállaltak, május 1-re, a nemzetközi munkásosztály ünnepének tiszteletére teljesítették. Ebben a versenyben Eger város alapszervezeteinek sajtófelelősei, a pártvezetőség támogatásával 114 Szabad Nép, 208 Népújság, 8 Szabad Föld, 92 Uj Idő előfizetőt szerveztek. Tehát ezek szerint 422 olvasóval bővült a versenyszakasz alatt az olvasók tábora. Elismerést érdemelnek a Finommechanikából Bárdos Ferenc, az I. számú Téglagyárból Fetz Miklós, a Dohánygyárból Tompa Józsefné, a Sütőipari Vállalattól Csanádi Sándor, a Városi Tanácstól Nagy Sándor, a II. körzetből Novalkovits József, a Bútorgyárból Kovács Imre, a MESZÖV-től Szscskó János, az Erdőgazdaságtól Sztregova András, a Pénzügyőrségtől Gyenes Géza, a Gyermekkocsigyárból Fazekas László, a Tűzrendészettől Koczka Antal, a Gyógyszertár Vállalattól Dorkó János. Jó munkájukért a városi pártbizottság könyvjutalomban részesíti majd őket. Az eredmények mellett vannak még hiányosságok is, ahol a vállalások csak ígéretek maradtak. Ezek közé tartozik a Termény forgalmi, Lakatosárugyár, Tatarozó Építő Vállalat, Belsped, Kisker. Vállalat. Pedig itt is tudják: a tömegek meggyőzése a politikai nevelőmunka szakadatlan folytatása pártszervezeteink állandó feladata. Ha a fenti szervezetek ezt figyelembe vették volna, biztosan eredményeket értek volna el az olvasótábor további szélesítésében. Természetesen még nem késő az idő ahhoz, hogy Ígéretüket valóra is váltsák. Tóth József, a Népújság kiadóhivatalának igazgatója A NÉPÚJSÁG ssssssæ ELINTÉZTE Tóth József gyöngyösi lakos panasszal fordult hozzánk, hogy a Budapesti Mélyépítő Vállalattól nem kapta meg családi pótlékát. A Népújság közbenjárására az elmaradt családi pótlék folyósítást nyert. Várhegyi Antal egri lakos panasszal fordult hozzánk, hogy a füzesabonyi járásbíróságtól tanúnak járó útiköltségét nem kapta meg. Közbenjárásunkra a bíróság folyósította az összeget. mmtd ovii a Menetkí~vüli kiadás ... 1945 május 8. Az egri „Igazság” rendkívüli kiadása. Egyetlen lap az egész. A fejrész alatt vaskos, fekete hetük: Befejeződött a háború! A történelem nagy fordulatai gyakran észrevétlenül következnek be, s csak hosszabb-rövidebb idő múltával értjük meg egész jelentőségüket. 1945 május 8 fordulóita ; nem ezek közé tartozik. Befejeződött o háború! Befejeződött az emberiség legpusztítóbb, legfélelmesebb hábo- t rája, elhallgattak a fegyverek a szétdúlt, perzselt Euró- ! pában, csönd borult a füstölgő romokra, a megsebzett < életekre. Van-e ember, aki ne tudta volna, hogy ez az < esemény őt magát, sorsát, jövőjét a legközvetlenebbül érinti? Két világ ütközött meg. Egyfelől a fasizmus — az imperialista rend végső, borzalmas kinövése, lidércnyo- máSos embertelenség, félelmetes hadigépezet. Másfelől I mindazok az erők, amelyek szembeszálltak ezzel az iszo- \ nyaltai, hogy megvédjék szabadságukat, saját akaratuk • szerint éljenek és fejlődjenek. Egymás oldalán küzdött a szocializmus akkor még ! egyetlen országa, a Szovjetunió és olyan nagyhatalmak, ’ mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország. Szövetségük pártján volt mindenki, aki élni akart, és ember 1 módjára akart élnv 1945 május 8-án a fasiszta Németország tönkrevert | ! seregei letették a fegyvert. Elpusztult a rém, amely hosz- < szú évekig gyötörte az emberiséget. Mindnyájan ismerjük az előzményeket Hallottunk a moszkvai csatáról, ! ahol a verhetetlennek hitt hitlerista hadsereg először hőkölt vissza, a sztálingrádi csatáról és az utána következő évek sokasodó győzelmeiről. Tudjuk, hogy a. Szovjet- \ uniónak oroszlánrésze volt a fasizmus leverésében. Nem 1 titok előttünk a háború következménye sem: a szocializmus világméretű térhódítása. Önként adódik a tanulság — azoknak, akik azt hiszik, hogy vissza lehet tolni az idő Í kerekeit, hogy újból létre lehet hozni a kapitalizmus egykori csorbítatlan világrendszerét. < De van egy másik tanulság is: hogy különböző tár* j sadalmi rendszerű országok, különböző világnézetű em- ) berek találhatnak közös célt, harcolhatnak egy zászló i alatt. \ Akkor al fasizmus leverése volt a cél — a béke ki- ? vívása. Van ma is ilyen közös cél: — a béke megőrzése. ? A szovjet kormány az utóbbi években a legmesszebb- ) menőkig mindent megtett ezért a célért, amit állam, ] függetlensége feladása nélkül megtehet. Nem azért, mvr\t- ? ha gyöngének éremé magát: mennyivel erősebb ma, mint > amikor a világ legerősebb hadigépezetét szétzúzta! 1 Hanem azért, mert bízik a szocializmus erejében, igazságában és meg akarja kímélni a föld minden népét < a háború borzalmaitól. Hogy sose ismétlődjék meg többet az, amire 1945 S május 8 szívdobogtató örömhíre pontot tett. Az értelmiségiek közötti politikai munka Heves megyében Irta: KOMÓCSIN MIHÁLY, a Heves megyei pártbizottság első titkára. „Új, nagy erővé lett az értelmiség, amely zömében megszűnt a burzsoá értelmiség lenni... Az értelmiség most már túlnyomó többségében őszintén szolgálja a népi demokráciát, a dolgozó népet, a nép államát. Az értelmiség súlya, jelentősége, a régié és az újé — nap mint nap növekszik a magyar népi demokráciában." A III. kongresszusnak ezek a megállapításai jellemzik a Heves megyei értelmiségieket is. Nagy utat, göröngyös és kanyargós utat tett meg a Heves megyei értelmiség, amíg ezt az elismerést kiérdemelte. Hogy helyesen foglalkozhassunk vele, ahhoz át kell tekintenünk ezt az utat, látnunk kell, honnan és hogyan jött az értelmiség. Alkotó erejét csak akkor gyümölcsöztethetjük maradéktalanul a nép javára, ha számításba vesszük, mi akadályozta régebben és mi fékezi ma is fejlődését. A múlt Heves megye a felszabadulás előtt elmaradott mezőgazdasági megye volt. Kisszámú értelmisége egyházi emlőkön nevelkedett és ezer szállal függött az egyháztól. A mező- és erdőgazdaságok zöme az egyházé volt, a kórházakat, az iskolákat szintén a rendek, vagy a plébániák vezették. Ahhoz, hogy valaki állami alkalmazásba kerüljön, a legkitűnőbb bizonyítvány egy kanonoki ajánlás volt. Az irodalmi termékeket az egyházmegyei nyomdában kellett kinyomatni, képzőművészeti alkotás nagyobbára csak templomok, egyházi épületek, kanonoki lakok díszítésére kellett. Az értelmiség zöme nehéz anyagi körülmények között élt, bár ha állásban volt, fix fizetése a nyomorúságban élő néptömegek fölé emelte. Egy kisebbik része származásánál fogva, vagy összeköttetések, házasságkötés útján vagyonra (szőlőbirtokra, részvényekre, kisebb vállalatra, orvosi rendelőre, ügyvédi irodára, stb.) is szert tett, s a vagyon gyarapítása iránti vágy kialakította benne a tulajdonosi tudatot. Az értelmiség politikailag is munkaadójához, illetve a munkaadó által támogatott államhoz igazodott. Nagy része a felszabadulás után nem értette meg, mi történik, s elvesztette a célt maga elől. Politikai iskolázottság híján passzívan, apolitikusan, lelkesedés nélkül dolgozott. Kisebb része azonban rögtön megtalálta helyét, s bekapcsolódott az országépítő munkába. A pártharcok idején a volt önálló egziszten- ciájú értelmiség és az alkalmazotti értelmiség nagy része a polgári pártokba lépett. Amikor az erőviszonyok eltolódtak, sekan átléptek az SZDP- be és néhányan a Kommunista Pártba. Ebben azonban még csak kis része volt a tudatos politikai orientációnak, sokkal több annak, hogy megszokták a kormánypártiságot. Az értelmiségnek egy kis bigott része elleniforradalmár kalandorok játékszerévé vált: támogatott klerikális reakciós tüntetéseket, ellenforadalmi szervezkedéseket (mint Páter Kis Szaléz összeesküvése). Mindez gátolta az értelmiség tudatának fejlődését. Nagy változások A zután eldőlt, hogy „ki kit győz le”. A rohamos ütemben folyó országépítő munka Heves megye képét is átformálta. A régi kisipari üzemek modern gyárakká nőttek, a Mátra és a Bükk tövében gyönyörű új üzemek létesültek. Az ipari munkásokkal együtt megsokszorozódott az értelmiségiek száma is. A megye székhelyén főiskola, városaiban egész sor középiskola létesült. A nevelői pályán tevékenykedő értelmiségiek száma megkétszereződött. Az állami gazdaságokban, a gépállomásokon sok régi és új értelmiség kapott alkalmaztatást. A Mátra volt luxusszállóiban a népi hatalom a dolgozók egészségét szolgáló intézményeket hozott létre. Az üzemorvosi és körzetorvosi hálózat kiépítésével, az egészségügyi intézmények színvonalának emelésével megszaporodott az orvosok száma. 1955-ben Heves megye állandó állami színházat kapott. A megyei lapban sűrűn jelennek meg az írással próbálkozók versei, novellái, cikkei. Képzőművészeti alkotások kerültek a városok tereire, a középületek és a kultúrházak falaira. Eger szebbnél-szebb műemlékeit serény és eredményes munkával újítják fel. A régi értelmiségiek mellett állandóan növekszik a népi demokrácia nevelte munkás- és parasztszármazású új értelmiség. Vajon csak az értelmiségiek száma nőtt meg és alkotási lehetőségei tágultak ki? Nem — megnőtt, átformálódott az értelmiségiek tudata is. Környezetük megváltozása, az építőmunka, melynek maguk is részesei, már alakította, fejlesztette nézeteiket, de alakította ezt a párt nevelő munkája is. Az új értelmiség nem csak magasabb, újszerű szakmai ismereteket hoz magával az egyetemről, a főiskoláról, hanem új világfelfogást is. A pártszemináriumokon a kommunista értelmiségiekkel együtt sok pártonkívüli is tanul. A TTIT szakosztályaiban, az MSZT munkabizottságaiban és a többi tömegszervezetben sokrétűen érvényesül a párt nevelőhatása. Segítik a világnézeti nevelést az állami vonalon folyó szakmai továbbképző tanfolyamok, a rádió, a sajtó, az új irodalom, a színház és a filmek is. Az értelmiség tudatának megváltozását tükrözik munkája eredményei: a Jámbor Miklós főmérnök és bányamérnök társai irányításával kitermelt szén növekvő tonnái; dr. Leilei és kutatótársai eredményes gabonakisérletei; dr. Né- medi, dr. Szántó dr. Hortobágyi új tankönyvei és tudományos művei; dr. Póka szívműtétei és számos más orvos kiváló gyógyító munkája; Rutt- kai Ottó, Gonda György, Mihályi Vilcsi, Lóránd Hanna és a többi színész gazdag élményt nyújtó alakításai. És még hosz- szasan sorolhatnók értelmiségünk kiváló alkotó munkájának példáit. Az értelmiség gondolkodásának fejlődését mutatja nolitikai és társadalmi aktivitása is. A pártpropagandisták, pártnapi és gyűlés előadók, népnevelők, és egyéb pártaktivisták között pártbeli arányukat messze meghaladó mértékben vannak értelmiségiek. A TTIT-nek, az MSZT- nek, az MNDSZ-nek a Dísznek. a tanács népművelési és mezőgazdasági osztályainak előadói is legnagyobbrészt értelmiségiek, s az értelmiség soraiból került ki a DISZ, az úttörő mozgalom, a békebizottságok és a népfront bizottságok tevékeny vezető tagjainak napv része is. Értelmiségünk zöme a párt politikáját követi, s a párt szavára határozottan cselekszik. A régi értelmiségiek közül számosán még nem egészen értenek meg mindent, ami nálunk történik, de szívük és eszük a népé, szívvel-lélekkel tevékenykednek a nép államának szolgálatában. Ingadozások és káros befolyások Ezek után azt hihetne valaki, hogy Heves megyében minden rendben van az értelmiségiek körül, s a párt- szervezeteknek e tekintetben már nincs is semmi dolguk. De ez koránt sincs így. A régi értelmiségiek új tudata még nem eléggé szilárdult meg, nem mindegyiküknél egyformán szorította ki a régit. A régieknek vannak még szilárd bázisai az agyakban. A régi értelmiség egy része ingadozik, s ezzel az új értelmiségiek egy részének gondolkozásmódját is zavarja, sőt néha az ellenség befolyását közvetíti hozzájuk. S a mi tevékenységünk sem mindig csak kedvező, tudatát fejlesztő benyomást tett az értelmiségre. Nagy Imre jobboldali politikája a Heves megyei értelmiség körében sem maradt hatás nélkül. Az eddig megtett út mértéktelen, az eredményeket számításba nem vevő bírálga- tása divattá (lett főleg régi értelmiségeink körében. Egyes — volt önálló egzisztenciájú — értelmiségi csoportok rendszeres hallgatóivá és magyarázóivá váltak az ellenséges rádió- állomások híradásainak. Ezt azzal indokolták, hogy a magyar sajtó csak egyoldalú nemzetközi tájékoztatást ad. S hogy az „egyoldalú“ magyar sajtó ne zavarja tájékozódásukat — hát el sem olvasták. Nem a maguk szemével nézték azt ami közvetlen környezetükben történik, hanem az ellenségtől kölcsönzött, torz képet mutató szemüvegen. így aztán gyakran kellett csodálkozva dörzsölniük szemüket. Még az új értelmiségiek között is akadtak olyanok, akik az államot fejős tehénnek nézték, s minél kevesebbet akartak adni neki, de minél többet kapni tőle. Nem egy orvosnál felvirágzott az állami gyógyászati cikkekkel folytatott ma- gánprakszis, a társadalmi biztosításban részesülő betegek , megfejése”. Majd minden értelmiségi szakmában felléptek fizetésemelési követelések. Arra hivatkoztak, hogy a Horthy- rendszerben milyen nagy volt a különbség az értelmiségi és a munkás keresete között Nem vették figyelembe, hogy ha a munkás és paraszti életszínvonal nagyot emelkedett is a Horthy-rendszerhez képest, az értelmiségi életszínvonal is megnőtt. A jobboldali hatásnak sok egyéb megnyilvánulása is volt. Politikamentességet és objektivitást hirdetve, számos területen érvényesülni engedtek deklasszált és osztályidegen elemeket. Az ügyvédek a ku- lákok érdekében a perek egész tömegét indították a tsz-ek. állami gazdaságok gépállomások ellen. Az iskolákban mindenféle nacionalista és soviniszta nézetek kaptak lábra, nemegyszer a szocializmus építésének jelszavával leplezetten Még a megyei lapban és más kiadványokban is fellépte!: egyesek a klérus dicsérgetésé- vel — a műemlékek ismertetése címén. A véleménynyilvánítás szabadságáról anarchikus nézetek terjedtek el — nem utolsó sorban pesti írók egri látogatásának hatására: reakciós nézetek hirdetésének követeltek dobogót. Ezek a jelenségek azt mutatták, hogy az értelmiség egy részének gondolkodásmódja körül még nincs minden rendben. Nevelőmunkánk fogyatékossága Nagyon helytelen volna azonban, ha ezeket a jelenségeket úgy értelmeznék, hogy az értelmiség egy része átállt az ellenséghez. Nem erről volt szó, hanem arról, hogy politikai nevelőmun-
