Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-23 / 83. szám

4 NÉPÚJSÁG 1955. október 23. Vasárnap. TOLLJEGYZETEK H kockáskabát és a csacsi Füzesabony-faluszéle /T út igen meredek és göröngyös az egri Kacsaparton, a csacsi meg kicsi, a kocsi is, de tetejesre van pakolva. A csacsifogat gazdája öreg bácsika, mérlegeli a lehetőségeket. Az út alján van dolga, lefelé, jó ha ötven méterre, ha jobb utat keres, fél kilométert is kerülhet. Egyszerű fejszámolás: tízszeres úttöbblet. A fogatos szá­mol, töpreng, a csacsi dönt, s nekiindul a lejtő­nek. A gazda megkapaszkodik a kocsi végébe, a csacsi is feszíti, tartja magát, dehát az út na­gyon lejt, kevés az erő. A kocsis segélytkérően néz körbe, patkós bakancsa nagyokat szikrázik a macskaköveken, már nem lépeget, maga is csú­szik, vonszolódik a kocsi után. Az úton húszéves forma fiatalember koc­kás kabátban, svájci sapkában, hanyagul vállra­vetett ballonban nézi a küzdelmet, amely most a kocsis, de a csacsi számára is a világ legna­gyobb küzdelme. Nézi és teli szájjal vigyorog. Már hogyne, mikor oly mulatságos, ha egy sza­már, meg egy ember éppen egyet akar. Nevet, és a kocsi már billen is, a csacsi szemét is elfogja a rémület, a gazdája már szólni sem tud, mikor hirtelen segítség akad... s együttes erővel célhoz ér a kis kocsi. Nem nagy ügy ez. De van egy tanulsága. Néha a szamár bölcsebb és lelkiismeretesebb, mint egy kockás kabátba bújt „felnőtt“ férfi. S ez sem megvetendő tanulság, legalább is a kockás kabát tulajdonosának. falu végén döcög a szekér. Az utolsó házak már vagy félkilométerr-e maradnak mögöt­tünk, mikor a Laskó patak holtága partján néhány pjutri tűnik fel. Cigányok laknak itt, mintegy jelképezve putriaikkal, életükkel a múltat. Ez a legnehezebb „terep“, — a szocializmus szekeré­nek, a tíz év, bár lemérhető változást hozott a cigányok között is, de egész életünkhöz viszo­nyítva, mégis keveset. — Na, villany van itt? _ intek meglepő­d ötten a putrik felé. A szekér gazdája megrázza a fejét. — Nem villanypózna az, vezetékes rádió. — Rádió? — csodálkozom el. De, hogy a szekér gazdája igazat mondott, azt rögtön a szél bizonyítja, amely rádióhangot hoz a hátán a putrik felől. — A ház — ha háznak lehet ezeket itt nevezni — a régi, agyagból, zsúpból, tenyérnyi ablakból, s egyetlen helyiségből álló fedett hely. Első pillantásra a bentlakók is ugyanazok, mint tíz, vagy akár ötven évvel ezelőtt. De a tíz év, a mi tíz esztendőnk könyörtelen nyomorúsággal, a tudatlansággal szemben. Szívósan, lépésről-lépés- re szorítja ki a múltat, még a putrikból is, hogy aztán azok is eltűnjenek, mintahogy sokhelyütt már el is tűntek. Talán ez volt az első lépés itt, — a veze­tékes rádió, amely ott függ a döngölt ház falán Sxínháss A Színház igazgatósága köz­li, hogy Gárdonyi Géza 1904- ben írt kis jellenetét, melyben az egri színészeket üdvözli, az Annuska minden előadása előtt bemutatják. A színház műsora: ' nnuska: !2-én, szombaton este 7 -akor, Eger. 23-án, vasárnap délután 3 és ;te 7 órakor, Eger. ászutazás: 22-én, szombaton este 7 akor, Kál. 23-án, vasárnap délután 4 és rste fél 8 órakor, Gyöngyös. Az „Annuska“ egyik díszletképe. (Tervezte: Wegenast Róbert) irodalmi klub alakult Egerben TTIT HÍREK — A TTIT irodalmi szak­osztálya közli, hogy az októ­ber 21-re hirdetett Madách: Ember tragédiájáról szóló ■vita a színház megnyitó elő­adása miatt ellmarad. — A MŰVÉSZETI szakosz­tály Heves megye népművé­szete címmel a TTIT klubhe­lyiségében október 19-én elő­adást tartott. Az előadó Bakó Ferenc, az Egri Múzeum igaz­gatója volt. Megalakult Egerben az or- I szág első irodalmi klubja. Az aiiakuló ülésen résztvett töb­bek között Földes Mihály, az írószövetség vidéki titkára, Sántha Ferenc és Márkusz János írók, Mamlecz Károly pártfunkcionárius, Ruttkay Ottó, a színház igazgatója, valamint Gonda György szín­művész. A klub tagjai meg­választották a háromtagú ve­zetőséget, melynek titkára Dr. Pataki János, a Pedagógiai Főiskola irodalmi tanszékének vezetője, tagjai: Suha Andor, a Népújság szerkesztő bizott­ságának vezetője, s Szabó Zoltán, a járási kultúpház mű­vészeti előadója. Az irodalmi klub azt a célt tűzte maga elé, hogy a fiatal egri és He­ves megyei írók, kritikusok, valamint irodalomtanárok részvételével a megye hagyo­mányaira támaszkodva, sajá­tos jellegű irodalmi életet alakít ki. MEGNYÍLT a Gárdonyi Színház. Sokan beszélnek ezekben a napokban a szín- názról, a színház dolgozóiról, a színészekről. Milyen is egy színész élete? — vetődik fel sok helyen a kérdés. Az elmúlt időkben a színé­szeket az újságok pletyka ro­vatából, a színházi lapok fő­leg intimitásokat kifecsegő költött romantikáju írásaiból ismertük. A színész egy külö­nös társadalmon kívüli lény volt, akit ha felkaptak, meg- rták, hogy mi a kedvenc színe, és étele, majd elejtet­ték és csali a rosszindulatú pletykák maradtak utána. Éj­szakákon mulatozó, laza er­kölcsű színész, ez lett az ak­kori művész típusa és vannak, akik ma is így képzelik el a nézőtérről, a függönyön túli „titokzatos“ világot. Pedig ez a világ soha nem volt ilyen. Bajor Gizi, Somlai Artúr, Rátkai Márton, Csortos Gyula világa, az ő színpaduk «mindig a művészet szentélye '.óit. Erre a hazug propagan­da romantikára csak a szen­zációt hajhászó színházi la­poknak és a művészetet soha hivatásuknak nem tekintő „sztároknak“ volt szüksége. A ma művészének nem kell ez a hamisan festett világ. A mi művészünk a társadalom megbecsült dolgozó tagja, aki­nek tiszteljük a művészetét, s aki, ha killép a színházból, épp olyan ember, mint a hivatal­ból kilépő mérnök, vagy a gyárból távozó munkás. IGAZOLVA az elmon­dottakat, kísérjük el egy nap­ján a színház jelenleg méltán <R színész legnépszerűbb tagját, Gárdo­nyi: Annuskájának életrekel- tőjét: Loránd Hannát. Mepróbálom egy pár szóban bemutatni. Loránd Hanna, a budapesti Petőfi Színháztól szerződött Egerbe. Fiatal, csi­nos, kédvesarcú szőke...., már toliamon volt a szó, hogy kis­lány, de nem az, mert asz- szony, anya ő, a férje Ruttkai Ottó, a színház igazgatója. Ti­pikus színészházaspár. Életük célja, értelme, s öröme a szín­ház, a művészet. Sokan a színészeket valami bohémfajta embernek képzel­jük, és hogy ez nem így van, bizonyítja e pár sor, Loránd Hanna egy napjának vázlatos története. Reggel nyolc óra. Cseng az ébresztő, épp úgy, mint más­hol. Mielőtt bárki elhamarko­dott kijelentést tenne, vegye számításba, hogy előző este Loránd Hanna vidéken játszott a színház Álarc nélkül című darabjában, s a fárasztó elő­adás után éjjel két óra felé hozta haza az autóbusz. Nyolc óra. Loránd Hanna most nem színésznő, hanem anya és fe­leség. Asszonyosan beköti a fejét és megy a piacra vásá­rolni. Kedves színfoltja lesz a reggeli piacnak, amikor felis­merik a vásárló házisasszo- nyok az előző este Annuská- ját. Annuska bevásárol... Talán alkuszik is, aztán tele szatyor­ral a karján hazasiet. Siet, mert 10-kor kezdődik a próba. Fejéből elhessegeti a piaci gondokat, s máris An­egy napja nuskává, a kedves vidéki sze­relmes kislánnyá válik. A pró­baterem ajtaján kirekedt a vi­lágból minden Öröm és gond. Loránd Hanna próbál... Két órakor újra feleség. Ebédelni megy a Táncsicsba, itt remélhetőleg találkozik fér­jével, bár ez nem biztos, hi­szen egy színházigazgatónak különösen most az indulásnál, annyi dolga van, hogy nem csoda, ha nem jut ideje ebé­delni. — Ebéd után négy óráig szabad időm van — mondja, de csúfondáros mosolyából ér­zem, hogy ezt a szabad időt nem kell szó szerint venni. Ké­sőbb a beszélgetés során ki is derül, hogy ilyenkor énekpró­bára jár, az új darab kosztü­méit próbálja, vagy szakmai vitákat folytatnak a délelőtti próbákról. Négykor indul a busz. Min­den nap új faluban, más és más közönség előtt vizsgázik, mint az Álarc nélküli dráma Betty-je. Férje ez alatt, miután szín­házigazgatói teendőit befejez­te, a megye másik részében s Nászutazás — című vígjáték­ban posztját alakítja, s csak késő éjiéi találkozik újra a színészházaspár. EZ HAT egy nap tör­ténete. Nincs benne semmi intim, semmi bohém, semmi romantika, csak nagyon komoly, elmélyült munka. Il­letve van romantika. Loránd Hanna „ős-pesti“ és most igen izgalmasnak, s romantikusnak tartja munkáját, a vidéki úta­MOZIK MŰSORI: EGRI VÖRÖS CSILLAG: Október 20—26: Nápolyiak Milá­nóban (olasz—francia). Október 23-án, vasárnap délelőtt matiné: Puskás ember (szovjet). GYÖNGYÖSI PUSKIN: Október 21—26: Ki a legjobb ember? (Csehszlovák) Október 23-án matiné: Ellenség keze (szovjet). GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Október 20—26: Békében élni (olasz). Október 23-án, vasárnap délelőtt matiné: Utazás a mesék biro­dalmában (szovjet). HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Október 20—26: Pármai kolos­tor n. (francia—olasz). Október 23-án. vasárnap délelőtt matiné: Kiskrajcár (magyar). FÜZESABONY: Október 22—24: Három testőr (francia). EGRI BËKE MOZI: Október 22—23 : Gázolás, (magyar). Filmhírek — A MAGYAR Szinkronfilm- gyártó Vállalat a „Napéjegyenlő­ség“ című jugoszláv filmdráma szinkronizálásához készül. A gyár dramaturgiáján készítik az „Üj partok felé“ című szovjet, a „Vi­har Itália felett“ című színes szov­jet, „A kútbaesett kérő“ c. szí­nes szovjet és a „Zengő melódi­ák“ című színes német film fel­iratait. — AZ ÉSZT-SZOVJET Szocialista Köztársaságban tudományos és technikai fil­mek fesztiválja zajlott le, melyen több mint 50 film került bemutatásra. — CSERKASZOV kiváló szovjet filmszínész játssza a Don Quijote című film cím­szerepét. Cervantes regényéből annak idején Pabst német rendező készített filmet, Sal- japinnel a főszerepben. — A „ZSURBIN család­című szovjet filmet szeptem­ber vége óta sikerrel mu­tatják be Párizsban. — A MONTECARLÖ cí­mű francia film főszerepeit Vittorio de Sica és Marlene Dietrich játsszák. — A VÖRÖS és Fekete című film bemutatására készülnek a Német Demokratikus Köztársaság­ban. A kritikák megállapítják, hogy a film a realista filmgyártás egyik mestermüve és Gerald Phi­lippe alakítása felejthetetlen. — A MOSZKVAI Gorkij filmgyárban folynak az elő­készületek Solohov: Csendes Don -— című regényének meg­filmesítéséhez. A forgatás a jövő év elején kezdődik. naptár OKTOBER 22. 1950-ben ezen a napon tartották Magyarországon az első tanács- választásokat. 1882 október 22-én halt meg Arany János. OKTOBER 23. 1917 október 23-án, a Bolsevik Párt Központi Bizottságának tör­ténelmi nevezetességű ülésén fo­gadták el Lenin felhívását, a fegyveres felkelésre. OKTOBER 24. 1954 október 24-én tartották a Hazafias Népfront alakuló kon­gresszusát. kát, sokszor a legkisebb tech­nikai felkészültség nélküli já­tékot a kis vidéki kultúrott- honokban. Van életükben egy kis szín Dérynéék színészi hőskorából, s Loránd Hanna szereti ezt a színt Így él Loránd Hanna, Rutt­kai Ottó, Varga Gyula, For­gács Tibor, Bőd Teréz és a többiek. Ez a ml művészeink típusa. Persze, ma még sok a munka. Nem jut ideje olvasásra, mo­ziban csak egyszer volt, ke­vés az idő a családnak. De az indulás után, mikor színhá­zunk végre rendes kerékvá­gásba zökken, több ideje ma­rad arra is, hogy anya legyen, háziasszony és feleség. Mi most a vágya? a kívánsága? — kérdem búcsúzáskor. A vá­lasz, várható: az, hogy a kö­zönség megszeresse a színhá­zat, megszeressen minket, hogy sikerüljön a bemutatko­zás. És volna egy kisebb pró­zai kívánságom is. Ez nem a színésznőé, hanem a dolgozó asszonyé, s azt hiszem, hogy : Marx Károly utcai lakoso f nevében beszélhetek. A Marx' Károly utcában, ahol lakom, van a Vas- és Edénybolt rak­tára, ahol már a kora hajnali órákban olyan zörgés, csap­kodás, teherautó búgás van, hogy lehetetlen tőle aludni. A Marx Károly utcai lakosok nevében egy kis csendet kér­nék hajnalban. Ez volt hát a két kívánság. A színésznőét, úgy érzem, tel­jesítettnek jelenthetem ki. A másikat? — erre én nem te­hetek ígéretet, de remélem, a vállalat vezetői, s dolgozói cfl- vasták — e sorokat. Herbst Ferenc Kuczka Péter: TAGGYŰLÉS Erjedő hírek közt, teendők elején, mikor balgaság és pletyka halomba gyűlt, — nyugodtan, mint a föld, keményen, mint a fém, a pártszervezet tanácskozásra összeült. A tagokat nézd, tán nincs köztük hibátlan, — hisz hús-vér emberek, nem kőből faragottak, — de együtt, mint az erdő szemben a széllel, bátran, emelt fővel megállnak, zúgjon csak! nem hajolnak. És úgy nézik a bajt, az egybefont okosság jó hálójába fogva, mint a vergődő vadat, hogy egyesült erővel a torkát megragadják, az útból félredobják s tovább haladjanak. S én látván szépséges, nagyszerű erejét a pártomnak, a Pártnak, az első ágyúszóra tudtam gondolni csak, mikor a földtekél két részre tépte szét, a golyód, Auróra! LEVÉL ROMÁNIÁBÓL az Egri Gárdonyi Színháznak Kedves Kollégáink! A színházi folyóiratokból vettünk tudomást arról a nekünk is örvendetes tényről, hogy színházi kultúránk újra gyarapodott egy erősséggel, az egri színházzal. A nagybányai Állami Színház magyar tagozata álta­lam — aki a nehéz időkben voltam Debrecen—Eger egy­bekapcsolt színházainak főrendezője —, az ostromot ott éltük át és felszabadulásunk után a debreceni szovjet hadsereg parancsnokságának segítségével jutottunk visz- tza anyavárosunkba — általam küldi a Gárdonyi Géza nevét viselő színház tagjainak, vezetőségének jókívánsá­gait az induló színházi évad alkalmával. Sajnos, a megnyitóról már elkéstünk, de ezt a hi­bánkat menti az, hogy későn tudtuk meg az örvendetes hírt. Érezzék a mi kezeink szorítását t* abban a történel­mi múltú városban, amely nekem különösen kedves. Szeretetteljes üdvözlet a nagybányai kollégáktól. Sok. sok sikert! Nagybánya, 1955. október 7. Elvtársi üdvözlettel: DEËSI JENŐ munkaérdemes színművész, rendező romnegyed egy­kor kezdődik az Egri Vasas-Egri Dózsa megyei ifjúsági labda­rugó mérkőzés, azt követőén a megyei bajnokság I. osztályában az Egri Vasas az Egri Dózsával játszik. — Gyöngyösön a Kinizsi pályán délután fél 3 órakor a Lő­rinci Vasas — Gyöngyösi Kinizsi megyei bajnoki I. oszt. mérkőzés lesz, előtte a két csapat ifjúsági válogatottja találkozik. Hatvanban fél 10-kor kezdődik a Tűzoltó lak­tanya udvarán a járási röplabda villámtorna. A Cukorgyár kultúr- otthonban Mészáros sakkmester szimultán versenyt tart a helyi sakkozókkal. A futballpályán 3 órakor kerül sor a Hatvani Kini­zsi — Hatvani Törekvés I. oszt. labdarúgó találkozóra, azt meg­előzőleg pedig a két csapat ifjú­sági válogatottjának mérkőzése lesz. Az egri Vörös Csillag filmszín­ház matinén a Puskás ember című szovjet |Jj filmet, délután és este a Nápo­lyiak Milánóban című olasz filmet játssza. — Az egri Béke mozi a Gázolás című magyar filmet játssza. — A gyöngyösi Szabad­ság filmszínházban délelőtt az Utazás a mesék birodalmában cí­mű rajzfilmsorozatot, délután a Békében élni című olasz filmet mutatja be. — A Puskin moziban délelőtt az Ellenség keze című iz­galmas szovjet filmet, délután pe­dig Ki a legjobb ember című cseh­szlovák szatirikus vígjátékot vetí­tik. Hatvani mozi délelőtt a Kis­krajcár című magyar filmet, dél­után a Pármai kolostor című fran­cia film II. részét Játsszák. Egerben a Gár­donyi Színház szombaton este 7, vasárnap dél- mnennji után 3 és este 7 órai kezdettel Gárdonyi: Annuska című művét és Gárdonyi előjátékát játssza. — Gyöngyösön a Gárdonyi Színház vasárnap délután 4 és este fél 8 órai kezdettel közkívánatra újra bemutatja a Nászutazás című ze­nés vígjátékát. Egerben, va­sárnap este a járási kultúr- házban és a SZOT székház­ban rendeznek táncmulatságot. Hatvanban a városi kultúrotthon- ban lesz tánc. FILM Ki a legjobb ember? A Gyöngyösi Puskin Film­színház október 21—26 mutatja be a csehszlovák filmgyártás legújabb filmvígjátékát, Ki a legjobb ember? — címmel. A szellemes filmvígjáték egy csehországi városkában játszódik le a századforduló táján. A városka választások­ra készülődik, de egy titokza­tos csomag megzavarja a nyu­godt életet. A csomag címzése: A legjobb embernek Petidé­ben. Ki a legjobb ember? E bonyolult kérdés megoldása körül zajlik a film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom