Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-09 / 36. szám

NÉPÚJSÁG 1956. május 9. n .Gárdonyi Színház május 8-án este bemutatta Leonov „Ilranyliintó“-ját ijfe 'iÆsmsm '> WèêMèêËîêBèèÉi - < ül Hl Éji .. ­Felvételünk még a nyilvánosság nélkül lefolyt próbákon készült == NYILATKOZIK A NÉZŐ ==­Sok gondolatot ébresztő, jelentős alkotás . .. Leonov most bemutatott da­rabjában merészen belemar­kolt a háború utáni szovjet valóságba. Nagyon sok problé­mát, megoldatlan kérdést vet fel és bátran hozza színre a negatív alakok egész csoport­ját. Sok gondolatot ébresztő, jelentős alkotás, bár az utolsó jelenet után maradt némi fel­oldatlanság a nézőben. A Gár­donyi Géza Színház a merész darabhoz illő bátor kezdemé­nyezéssel tűzte műsorára az „Aranyhintót”. A színészek já­téka meggyőző és igazán szép volt. Sklánicz Vincze ped. főisk. halig. Az „A ranykintó“ nem okozott csalódást Az eddigi jól sikerült előadá­sok után méltán várt jó dara­bot az egri közönség. — Az „Aranyhintó” nem okozott csa­lódást. Én úgy érzem, hogy egyike ez a legjobb darabok­nak. A cselekmény érdekfeszí­tő volt, felvonásról-felvonásra jobban magával ragadta az embert. Nagyon tetszettek az alakítások. Ismert művészeink újra kellemes estét szereztek nekünk. Nehéz választani, ha sok jót lát az ember, persze mindenkinek van kedvenc mű­vésze. Nekem Bőd Teréz és Forgács Kálmán alakítása tet­szett legjobban. Megrázó volt a szemevilágát elvesztő fiatal Tymosa, mégis áradt belőle az optimizmus. Kocsár Éva ped. főisk. halig. SZÍNHÁZI HÍREK Mihályi Vilcsit, a Gárdonyi Géza Színház népszerű művé­szét MSZT aranykoszorús jel­vénnyel tüntették ki a „Nász­utazás“ és az „Idegen gyer­mek“ című szovjet darabokban nyújtott kiemelkedő alakítá­sáért. A kitüntetést április 28-án délután, a színház szín­padán tartott ünnepélyes MSZT-nap keretében nyújtot­ták át a művésznőnek. Ugyan­akkor a Fővárosi Operett­színház hat hetes szovjetunió­beli vendégszerepléséről tar­tott élménybeszámolót dr. Szé­kely György, a színház főren­dezője. Nem lesz ez sok? A járási kultúrház csőrepedés megszüntetésére és fali­kút elszigetelésére, valamint egy bitumenes tömítés elkészí­tésére adott rendelést a Finommechanikai Vállalatnak. A munka elvégzése után a Vállalat a következő számlát nyúj­totta be: Munkabér 369.60 Ft Rezsi 145% (?) 535.92 Ft Anyag 32.70 Ft 3%-os haszon 28.14 Ft 6% munkahelyi adottságból származó költség 57.98 Ft 5% téli költség 51.22 Ft 8% felvonulási költség (?) 86.04 Ft 15% forgalmi adó 205.02 Ft összesen tehát: a Vállalat a 400 forintos munka elvégzésé­ért 1,366.62 forintot kért- Nem lesz ez sok?.... Ságvári Endréről nevezték el a parádsasvári úttörőtábort Nevezetes ünnepük volt va­sárnap a parádsasvári úttörő tábor lakóinak. Ezen a napon nevezték el a tábort Ságvári Endre úttörőtábornak, a Kom­munista Ifjúság Magyarországi Szövetségének hős, önfeláldozó és példamutató harcosáról. A névadó ünnepélyen az ott üdü­lő árvízkárosult gyermekeken kívül Budapestről, Baranya, Hajdu-Bihar, Szabolcs-Szat- már megyéből, Szeged és az ország különböző vidékeiről több mint 100 úttörő érkezett. Ezek az úttörők egy-két évvel ezelőtt már táboroztak a pa­rádsasvári hatalmas fenyvesek között. A névadó ünnepélyen megjelent Szakali József, a DISZ KV. első titkára, Kántor Béla ezredes, a Honvédelmi Minisztérium és Rózsa András, az Oktatásügyi Minisztérium képviselője. A tábor udvarán a csapatzászló előtt több mint 300 úttörő sorakozott fel, akik előtt Szakali József Ságvári Endre hősi életéről beszélt. Ez­után került sor Ságvári Endre emléktáblájának leleplezésére. Majd felavattak 38 árvízkáro­sult gyermeket is, akik a múlt héten érkeztek a táborba Este az Állami Operaház fiatal művészeinek műsorát hallgat­ták meg, utána tábortűzzel ért véget a nagy ünnepély. Eger tisztaságáért Egyre többen csatlakoznak az Eger tisztaságáért folyó ver­senyhez. Különösen az általá­nos iskolák úttörői, a közép- iskolások és az egri háziasszo­nyok. Az egri Il-es számú is- ka pl. az úttörő-mozgalom 10. évfordulójának tiszteletére és a város szépítése érdekében a Vorosilov téren 70 facsemetét ültettek el. A pajtások megfo­gadták, hogy nem feledkeznek meg a fák további gondozásá­ról sem. Azt szeretnék, ha az úttörő mozgalom 20. évforduló­ján ezek alatt a fák alatt sétál­hatnának. Az egri Dobó gim­náziumban az első B) osztá­lyos tanulók házi feladatként Eger város tisztaságáról írtak. A házi feladatokban sok javas­lat hangzott el. A Dobó gim­názium tanulói ezzel is segíte­ni kívánják Eger tisztaságának fejlesztését. A FÜSZÉRT Vál­lalat még a májusi ünnepek előtt rendbehozatta a vállalat telephelyét, a fölösleges lim­lomokat kihordatták. A szín­ház környékén is rendet te­remtettek az ott lakók és a színház dolgozói. Most már csak a környék parkosítását várják. Egri dolgozók a budapesti Operában A megyei idegenforgalmi hivatal vasárnap opera-vonatot indított Budapestre 700 dolgo­zó részvételével. Az egriek megtekintették Csajkovszkij: Diótörő című balettjét, majd a Margitszigeten és a Vidám­parkban szórakoztak a vonat viszaindulásáig. Az IBUSZ a közeljövőben ismét kiránduló és opera-vonatokat indít, így június 24-én Miskolc—Lillafü­redre, tervezi a Carmen, vagy a Faust megtekintését is. FILM: ÖRDÖGI KÖR- Új német fil­met mutat be május 10—15-ig az Egri Vörös Csillag Film­színház. A film címe: az Ördö­gi kör. Mint pokolbeli lángok, végé- láthatatlanul hömpölyög az egyenruhás SA csapatok sora, hogy köszöntse új vezérét, Hit­lert, aki Hin- denburgot fél­retolva, a Né­met Birodalom kancellárja lett. Alig telt el néhány hét, máris működésbe lép a náci államgépezet és az első akció a kommunisták, a haladó erők ellen irányulnak. A náci párt egyik vezető tag­ja felbéreli a holland Van hubbét, az együgyű csavargót, hogy gyújtsa fel a Reichstagot, a birodalmi gyűlés épüle­tét. És 1933 február 27-én már lángokban áll az épület. Ez indok arra, hogy perbe fogják a kommunista párt munká­sait. Számos kommunistát hurcolnak el, és megrendezik a híres nagy pert, amelynek főszereplője George Dimitrov bolgár szabadságharcos, aki rendíthetetlen nyugalommal halomra dönti az ellene felhozott vádakat. A film megren­dítő jelenetek sorozatán keresztül tárja a néző elé a fa­siszta rendszer boszorkánykonyháját. PT)ozik ff)ŰSORA: Egri vörös Csillag Filmszínház: Május 9: Az emirátus bukása (szovjet). Május 10—15: ördögi kör (né­met). Egri Brúdy: Május 9: Húsz János (cseh­szlovák). Május 10—16: Koncert (jugo­szláv). Egri Béke: Május 12—14: Kati és a vad­macska (magyar), Egri Szabadság: Május 12—15: Modem kalózok (szovjet). Gyöngyösi Szabadság: Május 9-én: Gábor diák (ma­gyar). Május 10—16: Ali Baba (irancia). Gyöngyösi Puskin: Május 9: Buksi megkerül (csehszlovák). Hatvan: Május 9: Budapesti tavasz (magyar). Május 9—14: Tengerparti talál­kozás. Füzesabony: Május 9—10: Atlanti történet (lengyel). Május 12—14: Beíejezetlen el­beszélés (szovjet). Pétervására: Május 9: Egy nyáron át táncolt (svéd). Május 12—13: Modem kalózok (szovjet): MŰSORA: Május 9. szerda: Egerben, este 7 órakor: Arany­hintó. Párádon, este 8 órakor: Pacsirta. Május 10. csütörtök. Egerben, este 7 órakor: Arany­hintó. Május 11. péntek: Egerben, este 7 órakor: Arany­hintó. Mátrafüreden, este fél 9-kor: Pacsirta. Naptár I KIMERÍTHETETLEN | az emberi találékonyság. Volt és van módom találkozni nap mint nap ezernyi je­lével, de megszokni?..,., azt soha nem tudom. Mindig meghökkent, elra­gadtat, mindig úgy érzem, hogy gyer­mekálmaim hőse, a csodálatosan le­leményes és találékony Robinzon áll itt előttem, — modern ruhában, mo­dern tervekkel, de ugyanazzal a ki- pusztíthatatlan életerővel szívében. S talán nem is csalódok..., A gyöngyösi bánya nem elhagyott puszta sziget, modern, a mi viszo­nyaink között korszerű üzem, vagy 800-an dolgoznak itt a föld alatt. Mo­dern és korszerű üzem, de van-e olyan modernség, amely kielégítené a mai embert, van-e olyan nehézség, amelyen ne akarna, s ne tudna talá­lékonyságával úrrá lenni? Nincs! Erről volt alkalmam a bányában is meggyőződni. A villamosvasút sínéi az egyik ol­dalon, a másik oldalon az egyenletes irányban surranó gumiszalag, amely valahonnan a mélyből, a föld gyom­rából hozza megállás nélkül a sze­net. Kezemben imbolyog a karbid­lámpa, s irigykedve figyelem az előt­tem haladó Bemáth Viktor főmérnö­köt, milyen jól világít a lámpája. Én meg akárhogy piszkálom az enyé­met, a mécsvilágnál is gyengébb a fénye. Bernáth siet, le a frontra, én meg a bányához nem szokott embe­rek bizonytalanságával loholok utá­na. A nagy sietés oka: mi van a le­mezzel, a gyorsvágathajtással. Ami­óta Bernáth, ez a zömök, hangos be­szédű, s rendkívül energikus fiatal főmérnök részt vett egy gyorsvágat- hajtási értekezleten (lám, azért nem minden értekezlet való a kárhozatra) megszállottja lett ennek a gondolat­nak. Most is, a nagy sietés közben is magyaráz, vissza-visszapillantva, jö­vök-e, figyelek-e arra, amit mond. — Már próbálkoztunk a lemezzel..., lehet dolgozni vele, nagyon is lehet Százhúsz métert haladtunk egy hó­nap alatt..., nagy dolog. De tudja, a csehek mennyit mentek? Találékony emberek Hirtelen megáll, majd nekime­gyek. — ...860 métert. Érti? 860 métert és kőben. Komoly technika van már ott. Igaz, hogy ez csúcskísérlet volt, de átlagra számítva is legalább 350- 400 métert jelent havonta. I I ÜJBÛL I nekiiramodik, hogy csak győzzem követni. De most hallgat. Elértem a hallgatást, majd ott lenn, az elővájáson, ott majd beszélünk és látunk is. A gumiszalag, mint valami végtelen kígyó, csúszik-csúszik meg­állás nélkül, végig a hosszú fővága­ton, ki a szabadba, hogy. aztán vago­nokba folytassa az útját a szén egé­szen a kazánok gyomráig. Hirtelen jobbra fordulunk, a vágat éles szög­ben lefelé hajlik, aztán balra, már nem is tudom, merre van a balra, merre van a jobbra, átmászunk az oda készített bányafákon, s egy for­dulat: a vágat végén karbidlámpa fé­nye hirdeti az életet, a csákány hangja a munkálj — Tóth János — töri meg a csen­det Bernáth. — Egyik legjobb bányá­szunk, úgy hasonlít az állítólagos öccsére, mint egyik tojás a másikra. Nevet. Azért álítólagos, mert iker­testvérek. A háromtagú csoport, meg az itt lévő lőmester észre vesz bennünket. Megállunk egy pillanatra, Tóth a sarkára ereszkedik, cigarettára gyújt. — Jó szerencsét! — Jó szerencsét. — Főmérnök elvtárs..., nem kell ide négy ember. Mi így hárman meg­csináljuk..., higgye el. Bernáth feljebb tolja a sapkáját. Vita lesz, hát legyen vita. Elkészí­tette a lemezrakodás ciklustervét, négy emberre. De ezek csak hárman akarnak dolgozni, mert háromra több a kereset. Igaz, hogy megfeszí- tettebb a munka is. A kereset tehát az egyik oldalon, a gyors előrehala­dás a másik oldalon. Ezt kell most közös nevezőre hozni itt, vagy 80 mé­terre a föld alatt. Röpértekezlet a bányászlámpák fé­nyében, szereplők: Tóth János a csa­pat nevében, Bernáth Viktor a veze­tőség nevében. A hallgatóság: há­rom bányász és egy újságíró. Tóth: Tudom én, mérnök elvtárs, hogy maguk a tanult emberek. De megeszem a sapkám, ha így harmad- magammal ki nem hajtom a 120 mé­tert. Lemez nélkül is. Bernáth: De megmutattam már maguknak a ciklust! Igaz? Láthatták, hogy negyedmagukkal, lemezzel 150 métert haladnak. Az 200 forint felett egy műszakban. A fene azt a pénzt, talán már ennyi is kevés. Tóth: Nem a pénz, az elég de ki bír annyi szenet felpakolni a csillé­be Bemáth: Mi az, hogy annyi? S amikor nem lemezből kellett lapátol­ni.... Tóth: Nem megy az rá a lemezre mind. Másfélméteres a lemez, any- nyira beréselni nem is tudok jól, meg rengeteg idő elmegy. A szén nagyrésze aztán a lemez mellé rob­ban. Jó, én nem bánom a lemezt, de vegyük kisebbre, s akkor kisebbre lehet réselni is. Becsületemre, mér­nök elvtárs, egyhusszas lemezzel, harmadmagammal megcsinálom a 250 métert, ha.... Bernáth: Mi az a ha? Tóth: .... a ha, a rakodás. Bernáth: Nézze. János, Bruzsa Fe­renccel elkészítettük már a rakodó­gépet. Egyszerű, gyors és üzembiztos. Tóth: Nem lesz az jó. Bemáth: Az istenfáját magának, hát nem is látta még Miért bízik annyira a csákányban, meg a lapát­ban. Elhiszem, hogy azzal is megcsi­nálja harmadmagával a 120 métert, vagy többet is. De meddig? Egy hó­napig, kettőig? Utána mehet szanató­riumba. Hát az kell magának? Tóth: Jó, jó, nem azért mondtam, csak úgy megjegyeztem, hátha nem válik be. De itt a kezem, egyhuszas lemez, rakodógép, s hárman megcsi­náljuk a másfélszáz métert I KEZET FOGNAkTI Bernáth elne­veti magát, Tóth is ,és szinte egyszer­re mondják: — Megegyeztünk.... S a következő pillanatban Tóth, meg két társa sem nem lát, sem nem hall, neki a szénnek, hogy egy hó­nap múlva már 150 méterrel mé­lyebbre fúrják magukat a szénben. Megyünk viszafelé, most már sze­rencsére lassabban. — Igazuk van. Rakodás nélkül ne­héz dolog a lemez. Egyszeri robban­tás, egy vagon szén, ennyit kell fel­lapátolni. Csoda munka az. A kis gép ezen segít.... Kiérünk ismét a főszállító vágatra, leülünk pihenni egy bányafára. A rakodógép érdekel, faggatom hát, milyen is az. — Egyszerű. Az egyik vége mere­deken lebukik a szénfal alá, a le­mezről rákotorják a szenet, s tepsi­hez hasonló részén, mint valami transzportőrön, felkúszik a szén a gép tetejére, onnan aztán átbukik a kaparószalagra.... Ilyen gép kell ide, amit kalapáccsal is lehet javítani — szusszant megelégedetten ez a bá­nyász Robinzon, aki Bruzsa Ferenc, no meg a Tóthék segítségével úrrá lett egy nem kis nehézségen. A talá­lékonyság íme, így segít a lemezes­rakodás széleskörű alkalmazásában. Nézem az előttem surrogó, szénnel teli gumiszalagot. Az előbb azt ír­tam, hogy valahonnan a mélyből, ta­lán a föld gyomrából siet a felszínre, most életet kapott ez a technikai al­kotás: Tóth János, meg a többiek munkája, töprengése, rengeteg talá­lékonysága itt ölt testet ezekben a nagy, barna széndarabokban. Mikor kiérek a felszínre, más szem­mel nézem a világot, — magabizto­sabb lettem. Megvalósítjuk tervein­ket! Gyurkő Géza Május 9. 1945. május 9-én lett vége a Nagy Honvédő Háborúnak. Ez tehát a győzelem napja. E napon. 1945-ben szabadult fel Csehszlovákia. 1856-ban. 100 évvel ezelőtt szü­letett Robert Peary, az Északi Sark felfedezője. — PETÖFIBÁNYA a múlt hónapban 101.9 százalékra tel­jesítette tervét. A Szénbányá­szati Minisztérium jelentése szerint az ország bányái áp­rilisban 67 ezer tonna szenet adtak terven felül, amelyhez a Mátravidéki Tröszt 2402 tonna szénnel járult. A szűcsi X-es akna terven felül 2517, a gyöngyösi XII-es akna 2370 tonnát hozott a felszínre. — A GÉPÁLLOMÁSOK versenyében 115.7 százalékos tervteljesítéssel megyénk gép­állomásai járnak az élen. — NOVAJON május 13-án az iskola 200 éves évfordulójá­nak ünnepén az alsó osztályo­sok két kedves mesejátékkal vesznek részt. Az ünnepélyen egyébként az iskola énekkara is színes önálló énekkarral lép fel. — 11 EZER ipari tanulót vesz fel a munkaerő tartalékok hivatala az 1956—57-es tanév­re a vas- és fémipari, a bá­nyaipari és a traktorgépész szakmában Jelentkezni az ipa­ri tanuló intézetekben lehet. — MÓRICZ ZSIGMOND: „A tanító” című jelenetét mutat­ták be Bükkszentmártonban a szülői munkaközösség tagjai. Bükkszentmártonban a felsza­badulás után ez az első eset, hogy felnőttek mutatkoztak be színjátszó tudásukkal. — MEGYÉNK ÜZEMEI­NEK, vállalatainknak a dol­gozói tóbb mint ezer röpgyű- lésen tárgyalták meg a köz­szükségleti cikkek részleges árleszálításáról szóló határo­zatot. A Megyei Tanács keres­kedelmi Osztályán kiszámí­tották, hogy az év hátralévő időszakában Heves megye dolgozói a részleges árleszállí­tás eredményeként közel 70 millió forintot takarítanak meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom