Népújság, 1955. december (94-102. szám)
1955-12-03 / 94. szám
1065. december S. szombat NEPUJSÄG 3 Hogy jövőre több legyen A NAGY tervek kohója életünk s mai tüzében ércnél csillogóbban kristályosodik ki holnapunk, jövőnk. S ezt a kohót nemcsak a Tervhivatalban, vagy minisztériumokban nemcsak a modern üzemek titokzatos diagrammokkal dolgozó laboratóriumaiban, pár- nás ajtajú igazgatói szobáiban táplálja ezernyi kéz, ezernyi szív és ész. Ezt a kohót névtelen, vagy csak alig ismert „kohászok“ falun is etetik táplálják, hogy magasra lobogjon lángja, s messze előre bevilágítsa a falu útját: erre hát! Tervet kovácsolni a többre jobbra lehet itt is, sőt kell itt is, ahol ésővel, faggyal, földdel, s a múlt bogáncsaival vívott örökös küzdelemben nehézkesebbé, bátortalanabba de szívósabbá is vált az ember. Lehet, itt ebben a hideg szobában ahol egy lóca, egy asztal, egy régi szekrény, s a telefon képezi az összes bútorokat, néhány plakát, kimutatás a festményeket, s a néprádió a kultúra mindennapi karaj kenyerét. Ezt nem én mondom, én csak leírtam. Ezt Nagy István elnök Simon Mihály brigádvezető, meg Harangi Dávid agronómus mondta, s mondta legfőképpen Ragó Vilmos kovács, az itteni párttitkár, rámfigyelve drótkeretes szemüvege mögül. Hogy lehet, és kel1 is itt tervezni a besenyőtelki Honfoglalás Termelőszövetkezetben, mert 54 tagja, 530 holdja egy darab a mából, ma' életünkből, így hát holnapja is egy darabka lesz ennek áz országnak holnapjából. S olyan lesz, amilyennek tervezik s amilyennek megvalósítják elgondolásaikat itt és másutt, a sok-sok 500 holdakon, — olyan lesz az egész ország, az egész nép. Igen fontos beosztása van hát a jövő építésében a besenyőtelki Honfoglalás Termelő- szövetkezetnek. Ülök az asztal mellett és hallgatom, mint öltöztetik az elmúlt évet sokatmondó számokban és hogyan válik ismét a számokon keresztül egyszerűvé, kézzelfoghatóvá a holnap minden szépsége, s az érte vívott harc minden verejtéke kínja, öröme, győzelme. Ülök s arra gondolok hogy ha most nem én ülnék itt, hanem egy azok közül, akik legszívesebben atomreakcióvá változtatnák ezt az egész felszabadult s éppen ezért gyűlölt országot, mit érezhetne? Félne, egészen biztosan félne ettől az erőtől, ettől a sugárzó, holnapba vetett derűs bizalomtól, s ettől az elszántságtól,. amely' most összesürűsödött itt ebben a kis hideg de máris nem rideg irodában. Félne, mint- ahogy bennem széles árt vet, a nyugalom, a magabiztonság érzése, mert..., mert, haj, de jó helyen van itt is, másutt is jövőnk sorsa. RAGÓ VILMOS 11 éves kora óta kovács. A munka ezernyi szimfóniáját kiverte már az üllőn, hadseregre való ekét élezett meg, Hogy az mélyre harapjon a földbe. Nagy István, az elnök, cseléd volt. Simon Mihály, a növénytermelési brigád vezetője cseléd, summás, kubikos, minden volt, ami csak szegény ember fia lehetett a múltban. Cselédek, kis- és középparasztok, 54-en akiknek sem joguk, sem szavuk nem volt egy évtizeddel ezelőtt, most nemcsak magabiztosan, de hozzáértően is terveznek, hogy jövőre még több legyen. Nekik is, az országnak is. S nem vaktában folyik ez a tervezés. Tudják mi kell nekik, mi kell az országnak. Vita vitát követ érv elgondolást, s mint szobrász keze alatt az engedelmes agyag, úgy formálódik a Honfoglalásban is a jövő. — Mindenből többet akarunk..., mindenből. Éppen ezért mindent jobban is, alaposabban is akarunk csinálni, — mondja az elnök, s a többiek helyeselnek. Meri jé dolog egy holdról 25 mázsa kukorica, vagy majd 14 mázsa ősziárpa; szép dolog 180 ezer forint bevétel 10 hold dohányból. 168 ezer forint 9 hold borsóból és 130 ezer forint az állattenyésztésből — szép dolog dt ez volt, s ha ennyi lett, lehetett volna több is és lesz is: jövőre. — Takarmánynövelés, állat- tenyésztés, ez a mi főcélunk — magyarázzák lelkesen. Meg kell lenni egy tehéntől a 12 liter tejnek, mindehhez persze a kellő takarmánynak. Ezt természetesen csak helyeselni lehet, annál is inkább, mert a Honfoglalás az első években nem büszkélkedhetett az állatállománnyal. De helyeselni lehet a többit is, mind..., mert mind egyet segít: hogy gazdagabb, jobb legyen a szövetkezetbeliek élelme néhány adat a tervekből inkább csak Ízelítőnek, mint felsorolásnak: A tavalyi kilenc helyett 30 holdra kötnek borsószerződést. Búza alá jó magágy lesz ez majd, no meg 350 ezer forint jövedelmet is jelent. Huszonöt sertést hízóba állítottak az állam számára. — jó 50 ezer forintos jövedelem. Fél holdon — egyelőre kísérletképpen, a tagság meggyőzésére — lucemamag termelés. Besenyőtelken nagy múltja van ennek, a 30-as években még Franciaországba is szállítottak. Búzából 10, árpából 14 kukoricából 30, dohányból 10 mázsás átlagtermést terveznek. VAN NÉGY hold gyümölcsösük, — 1957-re 14 hold lesz belőle. Itt két éves a terv. Temesvári István szerint kutat is lehetne fúrni a Heves felé eső részen. Két kút megöntözne 4—5 holdat... mindenkinek van valami terve, elgondolása, amely ott érlelődik az öreg vagy fiatal, ráncos vagy ránctalan homlökok mögött vagy már éppen papírra kerültek. A zárszámadó közgyűlés megvolt csütörtökön. A tavalyi 23 forint helyett az idén 38.60 forintot ért egy munkaegység. Jövőre még több lesz... hogy mennyi? azt majd a tervben kimutatják. S mikor készül a terv? Azóta már biztosan hozzá is kezdtek, mert nemcsak a búzának kell időben földbe kerülnie hogy jó legyen a termés, de a tervnek is időre kell papírra rajzolódnia, hogy jó legyen, hogy idő legyen a megvalósítására. S most 54 ember tervet készít. Nem országosat, nem nagyot. nem szabja meg ez a terv ezrek és ezrek, — csak 54 család egyetlen szövetkezet sorsát. De mégis fontos, nagyon fontos. Ha ezeket a terveket mindmind összekötnék egy hatalmas nagy kötetben, bízvást ráírhatnánk a fedelére: Terv az 1956-os évre. Tervezte és összeállította: A magyar nép. S ha csak egyetlen lapot, a Honfoglalás tervének lapját kitépnénk ebből, az már csonka, hiányos lenne, — mert ennek a lapnak ott a helye, valahol a „H“ betű körül. GYURKÓ GÉZA te. niiiHi— ---M elyik less as első? Már az év eleje óta fej-fej melletti komoly párosverseny folyik két testvérvállalat, a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzem és a Budapesti MÁV Felépítmény- és Vasanyagja- víló Vállalat között. A versenyszerződés pontjai között nemcsak a terv túlteljesítése, az önköltség csökkentése, a fegyelem megszilárdítása szerepel, hanem egymás .kölcsönös segítsége is. E versenypont értelmében munkagépekkel, anyagokkal segítik egymást, Például ha valamelyik vállalatnál egy gép fölöslegessé válik, azt először a versenytársnak kell felajánlani. Ha annak nincs rá szüksége, csak akkor adhatják oda más üzem részére. A Gyöngyösi Váltógyár dolgozói már eddig egy gyalut, egy síkköszörűt és két elektromos gépet adtak a budapesti üzemnek. Ezenkívül 150 tonna, részben hulladékanyaggal segítették őket, melyből a pályafenntartáshoz szükséges szerszámokat lehet készíteni. A Budapesti Felépítmény és Vasanyagjavító Vállalat egy fúró-fűrészgépet, két darab kézi hajlítót és sok értékes rezsianyagot küldött a gyöngyösieknek. A két testvérvállalat párosversenyének eredményét negyedévenként értékelik. Az első és második negyedévben a gyöngyösieké volt az elsőség. A harmadik negyedévben azonban a budapestiek megelőzték őket, mivel a gyöngyösieknél ez idő alatt lazult a munkafegyelem, sok volt az igazolatlan hiányzó. Most azonban a gyöngyösiek nagy tettre készülnek. Az év végéig, illetve december 20-lg nagy feladatot tűztek maguk elé. Nemrégiben három millió forint értékű export kitérőre kaptak megrendelést. Legyártásukhoz kedden fogtak hozzá és azt ígérték, hogy december 20-ra az egész megrendelést terven felül készítik el. Az ígéret valóraváltásával a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó üzemi dolgozói ismét vissza akarják hódítani az elsőséget budapesti versenytársuktól. Gyöngyöspatán a felvásárlók hanyag munkája akadályozza a begyűjtést Közeledik az újesztendő. Begyűjtési dolgozóink és a községi tanácsok úgy végzik munkájukat, hogy adósságmente-| sen kezdjék mindenütt a második ötéves terv első évét. Hiba volna azonban azt gondolni, hogy csak a begyűjtési megbízottak és a tanács felelős a begyűjtésért. Nem utolsósorban felelősek a tervteljesítéséért a felvásárló szervek is. A gyöngyösi járás begyűjtési hivatalának vezetőjével, Polgári elvtárssal megvizsgáltuk az egyik község felvásárlóinak munkáját, mert a dolgozók észrevételei azt mutatták, hogy nincsen minden rendben ezen a területén. Nem ritka eset a dolgozó parasztok visz- szaküldözgetése, tűrhetetlen a szőlőnél a napokig tartó várakozás. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a dolgozók csak hetek múltán kapják meg a pénzt. Nem egyszer az elszámolás miatt visszatartották a beadási könyveket, s a dolgozó parasztoknak jónéhányszor el kellett érte menniök. Igaz, hogy az idei bőséges termés nagyobb feladat elé állította a vásárlókat is de ez nem indokolja a sok felelőtlen huzavonát. Gyöngyöspata községben vizsgáltuk meg a felvásárlók munkáját. Reggel korán az első utunk a baromfibegyűjtő helyre vezetett. Itt Bognár Júlia baromfi-felvásárló a reggeli órákban hét termelőtől nem vette át a jószágot, mert kifogyott a vételi jegy- Miért nem igényelt időben? — kérdeztük. Azért, felelte, mert nem gondoltam hogy ma ' is ilyen sokan akarják rendezni beadásukat. Komjáti elvtárs fellépésére megkezdte az átvételt, de nem sok köszönet volt benne, mert egyetlen termelőt sem fizetett ki. Amikor Polgári elvtárs ezért felelősségre vonta azt mondta, örülnek. a termelők, hogy átadhatják az államnak. Vajon lehet-e egy ilyen komolytalan felvásárlótól megkövetelni, hogy látogassa a hátrálékosokat? Nem, és nem is teszi meg. Bognár Júlia még soha sem keresett fel egyetlen hátrálékos termelőt sem. A következő állomás a terményraktár. Itt az ügyintézéssel van baj, beadási könyvek hevernek a polcon, az asztalon, a fiókban, nem tudni miért, jóideje várják sorsuk jobbrafordulását. A gyöngyöspatai dolgozó parasztok a könyvek felelőtlen visszatartása miatt sokszor járkálnak a begyűjtőhelyre. Cinkóczi Andrásáé adminisztrátor arra hivatkozik, hogy a termelők maguk hagyják ott a. könyvet. Arról már nem beszélt, azért hagyják ott a termelők a könyveket, mert nem győzik kivárni a termelők az elszámolást. Még mindig több mint 300 termelőnek nincs kész az elszámolása a Borforgalminál. Ludányi Alajos például november 2-án adott át à Borforgalmi vállalatnak 25 mázsa szőlőt és már több mint négy munkanapot töltött el a pénze miatt, de még november 18-án nem számoltak el vele. így lehetne hosszan sorolni a dolgozó parasztokat, akik már egy-két hete várják a pénzüket, de nem tudják, mikor kerül rájuk sor. Palócz Etát, a ZÖLDSZÖV felvásárlóját hagytuk utoljára. Az ő feladata lett volna a burgonya átvétel. Alig érte még el a község az 50 százalékát, pedig már régen befejeződött a burgonyaszedés. Az a baj, hogy Palócz Eta a csemegeszőlő felvásárlása mellett elhanyagolta a burgonya átvételt mert azon nem lehetett olyan jól keresni. A felvásárlók munkája is hozzájárult tehát, hogy Gyöngyöspatán igen sok a hátrálékos termelő. Természetesen a begyűjtési hivatal is felelős mindezért, mert az például nem a felvásárlók feladata, hogy Racsek Alajos 38 holdas kulákot, akinek 34 mázsa búza, 96 mázsa kukorica, 20 mázsa napraforgó, 200 liter bor, 9 mázsa sertés, hat mázsa vágómarha hátráléka van, többek között elszámoltassa. Az a baj, hogy a községben egymásra tologatják a hátráléko- sokért a felelősséget, s ez kerékkötője a begyűjtési tervek teljesítésének. Nagy szükség lenne arra Gyöngyöspatán, hogy a párt- szervezet segítségével véget vessenek ezeknek a hibáknak, mert nem léphetnek adóssággal az új esztendőbe a Gyön- gvöspataiak sem- A dolgozó parasztok jól élnek ebben a községben, s nem túlzás azt mondani hogy könnyű szerrel tudják adósságukat rendezni. ha az illetékes szervek a sarkukra állnak. ERKI JANOS fl Minisztertanács rendelete a fölihasználóác személyében és a földek művelési ágában bekövetkezett változásokról «W IS I II E fi — CSÜTÖRTÖKÖN este 7 órakor a járási kultúrházban a gyöngyösi Muri ás Mintaszínjátszó csoport ismételten bemutatta a „Bodzaliget“ című négyfelvonásos vígjátékot. — AZ ARANY János utcai óvoda előadást rendez december 4-én, vasárnap délután fél 4 órai kezdettel a városi tanács nagytermében. Az előadáson az óvodások kedves műsorral szórakoztatják az érdeklődőket. — A SZOVJET Ukrajna Hete keretében Gyöngyösön szerdán este 7 órakor a tiszti klubban Szénái Vilmos tanár tartott előadást „Utazás az Ukrán SzSzSzK területén“ címmel. — MOST KÉSZÍTIK hazánkban a „Kati és a vad- macska” című filmet. A film természettudományos film, de közel jár a játékfilmhez- Egy kislány történetéről szól, aki 3gy kis vadmacskát házimacskává idomít. BflRÚTI TALáLKOZÓ — November 26-án, szombaton este a gyöngyösi városi tanács MNDSZ alapszervezéte ismerkedési estet rendezett a város termelőszövetkezeteiben dolgozó asszonyon részére. A vendégek teázás közben elbeszélgettek közös problémáikról. Az ismerkedési esten résztvevő, körülbelül 40 termelőszövetkezetben dolgozó asszony azzal búcsúzott a tanácsnál dolgozó nőktől, hogy legközelebb vendégül látják őket a termelőszövetkezetben. A Minisztertanács rendelete alapján az 1955. július 1-e után megkötött haszonbérleti és részesbérleti szerződések érvényességéhez a községi tanácsok végrehajtóbizottságainak jóváhagyása szükséges. A jóvá nem hagyott szerződéseket a földnyilvántartásokon nem vezetik keresztül és így a beadási, az adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelmen kívül hagyják. A községi tanács VB a szerződést csak akkor hagyhatja jóvá, ha a szerződés nem kizsákmányoló jellegű és azt a termelés érdekei, valamint a felek személyes körülményei indokolják. Ezeken kívül a jóváhagyás feltétele még, hogy az 1955. évi gazdalajstromban feltüntetett terület nagysága és kataszteri tiszta jövedelme alapján megállapított terménybeadási kötelezettség ne csökkenjen, illetőleg csökkenés esetén a különbözet beadását 1956. évtől kezdődően a szerződés időtartama alatt az új használó írásban köteles vállalni. A szerződéseket a rendeletben előírt formában, írásban kell a tanács VB-hez benyújtani. Az 1955. október 25-e után kötött tulajdonátruházási szerződések jóváhagyásának ugyancsak feltétele, hogy a terménybeadási kötelezettség ne csökkenjen, illetőleg a különbözet beadását az új tulajdonosnak vállalnia kell. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a hatósági intézkedés alapján, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe való belépés öröklés, illetőleg az állami tartalékföldek hasznosítása következtében beállott földhasználati változások eseteire. A rendelet a továbbiakban kimondja, hogy szántó és rét művelési ágban nyilvántartott földrészleteket legelőre, szőlőről pedig bármely más művelési ágra átváltoztatni a járási tanács VB-a mező- gazdasági osztályának engedélyével lehet. Az egyéb művelési ágváltozások átvezetése továbbra is az eddig érvényben lévő szabályok szerint történik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szőlő kivágásának engedélyezésére. A művelési ágváltoztatás engedélyezése iránti kérelmet . a községi tanacs VB-hoz kell előterjeszteni. A rendelet végül kimondja, hogy a földhasználók személyében és a földek művelési ágában bekövetkezett változást csak akkor lehet az 1956. évi beadási kötelezettség megállapításánál figyelembe venni, ha a változást a tulajdonos (használó) legkésőbb november 30-ig a föld fekvése szerint illetékes községi tanács VB-nál bejelenti. Minden termelőnek érdeke tehát, hogy az 1955. évi gazdalajstromban feltüntetett területéhez képest azóta bekövetkezett , változásokat — okmányokkal igazolva — az előírt határidőre bejelentse. A JANOS VITÉZ SZEREPLŐI s II. gazda: Balázs Andor Színpadmester: Molnár József Karnagy. Sebestyén András Főudvarhölgy: Vámos Sári I. gazda: Sárközi Zoltán Mesélő: T'jlaki Béla
