Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-09 / 36. szám

1956. május 9. szerda NËPÜJSÂG 3 Hozzászólás az új ötéves terv irányelveihez Minőségi agrotechnikára van szükség A Magyar N épköztársaság fejlesztésének második ötéves tervét összefoglaló irányelvek III. része ismerteti a mezőgaz­daság feladatait, valamint ezen feladatok megvalósításához nélkülözhetetlenül szükséges teendőket. Ha a kitűzött nö­vénytermesztési feladatokat a közölt számok tükrében vizs­gáljuk, úgy kiderül, hogy 1960- ra kenyérgabonából 3 millió métermázsával, kukoricából 12 millió métermázsával kell töb­bet betakarítani, mint 1955- ben. Ugyanakkor ezen időszak alatt a kalászosok és a kuko­rica vetésterületét csak mint­egy 6 százalékkal növeljük, de a kalászosok holdankénti terméshozamát 10—12 száza­lékkal, a kukoricáét viszont 30 százalékkal kell fokozni. Lé­nyegében tehát arról van szó, hogy a vetésterület viszonylag kismértékű növelése mellett a nagyobb össztermést a termés­átlagok lényeges gyarapításá­val kell biztosítani. Megítélé­sem szerint a feladat megol­dásának három alapvető elő­feltétele van. Javítani kell az általános ag­rotechnikai színvonalat, tehát jobban kell művelni a talajt és gondosabb növényápolást kell alkalmazni. Fokozott gondot kell fordítani a talajerő vissza­pótlásra, amit jó vetésforgóval, több és jobb minőségű istálló­trágyával és lényegesen több műtrágya használatával érhe­tünk el'. Végül, de nem utolsó sorban, nagyobb termőképes­ségű fajtákra van szükségünk. Ha növénynemesítői szem­szögből vizsgáljuk a ’ kérdést, akkor a kukoricánál biztosra vehetjük, hogy az új hibridek elterjesztésével, valamint a most készülő új hibridek még nagyobb termőképességével, a kukorica termésátlag jelenté­keny fokozása biztosítható. Nagyobb nehézségek lesznek a gabonaféléknél. Várható, hogy az elkövetkezendő öt év alatt új gabonafajták kerülnek a köztermesztésbe, amelyeknek termőképessége biztosan jobb lesz, mint a régi fajtáké, de 10—12 százalékos átlagtermés­emelkedésre az új fajtáknál nem számíthatunk. Viszont kétségtelen tény, hogy a ga­bonatermesztés jelenlegi szín­vonala távolról sem használja ki még a már jelenleg általá­nosan termesztett gabonafaj­ták belső értékét, örökletes termőképességét sem. A gabo­natermesztési célkitűzés teljesí­tésénél tehát sokkal nagyobb feladat vár a termesztőkre. Megnyugtató, hogy az irány­elvek szerint 1960-ra az egy holdra jutó nitrogénmennyi­ség ötszörösére számíthatunk, ami fontos ugyan a kukorica­termesztés szempontjából is, de kétségtelenül sokkal jobban fogja éreztetni hatását a gabo­natermesztésben. A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó irányelvek átfogják a mezőgazdaság minden ágát és ezért a kenyérgabona és a ku- koracitermesztés számára kitű­zött célok kiemelése nem jel­lemzi az egész feladatot, mint­hogy a mezőgazdálkodás min­den ága egymással szorosan összefügg és egymásra köl­csönhatással van. Hogy mégis csak a növénytermesztés, il­letve annak is csak a gabona- és kukoricatermesztési részét említem meg annak az az oka, hogy a lakosság kenyérellá­tása és az állatok takarmá­nyozása szempontjából legfon- sabb növényekről van szó. Az itt kitűzött feladatok megvaló­sítása a legfontosabb végcél, ami abból is kiderül, hogy az irányelvek első helyen említik ezt a növénycsoportot A kitűzött növénytermesz­tési feladatok rendkívül na­gyok és megvalósításukhoz el­sősorban minőségi munkára, minőségi agrotechnikára van szükség Ennek érdekében igénybe kell venni minden szaktudást, minden hasznos tapasztalatot és fel kell hasz­nálni mezőgazdasági gépipa­runk és vegyi iparunk segít­ségét Abban biztos vagyok, hogy a kísérleti intézetek megteszik a magukét és jobb fajtákkal, korszerűbb módszerekkel tá­mogatják majd, ezen népgaz­dasági szempontból oly fontos feladatok megoldását A Kompolti Kísérleti Inté­zet kollektívája egyaránt fog­lalkozik a fontosabb kenyér- gabonák és a kukorica nemesí­tésével, valamint ezen növé­nyek agrotechnikai módszerei­nek tökéletesítésével. Bízunk abban, hogy az elkövetkezendő Vajda Lászlónak, a Heves megyei Mezőgazdasági Igazga­tóság vezetőjének nyilatkoza­tai A második ötéves terv irány­elvei a mezőgazdaságban is a termelés nagyméretű fellendí­tését szabják meg egyik leg­fontosabb feladatként. A ten­nivaló tehát adva van, minden erőnkkel, eszközeinkkel növel­ni kell a föld terméshozamát, és szükség szerint az egyes nö­vények vetésterületét. Me­gyénkben a legjobb, leggazda­ságosabb módszerekkel akar­juk ezeket a célkitűzéseket valóra váltani. Az állatte­nyésztés nagyarányú fejleszté­se, a gabona, a kukorica és az egyéb kapásnövények termés­hozamának a növelése mellett különösen gondot fordítunk az Eger és Gyöngyös környéki történelmi borvidék szőlőinek korszerű felújítására, a kiöre­gedett, kipusztult tőkék pótlá­sára. A megye szakembereinek a párt és állami szervek veze­tőinek bevonásával, a helyi adottságokat figyelembevéve, már elkészítettük ötéves szőlő­fejlesztési tervjavaslatunkat, melyet a közel jövőben a tsz-ek, az állami gazdaságok dolgozói és az egyént gazdák is széles körében megvitatnak. Annál is inkább szükségszerű ez, mert az utóbbi évtizedek­ben a szőlők egyrésze lerom­lott, és komoly mértékben ve­szélyezteti a hevesi bor jó hír­nevét. A felújítást már most a tavasszal megkezdtük. Eb­öt év alatt új gabona és új kukoricafajtákat bocsáthatunk a köztermesztés rendelkezésé­re. Ami pedig a szakmai ta­pasztalatok továbbadását, pa­rasztságunk szakismeretének gyarapítását illeti, készséggel ajánljuk fel továbbra is segít­ségünket. Lelley János, a Kompolti Kísérleti Intézet igazgatója ben az évben közel 400 holdon, a további négy esztendő alatt több mint 1600 holdon telepí­tünk új szőlőt. A második ötéves terv idő­szaka alatt az oltványtermelés­re és a szaporítóanyag előállí­tására vonatkozó terveinket is megvalósítjuk. Az elmúlt évek­ben csak Abasáron és Nagy- rédén foglalkoztak oltványké­szítéssel. A jövőben azonban a Gyöngyös és Eger környéki községek nagyrészében, többek között Markazon, Domoszlón, Egerben is kiszélesítjük a jól jövedelmező, jó minőségű sza­porítóanyag előállítását. El akarjuk érni, hogy az ötéves tervben végrehajtott szőlőtele­pítéshez és felújításhoz, vala­mint a környező megyék igé­nyeinek a kielégítéséhez szük­séges mintegy ötven millió olt­ványt, mintegy húsz millió gyökeres, illetve ima hazai vesszőt a megyénkben állítsák elő. A terméshozam növelésének nem kevésbé fontos eszközét, a föld táperejének a fokozását is az elsők között említem, A második ötéves tervben min­den katasztrális hold szőlőre 150 mázsa szervestrágyát bizto­sítunk, évente pedig 350 vagon műtrágyát használunk fel erre a célra. Korszerűsítjük a kár­tevők elleni védekezést is. A növényvédő állomás segítségé­vel fokozottan áttérünk a nagyteljesítményű gépi perme­tezésre és porozásra. Egyik legfontosabb feladatunk a szőlőtermelés fellendítése kánkban nagy rés tátongott. Nem mintha mi ebben az idő­szakban talán hátat fordítot­tunk volna az értelmiségnek. A pártoktatásban nem lett ke­vesebb az értelmiségiek szá­ma, a népnevelők, a párt- és tö­megszervezetek aktivistái kö­zött sem. Hol akkor a hiba? Ott, hogy mi az értelmiségiek nevelésére semmivel sem for­dítottunk nagyobb gondot, mint a munkásokéra, akik pedig osztályhelyzetüknél, múltjuk­nál és fejlődésüknél fogva sokkal szilárdabbak. A terme­lésben, a munka egyéb terü­letén többet követeltünk az értelmiségitől, mint a fizikai dolgozótól, de öntudatának fej­lesztésében nem többet, ha­nem -gyakran kevesebbet segí­tenünk neki. Budapesten és a nagy váro­sokban a párt szervei és ezek vezetői nagyon, gondosan, fi­gyelmesen foglalkoznak az ér­telmiségiekkel. De ahogy lefe­lé haladunk, a kisvárosok, a községek, a vidéki üzemek, a gépállomások, az állami gaz­daságok felé, — mind kevesebb megnyilvánulását látjuk ennek a megkülönböztetett figyelem­nek. Pártfurukcionáriusaink egy része valósággal irtózik attól, hogy az értelmiséggel foglal­kozzék: „kisebbségi érzése“ van, látva az értelmiség maga­sabb általános, vagy szakmai műveltségét. Megyénkben a pártagságnak alig 5 százaléka értelmiségi, az értelmiségnek pedig mindösssze 17—18 száza­léka párttag. Sok értelmiségi szeretne párttag lenni de nem akar tolakodni. A legtöbb pártfunkcionáriusunk viszont nem vesz fáradságot arra, hogy az értelmiséggel törődjék. Er­re — sajnos — sok tekintet­ben tőlünk, a megyei párt- bizottság tagjaitól vették a példát. Mi is húsz üzemi, vagy községi rendezvényen vettünk részt addig, amíg egy értelmi­ségi rendezvényre sort kerítet­tünk Mi is inkább csak mun­kásokkal, és parasztokkal be­szélgettünk, értelmiségiekkel alig. Funkcionáriusaink egy — szerencsére elenyésző — részé­ben szektásság is van. Bá­nyász funkcionáriusaink gyak­ran elnézik a fizikai dolgozók mulasztásait, hanyagságait, de az értelmiségnek a legkisebb hibáért is, sőt nemegyszer alaptalanul is nekirontanak. Petőfi-bányán a titkárhelyet­tes, Fehér elvtárs nemrég úgy leszidta taggyűlésen a műszaki értelmiségieket, hogy utána mindnyájan a lemondás gon­dolatával foglalkoztak. Kinek használ ez? Senkinek, az ügy­nek egyáltalán nem. Nemrég több beszélgetést folytattunk különböző terüle­teken vezető poszton do. g értelmiségiekkel. Figyelemre­méltó dolgokat mondottak el. Több türelmet, nagyobb bizal­mat kértek, kérték, hogy ad­junk nekik több tanulási és szórakozási lehetőséget, be­szélgessünk velük többet, vá­laszoljunk kérdéseikre és prob­lémáikra, foglalkozzék az MNDSZ az értelmiségi nőkkel, az értelmiségiek feleségeivel is, stb. Ezek az igények teljesen jogosak és maximálisan! ki kell elégíteni őket. Többet törődünk az értelmiséggel Heves megyei párt-vég­rehajtóbizottság nemrég meg­vizsgálta az értelmiségiek közt folyó politikai nevelőmunkát. Feltártuk az itt elmondott jel­lemző tüneteket, de nem hoz­tunk különösebb határozato­kat, hanem azt az alapelvet rögzítettük le, hogy minden területen elsősorban a legfon­tosabb vezető poszton dolgozó kommunisták felelősek az ér­telmiséggel való foglalkozás­ért. A megyei pártbizottság­ban elsősorban a három titkár felelős ezért. Köteleztük a pártszerveket, a pártszerveze­teket és a DISZ megyei bizott­ságát, hogy a maguk területén vizsgálják meg az értelmiség­gel való foglalkozást. A többi tömegszervezet megyei szer­veiben dolgozó kommunisták­nak is javasoltuk hogy kezde­ményezzék ők is az értelmi­ségiekkel való törődés hasonló vizsgálatát. Megszabtuk, ho­gyan kell javítanunk az értel­miségiek ideológiai nevelését, hogyan kell támogatnunk szakmai továbbképzésüket, hogyan vonjuk be őket job­ban a párt munkájába és éle­tébe, hogyan szorgalmazzuk a pártba való felvételüket, ho­gyan segítsük élet- és munka- körülményeik javulását s — nem utolsósorban — hogyan küzdjük le az értelmiség so­raiban a jobboldali nézeteket éa az ellenséges befolyást, az értelmiséggel való foglalkozás­ban pedig a szektásságot. Döntő fordulat természete­sen még nincs. De a megyei pártbizottság titkárai több be­szélgetést tartottak már az ér­telmiségiekkel. Petőfi-bányán a megyei pártbizottság két titkára megbeszélést tartott a pártszervezeti, szakszervezeti, gazdasági és műszaki vezetők­kel az értelmiségiekkel való foglalkozásról. Az egri értel­miségieknek a megyei pártbi­zottság titkárai két előadást tartottak a párt politikájáról, a kül- és belpolitikai helyzet­ről: mindkettőn sok értelmi­ségi vett részt. Pártbizottsá­gunk egyik titkára részt vesz a TITT megyei elnökségének munkájában: párt-végrehajtó­bizottságok tagjai is beléptek TTIT-be és részt vesznek ren­dezvényein. Megyei pártbi­zottságunk azon volt, hogy a pártszervezetek vezetőségeibe és a pártszervekbe nagyobb arányban vegyenek be értel­miségieket. A tagjelöltfelvétel­nél is növekszik az értelmisé­giek aránya. Az értelmiség kulturális igényeit jobban elé­gítjük ki. Heves megye első állandó színháza a városokon kívül a községekben és a naav üzemekben is rendszere­sen tart előadásokat. Művészi élvezetet nyújtanak a miskolci Déryné Színház operaelőadá­sai, a bérleti hangverseny so­rozat, kiváló fővárosi művé­szek műsorai, a fejlődő népi együttesek előadásai is. Az ér­telmiségi klubban színvonalas előadások és viták adnak le­hetőséget az értelmiségnek ar­ra, hogy szakmai és általános műveltségét fejlessze. Meg­alakult a TTIT tudományos irodalmi és több más szakosz­tálya. Kezd fejlődni az egri irodalmi élet. Szerény kezdet ez, de min­denesetre kezdete annak, hogy Heves megyében megjavítsuk az értelmiségiek között folyó politikai munkát. (Megjelent a Pártélet áprilisi számában,) fiz idén 28 lakást kapnak 1 a gyöngyösoroszi bányászok A második ötéves terv irány­elvei egyik fontos feladat­ként jelölik meg a hazai nyers­anyagok, ércek feltárását. En­nek végrehajtása érdekében máris eredményes kutatások folynak a gyöngyösoroszi érc­bányában, a nyersére feldolgo­zása érdekében pedig hétsze­resére bővítik a mú évben felépült Gyöngyösoroszi Érce­lőkészítőművet. A bővítés ter­vezései rövidesen megkezdőd­nek és a második ötéves terv végén már az új üzem még- egyszerannyi dúsított ércet ad az országnak, mint most. A kapacitás nagyarányú bő­vítése mellett az ércdúsítás technológiáját is fejlesztik. Eddig ugyanis csak az ólmot és a cinket tudták kivonná a nyersércből. Már most meg­kezdték a pirit kivonásán, kísérleteit is. Sok bajt okozott eddig az üzem dolgozóinak a nyersércben levő kaolin is, mely rontja a színpor minősé­gét. Ezen a téren szintén új technológiai eljárást vezetnek be, mellyel a kaolint is telje­sen eltávolítják a színporból. A második ötéves terv az ércbányászokról is messzeme­nően gondoskodik. Még ebben az évben 28 új lakás építését kezdik meg a Károly-tároló- nál. Ugyanitt modern irodahá­zat és egy 400 személyes kor­szerű fürdőt építenek. A bá­nyához vezető utat összekötik a gályái úttal és így a bánya­autóbuszok járatát rövidítik meg jelentősen. A gyöngyösoroszi ércbányá­szok megelégedéssel és bi'.ako- dóan tanulmányozzák gyors fejlődésünk újabb programm- ját és további szorgalmas munkájukkal segíltik elő az ötéves terv iré nyelveinek gyakorlati megvattós ulását. — AZ EGRI MEZŐGAZ- DASÁGI TECHNIK UM tanu­lói szorgalmas gyakorlati munkát végeznek tangazda­ságukban. Jelenleg a kipusz­tult szőlőtőkék pótli ását, fel­újítását végzik, s fig yelemre- méltó erdeményekis t érnek el. Képek a május 1-i felvonulásról Nagy sikert aratott a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium fiataljainak egyenruhás csoportja. ★ Népviseletes lányok a Borforgalmi Vállalat felvonulása élén * Talán a legna­gyobb sikere a Megyei Kórház ötletének, a Kreml maket- jének volt 1 Hatalmas ba­bakocsi az egri Gyermekkocsi­gyár meneté­nek élén Kicsik és nagyok a nézők között

Next

/
Oldalképek
Tartalom