Népújság, 1955. december (94-102. szám)
1955-12-28 / 101. szám
NEPUJSÄG 1955. december 28. szerda PÁRTÉLET * Legjobb tudásommal segítem a párt- és kormányhatározatok megvalósítását Közel két hónapja, hogy Budapest után új munkahelyemen, a tarnaszenmiklósi gépállomáson dolgozom. Mi, pártmunkások, tudásunkhoz mérten. munkánkat mindenkor ott végezzük, ahoí a párt érdekei elsősorban megkívánják. És így van általában Ami azonban a Központi Vezetőség határozatát illeti, a káder átcsoportosításokról, több ennél. Nemcsak a párt iránti felelősségérzet, hanem a falusi párt- munka szeretete is hozzájárult ahhoz, hogy önként, saját elhatározásomból jelentkeztem • vidéki munkára. Szeretem ezt a munkát és a két hónap elég idő volt ahhoz, hogy ez a szeretet még- jobban elmélyüljön bennem. Ezer, meg ezer új' probléma a munkában, új emberek, új környezet, a pártmunkának merőben más változata, mint a városi pártmunkáé, — még vonzóbbá tette ez a munkát. Be kell vallanom; nem volt könnyű dolog, a fővárosi munka után a failusi munkakörülményeket megszokni. Nem megy úgy minden, mint Budapesten. Hogy csak egyet említsek: a közlekedés, a brigádszállások közötti érintkezés nem történik úgy, mint ahogy szeretném, — gyorsan, pontosan, akadálytalanql. Ma már rájöttem, hogy egy-egy feladat megoldásánál ezekkel számolni kell és a munkát ezek figyelembevételével kell megszervezni. Mindezek azonban nem csökkentik a gépállomási pártmunka értékéi, mely igen szép, érdekes és változatos. El kell mondanom, hogy igen sok probléma megoldása van még hátra. Elsősorban a dolgozók nevelése, oktatása terén van tennivaló. Rendszeressé kell tenni a dolgozókkal való foglalkozást, kutatni kell problémáikat, amelyek sok esetben hátráltatják a termelőmunkát, választ kall adnunk ezekre, intézkednünk kell, hogy dolgozóink nyugodtan végezhessék napi munkájukat. Vannak hibák a munkafegyelemben, s elsősorban itt van sok tennivalója a párt- szervezetnek. Munkám elkezdésekor a legnagyobb akadályt a helyi ismeret hiánya jelentette. Nem ismertem az embereket és az úgynevezett háziszokásokat. Ennek az akadálynak a leküzdésére igen nagy segítséget nyújtott a hevesi járási párt végrehajtó bizottság. Még mielőtt idejöttem volna, tájékoztattak a helyi viszonyokról, a munkáról, az emberekből, általában mindenről, ami a gép- állomási munkával kapcsolatos. Ismertették a hozzám tartozó termelőszövetkezeteket, eredményeikkel, hibáikkal, lehetőségeikkel együtt. A közvetlen gyakorlati munkához legnagyobb segítséget a járási vb. egyik munkatársa. Dudás elvtárs nyújtott. Segítettek a mindennapi munkámban, a kis- sebb-nagyobb akadályok leküzdésében. az emberek megismerésében, a helyi elvtársak is, s ma már ott tartok, hogy sok dolgozó fordul hozzám ügyes-bajos dolgaival,' és én segíteni tudok ezek elintézésében. Ügy érzem, — most már látva a helyi viszonyokat, — n.eg tudom oldani azokat a feladatokat, amelyeket a párt rámbízott, amikor vidéki munkára jelentkeztem. ígérem a budapesti elvtársaknak, akik megbíztak e szép fa adattal, hogy legiobb tudásommal segítek a párt és kormány határozatainak végrehajtásában. Ambrus László,- párttitkár VITA Dolgozzon^! az anya, a feleség? ÉN ÖRÖMMEL DOLGOZOM Szeretnék én is bekapcsolódni abba a vitába, amelyet a közel múltban indított el a Népújság, hogy dolgozzon-e az anya, a feleség. Mindannyian, akik dolgozunk, tapasztalhatjuk. hogy a népi demokratikus országokban igen nagy megbecsülésben részesül az anya, a nő. Ezt mutatja az egyenjogúság is, amikor egyenlő munkáért egyenlő fizetést kapnak 3 dolgozók, a nemre való tekintet nélkül Véleményem szerint: igen, dolgíozzon az anya, a feleség. Hiszen megváltozott a dolgozó anyák élete, nem úgy van, mint a múltban, amikor a dolgozó anya nem tudta gyerekét hol elhelyezni, otthon hagyta a bizonytalanságban. sok veszélynek kitéve, esetleg a picinyt az idősebb gyerekére bízta. Ezt magam is átéltem és munkaidő után hazatérve, gyermekeimet az utcáról keresgéltem elő. Abban az időben állandó félelemben élt az anya gyermekének bizonytalan helyzete miatt. Ma ez másképpen van. Az édesanyák nyugodtan, örömmel dblgozhatnak. mert a nép állama sok pénzt költ napközi otthonok, bölcsődék építésére, fenntartására. Így aztán a munkát nyugodtan végezheti, mert apróbb gyermekei helyet találnak a napköziben, ha megnőnek, tanulószobák, kollégiumok várják őket, így ,is segítik tanulásukat. ' Éh örömmel dolgozom, mert 1 munkám eredményét látom gyermekeim nevelésében. Három gyermekem kitaníttatom, egyik ma is az egyetemen tanul, egy a közgazdasági gimnáziumban, egy pedig már dolgozik. Ezt az eredményt elősegítettem azzal, hogy dol- 1 goztam,, az én munkámon keresztül is többet tudtunk adni gyermekeinknek. Az üzemi munkán kívül mindig elvégzem az otthoni munkámat is, ami nagyban megkönnyül azáltal, hogy üzemi konyhán étkezünk, így csak vacsoráról kell gondoskodni. A mosás gondjait szombaton végzem el, ! a takarításba bevonom gyere- * keimet is, akik szívesen segí- ! tenek. Vasárnap pihenünk, vagy szórakozni megyünk. És hétfőn, munkába menéskor az egész család tiszta, .vasalt ruhába megy dolgozni iskolába. .Preisendorf Richárdné, Egri Dohánygyár párttitkára — A MATRAVIDÉKI Szén- bányászati Tröszt újítási csoportja 1500 forintos pénzjutalmat tűzött ki annak a dolgozónak, aki a leghasznosabb javaslatot adja be a minőség megjavítására, az 1800 kalória elérésére. A felhívás közlésé után máris több dolgozó tett értékes javaslatot. — A SONNTAG című lap 1955. 47. számában közli G. Jaeger beszélgetésit Háy Gyulával „Az élet hídja“ című filmről és a magyar film- és drámairodalom jelenlegi helyzetéről. JWR HIRER —A MATRAVIDÉKI ERŐMŰHÖZ is ellátogatott a 400 képből álló képzőművészeti a'ap kiállítása. A dolgozók nagy többsége tekintette meg a kiállítást és már az első két napon, többezer forint értékű kép talált gazdára. Főképpen az olaj- és akvarell festmények, va'anrnt a rézkarcok és a grafikai képek iránt mutatkozott nagy érdeklődés. — A BEGYŰJTÉSI MINISZTÉRIUM értékelte a termelőszövetkezetek országos versenyét. A december 23-i állapot szerint a nagyhatárú termelőszövetkezetek között a második helyet a kiskörei Dózsa Termelőszövetkezet érte el. — Szombaton este 8 órakor kezdődik az egri járási kulíúr- ház Szilveszter-bálja. A kul- túrház zenekara ad műsort, fellépnek a Gárdonyi G^za ra használtak fel. — HARMINCÖT ÉS FÉLMILLIÓ forintot tesz ki az az összeg, me’yet Hatvan városban az elmúlt tíz év folyamán beruházásra fordítottak. Ebből j a pénzből 9 millió forintot la- I kásépítkezésekre, 12 milliót az I ipar, négy milliót a közlekedés fejlesztésére, hat és félmillió forir'ot pedit kulturális célokra használtak fel. Bonn működési engedélyt kért moszkvai nagykövete részére A Frankfurter Rundschau azt a hivatalos helyről is megerősített értesülést közli, hogy a bonni kormány pénteken működési engedélyt kért a szovjet kormánytól Moszkvába kinevezendő nagykövete részére. A Német Szövetségi Köztársaság első moszkvai nagykövetévé az eredeti tervektől eltérően nem West- ricket, a gazdaságügyi minisztérium államtitkárát, hanem Welck külügyminisztériumi osztályvezetőt akarják kinevezni. Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar újságíró-küldöttség A Szovjetunió távirati irodája. a TASZSZ meghívására a Szovjetunióban tanulmányúton járt magyar újságíróküldöttség vezetője: Horváth Márton, a Szabad Nép szerkesztő bizottságának vezetője és a küldöttség tagjai: Parragi György, a Magyar Nemzet fő- szerkesztője, Szentkirályi János, a Szabad Föld szerkesztő bizottságának vezetője, Kéri János, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agit. prop, osztálya sajtóalosztályának vezetője, Darvasi István, a Magyar Távirati Iroda külpolitikai szerkesztőségének turnusvezetője, Bajor Nagy Ernő, a Nők Lapja rovatvezetője és Bebrits Anna, a Szabad Nép munkatársa vasárnap délután megérkeztek Budapestre. XII. Pius pápa helyesli az atom- és hidrogén Jegy verek betiltását XII. Pius pápa karácsonyi ! szózatában foglalkozott az atom- és a hidrogénfegyverek betiltásának kérdéseivel A pápa hangsúlyozza, hogy ' e kérdés nagyjelentőségű a béke megszilárdítása szempontjából és helyesli az atom- ! fegyverkísérletek megszűnte- J téséről, alkalmazásának megtiltásáról és a „fegyverkezés ellenőrzéséről“ szóló javaslatok elfogadását. XII Pius ellenzi azokat a kísérleteket, amelyek e javaslatok1 közül az elsőt a többitől el akarják szakítani és ezt mondja: „Ingadozás nélkül kijelentjük, hogy e három intézkedés együttes megvalósítása a népek es vezetőik lelkiismeret-: béli kötelessége.“ „Terveim az új ötéves tervben“ pályázat Mit teszek a dolgozók érdekében Ahhoz, hogy a következő öt évre vonatkozóan terveket készítsek, először is végignézem az elmúlt öt évet, mit is tettem ebben az időben. Hosszú lenne mindazt leírni, ami az emberrel öt év alatt történik, ami munkát végez. Részemről igen fontos eredmény, hogy az első ötéves" terv minden napját egészségesen, hiányzás nélkül ledo’ goztam és ez a cé- lorn a következő ötéves tervben is. Munkám e-edménye, hogy az Építők Szakszervezetében mint ÜB elnök, öt éven keresztül, gondolom jól megálltam a helyem mind a felnémeti gyárépítésnél, mind a Magasépítő Vállalatnál, s a jelenlegi munkahelyemen, öt év alatt munkámért a párttól, szakszervezettől és a vállalattól több elismerést kaptam, mint életem előző 25 évében. Pedig 12 éves koromban kezdtem az önálló munkát, négy évig summás voltam, azt hiszem erről a munkáról senkinek sem kell különösebbképpen sokat beszélni. Szakképzettségemet is növeltem, megismertem az építőiparban jól bevált Maximenko falazási módszert s az építőmunka különféle ágazatait. Elhatározásom, hogy szakképzettségemet továbbra is tanulással, a jó munkamódszerek elsajátításával fejlesztem. Az elmúlt öt év alatt többet tanultam, mint ezelőtt 10 év alatt. Elvégeztem két osztályt, a szakmai, ideológiai, szépirodalmi könyveket egyaránt megkedveltem Ma már mindennap olvasok sajtót, «!7Fni rnr|plma1 Az elmúlt időben a munkaversenyek területén mindig kezdeményező voltam. Ügy gondolom, a jó munka megkívánja, hogy ezt továbbfolytassam. A következő ötéves terv még nagyobb feladatokat ró reám. Sok lenne mindazt leírni, amit majd napról-napra végeznem kell, legjobban talán úgy tudom áttekinteni, ha az eddig elsoroltak után figyelembe veszem, milyen hibákat követtem el az első ötéves tervben és ezeket maradék nélkül kijavítom. Még többet foglalkozom a dolgozók szociális ügyeivel, segítem őket a tervek teljesítésében, a munkaverseny állandó, pontos értékelésével és ennek ismerté- tésével, a jp módszerek terjesztésével és a versenyfeltételek biztosításával. A jövőben is igyekszem a legjobb dolgozókat" munkájukhoz' mérten népszerűsíteni, jutalmazni. Befejezésül ígérem a pártnak, hogy úgy, mint eddig, a jpvőben is' hűséggel és becsülettel végzem a rám bízott pártmunkát, igyekszem ellátni az ÜB e.nök teendőit. S minden dolgozó társamat arra nevelem, hogy a következő ötéves terv célkitűzéseit példa- j m-iatóan segítsem megvalósí- i tani. Erdélyi Bertalan. J Tatarozó Vállalat, Eger MEGYÉNK LEGJOBB állattenyésztési szakemberei — tanácsi vezetők, állami gazdasági dolgozók, tsz-tagok. egyénileg dolgözó parasztok — gyűltek össze az elmúlt napokban, hogy megvitassák, milyen eredményeket értünk el az elmúlt hónapok során a szarvasmarhatenyésztési terv teljesítésében Megyénk az elmúlt években nem teljesítette szarvasmarhatenyésztési tervét, különösen nagy volt a lemaradás a tehénállomány tervének teljesítésénél. Megyénk ossz. szarvasmarha állományát figyelembe véve, az 1955 március 1-i állatszámlálási adatok alapján 100 holdra 20.2 szarvasmarha, ezen belül 8 9 tehén jutott. Ha azonban külön-külön megvizsgáljuk a járások tervteljesítését. megállapíthatjuk, hogy rendkívül nagy aránytalanságok vannak. Míg a pé- tervásári járásban 3.2 holdra jut egy szarvasmarha, s 8 1 holdra egy tehén, addig legnagyobb mezőgazdasági járásunkban, a hevesi járásban őt hold szántóra jut egy szarvas- marha. s 114 hold szántóra egy tehén. Még súlyosabb a helyzet a belterjes gazdálko* dást folytató hatvani járásban, ahol 21.4 hold szántóra jut egy tehén. Termelőszövetkezeteinknél — bár van javulás — még mindig rossz a helyzet. Itt 100 holdra 9 szarvasmarha ezen- belül 3.4 tehén jut. A tiszaná- nai Vörös» Csillag Tsz-ben például 1500 hold szántóra mindössze 20 tehenet állítottak be. Jellemző hibája termelőszövetkezeteinknek, hogy az állomány utánpótlását elsősorban állami hitelből akarják 4 jó tenyésztési munkán, a takarmányalap biztosításán és az állategészségügyi követelmények betartásán múlik állattenyésztési tervünk sikere biztosítani, s ugyanakkor, mint például a halmajugrai Kossuth Tsz-ben, nem fordítanak gondot a borjak és a növendék állatok felnevelésére. Természetesen vannak kivételék is, ilyen például a kömlői Kossuth Tsz, ahol az idén 20 saját nevelésű, elő- hasú üáző került a tehénállomány korcsoportjába. A növendékállatok felnevelésénél az elmúlt években hasonló hibák voltak az állami gazdaságokban is, azonban ott a júniusi határozat óta gyökeres fordulat tapasztalható. A LEGNAGYOBB HÍBA az egyénileg dolgozó parasztoknál van, itt a növendékállatok nevelésében nincs még mindig lényeges változás. Annak ellenére. hogy a megyei párt és tanács vb. közös határozatai alapján rendkívüli intézkedések történtek a feketevágások, a spekulációk felszámolására, még ma sincs biztosítva a megszületett borjak bejelentése, s azok felnevelésénél, még mindig nem értünk el gyökeres fordulatot. A legutóbbi reprezentatív állatszámlálás adatai szerint Tisza- nána községben 281, Sarudon 179, Poroszlón 266 borjúval nem tudnak elszámolni az egyéni termelők, örvendetes jelenség, hogy vannak olyan községek, ahol a helyes nyilvántartás és a ndszeres ellenőrzés eredményeként minden szaporúlattal el tudnak számolni Ezek közé tartozik Kerecsend is, ahonnan Eszenyi JHyuláné apaállat gondozónő elmondta, hogy rendszeresen figyelemmel kísérik a jószágállományt, az ivarzó tehenek gazdáinak figyelmét felhívják, hogy vigye a jószágot apaállathoz, figyelemmel kísérik a vehem fejlődését, s mikor eljön az ellés ideje, ellenőrzik. mit ellet a tehén, mi van a borjúval Ellenőrzik azt js, hogyan fejlődnek a növen- dékek, hogyan takarmányoz- zák őket. s ez is hozzájárult ahhoz, hogy jelenleg 75 vemhes üszőjük ellése várható 1956 március 1-ig. Sok községben találkozunk olyan nézettel, hogy nem érdemes borjút nevelni. A borjúnevelés valóban csak évek múltán hozza meg a hasznát, azonban érdemes foglalkozni vele. Már közvetlen a nevelés idején hivatalos áron abrak- takarmányt kapnak a gazdák, tejbeadási kedvezményt, tenyésztési szerződéskötésnél adókedvezményt, s az igazi haszon akkor jelentkézik, amikor a jószág már tenyésztésbe kerül. Helyesen emlékeztette a résztvevőket arra Jurányi elvtárs, a törzsállattenyésztő állomás főállattenyésztője, hogy például senki sem beszél arról, milyen hatalmas befektetést kíván a szőlő- és gyümölcstelepítés, amely csak négy-öt év múlva hoz hasznot, ugyanakkor [ srikan drágálják a borjúneve- ’ lést, pedig a harmadik évben már borját és tejet lehet nyerni a növendéktől. Emellett jelentős jövedelmet is ad a tenyészállatnevelés. Mészáros György kerecsendi dolgozó paraszt elmondta például, hogy törzskönyvi ‘ellenőrzés alatt álló tehenétől felnevelt tenyészbikájáért 17 ezer forintot kapott. az Állattenyésztési munka fontos része a tejhozamok növelése. Megyénk szarvasmarhaállományának 97 százaléka magyar tarka fajta, s ezeknél kellő takarmányozással elérhetnénk az évenkénti 2500 kilogrammos tejhozamot, 3.6 zsírszázalékkal. Ezzel szemben becsült adatok alapján megyénk tehénállományának átlagos évi termelése 1700 kilogramm. Ez igen alacsony, s nemcsak az egyénileg dolgozó parasztoknál, hanem a tsz-ekben és az állami gazdaságokban is hiba van sok helyen a tejhozamban, s egy liter tej előállítási költsége igen magas Termelőszövetkezeteink átlagosan túfha- ladták a megyei eredményt, 2200 kilogramm a tejelési átlag. Ennek túlszárnyalására is meg van a lehetőség, hiszen nem egy szövetkezetünk ért el szép eredményeket. A mező- tárkányi Szabadság Tsz-ben például 4090 kilogramm az évi termelési átlag A kömlői Kossuth Tsz-ben 3603 kilogramm tejet termeltek tehenenként Az eredmények javulásához nagymértékben hozzájárult a jobb tenyésztői munka. Megyénkben több mint. 3000 tehén áll törzskönyvi ellenőrzés alatt, az ellenőrzött állatok száma az idén 15 százalékkal növekedett. Ez a növekedés azért jelentős, mert törzskönyvi ellenőrzés alá azok az egyedek kerültek, amelyeknél biztosítva volt az évi 3000 kilogrammos tejtermelés, s a legalább 3.6 tejzsír százalék. Javult a köztenyésztésbe állított tenyészbikák minősége is, most már körülbelül csak 20 százalék az ismeretlen származású. A szarvasmarhatenyésztés fejlődésének döntő feltétele a szilárd takarmányalap. Ebben az évben mindenütt fokozottabb gjondot fordítottak a takarmánybázis biztosítására. Nagyobb területen termeltünk kukoricát, s mintegy 20 ezer holdon másodnövényt. Termelőszövetkezeteink mintegy 920 holdat kitevő erdei tisztásról, árokszélről takarították be a fűtermést. Az esős idő ellenére aránylag kis veszteséggel sikerült betakarítani a szántóföldi pillangósok és a réti széna termését is. Számosállatonként 11 köbméter silót készítettek, ezzel biztosították a megfelelő mennyiségű ballaszt takarmányt. Nem ilyen kedvező az abraktakarmányszükséglet biztosítása, azonban a megleúö takarmány takarékos felhasználásával s az úgynevezett rejtett tartalékok (makkoltatás, üzemi moslék) feltárásával —*■ és felvásárlással ezt pótolni lehet. A takarmányellátás fontos réséé a legelők karbantartása. Megyénkben a talajerő utánpótlás hiánya következtében holdanként körülbelül 2—3 mázsa szénával csökkent a terméseredmény Ennek a takar- mánynak hiánya közepes szé- náminőséget számitva, ötmillió liter tej elvesztését jelenti. I Ha ezt literenként három fo- I rintos árban számítjuk, mint- ! egy 15 millió forint vesztesé- j get jelent. A CÉLTUDATOS tenyésztői munka, a helyes növendéknevelés és az érdemszerinti takarmányozás mellett igen fontos, különösen a növendékek és a tejtermelő állatok jó elhelyezése. Még mindig találunk sok helyen sötét, huzatos, nedves istállókat, s hiba az újak építésénél, hogy nem kérik ki minden esetben az illetékes ál- lattenyésztő és állategészségügyi szakemberek véleményét. Értékelve az állategészségügy munkáját, jó eredmények- 1 ről számolhatunk be, termelő- j szövetkezeteinkben az állományt a brucellózistól 96.6, a gümőkórtól 87.5 százalékban mentesíteni tudtuk. A hátralévő időben az előírt tervek teljesítése mellett arra is fel kell készülni, hogy teljesítsük jövő évi-' tervünket. Ez sokrétű és szívós münkát kíván. Elsősorban a takarmánybiztosításnál, a növendék nevelésnél, az elhelyezésnél és az állategészségügynél még most meglévő hibákat kell felszámolni. Ugyanakkor a fejlett zoótechnikai gyakorlatok elsajátítása érdekében biztosítani kell, hogy az állattenyésztők egy-egy nagyobb állami gazdaságban mgismerhessék az élenjáró módszereket. (D. R.) 1
