Népújság, 1955. november (86-93. szám)

1955-11-06 / 87. szám

1956. november 6. Vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 Minden erőt as őssi munkák elvégzésére Az egri járás kommunistái érezzék felelősségüket az őszi munkák befejezéséért Irta : SINKÓ ANTAL az egri járási párt v. b. elsőiitkára AZ EClKl JÁRÁS az őszi mezőgazdasági munkákban Heves megyében az utolsó he­lyen álL A legutolsó jelentés szerint a járás kenyérgabona vetéstervét mindössze 29.3 szá­zalékra teljesítette. Lemarad­tak a termelőszövetkezetek is. Búzavetés tervüket 42.2 szá­zalékra, rozs vetéstervüket pedig 54.5 százalékra teljesí­tették eddig. Mi az oka a nagyfokú le­maradásnak? A hiba természetesen nem a dolgozó parasztságban van, mert azok ugyanolyan szór galmasak, mint azokban a já­rásokban, ahol lényegesebben előbbre vannak az őszi mun­kákkal. A lemaradás oka el­sősorban az, hogy a pártszer­vezetek és a tanácsszervek nem biztosították előre, idő­ben az őszi munkák gyors be­fejezését, sem politikailag, sem szervezetileg nem készültek fel kellőképpen erre a mun­kára. Hibát követett el a járási pártbizottság is, mert nem készítette fel megfelelően a falusi pártszervezeteket, hogy a helyi adottságokat és lehető­ségeket figyelembe véve min­den erőt az őszi betakarításra, az őszi vetésre fordítsanak. Jellemző erre, hogy a járási párt vb. is esak október 18-án tartott megbeszélést az alap­szervezeti titkárokkal az őszi munkák időbeni elvégzéséről. A népnevelő értekezletek sem foglalkoztak e fontos kérdés­sel. A járási pártbizottság megelégedett azzal, hogy ál falános irányelveket dolgozott ki a tömegszervezetek részére, melvekben az szerepel, hogy milyen eszközökkel segítsék az őszi mezőgazdasági munká­kat. Az őszi munkákra való felkészülés el'enőrzése sem ment megfelelően és így tör­ténhetett meg, hoev az utóbbi néhány napot kivéve, sem a falusi pártszervezetek, sem a tanárink, sem nedig a tömeg­szervezetek nem sokat tettek a szántás-vetés meggyorsításá­ra. A POLITIKAI felvilágosító munka elhanyagolása követ­keztében nem jártak elől jó példával a községek tanács­tagjai, kommunistái sem. Ez az oka annak, hogy Verpelé- ten, Andornaktályán és Kere- csenden a termelési bizottsá­gok, a népfront bizottságok tagjai és a tömegszervezetek vezetői szintén lemaradtak a vetéssel. Hangácsi József, az egerszalóki termelési bizottság elnöke, akinek 16 hold földje van. Verebélyi József, az eger- szóláti legeltetési bizottság el­nöke akinek 11 holdia van, nem vetett még. Természe­tes, hogy az ilyen példamuta­tás nem serkent a gyorsabb munkára. Az őszi mezőgazdasági mun­kák elvégzéséhez kényelmes­kedve fogtak hozzá a községi tanácsok is. Azt tartották, hogy a dolgozó parasztokat nem kell biztatni, úgyis tud­ják, mikor kell vetni. Nem magyarázták, hogy a korai vetés holdankint legalább két- három mázsával terem töb­bet, s nem magyarázták azt sem, hogy az időben elvetett gabona jobbam bírja a telet. A községi tanácstagok nem ellenőrizték körzetükben a ve­tésterv végrehajtását, sőt ma­guk is lemaradtak ebben a munkában. Az egri gépállomáson is hi­ba van a folyamatos munka megszervezésében. A gépállo­más vezetésében kapkodás, szervezetlenség tapasztalható. Tóth Albert elvtárs, a gépál­lomás igazgatója, nem vonja felelősségre a fegyelem bon­tókat, eltűri a lazaságokat, s emiatt beosztottjai nem hajt­ják végre utasításait. A gépál­lomás megfelelő üzemanyag- készlettel rendelkezik, mégis előfordul, hogy több gép, üzemanyag, vagy traktorveze­tő hiányában félnapokat na­pokat áll. Jellemző a felelőt­lenségükre. hogy Felnémeten öt napja áll egy traktor tét­lenül, mert a traktorvezető megbetegedett és azóta nem gondoskodtak úiabb traktoros Felnémetre küldéséről. Ezt a súlyos mulasztást csak akkor pótolták, mikor a járási párt vb. felelősségre vonta őket. Az egri járás kommunistái az elmúlt napokban komoly sikereket értek el. Ezek a si­kerek azonban nem feledtet­hetik el a most elkövetett hi­báinkat. Kevés kommunista mérte fel felelősségének teljes tudatában, hogy milyen káro­kat okoz népgazdaságunknak a vetés, az őszi mezőgazdasági munkák elhanyagolása. HIBÁT KÖVETETT el a já­rási párt vb. ott is, hogy a sok gyámkodással csökkentette a helyi vezetők önállóságát. Ez megnyilvánul abban, hogy több község vezetői úgy véle­kednek a nehézségekről, hogy „majd kijön a járás, s meg­oldja a problémákat.“ Most ezen a területen is sürgősen javítanunk kell munkánkon. A tanulság tehát az, hogy mindenkor, legyen az kis vagy nagy feladat, fel kell ké­szíteni a kommunistákat, moz­gósítani kell őket a feladatok elvégzésére, a példamutatás­ra. Nem szabad elhanyagolni az ellenőrző munkát sem, mert ezek nélkül nincs tartós eredmény. Felszámoljuk mun­kánkban azt a fogyatékossá­got is, hogy a tömegszerveze­teket csak általánosan irá­nyítjuk. A jövőben községen- kint a helyi adottságokat fi­gyelembe véve beszéljük meg a tömegszervezetekkel, a kü­lönféle bizottságokkal, hogy sajátosságuknak megfelelően milyen módon tudnak hatá­sosabb segítséget nyújtani az előttünk lévő feladatok végre­hajtásában. A vezetőket is fe­lelősségérzetre, önállóságra neveljük. A járási párt vb. levonta a tanulságot az őszi mezőgazda- sági munkák elmaradásából, s a következő intézkedéseket tette: A vb. tagok felkeresik a gépállomás traktoristáit, ve­zetőit, beszélgetnek velük munkájukról, megkérdezik vé­leményüket, javaslataikat s a felmerült problémákat a hely­színen orvosolják. Üzemek­ből, tsz-ekből, a traktorok­hoz értő szakembereket moz­gósítunk, hogy néhány napos r.egítésnyúitással rnp-—orsít- sák a szántást-vetést. A járási párt vb. fokozot­tabban támaszkodik a tömeg­szervezetek, az állandó bizott­ságok, a hazafias népfront ui- zottságok segítségére is, pél­damutatásra buzdítjuk őket, hogy a vetés gyors befejezé­séért ők is aktívan bekapcso­lódjanak a felvilágosító és el­lenőrző munkába. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEKBEN valamennyi család­tagot mozgósítsunk a betaka­rítási munkálatokra, hogy a szántást és a vetést ez se aka­dályozhassa. A járási DISZ bizottság a legjobban lemaradt termelőszövetkezeteknek se­gít. Csütörtökön például több mint 300 DISZ fiatalt mozgó­sítottak, akik a verpeléti, a kerecsendi és a maklártályai, valamint az egri tsz-eknek nyújtottak nagy segítséget a kukorica és a cukorrépa gyors betakarításában. Az üzemi pártszervezetek hasonlóan mozgósítanak az üzemekben, hogy a lemaradt termelőszö­vetkezeteket segítsék. A járás valamennyi közsé­gében körzetenként, utcánként megbeszéléseket szervezünk a dolgozó parasztokkal a vetés meggyorsítására. Megszervezzük a kölcsönös segítségnyújtást, a fogatok he­lyes elosztását, hogy azok zz elkövetkezendő napokban csak a szántással, és a vetéssel fog­lalkozzanak. A megbeszélések alapján konkrét feladatokkal bízzuk meg a helyi tanácsok tagjait, a kommunistákat. A felvilágosító munkába bevon­juk azokat a mintagazdákat, kitüntetett dolgozó paraszto­kat, akik már elvégezték az őszi betakarítást, vetést. Intézkedéseket tettünk ar­ról is, hogy a járás és a köz­ségek felelős vezetői ne az író­asztal mellől, hanem a határ­ban, a helyszínen irányítsák az őszi munkákat. A járási párt vb. tanult a hibákból és azon leszünk, hogy azokat minél előbb fel­számoljuk. Most a forradalmi héten, karöltve a járási, a községi tanácsokkal, minden példamutató kommunistával, egyéni dolgozó paraszttal, mozgósítunk az őszi szántás- vetés és betakarítási munt kák mielőbbi befejezésért. Őszi tervének 60 százalékánál tart Forgács József füzesabonyi traktorista A traktorista mindig tele van munkával. Tavasszal a gabonaföld szántása, a vetés, nyáron a kapások gépi mű­velése, az aratás, cséplés, ősz­szel meg..., hogy ősszel mi minden gyűlik össze, ezt leg­jobban az illetékesek tudják, például Forgács József, a fü­zesabonyi gépállomás trakto­ristája. Ha ezer keze lenne, az is kevésnek bzionyulna a nagy őszi vetési kampányban. Sütő Antal segédmunkással osztották be egy Zetorra, amit nyáron bíztak gondjaikra. Sok munkát kaptak a nyári hónapokra, mégis sikerült a tervet 200 százalékra teljesí­teni. A nyári munkák után jóformán meg sem pihenhet­tek, máris újból vetni hívta őket a pusztaszikszói Szabad Nép, a dormándi Vörös Haj­nal, meg a többi környező tsz elnöke. Hosszú lenne minden csoportot felsorolni, ahol a 20- 30, vagy 60 holdas táblán Forgács József és Sütő Antal munkája nyomán zöldéi a ve­tés. Az utóbbi hetekben a no­vember 7 tiszteletére tett vállalás teljesítéséért sürgeti ték őket a gyorsan haladóna­pok. Azt ígérték, hogy ezidőre őszi tervük 50 százalékát el­végzik. Most a vezetőség sze­rint a 60 százaléknál tarta­nak, mert körülbelül 300 nor­málholdat vetettek el. Minden napi késedelem a jövő évi terméseredményekei csökkenti Megyénkbéh még mindig súlyos a lemaradás az őszi ka­lászosok talajának előkészíté­sénél és a vetésnél. összes 1. Pétervásárai járás 2. Hatvani járás 3. Füzesabonyi járás 4. Gyöngyösi járás 5. Hevesi járás 6. Egri járás gabonavetés területünknek csupán 45.4 százalékán kerüli földbe 'a mag. Járásaink sor­rendje az őszi kenyérgabona­vetésben a következő: Tanácselnök Mezőgazd. o. vez. 80.4 % Kelemen Ferenc Bakos Sándor 67.1 % Molnár Dezső Tóth József 41.6 % Kelemen János Fejes Márton 40.6 %Gévy József Held László 38.7 % Orosz Miklós Kerek Kálmái 29.3 % Csirmaz Árpád Tóth Flórián Mint a számok is mutatják, igen súlyos a lemaradás a he­vesi járásban, mely megyénk legjelentősebb gabonatermelő járása, és az egri járásban. A hevesi járásban Pélyen, Tar- naörsön nem halad a vetés, s a községi tanácsok sem tesz­nek meg mindent annak ér­dekében, hogy meggyorsítsák ezt a munkát. Ezt bizonyítja Pély község példája is, ahol csak papíron értesítették ki a fogattulajdonos gazdákat, hogy mielőbb vessenek és se­gítsenek másoknak, azonban ez az értesítés előbb napokig ott állt a hivatalsegéd aszta­lán. így nem is haladhat úgy a munka, mint például a szomszédos Tarnaszentmiklósi községben, ahol a tanács, a termelési bizottság, a mező- gazdasági állandó bizottság tagjai és a tanácstagok segít­ségével szorgalmazza a vetést. A következő napokban az a feladat, hogy az élenjáró köz­ségekhez hasonlóan mindenütt hívják össze a község leg­jobb gazdáit és a tanácstago­kat, s azok segítségével ma­gyarázzák meg minden dolgo­zó parasztnak, hogy most már minden nap késedelem a jö­vő esztendei terméseredmé­nyeket csökkenti. Tarnaszentmiklóson aines akadály az őszi "munka végzése előtt <r A kedvezőtlen időjárás kés­leltette az ősziek betakarítá­sát, a szántás-vetést is. Ott azonban, ahol jól szervezték meg a munkát, mégsincs na­gyobb lemaradás. Bizonyítja ezt Tarnaszentmiklós község példája ahol már több mint 80 százalékát vetették el a ga­bonának, s néhány nappal a határidő után túl lesznek ezen a munkán. Amikor az esőzések megkez­dődtek a tanács összehívta a termelési bizottság és a mező- gazdasági állandó bizottság tagjait s megvitatta velük, mit kellene tenni, hogy gyorsab­ban menjen a munka. Szécsi Kárclly, a termelési bizottság elnöke ezen az értekezleten ja­vasolta, hogy miután számba vették a meglévő igaerőt. szer­vezzék meg. hogv minden fo­gattal rendelkező gazda segít­se a fogatnélkülieket, sőt. aki nem tud még vetni a földjén, mert az laposabb helyen van az se várjon tétlenül, hanem vessen másoknak. A helyes ja­vaslatot el is fogadták és a termelési bizottság tagjai,- meg a tanácstagok voltak az elsők, akik másnak is segíteni kezd- tök A legfontosabb munka most a kenyérgabona elvetése. így gondolkozik a falu gazdáinak nagy többsége, s ezért tudták elérni, hogy például Birinyi Sándor, Törőcsik Miklós, Tóth Pál és még számos olyan dol­gozó paraszt, akinek a földje az alsó részen van, és nem tudnak még vetni, a felsővégi­eknek segítenek. A tanácstagok Ígéretet tet­tek arra is, — és ezt be is tartják, — hogy rendszeresen felkeresik a körzetben lakókat, és megérdeklődik, hogyan ál­lanak a vetéssel, kell-e segít­ség nekik. A vetésben természetesen a termelőszövetkezet jár az élen ebben a községben is. A gép­állomás gépei végezték a szán­tást, vetést, de akkor sem áll­tak meg a munkával, amikor az eső miatt a gépek nem tud­tak dolgozni hanem igával ve­tettek. A jelek szerint a ter­melőszövetkezet végez először a gabonavetéssel, de nem ma­radnak el sokkal mögötte a tszcs-k sem. A két termelőcso­port tagjai elhatározták, hogy amikor befejezik a munkát, akkor sem állnak meg, hanem elmennek az igával nem ren­delkező egyénileg dolgozó pa­rasztokhoz. Az eredmények azt mutat­ják, helyesen gondolkoztak a tarnaszentmiklósi tanács dol­gozói, amikor a termelési bi­zottság, és a mezőgazdasági ál­landó bizottsági tagok segítsé­gét kérték az őszi munkák meggyorsítása hoz. Megkezdték az első közős munkát a zaránki Béke Tsz. tagjai Gépállomásaink 17,415 holdat szántottak fel eddig az ősziek alá Gépállomásaink jelentős se­gítséget nyújthatnak a terme­lőszövetkezeteknek és az egyé­nileg dolgozó parasztoknak az iszi szántás-vetés elvégzésé­hez. Az őszi munka megkez­dése óta 17,415 holdat szántot­tak fel őszi vetés alá, azon­ban ezzel nem tartott lénést a vetés, ugvanis csak 7485 hol­dat vetettek el. Egyes gépállomásokon hosz- szú ideig nagyobb gondot for­dítottak az őszi mélyszántás elvégzésére, mint a vetőszán­tásra, és a vetésre. Példa erre a hevesi gépállomás, mely az összes talajmunkát figyelem­be véve, az első helyen áll a megyében mélyszántási tervét 76.6 százalékra teljesítette, ugyanakkor a vetőszántásnál csak 42.1, a vetésnél 39.1 szá­zalékra áll a tervteljesítésben. Gépállomásaink sorrendje a két legfontosabb soron lévő őszi munkában: Vetőszántás: Vetés: 1. lőrinci 129.0% 1. sarudi 100.9% .2 tarnaszentmiklósi 88,6% 2. pétervásári 78.0% 3. egri 654% 3. füzesabonyi 72.7% 4. sarudi 58 9% 4. tsz.-miklósi 67.2% 5. atkári 55.2% 5. horti 64 5% 6. horti 48.0% 6. atkári 559% 7. füzesabonyi 47.4% 7. lőrinci 51.0% 8. detki 47.1% 8. detki 47.0% 9. hevesi 42.1% 9. hevesi 39 1% 10. pétervásári 35.1% 10. egri 35.6% A munka meggvorsítasa ér­dekében gépállomásainkon biztosítani keil a gépek foko­zottabb, kétmőszakos üzemel­tetését. ahol csak meg »bn er­re a lehetőség. Emellett ko­moly segítséget adhatnak a gépállomások vezetői azzal is a termelőszövetkezeteknek, hogy ott, ahol a talaj puhasá­ga miatt nem lehet géppel dolgozni, segítenek a fogaterő helyes megszervezésében. EGY HETE már, hogy Fe­hér László traktorista meg­húzta az első barázdát a z-t- ránki Béke tsz földjén. Sok minden történt, nehéz volt az út, amíg néhány lelkes ember eljutott odáig, hogy megala­kítsa az első termelőszövet­kezetet a községben. Sokszor próbálkoztak már 1950 óta, de az ellenség mindig megza­varta a munkájukat, s akik az egyik nap még arról be­szélgettek, hogy szívesen dol­goznának közösen, másnapra mar visszavontak a szavukat. Az idén úgy május felé is­mét komolyan nekiláttál* a szervezésnek. Több mint szá zan mentek látogatóba a nie- zőtárkányi szövetkezetekhez, hegy közelebbről megismer­jék, mire viheti az ember a közösben. Meg is alakult a látogatások után az előkészítő bizottság, azután csak elakadt megint a csoportalakítás sze­kere, mert nem egy ember akadt a faluban, aki a közös munka ellen beszélt. De a fejlődés azért nem állt meg egyes emberek gáncsos- kodása, az újtól való félelme miatt. Most őszre kicsit kés­ve ugyan, de megkezdték a munkát a termelőszövetkezet földjén. Száz holdiuk van. Ki­lenc család fogott össze. Még egy család kell, hogy hivata­losan is kérhessék a működé­si engedélvt, de azért az első lépést már megtették. Bíznak benne, meg lesz hamarosan a tizedik család is, mert sokan mondták, — ha látják dolgoz­ni a csoportot, ők is belép­nek. Természetesen nem vár­ják tétlenül az új belépőket, hanem a kilenc család 18 tag­ja szerte a faluban beszél a terveikről, arról, hogyan lát­ják ők a jövőt. A NAPOKBAN az egyik es­te a tanácsnál beszélgettek az új tsz tagjai. Ott keresték fel őket Szabóék, kérdezgették, hogyan élnek majd a szövet­kezetben. Elmesélték nekik is, mi a tervük. így irom meg én is, hogy ahová nem jut el a tizennyolc ember szava, ott is megismerjék. A szövetkezet központja abban a házban lesz, ahol ma a pártszervezet van. Pátka- féle háznak hívják. Kényel­mesen elfér ott a tsz iroda, meg a kultúrterem, ahol a közgyűléseket tartják majd, meg szórakoznak Ennyit az irodáról. Az állatállományt ott helyezik el, ahol most a község apaistállója van. És ott építenek helyet a gépál­lomás brigádszál íásánnk. Fe­dett színt a gépeknek, ké­nyelmes szállást a traktoris- t.áknak, hiszen nagy szerepük lesz abban, hogyan terem maid a tsz földje. Lesz hely más épitkezésre is azon a gaz­dasági udvaron, ha tovább feilődik az állatállomány. Sok jószágot akarnak maid tar­tani. Szénát ad hozzá n tnr­namenti öt hold kaszáló, az abraktakarmány egyrészét megtermelik a szántófóldön, másrészét biztosítják a daráló hasznából. A 100 holdon úgy tervezik a növénytermelést, hogy kifi­zető legyen. Munkaerő lesz, hiszen minden asszony úgy gondolkozik, mint Muczáné, meg Markóné: ha a férjünk a szövetkezetben van, nekünk is ott a helyünk. Van a szövetkezet földje közt 20 holdnyi szik is a Tar- na-patak melett. Csodálkoztak kicsit a falusiak, mikor meg­hallották, hogy a szövetkeze­tiek azt a részt is kérik ma­guknak, ahol legföljebb csak „bukfencet“ lehet vetni. De a szövetkezetiek csak mosolyog­jak ezeken a kijelentéseken. Lesz erejük ahhoz, hogy ter­mővé varázsolják ezt a föl­det, rizstelepet építenek ott. Deák Rózsi. Huszonöt tsz fejezte be a vetést Az elmúlt héten termelőszö- Többek között a poroszlói Pe­tőfi, Haladás, Aranykalász, a kompolti Uj barázda, a mező- szemerei Nincs Akadály, a füzesabonyi Szabad Nép és a detki Szabadság Termelőszö­vetkezet végzett már teljese* az őszi vetéssel. vetkezeteink — a családtagok támogatásával — nagyobb erőt és gondot fordítottak az őszi munkára, mint az előző hetek­ben. Ennek eredménye hogy '25 termelőszövetkezet péntek estig befejezte az őszi vetést. A községek között folyó versenyben e héten LEGJOBBAK: Község: Tanácselnök: Tarnaszentmiklós Molnár János Tenk D. Tóth István Sarud Rabóczki Lajos Balaton Kurtán Ignác Hevesaranyas Hossó Béla Bodony Kiss Lőrinc LEGROSSZABBAK: Verpelét Csabai János Boconád Deák Sándor Ostoros Balpataki László Vb titk. Füzesabony Kása Lajos Gyöngyöspata Halász Irén Vb titk. Hort Nagy Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom