Népújság, 1956. április (27-34. szám)

1956-04-11 / 29. szám

2 1956. április 11. szerda NÉPÚJSÁG PáRTtLFT * A gazdasági munka jobb pártirányításáért — A Hatvan városi pártértekezlet tapasztalataiból — A XX. KONGRESSZUS | egyik számunkra is igen fontos tanulsága, hogy a párt szervezési munkájának az ed­digieknél fokozottabban kell biztosítani és elősegíteni a gazdasági munkát, a gazdasá­gi eredményeket, mint a dol­gozó nép jóiéte biztosításának alapját. Hogyan foglalkozott tehát ezzel a kérdéssel vasár­nap a hatvani Városi Pártér­tekezlet? A város pártszervezeteinek ! küldötteként mintegy 200 kom- | munista gyűlt össze a cukor­gyári kuitúrotthon nagyter­mében, hogy meghallgassa és megvitassa a városi Pártbi­zottság beszámolóját, melyet Csömör József elvtárs, a Vá­rosi Pártbizottság titkára tar­tott meg. A beszámoló reáli­san értékelte az elmúlt két év eredményeit, munkáját, mind a párt, mind a gazdasági élet területén. Helyesen mutatott rá, hogy ott, ahol biztosítva volt a párt vezető, irányító j szerepe, mint a Cukorgyárban, és az utóbbi időben a Tégla­gyárban, a Dózsa, Petőfi tsz- ben is, javult a munka, fo­kozódott a gazdasági ered­mény, növekedett a tervek túlteljesítése is. Hogy érték ezt el? Ügy, — ad választ a beszámoló —, hogy a pártszervezetek veze­tőségeit nemcsak politikailag, hanem szakmailag is fejlett elvtársakkal erősítették meg. A Cukorgyár pártszervezeté­nek titkára. Magyar István elvtárs például műszakvezetői képzettséggel rendelkezik. A nagyteleki célgazdaságban Bényei elvtárs, a pártszerve­zet titkára régi mezőgazdasá­gi ember. A cipész KTSZ-ben a párttitkár, Kókai elvtárs többszörösen kitüntetett Szak­ma Kiváló Dolgozója, aki nemcsak a cipő javításhoz, ha­nem az üzemszervezéshez is ért. S BÁR EZ is azt bizonyítja, h!ogy bátran meríthetünk a XX. kongresszus tanulságai­ból, hogy szakmailag képzet­len pártfunkcionáriusok, a pártirodából, az íróasztal mel- iőli irányítással nem tudják eredményesen befolyásolni a termelést, a beszámoló még­sem mert bátor következteté­seket levonni. Nem jelölte meg azt a legfontosabb fel­adatot, hogy új stílusú párt­munkára, a termelés újszerű pártirányítására van szükség. A fenti káderátcsoportosítás ismertetése után így folytatta a beszámoló: „A termelés pártellenőrzése így egyes ese­tek kivételével érvényesül­het. Beszámoltatják az igaz­gató elvtársakat a pártvezető­ségi üléseken és a termelés megjavítása érdekében úgy gazdasági, mint nolitikai fel­adatokat szabnak meg, bírál­ják a gazdaságvezetést.” Majd a feladatokat így határozza meg: „A termelés pártellen­őrzésének érvényre jutásában is mind nagyobb feladatokat kell megoldani. Ahhoz, hogy a gazdasági munka iránvita sához operatívan is értsünk! szükséges a szakmai és poli­tikai továbbképzés, mert így tudunk a helyszínen konkrét segítséget adni.” Ennyi volna csak a pártszervezetek felada­ta az újstílusú pártmunka ki­alakításában? Elég lesz a jö­vőben is a termelés olyan pártellenőrzése hogy az igaz­gatókat vezetőségi vagy VB. ülésen beszámoltatják? Nem, ez ma már nem elég. Nem lehet ma már általában vezetni — mondta Putnoki László elvtárs, a Megyei Párt- bizottság tagja hozzászólásá­ban. — Nem lehet és nem elég ma már csak általános­ságban ismerni a területet. Ah­hoz, hogy pártmunkánk ered­ményesen segítse a gazdasági munkát, a legfontosabb — mondotta — hogy a pártmun­kások ne válasszák szét a po­litikai és gazdasági munkát, hogy a pártfunkcionáriusok nap mint nap kísérjék figye­lemmel az üzem menetét, nap mint nap ismerjék a termelés, a tervek alakulását. Csak így az alapos ismeretek birto­kában tud ják irányítani a párt munkáiét az agitáeiót a leg­fontosabb feladatokra, a me­netközben felmerülő hibák ki­javítására. A HOZZÁSZÓLÁSOK egy- része már részletesebben fog­lalkozott e-zel a kérdéssel. Bényei József elvtárs, a nagy­teleki célgazdaság pártszerve­zetének titkára arról beszélt, hogy a szakmai hozzáértés mellett igen fontos a gazdasá­gi vezetőkkel való együttmű­ködés. A népnevelő értekezle­tekre például meghívják a gazdaság legjobb szakembe­reit is, hogÿ mondják el ész­revételeiket, tapasztalataikat. A pártszervezet munkatervét is úgy állította össze a veze­tőség — mondotta —, hogy előbb alaposan tanulmá­nyozta a gazdaság munkater­vét, az időszak legfontosabb gazdasági feladatait. Farkas József elvtárs, a Petőfi Tsz pártszervezetének titkára ar­ról beszélt, hogy a pártszerve­zet legfőbb célkitűzése a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és termelőszövetke­zetének megszilárdítása. Párt- munkáját tehát e célkitű­zések határozzák meg. A párt- szervezet kommunistái eddig például kilenc egyénileg dol­gozó parasztot győztek meg a termelőszövetkezeti gazdál­kodás előnyeiről. Ugyancsak nagy része van a pártszerve­zet kommunistáinak abban is. hogy a pártértekezlet tisztele­tére jóval a határidő előtt 103 holdon végezték el a tavaszi vetést. Hasznos útmutatást nyújtott a pártéi tekezlet résztvevőinek Kepes Lajos elvtárs. a Vá­rosi Pártbizottság agit. prop, j titkárának hozzászólása. Ke- I pes elvtárs arról beszélt töb- I bek között, hogy eddig az agi- i táció, a párt propaganda mun- I kája nem segítette megfele­lően a tervek túlteljesítéséért folytatott harcot. Népneve­lőink — mondotta — nagyobb részben olyan elvtársakból te­vődnek össze, akik nem tud­nak megfelelő választ adni a felmerült gazdasági problé­mákra. Az elmúlt tdo1”’'" párt- agitációnk és propagandánk bemutatta a célt, de hogy mi­lyen módszerekkel lehet el­érni, azt már nem. Fontos feladatunk ezért — mondotta Kepes elvtárs —, hogy nép­nevelőink gyakorlati emberek legyenek, akik nemcsak a célt, hanem az utat is meg­tudják mutatni, akik közvet­lenül tudnak segítséget nyúj­tani az egyes termelési prob­lémák, hibák kijavításában, hÄyes megmagyarázásában. A BESZÁMOLÓ hibája, hogy nem mutatta meg e kér­déssel kapcsolatos feladatokat természetesen rányomta bé­lyegét a hozzászólásokra is. Egy-két kivétellel szintén nem foglalkoztak'azzal, hogy mit sz: dékoznak tenni a XX. kongresszus tapasztalatai alapján. pártszervezetük a pártmunka megjavítása érde­kében. Igaz, pártszervezeteink, pártszerveink egyrésze meg­szokta, hogy nemcsak a fel­adatok megjelölését, hanem e feladatok módszereit is felül­ről kaDják. Ez pártmunkánk egyik komoly fogyatékossága is volt. De nem szabad elfe­lejteni, hogy a kongresszus egy másik tanulsága az, hogy legyünk bátrabbak az új utak keresésében, az új módszerek felkutatásában, legyünk bá­tor kezdeményezők. Pártszer­vezeteink ne várják, hogy majd a felsőbb szervek mód­szereket adnak a feladatok el­végzéséhez, hanem az új kö­rülményeknek megfelelően alakítsák ki a kommunista ve­zetés stílusán belül városuk, üzemük, termelőszövetkezetük gazdasági munkáját legjob­ban elősegítő módszereket, munkastílust. Sárközi Miklós A külpolitikai helyzet » Adenauer tiltakozott Guy Mollet legutóbbi nyilatkozata miatt Von Maltzan a Néme.t Szö­vetségi Köztársaság párizsi nagykövete felkereste Guy Mollet miniszterelnököt, vala­mint Pineau külügyminiszter* és Adenauer megbízásából til­takozást jelentett be annak a nyilatkozatnak a német egység helyreállításával foglalkozó ré­sze miatt, amelyet Guy Mollet á US News and World Report című amerikai folyóiratnak! adott. Mint a France Soir kÖEli, Guy Mollet és Pineau válasz* lényegében a következő volte A francia kormány tevé­kenységének előterébe a lesze­relést helyezi, mert ha meg­egyezés jönne létre ebben a I kérdésben, ez megkönnyítené Németország egységének hely­reállítását. A Német Szociáldemokrata Pártban megvitatják az SZKP XX. kongresszusának anyagát Hiányzott a bátor, őszinte, bíráló hang az egri városi pártértekezleten EGER VÁROS kommunis- ( táinak küldöttértekezletén- is több mint 200 kommunista tárgyalta meg a pártbizottság kétéves munkáját. A pártbi­zottság beszámolója — melyet Tamás László elvtárs, a városi pártbizottság első titkára is­mertetett — és a vitában fel- szólaló elvtársak sokoldalúan, részletesen sorolták fel azo- j kát az eredményeket, ame-1 lyeket a párt vezetésével Eger dolgozói elértek. Foglalkozott a pártértekez­let a nemzetközi helyzet, az ipar, a mezőgazdaság kérdé­seivel, a tanács államhatalmi és államigazgatási munkájá­val, a köznevelés, az egész- ségügy, a kultúra problémái­val, a pártmunka és a párt­élet kérdéseivel, valamint a tómegszervezetek munkájával. t Meghallgatta a revíziós bi­zottság • beszámolóját, — ezt Karaszek Mihály elvtárs, a re­víziós bizottság elnöke ismer­tette — s a 15 hozzászólót, akik elmondták tapasztalatai­kat a párt. a gazdasági szer­vek munkájáról Sok. nagyon sok hasznos tapasztalat ta­nács hangzott el. Kétségte­len, hogy a pártértekezlet nagy segítséget nyújtott a most választott pártbizottság munkájához. Komoly fogyatékossága azonban, hogy nem eléggé a XX. kongresszus nem elég­gé a Központi Vezetőség el­múlt hónapban megjelent ha­tározata alapján tárgyalta az elmúlt két év munkáját s nem annak szellemében szabta meg a feladatokat, FÉLREÉRTÉS ne essék: nem arról van szó, hogy nem beszéltek itt eleget a kong­resszusról. A beszámoló csak­nem minden kérdésénél idé­zett a XX. kongresszus anya­gából, a hozzászólók is csak­nem valamennyien utaltak a kongresszusra. De hiányzott a bátor, őszinte bíráló hang. A pártmunka és a pártélet kér­dései résznél a beszámoló idézte a XX. kongresszus megállapítását, hogy a párt­nak nem kell félnie, bátran a ! nép elé kell tárnia az igazsá­got. meg kell mondania mi­lyen hiányosságok és nehézsé­gek hátráltatják előrehaladá­sunkat. Mégis közvetlenül utána egy-két általános meg- , állapítással értékelte a kollek- I tív vezetés tapasztalatait, szabta meg a feladatokat. I S mert erőtlen volt a be­számolóban a bírálat, — még inkább az önkritika — ennek tudható be. hogy a hozzá­szólók közül egy sem beszélt e fontos problémáról. Egyedül Komócsin Mihály elvtárs a Dohánygyár küldöt­te. a megyei pártbizottság el­ső titkára foglalkozott a párt be’ső életévek a vezetéssel a bírálattal, egyes vezetők ma­gatartásával. Komócsin elv­társ elmondottá, hogy Tamás László elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára és Kocs- már János elvtárs, a városi tanács VB elnöke, bár kom­munista áldozatkészséggel, be­csülettel végzi munkáját, nem egyszer durva, nem eléggé kö­vetkezetes, ugyanakkor túl­ságosan „érzékeny”, ha bírál­ják.’ S EZ NEMCSAK azért ká­ros. mert idegen a kommu­nista magatartástól, vezetési stílustól, hanem azért is, mert közvetlen munkatársaik is át­veszik ezt. Ha a pártbizott­ság beszámolója őszintén be­szél erről, sokkal aktívabb, sokkal eredményesebb lett volna a vita A küldöttek el­mondták volna tapasztalatai­kat, elmondták volna, hogy az ő pártszervezetükben ho­gyan érvényesül a kollektív vezetés, a pártdemokrácia, hogyan segítik ezt a kommu­nisták bírálatukkal. így azon­ban nem esett erről egyetlen szó sem. A MÁSIK, ami azt bizo­nyítja, hjogy még nem elég mélyen ivódott be a XX. kongresszus tanítása az egri kommunistákba az, ahogyan a város problémáival, a dolgo­zók gondjaival foglalkozott a pártértekezlet. Igaz, erről is esett szó. Felsorolta a beszá­moló, hogy Egerben az elmúlt évben 7000 sertést vágtak a dolgozók, hogy 86 lakást sza­badítottak fel a hivatalok át­szervezésével. hogy 54 kisla­kás, új fürdőmedence épült stb. Ez azonban nem elég. Nem titok, hogy Egerben ma is súlyos a lakáshelyzet, többször zavar van az ellátás­ban — s ha csak ezt említjük, ez is több ezer embert érint. A pártértekezletnek nagyobb gondot kellett volna fordítania 1 annak megtárgyalására, hogy 1 mi a kiút ebből az állapotból. Az értekezleten résztvevők, a város pártszervezetei és sokan a város, illetve a megye veze­tő szerveit képviselték. S mind ezek a dolgozók, a pártonkí- ! vüli dolgozók bizalmát is él- ! vezik. Ez felelősséget jelent. I Sokszor elmondtuk már — itt a pártértekezleten is elmond­ták —, hogy ebben az ország­ban a kommunisták felelősek azért, ami történik. A megvá­lasztott pártbizottság feladata, hogy valóban igazi tartalmat ad ion ennek a jelszónak. SENKI SEM vitathatja, hogy az elmúlt évek alatt az egri kommunisták példamuta­tásával, vezetésével nagyszerű eredményeket értünk el Eger­ben, s hozzájárultunk orszá­gunk előrehaladásához, építé­séhez. A most megválasztott pártbizottság feladata, hogy az említett hibákat felismer­ve és felszámolva, úgy végez­ze munkáját, hogy még in­kább növekedjen Egerben a párt tekintélye, hogy mara­déktalanul végrehajtsák a Központi Vezetőség határoza­tait. A határozatok végrehaj­tása akkor lesz eredményes, ha támaszkodnak a tömegek­re. ha a dolgozó nép között élnek. Dr. Némedi Lajos elvtárs a pártértekezleten arra kérte a ! megválasztandó pártbizottsá­got, hogy járjanak az értel- ! miség közé, ismerjék meg I őket. Ezt mi azzal bővíthet- ! jük ki, hogy járjanak el az üzemekbe, a termelőszövetke­zetekbe, a háziasszonyokhoz — í élienék valóban a szó tel jes ! értelmében a dolgozók között, ! ekkor ismerik meg problé­máikat, ekkor tudják nevelni őket. s ekkor tudnak eredmé­nyes politikai, pártirányító j munkát végezni. 1 Papp János A Német Szociáldemokrata Párt nyugat-berlini marxista munkaközössége hat vitaesten foglalkozik az SZKP XX. kong­resszusán elhangzott beszámo­lókkal és a kongresszus hatá­rozataival Bernd Kleinert, a párt nyu­gat-berlini szervezetének veze­tőségi tagja-a csütörtökön tar­tott első vitaest bevezető elő­adásában kija.entette: „Aki azt mondja, hogy a szociálde­mokrata és a kommunista párt együttműködése ma nem való­sítható meg, az polgári, a mun­kásosztály érdekeivel ellentétes álláspontra helyezkedik“. Az előadó a továbbiakban tudo­mánytalannak és helytelennek minősítette egyes szociáldemok­rata vezetők állítását amely szerint a XX. kongresszus csu­pán a Nyugat megtévesztését célzó taktikai fogás volt. Klei­nert gyakorlati példákkal mu­tatta ki, hogy a kollektív ve­zetés elvét és a pártéCet lenini szabályait a XX. kongresszus előkészítése során visszaállítot­ták a Szovjetunióban. Kilenc ország szocialista pártvezetőinek határozata Befejeződött kilenc ország — Anglia, Ausztria, Balgium, Franciaország Hollandia,' Izra­el, Kanada, Olaszország és Nor­végia — szocialista pártvezetői- nek londoni értekezlete. A pártvezetők elfogadták a Szoci­alista Internacionálé Főtaná- nacsának javaslatát és elutasí­tották a kommunista pártokkai való együttműködés gondolatát). Hat ceyloni miniszter megbukott a választásokon A haladó erők már a ceyloni parlamenti választások első szakaszában nagy sikert arat­tak. A választásokon eddig a I jelenlegi kormány hat minisz- 1 tere Szenvedett vereséget. Ez- idáig csupán két minisztert vá­lasztottak meg: Kotelavala je­lenlegi miniszterelnököt, vala­mint Banda közoktatásügyi j minisztert. Indiai jelentések szerint le- I hetséges, hogy az Egyesült Front Bandaranaikenek, a I front vezetőjének irányításával kormányt alakít. A Reuter-hírügynökség co- lombói jelentése szerint Ban- daraneike, az ellenzék vezető­je kijelentette, hogy pártja, melyet , demokratikus szocia­lista pártnak“ nevezett, azt óhajtja hogy az ország marad­jon a hatalmi tömbökön kívül, s létesítserv baráti kapcsolatot I minden országgal. A londoni rádió jelentése szerint azt is mondotta, hogy ha kormány- alakításra felkérik ennek min- I den nehézség nélkül eleget tud ! tenni, s kormányában a kom­munisták vagy a trockisták is tisztséget viselhetnek, ha haj­landók pártja politikáját követ- I ni. Kijelentette végül hogy vé- ! leménye szerint Ceylon egy ; éven belül valószínűleg köztár­saság lesz. A spanyol kormány elismeri Marokkó egységét és szuverenitását Szí Bekkai marokkói kor­mányfő, valamint Artapo spa­nyol külügyminiszter szombat reggel közös spanyol—marok­kói deklarációt írt alá A dek- ! laráció leszögezi, hogy a Ma- j rokkóban 1912-ben létesített ! rendszer „nem felel meg a je­lenlegi reális helyzetnek“. En­nek következtében — hangsú­lyozza a deklaráció — a spa­nyol kormány elismeri a ma- , rokkói állam területi egységé­nek és szuverénitásának elvét, beleértve Marokkónak azt a jo­gát, hogy saját diplomáciával és hadsereggel rendelkezzék. A deklaráció a továbbiakban olyan egyezmények megkötését irányozza elő, amelyek a Ma- I rokkóba :■ élő spanyolok, vala- ! mint a Spanyolországban élő marokkóiak magánérdekű gaz- i dasági, kulturális és szociális I jogait szavatolják“. Ezen egyez­mények hatálybalépéséig Spa- I nyolország és Marokkó kapcso­latait a spanyol—marokkói deklarációhoz mellékelt „kiegé­szítő jegyzőkönyv“ szabályo*- za. MDJDSZ hírek a gyöngyösi járásból — A GYÖNGYÖSI járás termelőszövetkezeteiben jól dolgoznak az MNDSZ-szerve- zetek. Az elmúlt évben 80, az idén már 100 asszony csatla­kozott a 200 munkaegységes mozgalomhoz. — VÁMOSGYÖRKÖN ké­zimunka-szakkört alakítottak az asszonyok. A szép, kereszt- öltéses kézimunkákból május végére kiállítást rendeznek, s az a tervük, hogy utána a házipari boltokban forgalom­ba hozzák. — A JÁRÁS MNDSZ cso­portjainak vezetői a követke­ző hetekben mindenütt részt- vesznek a XX kongresszus anyagának tanulmányozásá­ban. hogy tovább javíthassák az asszonyok között a nevelő- munkát BÉKE HÍRADÓ — RÉSZTVESZNEK az MNDSZ asszonyok a termelő- szövetkezet fejlesztésében is. Viszneken egyetlen este 30 asszony írta alá a belépési nyi­latkozatot, köztük az MNDSZ nyolc vezetőségi tagja. Ka- rácsondon 12 új belépő asz- szony vesz részt az agitációs munkában. — Szűcsiben az MNDSZ elnök vezetésével 12 asszony alapító tagja a köz­ség 'első tszcs-jének. — A JÁRÁS több MNDSZ csoportjában készülnek az asz- szonyok egy-egy színdarab be­mutatására. Abasáron a Dan- din Györgyöt Szűcsiben a Lu­das Matyit mutatták be nagy sikerrel. A szűcsi asszonyok az előadás bevételéből bioló­giai felszerelést vásároltak az iskolának. — STOCKHOLMBAN, Svéd­ország fővárosában április 5-én kezdődött meg a Béke Világ­tanács rendkívüli ülése. Egyet­len napirendi pontja a leszere­lés és a tömegpusztító fegyve­rek eltiltása. — MI MINDENRE lehetne fordítani azokat az összegeket, amelyeket a fegyverkezési hajsza emészt fel? 200 torpedó, két tank, egy bombázó két cirkáló árából kitelne 1000 csa­ládi ház, egy modern iskola, egy korszerűen berendezett kórház, két nagyméretű gyár, azaz kikerekedne egy szép kis vidéki város. — TÖRÖKORSZÁG lakossá­gának 65 százaléka még min­dig írástudatlan. A török kor­mány ennek ellenére nyolcszor többet költ fegyverkezésre, mint iskoláztatásra, nevelésre. — NEMRÉGIBEN a Casa- blanka kikötőben kifutásra ké­szen állt az Athocz nevű szál­lítóhajó. A francia gyarmati hadsereg egyik ezredét kellett volna Marseillebe vinni, jóré­szük azonban már az egyik marokkói kikötőben megszö­kött. Valószínű, hogy sok tár­sukhoz hasonlóan a független­ségi mozgalom fegyveres har­cosaihoz csatlakoztak. — MALENKOVNAK, a Szovjetunió Minisztertanácsa alsó elnökhelyettesének lon­doni útja bővelkedett kedves epizódokban. Egy alkalommal megkérdezték tőle, hogy az an­gol költők közül melyik áll hozzá legközelebb. Malenkov kijelentette, hogy Burns. Burns egyik költeményét, mint leg­kedvesebb versét említette. A jelenlevők egyike erre a vers első szakaszát elmondotta an­golul. Folytatását viszont Ma­lenkov oroszul mondotta eh

Next

/
Oldalképek
Tartalom