Népújság, 1956. május (35-42. szám)
1956-05-12 / 37. szám
1956. május 12. szombat NÉPÚJSÁG 3 Hozzászólás az új ötéves terv irányelveihez Fokozzuk a gazdaságos termelést, az üzembiztonságot, javítjuk dolgozóink szociális helyzetét A második ötéves terv nagy- jelentőségű irányelveinek megjelenése után a Mátravidéki Erőmű vezetősége — látva ennek fontosságát — elhatározta, hogy elkészíti az üzem második ötéves tervének programját. Fő feladatunk általánosságban a második ötéves terv végére befejezni erőművünk teljes kiépítését és így üzemünk betölti azt a feladatot, melyet a népgazdaság a termelékenységi, az üzembiztonsági és szociálpolitikai szempontból vár tőle. Gazdaságossági vonalon az erőmű már teljes kapacitással dolgozik, így a következőkben az üzembiztonság növelése és az önköltség csökkentése a legfontosabb. Hogyan tudjuk ezt elősegíteni? Porszéntüzelésű kazánjainkat automatikus salakeltávolító berendezéssel látjuk el, így növelni tudjuk a kazán hatásfokát és ezzel igen sok nehéz fizikai munkát és balesetforrást szüntetünk meg. Kísérleteket folytatunk a Hejőcsabai Cementgyárban alkalmazott poreltávolítás megvalósítására. Ezzel tetemes mennyiségű villamosenergia önfogyasztást takaríthatunk meg, másrészt ez feleslegessé teszi a most alkalmazott poreltávolító berendezést. A széntakarékosság és a fűtők munkaverseny-mozgalmá- nak fokozására megvalósítjuk a kazánonkénti automatikus szénmérlegelést a jelenlegi berendezésekkel, nagyobb beruházások nélkül. Ennek kísérleteit megkezdték a villamososztály dolgozói biztató eredményekkel. Javítani kívánjuk a hűtővíz minőségét is és ez a turbinák gazdaságos üzemeltetésére lesz majd kedvező hatással. Több párthatározat és műszakfejlesztési terv az automatizálás jelentőségére hívja fel figyelműnket. Üzemünk a nagy erőművek között a legelső helyen áll automatizálás szempontjából. Jól lehet, ez korántsem tölt el bennünket megnyugvással Megvalósítjuk az automatikus füstgázszabályozást a szénportüzelésű kazánoknál, a fokozatnélküli tüzelőanyagadagolás szabályozását, ezzel kazánjaink a jelenlegi automatika fejlettségi szempontból teljes kielégítést nyernek. Szállítóüzemünk a zavartalan salak- és pernyeeltávolítás megoldására tesz kísérletet. A munka jobb szervezése céljából központi diszpécserszolgálatot hozunk létre. Az elmúlt években különösen télen gyakran előfordult, hogy szállítási nehézségek miatt zavar állott be az üzem tüzelőanyag ellátásában. Ennek megszüntetésére megvalósítjuk a szovjet tapasztalatok alapján a tartós széntárolást. Ezt teljes gépesítéssel oldjuk meg. Mindezeken kívül továbbra is fontos a gazdaságosság betartása, a kalória kilowatt óra, az önfogyasztás csökkentése s a kazán hatásfok növelése. Műszaki feltételeink biztosításával dolgozóink versenymozgalmát is támogatjuk. A műszaki színvonal emelésére fokozzuk a szakmai oktatást. Ezzel biztosítjuk káder utánpótlásunkat és új erőműveinket ezáltal látjuk el megfelelő szakkáderekkel. Házi vizsgák alkalmával állandóan ellenőrizzük dolgozóink szakmai fejlődését, ezzel segítjük elő telepünk üzembiztonságát. Megvalósítjuk üzemünk területén az első-segélynyújtó helyet, ahol a balesetet szenvedő dolgozókat szakképzett ápolók részesítik első segélynyújtásban. Feladatainknak másik fő csoportja, hogy szociálpolitikai vonalon több létesítménnyel javítsunk üzemi dolgozóink és a lakótelep lakóinak szociális helyzetén, életszínvonalán. Még ebben az évben megkezdjük és az ötéves terv folyamán befejezzük a lakótelep távfűtési berendezésének elkészítését 5—6 millió forintos beruházással. A körcsőhálózat kiépítése lehetővé teszi, hogy a lakótelep minden házát, mintegy 300 család otthonát tudjuk majd fűteni az üzembíü különben kárba vesző tm-bina- gőzzel. A távfűtés gazdasági előnye az is, hogy a turbinák fáradt gőzének többszöri csapolásával javul a hatásfok. A kazánüzemben por-elszívóberendezést létesítünk, hasonlóképpen javítjuk a gépüzem levegőellátását is. Szellőző berendezéseket szereltünk fel a gépházban, ahol különösen a nyári időszakban állandóan magas hőmérséklet uralkodik. Üzemi szükségleteinknek megfelelően már megkezdtük egy új, modern központi gépműhely építését. Itt új szerszámgépeket helyezünk el, azonkívül ebben az épületben lesz a mosdó, öltöző és oktató- helyiség is. A hydralikus salakeltávolítás megoldására salaktároló helyet készítettünk a hűtő-tó déli részén Ide kívánjuk leülepíteni azt a sok apró szemcséjű pernyét, mely szeles időben az egész környék levegőjét szennyezi. A második ötéves terv folyamán bővítjük a vasúti várótermet, az üzemi konyhát és éttermet is. Most már szűknek bizonyult a lakótelepi iskola is, a létszám állandó szaporulata következtében. Terveink között szerepel egy új iskola- épület létesítése is, melyhez az Oktatásügyi Minisztérium hathatós segítsége szükséges. E szép tervek elkészítéséhez nagy segítségükre szolgált az SZKP XX. Kongresszusának tanítása, mely irányelveket adott a gazdasági és politikai munkánk megjavítására is. Most vált világossá előttünk, hogy a gazdaságos és biztonságos termelés mellett a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók életkörülményeinek javítására, szociális helyzetére Ha ezt sikerül megoldanunk, ez is egyik záloga lesz második ötéves tervünk sikerének. Kocsis Adorján főmechanikus Horváth Miklós főenergetikus A* állattenyésztést is fejlesztenünkikeli Mint minden embernek, nekünk, tanácsi dolgozóknak is rendkívül komoly segítséget ad munkánk megjavításáhaz az új ötéves terv tervezete. Különösen azért, mert még megkezdése előtt részletesen megismerhetjük, számot vethetünk népünk sokoldalú igényével, s a helyi körülményeket is figyelembe véve, magunk is beleszólhatunk, akár módosíthatunk is rajta. Mit látok én községünkben, Nagyrédén a tervezet szerint legfontosabb feladatnak? Az iránytervezet abban a hitemben erősített meg. hogy dolgozó parasztságunk felemelkedésének egyedüli helyes útja a közös gazdálkodás. Meg kell mondanom, hogy bár egyre többen eszmélnek erre rá; de a község lakóinak csak 20 százaléka tsz-tag. Sokan az ősztől tették függővé, belépnek-e. Tehát ha meglévő tsz-eink eredményesen dolgoznak és mindenben élen haladnak, nem hiszem, hogy valami is megakadályozhatja a termelőszövetkezeti községgé való átalakulást. Környékünkön hazájára talált a szőlőtermelés, még inkább ennek egyik ága, az oltványnevelés. Az egyéniek mellett két tsz-ünk is megszervezte ez évben először az oltványiskolát. Komoly jövedelmet jelent. Az első osztályú oltványt darabonként 2.70 forintra értékelték tavaly is. Meg van arra a lehetőségünk, hogy oltványainkkal országosan ismertté tegyük Nagyré- dét. Ezenkívül lankás domboldalainkon lehetőségünk van új telepítésekre, főként a vidéket kedvelő csemegeszőlőfajtákra. Ahogy olvastam, a második ötéves tervben nagyobb gondot kell fordítani az állatállomány számszerinti és minőségi növelésére. Ezzel kapcsolatban az árleszállítás intő lehet mindannyiunk számára, hiszen a kevés állat miatt éppen a hús és a zsír árát nem tudtuk csökkenteni. Még ebben az évben mintegy ötven- nel akarjuk növelni tehénállományunkat, gyarapítani a sertésállományt és csökkenteni a lóállományt, melyet gépekkel hiánytalanul tudunk pótolni. S hogy a húsellátás kielégítő legyen, még több szárnyast, baromfit keltetünk. Sánta Imre, elnök h Sőregi József, a Gyöngyösi XII-es akna kiváló dolgozója Rozsnyik Mihály, a Selypi Cementgyár klinkerégetője Több gépi munkát a növényápoíásban Meg lesz-e a 962 ezer tégla? Az egész országban komoly gondot okoz a lakásprobléma. Különösen napjainkban, amikor az árvízsújtotta területek helyreállításáról is gondoskodni kell. A nemrégen nyilvánosságra hozott második ötéves terv irányelvei kimondják: 200 ezer új lakást kell építeni, közel kétszerannyit, mint az első ötéves terv során. Mit jelent ez a szám? Azt, hogy kétszerannyi építőanyagot kell termelni, mint az első ötéves tervben. Javítani kell a téglagyárak munkáját, hogy a fokozódó igényeket kielégítsék és jobb minőségi építőanyaggal lássák el az építkezéseket. Ezek a gondolatok késztettek bennünket arra, hogy megnézzük a Borsod-Heves megyei Téglagyári Egyesülés munkáját: eleget tud-e tenni ezeknek az igényeknek. A szokatlan hideg időjárás hatása nagyon is meglátszik a tervteljesítést mutató számokon. Az Egyesülés április hónapban 70 százalékra teljesítette égetett tégla-tervét. Pedig az Egyesüléshez tartozó gyárak vezetői januárban még úgy gondolták, hogy terven felül is tudnak téglát gyártani. Hiszen, ha korán meg tudják kezdeni az égetést, teljesíteni tudják vállalásukat Ezen a januári értekezleten 1 millió 397 ezer nyerstégla gyártását ajánlották fel terven felül. Ez januárban volt. Most május van és az egri I-es és a putnoki gyár még nem érte el a 100 százalékot. Az égetett tégla gyártása a rossz időjárás miatt nagyon elmaradt, pedig az építkezésekhez most is kellett volna a tégla. Az Egyesüléshez tartozó gyárak pedig gyéren adják az égetett téglát Mi ennek az oka? A márciusi fagyok miatt késtek a begyúj tással. Márciusban csak néhány gyár tudott kezdeni, zömével csak áprilisban gyújtottak be az égető kemencékbe. A kemencékben behordott nyerstégla nagyrésze még vizes volt Emiatt az egri I-es gyárban a kemencébe hordott tégla összedőlt és használhatatlanná vált, A kemence kitakarítása és újabb nyerstégla behordása 2 hetet vett igénybe. Ez a kétheti kiesés nagyban hozzájárult a lemaradáshoz. Ugyanebben a gyárban április 23-án előfordult egy kaparótörés, április 29-én pedig áramszünet miatt 8 óráig állt a téglagyártás. Az időveszteségek egy részét a hanyag karbantartás is okozza. Előfordul, hogy a karbantartók egyike, másika nem is ért ahhoz, amit csinál. A gyárakban elsősorban szakképzett, munkájukhoz értő karbantartók kellenek, különben lép- ten-nyomon előfordul a gépállás, kevesebb téglát ad a gyár a népgazdaságnak. Nagyon sok az állásidő, ez tűnik fel a nagyjavítás értékeié-' sénél is. Bár országosan ez a Téglagyári Egyesülés lett az első, — ezért dicséretet is érdemelnek, — mégis, ha megnéz zük az állásidők növekedését a múlt évhez viszonyítva, óriási emelkedést találunk. Az egri I-es gyárnak a múlt évben csak 5 és félórája esett ki a termelésből, ebben az évben az állásidő felszaporodott 91 és fél órára. Ennek a tapasztalatnak alapján a következő nagyjavítást úgy kell megszervezni, hogy az állásidőt minimálisra csökkentsék. Keveset törődnek a dolgozók versenykedvének fokozásával. Egyes üzemekben a versenytábla üres, nem vezeti senki, tréfásan „gyásztáblának” nevezik. A hangszórókat nem használják fel verseny híradónak. így a dolgozók azt látják, hogy a gyár vezetői nem törődnek kezdeményezéseikkel, úgy gondolják, akkor felesleges is versenyezni. A dolgozók versenyszellemének lebecsülése hátráltatja annak a célnak az elérését, amit a második ötéves terv irányelvei kimondanak. Az új módszerek bevezetésétől is idegenkednek egyikmásik gyárban, pedig nagyon sok újításra és új módszer bevezetésére van szükség. A tüzelés technikája sem mondható mindenütt jónak. Jelenleg kísérletezések folynak a Du- vanov égetési módszer tökéletesítésére. A felsorolt hibák nagy mértékben gátolták a tégla termelését. A hideg idő s ezek miatt 962 ezer téglával kevesebbet gyártottak, mint a terv szerint kellett volna. Az Egyesülés vezetői megtették a szükséges intézkedéseket a 100 százalékos téglatermelés elérésére. Mivel a második és harmadik negyedév az az idő, amikor a legtöbb téglát lehet gyártani, ahol szükséges, bevezetik a két műszakot. Ezenkívül vasárnapi és nyújtott műszakot is szerveznek. Ezek az intézkedések elsősorban az idő jó kihasználására vonatkoznak. Gondoskodnak az új módszerek be- bevezetéséről is. Békéscsabán már bevezették az égetett tégla vízzel való hűtését A víz, amint ezt a kísérletek kimutatták, nem tesz kárt a tégla minőségében. A vízzel való hűtés bevezetése a közel1 jövőben megtörténik az Egyesülés gyáraiban is. Ez a módszer meggyorsítja a tégla kihordását és ebből következőleg az égetést is. Sokat segít a hétnapos kemencemenet bevezetése is. Ez azt jelenti, hogy vasárnap is dolgozik a gyár, vasárnap is történik ki- és behordás. A dolgozók hétköznap kapnak egy szabadnapot a vasárnap helyett. Ezzel is a folyamatos termelést biztosítják. A Borsod-Heves megyei Téglagyári Egyesülés lemaradása nem kismérvű, A hiányzó 962 ezer tégla megköveteli, hogy sürgősen javítani kell az eddigi módszeren. A második ötéves tervben bővítik a mát- raderecskei. putnoki és az egri gyárakat. Ez a bővítés még nem minden, A 200.0000 lakás felépítéséhez, az árvízsújtotta területek házai helyreállításához csak úgy járulhatnak hozzá a téglagyárak vezetői és dolgozói, ha bevezetik az eddig már jól bevált módszereket, minimálisra csökkentik az állásidőt. Hiszen az új, a szebb, világosabb, egészségesebb lakások mielőbbi felépí- j tésére nagy szükség van. VAKRÓ BAHNABAS Állattenyésztésünk számottevő fejlesztéséhez évről-évre több takarmányra van szükségünk, elsősorban több kukoricára, mert ez adja a legnagyobb tömegű takarmányt. Kukorica vetésterületünk jelentős növelésére nincs nagy lehetőségünk, éppen ezért ugyanarról a területről kell lényegesen nagyobb termést •— 1960-ra 30 százalékkal többet — betakarítani. A lehetőség és az akarat meg is van ehhez. Megyeszerte sok tsz- ünk vállalta a holdankénti 35 mázsás termésátlag elérését. Ez nehéz, de nem megvalósíthatatlan feladat, arra van szükség, hogy a régi kukoricatermelési módszereket felváltsák az újak; megfelelő előve- temény után jó talajelőkészítés, négyzetes vetés, pótbeporzás s a többszöri gondos növényápolás. Tsz-eink az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján az idén már jóval nagyobb területen vetették négyzetesen a kukoricát. Ehhez igen jelentős segítséget adtak gépállomásaink. Megfelelő felszereléssel két- szerakkora területen vetettek négyzetesen, mint. tavaly. Arra is van nem egy példa, hogy ahol nem győzte a gépállomás, ott a tsz-tagok sorvonalzó után kézzel vetették a négyzetes kukoricát. A vetéssel lassan készen is leszünk. Az esős, meleg időjárás kedvezően hat a kelésre, de ugyanakkor kedvez a gyomok növekedésének is, fel kell tehát alaposan készülni a növény- ápolásra. Termelőszövetkezeteink ebben a munkában is számítanak a gépállomás segítségére. Míg az elmúlt évben igen sok helyen idegenkedtek a gépi munkától, most nem egy helyen keveselték a gépeket. Hogy megnövekedett a bizalom a gépállomás növényápolási munkája iránt, azt bizonyítja az is, hogy március végéig a tervezett 8361 hold helyett több mint 10.000 hold gépi kapálásra kötöttek szerződést, s azóta ez a szám jelentősen tovább növekedett. A terv és a tényszámokat nézve, azt mondhatjuk, szép eredmény ez, de ha mélyebben vizsgáljuk, meg kell állapítani, nagyon sok még a tennivaló a termelőszövetkezeteknél és a gépállomásokon, hogy nagyobb teret hódítson a gépi munka. Mit jelent a 10 ezer hold gépi kapálása? Azt, hogy a termelőszövetkezetek mintegy 3000 holdnyi kukoricáját háromszor géppel kapálják. De ez a 3000 hold csak egy része termelőszövetkezeteink kukorica vetésterületeinek Lehetőség többre is van, hiszen nem csak a négyzetesen vetett kukoricát lehet géppel kapálni. ARATNAK A VISZNEKI HATÁRBAN . . . Aratnak a viszneki határban. Legalább is erről tájékoztatja a viszneki tanácsháza falán elhelyezett képes híradó a látogatót. Elsárgult aratási és cséplési fényképek1 kunkorodnak össze az üvegvitrinben. Nem lenne jó legalább negyedévenkint cserélni ezeket? De talán igazuk van, úgyis egy-két hónap s itt az aratás. Mondhatjuk, gondos előrelátás __ TI SZTASÁG Ó !... Olvashattuk az újságban, falragaszokon, hogy Egerben tisztasági verseny indult. Ennek csak örülni lehet. Annak azonban nem, hogy a tisztasági verseny égisze alatt a Marx Károly utca 14. szám alatt az udvaron a MÉH gyűjtőtelepe foglalt helyet. Nyúlbőr-kecskebőr-rongyhulladék, szennyes, piszkos papír, afrik cafatok, mindenféle rozsdás vasakat tárolnak ebben az udvarban. Gondolatunk szerint nem tartozik ez a tisztasághoz, de még az ottlévő sok gyermek és felnőtt egészségét sem szolgálja. Lenne ennek sokkal megfelelőbb hely is... A napokban Benke István, a szedresi gépállomás zetorosa versenyre hívta az ország ösz- szes zetorosait, vállalta, hogy 1000 holdnak megfelelő területet kapál meg. Megyénkben 85 növényápolásra alkalmas univerzál traktor van. Ha ze- torosaink és a többi univerzál traktorral dolgozók nem 1000, csak 300 holdnyi munka elvégzésére tennének vállalást, az már azt jelenti, hogy 25.500 holdat kapálhatnának meg, több, mint kétszeresét a le- szerződöttnek. De bizonyára lesznek olyan traktoristáink, akik versenyre kelnek Benke István teljesítményével, hiszen nem rosszabb munkások, nem kevesebb bennük sem a lelkesedés, a szövetkezetekért érzett felelősség. Termelőszövetkezeteink többségében örömmel várják a gépeket, de akad olyan, ahol úgy gondolják, sok pénzt visz el a gépállomás, s ha azt a munkát kézzel végzik, jobban szaporodik a munkaegység. A mezőszemerei Üj világ Tsz- ben például úgy számolnak a tagok, hogy egy-egy hold kukorica háromszori kapálásával 9.6 munkaegységet lehet szerezni, viszont ha gép után kapálják a töveket, akkor csak 4.8 munkaegység jár, ez pedig jóval kisebb keresetet jelent. Ha azonban alaposabban számolunk, egész más képet kapunk. Egy munkaegységre 40 forint részesedést számolva, a 9.6 munkaegység 384 forintos keresetet jelent. Egy hold háromszori kapálása géppel és kézzel 60 forinttal olcsóbb, tehát a munkaegységre eső részesedés 13 forinttal magasabb lesz. Nem mellékes kérdés az sem, hogy a gép rövidebb idő alatt végzi a munkát, tehát gyakrabban kapálhatunk s ez lényeges a termésátlag szempontjából. A felszabaduló munkaerőt a gazdaság belterjesebbé tételénél lehet hasznosítani. Amikor a mezőgazdasági termelésről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a termelési költségek csökkentéséről sem. Nem mindegy az, menynyibe kerül egy mázsa kukorica. Holdanként 16 mázsás átlagtermést számolva (májusi morzsoltban) az egy mázsára eső növényápolási költség gépi művelés esetén 7,45 forint, kézi kapálásnál 18,87 forint. Az pedig egyetlen szövetkezetben sem mindegy, hogy egy mázsa kukorica 11 és fél forinttal többe, vagy kevesebbe kerül. Ha kevesebb, akkor olcsóbbá teszi az állattenyésztés kiadásait, nagyobb lesz a haszon a hizlaláson, vagy a tejtermelésen és az végső fokon azt jelenti, hogy a kevesebb munkaegységre jóval magasabb részesedés jut. Hiszen a cél nem a munkaegységek végtelen szaporítása, hanem elsősorban az egy munkaegységre eső részesedés növelése, ehhez pedig jelentős segítség a gép. Ezt kellene traktoristáinknak minden szövetkezetben ismertetni és akkor a terület is meg lenne ahhoz, hogy versenyre keljenek az ország legjobbjaival. Néhány nap csupán s meg lehet kezdeni a növényápolást. Természetesen hiba volna a gépi segítséget leszűkíteni a kukoricára, hiszen minden kapás művelését gépesíthetjük. Nem kevésbé fontos a cukorrépa csokrosítása, ami egyharmadára csökkenti az egyel és t. A következő hetekben a növényápolás lesz legnagyobb és legfontosabb munkánk a növénytermelésben. Gyorsan és jól kell azt végezni, hogy jó termést arathassunk, s ehhez igazi nagy segítséget csak a gépek adhatnak.
