Népújság, 1955. december (94-102. szám)
1955-12-03 / 94. szám
4 nIpöjsäg Iflfô. december 3. »ombat A JÁNOS VITÉZ-RÖL MEGLÁTOGATTAM EGY KIRÁLYLÁNYT Szombaton este indítja el a Gárdonyi Színház Kacsóh Pongrácz — János vitéz című daljátékát egri útjára. Nagy feladatra vállalkoztunk, amikor éppen a János vitéz előadását tűztük műsorra, hiszen az egri közönség előtt nem ismeretlen ez a daljáték. Egerben sokan látták az Operaház nagyszerű előadását. Mindenkinek ilyen, vagy olyan, —, de maradandó emléke fűződik hozzá. Miért választottuk éppen a János vitézt? Amikor bizonyossá vált, hogy Heves megye állandó színházat kap, sokat tanakodtunk, mi legyen a megnyitó előadás és melyik legyen az első operett, amelyben társulatunk bemutatkozik a közönségnek. Végül kialakult a már ismeretes terv, hogy először a nagy egri író, Gárdonyi Géza Annuská-jét játszuk és az első operett a legnemesebb hagyományokon, a legnépibb elemeken alapuló dalmű, a János vitéz legyen. Úgy gondoljuk, hogy új színházat méltóbban útjára indítani, mint ezzel az ízig-vérig magyar mesejátékkal, aligha lehet. A János vitéz tűkörképe a múltnak. A nép elnyomását fejezi ki az árva szerelmespár: Iluska és Kukorica Jancsi. A nép jobb élet utáni vágyát ábrázolja a Tündérország. Hogyan jut el János vitéz Tündérországba? Megpróbáltatásokon, harcokon keresztül, mert a nép , mindig tudta, hogy a jobb életet kivívni csak hősies harcok árán lehet. A boszorkány, a csősz, a gazdák az a társadalom, amelyben a Kukorica Jancsik élnek. A Tündérországban nincsenek boszorkányok. A nép akkor még nem tudta, hogyan valósíts,, meg a jobb életet, ezért a mesék, a mesebeli hősök világához menekült Ez a gondolat ihlette meg a mi Petőfi Sándorunkat csodálatos költeményének megalkotására. Sajnos, a dalmű meglehetősen eltért Petőfi meséjétől, de hát nehéz is lett volna a költeményt drámai keretek közé szorítani. A mese torzúlásáért kárpótol bennünket Kacsóh Pongrácz csodálatos zenéje. Egy szereppel gazdagodott azonban a dráma, ez pedig Bagó alakja. A hűséges szerelmes, a hűséges barát: Bagó mindannyiunk szívében kedves alakká nőtt és reméljük, hogy előadásainkon a mi közönségünk is megszereti. A színház, hogy a drámánál mélyebben merítsen Petőfi alkotásából, úgy határozott, hogy a költemény első és utolsó szakaszait beleszövi az előadásba. A mi János vitéz előadásunk tehát Petőfi soraival kezdődik és azzal zárul. Érdekessége lesz az előadásnak a szereposztás is. Két nagyszerű művész alakítja a francia királykiasasszonyt és János vitézt. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Nádori Margit és Szili János az operett kultúra klasszikus hagyományainak nemes képviselői. A gonosz mostoha szerepét az egriek előtt már nem ismeretlen. kiváló tehetségű Mihályi Vilcsi alakítja, akinek ez parádés, magas kultúrájú szerepe. Mellettük a színház felfedezettjei játszák a főbb szerepeket, az igen tehetséges Illyés Ilona, Forgács Kálmán és Fejes István. Illyés Ilona a Zeneakadémia elvégzése után eddig csak a pódiumon mint operaénekes aratott sikert, ez az első színházi főszerepe. Forgács Kálmán sem ismeretlen az egriek előtt, hiszen olyan nagy sikerek fűződnek nevéhez, mint az Egri Csillagok előadása, legutóbb pedig a Nászutazás egyik kiválóan alakított főszerepe. A színház felfedezettje ő, hiszen több mint 10 évig nem szerepelt hívatásos színpadon. Fejes István a színház kórusába szerződött. Felfigyeltünk képességeire, megbíztuk Bagó szerepének eljátszásával. Az előadás mindenképpen nagy erőfeszítés a színház egész kollektívája számára és komoly feladatot ró Gál István rendezőre, Wegenast Róbert díszlettervezőre és műszaki dolgozóinkra is, akik Molnár József színpadfel ügyelő vezetésével hatalmas erőfeszítéseket tettek, hogy a János vitéz méltóan és színvonalasan kerüljön a színpadra. Ruttkay Ottó a Gárdonyi Színház Igazgatója Ne tévesszen meg senkit a cím, nem valami ex-királylánynál tettem tisztelgő látogatást. A szóbanforgó fejedelmi lány a francia király lánya a János vitézből. Ahogy beléptem rögtön feltűnt, hogy itt találtam Kukorica Jánost is, holott köztudomású, hogy a történetben János vitéz nem méltányolta a királykisasszony iránta ébredt forró érzelmeit. — Ez csak a daljátékban van így, — mondja mosolyogva János vitéz, azaz Szili János. Kukorica Jancsi: SZILI JÁNOS A francia király udvarában Szereposztás Kukorica Jancsi: Szili János és Tarján Tamás, Iluska: Illyés Ilona, Gonosz mostoha: Mihályi Vilcsi, Bagó: Fejes István, Francia király: For- gács Kálmán, Francia királylány: Nádori Margit, Strázsa- mester: Molnár Iván, Falu csősze: Kenderesi Tibor, Bartoló: Jámbor Zoltán, I. gazda: Sárközi Zoltán, II. gazda: Balázs Andor. Főudvarhölgy: Vámos Sári, Udvari kamarás: Ágh Tihamér. Szólót táncolnak: Kürtösi Ákos, Lamár Éva és Zrinyi Márta. A darabot rendezte Gál István. Az életben méltányolták egymás szerelmét és így Szili János és Nádori Margit 12 éve házasok. Körülbelül ugyaneny- nyi ideje kezdődött színészi pályájuk is. A színpad és a magánélet csodálatos és szerencsés összekapcsolása ez, melyet bizonyít az a sikerekben gazdag művészi múlt, melyről a színészházaspár beszámolhatna. Nem véletlenül írtam feltételes módban, hogy beszámolhatna, ugyanis Szili János és felesége Nádori Margit beszéd helyett nagyokat hallgatnak. Szili János elém rak egy vastag könyvet melyben a róluk írt újságcikkeket gyűjtötték össze. A kritikák remek énekhangról, jó fellépésről, kiváló színészi képességekről beszélnek. A Színház és Mozi 1948 októberében a következőket írja róla: „Elsőnek a fiatal, tehetséges Szili Jánost kell megemlítenünk, akinél szebben beszélő magyar színészt az utóbbi években keveset hallottunk. És a legszebben beszélő színész csak hallgat. Felesége pedig segít férjének. Az újságíró addig szétnéz a királykisasszony palotájában, melyet) a Baromfibegyűtő Vállalat irc*. dáiból alakították át e célra. Persze nem egy kastély, de kellemes otthont nyújt nekik és a házban lakó színészeknek, Kenderesiéknek, Laczkó Tóth Péter rendezőnek. Vámos Sárinak és a többieknek. — Szatmárnémetiben kezdtük a pályánkat, — mondja Végre Szili János. — Innen Sopronba, majd Győrbe kerültünk, — folytatja Nádori Margit. Sorba mondják életük állomásait: budapesti Kamaraszínház Bányász színház, Miskolc, majd újra Győr, b végül Eger, Gárdonyi színház. Végig tőbbesszámban beszélve, nem mondja egyik sem, hogy én, csak úgy, hogy „mi". Ezért én is így teszem fel a kérdést: mik a kedvenc szerepeik? Nádori Margit a Bohémélet Musett-jére, mint legkedvesebb opera szerepére, a Denevér Adéljára, Csárdáskirálynő Szilviájára emlékszik legszívesebben. Szili János a Dohányon vett kapitány Iván-jat, a Szabad Szél Markóját, a Bohémélet Marcel-jét és a Tanítónő szolgabíróját tartja legkedvesebb szerepének. — A futballról többet tudnék beszélni. Szenvedélyes szurkoló voltam Győrben is. Én voltam a Győri Törekvés kabalája. A fiúk azt mondták, hogy ha én kint vagyok a mérkőzésen, a csapat győz. Már az egri csapat két mérkőzését is láttam. Jó csapat a Bástya és remélem, hogy bekerül az NB II-be. Ez nagyon jó volna, bár e vágyban van egy kis önzés is: szeretnék jó JNB Il-es mérkőzéseken szurkolni Egerben. Majd leszerződöm ehhez a csapathoz is kabalának, — mondja mosolyogva. Elbúcsúzom a szerény színészházaspártól, visszaadom őket kedvenc szórakozásuknak, a könyvnek és a rádiónak. Másnap a próbán találkoztunk. A színpadon a francia király udvarában játszódó jelenetet próbálták. Lélegzetvisszafojtva figyeltük Nádori Margit és Szili János csodálatosan képzett, finom koloratur- ját, illetve baritonját, melyet még inkább kiemel tökéletes játékuk. A két ember, akiből tegnap alig tudtam egy pár szót kihúzni, bámulatba ejtette a próba szakértő közönségét. Azt hiszem, tegnap az volt a baj, hogy nyilatkozatukat szóban és nem dalban kértem. (H. F.) Néhány szó a János vitéz díszleteiről A francia király udvarában vagyunk. A győztes János vitéz bemutatja az udvarnak otthonról érkezett barátját, Bagót. — János vitéz: Ez itt a francia király, ez itt a francia királykisasszony, ez pedig Bagó, a cimborám. — Bagó: Adjon Isten! A szereplők még „civilben” vannak a palota díszes tróntermében. Forgács Kálmán — a francia király — még csak egy koronával jelzi királyi mivoltát. Mellette a királykisasz- szony, Nádori Margit és Bartoló, Jámbor Zoltán. A színházi felvételeket Kottner Jenő (Fény. ^Szöv.) készítette. Munkában a rendező A daljáték meseszép díszletei több mint 200 díszletelem- bői állnak, értékük körülbelül 70 ezer forint. A díszletekhez 1000 négyzetméter vásznat, közel két kilométer hosszúságú lécanyagot és több mint félmázsa festéket használtak feL A díszletek elkészítésén hét ember dolgozott, egyenként 250—300 munkaórát. Az előadásban nyíltszíni változás lesz, amikor is a függöny leeresztése nélkül, csupán világítási effektusokkal megoldva változik a kép. Itt kell megjegyezni, hogy egy előadás villanyszámlája több mint 500 forint AAWAAAÁAAAVv'ANAAWWVVvVvV A JÁNOS VITÉZ SZEREPLŐI: Királylány: Nádori Margit Gonosz mostoha: Kukorica Jancsi (II.): Mihályi Vilcsi Tarján Tamás Iluska: Illyés Ilona Falu csősze: Kenderesi Tibor Francia király: Forgács Kí'.máo
