Népújság, 1955. november (86-93. szám)

1955-11-06 / 87. szám

2 NÉPÚJSÁG 1955. november 6. Vasárnap. PÁRTÉLET * Egy taggyűlés tapasztalatai selyp! Cukorgyár kommunis­A DISZ élet hírei NEM EGÉSZEN két hónap választ el bennünket az év vé­gétől és a második ötéves terv megkezdésétől. A napokban kezdődött meg a pártoktatás is. Ezekből természetszerűleg következik, hogy az október havi taggyűléseknek ezekkel a kérdésekkel kellett döntően foglalkozniok. A selypi Cukor­gyár pártszervezetének ■' tag­gyűlésén is e kérdéssel foglal­kozott a vezetőség beszámoló­ja. Meg kell azonban állapíta­ni, hogy a taggyűlés nem a legjobban sikerült. Miért? Nézzük sorjába! A beszámolóban helyes volt, hogy rövid ideig, körülbelül 35 percig tartott. Helyes volt az is, hogy nem volt telesürítve szempontokkal és a VI. béke­kölcsönjegyzés tapasztalatai­nak értékelése mellett a párt- oktatással és az üzem tervtel­jesítésével foglalkozott. A hi­ba azonban ott van, ahogyan foglalkozott ezekkel a kérdé­sekkel, általánosságban min­den konkrétum nélkül és a legfontosabbról, a feladatok­ról nem is tett említést. Pedig feladat lenne bőven. Például a politikai oktatásnál különösen a marxizmus-leninizmus alap­jai tanfolyamról már a meg­nyitón is sokan hiányoztak. Ezt a beszámoló ugyan emlí­tette. de arról már nem volt szó, hogy a pártszervezetnek, a vezetőségnek, a propagan­distáknak mi a feladatuk a hiányzás megszüntetése érde­kében. Hivatkozott a beszá­moló a szervezeti szabályzat f) pontjára is amely minden párttag kötelességévé teszi marxista-leninista képzettsé­gének feilesztését, azonban az oktatásról távolmaradókat már nem bírálta a beszá­moló. Hasonló tartalommal, vagy inkább tartalmatlansággal fog­lalkozott a taggyűlés, a ter­melés, a tervteljesítés kérdé­sével is. Igaz, hogy a gyár dolgozói a cukorrépa feldol­gozási tervüket különösen az üzemeltetés kezdetétől a ne­gyedik és ötödik dekádban túl­teljesítették. De jelentheti-e azt, hogy más tennivaló már nincs. Nem, nem jelentheti Csák néhány példát említ­sünk. A gyár tervezett cukor­vesztesége 1.26 százalék. Je­lenleg 1.24 százalékos cukor­„.... Az Októberi Forrada-, lom győzelme gyökeres for-j dulatot jelent az emberiség történetében, gyökeres fordu­latot a világkapitalizmus tör­ténelmi sorsában, gyökeres fordulatot a világ proletariá­tus szabadságmozgalmában, A diadalmas szocialista for­radalom győzelmével új kor­szak kezdődött az emberiség történelmében. Azelőtt az egész világot a tőkésuralom lánca fogta át. De amióta Oroszország kiszakadt ebből a láncból, a kapitalizmus nem egyetlen, az egész világot át­fogó rendszer többé. Két tá­borra szakadt a világ: az im­perializmus rothadó és egyre jobban pusztuló táborára és a szocializmus diadalmas, egy­re növekvő táborára. A föld egyhatodán. a nagy Szovjet­unióban az Októberi Forra­dalom óta nem a kizsákmá­nyolok maroknyi csoportja intézi az ország sorsát, hanem a nép százmilliós tömege. Az Októberi Forradalom halálos csapást mért arra az aljas „elméletre“ is, amely szerint vannak „magasabbren- dű“ és „alacsonyabbrendű” fajok és a dolgok rendje az, hogy a „kiválasztott” uralko­dó nemzeteknek joguk, sőt kötelességük a „vadakat“ le- igázni. A Nagy Októberi Szo­veszteséggel dolgoznak. Ter­mészetesen e két századszá­záüék csökkentés is szép ered­mény, de ismeretes, hogy a hatvani Cukorgyár, amely jó­val régebbi gépekkel dolgozik cukorvesztesége 1.20 százalék, amely négy századdal jobb, mint a modem gépekkel mű­ködő selypi Cukorgyáré. Szó volt még a beszámolóban ar­ról is, hogy fokozni kell a párt és a szakszervezet felvilágo­sító munkáját, hogy rendsze­resebbé kell tenni a jó mód­szerek átadását, az elvtársi segítségnyújtást. De hogy ho­gyan, mi ebben konkrétan a kommunisták, egyes pártta­gok. vagy a szakszervezet fel­adata, erről már nem volt szó. NEM FOGLALKOZOTT a beszámoló November 7 előké­születével sem, ezért Till Ist­ván elvtárs hozzászólásában joggal tette fel a kérdést, hogy hogyan készül az üzem no- vebmer 7-re, lesz-e szervezve forradalmi műszak, mint más években. Ez a beszámoló tehát, mi­után nem jelölte meg a fel­adatokat, nem is tucua moz- yosuam a tagságot. Ez mu­tatkozott meg a hozzászó­lások kis szamában is, s a beszámolóhoz hasonló általá­nosságukban. Vita, amely a partszervezet munkájában az életet jelenti, nem volt, hatá­rozati javaslatot pedig nem terjesztett be a vezetőség. Néhány szót a részvételről is. Kétségtelen, hogy kam­pányban, mikor három mű­szakban dolgoznak, nehezebb a taggyűlést megtartani, he­lyesebben nehezebb előkészí­teni. A Cukorgyárban ilyen­kor műszakonként tartják a taggyűlést. Az említett tag­gyűlést a délutáni váltásnál tartották, és közel negyvenen vettek részt. A gyárban 180 paritag dolgozik .Tehát a há­rom műszakot számolva 40 fő­vel, a párttagság kétharmada részt vett volna a taggyűlé­sen. De nem így történt Il­letve nem történhetett így azért., mert pétldául1 a déík< Utáni taggyűlésen mindössze három fizikai dolgozó vett csak részt, a többi adminisz­tratív dolgozó volt. A hiányos­ság, a fizikai dolgozók távol- maradásának oka nyilván­való : nem volt kielégítő a tag­gyűlés előkészítése. gyökeres fordulatot az egész I világ kizsákmányolt tömegei-1 nek harcmódjában és szerve­zeti formáiban, életmódjában és hagyományaiban, kultúrá­jában és ideológiájában.“ (Sztálin.) A világtörténelemben elő­ször vette a kezébe a dolgo­zó ember véglegesen a maga sorsának irányítását. Világ­jelentőségű fordulat volt ez, mert az elnyomottak először jutottak hatalomra és felépí­tették a kizsákmányolástól mentes szocialista társadal­mat. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmé­vel a kizsákmányolt és elnyo­mott proletariátus uralkodó osztállyá emelkedett. Ennek az osztálynak a győzelme, ha- talomrajutása egy országban rendkívüli jelentőségű, a világ összes dolgozóinak harcában, mert megerősíti hitüket a győ­zelemben. cialista Forradalom következ­tében felszabadult népek né­hány esztendő alatt utolérték, sőt el is hagyták a „civilizált“ kapitalista országok kultúrá­ját. A szocalista Szovjetunió­ban az orosz, ukrán, belo­rusz, grúz, örmény, üzbég, tatár, kazah, tadzsik és még sok más nép testvéri barát­Hogy készítették elő ezt a taggyűlést? Ügy, hogy a veze­tőség papíron értesítette a pártcsoportvezétóket a tag­gyűlés idejéről, azzal a felhí­vással, hogy biztosítsák a hoz­zájuk beosztott párttagok megjelenését. Azt azonban már nem ellenőrizte a veze­tőség hogy a pártcsoportve­zetők beszélgettek-e minden párttaggal, sót a taggyűlésen több pártcsoportvezető maga sem jelent meg. Ez a papír­munka eredménye. A helyes módszer az lett volna, ha a vezetőség személyesen beszél­get a pártcsoportvezetőkkel, sőt néhány párttaggal is és nemcsak a taggyűlés időpont­ját, hanem a napirendet is közölték volna velük. így a pártcsoportvezetők, a pártta­gok gondolkozva a napirenden szereplő kérdésekről, már a taggyűlésre kész javaslatok­kal mehettek volna. Ezek voltak azok a főbb hi­bák, amelyek következtében a taggyűlés nem érte el cél­ját. A feladatok megjelölésé­nek hiányában, a taggyűlés rossz előkészítése következté­ben nem tudott mozgósítani a Ságban vállvetve veszi ki ré­szét abból a csodálatos épí­tőmunkából, amely országu­kat a dolgozók leggazdagabb, legboldogabb földjévé tette. Ezzel bebizonyosodott, hogy nincsenek alsóbbrendű és fel­sőbbrendű fajok. A Szovjet­unió népeinek teljes egyenjo­gúsága a fajelmélet vitatha­tatlan cáfolata. Természetes, hogy a szocialista nemzetek nagyszerű fejlődése és ra­gyogó sikerei gyűjtő például szolgálnak az egész világ el­nyomott népeinek. Ez a fé­nyes példa új korszakot indí­tott el a világ elnyomott né­peinek harcában. Az Októberi Forradalom példáját követve fokozódott a gyarmati és függő országok függetlenségi harca. A kínai forradalom győzel­mével 600 milliós nép szaba­dult fel, a világ népességének egynegyede. Kína, a kínai nép kiszakadásával az imperialista táborból, az egész gyarmat- tartó rendszert megrendítette. Az Októberi Forradalom győzelmével megdőlt a kapi­talista rendszer egyik fontos gazdasági, politikai és katonai támasza és helyén létrejött a szocializmus országa. Ezzel az Októberi Forradalom győ­zelme után a Szovjetunió a világ forradalmi mozgalmának hatalmas és nyílt bázisává vált, amelynek léte lelkesítő- leg hat ma is az elnyomatás­ban élő emberek száz milliói­ra. Az Októberi Forradalom halálos sebet ütött a kapita­tái előtt álló feladatokra. NAGYOK az előttünk álló feladatok. És e feladatokat a pártszervezetek vezetése, fel­világosító és leke6Ítő munkája nélkül nem tudjuk megvaló­sítani. Ezért sokkal nagyobb gondot kell fordítani a párt- szervezeteknek, de a járási pártbizottságoknak is a tag­gyűlések helyes előkészítésé­re. Hisz az adott terület kom­munistái, vezetői a taggyűlé­seken vitatják meg és dol­gozzák ki azokat a feladato­kat, amelyek egész népünk felemelkedését szolgáló, párt és kormányhatározatok meg­valósítását segítik elő. A kom­munisták a taggyűléseken vi­tatják meg azokat a felada­tokat, amelyeknek végrehaj­tásán nemcsak nekik kell munkálkodniok, hanem vezet­ni, mozgósítani kell a párton- kívüli tömegeket is. Ha a tag­gyűlés nem jelöli meg a leg­közvetlenebb feladatokat, ha a párttag nem volt ott a tag­gyűlésen és így nem is ismeri a feladatokat, természetesen nem is tud mozgósítani azok végrehajtására. Sárközi Miklós Ma már a természeti kincsek­ben szinte kimeríthetetlenül gazdag Kínai Népköztársaság, elmaradottságát leküzdve, ha­lad előre a szocializmus alap­jainak lerakásában. A Szov­jetunió által felszabadított ko­reai nép ugyancsak október vívmányaiból merítette ere­jét. hősi harcához. A hősi pél­dákon fellelkesülve vívja el­szánt küzdelmét a francia el­nyomás ellen küzdő vietnami nép is. Burmában jelentős partizán hadsereg harcol az elnyomó gyarmatosítók ellen. A Fülöp-szigetek dolgozói sem akarják már tűrni az amerikai hódítók elnyomását. Indonéziában és Maláj-földön ahol a népek szintén fegyver­rel harcolnak függetlenségük kivívásáért, az imperialisták egyik vereséget a másik után szenvedik el. Egyre szélese­dik a függetlenségi mozgalom Indiában, Iránban és Afriká­ban is. Reng az egész gyar­mati világ a hódítók lába alatt. lizmuson, nemcsak megrendí­tette, meggyöngítette az im­perializmus pilléreit, hanem kérdésessé tette az egész vi­lágkapitalizmus létét. Az első világháború, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom után a világ két rend­szerre szakadt: a kapitalista és a szocialista rendszerre. Ez volt az első hatalmas meg­rázkódtatás, amely a világka­pitalizmust érte, és végpusztú- lását megindította. A Szov­jetuniónak a második világ­OKTÓBER MÁSODIK hűé­ben megkezdődött a fiatalok politikai oktatása is. Százhu­szonhét Petőfi iskolán tartot­ták meg a megnyitót közei 2500 hallgatóval. Sajnos, ez csak a tervezett iskolák alig 50—60 százalékát jelenti. Az ellenőrzések során azt lehetett tapasztalni, hogy a járási DISZ pizottságok nem kellő gon­dossággal és alapossággal ké­szítették elő az iskolák meg­nyitóit. / Tapasztalható volt az is, hogy a járási DISZ bizottsá­gok nem harcoltak következete sen az iskolák megindításáért és belenyugodtak olyan hely­telen magyarázatokba is, mint a gyöngyösi járási DISZ bi­zottság, hogy Abasáron pél­dául azért nem lehet megkez­deni a Petőfi iskolát, mert szüret van. A legeredményesebb az üze­mekben és a mezőgazdaság szocialista szektoraiban volt a Petőfi iskolák megnyitója Leggyengébben a falusi és te­rületi DISZ szervezetekben kezdődtek meg. A járási és városi DISZ bizottságok egyik legfontosabb feladata az elkö­vetkező időben, hogy a megin­dult politikai iskolák megszi­lárdítása mellett a falusi és területi Petőfi iskolákat is megszervezzék. * A HEVESI JÁRÁS két gép- álomásán 60 fiatal dolgozik Szombaton délután a Vegy­háborúban aratott győzelme eredményeként kiszakadtak az európai népi demokratikus országok a kapitalista rend­szerből később a kínai nép győzelme egyben a marxiz- Kína is felszabadult. Ezek az országok alkotják a Szovjet­unióval együtt az egységes, hatalmas szocialista tábort. A szocialista tábor egyre nagyobb gazdasági és politikai sikerei is azt bizonyítják, hogy a ka­pitalizmus soha többé nem nyeri vissza szilárdságát. Az Októberi Forradalom győzelme egyben a marxiz­mus-leninizmus győzelmét is jelenti. Az Októberi Forradalom győzelme előtt még vitatható volt, hogy a proletáriátus ké­pesbe, vagy sem a burzsoázia megdöntésére, új, kizsákmá­nyolástól mentes társadalom felépítésére. De a forradalom győzelme és a Szovjetunió azóta elért hatalmas eredmé­nyei végérvényesen eldöntöt­ték. ezt a kérdést. A marxiz­mus-leninizmus tanítását iga­zolja a Szovjetunió példája mellett a népi demokratikus országok létrejötte, gazdasági és politikai sikerei is. A Szov­jetunió segítségével a népi demokratikus országok, köz­tük hazánk is egyre nagyobb eredményeket érnek el a szo­cializmus építésében. Bebizo­nyosodott, hogy a szocialista rendszer magasabbrendű, mint a kapitalista rendszer. állandóan. Mindannyian tag­jai a gépállomás DISZ szerve­zetének. A nyári és az őszi munkák során nagyrészük be­bizonyította, hogy a fiatalok is megállják helyüket a mun­kában. A hevesi gépállomás DISZ brigádja például októ­ber végén már 99 százalékban teljesítette évi tervét. A kis­körei brigádszálláson dolgozó Molnár József fiatal traktoros pedig az őszi munkák során 680 normálholdat szántott feü és ezzel évi tervét is már je­lentősen túlteljesítette. A fiatalok a terv mennyisé­gi teljesítése mellett „ügyelnek a minőségre is. Nem ritka már az olyan jelenség sem, hogy egy-egy területen ra­gaszkodnak a fiatal traktoro­sokhoz. Például a tarnabodí Kossuth tsz-nél kérték, hojgr náluk mindig Huszár Kornél traktoros dolgozzon, aki fiatal létére is nemcsak pontos, ha­nem mindig jóminőségű mun­kát végzett. A fiatalok a nyári és őszi munkák során állandóan kint voltak a földeken, a brigád­szállásokon emiatt a szerveze­ti élet bizony alább hagyott. A tél közeledtével azonban újra bent javítják majd a gé­peket a gépállomáson. így le­hetőség nyílik arra, hogy a já­rási DISZ bizottság segítségé­vel a fiatalok ne csak terme­lési eredményeikkel, hanem jól működő szervezeteikkel is dicsekedhessenek. szesült a nagygombosi tangaz­daság új telepítésű almafáinak első évi termése után. A nagykökényesi Táncsics Tsz, Deák Béla ecsédi 9 holdas egyéni dolgozó paraszt szin­tén könyvjutalomban része­sült. A MÁV kertészet szé» virágaiért kapott könyvjutal­mat. ' ‘ Az ízlésesen elrendezett ki­állítás, amely felölelte a já­rás egész gyümölcstermelését és a város fejlett virágkerté­szetét, méltán vívta ki a lá­togatók tetszését. Helyes vol­na, ha a jövőben megyénk töb­bi járásaiban is szerveznének a. mezőgazdasági, kiállítások mellett hasonló gyümölcs-, és zöldség-kiállításokat. fl tanácstagok kezdeményezésére... Szépítik községüket a ta­nácstagok kezdeményezésére a hevesi dolgozók is. A Har­gita utcában lakik Lajer Istvánné tanácstag. Az ut­cában eddig nem volt járda, az ott lakók Lajemé kezde­ményezésére határozták el, hogy társadalmi munkávaí megépítik. El is készült már a 420 méternyi gyalogjáró. A tanács a 9327 Ft értékű mun­kához mindössze 1800 Ft-ai járult hozzá, a többit az ut­ca lakói társadalmi munká­val biztosították. * Az Eperjesi utcában is tár­sadalmi munkával készül gyalogjáró, az ott lakó ta­nácstag. Molnár István kez­deményezésére. Kölcsönösen segítik egymás munkáját A hevesi „Móricz Zsig- mond“ járási kultúrház ve­zetősége ajándék hangver senyt rendezett a hevesi Pe­tőfi tsz tagságának. A tsz ta­gok igen jól érezték magukat a tiszteletükre rendezett hangversenyen, bizonyítja ezt az is, hogy bár 9 órára ter­vezték a befejezést, éjfél is elmúlt, mire a tsz tagok ha­zafelé indultak. A találkozáson megállapod­tak abban, hogy ezentúl köl­csönösen segítik egymás munkáját. A kultúrház ve­zetői és a kultúrcsoport tag­jai minden segítséget meg­adnak ahhoz, hogy a termelő- szövetkezetben önálló kul- túrcsoportot alakítsanak. A termelőszövetkezetiek pedig cserébe vállalták, hogy a lcul- túrházban lévő termelőszö­vetkezeti szobának gondját viselik, s megadnak minden támogatást a mezőgazdasági szakkör működéséhez. Úttörő névadó ünnepség az egri várban Az őszi nap bearanyozza Dobó várának ódon falait. Mintha az idő és a környezet is ünnepelne csapatunkkal. A III. számú általános iskola út­törő csapata most vonul fel a honvédség díszszakaszának vezetésével a történelmi hely­re. Délután négy óra. Rakéta röppen, kürtjei hangzik. Fe­szes vigyázzban állnak az út­törő századok. Szemben velük a teljes díszbe öltözött hon­véd díszszakasz. A csapatve­zető elvtárs meleg szeretettel üdvözli az úttörőket, majd ve­zényszóra tisztelegve köszönti a honvéd tiszti küldöttséget, mely az egri helyőrség nevé­ben adja át csapatunknak a zászlót. Az úttörők megható- dottan veszik át a zászlót és a gyönyörű adományozó leve­let a tiszt elvtársaktól. Ünnepélyes pillanat követ­kezik. A csapattanács elnök vezetésével fogadalmat tesz a csapat: „Fogadom, hogy úgy tanulok és dolgozom, hogy méltó legyek csapatom név­adójához, hazáját forrón sze­rető Balassi Bálinthoz—“ A névadó ünnepség keretén belül adták át a VIII-os paj­tásoknak, a megalakult DISZ szervezet tagjainak ünnepé­lyesen a DISZ tagkönyvet is. Ezek a pajtások, akik DISZ- tagok lettek, példaképei csa­patunk minden úttörőjének. A névadó ünnepség tiszteletére csapatunk Balassi Bálint sza­valóversenyt és irodalmi pá­lyázatot rendezett. A győzte­sek ugyancsak itt kapták meg a versenydíjakat. Ezzel véget ért az ünnepség első része. Ezután tábortüzet gyújtottunk, s a tűz fénye mellett szép műsorban gyö­nyörködhettek a pajtások, a vendégek. Mikor a tűz lassan kialudt, hirtelen lövések hal­latszanak, s piros, sárga, zöld rakéták röppennek a magas­ba. A tűzijáték mindenkinek nagyon tetszett. A délután sok szépségétől, névadónk szelle­métől áthatva hagytuk el a várat. Farkas Gabriella, úttörő. x cumuaum nagj' benne­ben tartották meg Hatvanban a Micsurin évforduló ünnep­ségét. A szép számban megje­lent vendégek és kertészeti szakemberek előtt Nyékes Ist­ván elvtárs, az Agrártudomá­nyi Egyesület főtitkár he­lyettese ismertette Micsurin életét, munkásságát. Emelte az ünnepség színvonalát, hogy a járási MSZT, TTIT és az Agrártudományi Egyesület já­rási csoportja kertészeti, gyü­mölcs és virágkiállítást is ren­dezett. A kiállításon 25 kiállí­tó, állami gazdaság, termelő- szövetkezet és egyéni termelő vett részt 150 láda gyümölcs­csel és közel 200 cserép virág­gal. A szervező bizottság értékes szakkönyvekkel jutalmazta a legeredményesebb gyümölcs- termelőket és virágkertésze­ket. így könyvjutalomban ré­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége Megdőlt a kizsákmányolás egyeduralma a világon Fokozódott a felszabadító függetlenségi mozgalom a gyarmati és függő országokban Eljött a kapitalizmus összeomlásának korszaka Micsurin emlékkiállítás Hatvanban

Next

/
Oldalképek
Tartalom