Népújság, 1956. március (18-26. szám)
1956-03-31 / 26. szám
1946. március 31. simmbat NÉPÚJSÁG á Heves megye kommunistáinak nagyaktíva értekezlete (Folytatás a 2. oldalról.) tésénél komoly hiányosságok mutaiKoznak. különösen a tojásbegyűjtésben. A dolgozó nép életszínvonalának fokozottabb emelése csak abban az esetben biztosítható, ha a mezőgazdasági termelést fokozzuk, olcsóbban termelünk és begyűjtjük mindazokat az élelmiszereket, amelyek dolgozó népünk ellátásához, export terveink teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A XX. kongresszus tanulságai kapcsán nagyobb figyelmet kell iordítaniok párt, tanács és tömegszervezeti funkcionáriusainknak a törvényesség betartására és betartatására, a bürokrácia elleni harcra Az operatív vezetést, a problémákkal való közvetlen foglalkozást csak úgy tudjuk biztosítani, ha funkcionáriusaink szakmailag is jól értik a kérdéseket, s nem általában poli- tizálgatnak, hanem konkrét tanácsokat tudnak adni egy- egy probléma megoldásához a termelőszövetkezet tagjainak állami gazdasági, gépállomási dolgozóknak, vagy egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Funkcionáriusaink mező- gazdasági szakképzését azsám- béki tanfolyam melíett más vonatkozásokban is elő kell segíteni. Pl. nálunk most probléma a szarvasmarhatenyésztés, a rizs- termelés, a szőlő-zöldségtermelés fejlesztése. Funkcionáriusainknak elsősorban a felsorolt növénykultúrák, illetve a szarvasmarhatenyésztésben aktív vidékeken részletes alapossággal meg kell ismerkedniük a mezőgazdasági tudomány ezekben a szakágakban elért eredményeivel, a legjelentősebb szakmai kérdésekkel. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa lerögzíti: „A kommunista építés hatalmas feladatai a dolgozók alkotó aktivitásának és kezdeményezésének még nagyobb arányú kibontakozását, a néptömegeknek az államigazgatásban, az országban folyó gigászi gazdasági szervezőmunkában való széleskörű részvételét követelik meg Ez azt jelenti, hogy minden lehető módon fejlesztenünk kell a szovjet demokratizmust, ki kell küszöbölnünk mindent, ami akadályozza ennek a sokoldalú kibontakozását.” A mi államunk is szocialista típusú állam. A felszabadulás után a munkásosztály pártunk vezetésével hozzáfogott a köz- igazgatás átszervezéséhez. Döntő változást hozott a tanácsok megalakítása. Mivel olyan köz- igazgatási rendszert kellett létrehozni, mely helyileg is ellátja a proletárdiktatúra feladatait. Mivel a szocializmus építése csak a legszélesebb dolgozó tömegek tevékeny részvételével folyhat sikeresen. A tanácsok tömegkapcsolatának elmélyítésére és a lakosság mozgósítására a tanácsok előtt álló feladatok végrehajtásában fontos eszköz az állandó bizottságok működése, a tanácstagi fogadóórák és beszámolók. A tanácstagok fokozódó felelősségét mutatja különösen megyei, járási és városi szinten, hogy az elmúlt félévben 2800 tanácstagi fogadóórát és 1500 tanácstagi beszámolót tartottak. Azokban a községekben, ahol a párt- és a tanácsvezetők megfelelően foglalkoznak a tanácstagokkal (Poroszló, HeVes, Sarud) sikerült elérni, hogy az összes tanácstagok megtartották beszámolóikat és fogadóóráikat. Hiányosság ezen a téren az, hogy a tanácstagok e fontos feladatokkal csak kampányszerűen foglalkoznak. Még mindig az a jellemző különösen a falusi tanácsszerveinknél, hogy a tanácstagok többsége nem tesz eleget a tanács- törvényben lefektetett kötelezettségeinek, de ugyanakkor nem él jogaival sem. Ezt mulatja az a tény is, hogy a megyénkben a tanácstagoknak csak mintegy 35—40 százaléka tartott tanácstagi beszámolót a tanácsválasztások óta. A tanácsok elhanyagolják a lakosság között folyó rendszeres politikai felvilágosító munkát, igen gyakran előtérbe helyezik az adminisztratív intézkedéseket. A begyűjtési tervek teljesítése érdekében a megye több községében hangos híradón keresztül ijesztgették a lakossá got a transzferálással. De sok helyen azokban az esetekben sem váltják be a fenyegetésüket, ahol erre az illető osztályhelyzetét és politikai magatartását illetően szükség volna. A XX. kongresszus kihangsúlyozta, hogy továbbra is folytatni kell a közigazgatási és adminisztratív apparátus tökéletesítését. Annál is inkábba mivel még a munkában sok a bürokratikus vonás, az aktatologatás, és a dolgozók ide-oda küldözgetése. A tanácsfunkcionáriusok egy része nem látja elég világosan, hogy a tömegkapcsolat kiszélesítése, elmélyítése nemcsak a tanácsüléseken, a fogadóórákon, tanácstagi beszámolókon keresztül történik, hanem a dolgozók sok apró ügyes-bajos dolgainak gyors és helyes elintézésén keresztül is. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a megyei tanácshoz beérkezett panaszok mintegy 10%-ká- nak az elintézése határidőn túl történik, de gyakran előfordul, hogy egyes dolgozók panasza több hónapon keresztül sem nyer elintézést. Ezek a hiányosságok nagyrészt abból is adódnak, hogy tanácsfunkcionáriusaink és szakigazgatási szerveink dolgozóinak nagy többsége nem ismeri megfelelően a tanácsok munkáját meghatározó különböző jogszabályokat és így a hozzájuk forduló dolgozóknak nem tudnak kellő felvilágosítást nyújtani az ügyek gyors elintézésére vonatkozóan. De abból is adódnak, hogy a panaszosokat elküldik azzal, hogy a probléma megoldása nem rájuk tartozik. bár ők is kellő intézkedést és felvilágosítást tudnának adni a panasz elintézéséhez. A kongresszus határozottan felveti az igazgatási apparátus munkájának további ésszerűsítését. Ha megvizsgáljuk nálunk, hogyan néz ki ez a kérdés, láthatjuk, hogy az ezelőtt egy évvel végrehajtott racionalizálás lényegében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt nem követte a munka ésszerűsítése és éppen ezért most egyes hivatalokban kevesebb ember több aktát gyárt, (pl. a megyei tanács 91 ezer ügydarabbal foglalkozik.) Nem mehetünk el e kérdés mellett és úgy a párt, mint az állami vezetőknek fel kell karolni minden kezdeményezést, amely a munka ésszerűsítését szolgálja. Annál is inkább, mivel a dolgozók ügyeinek gyors, bürokráciamentes elintézése kihat a termelőmunkára is. Párt-, tanácsi- és gazdasági szerveink leggyengébb pontja, hegy nem szervezik meg kielégítően a párt- és kormányhatározatok végrehajtásának ellenőrzésé^. A kiszállásaik nem terv szerint mennek. Az előadók és „az osztályvezetők kiszállásaik alkalmával nem tanulmányozzák, ellenőrzik mélyrehatóan a területet. Ez számos visszaélésre is ad alkalmat. Ez mutatkozik meg pl. a kereskedelmi és élemiszeripari szerveknél, ahol a gyenge ellenőrzés következtében több éven keresztül tudták bűnös tevékenységüket folytatni a gyöngyösi vágóhídi bűnszövetkezet tagjai, kereskedelmi vállalatok vezetői. À XX. kongresszus nagy figyelmet fordított a szocialista törvényesség megszilárdítására. Megállapíthatjuk, hogy ezen a téren nálunk is értünk el komoly eredményeket. Á Központi Vezetőség beszámolója is lerögzíti, hogy sikerült a szocialista törvényességet hazánkban megszilárdítani Ennek oka az, hogy megvalósult a belügyi és igazságügyi szervek szorosabb pártellenőrzése. A büncselekvők száma csökkent. Az elért eredmények ellenére megállapíthatjuk, hogy a szocialista törvényesség betartása, betartatása terén sok még tennivaló. A bírósági, ügyészségi szerveinknél még mindig megtalálható a liberalizmus, különösen az osztályellenség a deklasz- szált elemekkel szemben. A munkás társbérlőjére késsel támadó kulákot enyhébben bírálják el, mint az ittasan verekedő munkást. A szőlővel spekuláló, törvényeinket kijátszó ügyvéd ellen nem indítanak eljárást, de a többcsaládos szegény parasztasszonyt néhány tojás magasabb áron való eladása miatt börtönbüntetésre ítélték. Nem sikerült még elérni, hogy ne maradjon bűntett megtorlatlanul. Sok esetben ennek oka az állami, gazdasági szervek vezetőiben keresendő, mivel nem harcolnak következetesen a társadalmi tulajdon védelméért. Komoly fogyatékosság még üzemekben, állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, hogy nem sikerült kialakítani e olyan légkört, amelyben elítélnék a társadalmi tulajdon ellen vétőket. Nem vált az egész társadalom ügyévé a szocialista tulajdon védelme. Komoly feladatok hárulnak még ezen a téren párt, állami és gazdaságvezetőinkre, hogy kiküszöböljék a meglévő hibákat, s minden téren megszilárdítsuk a szocialista törvényességet. A megyei pártvégrehajtó bizottságnak, de még inkább járási és városi pártbizottságainknak a belügyi és igazságügyi' szervek pártellenőrzését fokozni kell. Rendszeresen be kell számoltatni e szervek vezetőit a pártvégrehajtó bizottságok előtt. A kongresszus legfőbb tanulságai pártéletünk fejlesztésében A XX. kongresszus sokoldalúan kidomborította a párt vezető szerepének jelentőségét. Hruscsov elvtárs beszámolójában a következőket olvashatjuk: „A mi kommunista pártunk kormányzópárt. Minden fontos ügy sikere döntő mértékben a párt irányításától, helyi szerveink tevékenységétől függ.” Éppen ezért a párt további erősítését a kongresz- szus elsőrendű kérdésként kezelte. Különösen nagy figyelmet fordított a párt életében oly nagy szerepet játszó lenini elvek megszilárdítására. A beszámolóban ezzel kapcsolatban Hruscsov elvtárs a következőket mondotta: „A párt egységének további erősítése és a pártszervezetek aktivitásának fokozása megkövetelte, hogy a pártélet Lenin által kidolgozott szabályainak, melyeket a múltban gyakran megszegtek, újból érvényt szerezzünk. Elsőrendű jelentőségű volt a kollektív vezetés lenini elvének visszaállítása és megszilárdítása”. Hruscsov elvtárs beszámolójában kitért arra is, hogy miért volt erre szükség Több felszólaló, így elsősorban Mi- kojan elvtárs élesen vetette fel ezzel kapcsolatban a kollektív vezetés hiányosságait. A kollektív vezetés hiányosságai megmutatkoztak a népi demokráciák és azok kommunista pártjainak életében is. Megmutatkozott ez hazánkban is. Az ezzel kapcsolatos hibákra mutatott rá az 1953 júniusi, a párt III. kongresszusának és az 1955 márciusi Központi Vezetőségi határozat. E határozatok nyomán jelentős előrehaladás történt a hibák felszámolásában. Pártunkon belül a kollektív vezetés megerősödött, a személyi kultusz, nagyrészt kiküszöbölődött, a pártdemokrácia, a bírálat-önbírálat és az alulról jövő bírálat megerősödött. Ma már a Központi Vezetőség dönt a leglényegesebb kérdésekben, a párt politikája, a kormányzás elvei, a Központi Vezetőség kollektiven hozott határozatai alapján kerülnek kimunkálásra. Gondoljunk csak a márciusi. a novemberi, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos és más egyéb fontos kérdésekben hozott Központi Vezetőségi határozatokra. A Központi Vezetőség példája nyomán az alsóbb pártszervekben is a választott kollektív vezető testületek döntik el a legfontosabb kérdéseket. Náilunk is a megyei pártbizottság hagyja jóvá negyedéves munkaprogamun- kat, a mezőgazdaság fejlesztésével, pártéletünk legfontosabb kérdéseivel kapcsolatos terveket. Határozottabban megmutatkozik azonban a kollektív vezetés a megyei pártvégrehajtó bizottság munkájában, amely a megyei pártbizottság által jóváhagyott munkaterv alapján rendszeresen megvizsgálja az egyes területek helyzetét, a párt országos és megyei jellegű határozataink végrehajtását, s ■ konkrét részletes tennivalókat szab meg, a párt- határozatok figyelembevételével, a helyi politika kialakítására. Ugyanezek a jellemző megállapítások vonatkoznak a járási és városi, az üzemi és területi pártszervezetek munkájára is. A kollektív vezetésnek különösen fontos megnyil- vanuiasai voltak a nemrég lefolyt vezetőségválasztó taggyűlések, ahol az egész párttagság vette vizsgálat alá a párt- szervezetek munkáját, fejlődését s határozta meg a felsőbb pártszervek határozatai alapján a helyi politika elveit, s jelölte ki azokat a személyeket, akik mint a vezetőség tagjai végre kell hogy hajtsák a párt határozatait, a taggyűlés iránymutatásaitE pozitív vonások mellett azonban nem feledkezhetünk meg azokról a fogyatékosságokról, amelyek ezen a területen is megmutatkoznak. Sokszor van még visszaesés, s majd minden területen vannak még fogyatékosságok a kollektív vezetésben; A megyebizottság informáltsága még nem folyamatos és nem elégséges. Az alsóbb pártszervek ülésein többnyire a vezetési módszer helytelensége miatt a kollektív vezetés nem ritkán van megsértve. Sajnos, még ma sem ritka, hogy az üléseket vezető titkár elvtársak az összefogja jójukban főképpen a saját véleményüket mondják el. Figyelmen kívül hagynak számos helyes javaslatot, a vezető testület tagjai által elmondott sok helyes szempontot. Nekünk még ilyen dolgokban is sokat kell tanulni. Kínos pontossággal kell ügyelni arra, hogy a kollektív vezetés az üléseken, a határozatok meghozatalában, az egyes emberek véleménye számbavételével érvényesítve legyen. A pártszervezetekben közvetlenül a vezetőségválasztó taggyűlések pozitív tapasztalatai után már több számos negatív tapasztalatot is szereztünk. Sok pártszervezetben a fiókba került és feledésbe merült a • taggyűlés határozata. Alig kezdődött meg az új vezetőségek munkája, máris elég nagy számban találhatók egyedül dolgozó párttitkárok, akik utói panaszkodnak, hogy a vezetőség tagjai nem akarnaK dolgozni, s nem veszik észre hogy ennek ők maguk az előidézői, mert nem vonják be a vezetőség tagjait a felmerülő egyes kérdések eldöntésébe, és a döntés végrehajtásába. A sorra kerülő tanfolyamokon, de még inkább a gyakori helyszíni ellenőrzésen és segítésen keresztül kell nekünk, valamint járási és városi pártbizottságainknak megtanítani a kollektív vezetés alkalmazására az alsóbb pártszerveket, pártvezetőségeket. A személyi kultusznak bár kirívó példái ritkán találhatók, rr ;gis apróbb megnyilvánulá-. saival sajnos még a megyei pártszeryek munkájában is-találkozunk. Nem ritka do- og, hogy egy-egy állásfoglalásnak, vagy intézkedésnek a megyei pártbizottság munkatársai, vagy iárási funkcionáriusok ügy akarnak tekintélyt szerezni, hogy a megvei nárt- bizottság titkáraira hivatkoznak. Ahelyett, hogy türelmesen megmagyaráznák annak az állásfoglalásnak, vagy intézkedésnek a helyességét, szükségszerűségét. Az is előfordul. hogy a megyebizottság i első titkárára, vagy titkáraira I hivatkozva próbálnak elintézni különböző kérdéseket, szin- \ te fenyegetésként használva a megyebizottság titkárainak nevét. Tanulnunk kell a lenini iránymutatásokból, hogy türelmesebbek cs figyelmesebbek legyünk az emberekhez, a közvetlen munkatársainkhoz és az egyszerű párttagokhoz egyaránt. Kritikusabb szemmel nézzük saját munkánkat és magatartásunkat is. így könnyebben el tudjuk hárítani még csirájában, hogy bárminemű személyi kultusz fejlődjön ki a magunk területén. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának egyik fontos tanulsága számunkra hogy csak úgy tudjuk megoldani a párt, az ország előtt álló feladatainkat, ha ennek megvalósításába hatékonyan részt vesznek a legszélesebb dolgozó tömegek. Ezért megyénkben is nagy fontossággal bírnak a Különböző tömegszervezetek és tömegmozgalmak. Pártszerveinknek és pártszervezeteinknek gondoskodni kell arról, hogy megkapja a DISZ mindazon segítséget a párttól, amely alkalmassá teszi arra, hogy megyénk dolgozó ifjúsága egészének szervezetévé váljék. A párt, az állam, a társadalom minden erejét segítségül kell adnunk az ifjúság neveléséhez, hot^v fiataljaink az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt élharcosai legyenek az új technika és módszerek bevezetésének és elterjesztésének. A Központi Vezetőség iránymutatása nyomán fel kell élénkíteni népfront-bizottságaink munkáját. A népfront bizottságokban . levő kommunisták tevékenységének fokozásával kell biztosítani, hogy e szerv képessé váljon a paraszti, értelmiségi és kispolgári tömegek bevonására a bekeharcba, szocializmust építő munkánkba. A XX. kongresszus rendkívül nagy figyelmet szentelt a pártmunka módszereinek tökéletesítésére s az ideológiai munka kérdéseivel való alaposabb foglalkozásra. A kongresszus az ideológiai munka kérdéseivel kapcsolatban azt követelte, hogy Lenin tanításainak megfelelően az elmélet vezérfonal legyen a szocializmust építő gyakorlati tevékenységhez. Ma a marxizmus elméletének gazdasági oldala, a konkrét gazdasági kérdések megoldása került előtérbe; erre kell most a fő hangsúlyt fektetni. A termelési kérdéseknél idézetek, egyes fölvetések kapcsán már foglalkozott beszámolónk a gyakorlatiasabb, a termelési, gazdasági kérdésekhez szorosan kapcsolódó operatív pártmunkastílus meghonosításának fontosságával. Nézzük meg milyen tapasztalataink Tannak az agitációs és propaganda munkánkban, s milyen tennivalóink a kongresszus tanulságainak hasznosítását illetően? Mint ahogy a pártvezetés a bírálat, önbírálat terén van fejlődés megyénk pártszervei- nél, úgy mutatkozik fejlődés pártszervezeteink elméleti, agitációs, ideológiai munkájában is. Ez elsősorban annak eredményeként következett be, hogy az eltelt évek során fokozódott párttagságunk és funkcionáriusaink elméleti, ideológiai tudása, többen és 'alaposabban tanulmányozták a marxizmus—leninizmus klasz- szikusainak műveit, növekedett jártasságuk az elméleti kérdésekben. Agitációnkban is bizonyos előrehaladás van úgy az ipar, mint a mezőgazdaság vonalán, különösen a Központi Vezetőség 1955 novemberi határozata óta abban a tekintetben, hbgy egyre jobban a termelés mutatóira, lényeire alapul, egyre jobban ad választ a dolgozókat érintő termelési, műszaki problémákra is. Pártszervezeteink propaganda és agitációs munkája mellett sokat segít a párttagság és a lakosság nevelése érdekében i sajtó. Megyei lapunk ma már 18.000 példányszámban fogy el. A tanácsok és kulturális intézmények nevelőmunkája fejlődik. a Gárdonyi Színház előadásainak és a különböző népi együttesek rendezvényeinek átogatottsága egyre női. Az elmúlt évben mintegy 600 kul- túrcsoport működött megyénkben. E pozitívumok ellenére is azonban elméleti, ideológiai kulturális) munkánkban komoly fogyatékosságok vannak. ,,Azok a hibák, amelyeket a oártmunkával, az ideológiai munkával kapcsolatban a XX. kongresszuson felvetettek és kijavításukra határtozatokat hoztak, szinte kivétel nélkül a mi munkánkban is fellelhetők” — mondotta Rákosi elvtáis a Központi Vezetőség március 12—13-i ülésén. A mj propaganda és agitációs munkánkra is áll az, hogy eléggé el van szakadva az élettol és emiatt nem mozgósít kellően a párt előtt álló feladatok végrehajtására. Ennek oka elsősorban abban van, hogy a Központi Vezetőségtől kapott tantárgyak is eléggé elvontak, továbbá az, hogy a különböző oktatási formákhoz mi sem dolgoztunk ki megfelelő segédanyagot. Propaganda, de különösen agitációs munkánk, annak kö- vetkeztéber** hogy eléggé elvont, nem harcol kellően a hibák, a fogyatékosságok, a téves nézetek ellen sem és nem válaszolja meg azokat a kérdéseket sem, amelyek a dolgozókat foglalkoztatják és önnek következtében nem használja ki azokat a lehetőségeket, amelyekkel még szorosabbá lehetne tenni a párt és a dolgozó tömegek közötti kar csoiatot. Ez a hiba elsősorban abból fakad, hogy pártbizott ságaink és pártszerveink egy- része nem tanulmányozza eléggé az életet, az ipar és a mezőgazdaság területein dolgozók hangulatát és problémáit. Ennek következtében nem is ismeri, hogy milyen a dolgozók hangulata, milyen kérdések foglalkoztatják a dolgozókat, vagy hogy az ellenség milyei nézeteket terjeszt. Törekedni kell minden párt- bizottságnak arra (mint például a gyöngyösi járási párt- bizottság), hogy a helyszínen tanulmányozza a község politikai és gazdasági problémáit, segítsenek kidolgozni az alapszervezeteknek az agitáció tartalmát. Agitációs és propaganda munkánk megjavítása érdekében a megyei pártaktíva tekintse elsőrendű feladatának a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa anyagának alapos tanulmányozását és ismertetését. Az elvtársak előtt ismeretes, hogy pártunk Központi Vezetősége határozatot hozott, hogy az egyes oktatási formákban hat héten át milyen módszerrel vegyék át funkcionáriusaink, aktivistáink, párttagságunk és széles pártonkívüli tömegek a kongresszus nagyjelentőségű útmutatásait. Emellett párttaggyűléseken, pártnapokon a sorra kerülő összes rendezvényeken foglalkoznunk kell a kongresszus útmutatásaival, különös tekintettel az adott területre és a napirenden szereplő kérdésekre. Látni kell, hogy e téren máris lemaradás mutatkozik. Elég erre egy példa: a megyei tanács a múlt hét péntek, szombati ülésén a beszámolók és hozzászólások jóformán nem is érintették a XX. kongresz- szuson elhangzottakat. Vonatkozik ez egyéb tanácskozásainkra is. Kedves elvtársak! Mint bevezetőben is mondottam, ez a beszámoló nem lép fel azzal -az igennyel, hogy a kongresszus összes, munkánkra vonatkozó tanulságait számba vegye. E tanulságoknak csupán kis részét érintette. Az elvtársak felszólalásaikban még bizonvosan sok helyes gondolattal fogják kiegészíteni a beszámolót. További tennivalónk, hogy a kongresszus anyagát elmé- lyülten tanulmányozzuk, feldolgozzuk, tanulságait munkánkban hasznosítsuk. A jövőben minden fontosabb feladat megkezdése előtt e kincsestárból kell merítenünk munkánk eredményesebb elvégzéséhez a segítséget. (Folytatás a 4. oldalon.)
