Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-27 / 84. szám

1955. október 27. Csütörtök. NÉPÚJSÁG Ünnepélyesen megnyitották az egri Gárdonyi Színházat Pénteken délután az egri tisztiklub dísztermében ösz- szegyűltek a város vezeti! és a színház dolgozói, ahol Kállai Gyula népművelési miniszter- helyettes szovjet, lengyel, né­met vendégek és a pesti szín­házak küldötteinek jelenlété­ben Papp Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese rövid beszéd keretében átadta a színház kulcsait Ruttkay Ot­tónak, a Gárdonyi Színház igazgatójának. Ezután az ün­nepség résztvevői felmenlek a várba és Ruttkay Ottó elhe­lyezte koszorúját a színház névadójának, Gárdonyi Gézá­nak sírjára. Hat óra. Zsúfolásig megtelt az új köntösbe öltözött szín­ház nézőtere, ünneplő ruhás, csillogó szemű emberek vár­ják, hogy megkezdődjön az előadás, melyre olyan régen várunk: Heves megye első ál­landó színházának bemutat­kozó díszelőadása. Az ünnepé­lyes bemutatón megjelentek a párt Központi Vezetőségének képviseletében Kazán István, a Minisztertanács képviseleté­ben Kiss Árpádné, a népmű­velési miniszter képviseleté­ben Kállai Gyula, Ibos Ferenc a népművelési minisztérium színházi főosztály vezetője, Both Béla, a Színház és Film­művészeti Szövetség titkára, a miskolci Déryné Színház, a budapesti Petőfi és Néphadse­reg Színház, a kaposvári, a bé­késcsabai, a szolnoki színház küldöttei, valamint szovjet, lengyel, román, csehszlovák és német vendégek. Egy pár perccel 6 óra után Lendvai Vilmos, a megyei ta­nács elnökének megnyitó sza­vai után Kállai Gyula elvtárs lépett a függöny elé és a nép­művelési miniszter nevében átadta a színházat Heves me­gye dolgozóinak. Ünnepélyes pillanatok. Elal­szanak a nézőtér lámpái, ki- gyúlnak a reflektorok, s las­san felmegy a függöny. A díszlet az egri vár egy részle­tét ábrázolja. Színészek érkez­tek Egerbe és meglátogatták a vár hős védőjének, Dobó Istvánnak síremlékét. Gárdo­nyi kis jelenetében, melyet 1904-ben írt az egri színház köszöntésére, Dobó István szelleme köszönti az egri szí­nészeket: „Ti színészek a nyugvó egri népnek, emeljé­tek fel gondolatait. Játszátok el o nagy küzdelmeket, amik nekünk igaziak voltak, ját­szatok harcot, hogy lássák a békét, játszatok gyászt, hogy tudják, mi az élet, s játszatok örömet, hogy gondjaikra égi sugár derítsen szép szivár­ványt....“ Így szabta meg Gárdonyi az egri színház feladatát és sza­vai ma is időszerűek. Meghatott csendben Dobó István szelleme utolsó szavait mondja: „S én porladozva márványágyamon, Eger virág­zásáról álmodom.“ Dobó álma valóra vált, Eger női, szépül, virágzik és egy új virág, a mi új színházunk is, melynek nézőterén most dörög a taps. Gárdonyi előjátéka után Eger közönsége először köszönti tapssal művészeit. A szűnni nem akaró taps közepette lép­nek fel a színpadra az egri üzemek, tsz-ek és tömegszer­vezetek küldöttségei, hogy át­nyújtsák ajándékaikat a Gár­donyi Géza Színház dolgozói­nak. Az egri Balázs Ignác Tsz, a Dohánygyár, az MSZT, a Heves megyei népi együttes és a Bródy Sándor stúdió kül­döttsége után Apáthy Imre, Kossuth-díjas érdemes művész a Petőfi Színház, Mészöly Ti­bor a miskolci Déryné Szín­ház, Both Béla a Színház és Filmművészeti Szövetség ne­vében köszönti az új társula­tot, közben zúg a taps, köny- nyesek a szemek a színpadon, nézőtéren egyaránt. Ruttkay Éva a Néphadsereg Színház virágcsokrát hozza. Végre el­csendesül a taps, s Ruttkay Ottó köszöni meg az ajándé­kokat. — Nehéz ilyenkor beszélni, elvtársak — mondja a meg­hatottságtól elcsukló hangon. Első köszönő szavunk száll­jon most a mi forrón szere­tett pártunknak... Ismét felcsattan a falakat megrázó taps, a köszönet a pártnak, amely lehetővé tet­te, hogy teljesüljön a heves megyeiek régi vágya, a szín­ház. — Mi ezt a nagy megbecsü­lést és szeretetet csak mun­kánkkal tudjuk meghálálni és én a társulat nevében ígére­tet teszek, hogy mindent el­követünk, hogy méltók le­gyünk a párt bizalmára, a nép szeretetére, — fejezte be beszédét Ruttkay Ottó. Ezután következett az An- nuska bemutatója, s a szép előadás után azzal az érzés­sel távoztunk, hogy a színház dolgozói beváltják ígéretüket. A hosszú téli estéken kellemes szórakozást nyújtanak majd az MSZT hatvani knltúrcsoportjának táncosai. Télen is lesz rántani való csirke Filmhírek — Háy Gyula az Elet hídja című filmjének forgatását a pa­saréti úti műteremben forgat­ják. Itt veszik fel a belső jelene­teket. — Megindult az Acélváros című új dokumentum film forgatása, amely Sztállnváros egy napját örökíti meg. — A kievi filmgyárban elké­szült a Harag tüze című új, tör­ténelmi fűm. A filmarama az orosz és az ukrán nép közös harcát mutatja be, Bogdán Hmelniczkij haiala után. — A moszkvai film házának októberi műsorában a legtöbb helyet a francia filmhét esemé­nyéi foglalják el. Az Elet tanul­ságai című filmet az előadás u- tán a nézőközönség bevonásával megvitatják. — Csehszlovákiában ebben az évben is december 11. és 17-e kö­zött rendezik meg a csehszlovák — szovjet barátsági hónap kere­tében a szovjet filmhetet. Ugyan­csak megrendezik az elmúlt év­hez hasonlóan, a szovjet gyer­mekfilmek fesztiválját is. — Vittorió de Sica újsághirde­tés útján keresett szereplőket „A Tető“ című új filmjéhez. A lap beszámol 500 lány jelentkezé­séről, akik közül a rendező 15-öt választott ki. 1200 darab őszi csirkét ne­velnek a Nagygombosi Tan­gazdaságban baktériás módon. Az őszi keltetést két hónap múlva 40—60 dekás súlyban Budapestre szállítják. A ter­ven felüli keltetéssel a gazda­ság a főváros lakosságának téli húsellátását kívánja segí­teni. NAPTAR OKTÓBER 27. 100 évvel ezelőtt, 1855 október 27-én született Iván Vlagyimiro- vics Micsurin, a nagy szovjet biológus, a természet átalakítója. OKTÓBER 28. 1880-ban e napon született Hat­vány Lajos író. OKTÓBER 30. 1940 október 30-án szabadította ki a Szovjetunió Rákosi Mátyás elvtársat. 15 évi fogság után. E napon küldték haza a 48-as zász­lókat. StRöMt RENDŐR — PINTÉR KÁLMÁN, a gyöngyöshalászi körzeti föld­művesszövetkezet volt boltve­zetője hanyagul kezelte a rá­bízott szövetkezeti vagyont. A hanyag kezelés miatt több mint 20 ezer forint hiány ke­letkezett. A bíróság Pintér Kálmánt társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt hathó­napi börtönbüntetésre ítélte. — BENCSIK KÁROLY 43 éves, adácsi dolgozó paraszt az adóhátralékban lefoglalt sertéseit eladta, annak ellené­re, hogy figyelmeztették, hogy ezzel bűncselekményt követ el. A bíróság Bencsik Károlyt há­rom hónapi börtönre ítélte. — IVÁNYI OSZKÁR 28 éves gyöngyösi lakos, aki az ásványbánya üzemi konyhá­jának vezetője volt, több íz­ben okirathamisításokkal ténylegesen meg nem vett áruk fejében pénzt vett fel. A bíróság Iványi Oszkárt tiz hónapi börtönre ítélte. MOZIK MŰSORA: EGRI VÖRÖS CSILLAG Október 26—november 2-ig: Telepesek (argentin). Október 27-én, vasárnap délelőtt matiné: Széttört bilincsek (szovjet). GYÖNGYÖSI PUSKIN Október 28—november 2-ig: Különös ismertetőjel (magyar). Október 27-én, vasárnap délelőtt matiné: Rokonok (magyar). GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Október 27—31-ig: Hegyekből jöttek (szovjet). Október 27-én, vasárnap délelőtt matiné: A mi utcánk csapata (szovjet). HATVAN: Október 27—31-ig: Világbajnok (szovjet). FÜZESABONY: Október 26—27-ig: Modern kaló­zok (szovjet). Október 29—31-ig: A félelem bére (olasz). EGRI BÉKE MOZI: Október 29—30: Tartalékjátékos (szovjet). — ÜJ AUTOMATA készü­lék a dohány mérésére és csomagolására. A csehszlová­kiai dobruscei TOS-üzem dol­gozói néhány nappal ezelőtt készítették el a dohány méré­sére és csomagolására alkal­mas automatakészüléket. A készülék minden dohányfajta mérésére, csomagolására meg­felel, óránként 2800 darab 50 grammos csomagot készít el. Ezt a munkát azelőtt kb. 20 dolgozó végezte. Az auto­mata készüléket csupán két személynek kell ellenőriznie, anélkül, hogy a dohányhoz hozzányúlnának. „Kellemes meglepetés66 — Szóval el ne felejtsd, amit mondtam, igyekezz haza! Már napok óta igen gyanú­san viselkedett a felesegem, — halvány célozgatásaiból azonban sehogy sem tudtam kihámozni, mi is lehet külön­leges kedvességének oka. Hi­szen — ugyebár kedves sors­át útitársaim a házasság út­vesztőiben — a tizedik év felé járva, már nem nagyon va­gyunk ahhoz szokva, hogy nejeink túlságosan becézze­nek. Na jó, hát fizetés táján természetes a hízelgés, de két- három nap múlva, amikor már „sokadika“ van...? Mindenesetre, ez a titokza­tosság az ember egész ke­délyállapotára rányomja a bélyeget. Alig győztem kivár­ni a munkaidő végét, úgy loholtam haza, mint hajdan a randevúra. Furdalt a kíván­csiság, vájjon mi lehet az a „kellemes meglepetés“, ami már kora reggel „be lett ígér­ve.” Hiába hívtak szaktársaim egy fontos vitakérdés megbe­szélésére hiába állt hivalkod­va a sakkészlet az asztalkán, nem, megígértem..., rohantam haza. Lihegve loholtam az utcán, s kifúlva tántorogtam be a la­kásba. Benyitok az előszobá­ba..., kicsit hunyorgok, mert a félhomályhoz még nem álltak át pupilláim..., körülnézek, s látom ám, hogy lábaim előtt a sörösüvegek hada katonás glédában sorakozik. Egész el- erzékenyültem — lám, csak milyen figyelmes feleségem van! — de vajon miféle nagy családi ünnep készülődik itt? Hogy kerül ide ez a rengeteg sörösüveg? Nem sokat töprenghettem, mert nyílt a konyhaajtó, s a kitóduló gőz közt kilibegett az asszony. Arca kipirulva, me- nyecskésen hátrakötve a fej­kendője s tüneményesen mo­solyog: — Csakhogy megjöttél! Nem győztelek várni, már hozzá­fogtam magarn. — Értelmetlenül bámulok: — Mihez fogtál hozzá? — Hát a befőzéshez! Meg­mondtam reggel, nem? — Megr ugyan nem mond­tad, de áruld el, hogy ezt a sok sört befőzés közben isz- szuk meg, vagy az örömére bankettet rendezünk? — Miféle sok sört? — ér­tetlenkedett most nőm. — Ezt ni! — mutattam a hadra. — Ááá! Hát ezek üres üve­gek, ezekbe öntjük a paradi­csomot! Mondanom sem kell, hogy eddigi lelkes kíváncsiságom s elérzékenyülésem mivé vált egy pillanat alatt. Hát ezért rohantam én úgy, mint egy rakéta? Ez az a híres „kelle­mes meglepetés?“ Na megállj csak, gondoltam magamoa,. De hát mi egyebet tehettem volna, mint jól nevelt férjhez illik, tűrtem, hogy elém is kötény kerüljön, fejem be le­gyen kötve s végeztem az uta­sítás szerinti tennivalókat. Befőzés! Csodálatos járvány. Az idén különösen elhatal­masodott az asszony-népen. Akármerre járunk, tele polcok és szekrénytetők mut itják a háziasszonyok gondosságát. Kövér uborkásüvegek degesz- Te tÖTnve magasodnak ki a különböző alakú és térfogatú befőttesüvegek közül. Bennük pirosló cseresznye, mézédes barack, rumos szilva, lekvár őrzi bőséges gazdagságát a nyárnak. De már az utcán is látha­tod, hogy mennyire dühöng ez a járvány. Tele kosarak, húzzák le az asszonyok kar­ját, amint jönnek haza reggel a piacról. — Tudja, szomszédasszony, még egy kis őszi barackot ra­kok el, azután már nem igen jön más, csak legfeljebb még pár üveg szilva, aztán hecsed- li, esetleg szőlőlekvár. Esetleg még egy kis ez, egy kis az, s máris felsorol annyit, amennyit hajdan egész évben nem rakott el. Mások befőttes üvegekkel igyekeznek haza. S az a csodálatos, hogy van amennyit és amilyet akarsz. Hogyan képesek ennyit gyár­tani? Aztán hogy így elgondolkoz­tam, magam is beláttam, mennyire „kellemes meglepe- tés“-ben részesített feleségem. Es hogy mennyire igaza van, akkor látom be teljesen, amikor pár nap múlva egyik agglegény barátomat öt üveg befőttel láttam hazafelé tar­tani: — Tudod — mentegetődzött —; én nem főzök be, de egy pár üveggel vettem a Cseme­géből, hadd legyen nálam is. Olyan otthonossá teszi a la­kást! Mert igaz, hogy a konzerv­gyáraink talán még olcsóbban is előállítják befőttjeiket, de hát ezt a mamától elsajátított tudományt még akkor is gya­korolnák az asszonyok, ha duplájába kerülne. Megnyu­godhatnak konzervgyáraink is, mert gyártmányaik — a nagy befőzési járvány ellenére is — el fognak fogyni. Hiszen dol­gozó népünk nemcsak tudja, mi a jó, de meg is tudja ven­ni. Hadd rotyogjon hát a sok lekvár, „dunsztolódjon" a be­főtt! Sok apró nép, s felnőtt ember számára ad kellemes téli élelmet! Halasy László FILM: HEGYEKBŐL JÖTTEK A Gyöngyösi Szabadság Filmszínház október 27-től 31-ig mutatja be a szovjet filmgyártás legújabb alkotását, a He­gyekből jöttek című színes szovjet filmet, mely 1954-ben készült Grúzia filmstúdiójában. A kedves történet egy Grúz faluban kezdődik, ahonnan Vephija a városba megy, hogy kitanulja a kohászszakmát. Búcsút vesz szerelmétől, Ljela-tól és örök hűséget fogadnak egymásnak. A film sok kalandon keresztül mutatja be, ho­gyan lesz a fiatal fiúból szakmunkás. Közben a faluban az egyik falubeli legény el akarja hódítani Ljela-ját, aki bána­tában, miután azt hitte, hogy a fiú már nem szereti, elhatá­rozza, hogy a legényhez megy feleségül. A házasságból azon­ban nem lesz semmi. Sok kedves bonyodalom után Ljela visszatér szerelmeséhez. A tudomány szolgálatában Egy éve, hogy a Mezőgazda- sági Technikum visszaköltö­zött Hevesről Egeroe. Ta­nárai — mind mezőgazdasági szakemberek — nyolcvan növendékük tanításán, neve­lésén kívül (úgyis mondhat­nánk: azzal összekötve) kísér­leteket, tudományos kutatáso­kat végeznek. Nem korszakal­kotó feiiedezésekre irányulnak ezek a kutatások, jelentősegük mégis elvitathatatlan. Ilyen kísérletek nélkül holt betű maradna minden elmélet, fel­tevés. Különösen az agrártu­dományokban, amelyek az élet tudományai, eleven szerveze­tekkel foglalkozó tudományok, s nem, turnék merev szabá­lyokat. Jó-e egy bizonyos nö­vény, vagy rossz? Ilyen kér­désnek nincsen értelme. Min­den talaj más, minden vidék­nek más az éghajlata, s ami itt, vagy ott kitűnően beválik, máshol talán eleve satnyulás- ra van ítélve. Minden vidé­ken meg kell találni, vagy ki kell kísérletezni azokat a nö­vény- és állatfajtákat, ame­lyek az adott viszonyok közt a legbőségesebb hozamot ígé­rik. Ezzel foglalkoznak a Mező- gazdasági Technikum tanárai. Elsőnek közülük Gáspár Lász­lót kérdeztük meg, aki csak­nem két évtizede végzi már tanítói és tudományos mun­kásságát. Két kísérletet vé­gez jelenleg, mindkettő az Eger környéki föld jobb ki­használását szolgálja. Az idén heterózis kukoricát vetett kí­sérleti parcellákon, hogy lás­sa, bevaiiK-e ezen a vidéken. A kisenet eredmenye meg nem vegieges, mivel a kukori­ca tóresere csaK a közén he­tekben Kerül sor, de mar így is megáilapitnato, hogy bőse- geseoo termest hozott, mint az eddig vetett kuKorieaiajta. Távoiaöoi terve Gáspár Lász­lónak, hogy olyan rövid te­nyészidejű heterózis kukoricát Kísérletez ki, amely leginkább meglelel a vidék éghajlatának. IViäsik kísérlete: kipróbálja, milyen termésiokozó hatasa van a burgonya alá szórt man­gán iszapnak az Eger kornyé- Ki talajban. A mangán iszap a vasgyártás meliékterméke, eddig teljesen kihasználatla­nul maradt. Most már sokfelé az országban kísérleteznek műtrágyaként való alkalmazá­sával és volt, ahol számottevő eredményre jutottak. Gáspár László kísérletei nyomán rö­videsen kiderült, hogy az Eger környéki földben bevá­lik-e. Ha igen, az egész vidé­ken elterjeszthető cs jelenté­kenyen gyarapíthatja megyénk burgonyatermését. Gáspár László — akárcsak az intézet többi tanára —szo­ros kapcsolatban van a gya­korlati munkával, elsősorban a tangazdasággal és az egri „Nagy József“ Tsz-el. Szakmai és szervezési tanácsaival már eddig is nagy segítséget nyúj­tott a termelőszövetkezetnek. Eljárás indult az abasári cukorfelvásárlók és műbor készítők ellen A gyöngyösi járás Abasár községében az utóbbi időben egyesek nagymennyiségű cuk­rot vásároltak fel, melyből műbort készítettek s azt érté­kesítették. A cukorvásárlások nem egy esetben azt eredmé­nyezték, hogy Gyöngyösön és a környező községekben át­menetileg cukorhiány keletke­zett. A rendőrség intézkedései nyomán az alábbi személyek­nél találtak nagyobb mennyi­ségű cukrot, vagy cukorból készített műbort. Magyart Imre, 50 kiló cuk­rot rejtegetett az udvarán le­vő szalmakazalban, a pincéjé­ben ötszáztizenhárom liter műbort találtak. Csontos Mi- hálytól 50 kiló cukrot koboz­tak el, melyet a tengeri szár alá rejtett. Ifj. Áron János pincéjében 300 liter cukor­ból készített műbort s 30 kiló cukrot találtak. Pásztor Béla 40, Fülöp Istvánné 61, Rostás István 35, Takács Mihály 50 kiló cukrot rejtegetett laká­sán. A felsoroltak ellen —va­lamennyien abasári lakosok — a rendőrség az eljárást meg­indította. Szécsi László abasári lakos pincéjében 639 liter must kö­zé cukrot vegyített, melyért a pénzügyőrség 12.780 forintra bírságolta. Misi Lászlóné aba­sári lakos ,15 hektoliter bor közé egy mázsa cukrot vegyí­tett. A nevezettet 30 ezer fo­rint bírsággal büntették. Petes István abasári lakos 12.420 forint pénzbírságot kapott, mert lakásán nagymennyiségű műbort készített. — Dr. HORTOBÁGYI Tibor a biológiai tudományok kandi­dátusa október 28-án előadást tart a „Faj keletkezés vitá­jának jelenlegi állásáról“ cím­mel a TTIT klubjában, este fél 8 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom