Népújság, 1956. május (35-42. szám)
1956-05-09 / 36. szám
1956. május 9. szerda NËPÜJSÂG 3 Hozzászólás az új ötéves terv irányelveihez Minőségi agrotechnikára van szükség A Magyar N épköztársaság fejlesztésének második ötéves tervét összefoglaló irányelvek III. része ismerteti a mezőgazdaság feladatait, valamint ezen feladatok megvalósításához nélkülözhetetlenül szükséges teendőket. Ha a kitűzött növénytermesztési feladatokat a közölt számok tükrében vizsgáljuk, úgy kiderül, hogy 1960- ra kenyérgabonából 3 millió métermázsával, kukoricából 12 millió métermázsával kell többet betakarítani, mint 1955- ben. Ugyanakkor ezen időszak alatt a kalászosok és a kukorica vetésterületét csak mintegy 6 százalékkal növeljük, de a kalászosok holdankénti terméshozamát 10—12 százalékkal, a kukoricáét viszont 30 százalékkal kell fokozni. Lényegében tehát arról van szó, hogy a vetésterület viszonylag kismértékű növelése mellett a nagyobb össztermést a termésátlagok lényeges gyarapításával kell biztosítani. Megítélésem szerint a feladat megoldásának három alapvető előfeltétele van. Javítani kell az általános agrotechnikai színvonalat, tehát jobban kell művelni a talajt és gondosabb növényápolást kell alkalmazni. Fokozott gondot kell fordítani a talajerő visszapótlásra, amit jó vetésforgóval, több és jobb minőségű istállótrágyával és lényegesen több műtrágya használatával érhetünk el'. Végül, de nem utolsó sorban, nagyobb termőképességű fajtákra van szükségünk. Ha növénynemesítői szemszögből vizsgáljuk a ’ kérdést, akkor a kukoricánál biztosra vehetjük, hogy az új hibridek elterjesztésével, valamint a most készülő új hibridek még nagyobb termőképességével, a kukorica termésátlag jelentékeny fokozása biztosítható. Nagyobb nehézségek lesznek a gabonaféléknél. Várható, hogy az elkövetkezendő öt év alatt új gabonafajták kerülnek a köztermesztésbe, amelyeknek termőképessége biztosan jobb lesz, mint a régi fajtáké, de 10—12 százalékos átlagtermésemelkedésre az új fajtáknál nem számíthatunk. Viszont kétségtelen tény, hogy a gabonatermesztés jelenlegi színvonala távolról sem használja ki még a már jelenleg általánosan termesztett gabonafajták belső értékét, örökletes termőképességét sem. A gabonatermesztési célkitűzés teljesítésénél tehát sokkal nagyobb feladat vár a termesztőkre. Megnyugtató, hogy az irányelvek szerint 1960-ra az egy holdra jutó nitrogénmennyiség ötszörösére számíthatunk, ami fontos ugyan a kukoricatermesztés szempontjából is, de kétségtelenül sokkal jobban fogja éreztetni hatását a gabonatermesztésben. A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó irányelvek átfogják a mezőgazdaság minden ágát és ezért a kenyérgabona és a ku- koracitermesztés számára kitűzött célok kiemelése nem jellemzi az egész feladatot, minthogy a mezőgazdálkodás minden ága egymással szorosan összefügg és egymásra kölcsönhatással van. Hogy mégis csak a növénytermesztés, illetve annak is csak a gabona- és kukoricatermesztési részét említem meg annak az az oka, hogy a lakosság kenyérellátása és az állatok takarmányozása szempontjából legfon- sabb növényekről van szó. Az itt kitűzött feladatok megvalósítása a legfontosabb végcél, ami abból is kiderül, hogy az irányelvek első helyen említik ezt a növénycsoportot A kitűzött növénytermesztési feladatok rendkívül nagyok és megvalósításukhoz elsősorban minőségi munkára, minőségi agrotechnikára van szükség Ennek érdekében igénybe kell venni minden szaktudást, minden hasznos tapasztalatot és fel kell használni mezőgazdasági gépiparunk és vegyi iparunk segítségét Abban biztos vagyok, hogy a kísérleti intézetek megteszik a magukét és jobb fajtákkal, korszerűbb módszerekkel támogatják majd, ezen népgazdasági szempontból oly fontos feladatok megoldását A Kompolti Kísérleti Intézet kollektívája egyaránt foglalkozik a fontosabb kenyér- gabonák és a kukorica nemesítésével, valamint ezen növények agrotechnikai módszereinek tökéletesítésével. Bízunk abban, hogy az elkövetkezendő Vajda Lászlónak, a Heves megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjének nyilatkozatai A második ötéves terv irányelvei a mezőgazdaságban is a termelés nagyméretű fellendítését szabják meg egyik legfontosabb feladatként. A tennivaló tehát adva van, minden erőnkkel, eszközeinkkel növelni kell a föld terméshozamát, és szükség szerint az egyes növények vetésterületét. Megyénkben a legjobb, leggazdaságosabb módszerekkel akarjuk ezeket a célkitűzéseket valóra váltani. Az állattenyésztés nagyarányú fejlesztése, a gabona, a kukorica és az egyéb kapásnövények terméshozamának a növelése mellett különösen gondot fordítunk az Eger és Gyöngyös környéki történelmi borvidék szőlőinek korszerű felújítására, a kiöregedett, kipusztult tőkék pótlására. A megye szakembereinek a párt és állami szervek vezetőinek bevonásával, a helyi adottságokat figyelembevéve, már elkészítettük ötéves szőlőfejlesztési tervjavaslatunkat, melyet a közel jövőben a tsz-ek, az állami gazdaságok dolgozói és az egyént gazdák is széles körében megvitatnak. Annál is inkább szükségszerű ez, mert az utóbbi évtizedekben a szőlők egyrésze leromlott, és komoly mértékben veszélyezteti a hevesi bor jó hírnevét. A felújítást már most a tavasszal megkezdtük. Eböt év alatt új gabona és új kukoricafajtákat bocsáthatunk a köztermesztés rendelkezésére. Ami pedig a szakmai tapasztalatok továbbadását, parasztságunk szakismeretének gyarapítását illeti, készséggel ajánljuk fel továbbra is segítségünket. Lelley János, a Kompolti Kísérleti Intézet igazgatója ben az évben közel 400 holdon, a további négy esztendő alatt több mint 1600 holdon telepítünk új szőlőt. A második ötéves terv időszaka alatt az oltványtermelésre és a szaporítóanyag előállítására vonatkozó terveinket is megvalósítjuk. Az elmúlt években csak Abasáron és Nagy- rédén foglalkoztak oltványkészítéssel. A jövőben azonban a Gyöngyös és Eger környéki községek nagyrészében, többek között Markazon, Domoszlón, Egerben is kiszélesítjük a jól jövedelmező, jó minőségű szaporítóanyag előállítását. El akarjuk érni, hogy az ötéves tervben végrehajtott szőlőtelepítéshez és felújításhoz, valamint a környező megyék igényeinek a kielégítéséhez szükséges mintegy ötven millió oltványt, mintegy húsz millió gyökeres, illetve ima hazai vesszőt a megyénkben állítsák elő. A terméshozam növelésének nem kevésbé fontos eszközét, a föld táperejének a fokozását is az elsők között említem, A második ötéves tervben minden katasztrális hold szőlőre 150 mázsa szervestrágyát biztosítunk, évente pedig 350 vagon műtrágyát használunk fel erre a célra. Korszerűsítjük a kártevők elleni védekezést is. A növényvédő állomás segítségével fokozottan áttérünk a nagyteljesítményű gépi permetezésre és porozásra. Egyik legfontosabb feladatunk a szőlőtermelés fellendítése kánkban nagy rés tátongott. Nem mintha mi ebben az időszakban talán hátat fordítottunk volna az értelmiségnek. A pártoktatásban nem lett kevesebb az értelmiségiek száma, a népnevelők, a párt- és tömegszervezetek aktivistái között sem. Hol akkor a hiba? Ott, hogy mi az értelmiségiek nevelésére semmivel sem fordítottunk nagyobb gondot, mint a munkásokéra, akik pedig osztályhelyzetüknél, múltjuknál és fejlődésüknél fogva sokkal szilárdabbak. A termelésben, a munka egyéb területén többet követeltünk az értelmiségitől, mint a fizikai dolgozótól, de öntudatának fejlesztésében nem többet, hanem -gyakran kevesebbet segítenünk neki. Budapesten és a nagy városokban a párt szervei és ezek vezetői nagyon, gondosan, figyelmesen foglalkoznak az értelmiségiekkel. De ahogy lefelé haladunk, a kisvárosok, a községek, a vidéki üzemek, a gépállomások, az állami gazdaságok felé, — mind kevesebb megnyilvánulását látjuk ennek a megkülönböztetett figyelemnek. Pártfurukcionáriusaink egy része valósággal irtózik attól, hogy az értelmiséggel foglalkozzék: „kisebbségi érzése“ van, látva az értelmiség magasabb általános, vagy szakmai műveltségét. Megyénkben a pártagságnak alig 5 százaléka értelmiségi, az értelmiségnek pedig mindösssze 17—18 százaléka párttag. Sok értelmiségi szeretne párttag lenni de nem akar tolakodni. A legtöbb pártfunkcionáriusunk viszont nem vesz fáradságot arra, hogy az értelmiséggel törődjék. Erre — sajnos — sok tekintetben tőlünk, a megyei párt- bizottság tagjaitól vették a példát. Mi is húsz üzemi, vagy községi rendezvényen vettünk részt addig, amíg egy értelmiségi rendezvényre sort kerítettünk Mi is inkább csak munkásokkal, és parasztokkal beszélgettünk, értelmiségiekkel alig. Funkcionáriusaink egy — szerencsére elenyésző — részében szektásság is van. Bányász funkcionáriusaink gyakran elnézik a fizikai dolgozók mulasztásait, hanyagságait, de az értelmiségnek a legkisebb hibáért is, sőt nemegyszer alaptalanul is nekirontanak. Petőfi-bányán a titkárhelyettes, Fehér elvtárs nemrég úgy leszidta taggyűlésen a műszaki értelmiségieket, hogy utána mindnyájan a lemondás gondolatával foglalkoztak. Kinek használ ez? Senkinek, az ügynek egyáltalán nem. Nemrég több beszélgetést folytattunk különböző területeken vezető poszton do. g értelmiségiekkel. Figyelemreméltó dolgokat mondottak el. Több türelmet, nagyobb bizalmat kértek, kérték, hogy adjunk nekik több tanulási és szórakozási lehetőséget, beszélgessünk velük többet, válaszoljunk kérdéseikre és problémáikra, foglalkozzék az MNDSZ az értelmiségi nőkkel, az értelmiségiek feleségeivel is, stb. Ezek az igények teljesen jogosak és maximálisan! ki kell elégíteni őket. Többet törődünk az értelmiséggel Heves megyei párt-végrehajtóbizottság nemrég megvizsgálta az értelmiségiek közt folyó politikai nevelőmunkát. Feltártuk az itt elmondott jellemző tüneteket, de nem hoztunk különösebb határozatokat, hanem azt az alapelvet rögzítettük le, hogy minden területen elsősorban a legfontosabb vezető poszton dolgozó kommunisták felelősek az értelmiséggel való foglalkozásért. A megyei pártbizottságban elsősorban a három titkár felelős ezért. Köteleztük a pártszerveket, a pártszervezeteket és a DISZ megyei bizottságát, hogy a maguk területén vizsgálják meg az értelmiséggel való foglalkozást. A többi tömegszervezet megyei szerveiben dolgozó kommunistáknak is javasoltuk hogy kezdeményezzék ők is az értelmiségiekkel való törődés hasonló vizsgálatát. Megszabtuk, hogyan kell javítanunk az értelmiségiek ideológiai nevelését, hogyan kell támogatnunk szakmai továbbképzésüket, hogyan vonjuk be őket jobban a párt munkájába és életébe, hogyan szorgalmazzuk a pártba való felvételüket, hogyan segítsük élet- és munka- körülményeik javulását s — nem utolsósorban — hogyan küzdjük le az értelmiség soraiban a jobboldali nézeteket éa az ellenséges befolyást, az értelmiséggel való foglalkozásban pedig a szektásságot. Döntő fordulat természetesen még nincs. De a megyei pártbizottság titkárai több beszélgetést tartottak már az értelmiségiekkel. Petőfi-bányán a megyei pártbizottság két titkára megbeszélést tartott a pártszervezeti, szakszervezeti, gazdasági és műszaki vezetőkkel az értelmiségiekkel való foglalkozásról. Az egri értelmiségieknek a megyei pártbizottság titkárai két előadást tartottak a párt politikájáról, a kül- és belpolitikai helyzetről: mindkettőn sok értelmiségi vett részt. Pártbizottságunk egyik titkára részt vesz a TITT megyei elnökségének munkájában: párt-végrehajtóbizottságok tagjai is beléptek TTIT-be és részt vesznek rendezvényein. Megyei pártbizottságunk azon volt, hogy a pártszervezetek vezetőségeibe és a pártszervekbe nagyobb arányban vegyenek be értelmiségieket. A tagjelöltfelvételnél is növekszik az értelmiségiek aránya. Az értelmiség kulturális igényeit jobban elégítjük ki. Heves megye első állandó színháza a városokon kívül a községekben és a naav üzemekben is rendszeresen tart előadásokat. Művészi élvezetet nyújtanak a miskolci Déryné Színház operaelőadásai, a bérleti hangverseny sorozat, kiváló fővárosi művészek műsorai, a fejlődő népi együttesek előadásai is. Az értelmiségi klubban színvonalas előadások és viták adnak lehetőséget az értelmiségnek arra, hogy szakmai és általános műveltségét fejlessze. Megalakult a TTIT tudományos irodalmi és több más szakosztálya. Kezd fejlődni az egri irodalmi élet. Szerény kezdet ez, de mindenesetre kezdete annak, hogy Heves megyében megjavítsuk az értelmiségiek között folyó politikai munkát. (Megjelent a Pártélet áprilisi számában,) fiz idén 28 lakást kapnak 1 a gyöngyösoroszi bányászok A második ötéves terv irányelvei egyik fontos feladatként jelölik meg a hazai nyersanyagok, ércek feltárását. Ennek végrehajtása érdekében máris eredményes kutatások folynak a gyöngyösoroszi ércbányában, a nyersére feldolgozása érdekében pedig hétszeresére bővítik a mú évben felépült Gyöngyösoroszi Ércelőkészítőművet. A bővítés tervezései rövidesen megkezdődnek és a második ötéves terv végén már az új üzem még- egyszerannyi dúsított ércet ad az országnak, mint most. A kapacitás nagyarányú bővítése mellett az ércdúsítás technológiáját is fejlesztik. Eddig ugyanis csak az ólmot és a cinket tudták kivonná a nyersércből. Már most megkezdték a pirit kivonásán, kísérleteit is. Sok bajt okozott eddig az üzem dolgozóinak a nyersércben levő kaolin is, mely rontja a színpor minőségét. Ezen a téren szintén új technológiai eljárást vezetnek be, mellyel a kaolint is teljesen eltávolítják a színporból. A második ötéves terv az ércbányászokról is messzemenően gondoskodik. Még ebben az évben 28 új lakás építését kezdik meg a Károly-tároló- nál. Ugyanitt modern irodaházat és egy 400 személyes korszerű fürdőt építenek. A bányához vezető utat összekötik a gályái úttal és így a bányaautóbuszok járatát rövidítik meg jelentősen. A gyöngyösoroszi ércbányászok megelégedéssel és bi'.ako- dóan tanulmányozzák gyors fejlődésünk újabb programm- ját és további szorgalmas munkájukkal segíltik elő az ötéves terv iré nyelveinek gyakorlati megvattós ulását. — AZ EGRI MEZŐGAZ- DASÁGI TECHNIK UM tanulói szorgalmas gyakorlati munkát végeznek tangazdaságukban. Jelenleg a kipusztult szőlőtőkék pótli ását, felújítását végzik, s fig yelemre- méltó erdeményekis t érnek el. Képek a május 1-i felvonulásról Nagy sikert aratott a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium fiataljainak egyenruhás csoportja. ★ Népviseletes lányok a Borforgalmi Vállalat felvonulása élén * Talán a legnagyobb sikere a Megyei Kórház ötletének, a Kreml maket- jének volt 1 Hatalmas babakocsi az egri Gyermekkocsigyár menetének élén Kicsik és nagyok a nézők között
