Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-07 / 28. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYÉI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANA'CS LAPJA MAI SZAMUNK TARTALM/BOL; A társadalmi tulajdon védelméért. — Az el- nökasszony. — Több megbecsülést az állat- tenyésztés dolgozóinak. — Hazánk egyetlen pektinüzemében. — YB 222. — Tombola. — Vita. — Rejtvény. — így készül a Népújság. — Sport. — NB. II. Keleti csoport állása. X. ÉVFOLYAM. 28. SZÁM ÁRA 50 FILLÎR 1956. ÁPRILIS 7. SZOMBAT i társadalmi tulajdonról Az épülő vasút, az új iskolák, a napközi otthonok, épülő szép hazánk minden új létesítménye országunkat, népünket gazdagítja. Mindennek mi vagyunk a tulajdonosai. s joggal valljuk magunkat gazdáinak, mert a legkis- sebb téglát is két kezünk formálta, s beleadtuk szívünket, le.künket. Gazdái vagyunk, s ezért meg kell védenünk a társadalmi tulajdont. Sajnos, napjainkban még gyakran előfordul, hogy egyesek megkárosítják a közöst, vétenek a társadalmi tulajdon ellen. A megyei bíróságra és ügyészségre sok feljelentés érkezik a bányafalopástól a kisebb-nagyobb bércsalásokig. sikkasztásokig. Ezért vonták például felelősségre Tóth Sándort, a pétervásári járási tanács mezőgazdasági osztályának építési előadóját, aki a járás termelőszövetkezeteit félrevezetve, a tervfegyelmet megsértve, sorozatosan sikkasztott. Vagy Farkas Jolánt, a szihalmi Dózsa Tsz könyvelőjét, aki egy félév a'att 33 számlát hamisított meg. Mi az oka előidézője a társadalmi tulajdon elleni vétségnek? Nézzük meg Farkas Jolán esetében. Kétségtelen becsü’etes fiatal lányként, bár hiányos könyvelési szaktudással került a tsz-be Az első számla meghamisítását még a szaktudás hiányának tudhatjuk be, de mikor rájött, hogy senki sem ellenőrzi, az első félrelépését követte a többi. Mert tehette: a tsz elnöke, vezetősége egyá’talán nem fordított gondót a könyvelői munkára. Az elkövetett hibákért azonban felelősség terheli a járási tanácsot, a járási főkönyvelőt is. Ha ezek az elvtársak lelkiismeretes, alapos munkát végeztek volna, gyakrabban, komoly segítséggel látogattak volna a szövetkezetbe, és ha felelősségre vonják Farkas Jolánt akkor a sorozatos hamisítás nem következhetett volna be. A csalás, a sikkasztás tehát legtöbbször a felületes ellenőrzésből, vagy az ellenőrzés elmulasztásából adódik. Fontos feladat a befurakodott osztályidegenek ellenőrzése felismerése, munkájuk állandó szemmeltartása, hiszen nincs olyan módszer, amelytől visszariadnának, hogy elcgedet’enséget szítsanak munkahelyükön. A tapasztalat bizonyítja, hogy üzemeinkben a munkaeszközök hanyag kezelői a berendezések rongálói. a sorozatos selejtgyártók és a bércsalók főként a letűnt világ „nagyjai“ közül kerülnek ki. A társadalmi tulájefönT síTyosair megsértők ügyével a bíróság és az ügyészség foglalkozik. Az utóbbi időben azonban megyei büntető szerveink megfeledkeztek a nevelésről. a hibák megelőzéséről, pedig a börtönbüntetésre ítéltek jórésze a munkásosztályhoz tartozik. A cé'ravezető büntetések. a javííó-nevelőmunka, a pénzbüntetés, a felfüggesztett börtönbüntetés csak ritkán szerepelt a büntetések között. Az osztályidegenekkel szemben azonban továbbra is változatlanul következetes, szigorú harcra van szükség, de az általuk félrevezetett do'gozókkal másként kell eljárni a bíróságoknak, az ügyészségnek, másként munkahelyük vezetőségének, társaiknak. Elejét kell venni fokozott ellenőrzéssel s a szaktudás gyarapításával a kisebb félrelépéseknek. Nem kell lopástól félni abban az üzemben, ahol az igazgató alaposan felülvizsgálja a tervosztály és a bérelszámolás munkáját, ahol a párttitkár maga is utánanéz, hogy a termelés adatai egyeznek-d a felsőbb szervekhez továbbított jelentésekkel. A legfontosabb feladat — s ez az egyéni dolgozókra is vonatkozik — a társadalmi tulajdont sertegetők megvetése, elítélése. Elsősorban a párttagok feladata a fertőző gócokra, az osztályidegenekre ügyelni, a legkisebb hiba esetén a hiba elkövetőit társai előtt megszégyeníteni, s segíteni az olyan légkör kialakításában ahol érezzék: a lopás szégyen Olyan kollektívát kell teremteni amelynek tagjai nem hagyják magukat félrevezetni, nem tűrik a megkárosítást, kiközösítik maguk közül a hamis utat keresőket. A társadalmi tulajdon megsértői döntő részben tudatosan okoznak kárt a közösségnek, de kárt okoznak azok is, akik szótlanul, figyelmeztetés nélkül tűrik egyesek mester- kedeseit. Mindenkinek meg kell érteni, nem egy embert, hanem az egész népet károsítja meg az, aki a közös vagyont csonkítja. Meg kell érteniük: a szocialista együttélés szabályainak betartása mindenkire kötelező. Ezért helyes a társadalmi bírósagok létrehozása, amelyek a tanácstagok bevonásával a legjobb be'átásuk szerint, az ügy súlyosságához mérten mondanak ítéletet Megkezdte a kőolajtermelést a demjéni olajfúrások első ssivattyúgépe A szovjet és magyar nép mély barátságának kifejezője volt április 4-e ünnepe Megyeszerte nagy lelkesedéssel ünnepelték meg dolgozóink hazánk felszabadulásának 11. évfordulóját. Zászlódíszbe öltöztek a városok, az üzemek, falvak, hogy külsőségekben is kifejezésre juttassák: méltó keretek között kívánják megünnepelni legnagyobb nemzeti ünnepünket. S az ünnepségek, a kegyelet és hála koszorúi a szovjet hősök emlékműveinél, a megemlékezések, — az egész nap szelleme és levegője nagyszerű formában juttatta kifejezésre népünk mély szeretetét és háláját felszabadítónk, a nagy Szovjetunió iránt, mélységes bizalmát a párt iránt és hitét nagy ügyünkben: a szocializmus építésében. Az ünnepségek méltók voltak a nagy naphoz, új erőt, lelkesedést öntöttek Heves megye dolgozóinak szívébe. Díszünnepség az egri Gárdonyi Géza színházban Űj üzem, új létesítmény kezdte meg termelőmunkáját április 3-án megyénkben. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat dolgozóinak felajánlásához híven, e nap délelőttjén kezdte meg a termelést a demjéni üzemegység DE 6-os szivattyúgépe. Épp három éve annak, hogy a Kőolajkutató és Feltáró Vállalat emberei felütötték a tanyájukat Demjén község határában, s megkezdték a mélyfúrásokat. Geológusaink és kutatóink már előzőleg megállapították, hogy gazdag természeti kincseket, értékes kőolajat rejtenek magukban az itteni dombok és ezekután teljes erővel megindult a kutatás. A hosszú kísérletezések után pedig most, április 4-re már kőolajat ad a DE 6-os szivattyúgép. Még hozzá igen finom olajat, mely magas százalékban tartalmaz fehérter- mékanyagokat, gázolajat, petróleumot és benzint. A kutatók véleménye szerint körülbelül hat-hét éves termeléshez elegendő gazdag olajmezők vannak a közelben, s még igen sok kutatófúrást végeznek. A közelben számos fúrótorony látható, melynek tövében szorgalmas csőszerelők, gépészek forgolódnak. Néhány napon belül a DE 1-es kút is olajat ad, majd később még két másik olajkút kezdi meg az üzemszerű termelést. Egerben kedden, április 3- án este a Gárdonyi Színházban gyűltek össze a megye és a város párt, állami, gazdasági és tudományos szerveinek vezetői, kiváló dolgozói, hogy megemlékezzenek a felszabadulás 11. évfordulójáról. A gyönyörűen feldíszített színpadon foglalt helyet a díszelnökség: Komócsin Mihály a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ferenc és Such János, a megyei pártbizottság titkárai, Árvái Dezsőné, Furucz János, Putno- ki László, Dorkó József, Szabó Imre, Lendvai Vilmos, Müller Gyula és Suha Andor, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagjai, Baják István, a Mátra- vidéki Szénibányászati Tröszt igazgatója, Tamás László, az SSX.L Városi pártbizottság első titkára, Sinkó József, az egri járási pártbizottság első titkára, Pálok Ferenc Kossuth-díjas, Gyarmati Mihály főorvos, Kocsmár János, a városi tanács' végrehajtó bizottságának elnö- j ke, Dienes József esztergályos, dr. Szántó Imre, a Hazafias Népfront elnöke, DeákSándor- né az egri Dohánygyár kiváló munkásnője. Bérezés Emil alezredes, Kormos Antal tsz elnök, Balázs Sándor. Az ünnepséget Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke nyitotta meg méltatva a nagy nap jelentőségét. Ezután Such János, a megyei pártvégrehajtó bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — 1945. április 4. Hazánk legnagyobb nemzeti ünnepe, népünk történetének új korszakát nyitja meg. Ezen a napon beteljesedett, amiért a magyar néptömegek, a haza legjobb fiai évszázadokon át küzdöttek. Szabadok lettünk. Elnyertük a magyar nép történelmében először nemzeti függetlenségünket — mondotta bevezetőjében. A mi megyénk kincsekben ^ dús, gazdag megye volt min- • denkor, de a föld nagy része nem azok tulajdonát képezte, akik sok verítékkel művelték. Hetven kiváltságos személy tulajdonában volt a mezőgazdasági művelés alatt álló terület közel egynegyede. A mezőgazdasági népesség mintegy 40 százaléka kubikos talicskával, vagy ' kapával járta sokszor az ország távoli részeit is. Hasonló, vagy még súlyosabb nyomorban éltek a megye ipari munkásai is. A korszerűtlenül felszerelt bányákban embertelen körülmények között, éhbérért dolgoztak a bányászok, lakás helyett odúkban laktak, s a napi 12 órás munkáért egykét pengő volt a kereset. Such elvtárs hangoztatta, hogy a megye dolgozói nem egyszer indultak harcba sorsuk megváltoztatásáért, emberibb életükért. — A szovjet nép dicsőséges hadserege tett történelmi igazságot az évszázadokig húzódó nagy társadalmi politikai, gazdasági kérdésekben. Ezzel egészen új korszak kezdődik a magyar nép, a Heves megyeiek életében. Szabadok, függetlenek lettünk. A szovjet nép abban is segített, hogy élni tudjunk a kapott szabadsággal. Segítette az ország gazdasági helyreállítását, az életet jelentő termelő munka kibontakozását. A továbbiakban a megye dolgozóinak megváltozott életéről beszélt, s rámutatott arra hogy megyénkben, csupán az ötéves terv ideje alatt három és félszeresére emelkedett az ipari vállalatok száma, ugyanokkor több mint négyszeresére ipari termelésünk, s háromszorosára a munkáslétszám. Nagy jelentőségű a változás a mezőgazdaságban is, amelynek munkáját 10 gépállomás segíti. Heves megyében napjainkban már több mint 10 ezer család tartozik a termelőszövetkezetekhez, és csoportokhoz, földterületük már megközelíti a 70 ezer holdat. Az ipar, a mezőgazdaság nagyarányú fejlődésével egy- időben hatalmasat fejlődött a megye dolgozóinak anyagi jóléte, kulturális színvonala is. Heves megye az ország lcgvilla- mosítottabb megyéje lett, több mint 50 községet kapcsoltunk be az autóbusz hálózatba, az ötéves terv ideje alatt, s a kétségkívül komoly lakásproblémák enyhítésére 3700 családiház épült. Sokat javult a megye dolgozóinak egészségügyi ellátottsága is. milliókat ruháztunk be kórházaink fejlesztésébe, öt év alatt 60 százalékkal emelkedett az orvosok száma. Az utóbbi 11 év alatt rendkívül komoly mértékben megnőtt népünk műveltségi színvonala. A felszabadulás előtt a felnőtt írástudatlanok száma meghaladta a 75 ezret, — napjainkig ezt lényegében felszámoltuk. Ebben az iskolaévben már 40,676 fiatal tanul megúj- hódott iskoláinkban. Hangsúlyozta Such elvtárs, hogy az elért eredmények, népünk anyagi helyzetének állandó javulása gyümölcsözően hatott a termelőmunkára is. A szocialista ipar termelése 1955- ben 1954-hez viszonyítva 13.6 százalékkal emelkedett, növekedett a termelékenység, s kedvezően, alakult az önköltség is. A 11 év nagy eredményei azonban nem jelenthetik azt, hogy nálunk nincsenek már hibák és hiányosságok. Nagyok és jelentősek a még előttünk álló feladatok, s ezek megoldásában — mutatott rá — igen nagy jelentőségű a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa. A kongresszus szellemének, útmutatásainak át kell hatniuk egész életünket, s ezek bői az útmutatásokból kiindulva, a dolgozók alkotó készségére támaszkodva meg kell gyorsítanunk a technika fejlesztését megyénk üzemeiben a mezőgazdaság vonalán. További erőfeszítéseket kell tennünk a mezőgazdaság kettős, de egységes feladatának megvalósítására, népünk életszínvonalának további emelésére, s ami ezzel összefügg népünk, hazánk erejének további növelésére. Az ünnepi beszédet a szovjet nép, a párt, a szocializmust, majd a kommunizmust építő szabad népek barátságának éltetésével fejezte be. Az ünnepi beszéd után ünnepi est következett, amelyen fellépett Bencze Miklós Kossuth-díjas, érdemes művész Mátyás Mária, kétszeres Kossuth-díjas, Udvardi Tibor érdemes művész, Tóth Miklós, a Magyar Álami Operaház tagjai, Ruttkai Ottó és Forgács Kálmán, az egri Gárdonyi Géza színház tagjai, a Suha—Cser- niczky együttes az egri járási kuiltúrház énekkara, az egri Közgazdasági Technikum növendékei, valamint a felsőtár- kányi népi együttes. Másnap délelőtt koszorúzás! ünnepségre gyűltek össze Eger város dolgozói a Népkertben, a szovjet katona szobránál, valamint a Vorosilov-téri szovjet hősi emlékmű előtt. A Népkertben Szabó Imre, a DISZ Heves megyei bizottság első titkára nyitotta meg a koszorúzá- si ünnepséget, s megnyitó szavai után a felsorakozott díszszázad előtt sorban vonultak a szoborhoz a párt és állami szervek, üzemek, intézmények és iskolák képviselői, hogy elhelyezzék a hála és a kegyelet koszorúját a szobor talapzatánál. Hatvanban ugyancsak kedden este 7 órakor a Közgazdasági Technikumban rendezték meg a város dolgozói ünnepségüket, amelyen Lini István, a technikum igazgatója, a helyi népfront-bizottság elnöke mondott beszédet. Utána a város kultúr- csoportjai adtak színvonalas műsort. Másnap délelőtt a város dolgozói megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. Gyöngyösön április 3-án este a honvédség tűzijátékkal nyitotta meg a fel- szabadulási ünnepséget. Április 4-én délelőtt fél 10 órakor a Fő-téren koszorúzási ünnepséget tartottak, ahová felvonultak a honvédség alakulatai is. Ünnepi beszédet Marosán Lajos, a városi pártvég- rehaj tóbizottság első titkára mondott. Délután gazdag sportműsor, este kultúrműsor szórakoztatta Gyöngyös város dolgozóit. Kékegtetőn az ünmár hagyományos hála- tüzet gyújtották meg április 4-én este 8 órakor a megye fiataljainak képviselői. A mintegy 800 fiatal vidáman, felszabadultan ünnepelte a nagy évfordulót, s a befutott staféta szalagokkal feldíszített botját átadva Oszipov elvtársnak, a szovjet követség inásodtitka- rának, valamint Baszkalov elvtársnak, a követség vezető munkatársának, arra kérte őket, hogy adják át üdvözletüket a lenini komszomolis- táknak. A tábortűz eloltása után Mátraházán gyűltek össze a résztvevők, ahol megtekintették a kultúrcsopoi-tok bemutatóit. A terméshozam tíz százalékos emelésével segíti az árvíz okozta terméskiesés pótlását a tarnaszentmiklósi Petőii TSz A tarnaszentmiklósi Petőfi termelőszövetkezet közgyűlésén arról határozott a tagság, hogy harcot indít a terméshozam tízszázalékos emeléséért, ezzel járul hozzá az árvíz okozta terméskiesés pótlásához. Határozatba foglalták, hogy gabonából holdanként két mázsával, kukoricából négy mázsával, rizsből két mázsával, cukorrépából tíz mázsával többet termelnek. A jó termés feltételét már most a tavasz- szal biztosítják. A gyengén telelt kétszáz katasztrális hold őszi búzán elvégezték a fej trágyázást. A tavaszi kalászosok magját is idejében elvetették. A negyven hold búza, a nyolcvan hold árpa és a negyven hold zab már csírázásnak indult a földben. Fejlesztik a szövetkezet egyik legjobban jövedelmező üzemágát, a rizstermelést is. A kihasznált rizsföldekből negyven holdat pihentetnek, helyette száz holdon létesítenek új rizstelepet. A s'övétkezet száz tagja — köztük negyven asszony —napok óta szorgalmasan dolgozik, hogy április 4-re befejezze a rizstelep földmunkálatait. A már eddig elkészült 70 holdas telepen megkezdték a szántást a gépállomás traktorai. Célul tűzték ki, hogy az idén első ízben zöldségtermeléssel is foglalkoznak. 15 holdon öntözéses kertészetet létesítettek, s ehhez már nevelik a palántákat. A termelőszövetkezet tagjainak számítása szerint gabonából az idén mintegy ezer mázsával, rizsből hatszáz mázsával termelnek többet az előirányzottnál. Terveik között szerepel az is, hogy az idén legalább tíz forinttal növelik az egy munkaegységre eső részesedést. Túlteljesítenék első negyedéves tervüket A felszabadulási munkaverseny utolsó napjaiban szép teljesítményekről, rekorderedményekről adtak számot jelentősebb ipari üzemeink. A Mát- ravidéki Erőmű dolgozói március 31-én délután 101.2 százalékra teljesítették havi tervüket, s még ezen a napon a három millió kilowattórás napi teljesítményért indultak harcba. Ezen a napon 3.250.000 kilowattóra villamosenergiát termeltek. Ilyen teljesítményt eddig hazánkban még egyetlen erőmű sem ért el. Az első negyedéves tervét pedig 102.16 százalékra teljesítette az üzem. A Gyöngyösi Szerszám és Készülékgyár is teljesítette április 4-i felajánlását. Márciws 28-án fejezte be negyedéves tervét 100.3 százalékos eredménnyel. A március havi terv állása 28-án már 100 4 százalék volt, a hátralévő három nap alatt pedig még három százalékos túlteljesítései tetézték meg eredményeiket.
