Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-12 / 37. szám

1956. május 12. szombat NÉPÚJSÁG 3 Hozzászólás az új ötéves terv irányelveihez Fokozzuk a gazdaságos termelést, az üzembiztonságot, javítjuk dolgozóink szociális helyzetét A második ötéves terv nagy- jelentőségű irányelveinek meg­jelenése után a Mátravidéki Erőmű vezetősége — látva en­nek fontosságát — elhatároz­ta, hogy elkészíti az üzem má­sodik ötéves tervének pro­gramját. Fő feladatunk általánosság­ban a második ötéves terv vé­gére befejezni erőművünk tel­jes kiépítését és így üzemünk betölti azt a feladatot, melyet a népgazdaság a termelékeny­ségi, az üzembiztonsági és szo­ciálpolitikai szempontból vár tőle. Gazdaságossági vonalon az erőmű már teljes kapacitással dolgozik, így a következőkben az üzembiztonság növelése és az önköltség csökkentése a leg­fontosabb. Hogyan tudjuk ezt elősegíteni? Porszéntüzelésű kazánjain­kat automatikus salakeltávolí­tó berendezéssel látjuk el, így növelni tudjuk a kazán hatás­fokát és ezzel igen sok nehéz fizikai munkát és balesetfor­rást szüntetünk meg. Kísérle­teket folytatunk a Hejőcsabai Cementgyárban alkalmazott poreltávolítás megvalósításá­ra. Ezzel tetemes mennyiségű villamosenergia önfogyasztást takaríthatunk meg, másrészt ez feleslegessé teszi a most alkal­mazott poreltávolító berende­zést. A széntakarékosság és a fű­tők munkaverseny-mozgalmá- nak fokozására megvalósítjuk a kazánonkénti automatikus szénmérlegelést a jelenlegi be­rendezésekkel, nagyobb beru­házások nélkül. Ennek kísérleteit megkezd­ték a villamososztály dolgo­zói biztató eredményekkel. Javítani kívánjuk a hűtővíz minőségét is és ez a turbinák gazdaságos üzemeltetésére lesz majd kedvező hatással. Több párthatározat és műszakfej­lesztési terv az automatizálás jelentőségére hívja fel figyel­műnket. Üzemünk a nagy erő­művek között a legelső helyen áll automatizálás szempontjá­ból. Jól lehet, ez korántsem tölt el bennünket megnyugvás­sal Megvalósítjuk az automa­tikus füstgázszabályozást a szénportüzelésű kazánoknál, a fokozatnélküli tüzelőanyag­adagolás szabályozását, ezzel kazánjaink a jelenlegi auto­matika fejlettségi szempont­ból teljes kielégítést nyernek. Szállítóüzemünk a zavarta­lan salak- és pernyeeltávolítás megoldására tesz kísérletet. A munka jobb szervezése céljá­ból központi diszpécserszolgá­latot hozunk létre. Az elmúlt években különösen télen gyak­ran előfordult, hogy szállítási nehézségek miatt zavar állott be az üzem tüzelőanyag ellátá­sában. Ennek megszüntetésére megvalósítjuk a szovjet ta­pasztalatok alapján a tartós széntárolást. Ezt teljes gépe­sítéssel oldjuk meg. Mindeze­ken kívül továbbra is fontos a gazdaságosság betartása, a kalória kilowatt óra, az önfo­gyasztás csökkentése s a ka­zán hatásfok növelése. Mű­szaki feltételeink biztosítá­sával dolgozóink versenymoz­galmát is támogatjuk. A mű­szaki színvonal emelésére fokozzuk a szakmai oktatást. Ezzel biztosítjuk káder után­pótlásunkat és új erőművein­ket ezáltal látjuk el megfe­lelő szakkáderekkel. Házi vizs­gák alkalmával állandóan el­lenőrizzük dolgozóink szakmai fejlődését, ezzel segítjük elő telepünk üzembiztonságát. Megvalósítjuk üzemünk terü­letén az első-segélynyújtó he­lyet, ahol a balesetet szenvedő dolgozókat szakképzett ápolók részesítik első segélynyújtás­ban. Feladatainknak másik fő csoportja, hogy szociálpolitikai vonalon több létesítménnyel javítsunk üzemi dolgozóink és a lakótelep lakóinak szociális helyzetén, életszínvonalán. Még ebben az évben megkezd­jük és az ötéves terv folyamán befejezzük a lakótelep távfű­tési berendezésének elkészíté­sét 5—6 millió forintos beru­házással. A körcsőhálózat ki­építése lehetővé teszi, hogy a lakótelep minden házát, mint­egy 300 család otthonát tudjuk majd fűteni az üzembíü kü­lönben kárba vesző tm-bina- gőzzel. A távfűtés gazdasági előnye az is, hogy a turbinák fáradt gőzének többszöri csa­polásával javul a hatásfok. A kazánüzemben por-elszí­vóberendezést létesítünk, ha­sonlóképpen javítjuk a gép­üzem levegőellátását is. Szel­lőző berendezéseket szereltünk fel a gépházban, ahol különö­sen a nyári időszakban állan­dóan magas hőmérséklet ural­kodik. Üzemi szükségleteink­nek megfelelően már megkezd­tük egy új, modern központi gépműhely építését. Itt új szerszámgépeket helyezünk el, azonkívül ebben az épületben lesz a mosdó, öltöző és oktató- helyiség is. A hydralikus sa­lakeltávolítás megoldására sa­laktároló helyet készítettünk a hűtő-tó déli részén Ide kí­vánjuk leülepíteni azt a sok apró szemcséjű pernyét, mely szeles időben az egész környék levegőjét szennyezi. A második ötéves terv fo­lyamán bővítjük a vasúti vá­rótermet, az üzemi konyhát és éttermet is. Most már szűknek bizonyult a lakótelepi iskola is, a létszám állandó szaporu­lata következtében. Terveink között szerepel egy új iskola- épület létesítése is, melyhez az Oktatásügyi Minisztérium hat­hatós segítsége szükséges. E szép tervek elkészítésé­hez nagy segítségükre szolgált az SZKP XX. Kongresszusá­nak tanítása, mely irányelve­ket adott a gazdasági és poli­tikai munkánk megjavítására is. Most vált világossá előt­tünk, hogy a gazdaságos és biztonságos termelés mellett a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók életkörül­ményeinek javítására, szociális helyzetére Ha ezt sikerül megoldanunk, ez is egyik záloga lesz máso­dik ötéves tervünk sikerének. Kocsis Adorján főmechanikus Horváth Miklós főenergetikus A* állattenyésztést is fejlesztenünkikeli Mint minden embernek, ne­künk, tanácsi dolgozóknak is rendkívül komoly segítséget ad munkánk megjavításáhaz az új ötéves terv tervezete. Kü­lönösen azért, mert még meg­kezdése előtt részletesen meg­ismerhetjük, számot vethe­tünk népünk sokoldalú igényé­vel, s a helyi körülményeket is figyelembe véve, magunk is beleszólhatunk, akár módo­síthatunk is rajta. Mit látok én községünkben, Nagyrédén a tervezet szerint legfontosabb feladatnak? Az iránytervezet abban a hitem­ben erősített meg. hogy dolgo­zó parasztságunk felemelkedé­sének egyedüli helyes útja a közös gazdálkodás. Meg kell mondanom, hogy bár egyre többen eszmélnek erre rá; de a község lakóinak csak 20 szá­zaléka tsz-tag. Sokan az ősz­től tették függővé, belépnek-e. Tehát ha meglévő tsz-eink eredményesen dolgoznak és mindenben élen haladnak, nem hiszem, hogy valami is megakadályozhatja a termelő­szövetkezeti községgé való át­alakulást. Környékünkön hazájára ta­lált a szőlőtermelés, még in­kább ennek egyik ága, az olt­ványnevelés. Az egyéniek mel­lett két tsz-ünk is megszer­vezte ez évben először az olt­ványiskolát. Komoly jövedel­met jelent. Az első osztályú oltványt darabonként 2.70 fo­rintra értékelték tavaly is. Meg van arra a lehetőségünk, hogy oltványainkkal országo­san ismertté tegyük Nagyré- dét. Ezenkívül lankás dombol­dalainkon lehetőségünk van új telepítésekre, főként a vi­déket kedvelő csemegeszőlő­fajtákra. Ahogy olvastam, a második ötéves tervben nagyobb gon­dot kell fordítani az állatállo­mány számszerinti és minő­ségi növelésére. Ezzel kapcso­latban az árleszállítás intő le­het mindannyiunk számára, hiszen a kevés állat miatt ép­pen a hús és a zsír árát nem tudtuk csökkenteni. Még eb­ben az évben mintegy ötven- nel akarjuk növelni tehénállo­mányunkat, gyarapítani a ser­tésállományt és csökkenteni a lóállományt, melyet gépekkel hiánytalanul tudunk pótolni. S hogy a húsellátás kielégítő legyen, még több szárnyast, baromfit keltetünk. Sánta Imre, elnök h Sőregi József, a Gyöngyösi XII-es akna kiváló dolgozója Rozsnyik Mihály, a Selypi Cementgyár klinkerégetője Több gépi munkát a növényápoíásban Meg lesz-e a 962 ezer tégla? Az egész országban komoly gondot okoz a lakásprobléma. Különösen napjainkban, ami­kor az árvízsújtotta területek helyreállításáról is gondoskod­ni kell. A nemrégen nyilvá­nosságra hozott második öt­éves terv irányelvei kimond­ják: 200 ezer új lakást kell építeni, közel kétszerannyit, mint az első ötéves terv so­rán. Mit jelent ez a szám? Azt, hogy kétszerannyi építőanya­got kell termelni, mint az első ötéves tervben. Javítani kell a téglagyárak munkáját, hogy a fokozódó igényeket kielégít­sék és jobb minőségi építő­anyaggal lássák el az építke­zéseket. Ezek a gondolatok késztet­tek bennünket arra, hogy meg­nézzük a Borsod-Heves megyei Téglagyári Egyesülés munká­ját: eleget tud-e tenni ezek­nek az igényeknek. A szokatlan hideg időjárás hatása nagyon is meglátszik a tervteljesítést mutató számo­kon. Az Egyesülés április hó­napban 70 százalékra teljesí­tette égetett tégla-tervét. Pe­dig az Egyesüléshez tartozó gyárak vezetői januárban még úgy gondolták, hogy terven felül is tudnak téglát gyárta­ni. Hiszen, ha korán meg tud­ják kezdeni az égetést, teljesí­teni tudják vállalásukat Ezen a januári értekezleten 1 mil­lió 397 ezer nyerstégla gyár­tását ajánlották fel terven fe­lül. Ez januárban volt. Most május van és az egri I-es és a putnoki gyár még nem érte el a 100 százalékot. Az égetett tégla gyártása a rossz időjárás miatt nagyon elmaradt, pedig az építkezésekhez most is kel­lett volna a tégla. Az Egyesü­léshez tartozó gyárak pedig gyéren adják az égetett téglát Mi ennek az oka? A márciusi fagyok miatt késtek a begyúj tással. Márciusban csak né­hány gyár tudott kezdeni, zömével csak áprilisban gyúj­tottak be az égető kemencék­be. A kemencékben behordott nyerstégla nagyrésze még vi­zes volt Emiatt az egri I-es gyárban a kemencébe hordott tégla összedőlt és használha­tatlanná vált, A kemence ki­takarítása és újabb nyerstégla behordása 2 hetet vett igény­be. Ez a kétheti kiesés nagy­ban hozzájárult a lemaradás­hoz. Ugyanebben a gyárban április 23-án előfordult egy kaparótörés, április 29-én pe­dig áramszünet miatt 8 óráig állt a téglagyártás. Az időveszteségek egy részét a hanyag karbantartás is okoz­za. Előfordul, hogy a karban­tartók egyike, másika nem is ért ahhoz, amit csinál. A gyá­rakban elsősorban szakképzett, munkájukhoz értő karbantar­tók kellenek, különben lép- ten-nyomon előfordul a gép­állás, kevesebb téglát ad a gyár a népgazdaságnak. Na­gyon sok az állásidő, ez tű­nik fel a nagyjavítás értékeié-' sénél is. Bár országosan ez a Téglagyári Egyesülés lett az első, — ezért dicséretet is érde­melnek, — mégis, ha megnéz zük az állásidők növekedését a múlt évhez viszonyítva, óri­ási emelkedést találunk. Az egri I-es gyárnak a múlt év­ben csak 5 és félórája esett ki a termelésből, ebben az évben az állásidő felszaporodott 91 és fél órára. Ennek a tapasz­talatnak alapján a következő nagyjavítást úgy kell megszer­vezni, hogy az állásidőt mini­málisra csökkentsék. Keveset törődnek a dolgozók versenykedvének fokozásával. Egyes üzemekben a verseny­tábla üres, nem vezeti senki, tréfásan „gyásztáblának” ne­vezik. A hangszórókat nem használják fel verseny híradó­nak. így a dolgozók azt lát­ják, hogy a gyár vezetői nem törődnek kezdeményezéseik­kel, úgy gondolják, akkor fe­lesleges is versenyezni. A dol­gozók versenyszellemének le­becsülése hátráltatja annak a célnak az elérését, amit a má­sodik ötéves terv irányelvei kimondanak. Az új módszerek bevezeté­sétől is idegenkednek egyik­másik gyárban, pedig nagyon sok újításra és új módszer be­vezetésére van szükség. A tü­zelés technikája sem mondha­tó mindenütt jónak. Jelenleg kísérletezések folynak a Du- vanov égetési módszer tökéle­tesítésére. A felsorolt hibák nagy mér­tékben gátolták a tégla terme­lését. A hideg idő s ezek miatt 962 ezer téglával kevesebbet gyártottak, mint a terv szerint kellett volna. Az Egyesülés vezetői meg­tették a szükséges intézkedé­seket a 100 százalékos téglater­melés elérésére. Mivel a má­sodik és harmadik negyedév az az idő, amikor a legtöbb téglát lehet gyártani, ahol szükséges, bevezetik a két műszakot. Ezenkívül vasárnapi és nyújtott műszakot is szer­veznek. Ezek az intézkedések elsősorban az idő jó kihaszná­lására vonatkoznak. Gondos­kodnak az új módszerek be- bevezetéséről is. Békéscsabán már bevezették az égetett tégla vízzel való hűtését A víz, amint ezt a kísérletek ki­mutatták, nem tesz kárt a tég­la minőségében. A vízzel való hűtés bevezetése a közel1 jövő­ben megtörténik az Egyesülés gyáraiban is. Ez a módszer meggyorsítja a tégla kihordá­sát és ebből következőleg az égetést is. Sokat segít a hétnapos ke­mencemenet bevezetése is. Ez azt jelenti, hogy vasárnap is dolgozik a gyár, vasárnap is történik ki- és behordás. A dolgozók hétköznap kapnak egy szabadnapot a vasárnap helyett. Ezzel is a folyamatos termelést biztosítják. A Borsod-Heves megyei Téglagyári Egyesülés lemara­dása nem kismérvű, A hiány­zó 962 ezer tégla megköveteli, hogy sürgősen javítani kell az eddigi módszeren. A második ötéves tervben bővítik a mát- raderecskei. putnoki és az egri gyárakat. Ez a bővítés még nem minden, A 200.0000 lakás felépítéséhez, az árvízsújtotta területek házai helyreállításá­hoz csak úgy járulhatnak hoz­zá a téglagyárak vezetői és dolgozói, ha bevezetik az ed­dig már jól bevált módszere­ket, minimálisra csökkentik az állásidőt. Hiszen az új, a szebb, világosabb, egészsége­sebb lakások mielőbbi felépí- j tésére nagy szükség van. VAKRÓ BAHNABAS Állattenyésztésünk számot­tevő fejlesztéséhez évről-évre több takarmányra van szüksé­günk, elsősorban több kukori­cára, mert ez adja a legna­gyobb tömegű takarmányt. Kukorica vetésterületünk je­lentős növelésére nincs nagy lehetőségünk, éppen ezért ugyanarról a területről kell lényegesen nagyobb termést •— 1960-ra 30 százalékkal töb­bet — betakarítani. A lehető­ség és az akarat meg is van ehhez. Megyeszerte sok tsz- ünk vállalta a holdankénti 35 mázsás termésátlag elérését. Ez nehéz, de nem megvalósít­hatatlan feladat, arra van szükség, hogy a régi kukorica­termelési módszereket felvált­sák az újak; megfelelő előve- temény után jó talajelőkészí­tés, négyzetes vetés, pótbe­porzás s a többszöri gondos növényápolás. Tsz-eink az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján az idén már jóval nagyobb területen vetették négyzetesen a kuko­ricát. Ehhez igen jelentős se­gítséget adtak gépállomásaink. Megfelelő felszereléssel két- szerakkora területen vetet­tek négyzetesen, mint. tavaly. Arra is van nem egy példa, hogy ahol nem győzte a gép­állomás, ott a tsz-tagok sorvo­nalzó után kézzel vetették a négyzetes kukoricát. A vetés­sel lassan készen is leszünk. Az esős, meleg időjárás ked­vezően hat a kelésre, de ugyan­akkor kedvez a gyomok növe­kedésének is, fel kell tehát alaposan készülni a növény- ápolásra. Termelőszövetkeze­teink ebben a munkában is számítanak a gépállomás se­gítségére. Míg az elmúlt évben igen sok helyen idegenkedtek a gépi munkától, most nem egy helyen keveselték a gépe­ket. Hogy megnövekedett a bizalom a gépállomás növény­ápolási munkája iránt, azt bizo­nyítja az is, hogy március vé­géig a tervezett 8361 hold he­lyett több mint 10.000 hold gé­pi kapálásra kötöttek szerző­dést, s azóta ez a szám jelen­tősen tovább növekedett. A terv és a tényszámokat nézve, azt mondhatjuk, szép eredmény ez, de ha mélyebben vizsgáljuk, meg kell állapíta­ni, nagyon sok még a tenni­való a termelőszövetkezetek­nél és a gépállomásokon, hogy nagyobb teret hódítson a gé­pi munka. Mit jelent a 10 ezer hold gépi kapálása? Azt, hogy a termelőszövetkezetek mint­egy 3000 holdnyi kukoricáját háromszor géppel kapálják. De ez a 3000 hold csak egy része termelőszövetkezeteink kukorica vetésterületeinek Lehetőség többre is van, hi­szen nem csak a négyzetesen vetett kukoricát lehet géppel kapálni. ARATNAK A VISZNEKI HATÁRBAN . . . Aratnak a viszneki határban. Legalább is erről tájé­koztatja a viszneki tanácsháza falán elhelyezett képes hír­adó a látogatót. Elsárgult aratási és cséplési fényképek1 kunkorodnak össze az üvegvitrinben. Nem lenne jó leg­alább negyedévenkint cserélni ezeket? De talán igazuk van, úgyis egy-két hónap s itt az aratás. Mondhatjuk, gondos előrelátás __ TI SZTASÁG Ó !... Olvashattuk az újságban, falragaszokon, hogy Egerben tisztasági verseny indult. Ennek csak örülni lehet. Annak azonban nem, hogy a tisztasági verseny égisze alatt a Marx Károly utca 14. szám alatt az udvaron a MÉH gyűjtőtelepe foglalt helyet. Nyúlbőr-kecskebőr-rongyhulladék, szennyes, piszkos papír, afrik cafatok, mindenféle rozsdás vasakat tárolnak ebben az udvarban. Gondolatunk szerint nem tar­tozik ez a tisztasághoz, de még az ottlévő sok gyermek és felnőtt egészségét sem szolgálja. Lenne ennek sokkal megfe­lelőbb hely is... A napokban Benke István, a szedresi gépállomás zetorosa versenyre hívta az ország ösz- szes zetorosait, vállalta, hogy 1000 holdnak megfelelő terü­letet kapál meg. Megyénkben 85 növényápolásra alkalmas univerzál traktor van. Ha ze- torosaink és a többi univer­zál traktorral dolgozók nem 1000, csak 300 holdnyi munka elvégzésére tennének vállalást, az már azt jelenti, hogy 25.500 holdat kapálhatnának meg, több, mint kétszeresét a le- szerződöttnek. De bizonyára lesznek olyan traktoristáink, akik versenyre kelnek Benke István teljesítményével, hiszen nem rosszabb munkások, nem kevesebb bennük sem a lel­kesedés, a szövetkezetekért érzett felelősség. Termelőszövetkezeteink többségében örömmel várják a gépeket, de akad olyan, ahol úgy gondolják, sok pénzt visz el a gépállomás, s ha azt a munkát kézzel végzik, jobban szaporodik a munkaegység. A mezőszemerei Üj világ Tsz- ben például úgy számolnak a tagok, hogy egy-egy hold ku­korica háromszori kapálásával 9.6 munkaegységet lehet sze­rezni, viszont ha gép után ka­pálják a töveket, akkor csak 4.8 munkaegység jár, ez pedig jóval kisebb keresetet jelent. Ha azonban alaposabban szá­molunk, egész más képet ka­punk. Egy munkaegységre 40 forint részesedést számolva, a 9.6 munkaegység 384 forintos keresetet jelent. Egy hold há­romszori kapálása géppel és kézzel 60 forinttal olcsóbb, te­hát a munkaegységre eső ré­szesedés 13 forinttal magasabb lesz. Nem mellékes kérdés az sem, hogy a gép rövidebb idő alatt végzi a munkát, tehát gyakrabban kapálhatunk s ez lényeges a termésátlag szem­pontjából. A felszabaduló mun­kaerőt a gazdaság belterjeseb­bé tételénél lehet hasznosítani. Amikor a mezőgazdasági termelésről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a terme­lési költségek csökkentéséről sem. Nem mindegy az, meny­nyibe kerül egy mázsa kuko­rica. Holdanként 16 mázsás átlagtermést számolva (májusi morzsoltban) az egy mázsára eső növényápolási költség gé­pi művelés esetén 7,45 forint, kézi kapálásnál 18,87 forint. Az pedig egyetlen szövetkezet­ben sem mindegy, hogy egy mázsa kukorica 11 és fél fo­rinttal többe, vagy kevesebbe kerül. Ha kevesebb, akkor ol­csóbbá teszi az állattenyésztés kiadásait, nagyobb lesz a ha­szon a hizlaláson, vagy a tej­termelésen és az végső fokon azt jelenti, hogy a kevesebb munkaegységre jóval maga­sabb részesedés jut. Hiszen a cél nem a munkaegységek vég­telen szaporítása, hanem első­sorban az egy munkaegységre eső részesedés növelése, ehhez pedig jelentős segítség a gép. Ezt kellene traktoristáinknak minden szövetkezetben ismer­tetni és akkor a terület is meg lenne ahhoz, hogy versenyre keljenek az ország legjobbjai­val. Néhány nap csupán s meg lehet kezdeni a növényápo­lást. Természetesen hiba vol­na a gépi segítséget leszűkí­teni a kukoricára, hiszen min­den kapás művelését gépesít­hetjük. Nem kevésbé fontos a cukorrépa csokrosítása, ami egyharmadára csökkenti az egyel és t. A következő hetek­ben a növényápolás lesz leg­nagyobb és legfontosabb mun­kánk a növénytermelésben. Gyorsan és jól kell azt vé­gezni, hogy jó termést arat­hassunk, s ehhez igazi nagy segítséget csak a gépek adhat­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom