Népújság, 1955. december (94-102. szám)

1955-12-31 / 102. szám

4

NÉPÚJSÁG

I#66. dwsMBbar 31. «nabst

LAJOS BËLA már három esztendeje betegeskedett. Fiatalember létére asztma kínozta, lefogyott, köhögött, s ha rájött a roham, úgy érezte, elfogy a levegő körülötte. Pedig egy kőművesnek legalább any- nyi szüksége van a levegőre, mint bárki emberfiának, — a magasban ívelő, keskeny palló nem éppen megfelelő hely a fulladozásra...

Lajos Béla ugyanis az Ikré- nyi Állami Gazdaság kőművese, s mint mondottuk, három éve kínozza ez az idegennevű betegség. Az asztma. Orvosság, kezelés édeskeveset használt. Már pedig, ha így megy tovább, végérvényesen búcsút mondhat mesterségének, s még az ifjúságnak is, mert hiszen micsoda ifjúság az, ha az embert ilyen öreges betegség csi- gázza?

Bizony elkeseredik az ember és rossz kedvében nagyon kiutatlannak látja az életét. Az sem vidította már fel Lajos Bélát, amikor kezébe nyomtak egy beutalót a kékesi szanató- umba.

LASSAN, KOMÓTOSAN kapaszkodott felfelé a vajszínű autóbusz a mátrai úton. Kétoldalt kopasz fák, puszta cserjék sokasága, a jobbpart mélyen lesüllyed az út szintje alá, hogy párszáz méter után hirtelen felemelkedjék, s a magasból vessen dölyfös tekintetet az oüdalent szaladó alkalmatosságra.

Lajos Béla egykedvűen nézett kifelé. A tar fák között itt-ott fenyők olajos zöldje sötétlett, néhol egy-egy tenyérnyi fehér folt virított ki a szürkeségből. Ahogy az autóbusz felfelé haladt, egyre gyakoribbá váltak a sötétzöld lombok, egyre összefüggőbbé a fehér hótakaró. Mikor az autóbusz lassan, lágyan megállt egy vaskerítés e'őtt, már ez a két szín uralta az egész vidéket.

„Kékestető, végállomás!“

Hideg, tiszta levegő csapott az utasok arcába. >

HA LAJOS BÉLA és útitársai tizenegynéhány évvel eze4 gyógyulás „városa

66

lőtt toppantak volna ide, aligha kerülneiv belül a vaskerítésen. Az orvosi beutalót akkoriban a degeszre tömött pénztárca pótolta. Egy Csonka nevű vállalkozó, a gépgyáros testvér- öccse építette a kékesi „gyógyszállót“ a 30-as években, bebizonyítván, hogy a kapitalizmus csakugyan a korlátlan lehetőségek birodalma, még a levegőből is lehet pénzt csinálni, — csak egy kis alaptőke kell hozzá. Az üzlet sikerült, a levegő jövedelmező portékának mutatkozott: a Mátra

legmagasabb pontján épített „gyógyszálló“ rövidesen az arisztokrácia kedvenc szórakozóhelye lett. Időnként csendőrkordon jelezte, hogy a szállónak olyan előkelő vendégei vannak, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós őfőméltósága, aki itt gyógyítgatta egy-két kártyapartival a nemzetvesztés fáradalmaitól megrongált idegeit..

A FELSZABADULÁS után, 1949-ben újjáépítették a kékesi üdülőt és szélesre tárták a kapukat. Az arisztokraták helyén kipirult szövőlányok, szikár, bajszos parasztbácsikák, szélcserzett arcú vasutasok te- kintgettek lefelé az emeleti erkélyekről. Később aztán az Egészségügyi Minisztériumnak eszébe jutott, hogy üdülő sok van, de Kékes csak egy. Nem is mindenkinek egészséges ez az átható hegyi levegő, — de strúmásoknak, asztmásoknak megfizethetetlen. Ennélfogva átalakították szanatóriummá és felszerelték a legkorszerűbb gyógyászati eszközökkel, hogy a leginkább rászorulók kerüljenek ide, de azok aztán minden lehető segítséget megkapjanak a gyógyuláshoz.

Kereken öt éve ennek, 1951 január 1-én nyílt meg a kékesi szanatórium.

TISZTA, csillogó folyosók kanyarognak a két épület- szárnyban. Halványsárga falai egészen más hangulatot keltenek, mint a kórházak nyomasztó, rideg fehérsége. Az ablakokban cserepes virágok : páfrány., fikusz, muskátli, ciklámen ...

Ha találomra benyit az ember valamelyik „kórterembe“, újabb meglepetés vár rá, Kis előszobában találja magát, amelyből két ajtó nyílik — egy a szép, csempés fürdőszobába, egy meg a kis, két-há- rom, legföljebb ötágyas betegszobába. Asztal, székek, szekrény, s minden szobából erkély nyílik. Az egész inkább garzonlakásra hasonlít, mint kórteremre.

Másféle ajtók is nyílnak a folyosóról. Az egyik fölött fehér zománctábla: „Fogászat“. Ha már itt „tétlenkedik“ az ember, legalább megcsináltatja a rossz fogait. A röntgenszobában, a központi laboratóriumban, a brochológián. mindenütt a legmodernebb gépek, amelyek csak léteznek Még az avatatlan szem is elgyönyörködik a hatalmas, bonyolult készülékekben

Háromszáz beteg fér el a szanatóriumban, s erről a háromszáz betegről 16 orvos, s az asszisztensek. ápolónők, szakácsok, takarítónők megszámlálhatatlan serege gondoskodik.

Valóságos kis város ez a szanatórium. Még iskolája is van. Meg asztalos- és szerelő- műhelye, szövetkezeti boltja, könyvtára és a jó ég tudja még mije. És ez a számtalan intézmény és a benne dolgozók mind-mind ezért a háromszáz emberért vannak itt A háromszáz emberért, akinek arca, neve egyre változik, mert hiszen pár hét után átadják helyüket a következőknek, de annyiból mégis egyformák, hogy szeretnék jól érezni magukat és szeretnének egészségesen visszatérni otthonukba..

A GYÓGYULÁSHOZ a

súlygyarapodás is hozzátartozik, ahhoz pedig nem elég

a jó kékesi levegő. De szerencsére kosztban sincs hiba. A legmagasabb kórházi normát adják Kékesen. Csende Gyula élelmezésvezető és fehérköpenyes s erege gondoskodik arról, hogy a felhasznált nyersanyagok ízletes, tápláló ételek formájában kerüljenek az asztalokra. Akinek pedig nem elég a porciója, repetát is kaphat.

Minthogy pedig „nemcsak kenyérrel él az ember”, vagyis hogy a gyógyuláshoz a jó szórakozás is hozzátartozik, igyekeznek gondoskodni a betegek időtöltéséről. Olvasóterem és játékterem várja őket, hetenkint kétszer filmvetítés, s hogy a magasabb kultúr- igények is kielégítésre találjanak, időnkint ellátogatnak Kékesre az Operaház művészei, akikkel szocialista munkaszerződést kötött az intézet Szavaíóest (mostanában járt fenn Ascher Oszkár), ankétok, zeneestek, zenés irodalmi fejtörők, sakkversenyek töltik ki a betegek idejét. Kovács Tibor művészeti tanácsadó valóságos hadi tervet dolgozott ki, pavlovi elméletéből kiindulva, amelynek lényege egyszerű nyelven any- nyi, hogy „akkor gyógyul az ember, ha jól érzi magát“.

LAJOS BÉLÁVAL odafent találkoztam. Egy hete volt ott, de már egy kiló húsz dekát hízott és úgy érezte, hogy kínzó köhögése is alábbhagy. Hangulata erősen megjavult és újból remélni merte, hogy egészséges fiatalember válik még belőle.

Hiába, a kékesi levegő ara- .nyat ér. Még akkor is, ha ez az „arany“ nem kerül bankjegyek formájában egy élelmes vállalkozó zsebébe... Azért nem vész el nyomtalanul. Visszatérül majd Lajos Béla egészségében, örömében, meg azokban a házaltban, magtárakban, amelyeket Lajos Béla épít még Ikrényben...

G ács András

Ismered-e megyédet?

Múlth.ti rejtvényünk helyes megfejtése a kővetkezői 1. tíroay Samun- Színjátszó Stuctto. -• Alkar.

3. t.asko. 4. Akiknek tapsolni lógunk. 5. Selypi Meaence. 6. Soos Gy„rgy. 7. ivadi Állami Gazdaság. 8. Dr. Balogh László, a. Arnyek- szala. 10. Levelezőül* írják. U. Ollói Mihály. ÍZ. iNáaori Margit. 13. Tiszanánai Vörös csillag. ösz- szeoivasva: 'Balassi Barnít.

A verseny állása a második forduló után: 1. Koncz Béla, Gyöngyös 33 pont. 2. Kecskés Mihály, egér 32 pont. 3—4. Bagó Áron, Besenyőtelek és Sztkora Éva, Hatvan 23.5 p. 5. Cseh Zoltán, Eger

28.5 p. 6. Karácsony József, Hatvan 28 p. 7. uraoos Mária, Hatvan

27.5 p. 8. Micsonai Dezső, Luuas 14 p. ». Borosi Mária, Gyöngyös

13.5 p. 10. Petrán Kàtalin es Valeria, Eger 12.5 p. 11. Nagy Katalin és Hegedűs Judit, Hatvan 10.5 p.

Csen Zoltánéknak és Nagy Kata- linéknak üzenjük: elég, ha a

megiejiést egy példányban és egy név aiatt kuiditek be.

Rejtvényversenyünk harmadik fordulója:

1. Község a hevesi járásban, itt van a gazdag Petőfi Tsz.

2. szűcsi fafaragó mester, népművész.

3. A Kompolti Kísérleti Intézet igazgatója, kiváló tudós.

4. Brody Sándor színműve.

5. Gyakori szőlőfajta Eger vi- űékén.

tí* itt van az élmunkások üdü,ö7?’Község a füzesabonyi járásban, három új tsz alakűlt it az idén.

8. Ebből a darabból tartotta eddig legtöbb előadását az Egri Gár donyi Géza Színház.

S. Uj magyar film.

10. Kiváló egri történettudós.

11. Hegy az Eged és a Várhegy között.

12. Község, amely az Idén kapott kultúrotthont.

13. Gyöngyösi orvos. Fényképét nemrég közöltük.

14. Egri sztahanovista vasesztergályos.

15. Megyénk legelterjedtebb ka lászos növénye.

16. A Gyöngyösi Szabadság Filmszínház új műsora.

Ha a megfejtés első betűi összeolvassátok, megtudjátok, mii kíván nektek a Népújság.

Megfejtési határidő: január 5

délig.

Szerkesztői üzenetek : m

özv. Józsa Jánosné, Ecséd.

Panaszára az illetékes helyrő: azt a választ kaptuk, hogy az elvtársnő is részesülhet kölcsönben akkor, ha az építési összköltség 25 százalékával rendelkezik készpénzben, vagy anyagban. Ameny- nyiben eleget tud tenni ezen feltételeknek, úgy a kérelmi nyomtatványt beszerezheti az Országos Takarékpénztár hatvani fiókjánál.

Svercsek Imréné. Maklártálya.

Sorait megkaptuk. Sajnos, lapunk terjedelme egyelőre nem engedi meg. hogy történelmi -re- gényfolytatásokat és rejtvényeket Is közöljünk.

Sütőiparunk egy kilogramm lisztért 60 fillér sütési díj ellenében 1 kiló 30 deka kényé- ] rét ad. Dolgozó parasztjaink élnek ezzel a lehetőséggel, különösen Gyöngyösön nagy a keletje a cserekenyérnek. December első húsz napjában itt az 5. számú üzemben 27 mázsa 70 kilogramm, a 12. üzemben 136 kilogramm, a 17. üzemben 240 kiló kenyeret adtak ki cserelisztért. Több házi kenyeret is sütöttek ebben az időben, a gyöngyösi sütőipari üzemekben például 18 mázsát. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy becsületes dolgozó parasztjaink nem vásárolják fel az ellátatlanok elől a kenyeret, hanem saját fejadagjukat sütik meg otthon, vagy cserélik be.

A SZÍNHÁZ MŰSORA:

December 31-én, este 7 órakor: János vitéz.

Fél 11-kor: Idegen gyermek.

(16 éven felülieknek).

Január 1-én, délután 3-kor János vitéz.

Este 7-kor: János vitéz.

Január 2-án nincs előadás.

Január 3-án, este 7 órakor:

János vitéz.

Ifjfajnali öt óra. A reggel most fogamzik ^ az idő méhében: a tél messzire kiterjeszti éjjeli palástját. Sötét van. Az utcai lámpák álmosan pislognak az égre, hajnaltól dermedt fényük remegve hull a járdára. Korán kelő, álmosszemű, de kipirult arcú emberek kopognák az utcán, feltűrt gallérjuk mögül libegő párát lehelnek a friss levegőben. A piacozók két kosárral, riadt szemű tyúkokkal, kacsákkal, fanyar illatú zöldséggel, szaporán lépegetve igyekeznek a piac felé. Az újságárus kezében kis fazékban ég a szén, már megtelepedett a standján, az újságjait rendezgeti. Zólyom János lakatos felriad, s egy szál gyufa fényénél felsóhajtva nyugszik meg: még egy egész órát aludhat. A fütőházban gőz alatt a mozdony, az autóbusz megállónál utolsókat szippantanak a cigarettából az utasok.

Két pincér áll a megálló lámpáinak fényében. Kialvatlan szemmel, gyűrött arccal, undorral, de gépies megszokásból szívják a cigarettát. Egész éjjel dolgoztak, hajlongtak, vitték az italt, a feketét, a dupla szódát, s most remegő inakkal, de kiszáradt torokkal egy kis italra vágynak. Nem sokra, csak annyira, amennyi lemossa torkukból a lerakodott dohány füstjét, amennyi egy kis frissességet önt izmaikba, — csak annyit, hogy a hajnali kábulattól úgy érezzék: egész éjjel iszogattak, csendesen, szerényen, de megelégedetten.

Szaladnak a percek, mintha a „ma“ juhásza pattogó ostorral hajtaná őket friss sietésre. Az autóbusz, döcögősen, bóbiskoló utasokat cipel be gyomrában, ki tudja, hol jár már... Az újságok szépen rendberakva kínáltatják magukat a szaporodó járó-kelőknek... A féldecitől megmelegedett gyomorrán hazafelé tart a két pincér és Zólyom János nagy hará- kolás közben kibújik az ágyból. Nyújtózkodik egy keserveset, rágyújt az első cigarettára. Kinéz a lassan lila köntösbe bújó világra, s halkan megjegyzi: „na, még eső lesz a végén ... decemberben“.

Ünnep után, a csendes hétfő hajnaP.án ilyen egyszerűen és minden líra nélkül bimbózik ki újra a hétköznapi élet.

I z elmúlt ünnepek előtt papák és maII ^ mák, nagypapák és nagymamák napokon át azon törték a fejüket, hogy mivel örvendeztessék meg á családhoz tartozó gyerekeket.

Nekem nincs gyerekem, mégis rájöttem egy dologra, hogy minek tud a gyerek rettenetesen örülni.

Ügy történt a dolog, hogy valamelyik nap reggelre szép sima jégtükör borította a házunk melletti meredek utat. Délelőtt vidáman csúszkáló gyerekek hada lepte el a jeget, hangos volt a környék egetverő öröm- rivalgásuktól.

Álltam az út szélén és bevallom, hogy nagyon megirigyeltem őket és elkapott a vágy, hogy egy kicsit én is csúszkálhassak a finom jégen. A vágyat tett követte és egy perc múlva már én is repültem a jégen. A gyerekek udvariasan utat engedtek és kritikus szemmel figyelték, hogyan állja meg a helyét az ő szakmájukban egy ilyen kontár. Igyekeztem kitenni magamért, hatalmas nekifutással a jégnek iramodtam és...

Hát igen! Amilyen hpsszú vagyok, olyan Szélességben feltöröltem a jegét. A gyerekek néhány másodpercig meredten nézték a nem éppen épületes látványt, majd olyan nevetésben törtek ki, amilyet tíz Csin-Bum cirkusszal sem lehetne elérni.

Folyt a könny a szemükből a nevetéstől, én meg a jégen ülve bambán bámúltam ezt a visító kis ördöghadat, majd szégyenletesen eloldalogtam a tett szomorú színhelyéről.

És amint mentem, mendegéltem, rájöttem a nagy ötletre. Ha valaha gyerekem lesz. ilyenkor karácsony táján kiviszem sétálni az utcára és ötször-hatszor hasra esek

(gy. • - ó) neki

tí. F.

Vendéglátó, párunk is felkészült a Szilveszterre. A Parkszálló Grilljében kellemes szórakozás várja a vendégeket.

*»* HIKE 14

NAFTÁK

Január 1.

Tíz évvel ezelőtt, ezen a napon vették állami kezelésbe Magyar- országon a szénbányákat.

133 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor.

Január 2»

75 évvel ezelőtt halt meg Louis Auguste Blanqui francia forradalmár.

Január 3.

Nyolcvan éve született Wühelm Pieck, az NDK elnöke.

— AZ EGRI FAIPARI Vállalat december 28-án déli 12 órakor évi tervét részleteiben is befejezte. Forintértékben 111.1 százalékra teljesítette tervét.

— A KÖZSÉGPOLITIKAI terv keretében Hevesen 20 ezer forintos költséggel modem busz várótermet építettek. A büfével, jegypénztárral ellátott és neonfénnyel kivilágított várótermet már az utazóközönség szolgálatára bocsátották.

— A BOLDOGI általános iskolában megtartották a Bartók Béla énekversenyt, s ezzel együtt a Kodály kotta- olvasási versenyt. A versenyzők elbírálásánál beszámított az is, hogy hány helyi népdalt gyűjtöttek. A jól sikerült versenyen 69 tanuló vett részt. Az énekverseny győztesei: Bugyi József,

Morvái István, Peigelbeck Erzsébet és Búzás Mária, a kottaolvasási versenyt Ma- kádi Zoltán, Kepes István, őszi Mária és Medveczki Viktória nyerte.

— Atkár község dolgozói a hatodik békekölcsön készpénz- fizetési összegét teljesen befizették.

— ÖT KILOMÉTER hosz- szúságú járdát raktak ki cementlapokkal Hevesen ebben az évben. A községpolitlkai terv erre a célra közel 16 ezer forintot irányzott elő, míg a lakosság közel 10 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. A jövő évi terv szerint 1956-ban is öt kilométer hosszú járdát építenek majd a községben,

— A HORTI Petőfi termelőszövetkezetben megtartották az évvégi zárszámadást. A jó munka n jövedelemben is megmutatkozott: az idén

44.41 forint volt egy munkaegység értéke a tavalyi 28.62 forint helyett. Gligol János, a tsz juhtenyésztője 568 munkaegysége után csaknem 19 mázsa kenyérgabonát, több mint 11 mázsa burgonyát, két mázsa cukrot kapott és egyéb terményeket, évi jövedelme pénzre átszámítva 25 ezer 244 forint volt. A tsz eredményes munkája láttán már a zárszámadás napján hét dolgozó paraszt kérte felvételét. s

— A HEVESI KÖZSÉGI tanács a főér környéki lakosság jobb vízellátása érdekében 15 ezer forintos költség-, gel a főtéren egy mélyfúrású'' kútból átvezető törpeVízmű- vet létesített. Tervbe vették, hogy a vízmű segítségé'-el csöveken a környék több íe- lyére is elvezetik majd árvizet.

A Gárdonyi Gó/a Színház áj egri bemutatója

Szilveszter éjjel fél 11-kor mutatja be a Gárdonyi Géza Színház elsőízben Egerben „Az Idegen gyermek“-et. Vidéken már sokat játszatták, szám szerint tizenháromszor, még pedig olyan sikerrel, hogy Kömlőn, Tamaleleszen, Pétervásárán, Maklártályán egymásután két előadást kellett tartaniok a hatalmas érdeklődésre való tekintettel.

Budapesten jól ismerik már ezt a színdarabot, a Pesti Színházban annak idején há- romszázszor ment, az elmúlt

A nagy gombosi állami gazdaság DISZ szervezete szilveszterre készül

A nagygombosi fiatalok három egyfelvonásos színdarabot tanulnak, hogy Szilveszterkor ezzel szórakoztassák a gazdaság dolgozóit. A színdarabokat a 66 éves Molnár István bácsi tanítja. A fiatalok szorgalmasan próbálják a három egyfelvonásost: a „Toronyugrást“ és Móricz Zsig- mond két színdarabját. Az MNDSZ kultúrgárdája is színdarabot tanul a nagygombosi állami gazdaságban, Moliere Dandin György című három- felvonásos művét. Az MNDSZ színjátszóit ugyancsak Molnár István irányítja.

színházi évadban a Blaha Lujza Színház megszakítás nélkül játszotta.

A Gárdonyi Géza Színház előadásában szerepel Károlyi István, aki a Blaha Lujza Színházban mindvégig játszott ebben a színdaraoban. Dobi írisz és Mihályi Vilcsi, akik a Kecskeméti Katona József Színházban már játszott szerepükben lépnek az egri közönség elé.

A színdarabot Laczkó Tóth Péter, a Szovjetunióban végzett fiatal rendező rendezte.

A MOZIK MŰSORA :

Egri Vörös Csillag Filmszínház:

December 31-től január 4-ig: Egy pikoló világos (magyar). Január 1-én, délelőtt matiné: Állami Aruház (magyar).

Egri Bródy Sándor Mozi:

Január 1: Tavasz a jégen (osztrák).

Január 3: Ui partok felé. Gyöngyösi Puskin Filmszínház:

December 31-től január 4-ig: Volt egyszer egy király (cseh). Január 1-én, délelőtt matiné: Aranykulcsocska (szovjet).

Gyöngyösi Szabadság Filmszínház:

December 31-től január 4-ig: Tiltott szerelem (francia). Január 1-én, délelőtt matiné: Kellemetlenkedők (francia).

Hatvani Vörös Csillag Filmszínház:

December 31-tő! január 4-ig: Darídin György (magyar).

Január 1-én, délelőtt matiné: Senki nem tud semmit (cseh). Füzesabony:

December 31-tői január 3:

Papa, mama, ő meg én (francia).

Több cserekeuycr fogy üzleteinkben