Népújság, 1956. április (27-34. szám)

1956-04-21 / 32. szám

1956. április 21. Msombat NÉPÚJSÁG 5 Kinek származik belőle kára? TÖTH Íjászló, az egri Laka­tosától gyár dolgozója nemrég kisebb sérülést szenvedett. Bal­kezének hüvelykujját össze­csípte a gép és megroppantot- ta az első porcot. Szerinte a gép volt a hibás, vezetői utó­lagos megállapítása pedig az, hogy ő volt figyelmetlen a kapcsolásnál. Ezzel csupán az első negyedévben hat balese­tük volt, szerencsére mind ki­sebb sérülés, de három napon túl gyógyuló. Ez az egy szám elegendő ahhoz, hogy megkér­dezzük: mi okoz ennyit balese­tet ebben a viszonylag kis üzemben. Nincs biztosítva a szociális és egészségügyi ellá­tottság; nem oktatják ki meg­felelően az embereket; vagy talán a dolgozókban keresen­dő a hiba? Nézzük meg sorjá­ban. Régen van szó arról, hogy ha Eger fürdőváros lesz, a strandfürdő tovább terjeszke­dik, akkor a szomszédos Laka- tosárugyárat a város más ré­szébe kell áthelyezni. Emiatt a korszerűtlen, hiányosan épí­tett üzemben, ahol két évvel ezelőtt az egészségügyi köve­telmények legminimálisabbja sem volt meg, — ne is fesze­gessük a befektetésre igénye­sebbeket, mint például a mos­dó. vagy az öltöző — semmit nem fordítottak az egészség- védelemre. Mivel helyük még mindig bizonytalan, az építke­zéshez ezidáig sem kezdhettek hozzá, de mert akartak és ke­restek, így találtak más meg­oldást. A gyár dolgozói a volt Erzsébet-fürdőben kaptak egy részt, ahol munka végeztével naponta rendbehozhatják ma­gukat. Ma már megfelelő, tisz­ta ebédlőjük van. az egvik szobában mosdóvizet és törül­közőt tartanak, hogy ebéd előtt kezet moshassanak. A LEHETŐSÉGEKET figye- lembevéve, kielégítőnek mond­hatjuk az üzem munkavédel­mét is. Az új vezetőség egyik igen fontos intézkedése, hogy a többnyire transzmissziós gé­peket egyedi meghajtásűakkal cseréli fel. Miért fontos ez munkavédelmi szempontból? Azért, mert ha minden gépnek külön kapcsolása van. nincs szükség a hosszú szíjakra ame­lyeket bármennyre „beépítet­tek”, mégis veszélyesek vol­tak az emberre. A gyár egyes részlegeiben, ahol erre szük­ség van, védőfalakat helyeztek el és szemvédésre beszerezték az úgynevezett pajzsokat is. A téli hónapokra a hideg ellen védekezésül — ideiglenes meg­oldásként — ponyvákkal von­ták be a nyitott tetőt, a napok­ban pedig megkezdték a ren­des tető építését, hogy a jövő télre rendben legyen. A veze­tőség mulasztásaként itt két, «lég komoly dolgot említhe­tünk. Egyik, hogy egész télen cserépkályhákkal langyosítot- ták a műhelyeket, a másik pe­dig, hogy tétlenül elnézik a villanyhegesztő részleg gázos, füstös levegőjét, holott a ma­guk készítette szellőző beren­dezéssel — ezt készítik az or­szág üzemei számára — min­dent megoldhatnának. HELYTELEN lenne a bal­eseteket a hiányos oktatás­nak betudni. Amikor valakit felvesznek dolgozni, elmond­ják, milyen munkák végzése közben használjon szemüveget, miért van szükség a védőfalra, arra is időben felhívják fi­gyelmét, hogy az üzem melyik része tűzveszélyes olaj, ben­zinraktár és a gyúlékony fes­tőanyag miatt. Kezébe adják az Útmutatót, s ha időnként ebbe belelapoz, a munkavéde­lemre vonatkozóan semmi nem maradhat kétséges. A munká- baállás után következik a gya­korlati oktatás. Reggelenként, amikor a művezetők átvizs­gálják a gépeket, adnak né­hány hasznos tanácsot, külö­nösen az újaknak. Ha Szegedi István, a biztonsági megbízott, Visnyai Béláné szakszervezeti munkavédelmi felügyelő, vagy a vezetőség bármelyik tagja bemegy hozzájuk, pár hasznos szó nélkül egy sem hagyja őket. A legjobb tanító pedig ebben is az „öregebb” munkás, csak oda kell nézni, mit ho­gyan csinál. MIÉRT VOLT mégis a há­rom hónap alatti hat baleset? Erre akkor kaptuk meg a fe­leletet, mikor az üzemben néz­tük meg mindezt. Az első. ami szembetűnt, nem hogy balese­tet, de könnyen halált is okoz­hat: majdnem mindenütt pat­kóit a biztosíték. Hogy min­denki megértse: ahol villany van, gyakran előfordul a biz­tosíték kiégése. Magunk is gyorsan rendbehozzuk egy kis rézdrót segítségével. Nos, ezt teszik a Lakatosárugyárban is, de ők hosszú szálat csavarnak fel. Rendkívül veszélyes. A drót a legmagasabb áramot is átveszi, nem ég el. s ha vala­mi hiba van a földelésnél, ami könnyen előfordulhat, a magas feszültség nem a földbe veze­tődik le, hanem átveszi a gép. Vaslemezekkel, vasrudakkal dolgoznak, hozzáérnek a gép­hez, kész a szerencsétlenség, j Hát ezt nem mondták meg az j embereknek? Dehogyis nem, ! mennyire, hogy megmondták. , Szigorúan tilos hozzányúlni. „Csakis eredeti gyári olvadó biztosító betéteket szabad használatra kiadni. A biztosító betétek toldása, javítása, át­hidalása tilos! A biztosító ki­olvadt betétjét csakis azonos áramerősségű és fajtájú, ere­deti gyári olvadóbetéttel sza­bad pótolni” — tudatja az Ál­talános óvó rendszabály 177. pontja. Ok mégsem tartják be. Amikor a havi biztonsági szemle véget ér, egy héten be­lül majdnem mindenütt pat­kóit a biztosíték. A MÁSIK DOLOG. Alig használják a védőberendezése­ket. Addig már eljutottak, hogy a táblára kiírták: az ív­fénytől megvakulhatsz, ne nézz bele — és viilanyhegesztésnél használják a védőszemüveget. De ez nem elég. Fontos a má­sik egészségére is gondolni, s nem tekinteni azt a kis időt, amíg magukat védőfallal be­vonják. Egymáshoz közel dol­goznak. az ívfény hatósugara elég nagy, s nem megoldás, hogy szomszédjaik addig el­fordulnak, vagy ha nem, ak­kor maradnak. ITT UJBÖL a vezetőségről kell szólni. Egyetlen példa sincs, hogy valakit felelősségre vontak volna, akár üzemveze­tőt is, mert munkaterületén szabálytalanságot tapasztaltak. Pedig a havi biztonsági szem­lék valójában azt szolgálnák, hogy mindenütt rendet teremt­senek. A márciusi szemle jegy­zőkönyve megállapította, hogy ,.a szellőző műhelyben a Cs-10 szerszámélező köszörűgépen az anyagtartó hiányzott s a szem­védő nem volt a helyén. Ugyanabban az üzemben az F-171-es fúrógépen a kapcsoló el volt törve. Azonnal elren­deltük az ottlévő Tóthpál Jó­zsefnek, hogy a hiányosságokat pótolja”. Megtörténtek ezek? Még egy hónappal utána sem. Igaz, hogy részben objektív nehézségek miatt nem, de csak részben. Az utasításokat több­nyire azért nem hajtják végre, mert a szemléket sohasem az­zal kezdik, hogy megnéznék a legtóbbi hibákat kijavították-e már s ha nem, újból jegyző­könyvbe vennék, s a mulasztó­kat keményen felelősségre vonnák! Hat baleset volt, mind ki­sebb és több a balkézen. Fő­ként márciusban a tavaszi munkák megkezdése idején. A múlt évben megtörtént, hogy egy valaki háromszor is be­csípte a balkezének valame­lyik újját és kiderült, hogy va­lamennyi saját hibájából tör­tént. Nem elgöndolkoztató dol­gok ezek? És eddig még egy­szer sem néztek utána, hogy a táppénzes betegek valóban ott­hon pihennek-e. VÉGÜLIS kinek származik kára a nemtörődömségből, a felületességből? Mindenek [ előtt magának a dolgozónak, vagy társainak. Könnyen el­veszítheti szemevilágát kezét, vagy az életét is — ez az egyik oldalon. Másrészt, ha megsé­rül, a táppénz fizetésének csak egy része, tehát károsodik. Vi­szont mindannyiunknak kárt tesz, mert elmaradt munkáját időre senki nem végezheti el. Államunk mindenütt igyek­szik a legmegfelelőbben bizto­sítani a dolgozók egészség és szociális védelmét — használ­juk hát ki. Dobai Margit Háromnapos munkasziinet május 1 alkalmából — Az idén háromszor kerül sor a heti pihenőnapok áthelyezésére — A dolgozók érdekeit és a ter­melés folyamatosságát szolgál­ja a Minisztertanács legutóbbi határozata, amely szerint olyan esetekben, amikor a munkaszü­neti napot csak egy munkanap választja el a vasárnaptól, a heti pihenőnapot a közbeeső hétköznapon kell kiadni. Ilyen esetekben a pihenőnapot meg­előző utolsó munkanapon ér­vényes a szombati munkaidő­beosztás. A határozat értelmében az idén három ízben kerül sor a heti pihenőnap megcserétlésére. Az április 29-i pihenőnapot hét­főn, április 30-án kell biztosí­tani. így a nemzetközi mun­kásmozgalom nagy ünnepe, május 1 alkalmából háromna­pos munkaszünet lesz. 1956-ba» még a december 23-i és a 30-1 pihenőnapot kell áthelyezni de­cember 24-re, iilleve december 31-re. A határozat a folyamatosa» termelő vállalatok munkaidő­beosztását nem befolyásolja. A Belkereskedelmi Miniszté­rium gondoskodik a nyílt áru­sítási üzletek nyitvatartási ide- 1 jének szabályozásáról. Mire használja fel népgazdaságunk az adófizetéseket? 13 nezSgazdaság gyors fejlesztésére Hágrád és Heves megye párosverssny szerződést kötött egymással Nógrád megye képviselői az elmúlt hét keddjén Egerben felkeresték a Heves megyei Tanács Mezőgazdasági Igaz- I gatóságát, hogy a Magyar Dol- ! gozók Pártja Központi Veze­tősége múlt év novemberi ha­tározatának megvalósítására párosversenyre hívják a Me­zőgazdaság Igazgatóságot, va­lamint Heves megye vala­mennyi dolgozó parasztját. ! A csakhamar megszületett párosversenv szerződésben — melynek vázlatát a nógrádiak magukkal hozták — a két me­gyében vállalják, hogy ebben aá évben a gépállomások fo­kozottabb segítségével a Köz­ponti Vezetőség által kitűzött három százalékos termésho­zam emelésével szemben öí százalékkal emelik mind a kalászosok, mind a kapások holdankénti termésátlagát Ezért elhatározták, hogy a vegyszeres gyomirtást Heves i megyében húsz, Nógrád me­gyében pedig öt százalékkal túlteljesítik. Megígérték azt is, hogy a két megye terüle­tén a kukoricavetésterv hat­van százalékát négyzetesen ül­tetik. A két megye gépállomásai vállalták, hogy éves gépi mun­katervüket november 31-ig be­fejezik, ezen belül Heves me­gye gépállomásai május Sl-ig tavaszi tervüket 120 százalék­ra, a Nógrádiak pedig 110 szá­zalékra teljesítik. Heves me­gye gépállomásai azt is vállal­ták, hogy június 30-ig minde­nütt bevezetik az ütemterv szerinti számvitelt. A nógrá­diak ezt öt gépállomáson vál­lalták. Elhatározták azt is, hogy éves viszonylatban más­fél százalékkal csökkentik a gépállomások önköltségét. A nyári munkákban a gépi ka­pálás tervét tíz százalékkal, a gépi aratás tervét pedig két százalékkal teljesítik túl. A két északi megye páros­versenyében jelentős helyet foglal el az állattenyésztés fej­lesztése is. Ebben a pontban a Heves megyeiek vállalták, hogy éves állattenyésztési ter­vüket három százalékkal, a nógrád megyeiek pedig két százalékkal teljesítik túL (Ezen belül szarvasmarha, te­héntervüket három százalék­kal.) Az év végével elérik, hogy az ossz szarvasmarha 45 százaléka tehénállomány lesz. Vállalták, hogy száz tehén után 81 borjút, száz anya­koca után pedig hatszáz ma­lacot nevelnek fel. A két megye párosverse­nyének eredményessége érde­kében a szerződő felek meg­állapodtak, hogy a tavaszi, a nyári és az őszi kampány vé­gén értékelik az elért ered­ményeket. A párosverseny szerződés szövegét mindkét megye valamennyi községi ta­nácsa megkapja s a lakosság tudomására hozzák. Népi demokráciánkban az ál­lamhatalmat a dolgozó nép gyakorolja. A mi adópolitikánk a dolgozó nép gazdasági, szo­ciális és kulturális életének fejlesztését, a szocializmus épí­tését szolgálja. Pártunk prog­ramját a népgazdasági terve­ken keresztül valósítja meg. A népgazdasági terven a lakos­ságtól származó adóbevételek is tervezve vannak. Dolgozó parasztságunk által befizetett adó közvetett úton, legtöbbször megduplázva visz- szatérül. A lakosság összes adóinak befizetése a megyei költségvetésnek mindössze 42 százalékát teszi ki, míg a költségvetés hiányzó 58 száza­lékát államunk fedezi. Számos oly községünk van a megyében, melynek a kiadásai meghalad­ják a befizetett adók összegét. Az egri járásban például Egercsehi község évi adóinak összege 1955. évben 144 000 fo­rint volt. A község gazdálko- ; dásához és fejlesztéséhez ugyanebben az évben 236 ezer forintot használtak fel. A gyöngyösi járásban Mátraszent- imre község költségvetési ki­adásai 186 ezer forint összeget tettek ki, ezzel szemben a la­kosság évi adóelőírása 75 ezer forint volt. Eger város évi adóelőírása ' 5,342 000 forint összeg volt az 1955-ös évben. Népgazdaságunk — ZÖLDSÉGTERMELŐ szakcsoport alakult Gyön­gyöshalász községben a me­zőgazdasági állandó bizottság segítségével. A szakcsoport­nak már 38 tagja van. ezzel szemben több mint 15 miiiió forint összeget fordított a mezőgazdasági, ipari, népinű- j veiési, sport és kulturális léte­sítmények megvalósítására és fejlesztésére. Hatvan város adóelőírása 1955. évben 2 millió forint volt, államunk több mint 6 millió forint összeget adott (a vasút­állomás építésén felül) a város fejlesztéséhez. Megyénk többmillió forint értékű mezőgazdasági gépet kapott népgazdaságunktól az ötéves terv keretén beiül, köz­tük 403 traktort, 371 cséplőt, 16 kombájnt, 69 aratógepet. Mindezek a gépek dolgozó pa­rasztságunk munkáját könnyí­tik meg, megszabadítják őket az igauzsorátói, elősegítik a ter­melés növekedésével jövedel­mezőségüket. Ez is mutatója annak, hogy dolgozó parasztsá­gunk visszakapja befizetett adóit. Pártunk és kormányunk nemcsak a mezőgazdaság és ipar fejlesztése terén adott so­kat megyénk lakosságának ha­nem a falu és város közegész­ségügye és népművelése terén is. Megyénkben 66 óvoda. 716 általános iskola, 179 középisko­la létesült munkásaink, dolgo­zó parasztságunk és városi la­kosságunk gyermekei számára. Ezzel megnyílt a paraszt fiatal­jaink részére a tanulás és to­vábbtanulás lehetősége. Jelen­tősen megnőtt a körzeti rende­lőintézetek száma, ingyenesen vehetik igénybe dolgozó pa­rasztjaink az állatorvosi szol­gálatot. Az álfámnak fizetett adé sokszorosan megtérül tehát. (WVVVVWVVvV AZ A VENDÉG, aki váro­sunkat felkeresi, jogosan gyö­nyörködhet Egerben. Az Eged lábainál elterülő város régi szép építkezési stílusa, roman­tikus, hegynek szaladó utcái, a szőlődombok koszorúi, a kéklő távoli hegyek őszinte csodálatát vívják ki a szem­lélőnek. Sok vendég, idegen írta be távozásakor ezeket a szavakat a vendégkönyvbe: „Gyönyörű város, — de elha­nyagolt, piszkos”. Egy kelet-németországi mér­nök, aki nemrégen járt váro­sunkban, a következőket kér­dezte: hogy lehet az, hogy ezt a pompás, antik ékszerhez ha­sonló várost, amelynek iehele- te régi emléket idéz, így el­hanyagolják? Műemlékei ro­gyadoznak, utcáin pedig csak a szél seper? Elmondta,' be­járta egész Európát és az a véleménye, hogy Eger lenne egyike a legkedvesebb váro­sainak, ha.... Ha, — ez a ha itt a bökke­nő. Hosszú évek óta vajúdó probléma már városunk tisz­tasága. Beszédtémája az ide­gennek a városbelinek. Sok levél érkezik a szerkesztőség­be, kérve, tegyünk valamit a tisztaság érdekében. Számta­lan ankétot, gyűlést, értekezle­tet tartottak már a köztiszta­ság megjavításáért. Szívügye lett ez a városi tanácsnak, a házigazdának is. Az idei költ­ségvetésből is kitűnik, hogy 350 ezer forintot fordítanak csak parkosításra. Tavaly is erős léptekkel haladt a város a tisztaság felé. Oj, korszerű öntözőckosikat kapott emel­ték az utcaseprők számát új szemétládákat állítottak fel. És a város még mindig el­hanyagolt piszkos benyomást kelt. Tisztaságot, rendet — Egerben Ennek egyrészt — a sok tisztasági kísérlet után is — a városi tanács az oka. De nem kevésbé hibás a KIK, a válla­latok és a legmostohább szülő, maga a lakosság. Nézzük meg ,mit tehetne a város? TÉRKÉP szerint induljanak el és a város legelhanyagol­tabb legpiszkosabb részét hoz­zák rendbe, — ott, ahol ez a város dolga. Segítünk mi is: a piacon éppen ott, ahol a tej­féleséget árulják három nagy új szemetesláda áll félig üre­sen. Ellenben mellette óriási kupacokban hever a szemét, a trágya, az egészségvédelem legnagyobb dicsőségére. Nem különb az úgynevezett halas­piac sem, ahol a szemlélő gyakran láthat cikázó patká­nyokat és ahol a bűz miatt messzire kitérnek a piac elől. Az egész lebontásra vár. A minaret: országunkban nincs még egy ilyen épségben ma­radt török emlék (a pécsi hasz­nálhatatlan). mégis a környé­ke elrettentő. A városgazdál­kodásnak az a terve most, hogy parkírozza, de ez még nem elég. A környező utcák­ról el kell hordani az évek óta felgyülemlett szemétdombokat. Szemetes az Egészségház utcai új bérház környéke is. Piszkos és elhanyagolt a vár parkré­sze, a fürdőt környező utcák. Az Almagyar utcát és a Gólya utcát összekötő téren — ahol parkosítani, vagy építkezni le- ' hetne — szemétdomb díszeleg. ; És ez mind belterület. Hosszú lenne elsorolni a külváros ! tisztátlanságát A por és pi­szok ellen, ami utcáinkon fel­halmozódott, használják gyak­rabban az öntözőkocsikat. Van vizünk bőven. A többi váro­sokban, ahol vízproblémákkal küzdenek (Kecskemét, Debre­cen) sokkal gyakoribb, rend­szeresebb az utcák öntözése. A parkosítás, amelyet má­jus 1-én megkezdenek, bizo­nyosan sokat segít, ötven­ezer sorfa felfogja a port és a több, mint 100 ezer kiülte­tett virág, rózsa üdébbé teszi a levegőt, a várost, de csak ; akkor, ha az előbb említett ^szégyenfoltok is eltűnnek. I MÁSODSORBAN a KIK- től várunk segítséget. Nem­csak azzal, hogy tatarozza a már végsőkig elhanyagolt, ro­gyadozó műemlékeinket há­zainkat. Azzal is, hogy a már tatarozott házak előtt és az udvarokon ne hagyják ott a szemetet, a téglatörmeléket, a meszet. A Kossuth tér 13 egyi­ke a legkülönlegesebb műem­lékeinknek. Gyönyörű, árká­dos udvarát sok külföldi meg- j tekintené, de nem ajánlatos pirulás nélkül odavezetni őket. Olyan szeméthalmaz van ; az udvaron, mintha most dúl­nának a török harcok. S ilyen szemétkupacokat sok helyen hagytak. A KIK vegye szám­ba. hol tataroztatott az elmúlt esztendőben és hordássá el on­nan a szemetet. Beszéltünk olyan lakóval, aki ezt már meg akarta tenni, de a városi sze­métfuvarozó nem hordhat . ki téglatörmeléket, ez tilos. így a tisztaságot szerető lakó vagy saját költségén viteti el. ami sokba kerül, vagy beletörődik és ezekre a szemétkupacokra aztán évek során egyre több <és több szemét gyűl. I A VÁLLALATOKAT is el ! lehet marasztalni a tisztaság I terén. Ott, ahol Kisker, Zöld- szöv. Fűszért stb. vállalatok vannak, ott az udvarok már eleve szemétre ítéltettek. Be­jár oda az autó, a lovasráf, le­verik a falat, kidöntik a ka­put, kidobják a selejtárut, ócskavasat, drótot, rothadó al­mát, zöldséget, régi ócska de­korációkat stb. így néznek ki azok a Bajcsy Zsilinszki utcai udvarok is, amelyeket tavaly a svájci vendégeink lefsny- j képeztek (talán éppen elretten- I tő példának gyerekeik számá- I ra hiszen tudjuk: Svájc órái mellett ragyogó tisztaságáról is híres). Azt hiszem, egyes ! vállalatoknál nem ártana tisz­tasági hónapok helyett tiszta­sági évet tartani. I Utóljára, talán a nyomaték kedvéért, a legfontosabbat, a lakosságot hagytuk. Mindaz, ami áll a város, a KIK és a ! vállalatokra. hatványozottan áll a lakókra. Elmondhatjuk, és ez igazán nem túlzás, az országban itt törődik legkeve­sebbet a lakosság a város ! szépségével tisztaságával, vi- rágosításával. Ezért az a vád is í érheti őket, hogy talán nem szeretik, nem érzik maguké­nak a várost Egyetlen város ez, ahol kecskéket, tyúkoat la­tunk a parkban, a várban, a város legszebb utcáin (Petőfi, Bartakovics, Rózsa). Hiába minden rendelet, a városi ta­nács még mindig túl engedé­keny ezekkel a rendbontókkal szemben. Azt sem láttuk még sehol sem. hogy a lakók' saját egészségük ellenére, saját pop­tájuk elé öntik a szemetet. A Mártírok tere 7, 9—11 (a szín­ház háta mögött) az Egészség­ház utca 2, a Menház utca, a Dobó tér, sőt ami a legkülö­nösebb, a Rendelőintézet (az SZTK) előtti kis park, de az Eger patak is sokat beszélhet­ne erről. A lakosság is beszél ugyan róla, szidva a szemete- lőket, ugyanakkor saját maga nyugodtan eldobálja a papírt, almát, kiönti a salakot, szeny- nyes vizet az utcára és két perc előnyért keresztülvág a füvesített parkokon. Más vá­rosokban: Szegeden, Békéscsa­bán Pécsett, Győrben, Debre­cenben versenyeznek a lakók, kié lesz a legszebb porta, hol van a legszebb, legtöbb virág a ház előtt, az ablakban. És ha idegen jár ott, valóban gyö­nyörködhet a piros muskátlis, lila petoniás ablakokban, a ház előtti földsávok tarka virág­pompájában. Nálunk sem drága a seprő, a virágmag, munka és rend­szeretet sem hiányzik lakóink­ból, mi az oka mégis, hogy nem törődnek a város tiszta­ságával. Úgy gondoljuk, hogy csak nemtörődömség. Egyik a másikra vár, a lakosság a vá­rosi tanácsra, a KIK a válla­latokra, s így a szemét, a ren­detlenség marad. PRÓBÁLJÁK meg talán egyszerre és közösen, egymást segítve versenyezve. S álljon az élére a versenynek az MNDSZ, segítsenek az úttö­rők is a parkok megőrzésénél. Mindnyájunknak egyaránt öröm lesz majd, ha Egerből tiszta, virágos várost varázsol­nak. ne kelljen szégyenkezni senkinek — rajtakapott lusta háziasszonyként, ha vendég jár városunkban. TÖKÖS KAROLYNE

Next

/
Oldalképek
Tartalom