Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-25 / 7. szám

2 NÉPÚJSÁG 1956. január 25. szerda PÁRTÉLET ★ Segítsék jobban a tömegszervezetek a tsz-fejlesztést NEM KÖNNYŰ a régi, meg­szokott és kitaposott útról le­térni, új ösvényre lépni. Még­ha ez az ösvény megrövidíti js az utat, ha már néhányan jár­nak is rajta. Megállunk az ös­vény elején, töprengünk, gon­dolkodunk, — hisz még sosem jártunk rajta, — vajon nem túl göröngyös-e, nincs-e mély árok, amin nem tudnánk át­jutni. És talán, ha nem jön valaki jóbarát aki ismeri, vágj’ dki már megjárta az új utat, ismét csak elindúlunk a régin. így áll most sok dolgozó pa­raszt az új ösvény elején és töpreng, gondolkozik. Hogyne gondolkozna, hisz évszázadok óta a régi utat, az egyéni gaz­dálkodás útját járta. Azon az úton járt apja, nagyapja is. Ezernjd emlék, jó és rossz, vér és verejték köti a régihez, — melyen annyit járt és éppen ezért egy kicsit magáénak mondhat. És itt van a feladat: akik ismerik, akik már az új: úton járnak, segítsenek hatá­rozni a töprenkedőknek. ' A nagyrédei Munka Tsz-ben a novemberi zárszámadáskor 23 család volt 33 taggal. A szö­vetkezet tagsága jól dolgozott a múlt évben és a becsületes munkának meg lett az eredmé­nye is: egy munkaegység érté­ke meghaladta a 43 forintot. Azóta még nyolc család lépett be 13 taggal, csak a Munka Tsz-be. Mert január 5-én új tsz is alakult Győzelem néven, 11 családdal, amely két hét alatt további 29 családdal sza­porodott. Bátran mondhatjuk, hogy Nagyréde dolgozó pa­rasztsága elérkezett az új út­hoz, amelyen a bátrabbjai már el is indultak. De a többség még erősen gondolkodik. Néz­zük, hogyan segítenek nekik azok, akik ismerik már a tsz- gazdálkodás előnyét, biztató jö­vőjét, a párt és' a tömegszerve­zetek legjobbjai, A községi pártszervezet ve­zetői sok háznál megfordulnak. csak úgy beszélgetni egy ki-1 csit. Aztán akarva, akaratlanul is mindig szóba kerül sok más mgllett a tsz is. Hisz ez most az egész faluban a beszéd tár­gya. Aztán itt vannak még Kovács Ferenc hét holdas, Preeskó István, Csuka Sándor- né három holdas párttagok. Mostanában ezek is többet jár- | nak a szomszédba, — még ha ; a szomszéd a falu másik végén ' is lakik — és úgy van, hogy i egy-két pohár bor mellett, vagy . a jószág ellátása közben be- ! széigetnek a falu dolgáról. Ezé- ] két az embereket mind ismerik a faluban. Nemcsak arról, hogy párttagok, hanem arról is, hogy az első között voltak, akik be­léptek az új tsz-be. Nem is mondja senki róluk, hogy bort isznak és vizet prédikálnak. A KÖZSÉBGEN a tsz fej­lesztés leglelkesebb agitátorai a díszesek a fiatalok. Faragó Sándor DISZ titkár egyik ala­pító tagja volt a Győzelemnek. Hogy van tekintélye, hogy sze­retik a fiatalok, azt legjobban bizonyítja, hogy példáján 12 fiatal lépett be eddig a tsz-be. És a tsz fiatalok Faragó elv­társsal együtt fáradhatatlanul beszélgetnek, érvelnek és vi­tatkoznak a kívülálló fiatalok­kal de ha kell az öregekkel is. Molnár Benedek. Gubancsik Ferenc, Karkai Szilárd és á többi fiatalok már nem kül­dik hanem hívják maguk kö­zé a tsz-be a kctóség fiataljait és szüleiket. A tanácsból, a tanácstagok közül Deák László VB elnök és Sánta Imre elnökhelyettes feleségükkel együtt szintén a Munka Tsz tagjai. Rajtuk kí­vül a 41 tanácstagból még öten választották a tsz-gazdálkodás útját, — igaz, hogy hárman már régebben. Nagy munkát végeztek ezek az elvtársak. Tavaly június óta több mint félszáz család válasz­totta bátorító, segítő szavuk nyomán az új, a jobbat ígérő utat, a kollektív gazdálkodást. És még sokan vannak olyanok, akik már ott állnak a válaszút előtt, de még gondolkoznak, mint Herceg András, Nagy Ist­ván és még jó néhányan. Ezek az emberek segítségre, bátorí­tásra várnak. Saját erejükből már sok mindent leráztak ma­gukról, ami a régihez húzta őket. De egyik-másiknak min­denre nem telik az erejéből. Felföldi Andrásék is közel állnak a tsz gondolatához. Kö- rü.belül 4—5 hold földjük van, de azon gondolkoznak, hogyha belépnek a tsz-be, mi lesz a gazdasági felszereléssel, amit oly nagy áldozatok árán gyűj­tögettek össze, meg azon, hogy mit örököl a két fiú. ha a föld a közösbe megy. Nagy gondok ezek egy parasztcsalád életé­ben. Éppen ezért barátra van szükség, aki okos megértő szó­val megmagyarázná, hogy pél­dául Fehér János középparaszt csak a két lováért — igaz. gyönyörű két állat, — 16 ezer forintot kap a tsz-től, hogy a tsz-ben nem két-három hold földet és annak minden nyo­morúságát öröklik a fiatalok, hanem száz holdakat, egy egész életet, hajsza nélküli, boldog megélhetést. DE SAJNOS Nagyrédén még nem iut minden töprenkedő- nek jóbarátja aki ezt megma­gyarázhatná. Kevesen vannak, néhány párttag, két-három ta­nácstag és 10—15 lelkes DISZ fiatal Pedig sokan — többen, mint ezek az elvtársak gondol­nák, — várják őket, várják se­gítségüket. És most már kimondhatjuk, hogy a vezetők és a DISZ ki­vételével a tömegszervezetek Nagyrédén nem sokat testnek a tsz mozgalom fejlődéséért. A községi földművesszövetkezet­ből például nagyon nehezen lehetne találni egy-két elvtár­sat, aki rendszeresen végezne felvilágosító munkát. Hasonló a helyzet a községi MNDSZ-nél is. Pedig e két fontos szervezet nagyon sokat tudna segíteni a gazdák, az asszonyok körében. De komoly hiba az is hogy a pártszervezetből és a tanács­ból is csak a vezetők agitálnak. Igaz, hogy jól és eredményesen, de összesen még sincsenek töb­ben húsz-huszonötnél, míg a faluban száz és száz dolgozó paraszt család van. A tsz mozgalom fejlődésében szép eredmények születtek Nagyrédén. De mennyivel szebb eredményeket érhettek volna el, ha a tömegszerveze­tek tagsága is, — nemcsak a vezetők — segítettek volna eb­ben. Mennyivel több dolgozó parasztnak segíthettek volna, hogy az új, nyugodtabb és nem utolsó sorban a gondtalanabb életet válassza. NINCS MÉG késő A tsz fej­lesztés nem őszi kampány ha­nem egész évben fáradhatatla­nul kell munkálkodnunk azon, hogy egyre több és több dolgozó paraszt család számára bizto­sítsuk a szebb, boldogabb éle­tet termelőszövetkezeteinkben. Sárközi Miklós Eger város tanácsánál eddig négyezer forintot gyűjtöttek a földrengés sújtotta lakosság megsegítésére ■ A földrengés sújtotta lakos­ság megsegítésére Heves megye területén is megindult a gyűj­tés. A kezdeményező az egri Gárdonyi Géza színház tagjai voltak, akik a január 24-i dél­utáni előadás teljes bevételét a károsultak részére ajánlották fel. A nemes kezdeményezést az egri városi tanács dolgozói is követték. Valamennyi dol­gozó fizetésének 4—5 százalékát ajánlotta fel a földrengés okoz­ta károk mielőbbi helyreállítá­sa érdekében. Szombat délig négyezer forintot gyűjtöttek össze. A külpolitikai helyzet Befejeződtek a washingtoni angol-amerikai tá< gyalasok Az amerikai külügyminisztérium, bejelentette, hogy be­fejeződtek a középkeleti problémákkal foglalkozó angol- amerikai tárgyalások, amelyek Eden küszöbön álló washingtoni látogatásával kapcsolatban január 13-tól 19-ig tartottak. Schmidt, a New York Times tudósítója kijelenti, hogy az Egyesült Államok és Anglia „közép-keleti ellentéteik elsimításában némi sikert ért el.” Mint a sajtó jelentései­ből kitűnik, a közép-keleti angol-amerikai tervek nagy sze­repet szánnak a bagdadi szerződésnek. A New York Times szerint a külügyminsztérium azonban úgy véli, hogy „te­kintettel Egyiptom ellenzésére“ és a legutóbbi jordániai tiltakozó tüntetésekre, most „rendkívül kedvezőtlen az idő” az Egyesült Államok csatlakozására. A New York Times egyúttal felhívja a figyelmet az Egyesült Államok és Anglia ellentéteire, amelyek a tárgya­láson kitűntek. „A felek a közös célok tekintetében meg­állapodtak, de a célok megvalósításának módjairól eltér a véleményük“ — írja a lap. Az AFP New York-i tudósítójának jelentése szerint Sukeiri, Szíria ENSZ képviselője, január 20-án nyilatkoza­tot tett s ebben Eden miniszterelnöknek és Eisenhower el­nöknek a közel-keleti kérdésekről folytatandó tárgyaláso­kat érintve, rámutatott, hogy a „Közel-Kelet minden prob­lémáját maguknak a közel-keleti népeknek kell megolda- niok. A Közel-Kelet — hangsúlyozta — már nem a nyu­gati hatalmak befolyási övezete. Ezek a problémák telje­sen független és szuverén országok kormányaira tartoznak és e térség nyugalmát leginkább azzal lehet helyreállítani, ha a be nem avatkozás politikájához tartják magukat.” Az új japán költségvetésben növekszenek a hadikiadások A tokiói rádió jelentése szerint a japán kabinet jóvá­hagyta az 1957 márciusában befejeződő 1956—1957-es pénz­ügyi év költségvetését. E költségvetés szerint Japán kato­nai kiadásai az 1956—57-es pénzügyi évben 13.4 milliárd jennel, azaz 19 százalékkal növekszenek, összegük 100 2 milliárd jen lesz. Jövő márciusig Japán légi, szárazföldi és tengeri haderőinek létszáma 17.600 fővel növekszik és eléri a 215.000-et. Japán légierőit felszerelik lökhajtásos gépek­kel, haditengerészete pedig 34 új harciegységet kap. Ezek között lesz a Japánban a háború után épülő első tenger­alattjáró. Japán haditengerészetének vízkiszorítása eléri a 100.000 tonnát. Katonai építkezési program az Eevesiilt Államokban Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma azzal a ké­réssel fordult c kongresszushoz, hagyja jóvá a 2012 millió dolláros katonai építkezési programot. A program 292 katonai létesítmény építését, irányozza elő Alaszka különböző részein, a Havaii-szigeteken, Puerto Ricában, nyolc idegen állam területén és különböző csen- des-oceáni szigeteken. Az összegből az Egyesült Államok­ban folytatandó építkezésekre 1055 millió dollárt, külföldi építkezésekre 544 millió dollárt és a „különleges”, vala­mint a meg nem nevezett helyeken végzendő építkezésekre 402 millió dollárt irányoznak elő. ..................................................................... ...... ■--!---------------T~ „ Egész esztendőn át tavié- fontos feladat66 Beszámoló a Termelőszövetkezeti Tanács tájértekezletéről Négy megye — Heves, Bor­sod, Nógrád és Pest — Ter­melőszövetkezeti Tanácsainak tagjai és a Heves megyei ak­tívák egésznapos tanácskozást tartottak Egerben. Bartha András, a füzesabonyi Petőfi Tsz elnökének megnyitó sza­vai után Hudák Imre. a Ter­melőszövetkezeti Tanács He­ves megyei megbízottja érté­kelte szövetkezeteink egyéves eredményeit. Termelőszövetkezeteinkben az elmúlt évben javult a ve­zetés színvonala," egyre job­ban érvényre jutott a szövet­kezeti demokrácia, sokkal job­ban betartották az alapszabá­lyokat, javult a munkafegye­lem, s fokozódott a családta­gok bevonása a közös munká­ba. Mindezek alapján a ter­més eredmények is növeked­tek, az idén már megyeszerte igazolták a szövetkezeti gaz­dálkodás fölényét. Búzából 1 3 mázsával, kapásokból 25 szá­zalékkal termeltek többet holdankint, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Nem egy olyan termelőszövetkezetünk van, mint a verpeléti Dózsa, mely búzából 14, az egerfar- mosi Új barázda, mely ku­koricából 45, a füzesabonyi Petőfi, mely cukorrépából 301 mázsás termést takarított be holdankint. Javult az állat- tenyésztés helyzete is. Egyre több termelőszövetkezetben alkalmazzák a legújabb zoo- technikai eljárásokat. (Utópá- roztatás, zöldtakarmánnyal való hizlalás, háromszori fe- jés, mesterséges borjúnevelés, egyedi takarmányozás.) A szarvasmarha tenyésztői mun­a belépők 11 százaléka közép­paraszt volt. Ez alatt az idő alatt 21 mezőgazdasági tsz alakult, s nyolc alacsonyabb, típusú tszcs választotta a fej­lettebb formát, öt községünk termelőszövetkezeti község lett. Jelenleg 130 termelőszö­vetkezetünkben 5332 család, 45.772 holdon dolgozik közö­sen. Hetvenöt tszcs-énkben 2880 család 15 356 hold földön dolgozik. Ezenkívül még 26 ka javulását igazolja, hogy az évi tej hozam tehenenkint 1955-ben 2100 literre növeke­dett. Javult a termelőszövet­kezetekben az állampolgári fegyelem betartása. Növeke­dett a közös vagyon, 1955-ben termelőszövetkezeteink össz­vagyona 130.7 millió, ebből tehermentes tiszta vagyon 54.7 millió forint. Termelőszövet­kezeteinkben egy munkaegy­ség értéke négy tsz-nél 10—20 forint, 41 tsz-nél 20—30 fo­rint, 59 tsz-nél 30—50 forint, ötven forinton felül 12 tsz osztott. Az egy munkaegység­re eső részesedés az előző évi­hez viszonyítva 29 százalékkal emelkedett. Ebben az eszten­dőben többet tartalékoltak tsz-eink, s a zárszámadást ké­szítő 116 tsz közül 106-ban létesítettek szociális, kulturá­lis alapot. Termelőszövetkeze­teink összjövedelmének 53.3 százalékát a növénytermesz­tés, 41 százalékát az állatte­nyésztés adta. Az éves bevéte­li tervet szövetkezeteink csak­nem nyolc százalékkal teljesí­tették túl, ehhez nagyban hozzájárult a hatvani Dózsa Tsz által kezdeményezett moz­galom, mely a bevételi terv 10 százalékos túlteljesítését tűzte célul. Az eredmények láttán sok dolgozó paraszt választotta a közös gazdálkodást. szakcsoport működik 4144 tag­gal, 4369 hold földön. A fejlesztés munkáját nagy­mértékben segítették tömeg­szervezeteink: a DISZ, az MNDSZ és a földművesszö­vetkezetek. Igen szép ered­ményeket értek el földműves­szövetkezeteink a szakcsopor­tok szervezésénél, mezőgazda- sági tsz-re való átszervezésé­nél. Komoly segítséget adtak földművesszövetkezeteink az adminisztrációs munka, a könyvelés megjavításához is. Termelőszövetkezeteink megszilárdítása érdekében ter­vet készítettünk a mérleghiá­nyos termelőszövetkezetek gazdaságának megjavítására, megállapítottuk, mi volt a hi­bák okozója, s megtettük a megfelelő intézkedéseket azok kijavítására. Termelőszövetkezeteink fel- fejlesztésénél hibát követtünk el azzal, hogy nem használtuk ki a szövetkezetekbe szervezett látogatásokat. Látogatás után nem foglalkoztunk megfelelő­en a résztvevőkkel. A másik hiba az volt, hogy gépállomá­saink jóformán semmi segít­séget nem adtak a felfejlesz­tés munkájához. Gépállomási igazgatóink igen ritka vendé­gek a termelőszövetkezetek közgyűlésein, s hasonlóan a brigádvezetők, a traktorosok is. Hiba az, hogy még a mai napig sem tudtuk megváltoz­hangsúlyozta Hudák elvtárs. El kell érnünk azt, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok és ve­zetők maguk is szükségesnek érezzék a tsz felfejlesztését. Az agitációt. sokoldalúbbá, színvonalasabbá kell tenni, az agitáció fő formája a család- látogatásokkal összekötött egyéni agitáció legyen, össze kell hasonlítanunk az egyéni parasztok és a tsz tagok jö­vedelmét. ezt különböző mó­don széles körben ismertetni, kell mint a tsz készülő éves termelési tervét, a termésát­lagok, a bevételek, a beru­házás adatait is. Gondot keli fordítanunk az alapszabály is­mertetésére is. A fejlesztési munkában aktivizálni kell a szövetkezeti tagságot, s el kell érnünk, hogy ne csak saját szövetkezetük fejlesztését se­gítsék, hanem adott esetben új termelőszövetkezetek ala­tatni azt a nézetet, ami elter­jedt a kihelyezett agronómu- sok között, hogy ők csak a növénytermesztésért felelősek. Agronómusaink nem törőd­nek az állattenyésztés fejlesz­tésével. Nem sikerült elérni mindenütt azt sem, hogj’ a gyakorlott, jó munkát végző tsz elnökök segítsék a gyen­gébb, s az újonnan alakult termelőszövetkezetek vezeté­sét. Hibaként kell megemlíte­ni azt is, hogy a belépéseknél nem tartották be minden esetben az alapszabályokat Komlón például még most is van olyan új belépő, akinek két tehene van a háztáji gaz­daságban. Nem harcoltunk kellő eréllyel a kulákság tá­madása ellen, például hosszú időn kersztül eltűrtük, hogy a kömlői Haladás Tsz-be be­furakodó kulák bomlassza a tsz-t, pazarolja a közös va­gyont. Ebben az évben kulását is. Végezetül taná­csaink, s a megyékben műkö­dő termelőszövetkezeti taná­csok feladataival foglalkozott a beszámoló. A hozzászólások számos he­lyes módszert ismertettek, kü­lönböző hibákra hívták fel a figyelmet. Sütő Sándor elv­társ, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetője beszélt a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek munkájáról, arról, hogy a jó pártszervezetek motorjai vol­tak a tsz munkájának. Ismer­tette. milyen módszerekkel szervezzük Heves megyében a szőlő termelőcsoportokat. Ér­veink azonosak a többi tsz-ek szervezésénél használt érvek­kel. de emellett megmutatjuk a perspektívát is. beszélünk velük új szőlőtelepítésekről, az oltványtermelés jövedel­mezőségéről. Elmondotta, fejlesztési munkánknak nagy hibája volt, hogy a 3009 be­lépés mellett kilépések is vol­tak, s ezeket meg lehetett vol­na akadályozni kellő felvilá­gosító munkával. Rámutatott arra, hogy mérleghiány ott volt tsz-einkben, ahol részesmű­velésre adták ki a földet, nem tartották be az alapszabályt, s s agitációnkban nagyobb súly- | lyal kell a középparasztokkal j foglalkozni. K. Nagy Sándor, a Borsod megyei karcsai Dózsa tsz-ből elmondotta, milyen eredmé­nyeket értek el a kívülállók­kal való kapcsolat megterem­tésében Termelőszövetkeze­tük 12 fiatalja DISZ szerve­zetet alakított, s ebbe beszer­vezték az egyénileg dolgozó parasztfiatalokat is Közülük már hét belépett a szövetke­zetbe s megígérték, hogy ma­gukkal hozzák szüleiket n. Meghívják a kívülállókat a közgyűlésekre is. Eged Sándor, az egri járás tsz szervezője arról beszélt, mennyire hátráltatja a szö­vetkezetek fejlődését az épít­kezések elhanyagolása. A bor- sodivánkai Petőfi tsz-ből Kiss I volt olyan is, ahol a túlmére­tezett osztás okozott mérleg­hiányt. Az[ andornaktályai Lenin tsz-ben például ha 49 forint helyett 45 forint lett volna egy munkaegység érté­ke, — ami megyei viszonylat­ban is kiemelkedő — nem lett volna mérleghiány. Volt olyan tsz-ünk, ahol a munkaegység- hígítás okozott hiányt, a pélyi Vörös Szikrí >..m például az árvíz idején az éjszakai gát­őröknek fejenkint öt-öt mun­kaegységet írtak be. Végeze­tül arról beszélt, hogy I Antal arról számolt be, ho- i gyan segítik a szomszéd köz­ségben az új szövetkezet mun­káját, fejlesztését. Nógrád megyéből Kelemen elvtárs szólalt fel, elmondotta, hogy szövetkezetükben a vezetés megjavítása után, hogyan szá­molták fel a különböző hibá­kat, hogyan növelték a ter­méseredményeket. Hangsú­lyozta, nagyon fontos a veze­tők közötti egyetértés megte­remtése. Bartolák Mihály elv­társ, a Heves megyei MÉ­SZÖV elnöke arról számolt be, hogyan segítik a maguk területén a szövetkezetek fej­lesztését s mit tesznek a meg­levő szövetkezetek gazdasági megerősítéséért. Árvái Dezső- né, az MNDSZ megyei elnöke az asszonyok részvételéről be­szélt, hangsúlyozva, mennyire i fontos, hogy megbecsüljék az asszonyok munkáját bevonják őket a vezetésbe. Kákái Jánosné, a Termelő­szövetkezeti Tanács Pest me­gyei megbízottja arról beszélt, milyen szerepe van a szövet­kezet gazdasági megszilárdítá­sában a könyvelőnek. Ahol negyedévenkint értékelik a könyvelők a tervteljesítést, ott hamarabb meg van a lehető­ség a hibák kijavítására. Ar­ról is beszélt, hogy fel kell számolni a gépállomások, s termelőszövetkezetek közötti liberalizmust, azt a hangula­tot, hogy nem lépnek fel a szerződések be nem tartásá­val szemben. Még ezenkívül számos hoz­zászólás hángzott el, mind­annyian az eddigi eredmé­nyekről, a hibák kijavításá­nak módjáról beszéltek. Kár, hogy kevés szó esett az érte­kezleten a feladatok megha­tározásáról, arról, mit kell tenni, hogy ebben az eszten­dőben egész éven át tartó munka legyen a tsz fejlesztés. Az értekezlet, mely általá­ban betöltötte feladatát, Bar­tha András zárszavaival ért véget. Egy év alatt 3000 család, több mint 11 ezer hold földdel lépett a „termelőszövetkezetekbe, a fejlesztési munkát egész éven át tartó feladatnak kell tekinteni minden szervnek segítenie kell a mezőgazdaság fejlesztését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom