Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-30 / 42. szám

1956. május 30. szerda NÉPÚJSÁG Ne a dolgozók pihenőidejének rovására (Megjelent a Népszava 1956. má­jus 26-1 számában.) A Heves megyei üzemek többsége az első negyedévben túlteljesítette termelési tervét. (Megyei átlagban a teljes ter­melési tervet 103.6 százalékra teljesítették, a termelékenysé­gi előirányzatot több mint egy százalékkal haladták túl.) A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt például, amely éves vállalásában 16.000 tonna lig­nit többtermalésre kötelezte magát, eddig már 12.000 ton­nát teljesített. Hasonló ered­ménnyel megy a munka más vállalatoknál is annak ellenére, hogy a februári rossz időjá­rás miatt a dolgozók nagy ne­hézségekkel küzdöttek. A megye ipari üzemeiben azonban néhány olyan nyugtalaní­tó jelenség tapasztalható, amely nemcsak a tervek gazdaságos teljesítését za­varja de akadályozza a dolgozók pihenőidejének betartását is. Az, hogy Heves megye üzemei 1.3 százalékkal elmaradtak az önköltségi tervek teljesítésé­ben. abból is adódik, hogy a vállalatok sok esetben indoko­latlanul túlóráztatják a mun­kásokat. A Gyöngyösoroszi Ércbánya például, amely a közelmúltban épült, s igen kor­szerű ércdúsítóval rendelke­zik, az ércelőmű megépítése óta alig teljesítette tervét. Mé­gis az előre tervezett 6000 túl­óra helyett 12 000-et használt fel az első negyedévben. Kér­désünkre, miért volt erre szükség, a vezetők azt vála­szolták hogy gondoskodni kel­lett a munka biztos elvégzésé­ről tehát a lakatos munkák­nál arra a feladatra, amelyet tíz embernek kellene elvégez­ni, tizenötöt rendeltek be S a szabálytalan eljárás mentege- tésére azt az indokot találták, hogy gyenge az üzem dolgo­zóinak lelkesedése. Pedig a Gyöngyösoroszi Ércbánya munkásai már többször bebi­zonyították, hogy megfeledő műszaki szervezéssel, a gazda­ságosság elvének betartása mellett is derekasan el tudják látni feladataikat. Az üzemek vezetői rendsze­rint takargatják az indokolat­lan túlóráztatást a felsőbb szervek előtt. Szépített adato­kat közölnek a minisztériu­mokkal. S hozzátehetjük, hogy a minisztériumok ellen­őrzése ritkán deríti fel az ilyen helytelen adatközlést s ezért sok esetben elmarad a I felelősségrevonás. Vajon nem i érdemelné meg az olyan vál­lalat a szigorú felelősségrevo- nást a minisztérium részéről is mint a Mátravidéki Erőmű, ahod 15.000 tervezett túlóra heilyett 24.300-at használtak fel? Sa szakszervezetek me­gyei tanácsa figyelmeztetésére azt a vállaszt adták, hogy nem 24 000 túlóráról van szó, ha­nem csak tizenkétezerről, a többit , lecsúsztatták'’ a dolgo­zókkal. Ez persze egyáltalán nem csökkenti a hibát, mert tudvalevő, hogy a Miniszter- tanács határozata értelmében az üzemekben túlórát csúsz­tatni nem lehet. Mi az oka az ilyen nagy­arányú túlóráztatásnak? Talán az üzemek munkaerőhiánnyal küzdenek? Egyes helyeken va­lóban kevés a munkaerő. De általában az üzemek betöltik a létszámterv kereteit. Sőt, több helyen terven felüli lét­számot foglalkoztatnak. Ez az indok tehát sántít. A túlóráztatás okát első­sorban a műszaki felké­szültségben kell keresni. Még mindig igen magas üzemeinkben az állásidő. A szénbányászatban például, ahol az elmúlt negyedévben jelentős erőfeszítéseket tettek a terv teljesítése, illetve túl­teljesítése érdekében, ahol a szénfal mellett dolgozó mun­kások havi átlagos műszakja eléri a 30—31-et (például a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél), még ott is egy-egy do1 gozó egy műszak alatt ál­talában hat órát tud terme­léssel eltölteni. Két óra tehát kiesik gépállás, áramhiány és egyéb okok miatt. Nyilvánvaló, hogy az állásidők csökkentésé­vel jócskán elejét vehetnék a túlóráztatásnak. Ezekben a kérdésekben ad­dig nem lesz rend, amíg a mi­nisztériumok nem ellenőrzik alaposabban, mi az oka egyes vállalatoknál a túlórakeret nagymértékű túllépésének. De a szakszervezeteknek is van tennivalójuk. Nem szabad megengedni azt, ami a Mátra­vidéki Erőműnél, de több üzemnél is tapasztalható, hogy a túlóra-utalványokat a gaz­daságvezetők utólagosan alá­írassák az üzemi bizottsági el­nökökkel. A szakszervezet bá­tor fellépése mindig hatásos. Azokon a helyeken, ahol az üzemi bizottságok nem írják alá nyákrafőre a túlóra-utalvá­nyokat ahol megvizsgálják, hogy indokolt-e a a túlóra el­rendelése ott lényegesen keve­sebb az ilyen visszaélés. Ugyancsak káros jelenség, néhány üzemben, sajnos évek óta kia.akult gyakor­lat hogy rendszeresen el­térnek a szabadságolási tervtől. Ebből adódik, hogy több vál­lalatnak ez évben kellett ki­adnia jelentős mennyiségű szabadságot, amely még az el­múlt évben járt vdlna. A Mát­ravidéki Szénbányászati Tröszt az elmúlt évi szabadságból az idén több mint háromezer mű­szakot adott ki. Ez nagyon helytelen, egyrészt azért, mert az egyik negyedévről a másik­ra áthúzódó szabadság gátolja a tervszerű munkát, másrészt a dolgozók egyéni tervezését is zavarja, pihenőidejüket nem j tudják kedvük, tetszésük sze­rint jól kihasználni. A vállala­tok a terveket a szabadságo­lási terv figyelembevételével kapják meg. Ezt pluszként használják fel a negyedéves terv teljesítésénél A Mátravi­déki Erőműnél például a dol­gozók szabadságideje hatezer műszakkiesést jelent. A terv­teljesítés érdekében több mint kétezer műszakot nem adtak ki. A Mátravidéki Fémművek az első negyedévben elnyerte az éiüzem-kitüntetést, ugyan­akkor több mint kétezer sza- badságos műszak terheli a má­sodik negyedév teljesítését. Előre látható, hogy ezek a vál­lalatok a harmadik és negye­dik negyedéves tervet vagy nem tudják teljesíteni, vagy csak igen nagy nehézségek árán. Helyes volna ezért meg­vizsgálni, hogy a prémium- föltételek megállapításánál nem kallene-e figyelembe ven­ni a szabadságolási tervek be­tartását is. A szakszervezetetek a párt- szervezetek segítségével na­gyon alaposan ellenőrizniük kell a túlórakeret-gazdálko­dást, és a szabadságolási terv betartását Semmiféle túlka­pást ne tűrjenek a dolgozók pihenő idejének rovására. De nagyobb erőfeszítést kell kifejteniük a szakszerveze­teknek a munkaverseny feltételeinek biztosítására, a munkások kezdeménye­zései fe karolására és nép­szerűsítésére is, mert a túlóráztatás, a szabad- ságdlási terv megsértése ép­pen azokban az üzemekben a leggyakoribb és a legnagyobb mértékű, ahol a szocialista munkaverseny nem tudott megfelelően kibontakozni. A jól szervezett rendszeresen ér­tékelt munkaverseny elősegíti, hogy a népgazdasági tervekből az üzemre eső részt a túlórá­zás lényeges csökkentésével egyidejűleg maradéktalanul végrehajtsák. Ez minden mun­kás érdeke. Furucz János, a szakszevezetek Heves megyei tanácsának elnöke. AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT ESEMÉNYEI Könyvkiadásunk fejlődése az utolsó egy-két évben jelen­tékenyen meggyorsult A ki­adott könyvek változatossága és belső értéke a legigénye­sebb olvasókat is kielégítheti. Ebből a változatosságból, a világirodalom értékeiből ad ízelítőt az idei, június 3 és 10 között megtartandó ünnepi könyvhét. Az ünnepi könyvhét meg­nyitóit nálunk a megyei vá­rosokban. a járási székhelye­ken, valamint Mezőtárkány- ban és Lőrinciben a megyei és járási könyvtárak nagysza­bású irodalmi estté bővítik. Kiemelkedik közülök a helyi irodalmi élet vezetőire, a he­lyi előadó-, zene- és énekmű­vészet képviselőire felépített egri irodalmi est. Erre az iro­dalmi estre a Kiadói Főigaz­gatóság leküldi Budapestről Tamási Áron Kossuth-díjas elbeszélőt, a mai magyar pró­za egyik legnagyobb mesterét és Csoóri Sándor József Attila díjas fiatal költőt. Mind a ketten műveikből olvasnak majd fel, hogy az élő szó, a megjelenés, az élményszerü- ség minél közelebb kerüljenek az olvasóikhoz. Csoóri Sándor \ Hatvanba is ellátogat. Egyéb­ként három-három napot időznek megyénkben. A községekben 54 alkalom­ra terveznek irodalmi előadá- ! sokat, könyvismertetéseket, j Az ünnepi könyvhét adta az alkalmat arra. hogy a gyön- gyösi gimnáziumban és a hat- I vani járási könyvtárban kü­lön ünnepély keretében már most kiosztásra kerülnek a József Attila olvasómozgalom arany-, ezüst- és bronzjelvé­nyei. Az egri megyei könyvtár és a gyöngyösi járási könyvtár dolgozói a felnőtt olvasókkal olvasói megbeszélést tartanak. Meghallgatják és megbeszélik a tapasztalatokat, a kívánsá­gokat, a kölcsönzések lebo­nyolítását, s az Olvasóterem zavartalan használatát elő­mozdító, vagy gátló körülmé­nyeket. a különféle javaslato­kat. Miért teszik ezt? Hogy megismerjék olvasóikat, hogy megjavítsák, tökéletesítsék könyvtárunk olvasószolgála­tát. A bizottság a gyermekekről sem feledkezik meg Az egri járási kultúrházban a megyei könyvtár az iskolásoknak mű­soros mesedélelőttöt rendez, Gyöngyösön is lesz mesedél- előtt. Még pedig diafilmvetí- téssel. Erre az óvodásokat is meghívják. A serdülő fiatalságnak és a felnőtteknek a tombolával, sorsolással egybekötött könyv­bálok hozzák majd a vidám­ság óráit. Könyvbál lesz az egri járási kultúrházban, s a füzesabonyi járás hat közsé­gében. Két helyen, Petőfibá- nyán és Bélapátfalván az SZMT is rendez könyv bált. A tiszta jövedelmet mindenhol a helyi könyvtárak állomá­nyának gyarapítására fordít­ják. A vidám báli hangulatot Egerben egy nappal megelőzi a TTIT klubhelyiségében a Költészet Napja. A megyei könyvtár és a TTIT közösen rendezi, összegyűlnek ezen a város legjobb szavaiéi, hogy az irodalom legszebb remekei­nek művészi előadásával gyö­nyörködtessék hallgatóikat. Idei könyvhetünk egyik leg­kedvesebb és valóban ünnepi megmozdulása lesz az egri já­rási kultúrházban az a kö­tetlen formájú baráti össze­jövetel, melyet az irodalom­ért rajongó egriek Tamási Áron és Csoóri Sándor tiszte­letére terveznek. Megjelennek ezen a Főiskola tanárai, az Egri író Klub tagjai, a helyi irodalmi élet vezetői, a sajtó képviselői, az ének-, zene- és előadóművészet kiválóságai, hogy személyesen is megis­merkedjenek íróvendégeink­kel. irodalmi nézeteikkel, cél­kitűzéseikkel, s a megye kul- túrális életéről rövid tartóz­kodásuk és előbbi ismereteik alapján leszűrt megállapítá­saikkal. Csoóri Sándor, az if­jú költő Egerben jártában el­látogat a Pedagógiai Főiskola hallgatóihoz s az egri közép­iskolák diákjaihoz is. A hat­vani irodalmi est előtt, ame­lyen költeményeivel szerepel, az ottani középiskolásokat szintén felkeresi.. Ezekkel a rendezvényekkel összefüggnek az ünnepi könyv­hét könyvkiállításai A kiállí­tásokat a megyei és járási könyvtárak, és 74 helyen a községi népkönyvtárak készí­tik elő. Ezen felül az SZMT 12 üzemben rendez kiállítást. A kiállítások középpontja az új magyar irodalom, de he­lyet kapnak bennük az orosz klasszikusok, a szovjet s a né­pi demokratikus országok könyvei, a világirodalom örök­értékű remekei, s a nyugati országok haladó szellemű írói is. Minthogy népkönyvtáraink­ban a könyvkiállítások még a könyvhéten is csupán a mű­vek megismertetésére, az új könyvek bemutatására valók, de könyvanyagukat nem ad­ják el, gondoskodni kellett a magánosok részére való meg­szerzés, az adás vétel lehetősé­geiről. Erre való a rendestől eltérő, könyvheti árusítás Me­gyénkben az Állami Könyv- terjesztő Vállalat a községek­ben, üzemekben, iskolákban, termelőszövetkezetekben, hi­vatalokban 80 helyen folytat ilyen alkalmi könyvárusítást A MÉSZÖV nemcsak a föld­művesszövetkezeti boltokban, hanem 19 helyen az utcán is árusítja a könyveket. Ezen a napon lesz miben válogatni: a versek, a regé­nyek, az elbeszélések, a karco­latok, a mesekönyvek, az if­júsági szépirodalom, az ifjú­sági ismeretterjesztő művek, a politikai és tudományos irodalom, az irodalmi tanul­mányok, a felnőtt olvasók is­meretterjesztő könyvei. a művészeti és a szakkönyvek kötetei között. Szerzőik közül néhány nevet megemlítek: Illyés Gyula, Nazim Hikmet, Mikszáth Kálmán, Móficz Zsigmond, Gergely Sándor, Illés Béla, Szabó Pál, Veres Péter, Gorkij, Katajev, Sado- veanu, Gergely Márta, Tamási Áron, lljin-Szegal, Darvin, Lenin, Rudas ImszIó, Thomas Mann, Sőtér István, Győrffy István, Szabolcsi Bence stb., stb. Ki tudná valamennyit felsorolni. íme, ünnevi könuvhetilnk munkaterve. Egy a célja. Hogy eljuttassa a könyvet, az iga­zán jó irodalmat minden Imi« olvasni tudó emberhez. Godó Ferencné, Megyei Könyvtár, Eger Jó szüretet akarnak a gyöngyösi szőlősgazdák Látogatók jártak a demjéni December 21 Tsz-ben. A vendé­gek megtekintették a szövetkezet tehénállományát is Ezer traktor 1956-ban A második ötéves terv elő­irányzatában olvashatjuk, hogy a jövőben is milyen komoly feladatok várnak gép­állomásaikra. Felelősséggel tartoznak a termelőszövetke­zetek terméshozamának eme­léséért, az olcsóbb, jobb mun­káért, ugyanakkor nagyobb segítséget kémek az egyéni dolgozó parasztok is. A többtermés több gépi munkát, gépeket igényel, jó munkaszervezést és minőségi munkát vár a traktorosoktól. A megyei gépállomások igaz­gatóságának a következő az elgondolása az új ötéves terv­re vonatkozóan A horti és lőrinci gépállomás összevoná­sával 1960-ra kilenc gépállo­más lesz. Figyelembevéve a tsz-ek évenkénti fejlődését (az egyéniek gépi igényeit) a gép­ellátási terv lehetővé teszi, hogy a szövetkezetekben —a kapálás kivételével — minden talajmunkát géppel végezze­nek. Mert az ezévi 510 trakto­runkból 1960-ra 1000, a 74 aratógépből 114, a 80 siló­töltőgépből 200 lesz. Nyolccal több tehergépkocsit tarthat­nak számon a gépállomások. Amíg most 280 ezer normál­hold a traktorok kapacitása, ez 700 ezer normálholdra emelkedik, a növényápolásban nyújtott segítségadás 10 ezer holdról 45 ezerre nő. És az járatást is 5200 holddal több területen végezhetjük géppel. ! Nagyobb támogatást kapnak a I termelőszövetkezetek a trá­gyaszállításhoz. a terménybe- hordáshoz: 1956-ban 70, 1957- ben 90 százalékban biztosítják ezt a munkát a gépállomások. Fokozott gondot igényel a gépek rendbentartása, fedél alá helyezése. A fontosabb gé­peket 1956-ra mind gépszín­ben tartják. Körülbelül 60 cséplő-, kombájn- és traktor­szín építése válik szükségessé, építeni kell hat nagy javító- I műhelyt is. A tervben ezenkí- j vül szerepel a meglévő műhe- 1 lyek korszerűsítése, a felszere­lés bővítése, a dolgozók kényel­mét szolgáló kulturális és egészségügyi berendezések biztosítása. Ennyit a gépekről és az építkezésekről. A több gép, jobb felszerelés azonban csak akkor lesz gyümölcsöző, ha megfelelő munkaerő, jó trak­toristák kezébe adják. Min­den géphez átlagban 1.4 főt számolnak, az újakat, nemré­gen felvett dolgozókat, MTH és traktorosképző iskolában ismertetik meg alaposan a gé­pekkel. Hét erőgépnek lesz egy jól képzett brigádvezető- je. A termelőszövtkezetek me­zőgazdászait a gyakorlott ag- ronómusokból nevelik ki. Önköltségi tervükben arról olvashatunk, hogy az elavult gépek kiselejtezésével, alkat­részek és üzemanyag megta­karítással, a szervezési mun­ka megjavításával, az egy nor­málholdra eső költséget leg­alább 10 százalékkal kell csök­kenteni. Messzire, amerre csak nem állják útját a tekintetnek a környező hegyek, eleven az egész határ. Az emberek reg­geltől estig dolgoznak kint a földeken, harcra keltek a ké­sői tavasz okozta lemaradás­sal, s ebből a harcból, — mint a kalászoló rozsok, az egye- lésre váró cukorrépatáblák, a szépen bokrosodó búzák bizo­nyítják: az ember került ki j győztesen. * Dolgoznak a gyöngyösi já­rás szőlősgazdái is, alig Lehet látni olyan táblát, ahol ne fe­jezték volna be az első kapá­lást, pedig későn kezdték el a munkát. Más években ápri­lis 15-ig elvégezték a met­szést, az idén csak ebben az időtájban kezdték el. Szükség volt a várakozásra, mert elég jelentős fagykár mutatkozott s a tapasztalt szőlőtermelők tudják, ezt csak a metszésnél lehet valamennyire helyrehoz­ni. Az idő nyílásától számítva aztán rövid idő alatt befejez­ték a metszést és sikerült mi­nimálisra csökkenteni a fagy­károkat. A másik fontos tavaszi munka a szőlőben a tőkepót­lás. A gyöngyösi járásban hár rom és félezer holdon végez­ték el a szükséges pótlásokat, elsősorban a híres szőlőterme­lő községek: Abasár, Nagyré- de, Gyöngyöstarján, Gyöngyös­pata, Visonta dolgozó paraszt­jai. Nem halad ilyen jól Gyön­gyös városban a munka. Igaz, körülbelül 75—80 ezer tőkét pótoltak, azonban ez kevés a kipusztuláshoz képest Keveset törődnek a pótlással Domosz- lón, Szűcsiben, Gyöngyössóly­moson, Vámosgyörkön, általá­ban azokban a községekben, ahol nem foglalkoznak meg­felelően az oltványtermeléssel. Jól halad a kapálás is, né­hány hold kivételével már be is fejezték. Most permeteznek. Gyöngyösön, a peronoszpóra jelző állomás útmutatására május 25-ig elvégezték az első permetezést A permetezőszerek megvan­nak, mész hiányzott eddig, de most már az is érkezett a Tüzép telepekre. Az idén néhány ter­melőszövetkezetbe segít a nö­vényvédő állomás, új típusú permetezőgépet kaptak, s re­mélik, ezzel jobb munkát vé­geznek, mint az elmúlt eszten­dőben. A peronoszpóra elleni védekezést a gyöngyösi járás­ban 19, Gyöngyös városban 9 peronoszpóra jelzőállomás segíti. Terv szerint a járásban még 10 szükség jelző állomást állítanak fel, bár ezeknek a felszerelése nem oly tökéletes, mint az állandó állomásoké, mégis igen sok segítséget nyújthatnak a tavalyi tapasz­talatok alapján. Befejeződött mindenütt az új telepítés, a járás területén, beleértve Gyöngyös várost is, körülbelül 180 holdon van ujtelepítésű szőlő. A szőlőtermelés fontos része az utánpótlás biztosítása, aa oltványtermelés Nagyrédén és A basárcm, a két oltványter­melő községben mintegy há­rom millió oltvány beiskolázá­sa már befejezés előtt áll. Gyöngyösön megkezdték a há­romholdas anyatelep létesíté­sét a szőlőtermelő szakkör tagjai. Az első szőlőmunkáknál jó eredményt értek el a gyöngyö­si járásban, ha így haladnak tovább, a késői tavasz ellenére is nagyobb termést szüretel­hetnek, mint tavaly. Cikkünk nyomán Felhasználjuk természeti kincseinket Az április 25-1 lapszámunk­ban „Használjuk fel megyénk kiaknázatlan természeti kin­cseit” címmel vezércikk je­lent meg. Ebben az egyes ás­ványféleségeket sorba véve, részletesen megnéztük, hol, miből és milyen tartalékok hevernek, vagy heverhetnek a föld alatt észrevétlenül. Vé­gül felhívtuk az illetékes szervek figyelmét a hasznos ásványok felkutatására, fel­tárására. A párt. és tanácsi szervek az elmúlt másfél hónap alatt már foglalkoztak a különféle természeti kincsek vizsgálatá­val. Az Egercsehi és Szarvas­kő közötti vidéken meghúzó­dó széntelep igen értékesnek bizonyult, erre a Szénbányá­szati Minisztérium is felfi­gyelt s előreláthatólag július­ban megkezdik a feltárást. Ugyancsak vizsgálat alatt áll a Felnémet—Almár vidéki barnaszén lelőhely, amelyet a harcok előtt üzemeltettek is. Az egri városi tanács ipari osztálya második ötéves terv- javaslatában olvashatunk en­nek a bányának a megnyitá­sé róL A vezércikk megemlítette az építésnél igen jól bevált tufa alapanyag bányászá- sát is. Ezt is Eger környékén találhatjuk nagy mennyiség­ben. A tihaméri állomástél Andomaktálya felé több tufa­bányában készülnek az anyag szállítására. Eddig még egyé­nileg, a gazdák maguk ter­melték ki a követ, természe­tesen lassan és nehezen. Az ipari osztálynak az az elgon­dolása, hogy egy réselő géppel könnyíti munkájukat s a kez­dődő kőbányákat közös irá­nyítás alá veszi. Komoly, eredményes kuta­tásokat végeznek a megye székhelyen a különféle forrá­sok melegvizének felszínre hozására és hasznosítására, A Népkertben a fúrás vizsgá­lata alapján mintegy 50 fo­kos melegvízre számíthatnak, amely részben a közeli fürdő vízhőmérsékletének állan­dósítására, másrészt meleg- ágyi kertészet „fűtésére” is kiválóan megfelel. Az ezévi tervben több helyen szerepel még a próbafúrás. Az első lépések tehát már megtörténtek a rövid másfél- hónap alatt, és — az első lé­péseket kövesse a többi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom