Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-24 / 24. szám

4

NÉPÚJSÁG

1966. március 84.

BARTOK BELA

Március 25-én, 75 évvel

•LT‘l ezelőtt született Bartók Béla, a legnagyobb magyar zeneszerző. Egy 1921-ben írt önéletrajzában így vázolja indulását, s első tanulmányait: „Születtem 1881 március 25-én Nagyszentmiklós községben. Legelső zongoraórámat édesanyámtól kaptam hatodik életévemben. Apámnak, aki egy iskolát igazgatott, meglehetősen fejlett zenei képességei voltak. S nyolc éves koromban elvesztettem. Édesanyám, mint tanítónő, küzdött a mindennapi kenyérért... Nagyszőlősön 1891-benmármint zeneszerző és zongoraművész, a nyilvánosság előtt is szerepeltem. Ez adta a lehetőséget, hogy Pozsonyba kerültünk, s •15 éves koromig Erkel László, Ferencnek a fia taníthatott zongorára és összhangzattanra.”

Bár Bartóknak tanácsadói a világhírű bécsi konzervatóriumot ajánlják, • mégis á Budapesti Zenefőiskolára iratkozik. Wagner. Brahms, Strauss Richard útján keresi a jövőbe mutató utat. Ez azonban nem elégíti ki. Űj . utakon akar járni. És követi a nagy magyar zeneköltő elődjét, Liszt Ferencet. Otthagyja a XX. század elején fellobbanó modem zene útvesztőjét, mikor a zene a hagyományos utak tagadásával szélsőséges technikába fullad. Jelszava: visszamenni az

ősi földhöz, a nép igazi zenéjéhez. E nagy gondolatához 1905-ben jut el, mikor Kodály Zoltánnal együtt megkezdik a magyar népdal kincseinek feltárását. Ez adja a tartalmat nagy művészi alkotásaihoz, mely fáklyavivőjé lett az egész világ haladó zenekultúrájának. Hazánkért, s a világ kultúrájáért született nagy eszméjét diadal kísérte. Rögös út volt és csak acélos akarattal tudta végigjárni.

Az 1917-es év jelentős dátum Bartók Béla életében. Ekkor vezényli a kiváló olasz karmester, Egisztó, a Magyar Operaházban a Fából faragott királyfi című táncjátékot melyben először szólal meg a magyar népballada s népi tánc Majd egy évvel később a közönség elé kerül a Kékszakállú herceg vára. Ez nemzetközi viszonylatban is visszhangot kel, s a bartóki alkotások előtt megnyílik a világ. Harmadik, egyben utolsó színpadi műve a Csódálatos mandarin. mely hazánkban csak a felszabadulás után került színpadra. Kiváló művei az Allegro Barbaró, az ősi, szilaj, legyűrhetetlen erő tolmácsoló- ja, a Divertimentó, a Táncszvit és igen jelentős műve a Cantata Profana, melyben visszatér a tiszta, igaz ősforráshoz, a mondavilághoz, s mégis a klasszikus kantáták csodálatraméltó, újszerű alkotását adja. A Mikrokozmos, valamennyi kis darabja remekmű és Bach Wohltempe- rirtes Klavir-ja mellett emlegetik jelentőségét. Újabb és újabb nagy alkotások jelzik útját. Hazájában egyre jobban érzi a fasizmus felé száguldó Közép-Európa fojtogató légkörét. Nem talál más kiutat, mint elhagyni nagyon szeretett hazáját. így 1940 őszén Amerikába indul. Súlyos betegen éli végig az amerikai világ hajszáját, s küldi el hazánkba honvágya szomorú vallomását. így jut el élete végének nagy művéhez, a Harmadik zongoraversenyhez s a Concertohoz Ebben fejeződik ki a fasizmussal való harcos szembeállása, a magyar nép erejébe vetett hite, s mélységes hazaszeretete. Hazájába hazatérni már nem tudott. New Yorkban 1945 szeptember 28-án halt meg.

Tíz éve halott, de inkább él, mint valaha — mondta Kodály Zoltán, Bartók harcos munkatársa, halálának tizedik évfordulóján. A nemzetközi közvélemény és a zenetudomány méltán porolja a klasz- szikusok közé.

Eger városa is méltóan emlékezik. Április 22-től 29-ig Bartók zenei hetet rendez, amelyen megszólalnak . népi szövegre komponált kórusai és hangszeres zenéje is.

Monoki Lászlómé, tanárnő

BARANGOLÁS AZ IRODALOMBAN

Múlt' heti rejtvényünk helyes megfejtése: 1. Aragon, 2. Nazim Hikmet, 3. Nápoly eladó ötér,

4. Apák, 5. Sartre, 6. Elárult tavasz 7, Gamza, 8. Humanité, 9. Eskenázi, 10. Ruth, 11. Slavici. Összeolvasva: Anna Seghers. dítjuk.

Hiba: Gamza ügyvéd volt és ! nem mérnök.

Könyvjutalmat az első tíz helyezett kap Az első négyet, a második hármat, a harmadik kettőt, a többi egyet-egyet.

Következő rejtvény versenyünket a jövő szombaton inFILMHIREK

— Film készül Karinthy Frigyes Tanár úr kérem! cimü novellájából. A rendező jelenleg több budapesti és vidéki iskolába látogat el a film gyermekszereplőinek kiválogatására.

— Franciaországban május 20—25 között zajlik le az orvosi filmek első fesztiválja.. Erre a fesztiválra minden ország csak egy filmet küldhet be.

A MOZIK MŰSORA

A rejtvényverseny végeredménye: 1. Gyóni Gyula Gyöngyös 92.5 p; 2. Simon Ferenc, Eger 89 5 p; 3. Vinc?e Ottó, Eger 88.5 p; 4—6 Szikora Éva, Hatvan, Böjthe Éva, Iszlai Tibor, Eger 87.5 p; 7—9: Czibo- lya László. Hort. Juhász József Eger Petrán Katalin és Valéria. Eger 86 p; 10. Karácsony József Hatvan 85.5 p; 11—12. Farkas Péter, Szihalom, Hegedűs Lászi'ó, Hatvan 84 p; 13. Fábián István, Eger 83.5 p; 14. Gyimessi Béláné Gyöngyös 83 p; 15. Molnár András, Eger 81.5 pont.

Egri Vörös Csillag:

Március 24—28: Befejezetlen elbeszélés (szovjet).

Március 25-én délelőtt 11 órakor matiné: Muzsika szárnyán Egri Bródy Sándor:

Március 24: Aranyantilop (szovjet).

Március 27—28 : Aranyantilop (szovjet).

Egri Szabadság:

Március 24—25: Világbajnok (szovjet).

Egri Béke:

Március 24—26: Csillagos szárnyak (szovjet).

Gyöngyösi Szabadság:

Március 24—28: Balkezes újonc, (szovjet).

Március 24: Titokzatos hajóroncs (szovjet).

matiné: "Karácsonyi éj (szovjet).

Gyöngyösi Puskin:

Március 24: .Vörös pipacs (csehszlovák).

Március 25—26: Arany antilop (szovjet). *

Március 25-én délelőtt. 11 órakor matiné: Május éjszaka (szovjet).

Hatvani vörös Csillag:

Március 24—25: Furfangos Nyesz- terka (szovjet).

Március 26: Bátor emberek (szovjet).

matiné: Cirkusz porondján. Füzesabony:

Március 24—26 : Tigrisszelídítők (szovjet).

Március 27: Potyomkin páncélos (szovjet).

«6» HÍREK.

NAPTAR

Március 25.

Ezen a napon született 1881-ben Bartók Béla, a nagy magyar zeneköltő és népdalkutató.

Március 26:

50 évvel ezelőtt halt meg,. Bihari Sándor festőművész.

1906-ban, 50 évvel ezelőtt általános sztrájk tört ki Miskolcon.

Március 27.

1676-ban, 280 évvel ezelőtt született Rákóczi Ferenc.

1886-ban, 70 évvel ezelőtt született Szergej Mironovics Kirov, az Októberi Forradalom egyik kiemelkedő p’nkja.

— MÁRCIUS 26-án az egri Pedagógiai Főiskola fizikai előadójában délután fél 6 órakor Márkusz László, az MSZT megyei propagandistája tart előadást „Felvételek különleges körülmények közötf’ címmel.

— A SZOVJET színművészeiről tart előadást március 26-án, hétfőn este 8 órakor a TTIT klubhelyiségében Laczkó Tóth Péter, az egri Gárdonyi Színház rendezője.

— A KARÁCSONDI földművesszövetkezet dolgozói lelkes felajánlásának eredménye 1000 forintot tesz ki.

— AZ EGERCSEHI bányatelepi iskolában március 13-án Petőfi forradalmi verseiből szavalóversenyt rendeztek. A verseny első díját úti Lajos nyerte, a nyári balatoni kiránduláshoz 30 százalékos kedvezményt.

— A FÜZESABONYI járási kultúrházban 24-én, 25-én este 7 órakor a füzesabonyi I. sz. általános iskola tanulói a Juhászlegény című mesejátékot adják elő. A mesejátékot 26-án, hétfőn délután is megismétlik.

— AZ EGRI V. számú általános iskola tanulói Jenei Ar- túrné vezetésével a Jancsi és Juliska című mesejátékot mulatták be. A bevételt az iskola

. szertári felszerelésének bőví- : lésére fordítják.

j — SÍROK községben újjá- I alakult az MNDSZ 54 taggal. Már a március 11-én megtartott Nemzetközi Nőyap ünnepélyén 500-an vettek részt. (Tóth Józsefnél)

— A GYÖNGYÖSI MÁV 1 Kitérőgyártó Üzemi Vállalat I kultúrcsoportja bemutatta „Az

igazgató nevenapja” háromfel- i vonásos vígjátékot. Előbb j Gyöngyösön, majd Karácson- ; don, március 18-án pedig Si- i rokon játszották nagy sijœr- I rel.

A Leányvásár bemutatója Egerben

Az egri Gárdonyi Géza Színház pénteken este újból nagyoperettet mutatott be Eger dolgozóinak. Jacobi: Leányvásár cíihű operettjét zsúfolt nézőtér fogadta szeretettel és sokat tapsoltak Illyés Ilonának. Nádori Margitnak, Szili Jánosnak. Tarján Tamásnak, Jámbor Zoltánnak, Varga Gyulának, Forgács Tibornak és a többi szereplőnek. A darab ismertetésére jövő számunkban visszatérünk.

A SZÍNHÁZ MŰSORA:

Március 24-én, szombaton:

Egerben este 7-kor: Leányvásár. V

Pétervására. este 7-kor: Két évi mátkaság.

Március 25-én, vasárnap: Egerben este 7-kor: Leányvásár.

Gyöngyösön, este 7-kor: Két évi mátkaság.

Március 26-án, hétfőn;

Egerben nincs előadás. Mátrafüreden, este fél 9-kor: Idegen gyermek.

Mátraháza, este 8-kor: Mama. Március 27-én, kedden;

Egerben este 7-kor: Leány- ' vásár.

Tarnalelészen, este 7-kor: Két évi mátkaság.

Március 28-án, szerdán: Egerben, délután 3-kor: Leányvásár (Ifjúsági előadás) Egerben este 7-kor: Leányvásár.

FILM: * ;

Színházi hírek

— A RÁDIÓ április 10-én esti műsorára tűzte Földesnek a Gárdonyi Géza SzinhÓLzbaii bemutatott Két évi mátkaság című színművét.

— A GÁRDONYI GÉZA Színház az árvízkárosultak javára április 1-én délelőtt 11 órai kezdettel matinét rendez, melynek keretében fellép a színház valamennyi művésze.

— A LEÁNYVASAR előadásaira a nyolcadik bérletszelvényen kívül valamennyi eddig be nem váltott bérlet- szelvény érvényes. A színház vezetősége lehetővé akarja tenn, hogy azok a bérletesek, akik betegség, vagy egyéb okból valamelyik előadást nem tekintették meg, ne károsodjanak.

AZ ARANY ANTILOP

Az egri Bródy Filmszínház március 23—28-ig, a gyöngyösi Puskin március 25—26-ig tűzte műsorára az Aranyantilop című színes, magyarul beszélő szovjet rajzfilm-sorozatot. A rajzfilm-sorozatban öt mesefilmet láthatunk. Az „Aranyantilop” a dzsungel titokzatos

1 homályába, a kapzsi rádzsa udvarába vezet el bűnünket, ahol az Aranyantilop egy kisfiút ment meg a haláltól. A „Mogyoróvesszőcske” egy huncut és csintalan kisfiúról szól, aki elszökik az erdőbe, nővérkéje keresi meg egy mogyoróvesszőcske segítségével.

AAAAAATWWWVVVvVV'VV'.' VWWVWv/W N

Beszélő számok

Fülöp Lajos igazgató jókedvűen fogad. Ez pedig jó jel — három hónappal ezelőtt, amikor megismertem, kedveszegett, fásult ember benyomását keltette. Meg aztán az ujságíió látogatásának csak azok örülnek, akik úgy érzik, hogy rendben a szénájuk.

Nem is vesztegeti az időt holmi általánosságokra. Előkerül a papír, a ceruza és mint mondani szokás, feketével a fehéren bizonyitJa’ _ Végeszakadt már az anyagi gondjainknak. Az első negyedévi bevételünk ennyi és ennyi: már most teljesítettük. Az állami támogatás javarészéhez hozzá sem nyúltunk. Majdnem önellátók vagyunk.

— Miből van ez a^sck bevétel?

— Elsősorban a lakodalmasból. Háromszor adtuk elő Füzesabonyban, a termet mindany- nyiszcr zsúfolásig megtöltötték az abonyiak. Vendégszerepeltünk is vele, mindenhol nagy sikert arattunk. Remélem, alkalmunk nyílik Egerben "is bemutatni.

A lakodalmas nemcsak anyagi és erkölcsi sikert hozott a kultúfháznak Sokan odaszoktak köztük cfyanok is, akik ta an még egyszer sem látták belülről a kultúrházat, — idős parasztemberek, asszonyok, nó meg hetyke legények és otthonülő lányok, akik legfeljebb csak a báloknak voltak látogatói. Most pedig egyre-másra ott látni őket a kultúrházban. ha hídeg van, ha szél fúj, meleg kendőjükbe burkolózva nyikorgó csizmájukban ballagnak in- nen-onnan, hegy részt vehessenek a próbákon, a megbeszéléseken.

Folynak azonkívül a ..Szibériai rapszódia“ próbái is, igaz. egy kicsit döcögve. Sok szerep- íőre van szükség a darabhoz — 27-re számszerűt — mindig hiányzik néhány akinek próbálni kellene. A többszöri rendező változás is lassította a felkészülést.

A márciusi munkatervben két ismeretterjesztő előadás szerepel. Az egyik az , őszi vetések tavaszi ápolásáról1, a másik meg egy Csajkovszkij-est. Egy és más azért mintha hiányozna ebből a munkatervbőil — de erről majd a továbbiakban beszélünk.

Öregek és fiataüok

Összeiövetele van ma este a lakodalmas- szerep’őinek. Amolyan kis tea-ést megbeszéléssel egybekötve. A kis klubszoba tele ember/’JjjuLuJt a izekéi

Néhány hónappal ezelőtt megkondítottuk a vészharangot a füzesabonyi járási kul- túrház fölött. A kongatás kétségkívül jogos volt: a kultúrház eladósodva, magatehetet- lenül vesztegelt a hűvös decemberi szélben, a község teljes érdektelensége közepette. Olyan siralmas látvány volt, mint egy káty úba jutott szekér, amelyből még a lovakat

is kifogták .. .

A cikk megjelenése óta sok hír szálli ngózott hozzánk Füzesabonyból. A szekér — úgy hírlett — kimozdult a kátyúból és nyikorogva folytatta útját. Megalakult az abonyi népi együttes és bemutatta helyi lak odalmasát. Aztán egy zizegő, színes papírlap érkezett: a járási kultúrház nyomtatott műsorterve. Minden arra mutatott, hogy jelentékeny változások történtek:

Egyszóval elérkezett az ideje annak, hogy ismét szemügyre vegyük a kultúrház állapotát.

rel. Az ajtó feüőli részen a fiúk telepednek le egycsomóban, az asztal túlsó végén az öregek, középen pedig a lányok.

Fülöp Lajos igazgató egy kis rögtönzött beszédet intéz az egybegyűltekhez. Dicséri őket a szép előadásért, igyekezetükért, de azért nem mulasztja el az alkalmat, hogy néhány hibára rámutasson. Például, ■ hogy a táncban nincs meg a körforgás, mindenki a nézőtér felőli részre igyekszik aki meg ott van, azt hatökörrel sem lehetne odébb vontatni. Az öregek időnként hangosan helyeselnek, — , úgy van“, jól beszél” — a legények viszont, amikor csak szerét tehetik, odavetnek valami csúfondárcs megjegyzést az idősebbeknek. — Időnként parázs viták kerekednek egy-egy ilyen megjegyzésből.

VAN EZEKBEN a vitákban valami bántó, kellemetlen. Hogy a fiúk kapálóznak az öregek túlságos gyámolítása, meggyökeresedett szokásai ellen, az még nem volna baj — iftyen vi- askodások voltak és lesznek is nemzedékek között. A bántó az, hegy a fiúk nyeglék és tiszteletlenek. Az egyik idősebb ember komoly, jószándékú figyelmeztetésére azt vágta oda egy siheder: „Mit tanít maga engem vén nyugdíjas...“ Ez nagyon buta beszéd volt. Hiszen az a lefitymált „nyugdíj“ egy keserves, munkában eltöltött életet jelent és több élettapasztalatot," mint amennyiről az említett fiatalembernek akárcsak sejtelme is van.

Nem állítom, hogy az öregeknek mindig igazuk van. De amit mondanak, azon érdemes gondolkozni, s ők maguk feltétlen tiszteletet érdemeilnek -— életükért, öregségükért, meg azért, mert gyakran szorgalmasabbak, lelki- ismeretesebbek, sőt — lelkesebbek, mint egyikmásik önhitt tizennyolcéves legényke. Hatvan- hetven esztendejükkel odaállnak táncolni, dalolni, s nem rettennek vissza egy-egy vidéki út fáradalmaitól sem. A kultúrháznak nagy nyereség a segítségük.

A kultúrház igazgatója, a népművelési csoport vezetője gyakran közbe is szól, megmossa^ a fiúk fejét, igyekszik jobb belátásra bírni őket. Mindenesetre jó dolog, hogy mindez benn, a kultúrházban megy végbe, ahol mégiscsak alkalom van a fiatalok nevelésére: emberségesebb és műveltebb emberré való nevelésére.

Ez pedig legalább olyan tonlos, mint az abonyi lakodalmas közönségsikere.

Mindent összevetve

Van pénz és megindult a munka: a „tető alá került” lakodalmas, a készülő „Szibériai rapszódia“, egy-egy szakkör és egy-két ismeretterjesztő előadás. A decemberi dermedtséghez képest hatalmas a változás. Joggal állíthatja cikkünk címe: „Elindult a szekér...“

De azért még sok minden nincsen rendjén.

Hiányzik a politikai és a természettudományos ismeretterjesztés. A meglévőnéil jóval több szakkört lehetne indítani. Kevés az ötlet, a változatosság. Csak a beszélgetés során került elő néhány olyan gondolat, hogy kiállítással egybekötött előadást lehetne tartani Füzesabony múltjáról. Bakó Ferenc múzeumigazgató szívesen elvállalná, s az abonyiakat minden bizonnyal érdekelné a dolog. Vágy például mesedélutánokat lehetne tartani Vasárnaponként a gyerekeknek, mint ahogy voltak is egyidőben. Minél több szállal kötni az embereket a kultúrházhoz és minél többét, érdekesebbet, tanulságosabbat adni nekik! A lakodalmas sok embert vonzott a kultúrházba, de ha egyszer lekerül a műsorról, megszakadhat a kultúrház kapcsolata az emberekkel. Hiszen vcltak már sikeres előadások Füzesabonyban azelőtt is és mégis bekövetkezett az az állapot, amelyet decemberi cikkünkben lefestettünk. Ennek pedig nem szabad többet megtörténnie.

Éhes ember hajlamos arra, hogy amikor hozzájut elrontsa a -gyomrát. A kultúrház vezetőiben is észrevehető olyasmi, hogy az évvégi „ínség“ után túlságosan nagy súlyt fektetnek az anyagi kérdésekre, (A gazdaasszonyszakkörrel kapcsolatban mondta Fülöp Lajos: „Jó, jó, de mi haszna van ebből a kultúrháznak?”) Ezt a megjegyzést csak azért idéztem, mert egyébként is látszott az anyagiasság. A bevétel nem cél, hanem eszköz — elősegíti a kultúrház munkáját, s ezen keresztül az emberek nevelését, művelését, öntudatos emberré tételét. így hát feltétlenül fejleszteni kell n kultúrház tevékenységét olyasmikben is, amik nem hoznak közvetlen hasznot — magyarán kimondva, pénzt. Mégpedig nemcsak tessék- lássék módon, hanem legalább olyan buzgalommal, mint a látványosabb, jövedelmezőbb rendezvényeket.

Ügy hiszem, ebben sem lesz hiba. Bízom Fülöp Lajos szavában: „Most már megindult a munka, most már ezekre is rámegyünk...“

S A KŐVETKEZŐ cikknek talán már azt a címet adhatjuk: ..Robog a szekér“.

G ÁCS ANDRAb