Népújság, 1956. január (1-8. szám)
1956-01-25 / 7. szám
9HA6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1956. JANUÁR 25. SZERDA ÚJ GÉPEK - ÚJ MÓDSZEREK Gyöngyösi Szerszám és Készülékgyár tapasztalataiból Azelőtt évtizedek, ma rövid évek. nem egyszer hónapok alatt következik be forradalmi változás a technika egy-egy területén. Ami még néhány hónappal ezelőtt új volt, ma elavult hisz annyiszor mondtuk már: a technika századát éljük. Szocia'izmust építő hazánk nem engedheti meg magának hogy lemaradjon a technika fejlődése világméretekben fo’yó versenyében. Különösen nem engedheti meg, amikor olyan nagyszerű példa és segítőtárs van előtte, mint a Szovjetunió. Rákosi elvtárs. a SZOT teljes ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta, hogy: „előrehaladásunk döntő láncszeme a technika fejlesztése“, mert a műszaki haladás nálunk a do'gozó nép jólétét életszínvonalának állandó emelkedését szolgálja. S a műszaki haladás nem egyszerűen cs:k új gépeket jelent, hanem új módszereket a munka szervezésének magasabb fokát, magasabb műszaki kultúrát is. A Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban, az ország első és jelenleg egyetlen traktoralkatrész gyárában, 1954-ben is ott voltak már a korszerű, modern és nagyteljesítményű gépek. Ott voltak és a gyár mégis messze elmaradt tervelőirányzatától, deficittel dolgozott, az értékes gépek kihasználása alig haladta meg a 30—40 százalékot. A termelékenység igen alacsony foka. az önköltség állandó emelkedése, új gépekhez régi módszerek, együttesen igen a'acsony műszaki kultúra: ez jellemezte a gyár kollektívájának munkáját. A Központi Vezetőség márciusi ülése nyomán jelentős vá'tozások következtek be a megye legkorszerűbben felszerelt, de régi módszerekkel dolgozó üzemében. S ezt a változást csak meggyorsította a KV technikai színvonal eme’éséről szóló határozata, amely az üzem kommunistáinak figye’mét a legégetőbb kérdésekre fordította. S ha megnézzük a Szerszám- és Készülékgyár munkáját, megelégedéssel nyugtázhatjuk: a gyár. az új módszerek, a magas fokú műszaki szervezés egyik fellegvárává vált. Az elmúlt 1955-ös év végén 111 százalékban te'jesítve tervét, kereken 8 millió forint nyereséget fizetett be az államnak. * Már ez a két szám is azt igazolja, hogy komoly események történtek ebben az üzemben, hogy az itt do’gozó komunisták élére á'ltak a párt határozatai végrehajtásáért folyó harcnak S nemcsak szavakban, hanem tettekben is Az iiz m 55 kiváló dolgozója közöl 24 a kommunista... Ez mindennél többet mond ! A kommunisták a párt- szervezet politikai meggyőző munkájával . a műszakiak irány:tásával egymásután számolták fel a legégetőbb problémákat. Üj gépekhez új módszerek, ezekhez pedig szakértelem kell. Az üz^m munkásai nagyrészt faluról jöttek, legfontosabb volt tehát a szakmunkás képzés. Rövid egy esztendő lefo-gása a'att 178 szakmunkást képeztek ki a különböző tanfolyamokon, a kivá’ó dolgozók pedig módszereik átadásával segítettek a gyengébben teljesítőkön Különösen sokat segített az esztergá’yosok gyakorlati képzésében Lovász I^ászló a szakma kívá’ó dolgozója. Az együttes munka eredménye: száz helyett harm’ncnégy a száz szá- za’ékon alul teljesítők száma, a gépkihasználás pedig elérte a 82 százalékot. Üjabb lépés: az ál’andó munkásgárda kia'akítása. Mit ér a szakmunkás képzés, ha állandóan cserélődnek az emberek, ha éppen a szakmunkások hagyják ott az üzemet? Köve kezetes és szé’eskörű po’itikai munka a dolgozók problémáinak meghal'gatása és segítésük eredménye hogy ma már, az alig három éves múltú gyár dolgozóinak 40 százaléka „veterán“. S a következő a döntő lépés: a jól képzett szakmunkásokra épített magasfokű műszaki szervezettség. Négy munkacik'us szervezését határozták el s ebből három — a hengerfej, a melsőt nge'y és a fogaskerék gyártás — már folyamatosan dolgozik. A gépek átrendezésével auío- matasorok beállításával menetrendszerű szervezettség kialakításával futósza’agszerűen halad most a munka. A gépeknél egyre csökken az állásidő emelkedik a termelékenység. s csökken az önköltség és emelkedik — egy év alatt 150 forinttal — a fizikai dolgozók átlagkeresete. így vá'ik a legközvetlenebbül is a műszaki haladás, a dolgozó nép jóié. ének emelőjévé. Kétségtelen hogy a Szerszám- és Készü’ékgyár dolgozói helyzeti előnyben vannak más üzemekkel szemben. Modern gépeik az automata sorok lehetővé teszik a termelékenység gyorsütemű emelését, a tervek ütemes teljesítését De az új gép egymagában még nem elég — ezt is igazolja a szerszámgyáriak példája. Új módszerek, megfelelő műsz ki ku'túra nélkül keveset ér a modern gép s ezek seg'tségével ugyanakkor a régebbi gépeken is lehet és kell számottevő eredményeket elérni. Meg kell azt is mondani, hogy nincs minden még tö- ké'eíes rendben ebben az üzemben sem A ciklus kia'akítása elsősorban is folyamatos anyagellátást igényel mert egy-egy gép állási ideje az egész ciklus leá’lását vonhatja maga u án. Minthogy ilyen veszély fennáll a rcvorver- esztergák anyagel’átási nehézsége miatt. Rendkívül fontos, hogy gondosan kido gozzák a kompresszorgyártás technológiájának minden részletét is. mert a teljes átállás komoly nehézségekkel jár. Most sëm sikerült zökkenő- mentesen m go’dani az új évre való átá’’ást Hó eleji lemaradás mutatkozott s ezt helytelen rohammunkával kell majd behoznia az üzem kollektívájának. Ügy véljük, a Szerszám- és Készü’ékgyár eredményei és hibái egyaránt példát adhatnak megyénk minden ipari üzeme munkájához a technika fejlesztésében, a magasfokú műszaki kultúra megvalósításában. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Beszámolónk a Termelőszövetkezeti Tanács üléséről. — Minden férj legyen megértő segítőtárs. — Télen már tavaszra ké- szü'nek Mezőszemerén. — Újra él művészetük. — Totó tájékoztató. Vége a téli szünidőnek. Reggelente diákok zsivajától hangos Hatvan városa is. Képünkön a diákok egy reggeli csoportja érdeklődéssel néz a fényképezőgép lencséjébe: vajon milyen lesz a felvétel... Ilyen lett! Orszcoos rrozcalmak nyomában a selypi medencében KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK JELENTI : A Mayer mozgalom a Selypi Cementgyárban Mayer Károly, — a Tatabányai Cementgyár egyik kiváló kiinkerégető szakmunkása egy népgazdaságilag igen jelentős termelési mozgalomnak volt az elindítója az építőanyagiparban. A róla elnevezett Mayer-mozgalom lényege, hogy a kiinkerégető kemencék havonként megszakítás nélkül 200 órán át üzemeljenek. Gyökeret vert ez a fontos mozgalom három-négy évvel ezelőtt a Selypi Cementgyárban is. Résztvevői a legjobb kiinkerégetők: Szűcs János, Liptai Kálmán és Rozs- nyik Mihály országos hírnévre tettek szert. Minden hónapban a normaidőn túl üzemeltették kemncéjüket s több ízben kaptak érte különböző pénzjutalmakat «• Az elmúlt gazdasági évben azonban már csak halvány emléke él ennek a hasznos mozgalomnak. Évi átlagban mindkét kemence összesen 190 órával túlteljesítette ugyan a kiszabott üzemidejét, de ez a túlteljesítés nem volt egyenletes. A megállapított havi 660 órás üzemidő helyett az egyes kemence üzemideje április, június és július hónapokban a 640 órát sem érte el. A Il-es kemence augusztus és szeptember hónapokban üzemelt kevesebbet a normánál. Igaz, hogy a többi hónapok túlteljesítéssel zárultak. A Mayer-mozgalom elhanyagolásának tehát a havonkénti egyenetlen üzemidő lett a káros gazdasági' következménye. Jól lehet, a klinker- égetők ma is igyekeznek betartani a havi 660 órás üzemidőt, de ez a törekvésük nincs szervezett formába öntve, nincs aki szervezze, értékelje, biztassa, s jutalmazza törekvéseiket. Ki ezért a felelős? Nehéz lenne megállapítani. Az üzem szerint a minisztérium, mert a múlt évben már nem szervezte, nem értékelte a klin- kerégetők országos versenyét, s nem is népszerűsítette ezt a mozgalmat. Természetes, hogy az üzem vezetősége is felelős, mint ahogyan azt Kányik igazgató elvtárs is elismeri. Felelősség terheli az üzemi bizottságot, amely még ma sem vált a verseny és a mozgalmak terjesztésének igazi gazdájává. De a vállalat vezetősége és pártszervezete is bűnrészes a dologban Ök is tétlenül nézték, miként sorvad el, s merül a feledés homályába a Mayer-mozgalom, miközben tudatában voltak annak előnyeivel s jelentőségeivel. Néhány nap és ismét termelni kezd a Selypi Cementgyár. Bőven van hát alkalom a Mayer-mozgalom felélénkítésére, Ez különben Kányik elvtárs ezévi tervei között is szerepel. Reméljük, beváltja ígéretét. A gazdaságos tüzelésért Csorba István Kossuth-díjas kazánfűtő által kezdeményezett országos mozgalom a gazdaságos tüzelést kívánja megvalósítani Elve: kevesebb szén eltüzelésével minél nagyobb gőz fejlesztése. Felesleges tehát arról beszélni, hogy a szocialista tervgazdál-^ kodás időszakában milyen jelentősége van a széntakarékosságnak A Mátravidéki Erőmű kazánfűtőinél néztük meg a mozgalom állását. Tény az, hogy az Erőmű kazánfűtői' törekszenek a takarékos tüzelésre, bár munkájuk sikere nagyban függ a szén minőségétől. Az utóbbi hónapokban a szén alacsony fűtőértéke miatt nem nagyon virágzott e mozgalom, s nem is dicsekedhettek szép eredménnyel. A szén gyenge minőségét azonban több dolgozónál pótolta a figyelmes munka Juhász János és Surányi Mária fűtők, valamint Kerek István főfűtő még így is eredményesen képviselték a Csorba-mozgalmat. Pé’dáiuk nvomán a szén fűtőértékének fokozatos javulásával legújabban már a rostélyos kazánoknál 10 százalékról 9 százalékra csökkent a salakéghető. A poros kazánoknál pedig a pernye éghető mutatószáma jelez 0.8 százalékos csökkenést. A kezdeti eredmények után most újabb lendületet kapott a Csorba-mozgalom. A kazánfűtők széntakarékossági versenyének eredménye január 15-ig 1000 tonna szén megtakarítása. Még jobban segítik e mozgalom sikerét a kazánüzem dolgozóinak április 4-i felajánlásai. Vállalásuk szerint 104 százalékra teljesítik gőzfejlesztési tervüket, a rostéyos kazánoknál 0.5, a poros kazánoknál pedig 0 3 százalékkal csökkentik a salakéghetőt. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ötezer család egy évi tüzeíősziikség- Itének megfelelő szénmennyiséget takarítanak meg. A felajánlások sikere nemcsak a kazánfűtők igyekezetén, hanem a műszaki. vezetők, s a szakszervezet versenyértékelő munkájának támogatásán is múlik. Segítsék hát mindannyian a kazánfűtők lelkes mozgalmát. Termelj ma többet, mint tegnap Igen sok alkalom volna a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél- arra, hogy bányászaik munkájuk folyamán felhasználnák azokat a hasznos és jó mozgalmakat, melyek a többtermelést elősegítik. A szénbányászatban is alakultak ki ilyen mozgalmak és síkúid felszínre műszakonként. A „Nevelj új Bányászt”-moz- galom feladata pedig nem más, mint az új dolgozók szakmai képzése, bányásszá nevelése. Korántsem élnek ezekkel a lehetőségekkel a tröszt üzemeiben. Sajnos, sem az üzem- vezetőség, sem a szakszervezet nem fejt ki propagandát e mozgalmak terjesztéséért. Nem is csoda, hogy a dolgozók jórésze tájékozatlan afelől, hogy például mi a Loy-, vagy a Rőder-mozgalom tartalma Jól lehet, mozgósítanak a többtermelésre, de ez csak úgy általában történik. Arról már nem esik szó, hogy ez a többtermelés naponként állandóan és egyenletesen emelkedő irányzatot mutasson. Hogy miért nincs példul egy csili és- mozgalom? Erre a kérdésre sok vezető azt a választ adja hogy nem lehet, mert nálunk nincs is csille. Ezek az emberek nem tudják azt, hogy ez a mozgalom nem a csilléken múlik, hanem azon, hogy mindenki igyekezzen naponként egy kis mennyiséggel megtetézni termelését. Talán az új bányászok nevelésének mozgalma az egyedüli, mely többé-kevésbé fellelhető Petőfibányán, Szűcsiben, s a többi üzemekben is. Jelenleg félezer új dolgozója van á trösztnek, és szakmai képzésük nehéz feladat. Petőfi altáró néhány elővájásán találkozhatunk ezzel a mozgctr- lomnïal. Kilenc idősebb vájár — köztük Tajti József, Rozgonyi Dezső és Varga István 27 fiatal dolgozó nevelését vállálták, s végzik nagy szorgalommal. Nevelő munkájuk nyomán napról-napra emelkedik a fiatal bányászok teljesíiményszázaléka, s nemsokára ők is teljesítik normájukat. Kövessék hát minél többen e kis csapat’példáját, de ne feledkezzenek meg a többi hasznos mozgalmakról sem. Császár István IPARI ÜZEMEINKBŐL JELENTJÜK kérésén is alkalmazták azokat az elmúlt években. Ilyen volt a Loy-mözgalom, melynek jelszava: termelj ma többet, mint tegnap. Igen hasznos az egyesülés-mozgalom is Lényege, hogy minden dolgozó napi termelésén felül még egy csillével többet Január második dekádjá- nak utolsó napjaiban Petőfi- bánya üzemei közül a Petőfi altáró maradt le. Január 17-20 között nem érte él a 100 százalékot, sőt 20-án csak 72 százalékra teljesítette tervét. A rózsái IX-es akna tovább fokozza eddigi eredményeit és tervét a második dekád utolsó napjaiban 100 százalékon felül teljesítette. Nagy ingadozás mutatkozik a Gyön- gyösoroszi Ércelőkészítőmű bányarészlegének termelésében. A 18-i teljesítménye 69.7, a 19-i 115.3, a 20-i 57 8 százalékKiugró eredmény mutatkozik a Bélapátfalvai Cementgyárban, ahol január 18-án 310.6 százalékot értek el a kiinkerégetésnél, bár ugyanezen a napon a cementrészleg csak 97.4 százalékot telesített. Egercsehi bányaüzemben úgy látszik megszívlelték a Bélapátfalvi Cementgyár felhívását. A számok azt mutatják, hogy az egymásután következő nap tervteljesítés állandó emelkedése biztosítja majd azt, hogy havi tervüket nemcsak teljesíteni tudják, hanem terven felül is adnak szenet népgazdaságunknak. Ebben a dekádban is túlteljesítették a javítási ütemtervet gépállomásaink Január második dekádjá- ban ismét jó eredmények születtek a gépjavítási munká-1' ban. A legjobb eredményt a pétervásári gépállomáson érték el, ahol befejezték a gépjavítást. A lőrinci gépállomás, mely a gép javítási versenyt kezdeményezte, 142.6 százalékra telesítette javítási ütemtervét. A tarnaszentmiklösi gépállomáson 129 8, a hevesi gépállomáson 124.2 százalékra 100 állnak az ütemtervvel, százalék fölött teljesítette a második dekád tervét az at- kári, detki, füzesabonyi, horti és sarudi gépállomás is. Javulás mutatkozik az egri gépállomás munkájában, ebben a dekádban 99.1 százalékra teljesítették a tervet. Ha így haladnak, a következő dekádban már felsorakozhatnak a száz százalék felett teljesítő gépállomások közé. Határidő előtt befejezzük a gépjavítást A kiskörei állami gazdaságban a gépjavítás határideje február 25. Ezzel szemben a gépek nagy részét már december 31-ig kijavították. Tizenhárom traktor főjavítása volt tervbe véve, mind a 13 gép készen áll. Meggyorsította a munkát, hogy a G 35-ös traktortok hengerfúrását helyben elvégeztük és ezzel jelentős költséget és időt takarítottunk meg. Kijavítva áll két növényápoló traktorunk, nyolc traktorekénk, három kultivá- torunk, hét traktortárcsánk és 13 vetőgépünk. Most már csak a cséplőgépek javítása van hátra, de határidő előtt befejezzük azt is. A javításért dicséret illeti a munkákat irányító főgépészt és a szerelő elvtársakat, akik mindannyian 175 százalékra teljesítették tervüket. Molnár József, Kisköre, Állami gazdaság
