Népújság, 1955. december (94-102. szám)

1955-12-28 / 101. szám

Mc* i f m A 6 PROLETÁRJA) EGYESÜLJETEK! ..w*­NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL.: »«,:g«zzon-(> az anya, a feleség? Akikre büszkék vagyunk. Beszélgetés Attiláról. Köszön isiik tiszta lappal az új évet: Borhamisító bűnszövetkezetet lepleztek le Egerben A Népújság TOTÓ-tájékoztat ója. IX. ÉVFOLYAM, 101. SZÄM. ara 5q fillér 1955. DECEMBER 28. SZERDA. ) Kulturális életünk egy éve Szokás és hagyomány, hogy ilyenkor, Szilveszter kü­szöbén visszatekintünk az elmúlt esztendőre, számba- vesszük a megtörténteket és az e'mulasztottakat, mér egre vetjük sikereinket és kudarcainkat, hogy aztán víg po­hárcsengéssel elbúcsúztassuk az ó-évet és készül­jünk az újra. A naptár hónapok és évek kilométer­köveit iktatja az idő végeláthatatlan, kanyargós útjába, részskre tagolja a végtelen időt, mert véges életünkben nélkü’özhetetlen, hogy időről-időre számbavegyük a meg­tett utat. Mit hozott és mit hagyott megyénkre 1955 a kultú­rában? Megyénk legnagyobb kulturális eseményének a Gárdonyi Géza Színház megalakulását nevezhetjük. Mintha csak mostanában olvastuk volna a szív­dobogtató hírt: ál'andó színházat kap a megye. S a szín­ház már meg is alakult, már öt bemutatóval bizonyí­totta létét, már mélyen belopózott a nézők szívébe. Álla­munk ajándékát nem csak az teszi becsessé hogy sok­milliós költséggel felópítette, berendezte, felszerelte a színházat, hanem az is, hogy kitűnő színészeket rendező­ket, színházi szakembereket toborzott, olyan embereket, akik néhány hét alatt elsőrangú társulattá kovácsolód- tak. Most. az esztendő befejeztével köszönjük meg ismét ezt az ajándékot. De a nagy létesítmény mellett ne hagyjuk szó nélkül a kisebbeket sem, amelyek ha nem is az egész megye, de egy-egy község, egy-egy üzem életében eseményszámba mennek: az új ecsédi, kerekharaszti, kompolti ku'túr- otthont, vagy a pétervásári moz't. amelyet az idén állítot­tak át keskenyfilmről normál filmvetítésre. Most pedig vessünk egy pillantást a népművelés leg­szélesebb, legtöbb embert foglalkoztató részére: a tömeg- kultúrára. A tömegkultúra olyan, mint egy sűrű csatornaháló­zat, ame’yen keresztül a művészet, a tudomány eljut az üzemek falai közé, a bányákba, a falvakba, a gépállomá­sokra, mindenüvé, ahol emberek élnek és do’goznak. És a tömegkultúra egyúttal fokmérő is, — a legérzékenyebb fokmérője annak, hogy kultúrpolitikánk helyes úton halad-e? Az év elején mindenfelé felbukkantak a selejtes, ringy-rongy fércművek, az úgynevezett . népszínművek“. A jobboldal elhajlásnak sajátos megnyilvánulása volt ez kulturális életünkben. Tarnaleleszen, Maklártályán, Eger- baktán. Hevesen és számos más községben vittek színre, vagy legalább is szándékoztak színre vinni effé’e „nép­színműveket“. Helytelen volt az operettek aránytalan fel- burjánzása is. A nyáron megtartott ifjúsági kulturális seregszemlére már számottevően változott a helyzet és ma már elmond­hatjuk: 'általában he'yes a színjátszó csoportok műsor­választása. A silány fércművek — remé’jük, végérvé­nyesen — eltűntek a kultúrotthonok deszká!ról. s az ope­rettek és az értékes klasszikus alkotások mellett sok helyütt láthat a néző a máról és a mának szóló színmü­veket. Olyan kitűnő műkedvelő együttesekkel dicseked­hetünk, mint a gyöngyösi József Attila színjátszó csoport, a hatvani MSZT színjátszói, a karácsondiak. az egri Bró- dy Sándor Színjátszó Stúdió. A gyöngyösiekről még azt is meg kell említenünk, hogy műsorpolitikájuk hosszú ideje pé'damutató a megyében. Tavasz óta ismét fellendült az énekkultúra. Minden­felé énekkarok alakultak, s legtöbbjük azóta is fejlődik, erősödik. Említést érdemel a szűcsi és a tiszanánai paraszt­kórus, az egri és a gyöngyösi kultúrház kórusa. Továbbra is nagy feladat vár a kórusokra: a zenei ízlés fejlesztésén, szép hazai és külfö’di dalok megszóia!tatásán kívül ösz- szegyűjthetik és megmenthetik a feledéstől falujuk régi d iait. Ugyanez áll a népi tánccsoportokra is, a régi tánchagyományok megőrzésében. A népműve'és egyik legfontosabb feladata a munkás- osztá'y kulturált ellátása. Itt még sok a tennivaló. Mond­hatnánk ugyan neveket, olyan üzemeket mint a gyön­gyösi Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Vállalat, a Hatvani Cukorgyár, vagy Petőt1 bánya. ahol eleven kultúrmunka fo’yik. De egészében mégis rossz a helyzet. A szakszer­vezeteknek sokkal komolyabban, sokkal hatékonyabban kellene segíteniük ezt a munkát. A munkásszállásokon alig van lehetőség a műve’ődésre. szórakozásra. Pedig a munkásság nagyon is igényli a kultúrát. Ha ennek elle­nére sincs sok üzemnek eleven kulturális élete, arról csak a rossz szervezés, a rossz vezetés tehet, Fontos és nehéz feladata a népművelésnek a fiatalok kulturális nevelése. A sikeres nyári seregszemle után a DISZ és a népműve’ési szervek most meghirdették a Hámán Kató ifjúsági kulturális és sport seregszemlét. Az eddigi nevezésekben sok szép pé'dát találhatunk, mint a boldogiakét, akik tíz csoporttal készülnek a seregszem­lére. Sok helyről viszont még nem futott be nevezés. Ta­lán hanyagság, talán az idő rövidsége miatt. Kár vo’t, hogy a verseny meghirdetésekor a DISZ nem adott rész­letes műsor javaslatot. De reméljük, ami késik, nem mú'ik, s a seregszemlébe hamarosan bekapcsolódik megyénk minden üzeme, községe. Hosszúra nyú’t ez a számbavétel. Hosszúra nyúlt és mégis mennyi minden kimaradt be'ő'e. Dehát ki győzné f i,jegyezni megyénk egy esztendejének minden, kulturá­lis eseményét, gondját? Nem beszéltünk a kultúrottho­nok olyan fontos feladatáról, mint a tsz-mozga’om segí­tése, amelyben a járási kultúrotthonok közül csak a pé­tervásári és a hevesi végez kielégítő munkát; nem fog- la’koztunk zen°i és kénzőműveszeti é'etiinkkei és egy sereg más. említést érdemlő dologgal. De abból is, amit e'mondtunk és abból is, amire már nem jutott he’y. —» egvet megá'lapíthatnnk: népművelésünk ió úton halad. A mérleg nyelve az elvégzettek, a sikerek fe'é billen. Egy percre megálltunk, hogy visszatekintsünk az el­múlt esztendőre De az ;dő és a munka nem á l meg ha­lad tovább, hogy elvégezze, ami hátra van. új sikerek, győzelmek súlyait vesse a következő Szilveszter mérle­gére. Rákosi Mátyás elvtárs /elszóla Iásu a Romám Munkáspárt il. kongresszusán A Román Munkáspárt II. kongresszusának december 26-i ülésén mondotta cl üdvözlő beszédét Rákosi Mátyás, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének első tit­kára. A kongresszus résztvevői melegen köszöntötték . Rákosi elvtársat. Rákosi Mátyás elvtárs .a kö­vetkezőket mondotta a Román Munkáspárt II. kongresszusá­nak december 26-i ülésén el­hangzott felszólalásában : Tisztelt pártkongresszus"! Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja és az egész magvar dolgozó nép forró testvéri üdvözletét tolmácsol­jam a Román Munkáspárt II. kongresszusának. A magyar nép őszinte örömmel látja azt a sikeres építő munkát, ame­lyet a testvéri román nép a Román Munkáspárt vezetésé­vel folytat, s azokat a hatal­mas eredményeket, amelyeket az elmúlt tizenegy év glatt a Román Népköztársaság a szo­cialista építés minden terüle­tén elért, s amelyek következ­ményeképpen jelentősen ja­vult a dolgozó nép anyagi és kulturális helyzete. A Román Munkáspárt köz­ponti bizottságának beszámoló­jában ismertetett eredményekre joggal lehet büszke a Romád Népköztársaság minden dol­gozója. A beszámoló, amely­nek minden sorát a marxiz­mus—leninizmus szelleme hat­ja át, azt mutatja, hogy a ro­mán dofgozpk harcedzett, egy­séges, összefoiTOtt pártjuk ve­zetése alatt, a legnagyobb ne­hézségeket is legyőzve, szilár­dan és biztosan haladnak előre a jobb, virágzóbb jövő, a szo­cialista építés útján. A beszá­moló azt igazolja, hogy nincsen olyan nehézség, amellyel a marxizmus—leninizmus szelle­mével fűtött kommunista párt meg ne birkózna. A Román Munkáspárt kongresszusa új erőforrás, új sikerek és győ­zelmek kiindulópontja. A magyar dolgozó nép a román dolgozókkal együtt annál is inkább örvend ezeknek a sikereknek, mert a fc’szabadító Szovjetunió győzelmei mellett elsősor­ban a szomszéd Román Népköztársaság eredményei azok, amelyeket a Magyar Népköztársaság minden hű fia különösen érték«!, be­csül és sajátjának érez. A román nép felemelkedé­sének és újjászületésének alaoja és kiindulópontja a sorsdöntő fordulat, az 1944. évi augusztus 23-i forradalmi fel­kelés, amelyet a román kom­munisták hősi harca és a fel­szabadító Szovjetunió győzel­me tett lehetővé. A Szovjet­unió világtörténelmi jelentő­ségű győza1 me nyitotta meg az utat a többi népi demokratikus országok, köztük a Magyar Nénköztársaság létrejöttéhez E győzelem eredményeképpen lé­pett hazánk is a szocializmus építésének útjára. Sziklaszilárd meggyőződé­sünk, hogy további ered­ményeink legfőbb záloga, mint eddig, a Szovjetunió­val való megbonthatatlan, ma’eg elvtársi viszony to­vábbi erősítése, a nagy Kínai Népköztársaság a népi demokratikus orszá­gok közötti őszinte barát­ság további elmélyítése. Kedves elvtársak! A román és a magyar nép barátságá­nak mély történelmi hagyo­mányai vannak. Népeink leg­jobbjai mindig a, két nép ba­rátságának voltak (szószólói. A régi kizsákmányoló osztályok minden gyűlölködő, soviniszta uszítása ellenére népeink leg- jobbjaiban szakadatlanul, ele­venen élt a testvéri barátság érzése. De a szilárd feltétele­ket népeink alkotó együttmű­ködésének. őszinte barátságá­nak kibontakozásához csak or­szágainknak a Szovjetunió ál­tal történt felszabadítása és a munkásosztály hatalomra ke­rülése teremtette meg. A ma­gyar és a román nép baráti kapcsolatai szilárd ^lapokra szocializmust építő országaink érdekeinek tSjes azonosságá­ra épülnek. Nem fogjuk kí­mélni erőinket, hogy a Ma­gyar. és a Román Népköztár­saság között eddig kifejlődött baráti kapcsolatokai az elkö­vetkezendő években minden téren fnég jobban elmélyítsük, még őszintébbé, szorosabbá és gyümölcsözőbbé tegyük, s ez­zel is hozzájáruljunk a Szov- jetunió-vezette szocialista tá­bor összeforrottságának és ere­jének növekedéséhez. A Romám Munkáspárt, a Román Népköztársaság egyik legjelentősebb sikere, hogy megoldotta Lenin tanításainak szellemében a nemzeti kisebb ségek kérdését A lenini el­veknek megfelelően jött létre a magyar autonóm tartomány A Román Munkáspárt éberen őrködik azon, hogy a magyar dolgozók min­den téren teljes egyen­jogúságot élvezzenek és biztosítja részükre a sza­bad fejlődés minden le­hetőségét. Ezt tudják és méltányolják a romániai magyar dolgozók, akik román testvéreikkel váll vetve, lelkesen és odaadóan munkálkodnak szocialista ha zájuk, a Román Népköztársa­ság felvirágzásáért, a szocia­lista építés újabb sikereiért. Kedves elvtársak! A kongresszus előestéjén a Román Népköztársaságot fel­vették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A magyar dol­gozó nép, amelyet mint a Ro­mán Népköztársaságot, az im­perialisták ellenkezése hosz- szú időn keresztül megakadá­lyozott abban, hogy jogos he­lyét elfoglalja e szervezetben.» örömmel és meleg együttér­zéssel üdvözli ezt a sikert, amely elsősorban a felszaba­dító Szovjetunió lankadal lah céltudatos harcának eredmé­nye. A Román Népköztársaság felvétele az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe nemcsak a román nép jogos igényeinek es kívánságainak kielégítése, de egyben következménye mind­azoknak az eredményeknek és vívmányoknak, amelyeket a Román Népköztársaság dolgo­zói az elmúlt tizenegy év fo­lyamán szocialista hazájuk épí­tésével és politikai, gazdasági és kulturális téren, valamint a béke megőrzéséért folyó kö­vetkezetes harcukkal elértek. A Román Munkáspárt II. kongresszusa nemcsak a fel- szabadulás óta elért hatalmas eredményeket tükrözi vissza, de felemelő megnyilvánulása a párt egységének, összefor­rottságának s egyben mutató­ja annak, hogy elevenen él és hat a pártban, az egész dolgo­zó népben a proletárnemzel- köziség éltető ereje. A párt második kongresszusa nagy­szerű célokat tűz a román nép elé. A magyar dolgozók őszin­te örömmel és testvéri együtt­érzéssel figyelik a román dol­gozóknak a szocialista építé- tésért folytatott küzdelmét és igaz szívből kívánják, hogy e kongresszus minden célkitű­zését teljes siker koronázza. Éljen a szocializmust építő Román Népköztársaság dolgo­zó népe. harcokban edzett di­cső pártja, a Román Munkás­párt, annak központi bizottsá­ga és a mi szeretett barátunk. Gheorghiu-Dej elvtárs! Éljen és erősödjék a román és a magyar nép megbontha­tatlan, őszinte, testvéri barát­sága! Éjen a kilencszázmilliós szo­cialista tábor, élén felszabadí­tónkkal, a hatalmas Szovjet­unióval! NÉGY MPHM. HZ Új ÖTÉVES TERV MEGKEZDÉSE ELŐTT Letiirlesstette éveleji adósságát Egercsehi bánya Egercsehi bányászai az év elején súlyosan lemaradtak tervük teljesítésében. A II félév kezdetén azonban a bá­nya dolgozói, műszaki vezetői elhatározták, hogy adósság nélkül kezdik a második öt­éves tervet. Ennek érdekében valamennyi bányász, vala­mennyi frontbrigád nagy har­cot folytatott az ígéret valóra- váltásáért. Minden hét szom­batján nagy termelési napot tartottak, amelynek célja az volt, hogy. az adósságot mi­nél hamarabb letörleszthessék. A lelkes munkaverseny eredménye nem is maradt el. Egercsehi bányászai karácsony után való napon boldogan je­lentették, hogy az éveleji adósságukat letörlesztették. Az év hátralevő napjaiban azért küzdenek, hogy egész évi tervüket maradéktalanul teljesíthessék. Csatlakozunk a gépjavítása versenyhez Kimagasló eredmény a Mátravidéki Erőműben A Mátravidéki Erőmű dol­gozói naponta érnek el kima­gasló eredményeket a vezető­ségválasztások tiszteletére tett vállalások teljesítésénél. De­cember 23-án az eddiginél jó­val nagyobb eredmények szü­lettek az üzemben, túlszárnyal­ták a legmagasabb országos termelési csúcsot. Ezen az egy napon annyi villamosenergiát termeltek, amennyi elegendő lenne 800 család egész évi vil- | lamosénergia szükségletének fedezésére. ! Olvastuk a Népújság decem­ber 17-i számában, hogy a lő­rinci gépállomás versenyre hívja a megye összes gépállo­másait. Mi, a tarnaszentmik- lósi gépállomás dolgozói, elfo­gadtuk a versenykihívást és a feltételeket a gépjavításban résztvevő > dolgozókkal röp - gyűlésén már meg is beszél­tük. Többen felajánlást tettek, egyes javítócsoportok verseny­re hívták egymást. Gépáülomásunk dolgozói minden kampányban megáll- ták helyüket. Éves tervünket 109 százalékra teljesítettük, — ezen belül az éves talajmunka tervet 120 százalékra. A tava­szi kampányban 119, nyáron 110 és az őszi tervtel jesítés- ben 105 százalékot értünk el. Ezek az eredmények még jobb munkára kötefleznek bennün­ket. Ahhoz, hogy jó minőség­ben végezzük el majd tavasz- szal a talajmunkákat, a gép­javításnál minőségi munkát kell végezni, ügyelve a javítá­si költségek csökkentésére is. A vezetőség újjáválasztására készülve, kommunistáink harc­ba indultak a téli gépjavítás sikeréért és ebben a harcban magukkafl ragadták a párton- kívülieket is A versenyfelté­teleket elfogadjuk. ígérjük, határidő előtt befejezzük a gépjavítást és a legjobb minő­ségben végeztük. A javítócso­portok közötti versenyt 10 na­ponként értékeljük és a leg­jobbakat vándorzászlóval tün­tetjük ki. Tarnasztmiklósi Gépállomás dolgozói. A lemezes rakodás száz százalékkal gyorsítja az elővájás sebességét a Gyöngyös! XIS-es aknánál Lapunkban már több ízben is hírt adtunk arról, hogy a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt gyöngyösi XII-es akna­üzemében jó néhány hónappal ezelőtt országos jelentőségű kísérlethez kezdtek hozzá. A kísérlet neve lemezes rakodás, mely Sipos Antal főmérnök újítása és az elővájások se­bességének meggyorsítását hí­vatott elősegíteni. Lényege abban áll. hogy a szénfalból kiréselt üregbe egy görgő kerekeken járó vastag acéllemezt dugnak be, s erre robbantják rá a szenet. A rob- j hántás után a lemezt szénnel együtt hátrahúzzák a szénfal­tól, s a lemezről a kaparóra j engedik, vagy a csillébe lapá­tolják a szenet Eközben à szénfal melletti dolgozók már­is zavartalanul tudják végez­ni a biztosítást, a réselést és az újabb lövés előkészítését. Az új módszer megkönnyíti az ember munkáját, növeli a munka termelékenységét. Ha a lemezről a kaparóra engedik a szenet, úgy nincs szükség a nehéz testi munkát igénylő la­pátolásra. Csillerakodásnál is könnyebb a munka, mert a lemezről jóval könnyebben le­het a szenet lapátra venni. A XII-es akna egyik elővá- jásán Kotrócz Barna, Miskei | László és Fekete Pál elővájási csapatai kezdtek hozzá a kísér­lethez Munkájuk nyomán a napokban már bejárta az örömhír a tröszt üzemeit. A mostoha feltételek és munka- körümények között dolgozó elővájási csapat nagyszerű eredményeket ért el december hónapban és ezzel kivívták a lemezes rakodás, mint új mód­szer létjogosúltságát. Sike­reikre jellemző, hogy amíg novemberben mindössze csak 80 métert tudtak előre halad­ni, addig decemberben 13 nap alatt 85 méter volt az előre­haladásuk. Az eddigi tapaszta­latok szerint a lemezes rako­dás 100 százalékkal gyorsítot­ta meg az elővájások sebessé­gét, s ha a rakodás nem csil­lébe, hanem kaparószalagra történik, úgy a 200 százalékos gyorsulás is könnyen elkép­zelhető. Az elővájási brigádok há­rom vezetője és a csapat tag­jai nagy lelkesedéssel végzik kísérleti munkájukat, s meg­fogadták, hogy ezzel a mód­szerrel 140 méteres havi elő­rehaladást érnek el, meg­döntve a 139 métere* országos rekordot. Az elővájási brigá­dok lelkesedésén kívül az ak­naüzem műszaki vezetőinek támogatása is nagyban hozzá­járult még a sikerekhez. Az új eljárás érdekessége még, hogy az acélpajzs szer­kezete igen egyszerű és olcsó, minden nagyobb beruházás nélkül elkészíthető. A tröszt gépműhelyében egyre több acélpajzs készül a többi üze­mek számára is, s a közel jö­vőben a rózsái, a szűcsi ak­nákban, majd Petőfi altárón is hozzákezdenek az országos jelentőségű újítás alkalmazá­sához. Reméljük, hogy az új módszer, a lemezes rakodás híre és gyakorlata elterjed majd az ország összes bányái­ban, hisz mindenütt sikerrel alkalmazható, ahol robbantás­sal történik a jövesztés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom