Népújság, 1956. március (18-26. szám)
1956-03-31 / 26. szám
NÉPÚJSÁG 1968. március 31. szombat Heves megye kommunistáinak nagyaktíva értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) vő bürokratizmust nemtörődömséget, hogy ezáltal is fokozzuk a dolgozók alkotó öntevékenységét. A XX. kongresszus egyik fontos tanulsága, hogy építőmunkánk célkitűzéseinek megvalósítása érdekében külön nagy figyelmet kell fordítanunk a munkafegyelem és a termelés szervezettségének megjavítására. 1955-ben különösen 1954-hez képest figye- lemremétó eredmények mutatkoznak, mert hiszen csak az önkényes kilépők száma 36 százalékkal csökkent. Sok üzemünkben azonban a műszaki vezetők nem dolgozták ki az egyenletes termelést biztosító feltételeket, s a lazaságok, fegyelmezetlenségek ellen nem folytatnak harcot. Ilyen tapasztalataink vannak az építőipari vállalatok, a tecs ki Ércbánya, de más üzemek esetében is. Vasipari üzemeinkben, s az építőipar területén — esetenként — a korszerű gépek és berendezések 50 százalékát használják csak ki. A technológiai előírásoktól sűrűn eltértek a Szerszám- és Készülékgyárban és az egri Fínomszerel- vénygyárban. A gépek megelőző karbantartását, a TMK csoportok műszaki felkészültsége nem kielégítő színvonalon áll, különösen a gyöngyösoroszi Srcelőműnél. A tavaszi mezőgazdasági munkák megindulása, a korábbi évek tapasztalatai alapján már előre vetítik annak a veszélyének az árnyékát, hogy bányászaink, üzemi dolgozóink egy része a magas napszámbérek, s az azt megtoldó bor miatt könnyen átpártol a mezőgazdasághoz. Éppen ezért nagy gondot kell fordítani a munkaszervezés, a fegyelem megjavítására s nem utolsó sorban a dolgozókkal való fokozottabb törődésre. Most munkálták ki minden jelentősebb vállalatunknál az üzemi kollektív szerződést. Szakszervezeti szerveink és gazdasági vezetőinknek gyors, hatékony intézkedésekkel kell bizonyítani, hogy a kollektív szerződés előírásait komolyan veszik. Ha a dolgozók látják, hogy a termelés szervezése javul, az üzemi fegyelem megszilárdul, ez által kereseti lehetőségeik növekednek; ha látják, hogy a szakszervezeti és gazdasági vezetők törődnek á munkavédelemmel, a szociális és kulturális ellátással, akkor becsülettel kitartanak az üzem mellett Ehhez persze szükséges párt- és tömegszervezeteink mindennapos nevelőmunkája, szakszervezeti szerveink határozott fellépése, a dolgozók problémáinak megoldásában. Megyénk üzemeiben dolgozó párt- és tömegszervezetek munkájára is áll. amit Hruscsov elvtárs mondott, hogy nagy a megbékélés, a megnyugvás az üzemekben fellelhető hibákkal szemben. Párt- és tömegszervezeteink munkája nem irányul minden esetben az üzem előtt álló legfontosabb gazdasági feladatok megoldására Ezt példázza az is, hogy egyetlen üzemi pártbizottságunk nem tárgyalta meg az áprilisban megkötésre kerülő kollektív szerződéseket, pedig ezek olyan fontos kérdéseket foglalnak magukba, mint a technika fejlesztése, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás. Gyakori üzemeink pártszervezeteinek munkájában is, hogy elszakadnak a termelést érintő legalapvetőbb kérdésektől. Sokszor csak a párt belső kérdéseivel, mint az oktatás, tagjelöltfelvétel, stb. foglalkoznak — azokkal is a termeléstől elszakítva. — Sok helyen nem elemzik alaposan a termelés különböző mutatóit és nem ezek elemzéséből kiindulva szabják meg a párt, a szakszervezeti munka célját és irányát. Szakszervezeti funkcionáriusaink számára legyen tanulság a XX. kongresszus iránymutatása a szovjet szakszervezetek felé. Lépjenek jel a mi szak- szervezeti szerveink is bátrabban és határozottabban a dolgozók érdekvédelmében. így növekszik becsületük és mozgósító szavuknak is nagyobb lesz a súlya, amikor a tervek teljesítésére, a munkaversenyben való részvételre szólítják jel a^dolgozókat. A ” XX. kongresszus nagy- gonddal foglalkozott a mező- gazdaság fejlesztésének kérdésével, mint az életszínvonal emelésének egyik fő feltételével. A kongresszus számbavette azokat a nagy eredményeket, amelyeket a XIX. kongresszus óta eltelt 3 év alatt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatai alapján elértek. Külön kiemelte a szűz- é6 parlagföldek megmunkálásában, a gabona és kukoricatermelés növelésében, az állattenyésztés fejlesztésében. a mezőgazdaság gépesítésében elért eredményeket. Az életszínvonal további emelése érdekében a kongresszus fontos feladatként jelölte meg a gabonatermelés, ezen belül a kukoricatermelés fokozását, az ál'attenyésztés fejlesztését, a mezőgazdasági termelés szervezettségének növelését. A kongresszus iránymutatásai a mi számunkra is nagyon fontosak. Ná'unk is az életszínvonal emelése szorosan összefügg a mezőgazdaság fejlesztésével. A kenyér- és húsprobléma mego'dása nekünk is egyik legfőbb feladatunk. Feladatainkat és felelősségünket még csak fokozza, a XX. kongresz- szus tanulságainak felhasználását még indokoltabbá teszi az a körülmény, hogy nálunk a mezőgazdaság még nem szocialista nagyüzemü, hanem nagyobb részben egyéni paraszt- gazdaság. Éppen ezért a XX. kongresszus tanulságai alapján — megnövekedett a fontossága i pártunk Központi Vezetősége által meghatározott kettő« Eeladat végrehajtásának. A jobboldali torzítások felszámolását a mezőgazdaság területén most még határozottabban kell biztosítanunk. 1955. év folyamán országosan és megyeileg a kettős feladat végrehajtásában számottevő eredményeket értünk el. A mezőgazdasági termelés emelkedése mellett termelőszövetkezeteink jelentősen továbbfejlődtek. Országosan 60 ezer család választotta a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját. A termelőszövetkezetek túlnyomó többsége megszilárdult, gazdálkodása fejlődött, termésátlagaik mesz- sze meghaladták az egyénileg gazdálkodók termésátlagait. A termelőszövetkezeti tagok mind nagyobb részének jövedelme meghaladta a jól dolgozó középparasztok jövedelmét. Ugyanezek a megállapítások jellemzik megyénkben is a helyzetet. 1955-ben közel 3000 család tért át a szövetkezeti gazdálkodásra. Különösen kiemelkedő a fejlődés a hevesi és füzesabonyi járásban. Egyhelyben való topogás van azonban még az egri, pétervásári és sok vonatkozásban a hatvani járásban is. A múlt évben nem kielégítően fejlődött a gyöngyösi járás sem. Termelőszövetkezeteink az összes főbb növényfajtáikban magasabb termésátlagokat értek el, mint az egyéniek. Mezőgazdaságunk területén nagy beruházások történtek. Közel 30 millió forint értékben. Ennek zöme a termelőszövetkezetek vonalán. A terme’őszövetkezeteket, gépállomásokat és állami gazdaságokat Budapestről a megye városaiból fejlett pártkáderekkel erősítettük meg. Munkájuk hatása már is számos vonatkozásban kedvezően mutatkozik meg. 1956 első negyedében a termelőszövetkezet fejlesztésére megyeileg kitűzött tervszámot nem értük el, bár lehetőségeink meg lettek volna erre. Március 15-ig kb. 1200 család lépett be a termelőszövetkezetekbe. A termelőszövetkezetek számszerű növelését tovább kell folytatnunk a tavaszi és nyári hónapokban is Elő kell készíteni az őszi nagy felfejlesztést. A XX. kongresszus tanulságai is mutatják, mennyivel messzebbmenő célkitűzéseket lehet kitűzni, mennyivel gyorsabb fejlődést lehet elérni. ha a mezőgazdaság szocialista alapokra van helyezve. Jelenlegi problémáink túlnyomó többségét sokkal gyorsabban tudnánk megoldani, ha nálunk is már szocialista nagyüzemi mezőgazdaság volna. Az előttünk álló hetekben és hónapokban azonban a fő figyelmet a termelőszövetkezetek stabilizálására, gazdálkodáA í .'1 £ Ur. Mm. ■&*srt. ü xcík 1 sának fejlesztésére kell fordítani. Nagy gondot kell fordítanunk a tavaszi munkák jó lebonyolítására, az őszi kenyér- gabonák ápolására, és a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztése érdekében is a kukorica vetésére és a növényápolásra. Különösen kiterjedt segítséget kell nyújtanunk az új termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek fejlesztése és belső rendjének megteremtése vonalán a XX. kongresszus néhány eílvi irány- mutatását is hasznosítanunk kell. Annál is inkább, mert termelőszövetkezeteinkben és még járási pártbizottságainknál is tapasztalunk olyan helytelen jobb- és baloldali nézeteket, melyek a termelőszövetkezeti mozgalom egészséges továbbfejlődését akadályozzák. Figyelemreméltók azok a jobboldali nézetek, amelyek a ku- lákokkal kapcsolatban felmerülnek. Egyes elvtársak abból a tényből kiindulva hogy Sztálinnak az osztályharc állandó fokozódásáról a szocializmus építése folyamán szóló tétele vita tárgyát képezi, valamint a kínai, német és cseh tapasztalatok alapján helytelen következtetéseket vontak ie. Mint ismeretes, több termelőszövetkezetünkbe sőt még azok vezetésébe is bekerültek kulák és horthyista elemek, akik ott kártevő tevékenységet fejtenek ki. Elvtársaink az előbb említettekre hivatkozva nem lépnek fel a kuiákok beépülése ellen. Pl. az egri járási pártbizottság egyes funkcionáriusai olyan kijelentést tettek, hegy ha lehet Kínában és Csehszlovákiában a termelőszövetkezetekben kulák, akkor miért ne lehetne a noszvaji termelőszövetkezetben is. Elvtársaink meehanikut.au át akarják venni a mi viszonyaink teljes figyelmen kívül hagyásával más országok tapasztalatait Nem veszik figyelembe elvtársaink, hogy a mi körülményeink között is akadtak olyan időszakok (egyes belpolitikai és nemzetközi események hatására), amikor az osztály- ellenség tevékenysége megélénkül az osztályharc kiélesedik. Gondoljunk csak az 1953. június utáni időszakokra. Világos dolog hogy ha az osztályellenség ilyen időszakokban támaszkodni tud termelőszövetkezeti és egyéb fontos pozíciókra, sokkal súlyosabb károkat okozhat nekünk. mint 'ahogy azt égyéb- ként tehetné. Éppen ezért éberségünknek egy pillanatra sem szabad alábbhagyni, hiszen nálunk a kapitalista környezet hatása még sokkal jobban érvényesül, mint a Szovjetunióban, mégis, mint a kongresszus anyagából láthattuk, behatóbban foglalkoztak az éberség fokozásával. gép könnyíti az állami gazdaságok dolgozóinak, a termelő- szövetkezetek tagjainak, de az egyénileg dolgozó parasztoknak is nehéz jizikai munkáját. Gépállomásaink az elmúlt évben elsőízben túlteljesítették éves tervüket és 3 százalékkal csökkentették az önköltséget Mindezen eredmények ellenére még sem mondhatjuk azt, hogy gépállomásaink betöltik azt a feladatot, amelyet pártunk és kormányunk eléjük tűzött Sokszor még a gépállomások munkáját a tervszerűtlenség, a kapkodás jellemzi. Nem végeznek minden esetben minőségi munkát. Nem tesznek eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. A megyei szervek is sablonosán osztják el a különböző mezőgazdasági gépeket, nem irányítják úgy a munkát, hogy a lánctalpas és féllánctalpas traktorok elsősorban a dombos vidékekkel rendelkező gépállomásokra, vagy azokra a gépállomásokra kerüljenek, amelyeknek körzetében rizstermelés folyik. Nem foglalkoznak megfelelően gépállomásainkon a műszaki színvonal emelésévei, a technika fejlesztésével. Ha voltak is kezdeményezések, újítások, többnyire elsikkadtak. Jellemző a technika fejlesztésének lebecsülésére, hogy gépállomásaink idegenkednek az ekevasak mangánozásától. Tavaszi munkák idején e fogyatékosságokat maradéktalanul ki kell küszöbölnünk. Támaszkodva a gépállomási dolgozók javult munka szellemére, a káderátcsoportosítással megerősödött gépállomási pártszervezeteinknek biztosítani kell az őszi lemaradás behozását. Előtérbe kell állítani a rizsföldek szántását, napokon belül el kell végezni a tavaszi búza vetését és biztosítani a kukorica négyzetes vetését. Az állami gazdaságaink az elmúlt évben jó terméseredményeket értek el. Az államnak átadott kenyérgabona 24.8 százalékát, a sertéshúsnak 26.5 százalékát, a tejnek 24 6 százalékát állami gazdaságaink biztosították. Mindezen eredmények ellenére azonban súlyos hibák, hiányosságok vannak gazdálkodásukban. A kongresszuson a mezőgazdaság kérdései között kiemelkedő szerepet játszott a gabonaprobléma megoldása. Számunkra is tanulságos az, ahogyan a kongresszus ezzel a kérdéssel foglalkozott Annál is inkább, mert a gabonaprobléma nálunk is élő probléma Pártunk Központi Vezetősége egyik fő feladatként állította elénk a mezőgazdaság területén a gabonatermelés fokozását. 1955-ben országosan s ezen belül megyénkben is értünk el előrehaladást ezen a téren. Ennek ellenére azonban, mint ismeretes, a legalacsonyabb gabona termésátlagok országosan nálunk voltak. Az őszi vetéseink mennyisége és minősége sem kielégítő 7300 kataszteri holddal kevesebb kenyérgabonát vetettünk el, mint ameny- nyit a terv előír. A vetőmag gyengébb minőségű volt. a magágy nem lett megfelelően elkészítve, a vetés túlságosan elhúzódott, belenyúlt a téli hónapokba, a tél kezdetén az erős fagyok idején nem volt hótakaró a vetésen, a télvégi olvadás után a víz, majd a jég alá került sok helyen a vetés, ami mind-mind kedvezőtlenül befolyásolta vetésünk állapotát. A tavaszi vetés terén sem állunk valami jól. A hosszú tél miatt időben elúsztunk. A tavaszbúza vetésével szemben egyébként is ellenállás tapasztalható. Sajnos, egyes járási szerveink nem is veszik elég komolyan ezt a kérdést. A hevesi járás a legnagyobb gabonavetés területtel adós, mégis a tavaszbúza vetését nem szervezték meg, s a leküldött vetőmagot nem hasznosították. A tavaszbúza vetésére maximum ez a hét és a jövő hét áll még rendelkezésünkre. Itt tehát gyors intézkedéseket kell tenni. A kongresszus, )a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatait ebben a munkában is hasznosítva, operatívan kell biztosítanunk a tavaszi vetést. Nincs most arra szükség, hogy általában minden területen egyforma erővel mozgósítsunk a tavaszbúza vetésére. Ki kell választanunk azokat a legjelentősebb községeket. ahol a legnagyobb a lemaradás, mint például a hevesi járásban Tiszanána,.s oda összpontosítani a járási és megyei erőket is. A községekben sem folyhat általános munka. Ott is konkrétan, a politikai felvilágosító, és a szervező munkát azok felé a gazdálkodók felé kell irányítani, akik a tanácsi nyilvántartások szerint kenyérgabonavetési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Csak így operatíven, a kérdéseket konkrétan megfogva tudjuk biztosítani lemaradásunk kiküszöbölését. Nagy gondot kell fordítanunk az őszi kenyérgabonavetések ápolására. A rendelkezésre álló szűkös mennyiségű műtrágyát elsősorban a termelőszövetkezetek földterületei* é# elsősorban azokon a területeken kell hasznosítanunk, ahol az a legjobban meghálálja magát. A múlt évitől eltérőleg, most elegendő mennyiségű vegyi gyomirtószer áll rendelkezésünkre. A munkát azonba* akadályozza, hogy nincs elegendő gépi berendezésünk. Gépállomásaink ne várjanak csodákra, gépállomási párt- szervezeteink szólítsák fel a gépállomási dolgozókat, köztük elsősorban a kommunistákat, hogy javaslataikkal nyújtsanak segítséget e probléma megoldásához. A megye szakembereivel még ezekben a napokban tárgyálják meg mező- gazdasági szerveink, hogy a permetezőgépeket hogyan használhatjuk fel ebben a munkában. A földművesszövetkezeteken keresztül biztosítsuk, hogy a permetezőgépek álljanak kellő számban rendelkezésre a nagy gebonatermő területeinken a füzesabonyi és hevesi járásban is. A XX. kongresszus ráirányította a figyelmet a kukoricatermelés fontosságára. Kihangsúlyozva, hogy a kukorica ugyanazon a területen sokkal nagyobb mennyiségű tápértékét hoz, mint a kalászos takarmánygabonák. A Szovjetunióban rövid idő alatt számos olyan területen honosították meg a kukoricát, ahol korábban azt egyáltalán nem termelték, s értek el magas termésátlagokat. Az elmúlt ősszel tanulmányutunk alkalmával tapasztaltuk, hogy eredményeik titka abban keresendő, hogy rendkívül sokoldalúan, a jelvilágosító munka összes lehetőségeinek jelhasználásával, bevitték a szovjet emberek tudatába a kukoricatermelés jon- tosságát. De nemcsak ezt, hanem tudatosították a kukoricatermelés legfejlettebb módszereit is. Óriási, területeken a kukoricavetés meghonosításával egyben meghonosították annak korszerű művelési módját, a négyzetes vetést és művelést, a fészektrágyázást, a pótbeporzást, a hibrid vetőmag használatát, a szár idejében, megfelelő tápértékben való betakarítását és silózását. Nálunk az elmúlt évijén már számos helyen vetettünk négyzetes kukoricát. De a mi hibánkból ez nem hozta meg a kellő eredményt Ugyanis a négyzetes vetés nem volt megfelelő, a kukorica ápolása már nem négyzetesen történt Ez is mutatja. hogy mi bizony még sokszor csak ilyen kirakateredményekre törekszünk. Ez évben sem valami jól Ítészültünk fel erre a feladatra. Termelőszövetkezeteink kukoricavetésük 56 százalékát akarják négyzetesen vetni és művelni. Erre le is szerződtek a gépállomásokkal. Gépállomásaink nem készülték fel ezideig a kukorica négyzetes vetésére és művelésére. Erre a körülményre fel kell figyelnünk és azonnal intézkedéseket kell tennünk minden gépállomás vonalán, hogy végrehajtsák a kultivátorok átalakítását négyzetbevető géppé és felkészüljenek a négyzetes vetés ápolására is. A Szovjetunió tapasztalatai alapján már most széles propagandamunkát kell indítanunk, hogy a kukoricaszár nálunk is idejében hasznosítható legyen. Még az elmúlt évben is a megye számos részé» a kukoricaszár vagy kint rothadt a földeken (még ma is látható nem egy helyen), vagy tüzélésre lett felhasználva. A szovjet tapasztalatok alapja* külön nagy gondot kell fordítani megyénk speciális adottságainak kihasználására, így a rizs. szőlő, gyümölcs, ' zöldség és ipari növénytermelés fejlesztésére. Annál is inkább, mert ezekben a terményekbe» a megye ellátásán túl jelentős segítséget nyújtunk az ország ellátásához és az ország külkereskedelmi helyzetének javításához. A XX. kongresszus nagy figyelmet fordított az állattenyésztés fejlesztésére, Ez a probléma nálunk is előtérbe került az utóbbi évek folyamán. Az ország zavartalan húsellátását akadályozta az a körülmény, hogy az állattenyésztés egyes területein. így különösen a szarvasmarhatenyésztés vonalán számos rendellenesség mutatkozott. Sajnos, ebben is kiemelkedő negatív szerepet töltött be megyénk. Mint ismeretes, megyénk Szarvasmarhaállománya, ezen belül különösen tehénállománya, több év óta csökkenő tendenciát mutatott. A legújabb statisztikai adatok szerint a megyei párt és tanács- szervek intézkedései, pártszervezeteink és tanácsaink munkájának eredményeképpen bizonyos fejlődést értünk el a szarvasmarhatenyésztés vonalán. A minőség azonban nem javult, s mindehhez járul, hogy erőfeszítéseink ellenére takarmánytermő területeink, főképp az évelő pillangósok területe az elmúlt év folyamán csökkent. Most tehát a további számszerű növekedés mellett erőnket arra kell összpontosítani, hogy javítsuk szarvas- marhaállományunk minőségét, tervszerűen, meggondoltan kiselejtezzük, kicseréljük a to- vábbtenyésztésre alkalmatlan egyedeket. Különösen nagy politikai é* szakmai propagandát kell kifejtenünk a növendékállatok neve ése érdekében, amely területen döntő változást még mindig nem tudtunk elérni. Változtatni kell járási pálcás tanácsszerveink beállítottságán, s el kell érni. hogy erejüket a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére és ne a kiselejtezés szorgalmazására fordítsák. Erezzenek felelősségtudatot a járás mezőgazdaságának továbbfejlesztése szempontjából a szarvasmarhatenyésztés növelése érdekében is. Párt, tanács és belügyi szerveink ne nézzék tétlenül, hogy spekulánsbandák kilopják a megye területéről a szarvasmarhát vagontételben, mint áhogyaji az történt az utóbbi hetekben Poroszlón és Tiszanánán. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a mezőgazdaság termelésének fokozása mellett biztosítanunk kell az állam- polgári fegyelem továbbszilár- dítását, begyűjtési és adófizetési terveink' maradéktalan teljesítését. Az elmúlt évben begyűjtési és adófizetési tervünket teljesítettük. Ebben az évben azonban az első negyedéves begyűjtési tgrvek teljesí(Folytatás a 3. oldalon) A XX. kongresszus bcszÚKSolóifeíra, a felszólalásokban tekintélyes helyet foglalt el a mezőgazdasági termelés növelése és ezzel kapcsolatban a gépesítés és a vetőmagíermelés A kongresszus megnövelte a mos tennivalónk van nekünk fa-adatok végrehajtásában a, is ezeken a területeken, gépállomások és állami gazda-1 Fejlődő iparunk komoly ságok szerepét. A kongresszus mértékben járult hozzá me- tarulságait hasznosítva, szá- gyénk mezőgazdaságának gépesítéséhez. Ma már a megye mezőgazdaságában 612 szántótraktor, 131 universal traktor, 46 kombájn, 112 aratógép és többezer egyéb mezőgazdasági
