Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-24 / 24. szám

1956. március 24.' ÄMwntoal NÉPÚJSÁG NAGY MUNKÁBAN A FALU Csere útján biztosítják a vetőmagot a pétervásári járásban ahogy az idő engedi, a gép­állomás megkezdi a munkát. Addig is segítséget adnak a A pétervásári járásban két fontos feladatot is tűztek ma­guk eié. Az egyik a tsz fej­lesztése, a másik a magasabb terméseredmények eléréséért folyó harc. Kezdeményező az ivádi Dózsa termelőszövetke­zet és a tamaleleszi Petőfi Tsz tagsága volt. A járás vala­mennyi tsz-e csatlakozott a kezdeményezéshez. A leg­utóbbi közgyűlésen az ivádi tsz elnöke elmondotta, hogy a magasabb terméseredmények elérésére azért is szükség van, hogy necsak most, néhány fo­rinttal támogassuk az árvízká­rosultakat, hanem a viz által o földeken okozott károkat, a mi magasabb terméseredmé­nyeinkkel is pótoljuk. Tekintettel arra, hogy a já­rás megyénk legészakibb fek­vésű járása, itt két-három hét­tel később tavaszodik, de a já­rás dolgozói felkészültek a ta­vaszi munkára Jelenleg a ta­vaszi árpa vetőmagcsere még tart és nemcsak az állami ve­tőmagból, hanem egymáskö- zötti cseréből is biztosítják a jó vetőmagot. Amíg a tavaszi munkákat nem kezdhetik, ezt a néhány napot a legelők tisz­títására használják fel. Heten­ként többszáz hold legelőt - hoznak rendbe. Nemsokára be­fejeződnek a gépi talajmun­kákra a szerződéskötések és I I Megyénk gépállomásai mind megkezdték már a tavaszi mun­kát. Többnyire a tavaszi szán­tással vannak elfoglalva, de egyes termelőszövetkezeteknél kezdetét vette a tavaszárpa és búza vetése is. Megyénkben 57.670 katasz- trális hold kukoricavetést ter­veznek, ebből a termelőszövet­kezetek 5.707 holdat vetnek, 3.450 katasztrális holdat négy­zetesen. Gépállomásainknak er­re a munkára is fel kellett ké­szülni és jól fel is készültek. Elkészítettek nyolc négyzetes vetőgépet, amelyekből már csak a vezérlőberendezés hiányzik, amit a gépállomás nem tud készíteni, a központi készletből kel biztosítani. Ter­melőszövetkezeteink többnyi­re megkötötték a szerződést a gépállomásokon négyzetes ve­tésre is. Például a kiskörei Dózsa Tsz. 230 katasztrális hold, a pélyi Rákosi és Vörös Szikra Tsz-ek 100, a tiszana- nai Petőfi és Vörös Csilag termelőszövetkezetek 230 hold­ra kötöttek szerződést. A tiszanánai Vörös Csillag tsz-ben az idén a munkafo­lyamatok nagy részét gépesí­tik. Négyzetbe ültető géppel vetik a százhúsz hold kukori­cát, géppel végzik a kukorica növényápolását is. A lucerna, lóhere és egyéb szálastakar­mányok kaszálását ugyancsak gépi erővel végzik. Aratógép­pel 270 holdról, kombájnnal 150 holdról takarítják be a ga­bonát és géppel vágják le a 33 hold kender termését. Az idén első ízben alkalmaznak gépe­ket a kapások betakarításánál. Molnár Miklós, Eger Jól halad a vetés a gyöngyösi tangazdaságban A Gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságának dolgozói — kihasználva a ked­vező Időjárást — szorgalma­san végzik a tavaszi munkát. Eddig elvetettek keresztsoro­san hét hold tavaszi búzát, 24 hold tavaszi árpát és 10 hold zabot. A tervek szerint egy hét alatt végeznek a tavaszi vetéssel. kákra a -----------­Az idén nem lesz részes művelésre kiadott föld szövetkezetünkben Vannak megyénkben olyan termelőszövetkezetek, melyek, noha több évvel ezelőtt alakul­tak, s meg voltak a fejlődésük­höz az adottságok, mégsem fejlődtek. Ilyen volt a vámos- györki Haladás Termelőszövet­kezet is. Azért írom, hogy volt, mert a március 9-i közgyűlés azt mutatta, megváltozott a tagság hangulata. Megértették, hogy a feles és harmados mű­velésre kiadott földekből nem haszon hanem kár származik a tagságra. Ez a részes műve­lés gátolta a tsz anyagi meg­erősödését, csökkentette a tag­ság jövedelmét. A jó felvilá­gosító munka eredményekép­pen, s látva azt, hogy igyek­szünk felszámolni a hibákat többen jelentkeztek szövetkeze­tünkbe. A közgyűlés fal is vett több jelentkezőt a tagság sorá­ba, s jóleső érzés volt látni milyen szeretettel fogadták az új belépőket, mint a tsz-család új tagjait. Elbeszélgettem a be­lépőkkel, s örömmel hallottam tőlük, hogy bizakodnak a jö­vőben. Elmondták azt is a kí­vülállók, hogy a múltban a szövetkezetben csak széthúzást láttak hiányzott egymás mun­kájának a megbecsülése, s ezért nem akartak belépni. Most azonban megváltozott a hely­zet. Sokat segítenek a helyi ta­nács vezetői is Szedmák József elvtárs, a községi tanács vb elnöke belépett a termelőszö­vetkezetbe, s hivatali munkája mellett válílalta az ellenőrző bi­zottság elnöki teendőinek ellá­tását. Szedmák elvtárs gyakori vendég a tsz-ben, sok segítsé­get nyújt. Márton József elv­társ, a vb. titkár, a tsz köny­veléshez ad segítséget. Nemrégen a megyei pártbi­zottságon megtartott értekezle­ten csak panaszkodni tudtam de azóta megváltozott a hely­zete Sokat tanultam a falura került pártmunkás hozzászólá­sából is. Nagy ötöm számomra hogy elértem: a szövetkezet tagjai egyhangúlag úgy hatá­rozata, hogy fö'det sem felesbe, sem harmadosba nem adunk így megmarad minden termény a tsz-nél, erősödik, gazdagodik a szövetkezet több jut a tagok­nak. Új belépőkkel megnóve- kedett tagságunk jól tudja — hogy jó szervezéssel, a gépál­lomás segítségével megművel­hetjük a területet. Jó hatással volt az is a tagokra, hogy Han­géi József elvtárs, az atkán gépállomás párttitkára meg­ígérte, a gépállomás becsülete­sen elvégzi a 35 hct’d kukori­ca, 10 hold napraforgó verését és kapálását. így elegendő erő marad 15 holdas konyhakerté­szetünk művelésére. Gond lesz 10 hold cukorrépánk megmun­kálása ezen úgy segítünk, hogy a kapálást Deyl-kapávai! végezzük, ezt az atkári Micsurin Tsz tagjaitól kapjuk kölcsön. Mtgigérték, hogy más terüle­ten is adnak segítséget. Mint új elnök, sok tervem van a szövetkezet erősítésére. Elsősorban jövedelmezővé ten­ni tehenészetet, a sertéste­nyésztést. Ennek azonban a> az előfeltétele, hegy biztosítsuk a takarmányt. Arra is gondoilok. hogy segítségül hívjuk a ta­gok családtagjait is a i agy munkák idején, úgy gondolom meg fogják érteni, az ő érde­kük is hogy nagyobb termés- eredményeket érjünk el. Biztos vagyok abban, hogy a tsz gaz­dasági- és pártvezetősége ösz- szefogásának eredményeképpen ebben az évben jobb eredmé­nyekről számolhatunk be a vá- mosgyörki Haladás Tsz-bó'. Vé­gezetül még csak an .yit sze­retnék, sok segítséget adna, ha a többi falura kei ült párt­munkás is írna munkájáról, — így egymás cikkéből is s>kat tanulnánk. Csonka Lajos, tsz-elnök, Vámosgyörk. Vetik a tavaszi kalászosokat Reggelenként még fagyos a föld, mégis naponta benépese­dik már a határ. A gépállomá­sok traktorai helyenként szán­tanak, ahol lehet, vetnek. Ezen a héten újabb termelő- szövetkezetek kezdték meg a kalászosok vetését. A kiskörei Új élet Tsz 16, a Rákosi Ter­melőszövetkezet pedig 27 hold tavaszi árpát vetett el. Meg­kezdte a munkát a pélyi Rá­kosi Tsz is, kedden 10 holdon földbe került a tavaszi búza­vetőmag. A tiszanánai Petőfi Tsz ugyancsak 10 hold tavasz­búzát, a tamaszentmiklósi Rá­kóczi nyolc hold árpát vetett eL Nem tétlenkedtek a nagykö­kényest Táncsics Tsz tagjai sem. Hét hold tavaszi búzát már elvetettek, a herédi Mi­csurinban nyolc hold, a ke­rekharaszti Alkotmány Tsz tagjai pedig 11 hold tavasz­búza vetésével végeztek Terv fink: a tavalyi te rmésátlago kát 20 százalékkal emeljük Mint minden község, terme­lőszövetkezet és gazda, a mi csoportunk is felkészült a ta­vaszi munkákra. Az elmúlt hónapban végeztünk a trágya­kihordással, beszereztük a mű­trágyát, kijavítottuk a vető­gépeinket. Eddig 290 hold őszi gabonát fejtrágyáztunk, szu­perfoszfáttal javítottuk a cu­korrépa és a dohány földjét. Vetőmagunk biztosítva lesz. Harminc mázsa tavaszárpát, 15 mázsa kukoricát, naprafor­gót szállítottunk a termény­raktárba, hogy a legrövidebb időn belül jó vetőmaggal cse­réljük ki. A termelőszövetke­zet tagjait két brigádra osz­tottuk. brigádokon beiül mun­kacsapatokat szerveztünk, ezek után remélhetőleg nem lesz baj a munkák gyors, jó mi­nőségű elvégzésével. Az a tervünk, hogy a ta­valyi termésátlagokat 20 szá­zalékkal emeljük. Ferenc József, j Mezőtárkány, Szabadság Tsz elnöke Meghalt Irene Joliot-Curie a világ egyik legkiválóbb atomfizikusa, a világbéke harcosa 59 évvel ezelőtt egy“ sze­rény párizsi otthonban szüle­tett az, akinek sírjánál meg­rendült szívvei áll most az egész világ. Irene Curie szüle­tésének ideje szinte egybeesett j egy tudományos felfedezés ide­jével. E felfedezés Irene Curie j szüleinek kezében fejlődött, terebélyesedett s vált az anyag szerkezete megismerésének, az atomkutatásnak kiinduló alap­jává. A rádióaktivitás kutatá­sának fejlődése teljesen ösz- szefonódott Irene Curie életé­vel. Erről hallott gyermekkorá­ban szüleitől, ezért tanult egész életében, ez voit tudományos vizsgálatainak középpontja. Férjét, Frédéric Joliot-t is a rádióaktivitás vizsgálata közben ismerte meg. Házasságuk után vették fel a Joliot-Curie nevet. Mindketten méltó követői voltak a nagy Curie névnek. Irene Joliot-Curie édesapjáról halálának 50. évfordulója al­kalmából éppen ebben az év­ben kíván megemlékezni az egész világ a Beke Viíágtanács felhívása alapján. Édesanyja, a lengyel származású Madame Curie emberi nagyságáról . ma már szinte legendák szólnak. A kétszeres Nobeí-dijjal jutalma­zott szülők nem zárkóztak a tudomány elefántcsont tornyá­ba. Madame Curie-t ott láthat­tuk mindenhol, ahol a haladás­ért szervezni, tenni lehetett valamit. Az általa előállított rádiummal ő maga is részt vesz a beteg emberek gyógyításában, ezzel is bizonyítja azt, hogy — mint írja — „a tisztára tudomá­nyos természetű felfedezések alkalmazása miiyen elképzelhe­tetlen arányokat képes ölteni* Irene Joliot-Curie férjével a mesterséges rádióaktivitás fel­fedezésével lendítette tovább a rádióaktivitás kutatását. Ok ál­lítottak elő először radioaktív izotópokat. 1935-ben Nobel-díjat kaptak korszakalkotó munkáju­kért. Emberi nagyságuk a második világháború idején mutatkozott meg a legjobban. Résztvesznek a fasiszták elleni ellenállási mozgalomban. Ok akadályozták meg hogy Németország hatal­mába kerüljön az atomenergia felszabadítási titka s pusztítás­ra használják fel azt, amit ők a világ jobbátétele érdekébe« kutattak ki. A fasiszták leve­rése után ők létesítették az el­ső francia atommáglyát 1948- ban. „Nem hal meg az, ki miliók- ra költi dús élte kincsét...“’ Irene Joliot-Curie emléké* meg fogja őrizni az emberiség. Nem fogja elfelejteni azt a ku­tató munkát, amivel az atom­korszak születését előmozdí­totta. Nem fogjuk azonban el­felejteni azt sem, hogy a társa­dalom új korszakának kibonta­kozásának is miiyen fáradha­tatlan élharcosa volt. Kezde­ményező, vezető szerepet vállalt a nemzetközi demokratikus nő­mozgalom* kifejlődésében és a béke megőrzésére irányuló vi­lágmozgalomban. Sz. Nagy Zoltán a TTIT fiz.-kém. szakosztá­lyának elnöke BegyBItisi verseny április 4-e tiszteletére A múlt évek lendületét túl­szárnyaló begyűjtési verseny alakult ki megyénkben. Több mint 10 ezer dolgozó paraszt és 59 tsz tett vállalást állat és állati termékek beadására vonatkozóan április 4-e tiszte­letére. A vállalók között több­ezer azoknak a száma, akik a felszabadulási ünnep évfordu­lójára egész évi beadásuknak elegei tesznek. Eddig több mint hat és félezer dolgozó pa­raszt váltotta be ígéretét és a termelőszövetkezetek is egy­másután je'entik. hogy válla­lásuknak eleget tettek. Szépen megindult a közsé­A NAGYMUTATÓ már a 12 felé járt, de a gyűlés még tartott. — Én amondó vagyok, em­berek hogy újat alakítsunk. A Petőfiben már úgyis több mint 160-an vannak, próbál­kozzunk újjal Ha nekik sike­rült, majd Csak megy nekünk is. Nem egészen így van... Mondtam már maguknak ta­nácsülésen is, hogy a Petőfi­be is szeretettel várják az új tagokat. Persze, ha újat akar­nak alakítani, ehhez megvan minden lehetőség, csak akkor tagok után kell nézni, mert maguk öten-hatan kevesek ahhoz.... — Bízza csak ránk, tanács­elnök elvtárs, majd beszélünk mi az emberekkel. — Sok múlik magukon, az biztos. A jó tsz-hez sok Törő- csik Ignácra, Szécsi Sándorra, Nagy Lajosra és Bencze Fe- rencre van szükség. Egyelőre pedig még Tóth Laci bácsi se döntött... — Hideg van itt, elnök elv­társ — szólt a címzett — és zavartan köhintett egyet — Én azt tanácsolom, hogy ha már döntöttünk, írjuk alá a belépési ívet. Biztosabban megy majd akkor mások meg­győzése, ha elmondjuk, hogy mi már beléptünk. — Ez a helyes «.. — Tehát, ahogy megegyez­tünk, mindenki a saját utcá­jában ..., s ha eredmény lesz, akkor jelentjük a tanácson. — No, jó éjszakát! — Jó éjszakát .emberek! A többi után Laci bácsi is hazafelé ballag a falu vége felé, s léptei alatt csak úgy csikorog a fagyos januári hó. — EJNYE, hát vén fejjel nem tudsz dönteni? Mit szól­nak azok az emberek? Etryik este ott ülsz éjfélig Nagy La- joséknál, máskor meg a ter­melőcsoportban ácsorogsz nap­hosszat, — Nem a te eszedhez való ez, asszony! Egy életről van itt.szó! — De tudod, hogy Lajos fiad is mindig ezért nyaggat. Un­ja már az örökös távoli mun­kát. Haza akar jönni a faluba, a tsz-be s családot akar ala­pítani. — Lajos még fiatal, mit tud még ő az élethez. Azt tudja csak, hogy ledolgozza a nyolc órát, eljár szórakozni és poli­tizál. Mit tudja ő, mi az: fö’d. Én voltam kubikus, jártam az országot talicskával, s nem a vonat, meg autóbusz hozott haza munkából. Alig vártam, hogy végre önálló legyek, földhöz jussak. És most mond­jak le a 11 holdamról?... —A föld kell nekünk, vagy amit ad? Mégis csak többet termelnek a Petőfiben. Tudod, hogy a lánjmnk is mennyi sok szép mindent vitt haza, hol van nekünk ennyi minde­nünk? — A tanácsnál is mindig ezt mondják, láthatja mindenki, hogyan boldogulnak azok ott De csak meg kell ezt jól gon­dolni ... Bemegyek holnap a tanácsra és kifizetem a ne­gyedévi adót... * — Jónapot... — Adót szeretnék fizetni, írják ki már a csekkre, meny­nyit vigyek a postára. — Ejnye, Laci bácsi, maga még mindig így jár adót fi­zetni? — Miért, elnök elvtárs? Adót mindig kellett fizetni.... Én meg, tudja jól, nem szok­tam elmaradni a kötelesség­gel. —• No, nem is azért mon­dom, de tudja Nagy Lajosék már nem így fizetik. Új szö­vetkezetét alakítottak és együtt kevesebb a teher... Van még hely náluk..,. — Tudja, ez az, amivel a Lajos fiam is állandóan nyag- gat. No meg a Törőcsik Ignác is erről beszél, ha nálunk van. Maga mit tanácsol? — Nézze, Laci bátyám, én a maga helyében nem vacillál- nék ennyit. Saját szemével láthatja, hogy a lánya más­ként él, mint maga. No, meg azt is tudhatja, hogy Törőcsik Ivánnak azóta megy jól, ami­óta belépett a Petőfibe. Per­sze, nem húznak oda senkit erőszakkal. — Hm, majd meggondolom. De azért írják meg a csekket ? * — FURCSA EMBER ez a Tóth László, elnök elvtárs. Már négy napja, hogy kiállí­tottam neki a csekket, s még nincs itt a szelvény a befize­tésről. — Lehet, hogy megfeledke­zett róla az öreg. de nem olyan ember az, hotrv elma­radjon — beszélgettek éppen róla, mikor belépett. — Adjon isten, Tóth bácsi! Éppen magáról beszélünk. Csak nincs valami baj? — Éppen, hogy nincs. Csalt visszahoztam a csekket..., meggondoltam a dolgot, majd a közösben kifizetem. Belép­tek már az összes barátaim, nyaggat az asszony, a fiam, belépek hát magam is. Most hát támogasson az el­nök elvtárs is, hogy felvegye­nek, mert Nagy Lajoséknál- azt mondták: nincs belépési nyilatkozat. Ügy hallottam, hétfőn gyűlésük lesz — már szóltam Bencze Ferinek, a párttitkárnak is. de jöjjön cl már maga is elnök elvtárs, szóljon mellettem néhány szót. Nem olyan borús a helyzet, Laci bácsi. Nem azért nem adtak magának belépési nyi­latkozatot, mert nem akarják bevenni a Rákócziba..., tény­leg nincs belépési nyilatkozat A napokban, amíg maga gon­dolkodott, sok fogyott ebből a papírból Belépett Tóth b. Ig­nác, Szőllősi Péter, Éliás Ist­ván és még vagy harmincán. De már igényeltünk is a já­rástól, s ha hétfőn eljön a közgyűlésre, ott aláírhatja. — BIZTOS ott leszek, el­nök elvtárs .. de majd szól­jon mellettem néhány szót... BODI JANOS gek, járások egymás közötti versenye is. Maklártálya ver- senyleihivásához 95 község csatlakozott megyénkből. A gyöngyösi járás másodszor áll versenyben az ország egyik legjobb járásával, a soproni­val.. Az első versenyt a sopro­niak nyerték, a másodikat a gyöngyösiek szeretnék meg­nyerni. A járás tavaly 36 ,ez évben 38 százalékban jelölte meg versenyfelhívásában az éves terv minimális teljesíté­sét április 30-ig, — verseny- feladatként. Tavaly egy edül ezzel a járással vetélkedtek, az idén versenytársuk a fü­zesabonyi járás is. És néhány nappal ezelőtt a boisod me­gyei szerencsi járásból is ér­kezett versenyfelhívás Gyön­gyösre. Megtalálta versenytársát me­gyénk több járása is. Nagy Küzdelmeket ígérő párosverse­nyek alakultak Borsod és He­ves megye járásai között. Az egri a putnokival, a füzesabo­nyi a mezőkövesdivel, a hatva­ni a miskolcival, a hevesi a mezőcsátival, a pétervásári az ózdival került párosversenybe. Nagy feladat elé állította a verseny egész megyénk né­pét Ezt igazolják a legfrissebb értékelés számai: Borsod me­gye mintegy 12 százalékkal van előbbre. A tanácsoknak továbbra is a verseny szervezése, kiszélesíté­se legyen fontos feladatuk. Különösen a hevesi járásban, hiszen 99 versenyvállalással itt sem lehet megelégedni. A többi járásban is fokozni kell a verseny lendületét. A szö­vetkezeti központ a tojás és baromfibegyűjtésfcen tud ko­moly segítséget nyújtani. De nagy munka vár a begyűjtési apparátusra is. Nemsokára be­fejezik a tervfelbontást, az­tán rendezni kell a hivatalok­ban az adminisztrációt, napra­kész állapotba hozni a köny­velést. Helytelen lenne, ha rossz nyilvántartás miatt ez évben is jogtalanul zaklatnák a beadásukat már teljesítő dolgozókat, de legalább ilyen helytelen lenne, ha a rossz könyvelés miatt egyesek éve­kig kibújhatnának a kötele­zettség teljesítése alól. Fo­kozni kell az ellenőrzést is. Ha minden szerv megteszi a kötelességét, elsők között végzünk a nagy versenyben, ás ezzel is elősegíthetjük dol­gozó népünk jobb ellátását. Lugosi József megyei begyűjtési hivatal, Eger Készítik a kukorica vetésre a négyzetes vetőgépeket gépállomásaink I szelektorokkal azoknak a gaz- I dáknak a vetömagtisztítások- ! hoz, akiknél erre szükség van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom