Népújság, 1956. április (27-34. szám)

1956-04-21 / 32. szám

4 NÉPÚJSÁG 1956. április 21. szombat (Jaj, de szépen muzsikálnak... Van egy nagyon kedves emlékem — egy délelőtt a járási kultúrházban. Meghallottam, hogy prímásversenyt tartanak, elmentem. In­kább csak kíváncsiságból — milyen lehet az a prímásverseny? Ezt egyébként nem sikerült megtudnom sem akkor, sem azóta. A kihívot­tak levelet küldtek maguk helyett, s a levél­ben — különféle megokolásokkal — vissza­utasították a kihívást. Mintegy harmincán gyűltek össze, meghí­vott közönség, zeneértők. Hogy ne oszoljanak szét üres kézzel, — azazhogy füllel — a jelen­levő Suha—Csemiczky zenekar rögtönzött egy kis műsort. Magyar nó­tával kezdték. Jajongtak a hegedűk, búgott a zongora, annyi erő és érzés áradt a játékból, hogy én, aki sohasem szerettem ezt a műfajt, megigézve hallgattam a dallamokat Mire népda­lokra került sor, megfe­ledkeztem mindenről a világon. Nem is tudnám elsorolni, mi mindent játszottak még azon a délelőttön. Csak azt tudom, hogy volt közte Liszt, operarészletek, tánczene, operett — és egyikre sem lehetett azt mondani, hogy ,.no, ehhez jobban értenek”, vagy: ez bizony nem megy nekik....” Ehelyett azt gondolta az em­ber: szó se róla, minden zene — zene. Ha jó, és jól adják elő. Akkor még inkább csak hírből ismertem a Suha—Csemiczky zenekart, ez volt velük az első találkozásom. De olyan találkozás volt, amilyet nem igen felejt el az ember. Élmény. Ahogy visszagondolok, tisztán látom magam előtt Suha Pál feszült, keskeny arcát, a zon­goránál könnyedén, egyenes háttal ülő Cser- niczky Dénesi, Suha Kálmán komoly, szabá­lyos vonásait, s a másik két Suha-testvért, Fe­rencet és Istvánt — úgy, ahogy akkor először lát­tam, hangszerükkel szinte összenőve, a zene bűvös áramkörében, amely láthatatlan suga­raival összetartotta ötü- ket. Azóta már sokszor láttam és hallgattam őket. Többnyire a Park csebniczky Dénes Szálló éttermében, ahol esténként játszanak, s ahol estéről estére épp­oly változatos műsort adnak, mint azon a rög­tönzött kultúrházi bemutatón. Tudok róla, hogy játszanak nagyzenekari műveket — Erkel: Hunyadi László nyitányát, Beethoven V. szimfóniájának első tételét — áthangszerel ve a saját erőikre. Halottam azt is, hogy a Magyar Rádió zenei osztálya meg­SUHA PÁL SUHA KALMAN rótta őket, amiért Beethovent játszanak „bor­júpörkölt mellett.” A „Népművelés” folyóirat vitát rendezett ezzel kapcsolatban s a vita a zenekart igazolta. Nem tudom, milyen érvek hangzottak el mellettük és ellenük, csak azt tu­dom, hogy „borjúpörkölt mellett” éppoly élvezet­tel hallgatom a szép mu­zsikát, mint egy hang- versenyterem templomi csöndjében, s talán má­sok is így vannak vele. Szép ég ízléses a tánczenéjük is. A szoká­sostól eltérően, túlnyomórészben vonós hang­szerekre épül, ahogy nálam avatottabbak mondják, a szimfónikus zenéhez közeledik. Annyi biztos, hogy az embereknek tetszik. Egy idősebb füzesabonyi nénike azt mond­ta egy műsoruk után: „Jaj, lelkem, de szépen muzsikálnak....” Ezek az egyszerű, kedves sza­vak ugyanazt az érzést fejezik ki, amely min­denkiben felbukkan a Suha—Cserniczky-ze- nekar egy-egy hangversenye, ismeretterjesztő előadással egybekötött műsora után. Mert nem csak „borjúpörkölt mellett” játszanak, hanem kultúrházakban, diákotthonokban, kór­házakban is, városban és faluban, a megyében és a megyén kívül. Mindenütt, ahová eljut­hatnak, ahová hívják őket, ahol zeneszerető emberek vannak. És nem egyszer társadalmi munkában. Mint ahogy abból sincs anyagi hasznuk, hogy két egri műkedvelő zenekart támogatnak. Néhány héttel ez­előtt, az április 4-i ün­nepségek alkalmával a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel jutalmaz­ták az együttes tagjait. Az ország első zenekara, amelynek minden tagja küiön-külön kitüntetést kapott. Nem csekély do­log. Azt mutatja, hogy nem csak megyénk, ha­nem az ország is meg­becsüli őket. Megbe­csülte azzal is, hogy tavaly kétnapos bemuta­tóra Budapestre hívta az együttest s a bemu­tató végeztével felajánlották nekik: maradja­nak a fővárosban. A négy Suha-test- vér és Csemiczky Dénes úgy döntött: nem hagyja itt egri közönségét. A megyében nagyobb szük­ség van rájuk. Most, ki­tüntetésük alkalmával ezért külön is köszönt­jük őket. És kérjük, hogy játszanak továbbra is ilyen szépen, lelkesen, ihletetten szórakoztassák az embereket és fejlesz- szék a zenei ízlést; a műveltséghez vezető út egyik lépcsőfoka ez. (a- a.) SUHA ISTVÁN SUHA FERENC Ifjúsági kulturális seregszemle Detken NAGY a sürgés-forgás a detki gépállomáson. Nem min­dennapi esemény játszódik le, most tartják a Hámán Kató ifjúsági kulturális seregszemle körzeti bemutatóját Már a dé­li harangszóra csaknem min­denki a gépállomás körül van. Szereplők, hozzátartozók, szü­lők és tanítók. Szinte .nemzet­közi” jelleget ad a tarka, szí­nes népviseletben, jelmezek­ben megjelenő kultúrcsoportok tánc- és énekegyüttesek soka­sága. Ludas, Nagyíüged. Hah- majugra, Karácsond, Visonta és a házigazda szerepét be­töltő Detk kultúrcsoportjai vesznek részt a mai bemuta­tón. Mind iskolások, úttörők. Olyanok, akik talán először most szerepelnek közönség előtt, hogy bizonyítékát adják annak, hogy egy olyan világ- oan nőttek fel, amelyben a kultúra a dolgozó nép köz­kincsévé vált. Fél kettőkor már zsúfolásig megtöltötte a közönség a ter­met. Még állóhely sem álcád. A zsűri tagjai, a járás küldöt­tei, a helyi tanács képviselői is elfoglalják helyeiket, hogy majd eldönthessék, melyik csoport vesz részt Gyöngyösön a járási bemutatón. A VILLANY kialszik, az iz­gatott zsibongás elhal és Bo- lyos elvtárs üdvözlő szavai után megkezdődik a sereg­szemle. Elsőnek Ludas szín­játszói mutatják be „Csipke­rózsika” és „Csongor és Tün­de” egy-egy jelenetét. Majd a nagyi ügediek énekkara és szín­játszói szerepelnek. És sorra peregnek a számok, szavalat, énekkar, tánccsoport egymás utná aratják a közönség tap­sait .elismerését. A zsűri ne­héz helyzetben van. hiszen minden csoport és egyéni szám arról tanúskodik, mindenki tudása legjavát és teljes szívét adja bele produkciójába Nagy sikert arat Visonta színeiben szereplő úttörő leányka Vér- nai Zseni versével, bár lát­szik, hogy erejét meghaladó feladattal bízták meg. A detki bemutató nemcsak fiataljaink rátermettségét iga­zolta, hanem azt is: mennyire óvatosan és körültekintően kell megválasztani a bemuta­tandó jelenetet, táncot, vagy énekszámot. Példáúl Kará­csond nem kisebb feladatot vállalt magára illetve szavaló­kórusára mint Arany János Walesi bárdok című balladájá­nak előadását Erejüket meg­haladta ez a feladat, nem volt helyes a műsorválasztásuk. Viszont kitűnő volt a kará- csondi fiatalok magyar és ro­mán tánca Méltán érdemelték ki a detki ének- és tánccso­porttal együtt a zsűri döntését mely szerint részt vehetnek majd a járási bemutatón. To­vább jutott a ludasi általános iskola színjátszó, csoportja a .Csongor és Tündé”-vel és a nagyfügediek kitűnő, fegyel­mezett énekkara is. Végeredményben jól sikerült és sok örömet okozott a detki seregszemle szereplőknek és nézőknek egyaránt. Még azok a szépséghibák sem tudták le­rontani az összhatást melye­ket a nem éppen szerencsésen megválasztott műsorszámjok okoztak. Ilyen volt például a detkiek színjátszó csoport­jának bemutató jelenete, amit a bejelentő így konferált be: „most egy jelenet következik arról, hogy hogy nem 6zabad a szülőknek az iskolát segíte­ni. Nos, igen, A szándék nem vitás, de előadhatatlan tréfa melyet még a „háziak” sovi­nizmusa és tapsa sem tudott megmenteni. Tele nyakatekert ,.poenek”, melyben a tréfa író­ja még attól sem retten visz- sza, hogy egy troli ütközőjére ülteti a „rosszcsont” gyerme­ket. Nehéz lehet, hiszen a tro- linek nincs is olyan ütközője, melyre fel lehetne ülni (dra­maturg elvtársak, ejnye-ej- nye...) Tréfán kívül: szomorú, hogy ezt a darabot 1956-ban kiadták és az MNDSZ kiadá­sában a „Nemzetközi Nőnap” műsorfüzetében meg is jelen­hetett. VÉGÜL IS azonban mindent egybevetve, örömmel és jó ta­pasztalatokkal búcsúzunk a detki gépállomástól. Mindenki tanult valamit. Az itt szerzett tapasztalatokat biztosan jól használják fel mind a sze­replők, mind a nevelők, okta­tók. Kovács Tibor st JN a p tár Április 21: 1799-ben született Táncsics Mi­hály. Április 22: 1870-ben született V. I. Lenin, a nemzetközi munkásmozgalom és a szovjet nép nagy vezetője. Április 23: 1893-ban született Zalka Máté, a spanyol szabadságharc legendás­hírű tábornoka. 1616-ban, 340 évvel ezelőtt halt meg William Shakespeare, a vi­lág egyik legnagyobb drámaírója. 1616-ban, 340 évvel ezelőtt halt meg Miguel de Cervantes, Don Quiote hires szerzője. — SASDI SÁNDOR: Nyolc hold föld című színművét adja elő az ostorosi MNDSZ és a DISZ színjátszó kultúrcsoportja május 1-én- (Király Miklósné.) — KEREKHARASZTON megkezdték az 1956. évi köz­ségfejlesztési terv végrehaj­tását. A tanácsülés a község- fejlesztési alapból 5000 fo­rinttal segíti az újonnan meg­alakult sportkört. A fiatalok iársadalmi munkával járul­tak hozzá a sportpálya rend- behozásához, — A MŰVÉSZI fényképezés­ről tart előadást Hevesi Sándor főmérnök április 23-án délután fél 6-kor a Ped. Főiskola fizi­kai előadójában. Az előadás keretében műemlékeket, váro­sokat, tájakat, mutatnak be vetítettképes előadáson. — MEGYÉNK tiszamenti ré­szein megkezdődött a rizs ve­tése. A tiszanánai Petőti Ter­melőszövetkezet szerdán látott munkához és eddig már több mint 50 holdon vetette el a rizst. A szövetkezet tagsága úgy határozott, hogy hamarosan be­fejezik a rizs vetését. — BEFEJEZÉSHEZ köze­ledik Visontán a kultúrház építkezése. A tanácstagok az általuk megszavazott község­fejlesztési terv végrehajtásá­ban már itt is példát mutat­tak. Gyalog és fogatmunká­val segédkeznek, hogy az építkezést minél hamarabb befejezhessék. — A GYÖNGYÖSI MÁV Ki­térőgyártó Üzemi Vállalat ápr. 38-án a dolgozók kívánságára ismét bemutatja az ..Igazgató úr nevenapja“ című előadást. Ez az előadás a Landler Jenő kulturális seregszemlének dön­tője lesz. (Berger József.) — AZ ELMÚLT héten az Állami Könyvterjesztő bolt­jaiban 66 új könyv érkezett. Köztük Maupassant elbeszéléL sei, Thomas Mann: Szélhá­mos, Jókai: Kárpáti Zoltán cí­mű könyvei is. — TARNALELESZEN az út­törők irodalmi szakköre pályá­zatot hirdetett. A pályázatot április 4-én értékelték. Az első díjat Kovács Edit VII. osztályos tanuló Szülőföldem című ver­sével. a II. díjat Kovács cs. Já­nos VII. osztályos Elbeszélés cí­mű novellájával, HL díjat Ko­vács k. Ignác VII. osztályos Bálint bátyám szökése című el­beszélésével nyerte meg. (Simon István) — A HÁMÁN KATÓ ifjúsági kulturális seregszemle kör­zeti és járási bemutatóját áp­rilis 22-én Recsken, Kiskö­rén, Bélapátfalván, Ludason és Domoszlón tartják meg. — NÉGYZETESEN vetik a kukoricát a tarnaszentmikólsi gépállomás kerületeihez tartozó termelőszövetkezetekben. Ott dolgozik már a négyzetbevető gép a tiszanánai Vörös Csillag, a tarnaszentmiklósi Petőfi és a kiskörei Dózsa szövetkezetek földjein is. A kiskörei Dózsá­ban eddig már 26 holdon vetet­ték el négyzetesen a hibrid ku­korica vetőmagot. — A GYÖNGYÖSI Vak Boty- tyán gimnázium 30 tanulója részt vett a Gyöngyösi Tégla­gyár árvíz-műszak munkájá­ban. Az elmúlt hetekben meg­takarított forintjaikkal, most pedig szorgalmas munkájukkal segítették az árvízkárosultakat. — AZ EGRI JÁRÁS közsé­geiben működő MNDSZ szer­vezetek kormányunk felhívásá­ra nagy segítséget nyújtottak az árvízkárosultaknak. Különö­sen dicséretet érdemel az eger- csehi bányatelep! MNDSZ, ahol nagymennyiségű ruhaneműt gyűjtöttek az árvízkárosultak részére. FILM: CSAVARGÓ A gyöngyösi Szabadság Filmszínház április 21—25-ig hindu filmet, a „Csavargó”-t mutatja be. Ez a film a Szov­jetunióban megtartott fesztiválon kivívta a dolgozó töme­gek tetszését. A film chaplini kifejező elemekkel szövi át az életből vett megfigyeléseket. Egy súlyos bűnnel vádolt fiatalember áll a bíróság előtt, aki nem egyszer volt már börtönben. Védője, egy fiatal ügyvédnő, elmondja a tárgya­láson a csavargó élettörténetét. Ez pereg le a néző előtt. A film izgalmas, kalandos története mellett mély és emberi. FT)OZlK Pf)ŰSORA Egri Vörös Csillag: Április 21—25: Első szerelem (francia). Április 22-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Bátor emberek (szovjet). Egri Bródy Sándor: Április 21: Egy éjszaka a Mont Blancon (osztrák). Április 22—25: Rákhalászok (ja­pán). Egri Béke: Április 21—23: Buksi megkerül (csehszlovák). MŰSORI: Április 21. szombat: Egerben, este 7-kor: Lenin emlék- ünnepély. Április 22. vasárnap: Egerben, délután 2-kor: Leány­vásár. (25. előadás.) Este 7-kor: Leányvásár. Április 23. hétfő: Egerben, fél 6 és fél 9 órai kez­dettel: Csak egy evőkanállal. Egri Szabadság: Április 21—22: Királylány a fele­ségem (francia). Gyöngyösi Szabadság: Április 21—25: Csavargó (hindu). Április 22-én, vasárnap délelőtt matiné: Kaland Marienstadtban (csehszlovák). Április 22-én, vasárnap délelőtt matiné: Ifjú szívvel (magyar). Gyöngyösi Puskin: Április 21—23: Eltűnnek a kísér­tetek (szovjet). Hatvani Vörös Csillag: Április 21—25: Tavasz (jugo­szláv). Április 22-én, délelőtt 11-kor ma­tiné: Gyanú. Füzesabony: Április 21—24: Zsongó melódiák (német). A Vidám Színpad művészei Egerben Az április 16-ra hirdetett Sze­rencsés szerelmesek című műsor helyett, a budapesti színházak műsorváltozása miatt április 23- án hétfőn este fél hat és fél ki­lenc órai kezdettel a Vidám Színpad művészei „Csak egy evőkanállal“ címmel tartják meg előadásukat. Az előadáson sze­repelnek Turay Ida, Sennyei Vera, Alfonzó, Mikes Lilla, Vio­la Mihály, Rozsos István, Hlat- ky Iíászló,, Antal Lívia és Lő- rinczi Pál. Az április 16-án megváltott jegyek érvényesek. Színházi hírek — 2-5. előadásához érkezett a Leányvásár Egerben. Következő bemutatójára május 3-án kerül sor, mikor is Leonov: Aranyain- lóját mutatják be hazánkban először. A Leányvásár sikeres előadása után az egri Grádonyi Géza színház Hellmann* Álarc nélkül című színművét adja elő, melyet eddig is nagy sikerrel játszottak a megyében. — A Két évi mátkaság rádió- közveztítése után több levél ér­kezett a színház igazgatóságához, amelyben kérik, hogy a darabot küldjék el, mert egyes kultúr- csoportok játszani szeretnék. Legutóbb a csehszlovákiai Pár­kányban működő magyar kultúr- csoport fordult ilyen kéréssel az egri Gárdonyi Géza színházhoz. Kitüntetések Az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnöke, a testneve­lés és a sport terén végzett ki­emelkedő munka jutalmául Bocsi Gyulának, a Pétéreásárai KSK el­nökének, a Testnevelés és Sport Érdemes dolgozója kitüntető jel­vényt adományozta. Tizenötezer példányban jelent meg az országos mezőgazdasági kiállítás részvételi és bírálati szabályzata Az ország legjobb nagyüzemi gazdaságai és egyéni termelői az állatenyésztésben végzett jó mun­kával, a múlt évben elért eredmé­nyek növelésével, lelkes munka­versennyel készülnek az idei orszá­gos mezőgazdasági kiállításra. So­kan máris bejelentették, hogy részt vesznek a kiálltáson, nehogy elmu­lasszák az április 30-1 jelentkezési határidőt. Tekintettel a nagy ér­deklődésre, a kiállítási iroda Igaz­gatósága tizenötezer példányban kiadta a kiállítás részvételi és bí­rálati szabályzatát. Az ötven olda­las füzet részletesen ismerteti az általános tudnivalókat a kiállítás­ról, a részvételi feltételeket, a je­lentkezés módját, a termények és állatok szállításának módozatait, valamint a díjazásokat. Az ismer­tető a megyei tnácsok mezőgazda- sági igazgatóságán, valamint a já­rási és községi tanácsokon dljmen- I tesen áll az érdeklődők rendelke- 'zésére. Híres emberek . . . IV. Múlt heti rejtvényünk megfejté­se: Rimbaud, Uhland, Szpenszer (Spencer), Lenau, Álmodik a nyo­mor, Neruda, Énekek éneke, Stein (Charlotte), Leconte de Lisle, Ulysses, Dadaizmus, Martlalis, Iby- kos, Lope de Vega, Leopardi, Ars ama torta, összeolvasva: Ruszlán és Ludmilla. A vereeny állása lapzártáig: 1—2. Varga Istvánné és Ambrus József- né. Eger 55.5 pont; 3—6. Oaál Mik­lós, Füzesabony, Hajós Gyuláné, Szered! Mária, Eger 55 p; 6. Híd­végi Anna, Eger 53.5 p; 7—6. Böjtbe Éva és Vlncze Ottó, Eger 53 p; 9. Petrám Katalin és Valéria, Eger 52 p; 10. Szikora Éva, Hatvan 47.5 ps 11. Mészáros Katalin és Karácsony József, Hatvan 47 p; 12. Mosánszky Márta, Eger 46.5 p; 13. Helmberger Lajos, Eger 46 p; 14. Tamai Me­litta. Apc 45.5 p: 15. Bradács Mik­lós. Apc 44.5 pont. A rejtvényben, sajtóhiba követ­keztében a 13-ik pontot tévesen adtuk meg, ezért ez nem számí­tott bele az értékelésbe. A negyedik fordulóban híres tu­dósok, fölfedezők kerünek sorra. 1. Norvég sarkkutató, a Déli Sarkon vezetett expedíciót. 2. A léghajó feltalálója. 3. Német tudós, a penicillin föl­fedezéséig szinte pótolhatatlan ! gyógyszer megalkotója. 4. A klasszikus fizika legnagyobb 1 tudósa. 5. Amerikai feltaláló. 6. Nagyjelentőségű modem dia­gnosztikai segédeszköz feltalálója. 7. Az elektromosság felfedezője. 8. Közhasználati cikkünk ma­gyar feltalálója. 9. A vegyipar fontos nyersanya­ga, Unverdorben német tudós ál­lította elő. 10. A távíró feltalálója. 11. A Torziós inga feltalálója. 13. Spanyol hajós, ő kerülte meg először Afrikát. 13. Az elemek periódlkus rend­szerének megalapítója. 14. Görög tudós, ismert fizikai törvény felfedezője. 15. Francia fizikus, nevét a Cel- siusétól eltérő fekbeosztású hőmé­rője viseli. 16. Angol csillagász, ő mutatta ki először a Neptumus létezését. Leverrier francia csillagásszal egy­idejűleg.) 17. A bányászlámpa feltalálója. 10. Az elektrodinamika megalapí­tója. 19. A gyermekágyi láz kórokozó­jának felfedezője. 20. Róla nevezték el Afrikát. összeolvas-a : a XIX. század egyik legf' ntosabb természettudo­mányos : .fedezése. Beküldési határidő: április 27-én délig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom