Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-07 / 28. szám
2 NÉPÚJSÁG 1958. április 7. szombat PÁRTÉLFT * Erősítsük a munkásosztály leg jobbjuival pártunk sorait A külpolitikai helyzet A francia külpolitika új irányzatai és Guy Mollet nyilatkozata — A tag és tagjelölt felvétel néhány kérdése a gyöngyösi pártszervezetekben — AZ ELMÚLT években a gyöngyösi pártszervezetek munkájának leggyengébb pontja a tag- és tagjelölt felvételi munka volt. Javulás csak a ve- zetöségválasztások előkészítése, illetve az új vezetőségek megválasztása óta tapasztalható. Alapszervezeteink közül jelenleg legnagyobb gonddal a Vas- és Fémipari és a 34. AKÖV V. pártszervezeteinél törődnek a tag- és tagjelölt felvétellel. Nemcsak a számszerűségre törekednek itt, hanem azt is figyelembe veszik, hogy a legjobb dolgozókat — ügyben a legfontosabb munkahelyekről — vegyék fel párttagoknak, illetve tagjelölteknek. De javulás tapasztalható olyan párt- szervezeteknél is. ahol az elmúlt három évben nem volt tagjelölt felvétel mint például a Szeszipari Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat és a Téglagyár pártszervezete. Mégis, ha alaposabban vizsgáljuk tagjelölt felvételi munkánkat, az elért eredmények ellenére még ma is komoly fogyatékosságokat tapasztalhatunk. Különösen nagy üzemeinkben a Váltógyárban a XII- es aknánál nem kielégítő a tagjelölt felvétel. Hiba van a mennyiségben, de hiba van a minőségben is. Pártszervezeteink nagyobb része nem veszi figyelembe a párttagság elosztását üzemük területén. A termelő üzemeknél is legkevesebb a párttagok száma a termelésben. Mégis jó néhány alapszervezetünk el-< sősorban nem a fizikai munkásokból. hanem az alkalmazottakból akarja erősíteni a párt- szervezetet. A TAGJELÖLT felvételi munka elhanyagolásának egyik oka hogy a munkát a legtöbb pártszervezetben a titkár egymaga próbálja végezni. A párt- szervezetek vezetőségei nem bízzák meg és nem kérik számon a terül tükön működő tömegszervezeteket, elsősorban a szakszervezeteket, és a DISZ-t. Nem foglalkoznak megfele ő- en a pártszervezetek vezetőségei a pártcsoportokkal a párt- csoportbizalmiakkal sem. A pártcsoportok nem kapnak olyan, határozott megbízatást, hogy egy-rgy pártonkivüli dolgozóval foglalkozzanak, neveljék. tanítsák, készítsék elő a tagjelölt felvételre. Komoly hiba az is hogy a tag- és tagjelölt felvételi munkát nem tervszerűen végzik az alapszervezetek. Sok helyen például egykét dolgozó kivételével nem tudják azt, hogy kik a legjobb dolgozók a vállalatnál, az üzemben. Vagy: ha egy-két dolgozó kéri tagjelölt felvételét, nem ritka, hogy az alapszervezetek vezetőségeinek fiókjaiban hever felvételi kérelmük több hónapig. A Váltógyárban például már januárban elő volt készítve három felvételi kérelem, de a pártszervezet vezetősége majd három hónap múltán vitte taggyűlés elé. Természetes, hogy a fenti hibákért a gyöngyösi városi pártbizottság is felelős. Egyrészt a mi munkánk sem volt tervszerű, másrészt pedig nem ellenőriztük megfelelően, nem kértük számon az alapszervezetek tag- és tagjelölt felvételi munkáját. A legsúlyosabb hiba talán az hogy a pártbizottság tagjai nem nyújtottak kellő segítséget az alapszervezeteknek ehhez a munkához. EZEK AZOK a hibák, amelyek gátolják, rendszertelenné, sokszor kapkodóvá teszik tagjelölt felvételi munkánkat. De gátolja az is, hogy nem kielégítő a felvett tagjelöltekkel való foglalkozás sem. A Központi Vezetőség határozata ellenére is még mindig nagy számban van pártszervezeteiiíkben egy évnél hosszabb idő óta levő tagjelölt. A hibák kijavítása érdekében alapszervezeteinknek az a legfontosabb feladatuk, hogy kollektív munkával és a tömegszervezetek bevonásával rendszeressé tegyék a tag- és tagjelölt felvételi munkát. Kísérjék figyelemmel az alapszervezetek vezetőségei a jól dolgozó pártonkívülieket és bízzák meg a pártcsoportokat, hogy segítsék elő e dolgozók politikai fejlődését. A pártszervezetek vezetőségei rendszeresen értékeljék a pártcsoportok ezirányú munkáját, segítsék, hogy azok a legfontosabb munkahelyekről, a legjobb do’go- zókat készítsék elő tagjelöltnek. Javítani kell pártszervezeteinknek a tagjelölt felvételi munkát, az érta'miségi dolgozók körében is. Üzemi és iskolai pártszervezeteinknek azon kell lenniök. hogy az erre érdemes értelmiségi dolgozókat felvegyék a'pártba. A városi párt- bizottság is a fentiek alapján az eddigieknél fokozottabb segítséget nyújt majd az alapszervezeteknek. A tag- és tagjelölt felvételi munkánk megjavításához is segítséget nyújt az SZKP XX. kongresszusa. Hruscsov elvtárs mondotta a Központi Bizottság beszámolójában: A helyi párt- szervezetek szervező munkájában komoly mulasztás, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a párt munkásmagvának növelésére. E HIBA nálunk még fokozottabb mértékben megtalálható. s kijavítása nálunk sem egy későbbi idő feladata. Már ebben az évben fordulatot kell teremteni e munkánkban, úgy hogy elsősorban a munkásosztály legjobbjaival erősítsük pártunk sorait. MAROSAN LAJOS, a gyöngyösi városi pártbizottság titkára Több segítséget vár a kouipolti Mi\DSZ szervezet Az elmúlt évben a községben nem volt MNDSZ szervezet, illetve csak papíron működött. Ezért januárban a községi pártszervezet vezetősége határozatot hozott a községi MN- ! DSZ szervezet létrehozására. A , szervezet megalakításában elsősorban a párttagok feleségei jártak elől jó példával, részben úgy, hogy maguk is beléptek, részben úgy, hogy másokat is beszerveztek az MNDSZ-be. így február 26-án, az alakuló gyűlésen mintegy 24-en vettek részt. A párt&ervezet tovább segített, s törődött az új szervezettel, aminek erdménye, hogy jelenleg az MNDSZ-nek 125 tagja van. Március 4-én az MNDSZ ünnepi gyűlést szervezett, amelyen közel másfélszáz asszony vett részt. S bár meghívót küldtünk a járási és megyei MNDSZ elnökségnek is, egyik helyről sem jöttek. Pedig a segítség elkelne az új szervezetnek, az új vezetőségnek. Arra kérjük a megyei, illetve a járási MNDSZ elnökségen dolgozókat, hogy látogassanak ki hozzánk gyakrabban, s nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy az újjáalakult MNDSZ szervezet a mi községünkben is még jobb munkát végezhessen. Strider József községi pártszervezet titkára. KÖZÖS ERŐVEL A kései tavasz miatt rövi- debb idő alatt, jobb minőségben kell elvégezni a tavaszi mezőgazdasági munkákat, hogy az esetleges kedvezőtlen időjárás ellenére is biztosítsuk a terméshozamok három százalékos növelését. E munkák sikeres elvégzése érdekében a városi párt vb, valamint a városi tanács közösen tanácskozásra hívta össze a Hatvanban dolgozó traktoristákat, brigáave- zetőket, közösen megbeszélték a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatokat, valamint a termelőszövetkezetek fejlesztésének tennivalóit. A tanácskozáson mintegy 22 traktoros vett részt, akik helyes javaslatokkal segítették az értekezlet munkáját. A jobb munka eredményeként termelőszövetkezeteink a múlt évben is, de különösen az idén fokozottabban igényt tartanak a gépállomás munkájára. A gépi munka előnyeit, jelentőségét felismerve, a talajmun- kákat teljes egészében, a növényápolás, aratás, sz^nabeta- karítás zömét gépekkel akarjuk biztosítani, erre már a szerződést is megkötötték. Többek között mintegy 180 kh négyzetes*kukoricavetést és ennek gépi kapálását tervezték be termelőszövetkezeteink. A gépállomások dolgozóira, illetve traktoristáira nagy feladat hárul. Munkájukkal nagyban elősegítik, vagy esetleg hátráltatják a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ha jó munkát végeznek, akkor a termelőszövetkezetek nagyobb eredményt érnek el, gazdaságilag erősebbek lesznek, nagyobb jövedelmet biztosítanak a tagoknak. A termelőszövetkezetek magasabb jövedelme, a többtermés a traktoristák jövedelmét is növeli. Az értekezleten megbeszélték, most a legfontosabb feladat az, hogy minden percet kihasználjanak, állandóan járják a határt, s ahol lehet, megkezdjék a munkát. Jobb munkaszervezéssel biztosítani tudják, hogy a gépek a műszaki normát naponta teljesítsék, sőt túlteljesítsék. A termelőszövetkezeteken kívül a gépállomások segíteni fogják az egyénileg dolgozó parasztokat is. A brigádvezető számba veszi, hogy erejükhöz mérten mit tudnak elvégezni az egyéni parasztoknak. A hatvaniak azt várják a gépállomás dolgozóitól, hogy tudásukhoz mérten, fáradságot nem kímélve, közös erővel segítsék a Központi Vezetőség júniusi határozatának végrehajtását. Baki Sarolta Hatvan, városi párt vb. Az Us News and World Report legújabb számában közli Guy Mollet francia miniszterelnök nyilatkozatát. Az amerikai hetilapban közölt nyilatkozat jellegzetes vonása, hogy bár hangoztatja a francia külpolitika alapelveinek változatlanságát, mégis számos kérdésben nemcsak egyszerűen módszerbeli változtatásokat ajánl a nyugati vezető körök számára. hanem bizonyos szempontból magában a politikába* is módosításokat ajánl így például Guy Mollet azt mondotta, hogy a francia kormány megkísérli megváltoztatni * szövetségesek magatartását és példaként a német egység kérdését hozta fel. Véleménye szerint a nyugati hatalmak, főleg az Egyesült Államok ezen a téren taktikai hibát követtek el a Szovjetunióval szemben. F taktikái hiba abba* foglalható össze, hogy Németország újraegyesítését a fegyverkezés időszakában próbálták tető alá hozni, holott a leszerelés előzetes megvalósítása jóval kedvezőbb feltételeket teremtene Németország újraegyesítéséhez, sőt — mint mondotta — „a Szovjetunió csak a világméretű leszerelés keretében fogadhatja el Németország egyesítését“. A leszerelés kérdésével kapcsolta össze Mollet az európai biztonság megvalósítását is és kijelentette, hogy a biztonság keretében Németország egyesítése kevésbé lesz nehéz feladat. Ez a fogalmazás arra enged mutatni, hogy a francia kormányfő az európai biztonság és a német egység sorrendiségének kérdésében a Szovjetunió álláspontjához közeledett. A leszereléssel kapcsolatban óvatosan ugyan, ds bírálta az amerikai leszerelési javaslatot és helytelenítette az Egyesült Államok képviselőinek kételkedő magatartását a szovjet javaslatokkal szemben. Ez a magatartás szerinte azt eredményezheti hogy a nyugati közvélemény ezt fogj* mondani: „íme, a Szovjetunió békét akar, az Egyesült Államok viszont nem”. A francia miniszterelnök bírálta az Egyesült Államok úgynevezett segélynyújtási módszereit, különösen az ázsiai országok esetében. ,.Az amerikaiak, úgy látszik, nem ismerik azt a régi latin közmondást, hogy az ajándékozás módja fontosabb, mint maga az ajándék” — mondotta Mollet, majd párhuzamot vont a nyugati hatalmak és a Szovjetunió segélynyújtási módszerei között és ezeket mondotta: „Jobb keveset adni és viszonzásul semmit sem követelni, mint sokat adni. de elvárni az ellenszolgáltatást”. A szocialisták vezette francia kormánynak Mollet kijelentései szerint egyáltalán nem áll szándékában megbontani a szövetséget az angolokkal és az amerikaiakkal, de eltökélt szándéka, hogy megmondja nekik: „Ha így folytatjuk, akkor elveszítjük a játszmát”. A francia miniszterelnök ezzel kapcsolatban kitért arra is. hogy a nyugati hatalmak tévedéseket követtek el Közép-Keleten „Mindegyikük meg akarja védeni saját olaját — mondotta — s közben a legjobb úton vannak afelé, hogy lángba borítsák az egész Közép-Keletet.” Guy Mollet nyilatkozata, összevetve Pineau francia külügyminiszter március 2n nyilatkozatával, arra mutat, hogy a miniszterelnök óvatosabban és kétértelműbben fogalmazta meg a francia kormány véleményét a nyugati hatalmak általános politikájáról de ködösebb kifejezései valójába* ugyanazt a törekvést fejezik ki, mint a külügyminiszter világosabb kijelentései Ez a törekvés abban foglalható ösz- sze. hogy a francia kormány a nemzetközi helyzetben mutatkozó új jelenségek és új irányzatok reális értékelésével elérkezettnek látja az időt egyrészt az eddiginél függetlenebb francia külpolitika kidolgozására, másrészt pedig nyugat általános külpolitikájának a valóságos helyzet tényétnek megfelelő felülvizsgálására. % A Német Szociáldemokrata Párt üdvözli a Szovjelunió leszerelési javaslatait A Német Szociáldemokrata Párt hivatalos sajtószolgálata legutóbbi kiadásában üdvözölte a Londonban előterjesztett szovjet leszerelési javaslatokat. A sajtószolgálat hangsúlyozza, hogy a szovjet javaslatok tanulsága szerint a Kelet és Nyugat leszerelési elképzelései között nagyfokú közeledés jött létre és ez reális alapot nyújt a nagyhatalmak megegyezéséhez, A bonni kormány szóvivője eddig nem Volt hajlandó véleményt nyílvánítani a Szovjetunió új leszerelési javaslatairól. DOLGOZÓ népünk hatalma a felszabadulás óta eltelt 11 év alatt megszilárdult. A hatalom szilárd alapját a társadalmi tulajdonba vett termelőeszközök és a politikai harc biztosította A hároméves terv és az első ötéves terv sikeres megvalósítása során népgazdaságunk új létesítményekkel, gyárakkal, üzemekkel bővült. Ezt a fejlődést visszatükrözi Heves megye is — ebben az időszakban épült fel a Gyöngyösi Váltó és Kitérőgyár, a Gyöngyösoroszi Ércelőkészítőmű, az Egri Forgácsolóüzem, járásainkban gépállomások, állami gazdaságok létesültek, a községekben és a városiakban pedig új áruházak, egy sereg kiskereskedelmi és földművesszövetkezeti bolt nyitotta meg kapuit. Hazánkban — a falusi ki- zsákmányolókat leszámítva — megszüntettük a tőkés tulajdont. Ma zömében az állami, a szövetkezeti tulajdon révén kell biztosítanunk a lakosság növekvő igényeinek kielégítését, az életszínvonal emelését. A társadalmi tulajdon jelentőségét tehát éppen az emeli ki, hogy az állami, szövetkezeti szektorok termelésének fokozásával érhetjük csak el a szocializmus felépítését, a dolgozók gondtalan jövőjének biztosítását. Ezért különös gonddal kell őriznünk, óvnunk a nép vagyonát, a közösség tulajdonát, mert ez a mi anyagi jólétünk forrása. A társadalmi tulajdon tokozott védelméért Ezeket írja elő a Magyar Népköztársaság Alkotmánya 29. §-a is minden magyar állampolgárnak: „A Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon megszilárdítása, a Magyar Nép- köztársaság gazdasági erejének fokozása.” A társadalmi tulajdon védelmének jelentőségét felismerte az a sok száz és ezer dolgozó, aki egy-egy kirívó hiba, hiányosság, visszaélés feltárása érdekében a párt, a tanács és egyéb állami szervekhez fordult beadványával, levelével. Csak a Belügyminisztérium Heves megyei Főosztályának panaszirodájához egy év alatt több, mint 500 ilyen irányú bejelentés érkezett; a vizsgálatok során gyakran felderítettük a társadalmi tulajdon kárára elkövetett kisebb-nagyobb visz- szaéléseket. Mindez azt bizonyítja, hogy a becsületes dolgozók zöme elítélik azokat, akik a nép vagyonát elherdálják, hanyag, felületes munkájukkal elpocsékolják, A KÖZELMÚLTBAN több ízben lepleződtek te kártevők, a nép ellenségei, akik szervezetten fosztogatták a társadalmi tulajdont. A kártevés és a vagyoni előny hajszolása vezette Bárdos kulákot és társait az elmúlt év őszén, amikor mázsaszámra vásárolták fel a cukrot a dolgozók elől, hogy műbőrt készítsenek és azzal üzérkedhessenek. Cselekményüket az is súlyosbítja, hogy a hamisított borral való üzérkedésen kívül a közellátás rendjét is zavarták, nyugtalanságot, elégedetlenséget próbáltak okozni a lakosság körében. Hasonló cél vezette a Gyöngyösi Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatnál garázdálkodó, ellenséges elemekből összeverődött tolvaj bandát is. Mázsaszámra lopták a nép elől a húst, a zsírt és felvágott árut. Arra számítottak, hogy a dolgozók az ellátási nehézségek miatt népi demokratikus rendszerünket fogják okolni, s ugyanakkor fényűző életmódot biztosítanak maguknak. Jogosan írták nyílt levelükben a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár dolgozói, hogy az ilyen elvetemült éiősdiek a legsúlyosabb büntetést is megérdemlik. Az ellenség aljas céljai érdekében gyakran a nem elég öntudatos dolgozókat is felhasználja. Rábírja őket arra, hogy velük együtt lopjanak, harácsoljanak. Jellemző példa erre az Éger és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 60-as számú festékesboltjában leleplezett visszaélés. Az itt meghúzódó volt nagykereskedő ösztönzésére szövetkeztek a megtévesztett dolgozók és árdrágításokat, csalásokat követtek el. A hanyagság, felületesség is súlyos károkat okozhat a nép vagyonában. Bár az 1950. évi 24. tvr. a társadalmi tulajdon fokozott védelmét írja elő és súlyos büntetéseket helyez kilátásba azok ellen, akik hanyagságból, gondatlanságból károsodást idéznek elő államunk szövetkezeti, közületi vagyonában. erről mégis sokan megfeledkeznek. Gyakori, hogy sok boltkezelő, raktárkezelő hanyagul, felelőtlenül tárolja az árukat és emiatt azok megromlanak, tönkre mennek. Nem ritka eset, hogy gondatlanságukkal több tízezer forintos kárt okoznak felelőtlen személyek. Ilyen eset fordult elő a közelmúltban a Gyöngyösoroszi Ércelőkészítőműnél, ahol a tűzrendészet! szabályokat semmibe véve, olajjal próbálták a tüzet feléleszteni és a felrobbanó olajtól az egész kompresszorház leégett. A TÁRSADALMI tulajdon kárára elkövetett visszaélések vizsgálata során csaknem mindenütt az is kiderült, hogy a bűnös visszaélést elősegítette a megfelelő ellenőrzés hiánya, az ellenőrző közegek felületes, formális tevékenysége. Nem egy helyen, mint a Gyöngyösi Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatnál, az Eger és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 53. sz. árudájában elkövetett nagyarányú visszaéléseket éppen az ellenőrökkel közösen, velük szövetkezve követték el. Jólétünk, felemelkedésünk útján csak akkor tudunk előrehaladni, ha a megye minden dolgozója szívügyének tekinti a közvagyon megvédését. Ne tűrjük tétlenül, hogy bárki is büntetlenül herdálja, fosztogassa a nép vagyonát. Ahol csak észleljük, emeljük fel tiltakozó szavunkat és minden becsületes dolgozó pellengérez- ze ki azokat, akik kezet mernek emelni jólétünk forrására, a társadalmi tulajdonra. Népgazdaságunkat súlyos károk, elemi csapások érték tavaly és az idén. Ez még inkább arra kötelez bennünket, hogy még fokozottabban védjük a társadalmi tulajdont. Joggal várja el államunk, hogy minden vállalat, üzem, intézmény vezetője a maga területén tegye meg a szükséges intézkedéseket a fosztogatások megakadályozására. Távolítsák el azokat a személyeket fontos beosztásokból, akik kártevő magatartásuk miatt arra méltatlanok, alkalmatlanok. Szüntessék meg a bűncselekményeket előidéző körülményeket, szigorítsák meg az ellenőrzést. Teremtsenek olya* légkört a dolgozók körében, hogy megvessék azokat, akik sikkasztással, csalással, lopással próbálnak jogtalan vagyoni előnyökhöz jutni. AZ IGAZSÁGÜGY, ae ügyészség és a belügyminisztérium szerveinek feladata, hogy még fokozottabb éberséggel őrködjenek a társadalmi tulajdon felett. A Szovjetunié Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a szovjet nép előtt álló feladatok megvalósítása érdekében feladatul tűzte ki, hogy maximálisan fejleszteni kell a szocialista demokratizmust és minden erővel meg kell szilárdítani a szovjet törvényességet. A Központi Vezetőség március 12-13-i ülésén elhangzottak is a szocialista törvényesség további megszilárdítását tűzték ki feladatul. De az erre hivatott szervek a szocialista törvényesség betartásán és betartatásán kívül a jövőben még fokozottabban tesznek majd eleget a párt és a kormány felhívásának és keményen lesújtanak azokra, akik kezet mernek emelni a nép vagyonára. MÜLLER GYULA, áv. őrnagy, a B. M. Heves megyei főosztály vezetője
